InforMánia
A BÉKÉS MEGYEI NAP és a Viharsarok Online informatikai melléklete
1999.12. 01.
Megjelenik kéthetente - szerkeszti Korbely György
Virtuális változat

Mindenki irodája Építsünk teleházat! Ha elfogadjuk azt a tételt, hogy a hátrányos helyzetű térségek, kistelepülések túlélését a tudás drótokon keresztül történő importja és exportja jelenti, akkor az érintett közösségek első számú feladata teleházak létrehozása. Hiszen igen kevés háztártásban tehetik meg, hogy azonnal több százezer forintos gépeket, szoftvereket telepítsenek egyik napról a másikra, nem beszélve a hozzá tartozó kiegészítő - felhasználói, nyelvi - ismeretek megszerzéséről. Az országban jelenleg 200-ra teszik az ilyen létesítmények számát. Jellemző, hogy ebből Békés megyére csak három jut, s ezek sem felelnek meg mindenben a klasszikus teleház-fogalom elvárásainak. A hazai teleház-mozgalom jelenleg történelmi napokat él át, ugyanis készül a Nemzeti Teleház Stratégia, mely nagyban meghatározza a közeli és távoli jövőt. Neves szakemberek dolgoznak a projekten, amelyhez természetesen várják a már működő teleházak tapasztalatait, illetve a reménybeli teleház-alapítók észrevételeit. A PHARE és az angol West-Midland Enterprise Board által támogatott programkészítés ez év szeptemberében indult és várhatóan 2000. augusztusáig tart. De mi is a teleház? A laikus azt gondolná, hogy egy szoba a falu közepén, amelyben van telefon, fax, számítógép internet-csatlakozással, ahová aztán suli után beszabadul néhány suhanc quake-ezni, pasziánszozni, ki-ki vérmérséklete szerint. No meg ha Józsi bácsinak nincs kedve bemenni a városba, innen faxolja át a nyugdíjjal kapcsolatos reklamációt. Mindez természetesen igaz, ám csak a jéghegy csúcsa. A teleház ennél sokkal bonyolultabb, összetettebb intézmény, természtesen a kifejezés tágabb értelmében. A legjobb defínició talán az, hogy a teleház egy többfunkciós, nyitott profilú kisközösségi információs és telekommunikációs központ, szolgáltatóház. Nem egy kultúrházigazgató fejtette már ki, hogy az ő intézménye gyakorlatilag teleház, hiszen innen is lehet faxolni, e-mailezni, sőt közösségi célokat is szolgál. Azonban a teleházaknak meg kell felelniük bizonyos minimum feltételeknek. Ezek közül a legfontosabb - legalábbis a Magyar Teleház Szövetség ajánlása szerint - a közhasznúság és a civil, azaz nem önkormányzati társadalmi kontroll. A minimum része még a nyitott, az igényekhez folyamatosan igazodó profil, a nyilvánosság, a mindenki által elérhetőség, az önálló szervezet kialakítása, a korszerű technológia (egy teljes értékű teleház legalább négy számítógéppel, illetve komplex iroda-, oktatás-, kommunkációtechnikai eszközökkel, jogtiszta szoftverekkel rendelkezik, s természetesen garantáltak ezek biztonságos üzemeltetési feltételei. Az internet-csatlakozás természetesen alapfeltétel!) A teleházak alapszolgáltatásai: civil szervezetek kiszolgálása, központja, a korszerű ügyintézés feltételeinek megteremtése (Józsi bácsi!), internet-elérés, elektronikus levelezés biztosítása, helyi hírközpont, közhasznú tájékoztatás, multimédia használat, számítógépes munkák elvégzése, és természetesen helye van itt a komputeres játékoknak, hiszen a játék, a szórakozás fontos eleme az információs kultúra terjesztésének. Eddig az elmélet, de mi van a gyakorlattal? Nos, teleházat általában a helyi művelődési házban, könyvtárban, esetleg egy erre a célra alkalmas különálló helyiségben célszerű létrehozni (de semmiképpen nem a polgármesteri hivatalban!). Az alapítás, illetve a működtetés legneuralgikusabb pontja az anyagiak előteremtése. A hazai gyakorlat azt mutatja, hogy elsősorban a közre, azaz a közpénzek kezelőire hárul ez a feladat, vagyis az államra és az önkormányzatokra, de természetesen megfelelő civil pénzek is mozgósíthatók. Az ideális forma egyébként az, ha a helyi gazdasági élet szereplői is kinyitják pénztárcáikat, vagy pedig tárgyi eszközöket biztosítanak a teleházaknak. Szakemberek szerint a legideálisabb forma a tulajdonlás, működtetés tekintetében a