InforMánia
A BÉKÉS MEGYEI NAP és a
Viharsarok Online informatikai melléklete
2000. 05. 17.
Megjelenik kéthetente - szerkeszti Korbely György
Virtuális változat
|
I love you
Amikor az internettel most ismerkedő hölgyismerősöm - aki mellesleg egy multinacionális vállalat alkalmazottja - e-mailben figyelmeztetett, hogy egy I love you elnevezésű vírus pusztít szerte a világon, csak bosszankodtam egy jó nagyot. Az ilyen típusú lánclevelek a szakirodalom szerint maguk a vírusok: túl sok érdemi információt nem közölnek, arra viszont nagyon jók, hogy embereket felbosszantsunk velük, a laikusok körében pánikot keltsünk, a rendszergazdáknak pedig fejtörést okozzunk velük, merthogy általuk lelassulnak a rendszerek, hatalmas sávszélességet képesek elfoglalni a 20-30-50 címre továbbküldött valamilyen veszélyre figyelmeztető "jótékony" levelek. Ám bosszankodásom csodálkozássá vált, amikor a híreket olvasva/hallgatva/nézve kiderült: az I love you kivételesen tényleges veszélyt jelent, több millió, milliárd dollár értékű kép- és hangállományt tett tönkre rövid idő alatt. Nem sokkal később arról szóltak a hírek - ekkor már a laikus kereskedelmi rádiók és tévék is bekapcsolódtak a nagyotmondásba -, hogy a vírust egy filippinó egyetemista indította útjára, aki vizsgadolgozatnak szánta a virtuális károkozót.
Csodálkozásom oka természetesen nem ez volt, hiszen nem titok: naponta hackerek, crackerek százai, ezrei igyekeznek betörni különböző rendszerekbe, s ugyancsak magasra tehető azon - kísérletező, bosszúálló vagy csak gonosz? - programozók száma, akik a Melissához, I love you-hoz hasonló gonosz kis szoftverek százait gyártják. Inkább az hökkentett meg, hogy a több százezres, helyenként milliós csúcstechnológiát használók mennyire gyermeteg módon feledkeznek meg az alapvető óvatosságról.
Az I love you társaival ellentétben rendkívül gyors "karriert" futott be. Ami arra is figyelmeztet, hogy az információtechnológiai ipar gurui elérték ugyan céljukat, ám nem számoltak egy fontos tényezővel. A laikus felhasználók ellepték a virtuális valóságot: minden előképzettség nélkül e-maileznek, webeznek, szövegszerkesztenek, játszanak a számítógépeken, mintha csak a tévét, a videót vagy éppen a mikrohullámú sütőt kapcsolgatnák. Ez természetesen nagyon helyes tendencia, sőt kívánatos: az információs társadalom akkor válik igazán emberközelivé, ha annak bonyolultsága megszűnik, s egy elektronikus levél elküldése-fogadása nem bonyolultabb egy telefon felemelésénél..
De: a "felhasználóbarát" szoftverek készítői nem mindig gondolnak a biztonságra, s erre nem is figyelmeztetnek. Sőt: a legnagyobb vészhelyzet kellős közepén a bulvármédia is elfelejtett figyelmeztetni, hogy egy e-mail nem önmagában hordozza a károkozót, hanem a hozzá csatolt fájlt nem szabad megnyitni, még akkor sem, ha az látszólag "szerelmes" üzenet. Kevesek által betartott alapszabály: semmiféle fájlt nem szabad megnyitni, amelynek nem ismerjük a feladóját, illetve gyanús a csatolás. További jótanács - s a média erről is megfeledkezett -, hogy ha csak nem muszáj, nem használjuk az Outlook Express elnevezésű Microsoft-levelezőprogramot, ugyanis csak ennek a címjegyzékét felhasználva képes a vírus további károkat okozni (azaz újabb üzeneteket generálni és újabb komputereket megfertőzni). Helyette kitűnő alternatíva a Netscape Messenger, illetve az Eudora, mely ugyancsak ingyenessé vált néhány hónapja.
