InforMánia
A BÉKÉS MEGYEI NAP és a Viharsarok Online informatikai melléklete
2000. 03. 08.
Megjelenik kéthetente - szerkeszti Korbely György
Virtuális változat

Három gyerek, három szoba, III-as Pentium Aggasztónak tűnő adatokat publikált a minap a napisajtóban az Infórum, a számítástechnikai ipar szakmai szervezete (elnök Beck György, Compaq, az év informatikai menedzsere). Az adatsorból kiderül, hogy az egy főre jutó számítástechnikai beruházások terén igencsak sereghajtók vagyunk, száz főre kivetítve mindössze két új számítógépet vásároltunk. E megközelítésben Szlovákia is megelőz bennüket a maga három új PC-jével, illetve laptopjával, nem beszélve más nyugat-európai államokról, ahol nyolc-tíz, vagy éppen húsz új masinát vásárolnak a családok a három gyerek, három szoba és négy (nyolc, tizenkét) kerék mellé. Mély depresszióba is esne az informatikával (is) foglalkozó újságíró a nagyok által publikált adatok láttán, ha egy kicsit fel nem tekintene monitorjából és eszébe nem jutna a klasszikus mondás ("csak azt a statisztikát hiszem el, amit én hamisítottam"), és persze a való világ. Legjobb példa erre (igaz, más előjellel), hogy tíz esztendeje évről évre csökken hivatalosan a munkanélküliek száma és a létminimum alatt élők száma, ablakunk alatt viszont egyre többen osztoznak a lépcsőház hulladékán. Hangsúlyozom, ellenkező előjelű volt a kissé erőltetett hasonlat, érzékeltetve, hogy azért senki ne higgye, valami egetverő tragédiáról van szó: ha új gépeket nem is veszünk, régit azonban igen, szinte kilóra. Magyarországot ellepték ugyanis a számítógépek, csak éppen nem a többszázezer forintos csúcsmasinák, hanem a néhány ezer forintos PC-k és laptopok. Ám mielőtt bárki a gagyi elözönlésétől tartana, hasonlóan az autópiachoz, gyorsan szólok: a hazánkat főleg tavaly elözönlő 1995-ben csúcstechnikát jelentő, elsősorban német forrásból (az már Arnold Mihály asztala, hogy legálisan vagy valamilyen trükkel) érkezett 486-os gépek minden fontosat tudnak, amit teszem azt egy mai irodai komputernek tudnia kell: gyors szövegszerkesztés, táblázatkezelés, internet, fax stb. Na jó, a gyerekek húzzák a szájukat, mert a legeslegújabb Quake nem fut rajtuk, s az internetről nehézkesen letöltött MP3-ak is erőlködnek, sőt, a videóikat digitalizáló felhasználók is jobban járnak a Pentium III-mal, de a lényeg nem ez: végre elmondhatjuk, hogy a számítógép tömegcikk lett, egy kis talpraesettséggel néhány ezer forintért (egy akciós mobil, vagy éppen egy gagyi rádiósmagnó áráért) bárki összeállíthat egy otthoni számítógépet. Nem a legideálisabb állapot, de addig, amíg a három gyermek, három szoba, négy kerék mellé nem rendelnek nekünk egy-egy Pentium III-ast, ez is megteszi. Korbely György Mobil.hu - Európa az éterből előz A világ az AOL és a Time Warner egyesülése után alig ocsúdott fel a lehetséges távlatoktól - a hagyományos szórakoztatás egyesülése az internettel, ezzel párhuzamosan az új gazdaság, az e-biznisz térnyerése - máris új kihívásokkal kell szembesülnie: immár nem csak dróton keresztül üzen a jövő. Az új jelszó: m-business, azaz mobil üzlet. Ami persze nem az egyre zsugorodó mobiltelefonok gyártóit, illetve a szolgáltatókat jelenti, bár kétségtelen, ezek a társaságok alapozták meg az m-biznisz alapjait. Az m-biznisz egy új kommunikációs forradalom, sőt életforma, melynek első hajtásairól - főként a WAP-ról - éppen ezeken a hasábokon jelent meg írás két héttel ezelőtt. Magyarországon jelenleg még csak néhány százan férnek hozzá az internethez közvetlenül mobilkészülékükkel, ám egy éven belül ez a szám hatványozódhat. (Készülékükről persze ennél jóval többen csatlakozhatnak a hálóhoz, ám ehhez a telefon csak a közvetítő szerepet tölti be). A WAP és a mobilcégek boszorkánykonyháiban folyó kutatómunka révén maguk a készülékek is számítógépekké, mégpedig egyre kisebb, okosabb és praktikusabb számítógépekké váltak, így