inforMánia

[Címlap] [Aktuális] [Kultúra, szabadidő] [Cyberdoki] [Gazdaság] [Rendőrségi hírek] [Vélemény] [Archívum] [Hírlevél] [Viharsarok a weben] [Kijárat]

InforMánia

A BÉKÉS MEGYEI NAP és a Viharsarok Online informatikai melléklete
1999.06.16.
Megjelenik kéthetente - szerkeszti Korbely György
Virtuális változat

Bitek és bombák

Különös jelentőséget nyert a számítógépes világháló az ezredvég remélhetőleg utolsó háborújában, s nem csak mint a manipulált médiánál megbízhatóbb hírforrás, illetve kapcsolattartási eszköz, hanem mint különböző harci cselekmények virtuális színhelye.

Forrás: Elte Médiacenter - kattints a képre!

Mint hírforrás, valóban gazdagabb és persze sokoldalúbb információkat szolgáltatott az Internet, mint az írott és az elektronikus sajtó, hiszen kisebb-nagyobb mértékben még a CNN-nél is tetten érték az elemzők a manipulációt. (A manipulációra jellemző hazai példa: állítólag Bocskay Zsoltra kormányzati körök azért orroltak meg és váltották le az MTV1 híradójának éléről, mert a hírműsor humanitárius beavatkozás helyett a háború kifejezést használta). A híreket persze az Internetről nem is olyan könnyű összevadászni, azonban rövid időn belül meg lehetett találni a megfelelő forrásokat, sőt forrásgyűjteményeket, valamint különböző csevegőcsatornákon keresztül is áramoltak a tippek. Kapcsolattartási eszközként elsősorban a szerencsésebb (már amennyire bárki is szerencsés lehet egy ostromlott országban) jugoszláv állampolgárok (köztük vajdasági magyarok) használták a hálót. Rengeteg e-mailt küldtek szerte a világba .yu végződésű címről, melyekből a külső szemlélődők minden korábbinál hitelesebb képet nyerhettek egy átélt háború borzalmairól. Sajnos az utóbbi hetekben elpusztított infrastruktúra híján ezek az életjelek egyre inkább elmaradtak, remélhetőleg hamarosan már a helyreállításról érkeznek beszámolók magyarul, szerbül, angolul. Egyébként éppen az Internetet használók voltak azok, akiket nem tudott megmanipulálni a Milosevity-féle propaganda - feltéve, ha nem tartoznak a kommunista - fasiszta diktátor hívei közé, merthogy ez utóbbiak is aktívan használták a hálót: ők voltak a szerb hadsereg virtuális hadtestje.

Miről is van szó? A diktatúrák természetesen tisztában vannak az Internet képességeivel, ám szabadsága, néha szabadossága miatt nehezen viselik el azt (meg lehet nézni a statisztikákat: az internettel való ellátottság egyenes arányosságban van a demokrácia mértékével, lásd USA, skandináv államok; Magyarország egyébként a középmezőny alján helyezkedik el). Azonban ha már rendelkezésükre áll, kihasználják annak adottságaik. Elsősorban természetesen propagandacélokra, hiszen maga a hivatalos jugoszláv kormány is működtet honlapot, továbbá a kormányhű média is közzétette információit az Interneten. A másik fő terület a tényleges hadviselés volt: hackerek és crackerek próbálkoztak betörni - néha sikerrel - az ellenséges rendszerekbe, komoly munkát adva a NATO, a Pentagon és más szövetséges szervezetek informatikusainak. Ez valamelyest előrevetítette a jövőt is: egyes elemzők szerint ugyanis a harmadik világháborút már nem bombázókkal, harckocsikkal és különösen nem kézifegyverekkel, hanem komputerekkel vívják majd. Hiszen manapság a legnagyobb kárt különböző rendszerek tönkretételével lehet okozni az ellenségnek. De ezt korai lenne elkiabálni, még egyelőre azt sem tudhatjuk, mit hoz 2000, lehet, hogy az emberiség önmaga helyett egy sokkal nagyobb hatalomtól szenved vereséget néhány hónap múlva.
Korbely György