többszektorúság, hiszen ez garantálja a tényleges demokráciát. Korbely György Magyar Teleház Szövetség: www.telehaz.hu Körösnagyharsányi teleház: tel/fax: (66) 499-145; e-mail: telehaz@nap-szam.hu Kötegyáni teleház: tel/fax: (66) 278-354; e-mail: telehaz@bekes.hungary.net Lökösházi teleház: tel: (66) 244-244; fax: (66) 244-074; e-mail: lokoshaz@bekes.hungary.net Az informatika lehetőségeiről az orvosi gyakorlatban A hétvégén Budapesten rendezte meg a megye háziorvosai között jól ismert InfoMix szofverház immár a VIII. Országos InfoMix napot. Ez a felhasználók és a programfejlesztők fóruma, melyen az általunk használt program tapasztalatai és a fejlesztés iránya kerül bemutatásra. A meteorológia autózásra alkalmas időt jósolt, ezért reggel fél ötkor indultam, s a rádiót bekapcsolva mintegy a nap mottójaként a Határok nélkül című műsor az informatika távolságokat áthidaló lehetőségeiről számolt be. Az Ausztráliában vagy éppen a Marosvásárhelyen élő ember is hallhatja, levelezése során használhatja anyanyelvét, és a kapcsolattartást az internet mindenki számára lehetővé teszi bármilyen távolságból. A már említett programban látható a részletes témakör, érdekesség, hogy - dr. Csomós Imre gyulai kollégám kivételével - a háziorvos előadók kistelepülésen (Pereszteg, Dióskál, Méhkerék) dolgoznak, tehát a fővárostól és az anyacégtől való távolságunk, már nem áthidalhatatlan hátrány, és úgy gondolom a budapesti érdeklődőknek is tudtunk újat mondani. Saját előadásomban a cég egyik fejlesztés alatt álló termékét, az IxDOKI 3.xx-ast a programunk windowsos továbbfejlesztését tesztelhettem heteken keresztül, és a tapasztalataimról számoltam be a még DOS-os alapú programot használók számára. Ma már minden háziorvos, bár különböző mélységben számítógépet használ a rendelése során, ezen tartja nyilván a praxisába bejelentkezett pácienseket és mágneslemezen jelenti a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnak a praxis létszámában bekövetkező különböző változásokat. A tesztelési időszakban szinte naponta e-mail-ben konzultáltunk a programfejlesztőkkel a minél inkább felhasználó-centrikus felület és a praktikus kezelés lehetőségeiről. Egy példa erre: egy hét alatt elkészítették, hogy az előző betegmegjelenés adatai azonnal láthatóak legyenek még a rendelés megkezdése előtt. Követelmény a minél precízebb és bármikor lekérdezhető és kinyomtatható dokumentáció a rendelésen végzett tevékenységről. Újdonság volt az egyre többféle célra felhasználható digitális fényképezőgép használatának beillesztése a programba. Így az orvosi látlelethez a beteg sérüléseit fényképen is csatolhatjuk, állapotát, gyógyulását dokumentálhatjuk akár a beteg számára, akár egy későbbi tudományos feldolgozás számára, sőt akár szakmai konzultáció is megoldható egy levélben elküldött fénykép segítségével. dr. Hanyecz Vince háziorvos, Méhkerék Internetsuli 4. - e-mailek küldése és fogadása Az internetes levelező szolgáltatás (eredeti és gyakran használatos nevén e-mail) olyan, mint a posta: akinek tudjuk a címét, annak levelet, csomagot küldhetünk. A különbség: küldeményünk azonnal odaér. A szöveges üzeneteken kívül lehetőség van fájlok, képek, egyéb adatok küldésére is. Küldhetünk körlevelet, eredeti levelünkről valaki másnak titkos másolatot, vagy akár automatikus értesítést arról, hogy elolvastuk az üzenetet - ezek azonban csak a finomságok. A lényeg: a gyorsaság. Az elektronikus levelezés elmélete nagyon is egyszerű. Az összedrótozott számítógépeket a címük alapján egyértelműen azonosítani lehet. Jogos tehát a kérdés: ha pontosan meg tudjuk mondani, hogy kit keresünk és hol, akkor miért ne lehetne kapcsolatba lépni vele valamilyen módon? És lehet: pusztán e-mail címüket kell ismernünk! A levelezés a postahivatalon keresztül zajlik. A levelezőprogramok használatához tudnia kell, hogy hol található a postahivatal azon belül hogy hívják a postaládát, továbbá hogy mi a jelszó: a kulcs, amelyikkel a ládát ki lehet nyitni. Innentől minden megy magától. Kétféle postahivatal (szerver) létezik ma az