immár az internet akárhol jegyében gyorsabban és hatékonyabban intézheti bonyolultabb ügyeit is a polgár. Ha a dinamizmus folytatódik, a jó öreg Európa lépéselőnybe kerülhet a fejlődés eddigi irányát diktáló Egyesült Államokkal szemben is, hiszen ők a vezetékes hálózati megoldásokban élenjárók, s mivel távközlési infrastruktúrájuk igen fejlett, a GSM nem olyan ütemben terjed, mint Európában és Ázsiában. A mobil kommunikációra főként a rendkívül népszerű pagert (személyhívót) használják, hiszen szinte méterenként belebotlanak egy nyilvános telefonba. Az m-biznisz gyors térnyerése nem csak az elemzők légből kapott állítása, hanem mindezt kitűnően bemutatta a világ legnagyobb számítástechnikai vására, a Cebit. A hannoveri seregszemlén - a világkiállítás kvázi főpróbáján - gigantikus, futurisztikus külsőségek között mutatkoztak be a világ legnagyobb cégei gyártótól a szolgáltatóig. Ott volt mindenki, aki számít, a legnagyobb érdeklődést azonban egyértelműen a bevezetőben jelzett mobilinternet váltotta ki. Természetesen maguk a gyártók is gondoskodtak róla, hogy így legyen: jelen volt a Nokia, az Ericsson és a Motorola (ez utóbbi például kártyalehúzós telefonnal rukkolt ki a Cebitre), de jelen voltak a zsebben hordható minikomputerek, a DPA-k is a Psion és a Palm révén, illetve gyártóik, a Symbian és a 3Com révén. Ám az egyre kisebb és dizájnosabb zsebbevalók nem csak az informálódást és az üzleti alkalmazásokat biztosítják, hanem a szórakoztatóipar is bekéredzkedik a néhány centis kijelzőkre: hamarosan nem lesz technikai akadálya egy-egy film megtekintésének (mármint annak, aki bírja ezt idegekkel, bár egy forgalmi dugóban - ki tudja!). Visszaevezve a hazai vizekre: immár két társaság kínálja a WAP-hozzáférést. Néhány hete a Westel rukkolt ki új szolgáltatásával, az elmúlt hétvégén pedig beindult a PannonWap, s hírlik, a Vodafone sem sokáig várat magára. Pontvadászat év végéig Kilenc hónapig tartó online játékot hirdetett meg a közelmúltban a magyar nyelvű informatikai sajtó három legnagyobbnak mondható médiuma: a kizárólag az interneten olvasható Index, a TV2 Hálóvilág és a Népszabadság keddi mellékleteként megjelenő Computer Technika. A Pontvadászat elnevezésű játék a szervezők szándékai szerint mozgósítja a világháló magyar nyelvű használóit, s ehhez minden motiváló tényező adott. A március elseje és december 31-e között folyó vetélkedő ugyanis tartalmas, kreatív és demokratikus. A lényeg: a Hálóvilágban és a Computer Technikában hetente tesznek fel új kérdéseket, az Indexben és az előbb felsorolt médiumok weblapjain pedig naponta. A kérdések természetesen az információtechnológia világával kapcsolatosak. A helyes megfejtők - a válaszadás főként online történik, de aki nem rendelkezik internetkapcsolattal, levelezőlapon külheti be az általa helyesnek vélt megoldást - pontokat gyűjthetnek, melyekért vásárolni lehet. A pontvadászuk maguk döntik el, hogy pontjaikért apróbb ajándékokat (póló, sapka, CD) vásárolnak menet közben, vagy pedig gyűjtögetnek komolyabb jutalmakért (tanfolyam, digitális kamera, számítógép). Sőt, júniusban és decemberben utakat sorsolnak ki a pontvadászok közt, függetlenül attól, hogy vásároltak-e már, avagy nem. Mi ebben az üzlet? - kérdezhetné a laikus szemlélődő. Nos a válasz egyszerű: az, hogy az érintett weblapok látogatottsága megnő, ami jótékony hatással lehet a reklámbevételekre. S az ajándékokat adó cégeknek miért éri meg? Ugyanezért, hiszen felajánlásaikért vélhetően reklámot kapnak cserébe. Nem beszélve arról, hogy a játékosok kivétel nélkül regisztráltatták magukat az érintett honlapokon névvel, címmel, telefonszámmal. Igaz, a szervezők ígéretei szerint ezeket bizalmasan kezelik, azonban tény ami tény: igazi kincsesbánya került a birtokukba, mellyel ráadásul Tiszát sem lehet mérgezni. Igaz, ha sokakat megmozgatnak, Dunát rekeszteni igen. Az érdeklődők a következő címeken