InforMánia
A BÉKÉS MEGYEI NAP és a Viharsarok Online informatikai melléklete
2000. 01. 12.
Megjelenik kéthetente - szerkeszti Korbely György
Virtuális változat

A magyar internet történetének legnagyobb hackertámadása Múlt pénteken Bill Clinton az Egyesült Államokban gyújtó hangú beszédben foglalt állást a cyber-bűnözéssel szemben. Néhány órás eltéréssel magyar hackerek, az úgynevezett Rebels Hacker Crew társaság feltörte az egyik legnagyobb hazai internetszolgáltató társaság, az Elender egyik szerverét. A két dolog közt természetesen nincs összefüggés, a véletlen egybeesés azonban felhívja a figyelmet, hogy, mint minden tudományos, az emberiség előrelépését szolgáló vívmány, a számítógépes világháló is sebezhető. Péntek éjjel, néhány perccel éjfél előtt a virtuális banditák a www.elender.hu főoldalát cserélték ki, a megszokott Elender Online portál helyett saját készítésű oldalukat függesztették ki a hackerek. Ennek háttérképén Tux, a Linux pingvinje látható, amint egy Amiga labdával játszadozik. Az eszperente "nyelven", azaz kizárólag e betűket alkalmazó szövegben a szerzők becsmérlik a Sulinet-projekt révén hatalmasra duzzadt céget, "desszerként" pedig közel 2000 elenderes ügyfél dialup felhasználó nevét és jelszavát tették közzé. Az első tesztek szerint ezek az adatok valódiak, nem légből kapottak. Olyan felhasználók információi kerültek fel a hálóra, akik weblapot is üzemeltetnek (egyebek közt az ugyancsak elenderes Békés Megyei Nap honlapja sem érhető el e sorok írásakor, vasárnap). Számos film, újságcikk, érdekesnek szánt történet szól a hackerekről, sőt az inforMánia is foglalkozott korábban ezzel a jelenséggel. Drótos László kitűnő számítástechnikai szótárának megfogalmazása szerint a hacker "olyan technofil ember, aki a szoftverek és a hardver eszközök működésének minél alaposabb megismerését, teljesítményük maximális kihasználását, a számítógépes és telekommunikációs rendszerek gyenge pontjainak felderítését, és nehéz programozási feladatok megoldását élvezi; tevékenysége célja nem a (szándékos) károkozás, szemben a crackerrel". A cracker definiciója pedig így szól: "szoftverek, számítógépes és távközlési rendszerek feltörésére szakosodott kalóz; a cracker rendszerint ártó vagy haszonszerzési szándékkal dolgozik, szemben a hackerrel, aki inkább intellektuális kihívásként foglalkozik a biztonsági rések felderítésével". Nos, azon lehet vitatkozni, hogy a péntek éjszakai támadás melyik kategóriába tartozik, hiszen az ártó szándék tetten érhető a felhasználói adatok közlésével, sőt az Elender egyik nyilatkozata szerint feljelentést tesz a szolgáltató. Az online média a hacker szót használja, maradjunk mi is ennél, hiszen a bosszúságon és a hétvégi pluszmunkán túl az Elendernek tényleges anyagi kára nem származott az esetből. Igaz, presztízsveszteség érte, ami egy dinamikusan fejlődő piacon nem túl előnyös. Hazánkban ezidáig inkább pajkos diákcsínynek, médiabeli tálalásukban pedig "kis színeseknek" minősültek a hackertámadások. Az első nagyobb felzúdulást kiváltó eset az volt, amikor 1997 márciusában egy levelezőlistán nyilvánosságra került a Matáv 1200 felhasználójának jelszólistája. Fél év múlva egy holland szerverről érte támadás a Datanetet. 