InforMánia
A BÉKÉS MEGYEI NAP és a Viharsarok Online informatikai melléklete
1999.11.17.
Megjelenik kéthetente - szerkeszti Korbely György
Virtuális változat

Gigászok harca - USA-kormány - Microsoft 1-0 Aligha akad emberfia e Földön, aki nem hallott még Bill Gates-ről, a Microsoftról, illetve arról, hogy a napokban a bíróság kimondta: a szoftvergyártó gigacég visszaélt monopolhelyzetével az informatikai piacon. A túlnyomó többség könnyedén napirendre tér a dolog felett: na bumm, a világ egyik legbefolyásosabb cége és a világ egyik leggazdagabb embere összekötötte a bajuszt a világ legnagyobb szuperhatalmával. Ki a francot érdekel az egész számítógépes nyavalygás? - mondván. Pedig tévednek: mindenkit érint az információtechnológia jövője a topmenedzsertől a koldusig, az állattenyésztőtől az orvosig, hiszen nem mindegy, ki diktálja a fejlődés irányát az információs társadalomban. Jelenleg ugyanis minden jel szerint a kizárólagosan a Microsoft, s ezt a gyanút a bíróság meg is erősítette. III. William Henry Gates tizenéves korában lett számítógép-rajongó. Arra is rájött, hogy nincs egyedül: előbb-utóbb egyre több asztalon megjelenik a komputer, így olyan programokra van szükség, melyeket a laikus felhasználó is könnyedén kezelhet. Innen egyenes út vezetett odáig, hogy Paul Allen-nel megalkossák az MS-DOS-t, mely az akkoriban megjelenő IBM PC-k kedvelt operációs programja lett A másik felismerés ugyanis ez volt, amely a mai napig meghozza gyümölcsét: akié az operációs rendszer, azé a hatalom. Néhány esztendő múlva a Microsoft megjelentette ennek grafikus változatát, a Windows-t, melynek napjainkban már a 2000-es fantázianevű változata áll tesztelés alatt. Persze a számítógépes felhasználók tábora is megosztott: a többség vidáman használja az Office irodai csomagot, az Explorer böngészőt, az NT-szervereket. A konkurencia mellett a számítógépes szakemberek java szerint viszont Gates és csapata filozófiája a következő: végy meg vagy lopj el egy jó programot, csupaszítsd le a legprimitívebb fokozatra és add el erőszakos kampánnyal. Hiába volt a piacon ezeknél szebb, jobb és precízebb program, az MS-szoftverek egyszerűsége nagy vonzerőt jelent. A most meghozott ítélet előzménye, hogy a cég a Win 98-ba integrálta az Explorer böngészőt, mellyel rendkívül előnytelen helyzetbe kerültek riválisai, elsősorban a Netscape. Ezzel a huszáros húzással a Microsoft korábbi hátrányát próbálta meg ledolgozni, ugyanis Redmontban meglehetősen későn ismerték fel az internetben rejlő lehetőségeket. A böngészőháborúban - mint arról az inforMániában is írtunk - a Microsoft áll nyerésre, immár az 5-ös verziószámű Explorerrel rukkolt ki, amely - ezt maga a konkurencia is beismeri - bizonyos megoldásaiban jobb a Netscape legújabb 4.7-es böngészőjénél. Ám a Microsoft nem áll meg a böngészőfronton: már megtették az első lépéseket, hogy bekebelezzék a jövő médiáját, mely egyesíti a távközlést, a számítástechnikát és az audiovizuális szórakoztatást. Thomas Penfield Jackson bíró 207 oldalas, 412 pontot tartalmazó dokumentumba foglalta döntését. Az ítélet: a Microsoft bűnös, bizonyítást nyert, hogy a cég monopóliumot élvez a számítógépes operációs rendszerek piacán, s ezzel a helyzetével visszaél. A büntetés mértéke valamikor 2000 elején derül ki egy újabb eljárást követően. Ez akár a cég feldarabolásához is vezethet, mint történt az az 1890-ben alkotott Shermann trösztellenes törvény alapján: így szűnt meg korábban a Standard Oil, az Edison áramszolgálató cég, vagy éppen az AT & T kizárólagossága az észak-amerikai piacon. Időközben azonban nem csak az amerikai kormány üzent hadat az óriáscégnek, maga a számítógépes világ is forrong: jobbnál jobb (ingyenes) programok születnek, amelyek egyre több felhasználó gépén megtalálhatók. Elég csak a rohamosan fejlődő, s egyre inkább egyszerűsödő Linux operációs rendszerre utalni, de az irodai szoftverek piacán is megjelent az alternatíva, a StarOffice (e cikk is ezen