Tovább bővült április elejétől a Békés megyei honlapok sora. A világhálón barangolók a www.gyula.hu címen ellátogathatnak az Alföld egyik legszebb üdülővárosának tartott településére - pontosabban annak virtuális változatába. Csalódniuk azonban így se kell: a profin összeállított, gyorsan letölthető honlapon talán a valódinál kicsit szebb Gyulát találnak a szörfözők.
A gyulai önkormányzat már évekkel ezelőtt regisztráltatta a gyula.hu domain-nevet, ám a városnak mindeddig nem volt arra pénze, hogy a névhez valós tartalmat rendeljen. Bár a gyulai székhelyű Prakticomp cég portáljáról el lehetett érni valamit, amit nem is kevés jóindulattal városi honlapnak is nevezhetnénk, de jobban tesszük, ha nem teszük. A gyulai városvezetés sem nevezte annak, nagyvonalúan igyekezett is megfeledkezni még az említéséről is.
Ebben az évben azonban végre sikerült némi pénzt összeszedni arra, hogy elkészüljön a valódi városi honlap. A helyi polgármesteri hivatal tájékoztatása alapján hosszasnak és alaposnak mondható előkészítő munka eredménye megmutatkozik, ha valaki ellátogat virtuál-Gyulára. A www.gyula.hu honlapra belépve az első dolog, ami feltűnik, az a többnyelvűség. Látható, hogy az oldal készítői tökéletesen tisztában voltak azzal: Gyula fürdővárosként erős érdeklődésre tarthat számot német nyelvterületeken. A honlap így nemcsak magyarul és angolul - ez utóbbi a neten szerintem alapvető kellene, hogy legyen, a honi gyakorlat miatt azonban pozitívumként kell megemlíteni -, hanem németül is elérhető. Lenne. Ha lenne rá pénz. Amíg nincs, addig van a háromnyelvű nyitólap és aztán a magyar folytatás. Már a nyitólap is lehetőség biztosít arra, hogy e-mailt küldjünk, bár ez az elvi lehetőség nem tűnik túl hasznosnak.
Maga a városi website viszont nagyon is az. Igen, hasznos. Mindamellett, hogy remek a grafikája és a képek garmadája ellenére nagyon könnyen letölthető, igenis hasznos a weboldal. A "nyitólap utáni nyitólap" az automatikusan betöltődő városismertető, ahonnan nem kevesebb, mint 15 irányba tudunk közvetlenül elindulni; ebből 12 link később további elágazásokhoz vezet.
Bár ma még rengeteg link "üres", a cél látható: az interneten keresztül bőséges információval halmozzák el az érdeklődőt. Képet kaphatunk a város történetéről vagy testvérvárosairól éppúgy, mint a gyulai gazdaságról, a városban működő legjelentősebb cégekről, a sportról, egészségügyről, közlekedésről, de még a kommunális ellátottsgról is. A honlapról elérhető egy Gyula-térkép és rengeteg hasznos-haszontalan adat. A weblap készítői a www.gyula.hu-t tulajdonképpen a városmarketing szolgálatába állították. Sikerrel. A kezdeti nehézségek ellenére - az Explorer gyakran ront rám azzal a kérdéssel, hogy a parancsfájl hibája ellenére kívánom-e továbbfuttatni a programot, ettől egyébként nem kell megijedni, lehet nyugodtan tovább kívánni - összességében egy nagyon jó website a virtuál-Gyula. Már hallottam olyan véleményt, hogy ha teljesen kész lesz, jobb lesz, mint az igazi... Haász János
Alakult nemrégiben egy internetes sajtóügynökség. Nem írom le a nevüket, reklám is lenne, meg igazából nem is ez a fontos. Az ötletgazdák remek kis programot készítettek, amely segítségével napi ajánlatokat tudnak küldeni a velük szerzodésben álló lapok szerkesztoségeinek és a cégnek dolgozó újságírók is az interneten adhatják fel anyagaikat. A dolog az elméletben remekül muködik, kipróbálták, s technikailag a gyakorlatban is bevált.
