InforMánia
A BÉKÉS MEGYEI NAP és a Viharsarok Online informatikai melléklete
2000. 05. 05.
Megjelenik kéthetente - szerkeszti Korbely György
Virtuális változat

Digitális aláírás: krix-kraxok helyett egyedi számsorok Habár a technikai eredmények már régen lehetővé teszik, a politikai akarat késlekedése miatt még csak jövő időben beszélhetünk a digitális aláírásról. Az Európai Unió országaiban is még csak most formálódó törvényi keretek nem csak a gazdasági fejlődésnek adhatnak hatalmas lendületet, hanem társadalmi hatásuk is óriási lehet: az úgynevezett intelligens települések, régiók révén egyszerűsödhet az online ügyintézés is. Azaz: nem vész kárba az üzletemberek drága ideje, ráadásul nem kell költeniük repülőjegyre és szállodára sem: az érintett üzletfelek a világ két pontján saját íróasztaluknál, számítógépeik képernyője előtt állapodhatnak meg bármiben, legfeljebb nem egymással, hanem közvetlen kollégáikkal koccinthatnak a boltra. Nem beszélve a többségről, a nem menedzserekről: megszűnik a sorbanállás a hivatalokban, a szolgáltatók ügyfélszolgálati irodáiban, ügyes-bajos ügyeinket otthonról intézhetjük, legyen az telekkönyvi bejegyzés, adóbevallás vagy éppen lakcímváltozás-bejelentés. Kérdés, hogy ezen szervezetek - kormányhivatalok, önkormányzatok, szolgáltatók - felkészültek-e a szép új világra. Maga az elektronikus aláírás egy számsor, amely a számítógép használójának egyedi azonosítását szolgálja. Ha egy adott kódsorozat szerepel egy szerződés, vagy bármiféle dokumentum végén, akkor az elektronikus irat hitelessé válik. Az aláírásnak van egy nyilvános és egy, csak a felhasználó által ismert része. Az utóbbi csak ahhoz kell, hogy a nyilvános számsort használhassa, mint például a bankkártyák vagy a mobiltelefonok PIN-kódja. Bár a matematikai eljárás meglehetősen bonyolultnak tűnik, a valóságban ennek a használata nagyon egyszerű. A különböző számítógépes alkalmazásokban találkozunk már az erre szolgáló kész programokkal. A felhasználó egyetlen gomnyomásra továbbítani tudja egyedi kulcsát (aláírását), melyet a fogadó szinte azonnal ellenőrizhet. A levél végéhez, az aláírással együtt az aláíró csatolja azt a tanúsítványt, amely tartalmazza, hogy melyik hitelesítő szervezet állította ki ezt a kulcs-párt. Ezek után az adott hitelesítő szervezethez kell csak fordulni, amelyik igazolja, hogy valóban igaz-e az aláíró és a kulcs összetartozása, vagy sem. Különböző számítások szerint a digitális aláírás bevezetésével a szerződéseknek, pénzátutalásoknak a költségei akár töredékükre csökkenhetnek, 15-20 százalékára a papíralapú ügyvitelnek. A közigazgatási szférában természetesen nem ilyen egyértelmű a helyzet. A KHVM által előkészítés alatt álló törvénytervezet a várakozások szerint ősszel kerül a döntéshozók elé, így legkorábban 2001 januárjától léphet életbe. Még a legóvatosabb becslések szerint is akár évtizedekig eltarthat a folyamat, bár a már megfelelő informatikai háttérrel rendelkező nagyobb városok polgármesteri hivatalok, vagy a központi államigazgatási szervek ennek töredéke alatt felkészülhetnek. Sok függ attól is természetesen, hogy miként alakul a hazai háztartások számítógépes ellátottsága, illetve ezek hálózatba kapcsolása (régi nóta lenne ismét a távközlési szolgáltatók felelősségét hangsúlyozni ebben a kérdésben, mondhatnánk úgy is, falrahányt borsó). A közelmúltban az intelligens Európa eszméjét Lisszabonban zászlajukra tűző EU-döntéshozók, s ezzel párhuzamosan természetesen a magyar informatikai felelősök is alapelvként tartják maguk előtt - a csúcstechnológiák elterjesztésének elősegítése mellett-, hogy az újfajta ügyintézési módok ne váljanak kötelezővé, azaz senki nem kényszeríthető arra, hogy akarata, lehetőségei ellenére elektronikusan ügyintézzen. Ki tudja: lehet, hogy 2030 tájékán az számít forradalminak, progresszív, bátor cselekedetnek, ha valaki kezében egy kézzel kitöltött papírlappal jelenik meg a hivatalban, tisztelettudóan leül az ügyfélszolgálati irodában és türelmesen vár az éppen kávézó tisztviselőre. Minden ötödik magyarnak van mobilja A legfrissebb felmérések szerint a mobilpiacon továbbra őrzi vezető helyét a közelmúltban új néven szereplő Westel Mobil Távközlési Rt., nem sokkal mögötte halad a Pannon GSM, míg a piac új szereplője, az induláskor