|
InforMánia
A BÉKÉS MEGYEI NAP és a Viharsarok Online informatikai melléklete
1999.04.21.
Megjelenik kéthetente - szerkeszti Korbely György
Virtuális változat
Az idén másodszor készült átfogó elemzés a hazai pálya, azaz a magyar nyelvű internet állapotáról. A tavalyi közreadott Magyarország leszakadóban című munkát - melyet Nyírő András és Vince Mátyás szerkesztett - inkább lehetett pamfletnek nevezni annak kétségbeesett, indulatos hangvétele miatt, míg a napokban megjelent folytatás - Internet Magyarországon, 1999 - higgadtabb hangvételű, s teljességre törekvése révén joggal nevezhető alapmunkának. Persze nem mindenki gondolja így: vannak, akik szerint Nyírőék tanulmánya nem több, mint öncsapda.
Az iNteRNeTTo két frontembere, Nyírő András főszerkesztő és Turi László szerkesztő által jegyzett munka a jelenlegi helyzet felvázolásán túl igyekszik az okokat is megvilágítani, illetve a jövőre vonatkozó alternatívákat felvázolni. Tájékozódásukat hazai és nemzetközi statisztikák, illetve a forrásként használt szakcikkek segítették.Az első, és legfigyelemreméltóbb megállapítás, hogy 1998 tavasza óta a hazai internetezők száma a duplájára emelkedett: napjainkban tehát immár félmillióan férnek hozzá a világhálózathoz. Ebből sajnos a legkisebb részt az otthonról, modemes kapcsolattal rendelkező internetezők jelentik, az ő számuk alig több mint 70-80 ezer. A túlnyomó többség valamelyik közép- vagy felsőoktatási intézményben, illetve munkahelyén fér hozzá a hálóhoz. E csatlakozások azonban igencsak korlátozottak, hiszen az előbbieknél az anyagi lehetőségek, utóbbiaknál pedig a hozzáférési lehetőségek szabnak határt a tényleges használatnak. Tudunk ugyanis olyan intézményekről, ahol a Sulinet-program ellenére csak nyűg a vezetők nyakán a korszerű géppark, továbbá olyan munkahelyekről, ahol a rendszergazdák, illetve egyes főnökök kiváltsága az internet, de még az elektronikus levelezés is.
A szerzők a jelentős növekedés okait elsősorban az időközben bevezetett tarifakedvezményekben látják, hiszen mind a legnagyobb társaság, a Matáv, mind a koncessziós partnerek jelentős engedményeket tettek az internetezők felé. (Köztük a Békésben szolgáltató Hungarotel: tavaly október óta működnek az internet-számok, melyek este hat és reggel hét között kedvezményes, éjszakai tarifával hívhatók; ugyanez a Matáv területeken - illetve matávos internet-előfizetők esetében - folyamatos használat esetén azt jelenti, hogy csak egy óra díja jelentkezik a számlán).
Mindezek ellenére bőven van még pótolnivaló: míg a magyar átlaginternetező 19-24 éves, addig az Egyesült Államokban a hálórágók többsége 30 és 49 éves. Vagyis az Újvilágban a gazdaságilag aktív korosztályok számára természetes dolog, napi munkaeszköz az internet, nálunk pedig főként a diákság és a fiatal menedzserek eszköze. Ugyancsak bajban vagyunk a nemek arányát tekintve: nálunk az internetező nők alig tesznek ki néhány százalékot, ugyanez odaát jóval magasabb.
 Európai viszonylatban viszont nincs okunk a szégyenre: az erős középmezőnyt képviseljük, sőt Kelet-Európában csak az észtek és a szlovákok előznek meg bennünket a hozzáférés tekintetében, habár itt a számítás módját sokan megkérdőjelezik. A tanulmány a hazai információtechnológia-ipar egyéb vonatkozásait is vizsgálja, hiszen e körülmények ugyancsak hatással lehetnek az internetes kultúra fejlődésére. Itt van mindjárt a tartalom és a webreklám összefüggése: az anyagi és műszaki okok mellett fontos feltétel a megfelelő magyar nyelvű tartalom is. Ennek biztosítása két úton lehetséges: a felhasználó fizet a szolgáltatásért, illetve igyenesen fér hozzá, de akkor reklámot kell néznie. Az elterjedtebb változat az utóbbi, s nem csak nálunk, hanem a gazdaságilag erős országokban is. Csakhogy nálunk még igen kialakulatlan hirdetései forma a webreklám, mindössze hatvanmillió forintot fordítottak e célra a hazai gazdaság szereplői 1998-ban. Ez 16 percnyi tévreklámnak felel meg a Magyar Televízióban, főműsoridőban. Ugyancsak gyatrán állunk online bevásárlás tekintetében: többnyire néhány könyvet, CD-t, pólót, baseballsapkát rendeltünk a hálón - derül ki az Internet Magyarországon, 1999 című helyzetjelentésből, mely vizsgálja még az inforMániában is sokat ostorozott jogi helyzetet, illetve a telefon-modem megoldás lehetséges alternatíváit, a kábel-, illetve a mobil internetet is.