Aztán a szép elképzelésbe egyetlen pillanat alatt belerondított az élet; megtörtént az, amire a rendszergazdák, a számítógéphez többé-kevésbé érto újságírók és az ügynökség tulajdonosai sem számítottak. Kiderült, hogy a mai magyar lappiac egyszeruen nincs felkészülve az internetre. Egészen pontosan: bár a világhálón hovatovább minden magára valamit is adó országos napi- és hetilap elérheto, ezek szerkesztoségei rendszerint az internet-adta lehetoségek töredékét sem képesek felhasználni (persze az online-lapok sem érhetnek az eredeti off-line kiadásuk nyomába sem, leszámítva egy-két üdíto kivételt). A lapok számára legtöbbször már egy Microsoft-operációs rendszerben készült szövegfájl Macintosh-rendszeruvé alakítása is megoldhatatlan feladat. Arról pedig, hogy internetrol szedjenek le anyagokat - legyen akár szó csak egy szimpla e-mailrol - még a rendszergazdaként tevékenykedo munkatársak is ódzkodnak (ismét jelzem: tisztelet a kivételnek).
Az internetes sajtóügynökség az elorejelzéseit így a naponta automatikusan frissülo táblázatok helyett továbbra is faxon juttatja el a szerkesztoségekbe. Aztán persze oda is telefonál az adott rovathoz, hogy az üzenete a központi faxgéptol eljutott-e a szerkesztoig. Aztán rosszabb esetben újraküldi. Jobb esetben csak a szerkesztoségben kell újragépelni az anyagot - mindenképpen pluszköltséggel. Az egyik rendszergazdát próbálták rávenni, töltsön el egy kis idot a programjukkal. Az ifjú úriember hátradolt székén, nagyot szörcsölt a kapucsínójából és lakonikusan ennyit mondott: nem kell mindig internet. Ennyit az információs társadalom hajnaláról.
Haász János
Tovább bővült április elejétől a Békés megyei honlapok sora. A világhálón barangolók a www.gyula.hu címen ellátogathatnak az Alföld egyik legszebb üdülővárosának tartott településére - pontosabban annak virtuális változatába. Csalódniuk azonban így se kell: a profin összeállított, gyorsan letölthető honlapon talán a valódinál kicsit szebb Gyulát találnak a szörfözők.
A gyulai önkormányzat már évekkel ezelőtt regisztráltatta a gyula.hu domain-nevet, ám a városnak mindeddig nem volt arra pénze, hogy a névhez valós tartalmat rendeljen. Bár a gyulai székhelyű Prakticomp cég portáljáról el lehetett érni valamit, amit nem is kevés jóindulattal városi honlapnak is nevezhetnénk, de jobban tesszük, ha nem teszük. A gyulai városvezetés sem nevezte annak, nagyvonalúan igyekezett is megfeledkezni még az említéséről is.
Ebben az évben azonban végre sikerült némi pénzt összeszedni arra, hogy elkészüljön a valódi városi honlap. A helyi polgármesteri hivatal tájékoztatása alapján hosszasnak és alaposnak mondható előkészítő munka eredménye megmutatkozik, ha valaki ellátogat virtuál-Gyulára. A www.gyula.hu honlapra belépve az első dolog, ami feltűnik, az a többnyelvűség. Látható, hogy az oldal készítői tökéletesen tisztában voltak azzal: Gyula fürdővárosként erős érdeklődésre tarthat számot német nyelvterületeken. A honlap így nemcsak magyarul és angolul - ez utóbbi a neten szerintem alapvető kellene, hogy legyen, a honi gyakorlat miatt azonban pozitívumként kell megemlíteni -, hanem németül is elérhető. Lenne. Ha lenne rá pénz. Amíg nincs, addig van a háromnyelvű nyitólap és aztán a magyar folytatás. Már a nyitólap is lehetőség biztosít arra, hogy e-mailt küldjünk, bár ez az elvi lehetőség nem tűnik túl hasznosnak.
Maga a városi website viszont nagyon is az. Igen, hasznos. Mindamellett, hogy remek a grafikája és a képek garmadája ellenére nagyon könnyen letölthető, igenis hasznos a weboldal. A "nyitólap utáni nyitólap" az automatikusan betöltődő városismertető, ahonnan nem kevesebb, mint 15 irányba tudunk közvetlenül elindulni; ebből 12 link később további elágazásokhoz vezet.