rendkívül intenzív kampányt lebonyolító Vodafone jelentősen mögöttük kullog. A Hírközlési Felügyelet (HIF) márciusi adatai szerint a magyar lakosság 17,67 százaléka rendelkezik digitális mobiltelefonnal, azaz, ha hozzáadjuk a Westel 0660 analóg készülékeit elmondhatjuk, hogy minden ötödik polgártársunk oldalán-táskájában-zsebében-autójában található vezeték nélküli telefon. (A felmérés egyébként nem terjed ki a 450-es frekvenciás telefonokra). Az aktív előfizetőket tekintve a képzeletbeli tortának több mint a felét, közel 56 százalékát a Westel tudhatja magáénak. A Pannon GSM részesedése 41,41 százalék, míg a legkisebb testvér, a hálózatát most kiépítő Vodafone-é mindössze 2,56 százalék. Nem tér el lényegesen a kimenő beszédpercek aránya (mely gyakorlatilag a fő bevételi forrásuk a távközlési szolgáltatóknak): a Westel ügyfelei az összes hazai mobil kimenő hívás 55 százalékát, a pannonosok 41,27, míg a Vodefone előfizetői 3,73 százalékát bonyolítják le. Ugyanígy a hamarosan teljes Matáv-tulajdonba kerülő Westel ügyfeleinek mobilja csörren a leggyakrabban (54,86 százalék), a Pannon a bejövő hívásainak aránya 42,9, a Vodefone-nál ez a szám 3,05 százalék. A hírközlési hatóság által készült felmérés arra is választ ad, hogy egy hónapban az átlagos magyar mobil-előfizető közel egy órás, 58 percet beszél úgy készülékén, hogy a hívást ő kezdeményezte. Üzlet az internetes tartalomszolgáltatás Az utóbbi időben örvendetes tendencia bontakozik ki a magyar nyelvű internet világában: a tőke egyre inkább bizalmat szavaz az online tartalomszolgáltatásnak azáltal, hogy milliárdos nagyságrendű összegek kerülnek a szférába. Korábban a hálózati jelszolgáltatók iránt mutatkozott ekkora érdeklődés azáltal, hogy multinacionális cégek vásárolták meg a meghatározó hazai szolgáltatókat, így az Elendert, a Datanetet, illetve az Eurowebet. Gondolta-e egy évvel ezelőtt az a néhány maroknyi lelkesedő, hogy 2000 tavaszára több mint hárommilliárd forintot ér az általuk alapított, s mára legnépszerűbb Index? A sikerben minden bizonnyal bíztak, ám arra legmerészebb álmukban sem gondolhattak, hogy fáradságos munkájuk gyümölcse ilyen hamar jelentkezik. A közelmúltban jelent meg a közlemény, hogy nyolcszázmilliós tranzakció keretében a részvénytársaság papírjainak 25 százaléka két nemzetközi gazdasági szervezet kezébe került. A forrásokat az Index.hu portált működtető cég a tartalomszolgáltatás minőségének javítására, és a kelet-európai terjeszkedés elősegítésére fordítja. Ugyancsak komoly tőkeemelés előtt áll a Stop portált és az Extra ingyenes webtárhelyet működtető Telnet Rt. Lapértesülések szerint az 550 millió forintos tranzakció mögött egy pénzintézet áll, mely piacvezető a hazai online tőzsdézésben. S ugyancsak e trendet erősíti egy amerikai, hírek szerint elsősorban szórakoztatóipari érdekeltségű befektetési társaság portálalapítási szándéka. A napokban intenzív kampányba fogó viaNovo.hu építésére és hirdetésére a befektetők egymilliárd forintot meghaladó összeget szánnak. Az új lap tulajdonosai és készítői szakítanak a nálunk megszokott újságtípusú hírszolgáltatással, helyette a szórakoztatásra és az életmód-tanácsadásra helyezik a hangsúlyt. Amit tudni akarsz az IT-ről, de... Információtechnológiai minilexikon 4. Daemon - Háttérben futó és folyamatosan "figyelő" program szerver gépeken, mely bizonyos események (pl. hibajelenségek) előfordulásakor lép akcióba; a "mailer daemon" például a hibás címzésű elektronikus leveleket visszaküldi a feladónak. DANTE (Delivery of Advanced Network Technology to Europe) - Az európai NREN projekt, amely igen nagy sebességű (34-155 Mbit/s) hálózattal köti össze az EU országait; főleg multimédia és videokonferencia alkalmazásokhoz, s az amerikai NREN hálózathoz való kapcsolódáshoz készül, gyakorlatilag az EBONE és az EuropaNET kiegészítése). Database - Információk visszakeresésére használható adatbázis; egy vagy több, jól strukturált és indexelt adatállomány Data compression - Állományok hálózaton való átküldése során használt (rendszerint valós idejű) adattömörítés az ismétlődő karaktersorozatok rövidebb kódokkal való helyettesítésével; fejlettebb modemes rendszerek automatikusan tömörítik be és ki az adatfolyamot. Datagram - Csomagkapcsolt hálózaton továbbított egységnyi adatcsomag