InforMánia
A BÉKÉS MEGYEI NAP és a Viharsarok Online informatikai melléklete
2000. 04. 05.
Megjelenik kéthetente - szerkeszti Korbely György
Virtuális változat

Otthoni PC-k: magasztos célok vagy multirealizmus? Irigykedik a magyar dolgozó, különösen annak tizenéves gyermeke, amikor az újságban azt olvassák, hogy jónéhány multicég újfajta kezdeményezéssel gyakorol humánerőforrás-politikát: ingyenes, vagy éppen kedvezményes árú számítógépekkel látják el alkalmazottaikat. Itt elsősorban országokon, sőt kontinenseken átívelő tevékenységű és telephelyű cégekről van szó, akik a legújabb csúcstechnológiát jelentő hardver mellett szoftverekkel és internet-kapcsolattal is ellátják alkalmazottaikat, a menedzsmenttől a legalsóbb szintekig. Az utóbbi hónapokban divatba jött kezdeményezés nem csak média- és számítástechnikai profilú cégekre igaz, hanem minden területre. Magyarországra a Bartelsmann révén jutnak el először a kedvezményes home-PC-k: a multicég egyebek közt a Népszabadság dolgozóinak otthonait csatlakoztatja a világhálóra, vagy legalábbis korszerűsít ott, ahol már ez korábban megtörtént. A döntéseket az információs társadalom kihívásaival, ezzel összefüggésben a vállalati számítógépes kultúra kiterjesztésével indokolják. Ám ne gondoljunk kizárólagosan magasztos célokra, nagyon is realista felismerés húzódik meg a háttérben - intenek a szkeptikusok, akiknek részben igazat kell adnunk. Nagyban növeli ugyanis a hatékonyságot, ha 14-16 óra munka után az alkalmazott még otthon is bekapcsolódik a vállalati adatbázisba és tovább robotol. Nem beszélve a költséghatékonyságról: mennyi repülőjegyet, szállodai számlát, étkezési költséget meg lehet takarítani, ha a New York-i, londoni, müncheni stb. meetingek helyett a hálózaton bonyolítják le a képzéseket, értekezleteket. Meg különben is: miért viselje a cég az irodaház energia- és kommunikációs költségeit, amikor ki-ki ezt otthon is megteheti, mint távmunkás? Szép új világ? Ki tudja... Tény, hogy mindezt átgondolva a magyar dolgozó már nem is olyan irigy. Nem beszélve annak tizenéves gyermekéről, aki amúgy sem férne oda a csúcsszuper géphez 14-16 óra helyett 18-20 óráig sem. A papa lelke ugyanis a vállalatot illeti meg. Korbely György A Nagy Testvér figyel téged... Diktatúrában felnőtt gondolkodó emberek számára nem jelentett egzotikus olvasmányt George Orwell 1984 című regénye a nyolcvanas évek elején szamizdatban, majd néhány évvel később legális kiadásban. A diktatúrák természetrajzát mérnöki pontossággal bemutató kötet abszurd módon ugyan, de rendkívül találóan szemlélteti - a mű a negyvenes évek végén született! - azt a totális államot, mely még az agysejtjeinkbe is igyekszik behatolni, megvalósítva Hitler, Sztálin, Rákosi és Kádár János álmát: az abszolút ellenőrzést. Itt, a keleti fertályon viszonylag primitív eszközök álltak rendelkezésre ehhez, amelyekkel legfeljebb a hálószobai suttogásokig jutottak el. Ám csak a közelmúltban derült ki, hogy az angolszász hatalmak évtizedek óta rendelkeznek a legszemélyesebb szférát is ellenőrizni képes, a világot műholdak segítségével átfogó informatikai rendszerrel. Igaz, mint mondják, jó kezekben minden technikai csoda a közjót szolgálja, ám ha egyszer a Nagy Testvér meggondolja magát, lesz nemulass: aki látta a Közellenség című filmet Denzel Washingtonnal, az tudja, miről van szó. Az Echelon-rendszer szemet szúrt az Európa Parlamentnek és az Uniónak is. A rendszert az angolszász államok - USA, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland - a terrorizmus, a pénzmosás, a kábítószer-kereskedelem és más globalizálódó bűnözési formák ellen hozták létre. A szuperszámítógépeket műholdakkal összekötő rendszer képes minden kommunikációs forma totális ellenőrzésére, legyen az vezetékes vagy mobil telefon (ideértve a faxot is), kábel és internet. A Echelont az Egyesült Államok legtitkosabb hírszerzési ügynöksége, a National Security Agency (NSA) üzemelteti, nemzetközi összefogással: az USA-ból hallgatják-nézik az amerikai kontinenst, Angliából Európát, Ázsiát és a Csendes-óceánt térségét pedig Ausztrália és Új-Zéland titkosszolgálatai figyelik. A technikai eljárás lényege, hogy a rendszer különböző kulcsszavak alapján ellenőrzi a beszélgetéseket, faxokat, e-maileket, sms-eket. Egyes források szerint az Echelon óránként kétmillió üzenet szűrésére alkalmas, ami csupán töredéke a világ összes adatforgalmának, mindezek ellenére elrémísztő ez a szám is. Azt hinnénk, hogy elsősorban potenciális terroristák, keresztapák és jobb- vagy baloldali radikálisok szerepelnek a lehallgatottak körében, de nem (csak): a világsajtót is bejárta a brit anyuka esete, aki arról fecsegett barátnőjével, hogy óvodáskorú kisfia hogyan készít "bombát". A bomba szó ugyanis kiemelt figyelmet élvez az Echelon-rendszer működtetőinek körében, nem csoda hát, hogy a jópofa történetecske elmesélése megmozgatta az MI5 szuperbondjait. Az öreg kontinens nem angolszász részében néhány hónapja tört ki az Echelon-botrány: felmerült ugyanis a gyanúja, hogy a kommunikációs szuperhálózat működtetői ipari kémkedésre is használják a rendszert. Mindezt az Egyesület Államok és Nagy-Britannia kormányai cáfolták ugyan, ám a minap James Woolsey ex-CIA-vezér beismerte: az Echelonnal valóban vizsgáltak európai vállalatokat, de csak ellenőrizendő, hogy azok milyen mértékben keveredtek korrupciós ügyletekbe. Szavait nyomatékosítandó Woolsey megjegyezte: az európai technológiák gyakorlatilag nem is érnek annyit, hogy azokat érdemes legyen ellopni az Újvilág számára. Bizonyára ez a sértés is közrejátszott abban, hogy az Európai Parlament különleges vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezze. A testület egy bizonyos Duncan Campbell tényfeltáró újságírót kért fel az ezzel kapcsolatos jelentés elkészítésére korábban, még a gyanú megfogalmazódása idején. Campbell jelentése megerősíteni látszik a Nagy Testvér-szindrómával kapcsolatos feltevéseket, így várhatóan hamarosan megszületik az a döntés, melynek alapján megkezdheti munkáját a különleges bizottság. A vizsgálat sok mindenre fényt deríthet, még talán arra is, hogy ez a szöveg, miután elindul kalandos útjára Orosháza és Békéscsaba között, vajon útközben milyen szűrökön megy át, hiszen viszonylag sok benne a vizsgálandó szó: Echelon, bomba, Orwell, Nagy Testvér... A böngészőháború folytatódik Hivatalosan április 5-én, szerdán mutatja be a Netscape a sokáig piacvezető webböngésző program 6-os verzióját. Ez azért is figyelemre méltó esemény lesz, mert az időközben America Online (AOL) tulajdonba került cég fejlesztői hatalmasat "ugrottak": jelenleg ugyanis a 4.72-es verzió van forgalomban. Mint korábban az inforMániában is foglalkoztunk vele, a Microsoft nevével fémjelzett Internet Explorer 5.0-ás verziója hatalmas áttörést hozott a korábban Netscape által uralt böngészőpiacon: az egyéb szofverek (különösen az operációs rendszerek és irodai programok) piacán amúgy is meghatározó immár az internetes is meghatározóvá vált. A Netscape (és a nyilvánossá tett forráskódok fejlesztőit összefogó Mozilla.org) természetesen ebbe nem nyugodott bele, és hatalmas fejlesztésbe fogtak. Ennek eredménye lett a Netscape 6, amelynek béta verziója hetek óta letölthető az internetről. Az eddigi tapasztalatok szerint a verziószámugrás nem légből kapott: az új böngésző valóban felülmúlja riválisának legújabb kiadását. A legfontosabb újdonságok közül kiemelendő a Sidebar, vagyis Kattints a képre a nagyításhoz!