InforMánia
A BÉKÉS MEGYEI NAP és a Viharsarok Online informatikai melléklete
1999.11.03.
Megjelenik kéthetente - szerkeszti Korbely György
Virtuális változat

Két hír 1. Szingapúr kapta meg az idei Év Intelligens Városa díjat egy nemzetközi szervezet döntése nyomán. Az ítészek elsősorban a városi kommunikációs hálózat kiépítettségét értékelték és azt, hogy a helyhatóság ugyanolyan alapvető szükségletnek tartja az internetes hozzáférést, mint a kommunális szolgáltatásokat. 2. Az OECD nemrég elkészített felmérése szerint 29 ország közül hazánkban a legdrágább az internetes hozzáférés mind az előfizetési díjakat, mind a telefontarifákat vizsgálva. A havi 40 órát meghaladó, csúcsidőn kívüli internetezés például nálunk 180 dollárba kerül, ez éppen a duplája a második helyezett lengyelországi adatoknak. Kis hazánk, ezen belül a régiók és a kistérségek, de maguk a települések is az aktív programkészítések idejét élik: mázsányi irathalmok készülnek, sok esetben közhelysorozatok gyűjteménye egy-egy program, amelyet jól öltözött, jól fizetett, egyébként okos emberek készítenek. Többnyire vágyálmaikat sorolják fel: útépítés, ipari park, feldolgozóipar fellendítése, idegenforgalom stb. stb. Azaz: a már megcsontosodott keretek közt próbálnak megoldást keresni arra, hogy miként lehetne minél több - a hazai és az európai polgárok által befizetett - közpénzt idecsalogatni. Arra senki nem gondol, hogy - a jól ismert közhellyel szólva - halkéregetés helyett a halászat lehetőségét kellene megteremteni. Tudjuk, Békés az egyik legprovinciálisabb megyéje az országnak, ahol a helyi hatalmasságoktól való félelem sok esetben erősebb, mint a citoyen-öntudat, ezért aki teheti, elmenekül (az elmúlt években több tucatnyi tehetséges ismerősöm, barátom lett fővárosi, dunántúli, sőt külföldi munkavállaló). Ha ezekben a programokba bekerülne a szingapúri modell, talán valódi esélyeink lennének a megmaradásra. Egyrészt azért, mert az AGY itt maradna (visszajönne), mint első számú exportcikk, továbbá távmunka révén megszűnne sokak egzisztenciális függése, ami a helybéli demokráciát erősítené. De az intelligens megye, település egyelőre csak kevesek vágya, rögeszméje, a döntéshozók nagy része - anyagiakra hivatkozva persze - úgy gondolja: nehogymá' otthonról, számítógépen intézze dolgait a pógár, előszobázás, várakozás, hivatali megaláztatás hiányában még elfelejti, hogy voltaképpen csak egy alattvaló. Korbely György Digitális csabai kolbász Manapság egy vállalkozás, egy projekt, vagy akár egy fesztivál arculatának elengedhetetlen része az internetes megjelenítés. Akik erről megfeledkeznek, vagy nem veszik tudomásul, hosszú távon saját sírjukat ássák - legalábbis így vélekednek a szakemberek, s nincs okunk kételkedni igazukban. Nos, a Csabai Kolbászfesztivál szervezői jól ismerik a szabályt: az országos, sőt nemzetközi hírű esemény a világhálón is megtalálható a www.kolbaszfesztival.com címen. Ambrus Zoltán és csapata kitűnő munkát végzett a tartalom és a dizájn egységének megteremtésében (ez utóbbi a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szakembereit is dícséri). A címlapon kedvcsinálóként egy - még a képernyőn keresztül is - ínycsiklandozó fotó tárul a látogató elé, amelyre kattintva megtudhatjuk, hogy készül az "igazi csabai", mégpedig nem is akárhonnan: Dedinszky Gyula evangélikus lelkész, néprajzkutató kitűnő könyvének részletéből. "A csabai kolbász nevében foglalt helységnév arra engedhetne következtetni, hogy csak az a kolbász-féleség lehet >>csabai<<, melyet békéscsabai lakosok, Békéscsabán készí-tettek. Ez azonban természetesen nem így áll. A csabai kolbász kritériuma nem elsősorban gyártási helyében, hanem mindenekfelett is készítési módjában, összetételében, fűsze-rezésében, egyszóval: karakterében, jellegzetességében rejlik. A Békéscsaba körzetében fekvő s egykor békéscsabai telepesekből alakult Medgyesegyháza és Ambrózfalva népének kolbásza ugyanúgy >>csabai<<, mint az, amelyik a névadó helységben készült" - írja Dedinszky, akinek a Tevan Kiadónál megjelent könyve - mint e-biznisz kezdemény - meg is rendelhető a kolbászfesztivál hivatalos lapjáról. Ugyanitt olvashatóak a versenyfelhívások, a kapcsolódó programok