|
InforMánia
A BÉKÉS MEGYEI NAP és a Viharsarok Online informatikai melléklete
1999.04.05.
Megjelenik kéthetente - szerkeszti Korbely György
Virtuális változat
 Az utóbbi idők szoftverrazziáinak fényében különösen nagy figyelem irányul az ingyenes, illetve a nem-Microsoft programok felé. Az informatika rohamos terjedésével ráadásul egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a szoftverpiac több mint kilencven százalékát a redmonti óriás, a világ leggazdagabb embere, Bill Gates vezette Microsoft ellenőrzi. Az inforMánia hasábjain már többször foglalkoztunk a Microsoft-jelenséggel, melynek lényege, hogy az IT (információtechnológiai) világ megítélését is megosztó cég vezetője idejében felismerte, hogy ezen a területen azé a hatalom, akié a legelterjedtebb operációs rendszer (lásd DOS, Windows), onnantól fogva a szoftverpiac is ehhez igazodik. A felismerést tettek követték: elsősorban a világot lehengerlő marketinggépezet indult be, de a rossznyelvek szerint a redmontiak nem riadtak vissza bizonyos ötletlopásoktól sem. (Például kevesen tudják, hogy az első grafikus alapú operációs rendszert a Xerox készítette, majd az Apple is felfedezte magának, de a világ igazából a Windows révén ismerkedhetett meg a forradalmi újítással.) Tehát mára szinten mindenki Microsoftot használ, ami nem csak azért veszélyes, mert rendkívül drágák ezek a szoftverek, hanem azért is, mert ezáltal szinte kizárólag egyetlen multicég határozza meg az információs társadalom fejlődési irányát, ami, ha alaposabban belegondoluk, világuralmat is jelenthet.
Korábban csak a legádázabb számítógépes forradalmárok próbálkoztak szembeszállni a szélmalommal, mára azonban - éppen a világhálónak köszönhetően - valóságos össznépi mozgalom alakult ki a lehetséges alternatívák feltárására.
Az operációs rendszerek frontján a Linux bizonyul a legéletképesebb alternatívának, melyet egy finn egyetemista álmodott meg a kilencvenes évek elején. De az igazán zseniális húzás nem ez volt, hanem amikor Linus Torvalds az ingyenesség mellett döntött: a program forráskódját mindenki számára elérhetővé tette - természetesen az interneten keresztül is - és így világméretű fejlesztési hullám indult meg. A mára teljesen polgárjogot nyert operációs rendszer számos számítástechnikust és egyszerű felhasználót meghódított, állítólag már a magyar nyelvű verzión is dolgoznak a szakemberek. A világsikerre jellemző, hogy már a legnagyobb cégek is készítenek Linux-kompatibilis programokat, s nincs az a számítástechnikai CD-melléklet (Magyarországon se), amely Linuxra írt szoftverek, illetve Linux-melléklet nélkül jelenne meg. Ha a fejlődés ilyen gyors ütemű, és sikerül a rendszert a számítástechnikát csak laikus módon alkalmazók számára egyszerűbbé tenni, meginoghat a Win 95, 98, illetve a Microsoft NT hegemóniája.
A számítógépes világhálózat elterjedésekor Bill Gates-ék nem kaptak idejében észbe, így böngészők piacán meglehetős lemaradást könyvelhettek el: a Netscape szörfprogramjai jóval népszerűbbnek bizonyultak. A Microsoft nem tehetett mást, saját böngészőjét, az Explorert ingyen adta, később pedig beépítette a Win '98 operációs rendszerbe (az amerikai igazságügy-minisztérium éppen ezért, a versenyszabályok megsértése miatt indított pert ellenük). A Netscape válasza sem maradt el: ő is ingyenessé tette a Communicatort, sőt - a finn egyetemistához hasonlóan - nyilvánossá tette annak forráskódját is, így nem csak a kiváló fejlesztői stáb dolgozik egy-egy újabb verzión, hanem Netscape-hívők milliói is besegítenek a világ minden pontjáról. Mint látható, az ingyenesség meghatározó elem lett az IT világában, hiszen a kacifántos marketingfogások ide vagy oda, az ember szívesebben nyúl azért, amiért nem kell fizetni.
A német StarDivision is úgy döntött, irodai szoftvercsomagjának 5.0-ás verzióját ingyenessé teszi a magánfelhasználók számára. Ez ugyanis még az a terület, ahol a Microsoft Office programcsomagjai lefedik szinte az egész piacot. Mindez azért is igazságtalan, mert a 80-tól 200 ezer forintig terjedő árú, meglehetősen nagy tárhelyigényű szoftvereknek csak 5-10 százalékát használják ki igazán a felhasználók, legyenek azok otthon gépelgető tanárok, diákok, vagy akár a többrétű munkát végző vállalati titkárságok. Nem véletlen tehát, hogy a StarOffice iránt hatalmas érdeklődés mutatkozik, különösen annak tükrében, hogy hatósági akció indult a nem jogtiszta szoftverek használói ellen.