-funkció, mely szabadon alakítható, és ki is kapcsolható. A kereső funkciók leegyszerűsödtek, és új funkció a bármely oldalon elérhető. Fontos még a Gist fordítóprogram, meley egyelőre csak angolra fordít a jelentősebb nyelvekből. A levelezőprogram régóta várt újdonsága a több postafiók támogatása, valamint az Instant Messenger üzenőprogram is beépült a csomagba. Állítólag a Netscape saját tesztjei alapján, a Netscape 6 "lemosta a pályáról" az Internet Explorer 5-öst, erről hamarosan bárki ítéletet mondhat. A program napokon belül a Netscape honlapjáról (www.netscape.com), és természetesen más site-okról lesz letölthető, ám aki nem akarja a telefonszámláját a várhatóan 16-20 MB letöltése miatt az egekig növelni, az várja meg türelmesen a számítástechnikai lapok CD-mellékleteit. Amit tudni akarsz az IT-ről, de... Információtechnológiai minilexikon 3. Cable modem - A számítógépet a kábeltelevíziós hálózathoz csatlakoztató jelátalakító eszköz. A kábelmodem a hagyományos telefonos modemekhez viszonyítva egy nagyságrenddel nagyobb (Mbit/s) sebességű adatátvitelre képes. Megyénkben Szarvason és Medgyesegyházán már alkalmazzák a technológiát, de a tervek szerint még az idén Békéscsabán és Gyulán is elérhető lesz a kábeles adatátviteli szolgáltatás. Cache - a számítógép memóriájában vagy a háttértároló egy részén kialakított gyorsítótár a korábban használt vagy a hálózatról nemrég letöltött adatok ideiglenes tárolására, az esetleges ismételt előhívás meggyorsítására. Az interntezők ilyen cache-ben tárolják a már megnézett oldalakat saját gépükön, illetve szolgáltatójuk proxy szerverén, így azok gyorsan "visszalapozhatók". Cc (carbon copy) - elektronikus levelezésnél másolat küldése a címzetten kívül egy másik személynek. CDA (Communications Decency Act) - a sokat vitatott amerikai "illetlenségi törvény", mely szabályozni kívánja a hálózaton megjelenő szexuális és egyéb többségi erkölcsbe ütköző témájú anyagok elérhetőségét, illetve megállapítja a velük kapcsolatos felelősségek körét. CERN - a genfi Részecskefizikai Kutatóintézet neve, ahol a word wide web-rendszert Tim Berners-Lee kifejlesztette a kilencvenes évek elején. Certificate server - hitelesítő szolgálat az interneten, mely rendszerint nyilvános kulcsú titkosítás segítségével azonosítja a hálózati szereplőket, általában online üzleti tranzakciók alkalmávall. CGI (Common Gateway Interface) - HTTP szervereknél használható programozási felület (interfész); a CGI lehetővé teszi, hogy környezeti változókon keresztül külső programok vagy shell script-ek egészítsék ki a webszerver működését; ily módon interaktív alkalmazások, illetve változó tartalmú vagy automatikusan keletkező HTML oldalak hozhatók létre. Channel - az IRC során használt virtuális kommunikációs "csatorna", amire a beszélgetés résztvevői rákapcsolódhatnak, illetve egy éppen egymással csevegő csoport; másik értelemben: push technológiával szolgáltatott hír- vagy reklámcsatorna, melynek fényújságszerű adását böngészővel lehet elérni. Chat - számítógépes hálózaton, valós időben folytatott "csevegés" két vagy több partner között; a beszélgetés