listája, valamint fotóalbum is található a fesztivál nyitólapján, mégpedig a korábbi fesztiválok fontosabb pillanatairól. A vendégkönyvben található bejegyzések arról győznek meg: az oldalt nem csak mi fedeztük fel böngészés közben. A készítők elsősorban a beharangozásra szánták a lapot, legalábbis erről tanúskodik, hogy bő egy héttel az esemény után nyoma sincs a frissítésnek. Azaz: nem derül ki, kinek a kolbásza ízlett legjobban a zsűrinek, kik nyerték meg a versenyeket, s egyáltalán: hogy sikerült az esemény. Mindez nem csak azt érdekelné, aki nem volt jelen és az újságokban sem olvasott ezekről a dolgokról, hanem azt is, aki maga is része volt az eseményeknek akár kolbászkészítőként, akár csak alkalmi kóstolóként. Internetsuli II. A számítógép lelke Régi adósságot pótol az inforMánia: rovatunk fennállása szűk két esztendejében elsősorban a már internetező felhasználóknak szól, elhanyagoltuk az érdeklődő laikusokat. Főként az ő kedvükért indul az internetsuli, melyben alapfokon megismertetjük a legfontosabb tudnivalókat a számítógépekről, illetve az internetről. A sorozat összállításánál felhasználtuk az [origo] portál Kezdőknek című anyagát. Az első részben főként a hardverekről beszéltünk, most a programokról lesz szó, amelyek nélkül a komputer puszta vas marad. Mindennek a lelke az operációs rendszer, az alapprogram, amely megteremti a működés és a kommunikáció feltételeit a számítógép egyes részei, illetve a számítógép és az ember között. A számítógép egyes alkatrészei fizikailag ugyan össze vannak kötve, de ez nem jelenti azt, hogy képesek is elvégezni egy feladatot, ha bekapcsoljuk a gépet. Ahhoz, hogy ezek az eszközök kommunikálni tudjanak egymással és velünk, az emberrel, szükség van egy alapprogramra, amelyik ezt lehetővé teszi. Ezt hívjuk operációs rendszernek. Az operációs rendszer tehát beleköltözik a "vasba", és csak ekkor válik használhatóvá a számítógép: adatfogadásra, feldolgozásra, és megjelenítésre. Tulajdonképpen olyan, mint egy karmester, nélküle az egyes elemek nem, vagy összevissza működnének. Az operációs rendszernek tehát az a feladata, hogy optimálissá tegye az egyes részek közötti együttműködést. Emellett az operációs rendszerek feladata a felhasználóval, az emberrel való kommunikáció. Ez a program értelmezi a billentyűn, az egéren, a botkormányon keresztül közölt parancsainkat, s az eredményeket is ez a program írja ki a nyomtatóra, képernyőre. Az operációs rendszereknek több fajtája is létezik. Ahogy változnak a technikai eszközök, amelyekkel ezeknek dolgozniuk kell, ahogy módosulnak az elvárások, ahogy nőnek az igények, úgy változnak az operációs rendszerek nyújtotta lehetőségek is. A DOS-tól, amelyik egy alapvetően szöveges, billentyűzetről bepötyögött parancsokra épülő operációs rendszer volt, a Windows 98-ig nagy utat tett meg a számítástechnika. A DOS akkor élte fénykorát, amikor még nem volt egerünk, s alapvetően a billentyűzet segítségével kommunikáltunk a számítógéppel. A DOS-t a Windows követte 1990-ben, amit a Windows 95 és a Windows 98 váltott-vált le. Ezek elsősorban otthoni gépekre írt rendszerek, melyeket arra készítettek fel tervezőik, hogy az otthoni alkalmazásokat, például játékokat vagy a szövegszerkesztőt tudják kezelni - olyasmiket, amin nem múlik egy cég bevételeinek alakulása. Az irodai célokra készült Windows NT abban különbözik a többitől, hogy sokkal megbízhatóbb, és segíti a csoportos munkavégzést. Az inkább nagygépes, professzionális célokra készült UNIX gyengébb a felhasználóbarátság terén, viszont képes egyszerre több központi egységet, nagyon gyors háttértárat és egyszerre több felhasználót kiszolgálni. Az eddigiektől eltérő operációs rendszere van a Macintosh gépeknek (MacOS), gyártójuk, az Apple alkalmazta először az egér-ablakok-ikonok --egyébként a Xeroxtól származó -- ötletét. És persze a Linux, amelyet 1991-ben alkotott meg egy finn egyetemista, Linus Thornvald. A Linux akár egy 386-os PC-n is futtatható Unix-típusú, többfelhasználós és többfeladatos freeware operációs rendszer, mely szerverként is működhet; fejlesztését a GNU koordinálja és az interneten keresztül több ezer programozó dolgozik rajta, az új változatok pedig azonnal letölthetők