A fő tehát az óvatosság: ahogy gyermekeinknek is elmondjuk, hogy óvakodjanak a mézes-mázos modorú idegenektől, úgy mi se felejtkezzünk el elektronikusposta-bontás közben ugyanerről. Még hogyha egy rejtélyes idegen egy másik gépnél azzal kecsegtet, hogy szeret bennünket.
Közel az információs társadalomhoz
- Na hadd lássam, mit sikerült összegyűjteni! - fogadta tanítványait az A pavilon egyik bejáratánál egy tanárember. A lelkes gyereksereg büszkén mutatta idei INFO-beszerzéseit: szórólapok, tavalyi számítástechnikai újságok, leárazott, vagy ingyen osztogatott CD-k, tollak, lufik szerepeltek a palettán. A gagyiözönben a legnagyobb fogás egyébként egy Ericsson T28s-t formázó lufi volt, amelyet büszkén lengettek azok a gyermekek-felnőttek, akiket szerencséjük hozzásegített a "kegytárgyhoz".
A tavaszi nagy információtechnológiai (a számítástechnika szó már elvesztette jelentőségét, merthogy ez az iparág már régen nem [csak] PC-kről, egerekről, alaplapokról, MB Ram-okról szól) vásárok, az IFABO, illetve jogutódja, az INFO korábban többnyire a kiárusításról szólt, mint ahogy egyesek szemében - lásd tiszteletre méltó tanár urunkat - szól is. Ám a szervezők számos új megoldással igyekeztek az őszi Compfair-rel egyenrangúvá varázsolni a kiállítást: szakmai konferenciák, bemutatók színesítették a programot, s keresve sem találhattunk olyan standokat, amelyeken 30-50 százalékos áreséssel árulták a hardvereket és a szoftvereket. A szervezők kezére játszott az is, hogy a mobilvilág soha nem látott nyomulásba fogott: az új technológiák révén immár a személyi telefonokról is elérhető az internet, nem csoda hát a gyártó és a szolgáltató cégek igyekezete. Ha ugyanis valóban elterjed a mobilinternet - melyben sokan kételkednek, de erről majd máskor -, akkor ezek a cégek "egyszerű" gyártóból és szolgáltatóból valóságos gazdasági hatalmasságokká nőhetik ki magukat: ellenőrzésük alá vonhatják a tartalomszolgáltatást, az e-biszniszt, a banki műveleteket és sok minden egyebet.
Az INFO 2000 háromszáz kiállítója közt tehát fajlagosan a legnagyobb területet éppen ezek a cégek foglalták el, illetve azok, akik valamilyen formában kapcsolódnak a mobil távközlés valamely ágához, például két egymás melletti viszonylag nagy standon kizárólag mobiltelefon-tartozékokat (előlapokat, headsetteket, tokokat) árultak. A legerőteljesebben a már említett Ericsson volt jelen, míg a szolgáltatók közt a Westel mutatott legtöbbet magából. Jelenleg ugyanis éppen ezek a cégek járnak elöl a mobilkommunikációban, bár a szolgáltatók közül a Pannon is kirukkolt - kevésbé látványos, de intelligens - újdonságokkal, s természetesen jelen volt egyebek mellett a tényleges piacvezető finn Nokia is, mely egyszerre három új készüléket kínált a magyar piac szereplőinek. Ugyancsak e kategóriába tartoznak az egyre intelligensebb palmtopok, melyek többsége immár szakított a hagyományos billentyűzetes megoldással: az új szériák tétován ugyan, de a kézírást is felismerik. Ám hiába az okosság, hosszabb szöveg írására sajnos nem valóak a minicsodák, így sokakat már nem csak az ár, hanem a gyakorlati korlátok is visszatartanak megvásárlásuktól: egy rövid e-mail megírása például hosszú percekig is eltarthat, míg ugyanez egy "hagyományos" billentyűs készülékkel nincs egy perc.