A StarOffice-hoz egyébként könnyű hozzáférni: letölthető az interneten keresztül a www.stardivision.com címről, de néhány napja megjelent az Új Alaplap című szaklap CD-mellékletében is Linux, illetve Windows operációs rendszerekre írva. A mérete viszonylag tekintélyes - tömörítve 60 egynéhány megabájt, felinstallálva 100-150 mega, attól függően, hogy az egyszerűbb, avagy a sokrétűbb verziót választjuk -, ám ez a több gigabájtos winchesterek világában nem jelenthet különösebb akadályt. Különben is: bőven szabadul fel helye annak, aki az új irodai csomag miatt végre megszabadulhat a gépen lévő tisztázatlan eredetű MS Office-tól.
A gyártó cég története hasonlatos az informatikában már megszokott sikersztorikhoz, csak éppen a mi kontinensünkön: 1985-ben Lüneburgban a 16 éves Marco Börries készít egy szövegszerkesztőt, amely bizonyos tekintetben meghaladja a forgalomban lévő amerikai programok színvonalát. A fiatalember még ebben az esztendőben megalapítja a StarDivisiont, mely egy év múlva kirukkol a DOS-ra írt StarWrite 1.0-val, majd évről évre az új verziók. Innen egyenes út vezet a komplett irodai alkalmazásokig, természetesen a szaksajtó elismerésétől övezve. Időközben a Börries-cég áthelyezi székhelyét Hamburgba, ahol folytatódik a fejlesztőmunka. A tavalyi CEBIT-en rukkoltak ki a most ismertetett StarOffice 5.0-val, mely a világhírt jelenti számukra. Elhatározták ugyanis, hogy különböző nyelvekre ültetik át a programot (sajnos magyar egyelőre nincs, az Új Alaplap szerkesztői az angol/amerikai verziót telepítették kompaktlemezükre). S a legnagyobb huszárvágás: magánfelhasználók számára a program ingyenes, a cég csupán 30 napos használat után egyéni regisztrációt kér.
A program ismertetésétől ezúttal eltekintenék, hiszen jómagam is csak néhány napja ismerkedem vele. Tény: e sorok a StarWriter szövegszerkesztővel íródnak. Ezidáig nem okozott csalódást a StarOffice, habár eleinte furcsa volt az önálló desktop, azaz munkaasztal-megoldás (mely minden bizonnyal a Windows-alternatíva jelleget hivatott erősíteni, hiszen a program használatával bármilyen alkalmazás elérhető, a csomagon kívüliek is). Bosszantó ugyan, hogy néhány kényelmi szolgáltatásról le kell mondani, azonban más szolgáltatások ezt ellensúlyozni képesek. A StarWriter szövegszerkesztő legátütőbb érdeme egyébként - s ennek is köszönheti többek közt a diadalt -, hogy felismeri a semmivel sem kompatibilis Word 97-es fájlokat, azok makróival együtt (habár az ékezetes betűkkel néha gondja támad, de megfelelő konvertálási trükkökkel ezek kiküszöbölhetők). A professzionális szakemberek többplatformúsága miatt dicsérik többek között, vagyis átjárhatóvá tesz két operációs rendszert. Ugyancsak elismeréssel illeték egyéb alkalmazásait is: a StarCalc táblázatkezelőt, a StartDraw rajzolóprogramot, a StarImpress bemutatókészítőt, a StarBase adatbáziskezelőt, a StarSchedule naptárt, a StarMail levelező-, illetve a StarDiscussion hírolvasóprogramot, illetve a Tools példatárat.
Lehet, hogy csak a kezdeti lelkesedés miatt van így, de azt mondom: aki teheti, próbálja ki, már csak azért is, mert telepítés és a szükséges beállítások elvégzése rendkívül egyszerű, a kipróbálásra pedig nem szabad sajnálni az időt. No meg gondoljanak bele, akik esetleg nem bolti irodai csomagot használnak: máris megspóroltak 200 ezer forintot és egy esetleges hatósági eljárást.
Korbely György
 Békéscsabától nyugatra a Békéscsaba-Orosháza vasút és országút között fekszik. Északon Kétsoprony és a nagymegyeri földek, keleten Békéscsaba, nyugaton Csorvás, délen pedig Újkígyós határolják. Hozzátartozik a "soproni földek" egy része, Felsőnyomás, Fürjes és Nagygerendáspuszta egy része - tudja meg a virtuális vándor, ha elvetődik erre a nem igazán könnyen megjegyezhető címre. Igen, Telekgerendásról van szó, mégpedig a Telekgerendás Online elnevezésű települési honlapról, mely a neve után ítélve afféle virtális központja a községnek. A hagyományos települési lapok közül az emeli ki a Telekgerendás Online-t, hogy ez valóban az interaktivitásra törekszik és az átlagnál több szolgáltatást kínál olvasóinak.
Természetesen fenn vannak az ilyenkor kötelező információk: aktuális települési információk, intézmények, helytörténet, képtár, a helyi focicsapat eredményei. Mindamellett azonban linkek nyílnak különböző szolgáltatások irányába, van például virtuális menetrend, telefonkönyv. Akit érdekel a kistelepülés mindennapi élete, az itt élőket leginkább foglalkoztató dolgok, az feliratkozhat a levelezőlistára, melyen havonta kétszer hírlevél is érkezik. Bekapcsolódhat továbbá a Telekgerendáson időző hálópolgár a Geocities csevegőcsatornái valamelyikébe - igaz, angolul folyik a társalgás és persze nem is helyi témákról.