neve, mely az adatok mellett a küldő és a címzett gép azonosítóját is tartalmazza. DejaNews - A Usenet hírcsoportokba érkező üzenetek hatalmas archívuma és népszerű visszakereső rendszere. Descriptor - Általában egy tezauruszból vett tárgyszó vagy szakkifejezés, melyet a bibliográfiai adatbázisokban az egyes publikációkhoz rendelnek azok témájának leírása és besorolása céljából. DHTML (Dynamic Hypertext Markup Language) - A HTML kiterjesztése olyan új elemekkel, melyek a Web-oldalak tartalmának mozgalmasabbá tételét szolgálják (pl. mozgó feliratok, animációk), így nincs szükség a lassabb Java vagy ActiveX programokra; a DHTML-t a régebbi web-kliensek (4-es alatti verziók) nem támogatják. Dialer - Olyan segédprogram vagy programrész, melynek a modemes kapcsolat felépítése (tárcsázás és a szerverre való bejelentkezés), illetve a vonal megszakadása esetén a kapcsolat automatikus visszaállítása a feladata Dialog - Az egyik legnagyobb fizetős adatbázisszolgáltató központ Kaliforniában; az első online szolgáltatóként jelent meg a világon, a hatvanas évek közepén. Dial-up - Távoli számítógép felhívása és az online kapcsolat létrehozása, jellemzően kapcsolt vonalas telefonhálózaton keresztül modemmel. Digest - Egyes listservereknél használható funkció, mellyel egy adott listára érkező üzeneteket naponta egyetlen levélbe összemásolva kérheti le a felhasználó, így csökkentve a postafiókja levélforgalmát. Digital library - Számítógépes (digitális) formában tárolt, könyvtári jellegű dokumentumgyűjtemény, illetve egy hagyományos könyvtár gyűjteményének elektronikus dokumentumokból álló része (például Magyar Elektronikus Könyvtár). Digitizing - Hagyományos adathordozón (papír, film, hang- és videoszalag stb.) levő információk számítógépre vitele valamilyen speciális hardver és szoftver eszközzel (szkenner, hang- és videokártya, karakterfelismerő program stb.); a rajtuk levő "analóg" jelek kettes számrendszerű (digitális) számjegyekké alakítása. Directory - Rendszerint valamilyen szempontból összetartozó állományokat tartalmazó tartalomjegyzék (alkönyvtár) egy számítógép háttértárolóján. Discussion group - Azonos érdeklődési körű embereket tömörítő levelező- vagy hírcsoport, melynek tagjai valamilyen list- vagy news-server segítségével tartják egymással a kapcsolatot. DNS (Domain Name System) - a hálózaton elosztott adatbázis az Internetbe kötött számítógépek azonosítóiról, amely lehetővé teszi az egyes gépek nevének és numerikus hívószámának oda-vissza történő átfordítását domain nameszerverek segítségével; a hierarchikus domain nevek az emberek számára könnyebben memorizálhatók, mint az IP számok. Domain - Az internethez csatlakozó gépek hierarchikus címrendszerének valamelyik szintje, a hálózat egy adott tartományát jelöli; a legfelső szintű domain gyakran az országot (pl. *.hu - Magyarország) vagy az intézmény típusát (pl. *.edu - oktatási intézmény) jelzi, az alatta levő pedig a gép tulajdonosát. Door - Főleg a telefonhálózaton elérhető BBS-eknél kérhető funkció, mellyel a távoli felhasználó ideiglenesen kiléphet a BBS kezelőprogramjából és egy másik szoftvert (pl. online játékot) indíthat el a szolgáltató gépen Dot - Az IP címekben és domain nevekben használt elválasztó pontok "előkelőbb" neve Dot file - Ponttal kezdődő nevű "rejtett" állomány a Unix operációs rendszerben; az ilyen file-ok a directory egyszerű kilistázásakor nem jelennek meg; gyakran konfigurációs célokat szolgáló állományok (pl. *.profile vagy *.pinerc) Downloading - Fájlok vagy adatok letöltése, átmásolása egy másik (távoli) számítógépről hálózaton keresztül a felhasználó gépére DSL (Digital Subscriber Line) - Nagy sávszélességű digitális telefonvonal, mely az ISDN-nél sokkal gyorsabb, több Mbit/s-os átvitelt tesz lehetővé, viszont az elérhető sebesség erősen függ az előfizető és a központi elosztó közötti távolságtól; bevezetés alatt levő változatai: DSL-Lite, ADSL. Dumb terminal - Saját "intelligenciával" nem rendelkező terminál (vagy egy ezt utánzó számítógép); lényegében csak egy képernyő és egy billentyűzet, ami teljesen a távoli host gépre hagyatkozik és rendszerint csak soronként vagy karakterenként küldi és fogadja az adatokat. Dupe - hamis feladói névvel illetve hamisított fejléccel ellátott elektronikus levél.