Természetesen a hálózati megoldások felett sem járt el az idő, sőt: a MATÁV-koncesszió megszüntére váró alternatív távközlési szolgáltatók is megmutatták magukat, többek közt a legkeményebb versenytársaknak ígérkező PanTel, Vivendi, NovaCom. Ez utóbbi standján láthatta először a nagyérdemű működés közben a villanyvezeték által továbbított adatforgalmat. Mint azzal korábban már foglalkoztunk, ez a cég kezdte meg hazánkban a kísérleteket az elektronikus hálózati adattovábbítással. A jelek szerint tartani tudják korábbi terveiket, azaz őszre már a Budapesti Elektromos Művek (ELMÜ) hálózatán beindulhatnak a magánfelhasználós referenciatesztek. De nem csak a távközlés alternatívái nyernek egyre nagyobb teret, hanem a szoftverpiacon is örvendetes folyamat zajlik: a Windows legnagyobb kihívása, a Linux egyre több standon mutatta meg magát, sőt jó pénzért is kelendőek voltak a soha le nem fagyó oprendszert szimbolizáló plüsspingvinek.
Az informatikát eddig felemásan kezelő, a politikai bozótharcban jobban otthonos Orbán-Torgyán-kabinet az utóbbi időben nagy figyelmet szentel az informatikának, ennek egyik jeleként a Miniszterelnöki hivatal is jelen volt az INFO 2000 kiállításon. Igaz, túl sok okos dolgot nem tudtunk meg tanulmányozva az ott elhelyezett írásos anyagokat, de már ez is valami: a baseballütőt legalább felváltani látszik az egér. Bár a szakma egy része szkeptikus az ágazatra leselkedő központosítási törekvések miatt: lehet, hogy csak e-maileinkre kíváncsiak nagyjaink.
Információs társadalom, távközlési forradalom, alternatív megoldások - röviden így foglalható össze az idei INFO 2000 kiállítás, s ennek nyomán az információtechnológia millenniumi trendje. S hogy jó nyomon haladunk az információs társadalom felé, mi sem bizonyítja jobban, mint a bevezetőben említett gyermekcsoport. Egy cérnavékony hang - egy tízévesforma kislány - ugyanis teljes természetességgel azt közölte társaival, hogy most pedig sms-en közli barátnőjével: nagy hibát követett el, hogy nem jött ki az osztállyal az INFO-ra.
Amit tudni akarsz az IT-ről, de...
Információtechnológiai minilexikon 5..
EBONE - (European Backbone Network) - európai, nagysebességű, kutatási célú gerinchálózat, öt nagyvárost (Párizs, Bécs, Genf, München, Stockholm) köt össze; a HBONE egyik fontos nemzetközi kapcsolata.
E-book - elektronikus könyv, valamilyen számítógépes formában (ASCII-fálj, HTML, PDF stb.) tárolt, alapvetően szöveges mű.
e-business - az IBM által népszerűsített kifejezés a számítógépes hálózatokon folyó üzleti tevékenységek összefoglaló elnevezésére.
Echo - terminál (telnet) kapcsolatnál a távoli gép által "nyugtázás céljából" visszaküldi azokat a karakterek, melyeket a felhasználó a saját számítógépén gépel be, és ezek (általában kis késleltetéssel) megjelennek a képernyőn; ha a távoli szerver nem nyújt ilyen "visszhangot", akkor a kommunikációs program "local echo" funkciójával állítható be, hogy a lenyomott billentyűk
képe mégiscsak megjelenjen a monitoron.
ECHO (European Community Host Organisation) - az Európai Közösség online szolgáltatóközpontja Luxemburgban, gazdasági,
jogi és tudományos témájú adatbázisokat kínál, többségüket ingyen.
EchoMail - offline (fálj-letöltéssel működő) levelezőrendszer a FIDONET (telefonvonalas) hálózaton.