1999. júliusában feltörték a Gábor Dénes Műszaki Főiskola weboldalát. Az ismeretlen hacker átírta a főmenüt és humorosnak szánt megjegyzésekkel egészítette ki az eredeti oldalakat, de nem törölt le semmit. Öt nap múlva ugyancsak Rebels Hacker Crew megváltoztatta a Microsoft Magyarország viszonteladóknak szóló weboldalát. A lapra a céget gyalázó, gúnyos képek és szövegek kerültek. A hackerek nem elégedtek meg a Microsoft oldalának feltörésével, a Pronet internetszolgáltató weboldala helyére is az ő irományuk került. A jelenlegi támadást is elkövető hackercsoport több, úgynevezett free szerveren is közzétette a megszerzett adatokat, melyeket természetesen az adott szolgáltatók azonnal letiltottak. Érdekes jogi probléma, hogy eljárás esetén az érintett szolgáltatók kiadják-e felhasználóik adatait (a rendszer hiába anonim, technikailag megtekinthető, melyik IP-címről használták a rendszert). Egy korábbi precedens kapcsán ugyanis az adatvédelmi biztos úgy vélekedett, hogy a szolgáltatók nem kötelezhetők ezek kiszolgáltatására. Szakemberek szerint a magyar internet történetének legnagyobb hackertámadása elsősorban arra figyelmeztet: hiába a nagyarányú fejlesztés, illetve a Y2K problémát megelőzendő beruházások, ha a biztonsági feltételek csorbát szenvednek. Ezek gyenge lábon állása ugyanis megrendítheti az amúgy is idegenkedő többség bizalmát az elektronikus gazdasági műveletek (vásárlás, pénzügyi szolgáltatások igénybe vétele stb.), hosszabb távon pedig az információtechnológia iránt. Internet a főtéren Turistainformáció ? nemcsak turistáknak A Dél-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság (Darib) támogatásával tavaly év végére elkészítette a gyulai székhelyű Prakticomp Kft. a régió első Turista Információs Pontját. Ahogyan azt a korszellem ?előírja?, az információs pont már jóval több a hagyomány turista-információs tábláknál és kiadványoknál: segítségével a világhálót igénybe véve tudhatunk meg mindent, amit készítői szerint egy turistának tudnia kell. Az információs világháló immár elkerülhetetlenül betört az idegenforgalomba is. A turisztikai szakemberek közül mind többen ismerik fel az internetes információközlésben és hirdetésekben rejlő lehetőségeket. Ebbe a trendbe illeszkedik bele az az új kezdeményezés is, amely eredményeképpen decemberben a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban üzembe helyezték a dél-alföldi régió első, főként turistákat szolgáló Turista Információs Pontot (a TIP-nek egyelőre ideiglenesen ad otthont a könyvtár, az idegenforgalmi főszezonban a belváros egy frekváltabb pontjára, valószínűleg a főtérre helyezik át). Az információs pont alapja egy bérelt vonalas internet-hozzáférés a Prakticom szerverére, a TIP használata egyfajta korlátozott lehetőséget kínáló ingyenes internetezés. Az egyelőre sajnálatos módon még csak magyar nyelven hozzáférhető TIP-et (az angol és a német verzió kialakítása pénzszűke miatt várat magára) a ?beszűkítés? ellenére azért elég sok lehetőséget meghagy nekünk, például szabadon e-mailezhetünk. Elektronikus leveleinkből ráadásul képeslapot is csinálhatunk ? könnyebben, mint egy otthoni számítógépen ? néhány beépített gif-fájl segítségével. Igaz, egyelőre csak gyulai nevezetességek képeiből válogathatunk, de ez idővel remélhetőleg változni fog. Az információs pont célja és tartalma ugyanis túlmutat a fürdővároson, sőt a megyén is. A standard idegenforgalmi információk mellett többek között közelekedésről és közutakról is többet tudhatunk meg a TIP segítségével, az információs pont tehát nemcsak a vendégek, hanem a gyulaiak számára is jól hasznosítható adatokat tartalmaz. Külön élmény az, hogy nem kell egérrel bíbelődni, az ember csak rábök arra, amire kíváncsi, és néhány pillanat múlva ? szóval például az én ?normál? internetezési lehetőségeimhez képest igen gyorsan ? a kért információ megjelenik a szeme előtt. Némi nehézséget okoz, hogy a ?billentyűzet? kezelése, így például a nagybetűk ?elkészítése?. A turista információs pont adatbázisának kialakításakor annak készítői érthető módon igen sokat merítettek a Prakticomp honlapján lévő, kifejezetten megyei információkból is, így aki mostanában nem tervez gyulai utazást, az a www.gyula.hungary.net honlapon a vendégcenterben némi képet kaphat a TIP jellegére (sajnálatos ugyanakkor, hogy az ugyancsak Prakticomp-szerveren lévő Darib-honlapon egyetlen utalás sincs az új információs szolgáltatásra). Ha valaki azonban vár néhány hónapot és idegenforgalmi szempontból jelentősnek mondható településen lakik, maga is találkozhat egy információs ponttal. A terv ugyanis az, hogy a megfelelő turistainformáció érdekében minél több legyen ezekből a pontokból. Mostmár csak az a kérdés, hogy miből? Haász János Internetsuli 6 - Mi van a hálón? (Keresők és hírforrások) Végéhez közeledő sorozatunkban - jelképesen - feljutottunk a hálóra, azaz elsajátítottuk a számítógépek és az internet működésének főbb elemeit. Most következik az ugrás a mélyvízbe: arra keressük a választ, hogy mi mindenre jó a net. A mai részben a legfontosabb programokkal, a keresőkkel ismerkedünk meg, melyek gyakorlatilag az információs káoszban segítenek eligazodni, illetve az online hírvadászattal foglalkozunk. A sorozat összállításánál felhasználtuk az [origo] portál Kezdőknek című anyagát. Az interneten rengeteg hasznos és érdekes információt találhatunk, de sajnos rendszerezetlenül. Ez azt jelenti, hogy a világhálónak nincs általános tartalomjegyzéke, amely utat mutatna ebben az információs dzsungelben. Lehetetlen lenne létrehozni, mert többszázmillió weboldal létezik, minden pillanatban számos újabb születik, egyes lapok megszűnnek, és közben még az egész internet is rendkívül dinamikusan növekszik szerte a világon. Ám nem kell kétségbe esni, erre valók a keresőprogramok, melyek éjjel-nappal böngészik a világhálót, egyfajta tartalomjegyzéket hozva létre. A munkájuk sosem ér véget, hiszen ez a tartalomjegyzék folyamatosan változik. Ha ellátogatunk egy ilyen keresőprogram weboldalára, akkor ott megtalálhatjuk a program által létrehozott pillanatnyi, éppen aktuális tartalomjegyzéket. A használata roppant egyszerű: csupán be kell gépelnünk a keresett témát, és a program máris felsorolja nekünk a világban bárhol található, hozzá kapcsolódó weboldalakat. A felsorolásban az oldal fejlécén és webcímén kívül olvashatunk néhány sort a szövegből, és általában megtalálhatjuk a dátumot is, hogy mikor került fel az oldal a webre. Ha a felkínált kivonatok közül valamelyik megnyerte tetszésünket, csak rá kell kattintanunk, és máris megjelenik a képernyőnkön a teljes kiadvány. Nem csupán kulcsszavakat gépelve kereshetünk. Másfajta keresőprogramok témák szerint csoportosítva felkínálják azokat a webes kiadványokat, amelyeket nem nekik kellett megkeresniük, mert a kiadványok készítői saját maguk regisztrálták őket a tartalomjegyzékben. Ezek közül az egér használatával lehet válogatni - előbb témára, majd altémára, majd konkrét kiadványra kattintva. Azt a szolgáltatást, amelyben kizárólag regisztrált kiadványok között lehet keresni, webregiszternek, webkalauznak, directorynak vagy címtárnak hívjuk. Természetesen regiszterek nem csak weboldalak, hanem e-mail címek számára is léteznek. A böngésző szoftverünk