|
A hal, a háló és a
pecabot
A hivatásos informatikusok és az információtechnológia fejlődésében,
elterjedésében érdekelt felhasználók döbbenten figyelik a híradásokat: a hazai
közéletben az olaj mellett az informatika lett a leggyakrabban használt szó. Ennek
elvileg örülni kellene, hiszen szinte évek óta azért könyörög az IT halk, de egyre
hatékonyabb lobbihadosztálya, hogy történjen már valami ezen a területen. Most
történik.
Leszámítva a szabaddemokratákat - akiknek már az 1998-as kampánya is e területről,
ezen belül is a Sulinetről szólt - az utóbbi hónapokig nemigen mozdult meg senki.
Ilyen-olyan minőségű párthonlapok ugyan már évek óta találhatók a világhálón,
azonban ez elsősorban lelkes pártaktivistáknak köszönhető. Mára azonban ellenzéki
és kormányoldalon egyaránt szájukra vették az informatikát, aminek örülni kellene.
Öröm helyett azonban inkább csodálkozással vegyes aggódás látszik a szakemberek
arcán, félő ugyanis, hogy minél többször hangzik el fedezet nélkül a bűvös szó,
annál jobban inflálódik a jelentése. Olyan ez, mint amikor a fiatal szerelmesek ha
kell, ha nem, unalmukban is ismételgetik a szeretlek kifejezést, vagy éppen a farkast
kiáltó pásztorfiú esete. Lassan minden párt "szakértője" hangsúlyozza az
informatika fontosságát és számolatlanul költené rá a milliókat, milliárdokat,
azonban ezen túl az elképzelések nélkülöznek minden realitást. Még talán a
provinciális kisgazdák és az antimodern MIÉP műhelyeiben és készülnek informatikai
programok, igaz, Csurka pártelnök ép ezen a hétvégén jelentette ki, hogy "ki
kell lépni a globalizmusból". Halat akarnak osztogatni (de persze nem fognak)
ahelyett, hogy hálót, vagy legalább pecabotot adnának a reménybeli felhasználók
kezébe.
Azaz: megteremteni a távközlés területén a szabad verseny lehetőségét a
középkort idéző monopoljogok eltörlésével, csatlakozni a komputerek vámját,
fogyasztási adóját eltörlő szingapúri egyezményhez, kiterjeszteni a Sulinet
programot, a hátrányos régiókban teleházakat építeni, lehetőleg úgy, hogy ne a
helyi hatalom, hanem a civil szféra diszponáljon ezek felett. Ez lenne a háló, és
természetesen mindez számos aprósággal, "pecabottal" egészíthető ki
(gépkedvezmények, ingyenes postafiókok, képzések).
Ami jelenleg a szavak szintjén történik, gyakorlatilag ámítás. Mindezt jól igazolja
egy friss felmérés, miszerint a világtrendhez képest a magyar informatikai fejlődés
szinte megállt, minden hivatalos erőlködés ellenére. Hogy még egy népi hasonlattal
éljek: a sok bába közt elveszett a gyermek.
Korbely György
Közös dolgainkról - ahogy a Békés megyei netpolgárok
látják
Alig két hete indult be a megye első internetes fóruma a Viharsarok Online
(www.viharsarok.ini.hu) legújabb szolgáltatásaként, s máris élénk, élvezetes
viták alakultak ki különböző közéleti, gazdasági, kulturális témákban. Ezek
közül a három legizgalmasabbnak tűnő, a megyei közvéleményt leginkább érdeklő
témák hozzászólásaiból csipegettünk az eredeti írásmód megváltoztatása
nélkül.
Ábrahám Béla
(Peregrine) Abszolút nem látok bele a dologba, de a honi testület olyan szinten és
mértékben járatta és járatja le magát folyamatosan, hogy egy ilyen ügy esetében
hajlamos vagyok azt hinni: ha valakinek sok köze nincs a folyamatokhoz, az az, akit
éppen gyanúsítanak, elfogtak, elítéltek, stb. (De ezt elmondhatnám politika, bank,
stb vonalon is)
(scharm) Az egész hisztériát, annak várható eredményét így foglalnám össze:
EGERET SZÜLNEK A HEGYEK.