többnyire írásban folyik egy speciális kliens program és egy szerver segítségével (pl. IRC, ICQ) Client - az ügyfél/kiszolgáló (kliens/szerver) üzemmódban működő hálózati szolgáltatásoknál rendszerint a felhasználó saját gépén futó szoftver, ill. maga a felhasználói oldalon levő számítógép, ami átveszi a feladatok egy részét (elsősorban a felhasználóval való kapcsolattartást és a letöltött információk megjelenítését) az általában egy távoli gépen működő szerver programtól; a kapcsolat felépítését mindig a kliens kezdeményezi, és jellemzően minden további tranzakciót is. CMC (Computer Mediated Communication) - számítógép segítségével (hálózaton át és emberek között) folytatott kommunikáció. COM port - olyan soros kommunikációs csatorna vagy csatoló, melyen keresztül különböző számítógépes perifériák (pl. modem) kapcsolhatók a PC-re. Compress - a Unix elterjedt tömörítő programja; a zip elterjedése előtt leginkább ezt használták a unixos file-archívumoknál vagy az FTP-vel letölteni kívánt állományok átvitel előtti összecsomagolásához; a tömörített állományok kiterjesztése: .Z. CompuServe - amerikai eredetű magánhálózat és tartalomszolgáltató (OSP), mely eredetileg elsősorban elektronikus levelezést, saját közhasznú információforrásokat és számítástechnikai szolgáltatásokat kínált, később már internet hozzáférést is nyújtott, mára pedig az AOL része lett. Connect time - az az idő, amit a felhasználó egy hálózati szolgáltatáshoz kapcsolódva, online eltölt. Consumer online services - üzleti alapokon működő hálózati tartalomszolgáltatók, melyeknél fizetni kell az információforrások használatáért; eredetileg többnyire magánhálózatokon működtek, de ma már szinte mindegyik elérhető az Interneten is (pl. CompuServe, Dialog, Data-Star, itthon a Magyar Rádió és az MTI egyes szolgáltatásai, vagy éppen a MatávNet Üzleti Negyed elnevezésű gazdasági adatbázisa). Content provider - hálózati tartalomszolgáltató, vagyis olyan cég vagy szervezet, amely (jellemzően) nem hozzáférést vagy egyéb szolgáltatást, hanem valamilyen információforrást kínál a számítógépes hálózatokon (pld. Index, Origo, Viharsarok Online). Cookie - egyes webszerverek által küldött kódsorozat, mely a kliens számítógépének háttértárolójára kerül és a felhasználó későbbi azonosítására szolgál. Ezen "bitsütik" segítségével ismerik fel az online áruházak a korábbi vásárlóikat vagy az elektronikus újságok az olvasóikat, így legközelebb személyre szabott információkat tudnak nekik kínálni. Cracker - szoftverek, számítógépes és távközlési rendszerek feltörésére szakosodott "kalóz"; a cracker rendszerint ártó vagy haszonszerzési szándékkal dolgozik, szemben a hackerrel, aki inkább intellektuális kihívásként foglalkozik a biztonsági rések felderítésével. CSS (Cascading Style Sheets) - HTML verziókban használható stíluslapok, melyekkel egyszerre több weboldalnak is be lehet állítani a külalakját. CWIS (Campus-Wide Information System) - felsőoktatási intézmények intranetjének belső információs rendszere, melynek egyes részei (pl. intézményi homepage, könyvtári OPAC) külső felhasználóknak is elérhetők. Cyberpunk - megszállott hálózathasználó, a legkorszerűbb számítógépes és egyéb technikák rajongója és (esetleg) alapos ismerője; a kibervilág "őslakosa". Cyberspace - a világméretű számítógépes és távközlési hálózatok által alkotott virtuális világ költői neve (William Gibson "Neuromancer" című könyve alapján); magyarul: "kibertér" vagy "kibervilág". (Forrás: Drótos László - Hálózati értelmező szótár)