Az ismertetett tanulmány kritikájaként jelent meg néhány nappal később az EuroASTRA című hálózati lapban Pósvári Sándor és Kis János közös munkája, az Öncsapda. A jóval radikálisabb és elkeseredett hangvételű tanulmány szerzői szerint a Nyírő-csapat által nyilvánosságra hozott számok és tények igazak, hiányzik belőle azonban az összefüggések feltárása. Pósváriék szerint a helyzet igenis kétségbeejtő: az utóbbi idők történései főként arról szólnak, hogy a Matáv 2001-es koncesszióvesztése után is igyekszik megtartani piacvezető szerepét, s ennek elérésében nem riad vissza semmitől, sőt mindehhez a kormány csendesen asszisztál. A politika és a közigazgatás amúgy is a multicégek érdekeit védi a polgárok tájékozódási jogának kiszélesítése helyett, lásd házkutatások, illetve a készülő, korszerűtlen szerzőijogitörvény-tervezet. Az Öncsapda szerzőinek javaslata a "szembenállásra": mindenki egyenként győzködje országgyűlési képviselőjét, hogy ne fogadja el a törvénytervezetet; az internetezők minél több ingyenes szolgáltatást vegyenek igénybe, továbbá keressék azokat az ISP-ket (internet-szolgáltatókat), akiknek tarifapolitikája kedvezőbb, továbbá - ugyancsak a civil kurázsi jegyében - senki se riadjon vissza a reklamációtól túlszámlázás gyanúja esetén, sőt a vizsgálatba vonják be a Hírközlési Felügyelet (HIF) és a helyi Fogyasztásvédelmi Felügyelőséget is.
Korbely György
A két legnépszerűbb böngésző - illetve gyártóik - háborújával már többször foglalkoztunk e hasábokon: hosszú ideig a Netscape browserei bizonyultak népszerűbbnek, azonban az időközben felocsúdó Microsoft sem hagyta magát, s mára beérte vetélytársát. S mostmár elmondhatjuk, hogy nem csak mennyiségben, hanem minőségben is.
 Mindkét böngészőt rendszeresen használva is nehéz állást foglalni, hogy melyik a jobb, hiszen többnyire ezek a programok más-más felhasználói igényekhez igazodnak. A Netscape-hívők többnyire az ínyencek, a számítástecnikát professzionálisabb szinten űzők, valamint azok, akik már csak civil kurázsiből is szembehelyezkednek a Bill Gates által vezetett redmond-i szoftveróriással. Az Explorer - főként a 4.0-ás verzió - is igen jól alkalmazható, főként az offline szörf funkció miatt: felcsatlakozás nélkül megtekinthetők ugyanis a korábban meglátogatott webhelyek, ami a hazai tarifák mellett igen komoly segítséget jelent a felhasználóknak.
Ami tény: ezidáig a Netscape diktálta a feltételeket, vagyis mindig hamarabb jelentette meg programjai legfrissebb verzióját. Egészen az elmúlt hónapig, ugyanis most először rukkult ki böngészője 5.0-ás változatával a Microsoft. A program szinte minden számítástechnikai újság CD-mellékletében megjelent, sőt le is tölthető a Microsoft honlapjáról.
Egy-két heti használat után megállapítható: forradalmi újítások nem történtek ugyan, viszont a kevésbé látványos újítások nagyban megkönnyítik a munkát. Látható, hogy a Microsoft a számítástechnikában abszolút járatlan kezdők kedvében is igyekszik járni. (Ezt bizonyítja a Go ikon már-már abszurd megjelenése: a kívánt cím begépelése után ugyanis nem kell Entert ütni, elég rákattintani a Go-ra).
Néhány valóban hasznos újítás: jóval hatékonyabbá vált a keresési funkció, online és offline üzemmódban egyaránt, mód van a megőrizni szánt oldalak teljes, egyszerűen kezelhető lementésére, valamint megjelent a szinkronizációs menedzser, melynek révén lehetőség van bizonyos kijelölt website-ok böngészés nélküli lementésére. Ugyancsak könnyebb lett a History, vagyis az Előzmények lista kezelése: az Explorer 5.0-val nem csak kronológiai, hanem más szempontok alapján is visszakereshetjük az utólag megtekinteni kívánt oldalt.