Bár ma még rengeteg link "üres", a cél látható: az interneten keresztül bőséges információval halmozzák el az érdeklődőt. Képet kaphatunk a város történetéről vagy testvérvárosairól éppúgy, mint a gyulai gazdaságról, a városban működő legjelentősebb cégekről, a sportról, egészségügyről, közlekedésről, de még a kommunális ellátottsgról is. A honlapról elérhető egy Gyula-térkép és rengeteg hasznos-haszontalan adat. A weblap készítői a www.gyula.hu-t tulajdonképpen a városmarketing szolgálatába állították. Sikerrel. A kezdeti nehézségek ellenére - az Explorer gyakran ront rám azzal a kérdéssel, hogy a parancsfájl hibája ellenére kívánom-e továbbfuttatni a programot, ettől egyébként nem kell megijedni, lehet nyugodtan tovább kívánni - összességében egy nagyon jó website a virtuál-Gyula. Már hallottam olyan véleményt, hogy ha teljesen kész lesz, jobb lesz, mint az igazi...
Ma még napközben az otthoni felhasználók lelkiismeretfurdalástól gyötörve kapcsolódnak fel a világhálóra egy-egy levél letöltése, vagy egy információ gyors megkeresése miatt, s bizony a kedvezményes időszakban is figyelni kell az interneten töltött időt, merthogy hó végére - legalábbis ebben a szolgáltatási körzetben - könnyen felszökhet a telefonszámla. Miközben kedvenc (vonalas) telefonos szolgáltatóink még mindig a hangposta, a hívásátirányítás meg még az Isten tudja, miféle butaságok használatára buzdítanak, szigorú büntetéssel sújtják az információs társadalomba igyekvőket az óránként 180 forintos díjjal.
De sebaj, már csak néhány bő hónap, ugyanennyi vastag telefonszámla, s itt a Kánaán - sugallja a velünk született optimizmus. Bár a telefonos liberalizációban már nemigen hiszünk - a mobilfronton sem történt meg az áttörés, legfeljebb minimális enyhülés tapasztalható -, azonban reménykedésre adhatnak okot az alternatív adattovábbítási lehetőségek. Az inforMániában korábban már írtunk a kábelhálózatokban és a szélessávú mobilkommunikációban rejlő lehetőségekről, most viszont egy olyan alternatíváról írunk, ami garantáltan demokratikus, mindenki számára hozzáférhető és remélhetőleg a szolgáltató sem kap vérszemet a rászakadó extraprofit-lehetőségtől. Bármilyen hihetetlen, a villanyáramról van szó.
A szakemberek néhány esztendeje vetették fel az áramhálózatot, mint lehetséges adatátviteli lehetőséget. Az eleinte megmosolygott, abszurdnak ható elképzelés immár valósággá vált, igaz, még csak a kísérletezés szintjén. A nemzetközi high-tech ipar körülbelül egy esztendeje indított kísérleteket, s láss csodát: száz magyarországi - egyelőre budapesti - lakásban is megkezdődik a próbaüzem. A hazai úttörő a Budapesti Elektromos Művek (ELMÜ), melynek vezetőit régóta foglalkoztatja, hogy a hagyományos elektronok helyett esetleg adatokat is továbbíthatnának. Az ELMÜ partnere a NOVACOM, melynek mérnökei ugyancsak régóta hisznek a villanynetben. Ez a cég vezényli az ősszel induló, száz referenciaháztartásban folytatott projektet is, melynek sikere esetén megkezdődhet a tényleges szolgáltatás - akár országszerte is. Kérdés persze, hogy mindehhez milyen rugalmasan csatlakoznak a vidéki - ugyancsak monopolhelyzetet élvező - áramszolgáltató társaságok. A referenciaüzemek tesztelői elsősorban arra kíváncsiak, hogy a jelenlegi rendszer alkalmas-e az adattovábbításra, s ha igen, milyen sebességgel. Természetesen üzleti oldalról is érdekes a kezdeményezés: milyen árakon végezhető a szolgáltatás, s a jelenlegi számlázási rendbe miként illeszhető be egy teljesen más típusú tétel? A villanynet hívei azt is az előnyök közt emlegetik, hogy az forradalmasíthatja a háztartások gazdálkodását: a család kvázi multi szolgálató csoportként egyszerűsítheti gazdálkodását, ezzel költségeket takaríthat meg: egy szolgáltatónak, egy számlán fizet az áramért, a telefonért és az internetért a versenyszabályok tiszteletben tartásával természetesen, hiszen ha elégedetlen az ügyfél, szolgáltatót válthat - kivéve persze az áramszolgáltatást -, és ki tudja, lehet hogy a minőség és az árak miatt visszatér régi, kedves távközlési partneréhez, mely immár olcsón, nagy sebességgel, teljes korrektséggel kedveskedik neki.
