A számítátechnikai szaksajtóban és az Interneten is egyre többet lehet olvasni, hallani a Linuxról . A Linux egy stabil,  nagy teljesítményű, rugalmas, gondosan karbantartott, jól dokumentált, 32 bites POSIX szabványokat követő Unix operációs rendszer, amely tökéletesen toleráns az egyéb rendszerekkel szemben, megtűr maga mellett többek között DOS-t, Windows-t, OS/2-t, BSD-t, Solarist, MacOS-t stb.  Arról, hogy ezeket a párosításokat hogyan lehet megoldani, az Interneten a "hogyan" (howto) gyűjteményben találhat az ember kitűnő leírásokat. A kezdők a FAQ-ban (Gyakran Ismételt Kérdések) is könnyen megtalálhatják a felmerülő kérdéseikre a választ. A Linux alaprendszer három  részre osztható, a kernelre (rendszermag), a shellre (burok) és a file-struktúra. Mindezek kellően illeszkednek a Linux Standard Base szabványhoz . A Linux tervezésénél a filerendszer kialakításához  létrehozták az  FHS (Filesystem Hierarchy Standard) szabványt.
("The nice thing about standards is that there are so many os them to choose from." Andrew S. Tanenbaum.) A segédprogramok - amelyek manapság már a rendszer standard jellemzőinek számítanak - olyan különleges programok, mint pl. a szövegszerkesztők, táblázatkezelők, webböngészők, képszerkesztő, adatbáziskezelő, fordító, kommunikációs és egyéb  programok  az informatika és az élet minden területéről.  A Linux programcsomagoknak (amely az alaprendszeren kívül tartalmaznak még egy sor alkalmazást és grafikus felhasználói felületet is többféle "kiadása", "csomagolása" van -  ezeket disztribúcióknak hívják. Ezek közé tartozik: a Debian, Red Hat, SuSE, Caldera, Slackware. Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. A Debian fő előnye, hogy a fejlesztői szervezet nem profit orientált, míg a többi (nagyrészük) a üzleti oldalról közelíti meg a piacot.
A Linux programok nagy része ingyen hozzáférhető a Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alapítvány) nyilvános GNU GPL  engedélye alapján (General Public Licence - általános közengedély). "Ez a sajátos szerzői jogiromány szabályozza a hatálya alá eső programok szerzői jogi helyzetét annak érdekében, hogy a program és annak minden leszármazottja forráskóddal együtt hozzáférhető legyen bárki számára." Ez azt jelenti, hogy ezekért a programokért nem kérhetnek pénzt (az internetről szabadon letölthetőek, szabadon másolhatóak) és a forrás programot is közzé (elérhetővé) kell tenni. A terjesztők csak a kapcsolt szolgáltatások (adathordozó, könyv stb.) árát fizettethetik meg a felhasználóval, a sofware árát nem.
Mexikóban egy program keretében több száz középiskola kapott számítógépet és Internet-elérést, a gépek operációs rendszere a Linux volt. Gondoljunk csak bele mennyit lehetne megtakarítani az adófizetők pénzéből azzal, ha a kormány- és közigazgatási hivatalokban is Linux-ot alkalmaznának. Indirekt megtakarítások is elérhetők a Linux használatával, mivel nincs  "per-client" licensz díj. A linux szerver 5-től 5000 felhasználót is kiszolgál, és mentes a  káros vírusoktól (mindezt ingyen!). .