E-commerce - mindenfajta elektronikus kereskedelem (online áruházak, elektronikus tőzsde, számítógépes rendelésfeladás, internetes marketing stb.) összefoglaló neve; az "e-business" egyik alkategóriája.
EDI - (Electronic Data Interchange) - elsősorban a közigazgatás és az üzleti élet területén használatos szabványos formátumú adatcsere; az egyik ilyen szabvány az EDIFACT.
EFF - (Electronic Frontier Foundation) - 1990-ben alapított amerikai szervezet a hálózatokon folyó kommunikáció szabadságának biztosításáért.
E-journal - számítógépes formában létező és (általában a hálózaton) terjesztett elektronikus folyóirat, újság, hírlevél, vagy egyéb periodikusan megjelenő szerkesztett kiadvány.
Electronic library - olyan intézmény vagy intézményi részleg, amely a hagyományos könyvtári tevékenységeket (beszerzés, katalogizálás, kölcsönzés, tájékoztatás stb.) jellemzően számítógépes támogatással, elektronikus dokumentumokat (is) használva végzi.
ELLA - az IIF Program hálózati levelezőrendszere és protokollja; eredetileg csak saját kliens programokkal (ELLA, TRILLA) volt használható az X.25 hálózaton, később átalakították internet-kompatibilissé.
E-mail - elektronikus posta, számítógépen írt leveleket továbbító hálózati szolgáltatás.
Emoticon - érzelmek jelzésére használt karakteres grafika, más néven smiley.
Encryption - magyarul: "titkosítás"; a számítógépes hálózatokon leginkább az illetéktelen felhasználás ellen alkalmaznak titkosító eljárásokat adatok, fáljok vagy számítógépes rendszerek védelmére, de ezek a megoldások alkalmasak személyazonosság vagy digitális állomány hitelességének ellenőrzésére is.
End-user - az az ember, aki a számítógépes szolgáltatások vagy szoftverek valódi használója (megkülönböztetve a közvetítőktől, terjesztőktől, szolgáltatóktól stb.); nem túl szerencsés magyar fordítása: "végfelhasználó".
Error detection/correction - hálózati adatátvitel során alkalmazott hibaészlelő/javító technika, ahol a küldő számítógép egy speciális algoritmussal kiszámolt jellemző kódot (ellenőrző összeget) illeszt minden egyes adatcsomaghoz, melynek helyességét a fogadó gép ugyanazzal a matematikai eljárással ellenőrzi; ha a két szám nem egyezik, akkor hibás volt az átvitel és az adatcsomagot újra kell
küldeni vagy az ellenőrző összeg alapján ki kell javítani.
Ethernet - a Xerox cég által kifejlesztett és rendkívül elterjedt helyi hálózati (LAN) technika, mely 10 Mbit/s névleges átviteli sebességet biztosít koaxiális árnyékolt kábelen vagy árnyékolatlan csavart érpáron; továbbfejlesztett, de még csak most terjedő változataival 100 Mbit/s (Fast Ethernet) és 1-10 Gbit/s (Gigabit Ethernet) sebességet is el lehet érni üvegszálas összeköttetéseken.
Eudora - MS Windows és Macintosh gépekre írt, public domain változatban is letölthető, nagy tudású e-mail kliens az interneten való levelezéshez.
Extranet - internetes protokollokkal és szoftverekkel üzemelő magánhálózat, melyre a működtető intézményen kívül korlátozott mértékben és körben mások (kívülről) is rákapcsolódhatnak; jellemzően egy cég belső intranetje, amihez a szállítók és vevők is hozzáférést kaphatnak.
E-zine - jellemzően Web-alapú elektronikus magazin, sok képpel, rovatokkal, gyakran folyamatos szerkesztéssel; jelentős részük magánvállalkozás és egy-egy divatos téma vagy híres ember köré szerveződik.
|
|
|