A kistérségi informatikai program pedagógus szemmel

Honlapkészítő hunyai gyerekek. Ha rákattint, a lapjukra jut

A Soros Alapítvány az 1998/99-es tanévben először támogatott kísérleti jelleggel, Kistérségi Informatikai Programokat az országban. Három kistelepülési társulás kapott támogatást ebben a tanévben, egy Szabolcs-Szatmár-Bereg, egy Csongrád, egy pedig Békés megyében. Mindhárom térségben négy település kötött együttműködési megállapodást. Nálunk Kamut, Kétsoprony, Hunya, és Csárdaszállás. A Soros Alapítvány biztosított, a többi két térséghez hasonlóan minden iskolának egy helyben maradó multimédiás Intel Pentium gépet lézernyomtatóval (ezt mind a négy iskola megkapta, és használja), valamint a négy iskola, egy tizenöt Intel Pentium MMX 166-os konfigurációjú, multimédiás, 2,1 Gbyte HDD-vel szerelt gépből álló hálózatot. Minden iskola azért kapott egy-egy gépet, hogy telepítéskor, ezt, a szerverként üzemelő, Windows NT Server 4.0 platformon dolgozó gépet ne kelljen áttelepíteni. Minden iskolában megcsinálták a hálózatot, a szerelést, a vezetékelést a Soros szakemberei, hogy azt se kelljen mozgatni.
A hálózat gépei minden településre két hónap időtartamra települnek, és ezen idő alatt a gyerekek egy 80 órás intenzív számítástechnikai tanfolyamon vesznek részt, amely két hónapon keresztül napi két óra számítástechnikát jelent nekik. Annak érdekében, hogy a gyerekeknek ne legyen több ezzel a nyolcvan órával, ne terheljük meg őket nagyon, úgynevezett epochális rendszerben tanítunk, amely azt jelenti, hogy egyes tárgyak éves óraszámát (pl. technika, biológia, de lehet más tárgy is) csökkentjük, valamint az intenzív szakaszról az év folyamán a program előtti, valamint utáni időszakra csoportosítunk át órákat. Az, hogy mit tanítunk, nagyjából ránk, tanárokra volt bízva, hiszen ez egy kísérlet. Arra kíváncsiak a Soros Alapítvány kurátorai, valamint mi is, hogy életképes-e a program, mit lehet megtanítani ennyi idő alatt, és mi lehet az eredmény. Más térségekben tanító kollégák más rendszer szerint tanítanak, nagyobb hangsúlyt fektetnek a DOS, valamint programozási ismeretekre. Én inkább, szemmel tartva a mai követelményeket, mint jövendő felhasználókra is tekintek a gyerekekre.
Nem vagyok egyáltalán Microsoft hívő, de a mai tendenciák arra kényszerítenek, hogy az ő szoftvereikkel dolgozzunk. A tanfolyam elején alapismeretek, minimális DOS, majd Windows fájlkezelés, már az elejétől a hálózati fájlkezelés lehetőségeinek maximális kihasználásával ( a gyerekek a hálón keresztül kapják feladataikat, és így is kell elküldeniük a megadott helyre). Utána szövegszerkesztés (Word), táblázatkezelés (Excel), Prezentáció, grafika (Photo Editor, Paint Shop Pro, Paint, egyéb grafikai szoftverek), multimédiás összeállítások (PowerPoint, animált gif szerkesztés, készítés), weblapkészítés (Word, Netscape Composer ( hangsúlyt fektetek az angol nyelvű szoftverek megismerésére)), hangszerkesztés (hangrögzítés, szerkesztés, grabbelés, tömörítés), valamint egy kicsit belekontárkodunk a zeneszerkesztésbe (FT2), és az Internet világába, amely egyenlőre csak a gyerekek és az általam a hálón fejlesztett virtuális Interneten való böngészésre szorítkozik ( de ez nagyon sikeres ), ugyanis nincs még Proxy Server szoftverünk, bár az alapítványtól kaptunk rá ígéretet szeptemberi beszerzésre, valamint modemes, telefonos Internet kapcsolatnál erősen megkérdőjelezhető a Netes erőforrások megosztásának hatékonysága. Nagy vonalakban nálunk így működik a program. Egy kicsit zsúfolt, de ez a 80 óra sem 80 óra, hanem kb plusz 40-50 órát délutánonként ráhúzunk a gyerekekkel gyakorlásra fordítva az időt.
Ez a program unikum a maga nemében, de sok problémát is felvetett, amelyek megoldása a következő év feladata. Például a gyerekek egy részénél az egyéb tárgyakban elért eredmények átmenetileg visszaestek, amely egyrészt valóban magyarázható a program intenzitásával, valamint a program holtidejének hatása még nem számítható ki a gyerekek tudására nézve, ez csak jövőre derül ki.
Az irigylésre méltó iskolai géppark