(Tujunga) Most akkor van bizonyítéka vagy nincs bizonyítéka P. L.-nek?????
(Reno Raines) Hajlok arra, amit már több publicista is megpendített: lehet, hogy éppen
a minél nagyobb káosz okozása a cél. Pallag jóindulatához egyébként nem fér
kétség, csak szegényke miatt az egész ügy bohózattá süllyedhet. És ez nem jó
senkinek, csakis a rosszfiúknak
(Peregrine) OK, jóindulatához nem fér kétség. Legyen, elhiszem. De akkor ki okozza a
káoszt? A háttérben osztogatják a lapokat, és most éppen az aktuális P.L., akinek a
szájába adják a mondatokat?
***
Tudatosan züllesztik a megyét?
(Janóka) Nem tudom egyébként, hogy valóban szándékos-e, az azonban bizonyos, hogy
tudott. Hiszen nem arról van szó, hogy tervezik, csak nincs rá pénz, hanem arról,
hogy nem is tervezik. Lehet, hogy nem kicseszésbol, hanem azért, mert tudják, hogy a
megyei lobbi, mint olyan, nem létezik. Mindenesetre az is árulkodó, hogy a megyei
politikusok (azonkívül hogy önkielégülten megveregetik önmaguk vállát, ha eszükbe
jut a szó: "Tiszaug), semmit nem tesznek ezért.
(Fruzsina) Teljesen igaz, hogy nincs megyei lobbi. Városi, térségi az van, megyei
nincs. És ha lehet visszacsatolni egy másik topichoz: ez egy tudatos züllesztése a
megyének. Amíg a politikusok egymást letaposva próbálnak meg a saját térségüknek
harácsolni, és nem ismerik fel a szerencsétlenek, hogy együtt hatékonyabbak
lehetnének, és lehetne megyében is gondolkodni térség helyett, addig züllik ez
magától is. Hozzá tartozik, hogy amíg a kormányok nem rászorultsági alapon
újraelosztanak, hanem párttagkönyv szerint, érdemi változás nem várható.
(sipi) Hála Istennek, hogy megint OVI-t szidjátok, kezdtem félni, hogy nem meritek mint
az előzőt. Sajnos az előző kormánypárti képviseloket, kivéve Szolosinét, nem igen
láttam lobbizni :-(
(Peregrine) Bocs, ma tompa az agyam. Ki kivel van? Milyen előzőt ki nem mert mit
csinálni? Az elozo kormánypárti képviselok közül egyvalaki biztos lobbizott. Vastagh
et. Lett is Orosházának sok szép mindene. Utálta is érte a többi város. Akkor sem
volt megyei lobbi, ma sincs. Lehet, hogy szelektív a memóriám, de Szőlősinéről
nekem csupán a pedagógusok ugranak be. Vagy tévedek?
(Reno Raines) sipi: Mindenkit gyalázunk, mert mindenkit rühellünk! De legfőképpen a
fennállót.
***
Múzeumügy
(Janóka) Az a baj, hogy az egész vitát (szakszervezeti vonalon) a dolgozók
létbizonytalanságával kapcsolatos kérdések uralják. Holott sokkal izgalmasabb
kérdés, hogy: 1. Megteheti-e a megye, hogy ultimátumokkal "támadja" le a
városokat? 2. Ha integráltan 80 milliós "veszteséget" hoz a megye múzeumi
hálózata, mennyibe kerül majd akkor, ha szét lesz tagolva (máshol a racionalizálás
éppen az integrációt jelenti)? 3. A nagyobb "veszteség" több megyei
település helyzetét ronthatja. Lehet-e ez megyei (nem megyei önkormányzati) érdek?
4. Egyébként meg: a tudás régiója akarunk lenni. Állítólag. De ezt a megyegyulés
vajon tudja?