a hálózatról. A különböző operációs rendszerek másképpen is működnek, s ehhez az általunk használt programoknak (például a szövegszerkesztőnek) is alkalmazkodniuk kell. Ezért használandó programjainknak azt a változatát kell beszereznünk, mely gépünk operációs rendszeréhez van igazítva. Az operációs rendszer tartalmaz számos apróbb programot, melyekkel már nagyon sok mindent elintézhetünk: megírhatjuk és kinyomtathatjuk leveleinket, egyszerűbb ábrákat rajzolhatunk, sőt az internetezéshez szükséges alapvető eszközöket is megkapjuk. Ezen túl olyan programocskákat is kapunk gépünkhöz, melyek az operációs rendszer "behangolását", funkcióinak saját igényeinkhez való igazítását teszik lehetővé. Ne felejtsük el, hogy az operációs rendszer ugyanolyan program, mint bármi más: pénzbe kerül. Ha olyan gépet veszünk, amin nincs hivatalosan, az eladó által telepített operációs rendszer, s az illegálisan kerül a gépünkre, lopott szoftvert használunk. A számítógépek információt tárolnak, és lehetővé teszik használóik számára, hogy ezen információkkal a legkülönfélébb módokon dolgozzanak. Az információ lehet egy általunk írott levél, és a szövegszerkesztő az a számítógépes eszköz, mellyel a levelet megírhatjuk vagy kinyomtathatjuk. Információ az is, hogyan működik egy vadászgép és a repülőszimulátor program teszi lehetővé, hogy az infó alapján megtanuljunk repülni. De információ egy szakácskönyv receptgyűjteménye, a számlaegyenlegünk vagy egy popsláger elektronikus formában - a számítógép ezekkel dolgozik, pontosabban számunkra lehetővé teszi ezek manipulálását. Az internet pedig semmi mást nem csinál, mint hogy lehetővé teszi, hogy a számítógépek megosszák egymás közt ezeket az információkat. Mint a legtöbb technológia, ez is csak akkor válik érdekessé, ha az emberek használni kezdik azt - ha jelen esetben kitalálják, hogyan osszák meg egymással információikat. Az internet leginkább a közutak hálózatára hasonlít: minden ház, iroda, iskola és a többi épület egy-egy számítógép, s a köztük kanyargó út az internet. Ha egyszer megtaláltunk egy utat, már bárhova eljuthatunk. De félre a hasonlatokkal, lássuk a hivatalos definíciót: az internet egyfelől egy dróthálózat, mely számítógépeket köt össze, másfelől egy információátviteli szabvány (TCP/IP a neve), ami azt határozza meg, milyen formában közlekedhetnek az adatok ezeken a drótokon. Hírháló A Westel 900 GSM Rt. hatodik születésnapján számos új szolgáltatást mutatott be. A 750 ezer előfizetővel rendelkező mobilszolgáltató december elsejétől indítja IP-alapú nemzetközi távközlési szolgáltatását VoiceIP néven. A beszédátviteli és faxtovábbítási szolgáltatást minden előfizető, akár Dominó-kártyával is igénybe veheti. A 00 helyett 1700 tárcsázásával induló internetes távhívások díjszabása egyelőre nem ismert, de a Matávénál alacsonyabb ár a törvényi szabályozás miatt mesterségesen lerontott hangminőséget fog eredményezni. * A MATÁVNet is bemutatta internet előfizetéshez kapcsolódó ingyenes PC-ajánlatait. Az egyik, magánszemélyeknek szóló konstrukció szerint bruttó 57.778 forint induló befizetéssel, majd két évre szóló, havi 13.359 forintos internet elofizetéssel egy Albacomp számítógépet és havi 20 órás internet hozzáférést adnak. A másik, szintén magánszemélyeknek szóló akcióban az egy éves Hobbi, illetve a fél vagy egy éves Profi csomag előfizetői az előfizetési díjjal csökkentett áron vásárolhatnak Albacomp számítógépet. A gépekhez november 3-ától az Albacomp és a SZÜV Compter-M kereskedelmi hálózatán keresztül juthatnak hozzá a vásárlók. * 2000 február 17-én jelenik meg a Windows 2000 operációs rendszert, közölte a Microsoft. Addig már csak a végso bétaverziót, a Release Candidate 3-t bocsátják ki, melyet várhatóan a legutóbbi bétaverzió 650 ezer tesztelője közül kiválasztottak kapnak meg. * Szuperszámítógépekre jellemző teljesítményt, másodpercenként több billió képi műveletet mértek egyetlen analogikai vizuális mikroprocesszoron az Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében. A nemzetközi együttműködésben zajló évtizedes   kutatómunka szenzációs eredményét a napokban értékelte sajtótájékoztatóján Roska Tamás akadémikus. (források: Index.hu; iNteRNeTTo; Hirnet)