készü!). Sok bit lefolyik azonban még drótjainkon, mire olyan kiegyensúlyozott viszonyok alakulnak ki az információtechnológiában, mint mondjuk az autók vagy a mosóporok piacán. Viharsarki webböngésző Keresd az asszonyt! Nagy örömet okoz a böngészés a naponta terebélyesedő Békés megyei webcímtárban, a legszebb mégis az, amikor kitűnően megszerkesztett személyes, családi honlapokra bukkanunk. Ez ugyanis ékesen bizonyítja, hogy a hálózat minden hibája, veszélye ellenére csodálatos dolog: olyan kreativitást, civil lendületet ad szűkebb hazánknak, amit korábban elképzelni sem tudtunk. Éva oldalai (free.netlap.hu/koVica) minden tekintetben különlegesek. Már önmagában az is figyelemre méltó, hogy egy hölgy ragad billentyűzetet és egeret (ismert ugyanis a gyengébbnek mondott nem alacsony jelenléte az interneten), ám nem csak szövegszerkesztésre, levelezésre, webböngészésre, játékra használja, hanem nagyon is "férfias" foglalatosságra: honlapot épít, melyet nem csak tartalmilag komponál meg ízlésesen, hanem a technikai akadályokat is játszva leküzdi. Pedig a Dombegyházon élő Kardos Éva mindössze néhány éve használ komputert, s a világhálóra is csak két esztendeje lépett először. Ráadásul humánértelmiségiként lett - jó értelembe véve, természetesen - internetfüggő, s mint tudjuk, e szféra nagy része igen nehezen barátkozik az információtechnológiával, féltve tőle az évek, évtizedek alatt megszerzett "klasszikus", egyre kevésbé piacképes tudását. Nem ismerem személyesen Kardos Évát, ezért senki nem sütheti rám az elfogultság vádját, így le merem írni: bármely webtanfolyamon tanítani lehetne ezt a honlapot, mint a családi oldalak etalonját. Külön fejezet foglalkozik Dombegyház községgel, mégpedig meglehetős alapossággal, többek közt az is kiderül, hogy itt született Marczibányi István és szombatonként a Caribic diszkóban ropják a táncot a fiatalok. A tartalom családi részének erénye a fotóalbum, de a lap tulajdonosa beavat egyebekbe is: mit hallgat szívesen, mit kell tudni a csillagászatról, hol találhatók a legjobb, amatőr honlapkészítők munkáját segítő webhelyek, de - mégiscsak egy hölgyről van szó - hogyan készül a jércesült kópé módra, vagy éppen a medvetalp, azaz a konyhaművészet is helyet kap. S ugyancsak fenn van a honlapon a gyermekek kedvenc olvasmánya, a Tudod-e? című ismeretterjesző kötet egyedi megoldásokkal áttördelt virtuális változata. Szóval, kedves kezdő, amatőr weblapkészítők: irány a free.netlap.hu/koVica, tanfolyam indul! Internetsuli 3. Irány a világháló! Régi adósságot pótol az inforMánia: rovatunk fennállása szűk két esztendejében elsősorban a már internetező felhasználóknak szól, elhanyagoltuk az érdeklődő laikusokat. Főként az ő kedvükért indul az internetsuli, melyben alapfokon megismertetjük a legfontosabb tudnivalókat a számítógépekről, illetve az internetről. A sorozat összállításánál felhasználtuk az [origo] portál Kezdőknek című anyagát. Az első részben főként a hardverekről beszéltünk, két hete a gép lelkét jelentő szoftverekről esett szó, most pedig jöjjön a lényeg: az internet. Az internet az amerikai kormányzati kutatás nyomán létrejött ARPANET hálózatból fejlődött ki, s 1965-ben indult be. Manapság úgy százmillió földlakó használja az internetet. Az internet tulajdonképpen nem egy számítógépes hálózat, hanem "hálózatok hálózata". Két legnépszerűbb módja az elektronikus levelezés (e-mail) és a world wide web (www) oldalainak nézegetése. Az internet lehetővé teszi, hogy a számítógépek megosszák egymás közt ezeket az információkat. Leginkább a közutak hálózatára hasonlít: minden ház, iroda, iskola és a többi épület egy-egy számítógép, s a köztük kanyargó út az internet. Ha egyszer megtaláltunk egy utat, már bárhova eljuthatunk. De félre a hasonlatokkal, lássuk a hivatalos definíciót: az internet egyfelől egy dróthálózat, mely számítógépeket köt össze, másfelől egy információátviteli szabvány (TCP/IP a neve), ami azt határozza meg, milyen formában