(dartvéder) Szerintem nem mindenütt ultimátumot nyújtott be a megye. Ezt bizonyítja
talán az is, hogy ahány város annyi féle megállapodás köttetett. Ez pedig
legalábbis bizonyos határok között cáfolja az ultimátum kifejezést. Néhány helyen
még a nagy értékű ingatlanok is az önkormányzatok tulajdonába kerültek. Az is
biztos, hogy az elmúlt 10 év óta ennyit még senki sem foglalkozott a múzeumokkal,
mint mostanság. A múzeumok sem igazán tettek azért persze, hogy a kiállításaikról,
tevékenységükrol sok szó essen.
(Peregrine) Ok, a múzeumok sem tettek meg mindent, de mégis mit kellett volna tenniük?
Minden harmadik belépő sorsjegyet kap, és havonta kisorsolnak egy ekeszarvat? Vagy aki
kétszer nézi meg a kiállítást, az harmadjára ingyen mehet be? Azért ez itten nem
egy fogyasztási cikk.
(Tujunga) Hát mondjuk a derék pedagógustársadalom sem sokat tett az ügy érdekében.
Az én kisvárosomban a gyerekek évek óta be nem tették a lábukat a múzeumba sem
szervezetten, sem szervezetlenül. Nyugaton a múzeumok e célra alkalmaznak
pedagógusokat...
(Snasztor) Vegyétem má észre yoooemberek, hogy két vetülete van a dolognak: szakmai
és politikai. A szakma joggal elmarasztalható, hogy jól elvolt az
elefántcsonttornyában. A politika-elefánt pedig azért, mert becsörtetett a
porcelánboltba. Ha véletlenül jól jövünk ki ebbol a történetből, talán mindenki
levonja a magára nézve szükséges következtetést. Bár szerintem erre - mármint az
agyi innovációra - a szakma sokkal alkalmasabb.
Amit tudni akarsz az IT-ről, de...
Információtechnológiai minilexikon 7. (G - H)Gagateway - olyan gép vagy szoftver, amely a különböző
hálózatok vagy hálózati információforrások között biztosít kapcsolatot,
átjárási lehetőséget; ilyen átjáróra lehet szükség eltérő protokollokat
használó hálózatok (pl. az X.25 és az internet), vagy különböző szolgáltatások
(pl. az FTP és az e-mail) között.
GIF (Graphics Interchange Format) - eredetileg a CompuServe hálózaton
használt formátum (max. 256 színárnyalatot
tartalmazó) grafikus állományok tömör tárolására; az egyik legelterjedtebb
képformátum jelenleg az interneten; mivel a GIF-nél használt tömörítő eljárás
tulajdonjoga vitatott, ezért helyette létrehozták a hasonló célokra alkalmas, de még
kevésbé népszerű PNG formátumot.
Gopher - a kilencvenes évek elején kifejlesztett és akkoriban nagyon
népszerű, kliens/szerver elven működő rendszer az interneten levő (elsősorban
szöveges) információforrások egységes, hierarchikus menükön keresztül való
eléréséhez; 1993-ban jelent meg a továbbfejlesztett, gopher+ nevű változata
korlátozott multimédia képességekkel, de mára a web már teljesen kiszorította.
Groupware - csoportmunkát támogató szoftver, mellyel többen tudnak
például. közös dokumentumokon dolgozni, közös állományokat és eszközöket
használni számítógépes hálózat segítségével (például Novell, Lotus Notes).
GSM (Global System for Mobile Communication) - digitális mobiltelefon
szabvány; a GSM telefontársaságok újabban egyre
több számítógépes (internetes) szolgáltatást is nyújtanak az előfizetőiknek
Guest - egy hálózati géphez vagy szolgáltatáshoz saját használati
joggal nem rendelkező, "vendég" felhasználó, akinek azért bizonyos
korlátozott használati lehetőségeket megenged a rendszer
Guide - kézikönyv, kalauz, útmutató jellegű összeállítás; az
interneten rendszerint valamilyen hálózati információforrás vagy szolgáltatás
használatát ismerteti.