Utópia? Hm... csoda tudja. A villanyinternetben mindenesetre hiszek, az utóbbi lehetőségben nehezebben.
A napokban ünnepelte alapításának egyéves évfordulóját a szegedi székhelyű Webrádió (www.webradio.hu), melyet méltán sorolhatunk elsőbbségük okán e műfaj hazai úttörői közé: 1999. április 16-án adták első élő közvetítésüket a Mártélyi Teleház avatásáról. A Békés megyei származású Pleskonics András és társa, a mártélyi teleházat is üzemeltető Csernai Árpád "hagyományos", azaz főként szöveg és fotó alapú website indítása helyett bátor huszárvágással belevágtak a közepébe: kihasználva, hogy a word wide web lehetővé teszi a hang élvezhető továbbítását még telefonvonal és modem segítségével is (merthogy a többség azért így internetezik), rádiót indítottak a nagyhatalmú sóhivatal, az ORTT beleegyezése nélkül, merthogy itt a médiahatóságnak nincs keresnivalója. Ma már szinte minden komputer rendelkezik hangkártyával és hangszóróval, úgyhogy a befogadó oldali technikai akadály sem lehet probléma. S a rádiózás mellett szóló adalék még: a szex helyett immár az MP3, a leggyakoribb internetes keresőkifejezés. Ez arra utal: világhálón barangoló közösség nagyon szereti a zenét.
Igaz, az interneten korábban is hallgathattunk magyar nyelvű műsorokat, de ezek kizárólag "igazi" rádiók voltak, melyek a hatókörön kívül is hallhatók (Kossuth, Tilos, Danubius, Csaba stb.). A korábban működ hazai webrádiók (Pararádió, Broadcast Motel) pedig jobbára alkalmi DJ-programokat jelentenek és egy szűk kör, néhány száz fős "bennfentes" hallgatóságra szorítkoznak.
Pleskonicsék nagy ötlete éppen az volt, hogy mind a zenét, mind a szöveget maga a látogató-hallgató szerkeszti azáltal, hogy egy áttekinthető menürendszerben válogat a zenék és az élő, online, illetve a kész rádiómsorok közt. (Ez utóbbiak érdekessége, hogy Békés megyei témák is találhatók köztük, elsősorban Pleskonics (plesi@webradio.hu) szülőfalujáról, Pusztaföldvárról szólók. Egyelőre kedden és pénteken élő műsorral is jelentkeznek. Éppen a napokban jelezték ausztráliai magyar törzshallgatók, hogy kellene egy , a Föld túlfelén élknek is kedvez idpontban is jelentkezni. A Hívójelek és a Falunet cím élő műsoraik elnevezése utal a Webrádió szellemiségére is: elsősorban a klasszikus értelemben vett elszigetelt, ám a modern kommunikációs technológiák által felzárkózni képes közösségeket, illetve a nagyvilág szórványmagyarságát szólítják meg.
A nyitó weblapon - a szerkesztők megfogalmazása szerint - Virtuális Tisza fogadja a látogatót: nonstop Zenefolyam, egy szigeten Hírtorony, a túlsó parton Műsormenü-mólók körül Műsorladikok. Ez utóbbiak révén több mint háromszáz elkészült műsor hallgatható meg. Emellett az internetező-rádióhallgató kiköthet a különleges zenék, relaxáló programok Zeneszigetein.
"Csónakázás és lubickolás hangban és képben - ezt kínáljuk a látogatóinknak. Aki velünk tart, mindennapos médiakalandban lehet része, sőt interaktív műsorainkat alakíthatja is be(le)szólásaival" - fogalmaznak az alapító-szerkesztők, akik természetesen nem ebből gazdagodnak meg, legalábbis rövid távon, hiszen az internetes tartalomszolgáltatás még mindig nem jelent üzletet a reklámügynökségek rövidlátása folytán, ám mint egy interjúben elmondják: "A pénzkeresés a mutatvány része. Mi a leendő partnereinknek csak azt tudjuk egyelőre ígérni, hogy beírják magukat a média-történelembe." Tervekben sincs hiány: hamarosan csatlakozik az egyik műhelyével és történetével Mártélyhoz és a Magyar Teleház Szövetséghez kötödő szegedi Webrádióhoz egy topolyai és egy határközeli romániai stúdió is, mely immár az eurorégiós gondolatnak megfelelően szól majd magyarul, szerbül és románul az egész világnak.