közlekedhetnek az adatok ezeken a drótokon. Ha használni akarjuk az internetet, számítógépünknek "online" kell lennie - magyarul a gépnek képesnek kell lennie információkat küldeni a hálóra, illetve információkat fogadni onnan: rá kell kapcsolódnia az internetre. Azok a programok, amelyek majd használják ezt a kapcsolatot, intézik az olyan ügyeket, mint például leveleink küldése és fogadása, a world wide web oldalainak képernyőnkre juttatása, de ennek segítségével "beszélgetni" is tudunk másokkal, ha egy programnak begépeljük mondandónkat, s a szöveg azonnal megjelenik mindenki más képernyőjén, aki szintén ehhez a programhoz csatlakozott. A kapcsolat nélkül mindez lehetetlen. Az internethez való kapcsolódásnak számos módja van, de akik otthoni gépükkel akarnak internetezni, leggyakrabban egy hagyományos telefonvonal és egy modem segítségével lépnek a hálóra. Ahhoz, hogy felkapcsolódhassunk, egy internet-szolgáltató cég segítségét kell igénybe vennünk. A szolgáltató modemjei egy sokkal nagyobb számítógéphez vannak csatlakoztatva (amit szervernek szokás nevezni), ez a számítógép pedig össze van kötve más gépekkel, más telefonvonalakkal és más internet-szolgáltatókkal. Szükségünk lesz egy böngészőprogramra (browser), mellyel a world wide web oldalait nézegethetjük. Kell egy levelezőprogram is, ha e-maileket akarunk küldeni és fogadni - a böngészőprogramoknak van olyan része, ami alkalmas erre, de választhatunk külön levelezőprogramot is. Ezen túl már csak egy fontos szoftver van hátra: az, amelyik vezérli modemünket, s megteremti a kapcsolatot az internet-szolgáltatóval - a neve tárcsázó. Nem életbevágó, de azért szükségünk lehet egy chatszoftverre (IRC, ICQ) is: ennek segítségével "beszélgethetünk" másokkal - amit mi begépelünk, megjelenik az ő képernyőjükön is. Használhatunk Windowst vagy más operációs rendszert, a böngészők közül az Internet Explorert, a Netscape Navigátort vagy más programot. Hagyományos telefon: Az átlag felhasználó számára a leggyakoribb csatlakozási mód, ezt részletesebben is megtárgyaljuk. Mobil telefon: Szinte ugyanúgy működik, mint a vezetékes telefonon történő kapcsolódás -- csak éppen ki lehet használni, hogy a készülék nincs helyhez kötve. Így akár egy autóban, menet közben is internetezhetünk -- feltéve, ha utasok vagyunk, és nem sofőrök. ISDN: Olyan, mint a hagyományos telefonvonal, de más (drágább) modemet használ, cserében viszont sokkal gyorsabb. Bérelt vonal: Ez egy olyan drót, amin a kapcsolat folyamatosan él, a nap 24 órájában, így nem kell tárcsáznunk, s a kapcsolat sokkal gyorsabb is. Kábeltévé: A meglévő kábeltelevíziós hálózat is alkalmas internetezésre, amennyiben a kábeltévé-szolgáltatónk ezt lehetővé teszi számunkra. Gyorsabb, mint a telefon, és percdíjat sem kell fizetnünk, viszont a belépési díj a speciális modem miatt igen drága. AM mikro: A televíziós csatornákat sugárzó AM mikro rendszer internetes adatsugárzásra is képes, amit antennával foghatunk. A szerződés megkötésekor kapunk egy nevet, ami megkülönböztet bennünket másoktól, amikor az interneten tartózkodunk. Ezt bizonyos keretek között mi magunk választhatjuk meg. Kapunk egy jelszót is, ami garantálja, hogy a saját azonosítónkkal csak mi magunk léphessünk fel az internetre. Így a mi nevünkben más nem levelezhet és nem vásárolhat. Tartsuk titokban a jelszót, és időről időre változtassuk meg! A megváltoztatás módjáról a szolgáltató tájékoztat! Természetesen jár nekünk egy saját elektronikus postafiók a hozzá tartozó címmel. Itt fogadhatjuk és innen küldhetjük el leveleinket. Persze a sebesség nem csak a szolgáltatótól függ, hanem attól is, hogy az internet mennyire népszerű zugaiba látogatunk el: a sokat látogatott oldalakhoz néha csak lassabban lehet hozzáférni. Ettől függetlenül egy idő után azért átlagot lehet vonni, és meg lehet állapítani, hogy a sebesség megfelelő-e. Mindenképpen kérdezzük meg a szolgáltatót, milyen maximális sebességre képesek fogadó modemjei.