Viszont nagy eredmény, hogy a gyengék és a jól teljesítők közötti éles ellentétek a számítástechnika órákon nagyon sokat tompultak. A jobbak közül 12-13 gyermek az előzetes tervek szerint július második felében ECDL vizsgát fog tenni ( ez a 12-13 gyermek 34, 5-8 osztályos korcsoportú gyermek közül jön össze ), amit az egyik megyei számítástechnikai szaktanácsadó javaslatára szervezünk meg, aki megtekintette programunkat, és a gyerekek tudását látván tette ezt a javaslatot. Természetesen ez egy hónap plusz felkészítést is jelent, de ezt a várható siker reményében szívesen vállalom a gyerekek érdekében, ingyen. A Soros Alapítvány szakértői is megtekintették a programot, és elégedettségüket jelzi, hogy a programot az idén is kiírták, a program nyerteseinek egy, június végén szervezett összejövetelen adjuk át tapasztalatainkat. Aktívan tartjuk kapcsolatunkat más térségben tanító kollégákkal is, amelyre a Soros Alapítvány által biztosított korlátlan Internet hozzáférés is lehetőséget ad. Valamint, mivel a programhoz nem áll rendelkezésre megfelelő tananyag, feladatgyűjtemény, közösen ezt is fejlesztünk. Rendszeresek az összejövetelek, a Soros Alapítvány által szervezett konferenciák.
Kaptunk 100 ezer forintot mutimédiás oktató CD-k beszerzésére, amelyen 16 db CD-t vettünk, amelyet aktívan használunk is az oktatásban. Fontos cél, hogy a számítástechnikát más tantárgyak oktatásában is aktívan és eredménnyel alkalmazzuk, amely cél elérése érdekében minden községben a tanár kollégák számítástechnika tanfolyamon vettek részt több-kevesebb lelkesedéssel (a lelkesedést a felnőttekbe, kollégákba sajnos sokkal nehezebb beleoltani, mint a gyerekekbe, akik nagyon nagy lelkesedéssel vesznek részt a munkában). Fontos szempont a gépek minél jobb kihasználása, ezért minden helyen megrendezésre kerültek felnőtt tanfolyamok a községek lakosságának, amelyek szintén jó eredménnyel zárultak.
A Sorostól ígéretet kaptunk a szemléltetés fejlesztése érdekében szeptemberre egy video projektor beszerzésére is, amely segítségével a tanári gép monitorának képe kivetíthető lesz a falra, amely így a hatékonyságot nagymértékban fokozza, mert nem kell minden apró figyelmetlenségért megszakítani a munkát.
Kiss András projektvezető

Én és a komputer V.

Rovatunk mai vendége Zsedényi Péter, a Viharsarok Online internetes napilap 35 éves szerkesztője, az inforMánia rendszeres szerzője, aki kezdetben nem ápolt felhőtlen viszonyt a számítógéppel, azóta persze a helyzet normalizálódott. Alább kiderül, hogyan:

- Az első számítógép, amellyel találkoztam, emlékeim szerint egy Commodore 64-es volt, jómagam pedig életkoromból és a 80-as évek elejének számítástechnikai színvonalából adódóan kellő áhítattal - és kellő távolságból - szemléltem a masinát. Ezzel hosszú időre meg is szakadt kapcsolatom a komputerek világával. Igazán közeli kapcsolatba csaknem tíz évvel később kerültem a számítógéppel, amikor lapszerkesztőként - mint az Orosházi Párbeszéd, majd az Orosházi Napló munkatársa - rendszeres munkaeszközömmé vált. Ekkor kezdtem megismerkedni előbb a DOS, majd a Windows világával, a szöveg- és kiadványszerkesztők, grafikai programok, általában a DTP rejtelmeivel. Ezeket részben kényszerből, részben kíváncsiságból önállóan sajátítottam el, legtöbbet persze saját baklövéseimből tanultam - akadt jó néhány...
Volt időközben még egy médiakalandom, rádiós zenei szerkesztőként is mindennapos társammá vált a komputer. Sokat tanultam a tapasztaltabb kollégáktól, érdekes és hasznos két esztendőt töltöttem el a helyi rádiózás világában. Ekkor még csak a szerkesztőségi eszközöket nyűttem, saját gépről nemigen álmodtam, mígnem három esztendeje beszereztük első otthoni számítógépünket. Azóta rendszeresen bővítgetjük, ma már lézernyomtató és szkenner is tartozik hozzá. Nemrégiben a masina gyorsítása is megtörtént, mivel az idők szavának engedve az operációs rendszer lecserélésére kényszerültünk. Otthon leggyakrabban a szövegszerkesztőt "koptatjuk", de a grafikai programok sem sokat pihennek. A család közösen birtokolja a gépet, többnyire a fenti alkalmazások használata által. Játszani többnyire az ifjabb korosztály (2 és 14 éves) szokott. Persze egy jó repülőgép-szimulátor vagy RPG kedvéért időnként magam is elcsábulok.
- Az internet előretörésekor többekkel együtt magam is a Gutenberg-galaxis összeomlásával riogattam magam. Az idő múlásával belátom, a helyzet nem ennyire tragikus, bár az új médium gyökerestől felforgatja eddigi szokásainkat és lehetőségeinket. A Viharsarok Online szerkesztése folytán nap mint nap mint munkaeszközt használom az internetet, elsősorban levelezésre, adatgyűjtésre. Időnként még ma is elképeszt a világhálón található információmennyiség, de ha megakadok valahol, bizony odasétálok a könyvespolchoz...
Lejegyezte: K. Gy.

Békés megyei címtár

Folytatjuk helyi webcímtárunk közreadását, ezúttal a településeket, illetve a helyi vállalkozásokat bemutató lapok elérési lehetősége kerül be a lapba. Továbbra is hangsúlyozzuk, hogy a lista elvileg naprakész, ám korántsem biztos, hogy teljes. Ezért kérjük olvasóinkat, ha tudnak más webcímekről, jelezzék azt szerkesztőnk e-mail címén. Mint az látható, most a települések, illetve a gazdasági élet szereplői kerültek terítékre, ezt követően az IT-ipar, illetve a kultúra szereplői következnek.

Városok, községek

Elek

Gyula

Szarvas

Telekgerendás Online

Gazdaság

Mestertár

Elektroház

Békés Megyei Agrárkamara