interneten, a POP3 és az IMAP szabványt használó: A POP3 szabványt használó szerverek olyasformán működnek, mint a postafiók a postán -- fiókunk egy idő után megtelik, ezért időről időre ki kell ürítenünk. Leveleinket tehát saját otthoni gépünkön tároljuk. Az IMAP protokollt ismerő szerverek ezzel szemben azt a szolgáltatást is nyújtják, hogy ott helyben tárolhatjuk, rendezhetjük a leveleinket. Sajnos IMAP szolgáltatást ma még nagyon kevés helyen nyújtanak. Miért fontos mindez? Egyrészt azért, mert a levelezőprogram meg fogja tőlünk kérdezni, hogy a postahivatal, ahová a leveleinket várjuk, melyik szabványt (ahogy a program hívja: protokollt) használja. Ezt az információt egyébként az internet-szolgáltatótól vagy a postaszerver üzemeltetőjétől tudhatjuk meg. Másrészt azért, mert míg az IMAP szerverre a világ bármely pontjáról rácsatlakozva láthatjuk a teljes levélgyűjteményünket, hiszen az ott van a postahivatalban, addig a POP3-at ismerő szervereken nem fogjuk megtalálni korábbi leveleinket, mert azokat haza kellett hogy vigyük saját számítógépünkre. Ahogy a papírleveleknél, itt is meg kell címeznünk levelünket - ki kell tölteni a levél fejlécét, benne a címzéssel kapcsolatos információkkal. A To: sorba kell beírni a címzett e-mail címét. A CC: sorba kell beírnia azokat a címeket, akiknek másolatot szeretnénk küldeni. A CC jelentése Carbon Copy, azaz indigó-másolat, és a címzett ugyanúgy megkapja a levelet, mintha a To: sorban szerepelne. BCC: Ha úgy akarjuk elküldeni valakinek egy levél másolatát, hogy az eredeti címzett erről ne tudjon, akkor a BCC: (Blind Carbon Copy -- vakmásolat) sorba kell a címet beírni. Ez a sor a címzettnél nem jelenik meg, tehát ő nem tudja, ki kapott még másolatot a levélből. Subject: A Subject: sorban röviden leírhatjuk, miről szól a levél. Ezt érdemes kitöltenünk, már csak azért is, mert a feladó nevén kívül ez a sor jelenik meg a címzett levelesládájában -- ezek alapján dönt arról, elolvassa-e a levelet, vagy sem, illetve ha később próbálja visszakeresni egy üzenetünket, eme sor alapján tudja felidézni, miről is szólt is a levél. Attach: Ha nem egyszerű levelet, de egy egész karácsonyi pakkot szeretnénk küldeni e-mailen, természetesen azt is lehet. Erre szolgál az Attach: (csatolás) parancs. A levélhez bármilyen más elektronikus adatot, fájlt csatolhatunk, s ez a levéllel együtt eljut a címzetthez. A csatoláshoz nem is kell mást tennünk, mint rákattintva az Attach gombra kiválasztani az elküldeni vágyott fájlokat (akár többet is). Kapott leveleink elküldésüktől számított percek alatt megérkeznek a postahivatalba. Ez azonban nem azt jelenti, hogy otthoni számítógépünk automatikusan csörömpölni kezd: levelünk érkezett. Akárcsak a hagyományos postán, időről időre itt is meg kell néznük postafiókunk tartalmát. Ehhez a levelezőprogramnál egy gombnyomásra van csupán szükség, miután felcsatlakoztunk az internetre. A levélküldés hasonló módon működik: minden megírt levélről megmondhatjuk, hogy a program azonnal elküldje-e azokat, vagy majd később, amikor már él az internet-kapcsolat. Mind a kapott, mind a küldött leveleket tárolhatjuk levelezőprogramunkban, a Windowséhoz hasonló könyvtárstruktúrában. Innen később visszakereshetők, újraolvashatók, no meg persze törölhetőek is. A levelekre válaszolhatunk, vagy továbbküldhetjük a hozzánk érkezetteket -- ezen funkciókat is egy-egy gomb megnyomásával érjük el. Reply / Válasz. A kapott levélre válaszolhatunk. Ehhez segítségként az eredeti levelet írhatjuk át, melyben a program jelzi, mit írtunk mi és mit a feladó. Ilyen formájú válasz esetén levelünk Subject-sorában az eredeti subject jelenik meg, előtte a Re: szöveggel. Reply to All / Válasz mindenkinek. Ha körlevelet kaptunk, körlevélként is válaszolhatunk, tehát válaszunkat mindenki megkapja, aki az eredetit is kapta. Forward / Továbbítás. Egy megkapott levelet ezzel a gombbal továbbíthatunk egy következő címre. Ilyenkor a levél tartalma az lesz, amit mi is kaptunk, plusz mi is hozzáfűzhetjük a magunk kiegészítéseit. (forrás: origo)