menüsorában általában találunk Keresés (Search) gombot, amelyre kattintva a böngésző rögtön egy (vagy több) keresőprogramhoz visz minket. Ha olyan keresőprogramot vagy címtárat szeretnénk használni, amelyet a böngészőnk magától nem kínál fel, akkor annak ismernünk kell a webcímét, és be kell gépelnünk a böngészőnkbe. Ami a hírszolgáltatást illeti, az internet bizonyos tekintetben aktuálisabb és sokoldalúbb, mint a hagyományos média. Míg egy napilapban az előző napi eseményeket olvashatjuk, míg a rádióban és a tévében csak néhány óránként tudhatjuk meg a híreket, addig egy internetes újságban gyakorlatilag azonnal megjelenhet bármilyen információ, ráadásul az egész világon egyszerre. Az interneten az információ számos formátumot ölthet, lehet álló- és mozgókép, hang és természetesen írott szöveg. A mennyiségnek nem szab korlátot a papír mérete, a műsoridő hossza vagy a szerkesztő szigora. Mi dönthetjük el, hogy milyen mélységben érdekel minket egy téma: megelégszünk egy rövid, írott hírrel, vagy inkább letöltünk a gépünkre egy vaskos dokumentumot, zenét vagy videobejátszást - amikor nekünk tetszik. Az online média igyekszik minél jobban bevonni a közönséget a szerkesztőségi munkába. Általában számos lehetőséget biztosítanak a visszajelzés küldésére, közvéleménykutatásban való részvételre - gyakran az éppen zajló műsor, riport vagy konferencia közben is. Az igazán kifinomult hírforrások felkínálják olvasóiknak a perszonalizáció lehetőségét is. Ez azt jelenti, hogy amikor először csatlakozunk egy internetes újság oldalára, megszerkeszthetjük magunknak a címoldal kinézetét: eltüntethetjük a minket nem érdeklő rovatokat, illetve új rovatokat, szolgáltatásokat is elhelyezhetünk rajta. Ettől fogva egy kifejezetten nekünk szóló újságot olvashatunk az adott címen, amelyben éppen az szerepel, ami minket érdekel. Egyes hírforrások kérésünkre rendszeresen e-mailben (hírlevélként) elküldik a számunkra érdekes cikkeket, híreket, adatokat, hirdetéseket, vagy csak figyelmeztetnek rá, hogy új információ került fel az oldalaikra, melyeket érdemes lenne megnéznünk. Különbséget kell tennünk a csak internetes formában létező újságok (megyénkben például Viharsarok Online, Index.Viharsarok) között, és azok között, amelyek létező, papíron megjelenő újságok online változatai (Békés Megyei Nap, Békés Megyei Hírlap). Az előbbiek sokkal jobban kihasználják az internet nyújtotta lehetőségeket, mert saját tartalom készítése mellett kaput nyitnak az egész webre, valamilyen szerkesztési elv szerint rendszerezve az értékes, minőségi információkat. A hagyományos újságok online változatai általában a nyomtatásban megjelent anyagokat ültetik át a hálóra, így tulajdonképpen csak annyi a különbség az eredetihez képest, hogy az információkat nem papíron, hanem monitoron olvashatjuk. Az internet alkalmas folyamatos televíziós és rádiós közvetítésre is. Amíg a hagyományos módon sugárzott tévé vagy rádióadás (a műholdas csatornák kivételével) csak egy adott területen, országban, legjobb esetben egy egész kontinensen fogható, addig egy csabai vagy egy orosházi rádiót akár Dél-Afrikában is hallgathatunk az interneten keresztül. Az újságok mintájára itt is két csoportról beszélhetünk: az egyikbe a korábban is létező adók tartoznak, amelyek most már az interneten is közvetítenek (Kossuth, Petőfi, Csaba Rádió, Rádió 47), a másikba pedig azokat az adókat lehet sorolni, amelyek kizárólag a weben láthatóak vagy hallhatóak (például a szegedi Webrádió).