Sajnos a lap tüzetesebb átvizsgálása után sem derül ki, ki az a lelkes helyi internetező, akinek köszönhető az informatív lap. Mindenesetre nem szegi kedvét, hogy én mindössze a 173. látogatója voltam, ő is, mint az internetes tartalmat kínálók zöme a jövőre gondol: most még úgy tűnik, hogy csak egy szűk, belterjes körnek - Uram bocsá saját maguknak - dolgoznak át kemény éjszakákat a kenyéradó munka mellett, ám nincs ok a csüggedésre: ilyen az úttörők sorsa, nemsokára sokkal többen leszünk.
K. Gy.
Sorozatunkban ezúttal Orosz László tanárral, a Békés Megyei Pedagógiai Intézet számítástechnikai szaktanácsadójával beszélgetünk. A tanár úr először a hőskorra emlékezik:
- Az első számítógép, amin BASIC-et tanultam 1978-ban, egy TPA 1001 volt. A Commodore-os házi bütykölgetések után a ma használt PC kategóriával 1990-ben kerültem kapcsolatba. 1991-ben kezdtem az orosházi 3. Sz. Általános Iskolában - Dancz Gyula akkori igazgató úr támogatásával - a számítástechnika tanítását.
- Gyakorló tanárként milyennek látod az iskolák felkészültségét a színvonalas informatikai képzésre? Rendelkezésre állnak-e a megfelelő eszközök és képzett szakemberek a korszerű oktatáshoz?
- Az egyik legjobban változó terület a miénk. Nem csak az ismeretek, de a gépek-eszközök is hamar értéküket vesztik. Sajnos több iskolában még a NAT követelményeinek oktatásához szükséges géppark sem áll rendelkezésre. A megyében látottak alapján a legtöbb iskola törekszik ezeknek a feltételeknek eleget tenni. Ha már működő eszközeink vannak, azoknak a megfelelő technikai színvonalon tartása egy másik nagy teher az iskoláknak. Sok esetben, mivel erre nincs anyagi fedezet, a hardver és szoftver (és vele a tanított tanagyag korszerűsége is) fokozatosan értékét veszti. A pedagógusok képzésére minden iskola odafigyel: másoddiplomás képzések, továbbképzések, tanfolyamok segítségével próbálják az új tantárgyhoz a szakember-ellátottságot biztosítani. Gyakori példa, hogy a technikát, fizikát, matematikát tanítók "nyergelnek át" önképzés, majd továbbképzés révén a számítástechnikához. Ezt a szakot magam is másoddiplomásként, mint gyakorló biológia-tecnika tanár szereztem meg a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán.
- Nemrég került rendezték meg a felső tagozatos diákok megyei számítástechnikai versenyét, melynek létrehozásában nem kis szerepet vállaltál. Mit kell tudni erről a rendezvényről?
- A számítástechnika versenyt tavaly (97/98 tanév) rendeztük meg először Orosházán. Akkor területi, azaz a várostól nagyobb régiónak. A cél az volt, hogy felkeltsük a gyerekek érdeklődését a téma iránt, hírverést csináljunk ennek az új műveltségi részterületnek, és a számítástechnikai ismeretek is beilleszkedjenek a tantárgyak rendszerébe. Idén a Békés Megyei Pedagógiai Intézet megyei szintre emelte a vetélkedőt. Általános iskolás felső tagozatos gyerekek vehettek részt a versenyben három kategóriában: számítógép-használat, programozás, alkalmazások készítése. Mindhárom kategóriában egy válogatás előzte meg a megyei döntőt.
- Milyen tudásszintre épült a verseny anyaga?
- A versenyt 6. és 8. osztályosoknak hirdettük meg, mert a NAT ebben a két évben rögzíti a tantárgyi követelményeket, így egységes szinthez lehet kötni a versenyfeladatokat. Egyébként külön csoportban értékeltük a tagozatos, és külön a nem tagozat szerint tanulókat. Az órán tanultakkal megoldhatók voltak a feladatok, a kérdések összeállításában pedig a kollégák ötleteit is figyelembe vettük.
- Milyen a nebulók viszonya a számítástechnikához?
- Tapasztalataim szerint a versenyekre jól felkészült, érdeklődő gyerekek neveztek. A diákok összességénél azonban a számítástechnikai ismertek nagy szórást mutatnak, hiszen van iskola, ahol még csak most kezdték el a tantárgy tanítását, van ahol már 6-8 éve folyik ilyen jellegű oktatás. A motiváltság szempontjából viszont talán könnyebb helyzetben vagyunk más tantárgyakhoz képest, hiszen általában érdeklődéssel fogadják a tanulók a számítógépes ismereteket.
Zsedényi Péter
A melléklet támogatói:
Prakticomp kft.
FIPROG kft.
Informatikai Magániskola
inforMánia 99.03.24.
inforMánia 99.03.10.
99.02.24
|