csatlakozhatnak: www.pontvadasz.index.hu, www.comptech.hu/pontvadasz, www.halovilag.hu/pontvadasz. Amit tudni akarsz az IT-ről, de... Információtechnológiai minilexikon I. Korábban már tettünk kísérletet a legfontosabb, naponta használt információtechnológiai kifejezések értelmezésére. Most minden korábbinál átfogóbb minilexikont indítunk az inforMánia hasábjain. Az itt használt kifejezések egy hivatásos számítástechnikus, de még egy gyakorlott felhasználó számára sem jelentenek újdonságot. A népszerű ismeretterjesztés jegyében - mely rovatunk egyik legfontosabb feladata - elsősorban azok hasznára szeretnénk lenni, akik az első tétova lépéseket teszik az információs társadalomba. A szócikkek írásakor több összefoglaló munkát felhasználtunk, ezek közül a legnagyobb segítséget Drótos László Hálózati értelmező szótára jelentette. Maguk a defíniciók természetesen nem jelentenek kőbe vésett igazságokat, idővel elavulttá, illetve pontatlanná válhatnak. @ ("at") Az e-mail címekben a felhasználói azonosító és a postafiókot szolgáltató gép neve közötti jel; magyarul: kukac, csiga. Az előtte található rész az egyedi azonosító, míg a kukac mögött az adott postafiókot jelöljük. Access provider (AP) - hálózati hozzáférést nyújtó cég vagy szervezet, mely a rákapcsolódás lehetőségén túl (jellemzően) nem kínál más szolgáltatást; az interneten saját IP számmal rendelkezik. Account - használati jog (bérlet) egy hálózati számítógépen; saját felhasználói azonosító, jelszó, tárolóterület és egy vagy több e-mail postafiók tartozik hozzá. Acrobat Reader - az Adobe cég által több operációs rendszerre is kifejlesztett program PDF állományok nézegetésére és nyomtatására, mely újabban a Web-kliensekbe is integrálható (a Békés Megyei Nap internetes változata is e program 3-as vagy 4-es verziójával olvasható) ActiveX - a Microsoft által a Java nyelv versenytársaként létrehozott MS Windows-alapú technológia a HTML-oldalak látványosabbá és mozgalmasabbá tételére. Address - hálózatba kötött számítógépek hívószáma vagy betűkódja, ill. a felhasználók elektronikus postafiókjának címe Address book - levelezőprogramok egyik funkciója, mellyel leggyakoribb levelezőpartnereink elektronikus postacímeit tarthatjuk nyilván, így nem kell minden címet újra meg újra begépelnünk AltaVista - a legnépszerűbb teljes szövegű internetes keresőprogram, magyar változata az Altavizsla. Anonymous FTP - nyilvános hozzáférésű állományok letöltése internetes fájl-szerverekről AOL (America Online) - jelenleg a legnagyobb amerikai internetes hozzáférés- és tartalomszolgáltató cég (OSP), mely eredetileg egy zárt magánhálózat volt saját információforrásokkal; időközben felvásárolta a Compuserve-t, a Netscape Communications-t és a Mirabilis-t (az ICQ kifejlesztőjét), 2000 elején pedig a Time Warnerrel egyesülve a világ legnagyobb médiavállalkozását hozta létre, elemzők szerint meghatározva az információtechnológia új irányait. ARPANet (Advanced Research Project Agency Network) - az internet elődje, az első igazi nagytávolságú csomagkapcsolt hálózat, a U.S. Department of Defense fejlesztette ki katonai célokra a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején, 1990-ben szűnt meg. ASCII file (American Standard Code for Information Interchange) - csak szabványos (7 bites) ASCII kódú jeleket, vagyis angol betűket, számjegyeket és írásjegyeket tartalmazó állomány; a hálózatokon általában különleges paraméterezés, segédprogramok vagy parancsok nélkül is továbbítható, mert minden hardver és szoftver egyformán értelmezi ezeket a kódokat. Attachment - e-mailhez csatolt fájlmelléklet, lehet szöveg, kép, zene, vagy program. Biztonságtechnikai okokból egy csatolt fájl érkezésekor érdemes gépünkön vírusellenőrzést végezni. Autodial - telefonszámok automatikus hívása modem segítségével, mely, feleslegessé teszi a kézi tárcsázást vagy annak ismétlését, ha a szám foglalt.