Érdemes még szólni a böngésző részeként megjelent Outlook Express 5-ös levelezőprogramról. Az Eudora mellett korábban is az Outlook volt az, amellyel a lehető legkisebb bonyolultsággal dolgozhattak azok, akik több e-mail címmel rendelkeznek, ráadásul több kapcsolódási lehetőséggel bírnak. Az új verzió ráadásul egyesíti a konkurens levelezőprogramok - Messenger, Eudora, Pagasus Mail - jó tulajdonságait, (sok esetben már-már feltűnő a hasonlóság), így egy valóban modern, könnyen használható program kerül gépünkre. Figyelemre méltó még a Hotmail ingyenes levelezőrendszerrel való szinkronizációs kapcsolat: a program segítségével néhány perc alatt ingyenes, @hotmail.com végződésű e-mail címhez juthatunk, majd lehetőségünk nyílik rá, hogy az Outlook segítségével a webhely felkeresése nélkül ellenőrizzük ide érkező postánkat.
Összegezve tehát a felhasználó nem bánja meg, ha feltelepíti gépére az új Microsoft Explorert. Persze az 5.0-ás verzió megjelenése nem több, mint epizód az internet-történelemben: biztos vagyok benne, hogy a Netscape hamarosan kirukkol a maga 5.0-ás verziójával, s a böngészőháború nem áll meg...
Sorozatunkban ez alkalommal dr. Hanyecz Vince, Méhkerék háziorvosa, a Viharsarok Online című hálózati lap Cyberdoki rovatának szerkesztője nyilatkozik a számítógépekhez való viszonyáról. Először a kezdetekről:
 - Egyetemista koromban tanultam ugyan valamit a számítógépről, de nem értettem, mire is valók a huzalokra felfűzött ferrit gyűrűk és más, számomra idegen dolgok. Igen mitikus világnak tűnt az egész, és csak a ZX Spectrum gépek révén került emberibb közelségbe a kibernetika. Aztán első nyugati utamon, 1985-ben Münchenben valósult meg a nagy álom, sikerült egy Commodore 64-es gépet vásárolnom. Vettem hozzá 10 márkáért egy jogtiszta programot (nem ez volt az utolsó!), melyben még másfél hónap múlva is találtam újdonságot. Ekkor kezdődött a TV Basic című sorozat a televízióban, és magam is beiratkoztam egy tanfolyamra, de nem sok sikerélményben volt részem. Sajnos az általunk írt program a legritkább esetben csinálta azt amit szerettünk volna, így befejeződött rövid programozástanulásom.
- Munkája során hogyan hasznosítja a komputert?
- 1992-ben az Egészségügyi Minisztérium pályázatot írt ki körzeti orvosi rendelők részére, ezen sikerült 386 SX-es Albacomp PC-hez jutni. Ez maga volt a csoda (40 MB winchester 2 MB RAM). Hamarosan használható orvosi program is került a gépre, és december nyomtattam az első számítógépes receptet. Azóta folyamatosan sikerült középkategóriában tartani a felszerelést, tavaly óta WIN95-ös hálózatot állítottam össze, így a nővér is önállóan tud dolgozni a rendelés alatt. Valamennyi dokumentációt számítógépen vezetünk. Ez a receptírást, a korábbi laboratóriumi és szakrendelési eredmények visszakeresését jelentősen gyorsítja. Úgy gondolom igen közel van már annak a lehetősége amikor a betegen lévő elváltozást akár lefényképezve is tárolni tudjuk. Jelenleg is folyik az IxDoki háziorvosi program Visual FoxPro programnyelvű továbbfejlesztése, ennek a béta tesztelésében is részt veszek. Ha kínlódva is de magunknak kell egyre jobb programot készíttetnünk. Reméljük a kollégáknak is hasznára lesz és tetszeni fog.
- Az internet sem idegen az ön számára...
- Egy éve van internet-elérésem, előtte egy Docinfo nevű programmal BBS-eztem (ezt kifejezetten orvosok számára készítették), de ez felköltözött az internetre, így én is utánamentem. Hasonló, modemmel elérhető ingyenes program jelenleg a naponta friss Orvosi Kamarai és szakmai cikkeket, újsághíreket is tartalmazó AdatA program. Ezt szívesen ajánlom az orvos kollégáim figyelmébe addig is, amíg a megyei internetes program nem indul be. Fél éve elkészítettem saját honlapomat, azóta is rendszeresen alakítgatom, bővítem, sőt általa Méhkeréket is be tudtom mutatni a nagyvilágnak.
- Melyek a kedvenc programjai, www-helyei?
- Hasznos internetes helynek találom gyógyszerészek és orvosok számára a PharmaNet wehelyet. Ismeretszerzéshez a megújult Origó és az iNteRNeTTo magyar portal site-okat ajánlom. De szólnék kedvenc hardveremről is: nagyon szeretem a Psion Series 3a típusú palmtopot, mely telefonregisztertől a kb. 20 000 szót tartalmazó angol-magyar, magyar-angol szótáron keresztül a gyógyszeradabázisig fantasztikus dolgokat tud, pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, PC-kommunikáció.
A melléklet támogatói:
Prakticomp kft.
FIPROG kft.
Informatikai Magániskola
inforMánia 99.04.07.
inforMánia 99.03.24.
inforMánia 99.03.10.
99.02.24
|