Gutenberg Project - amerikai eredetű mozgalom, melynek célja, hogy
néhány éven belül több ezer könyv legyen (egyszerű) elektronikus formában,
nyilvánosan elérhető archívumokban. Magyarországon hasonló kezdeményezés a Magyar
Elektronikus Könyvtár (MEK), illetve a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA)
Gzip - a GNU keretében fejlesztett, főleg Unix-alapú rendszereken
használt freeware tömörítő program a korábban általánosan használt compress
helyettesítésére; a tömörített fájl-ok kiterjesztése: .gz
Hacker - olyan technofil ember, aki a szoftverek és a hardver eszközök
működésének minél alaposabb megismerését, teljesítményük maximális
kihasználását, a számítógépes és telekommunikációs rendszerek gyenge pontjainak
felderítését, és nehéz programozási feladatok megoldását élvezi; tevékenysége
célja nem a (szándékos) károkozás, szemben a crackerrel.
Hang up - a telefonos (modemes) kommunikáció végén a vonal
lebontása; a kommunikációs programokban rendszerint külön menüpont vagy parancs van
erre a célra
HBONE (Hungarian Backbone) - az NIIF által a kilencvenes évek első
felében létrehozott non-profit (oktatási és kutatási célú) IP-alapú
gerinchálózat, az első magyarországi internet hálózat; már tervezés alatt van a
HBONE2, az internet2 hazai megvalósítása is
Help desk - nagyobb információs központok vagy számítástechnikai cégek által
fenntartott segélyszolgálat, ahol az ügyfelek telefonon vagy e-mail útján közvetlen
segítséget kaphatnak
Hit - számítógépes adatbázisoknál egy keresőkérdésre kapott
találatok száma; másik értelemben: egy web-site valamelyik állományának
(oldalának) letöltésére vonatkozó kérés; egy meghatározott időtartam alatt elért
"találatok" száma alkalmas az illető site látogatottságának mérésére.
HIX (Hollósi Information eXchange) - még az internet hazai megjelenése
előtt, az USA-ban indított levelező- és hírcsoportok, eredetileg elsősorban a
külföldön élő magyarok számára
Home banking - telefonon vagy számítógépes hálózaton keresztül távolról, akár
otthonról is elérhető banki szolgáltatások (pl. számlakezelés) összefoglaló neve.
Homepage - egy website kezdőlapja, vagyis az az oldal, ami a nyitó
képernyőt és (rendszerint) a további állományokra utaló mutatókat: a
"tartalomjegyzéket" tartalmazza; kisebb cégek vagy magánemberek esetében
gyakran egyedül a homepage jelenti az egész web-szolgáltatást; magyarul:
"honlap", "címoldal",
"weblap" stb.
Host - számítógépes hálózaton levő "gazdagép", amely
valamilyen szolgáltatást is nyújt (pl. postafiókokat üzemeltet, web-oldalakat tárol,
anonim FTP archívumot tart fenn)
HotJava - a Sun cég által kifejlesztett, Java-alapú web-böngésző
Hotlist - elsősorban web-kliensekben található funkció a gyakran használt
információforrások URL címének tárolására és gyors előhívására.
HTML (Hypertext Markup Language) - a world wide webhez létrehozott
leíró nyelv hipermédia dokumentumok készítéséhez; eredetileg az SGML egy erősen
leegyszerűsített alkalmazása volt, melyet azóta folyamatosan továbbfejlesztenek; a
HTML állományokban < > karakterek közé zárt szöveges címkék
("tag"-ek) jelzik a dokumentum szerkezetét, a színeket, a beágyazott képek
helyét, a hiperlinkeket stb.
HTML editor - HTML formátumú dokumentumok létrehozására alkalmas
szövegszerkesztő; fejlettebb változatai azt is meg tudják mutatni, hogy hogyan fog
kinézni az éppen szerkesztett oldal a web-böngészőkben
HTTP (Hypertext Transfer Protocol) - a web-szerverek és -kliensek
közötti kommunikáció szabályait leíró protokoll.
Hybrid mail - e-mail üzeneteket más hálózatok levelezőrendszereibe,
személyhívóra faxra, telexre, mobiltelefonra vagy postai címre továbbító
szolgáltatás
Hypertext - olyan (számítógépes) szöveg, melynek egyes pontjairól
mutatók vannak a szöveg más pontjaira vagy más szövegekre; a felhasználó ezeket a
mutatókat követve tetszőleges sorrendben haladhat az olvasással.
|
|