A Linux térhódítása tagadhatatlan. Létrejöttében és fejlődésében nagy szerepe van az Internetnek, a szabadon hozzáférhető forráskódnak, a felhasználók együttműködésének és összefogásának. Egy finn egyetemista,  Linus Torvalds 1991-ben a 80386-os processzor  védett módú, feladatváltó lehetőségeit kívánta megismerni. Erre a célra készített tesztprogramból fejlesztett ki - a MINIX-re támaszkodva - egy olyan rendszermagot, amely kihasználta  a 80386 processzor képsségeit. 1991 október 5-én Linus meghirdette az első "hivatalos" 0.02-es Linuxot az Interneten. Ekkor még a cél a rendszermag fejlesztése volt, a rendszer csak a hackereknek (nem tévesztendő össze a craker-rel, vagyis a rosszindulatú kód- és programfeltörővel, a hacker olyan ember aki számítógépek megszállottja, a rendszert a legnagyobb mélységében is ismeri és felhasználja annak képességeit) készült. Linus az Interneten keresztül  bevonta a fejlesztésbe a szabadkapacitással rendelkező programozókat. 1991. december 19-től a 0.11 változat kibocsátásától számíthatjuk a Linux gyermekkorát. Az egyetemek bizonyos intézeteiben - főként ott ahol a kutatók Unix alatt dolgoztak - rohamosan nőtt a linux népszerűsége. A kutatók az otthoni linuxos gépeiken is  fejleszthették programjaikat, mivel ezeket egyszerű volt áttenni  nagy kapacitású gépekre. Magyarországon 1993-ban kezdett igazán elterjedni a Linux, mivel a felsőoktatási intézmények nagy részét ekkor kötötték be az Internetre. Az 1.0.0 verziószámú kernel megjelenésétől számítjuk a Linux fiatalkorát (1994 márciusa). Ekkortól kezdve vezették be a speciális sorszámozási eljárást. Az első szám, a fő verziószám (a rendszermag lényegét érintő változásoknál vált). Ha a második szám páros ( a 0 is párosnak számít), akkor stabil, tesztelt (felhasználóknak ez a verzió ajánlott), ha páratlan akkor fejlesztői, tesztelés alatt lévő kernelről van szó. A harmadik szám kisebb módosításokkor ugrik egyet. Hamarosan megjelentek azok a programok, amelyeket linux alatt fejlesztettek, és innen vitték át a többi rendszerre. 1996 augusztusában jelent meg a 2.0.0 sorszámú rendszermag. Ennek fő újítása a modoluk megjelenése volt, ezáltal a rendszermag memóriaigénye kisebb lett, míg hatákonysága és megbízhatósága megnőtt. Ekkor már több mint 200 fejlesztője volt a kernelnek, többek között magyarok is például Molnár Ingo (a 2.2-es kernelben pedig már : Farkas János ROMFS drivere is benne van!). Ettől kezdve Linus Torvalds idéjének nagy részét a munka koordinálása köti le. Egyre több programozó dolgozik a Linux újabb verzióin a világ minden tájáról. A "rossz nyelvek" szerint  az új verzió megjelenése most már attól függ, hogy azon a héten mennyit alszik Linus. A Linux mára már nemcsak  PC-ken, de a legelterjettebb munkaállomásokon ( Sun , SGI, Cray, Amiga, Macintosh stb.) is fut. Folyamatosan nővekszik a linuxos szoftverek, a felhasználók száma, az alkalmazások sokrétűsége.
1998. szeptember 27-én megalakult a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete. Az LME tervei között szerepel egy minden ízében magyar nyelvű disztribúció létrehozása (megjelenése az előrejelzések szerint egy  év múlva várható), amely valószínűleg nagyban hozzájárul majd a rendszer magyarországi elterjedéséhez . Az egyesületen belül működő Linux Okatási Projekt ( LOP ) célja olyan moduláris tananyag létrehozása, amely órán vagy szakkörön is oktatható az egyszerű irodai programcsomag használatától kezdve egészen a rendszergazda-képzésig. A tananyag első része   - a VLUG-nak (Veszprémi Linux User Group - Veszprémi Linux Felhasználók Csoportja), személy szerint Papp Tamásnak köszönhetően  - már el is készült.
A Linux Békés megyei elterjedésének ékes bizonyítéka a Viharsarki Linux Felhasználók ( ViLiF ) klubjának  megalakulása. A klubbot ez év tavaszán a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány első Linux tanfolyamának hallgatói és oktatói alapították Békéscsabán.  A klub egyelőre még csak virtuálisan létezik, ezért tevékenységük az internetre korlátozódik.  A kezdők, a linux iránt érdeklődők, sok hasznos információt találnak a tagok által készített weboldalakon. A lelkes kis csapatnak nem csak helybéli tagjai vannak, hiszen az Interneten a földrajzi távolság nem jelenthet akadályt. Jelenleg egy olyan helyet keresnek a klub működéséhez, ahol heti egy alkalommal a tagok átadhatnák tudásukat, megoszthatnák tapasztalataikat egymással és az érdeklődőkkel, s ahol előadásokat szervezhetnének, tarthatnának. Addig is minden érdeklődőt szerettel várnak a http://www.bmva.hu/linux címen.

Kapcsolódó linkek:
 

Linux	http://www.linux.org,  http://www.linux.hu
GNU (angol nyelven)	http://www.cs.pdx.edu/~trent/gnu/
GNU (magyar nyelven)	http://www.edasz.hu/~szekelyk/gnu.html
Szabványok:
Linux Standard Base szabvány	http://www.linuxbase.org
POSIX szabvány	http://www.cab.u-szeged.hu/linux/os/node11.html
FHS (Filesystem Hierarchy Standard) szabvány	http://www.pathname.com/fhs/
Disztribúciók:
Debian	http://www.debian.org
Red Hat	http://www.redhat.org
S.u.S.E	http://www.suse.com
Caldera	http://www.caldera.com
Slackware	http://www.slackware.com
Linux szervezetek, csoportok, klubok:
LME (Linux Felhasználók Magyarországi Egyesülete)	http://lme.linux.hu
VLUG (Veszprémi Linux User Group)	http://vlug.vein.hu
ViLiF (Viharsarki Linux Felhasználók) Klubja	http://www.bmva.hu/linux
Tananyagok, segédanyagok:
Linux alapok	http://www.cab.u-szeged.hu/local/linux/alapok.html
LOP (Linux Oktatási Projekt) tananyag első része	http://vlug.vein.hu/lop/snapshot/html/book1.htm
HOWTO - "hogyan"	ftp://ftp.kfki.hu/pub/linux/sunsite.unc.edu/docs/HOWTO/
FAQ - GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések)	http://www.cab.u-szeged.hu/local/linux/doc//FAQ/faq.html
Grafikus felhasználói felületek:
KDE	http://www.kde.org
GNOME	http://www.gnome.org/

Ezúton szeretnék köszönetet mondani a  klub tagjainak, hogy  építőjellegű kritikájukkal, észrevételeikkel, tanácsaikkal, az általuk nyújtott információkkal hozzájárultak e cikk megírásához.