InforMánia
A BÉKÉS MEGYEI NAP és a Viharsarok Online informatikai melléklete
1999.10.20.
Megjelenik kéthetente - szerkeszti Korbely György
Virtuális változat

Két óra Compfair Mindössze két óránk maradt, hogy megnézzük az idei Compfair-kiállítást a kőbányai vásárvárosban, vártak az itthoni feladatok. Ez igen kevés, hiszen egy kiállításon - főként, ha az ember szívéhez közel álló dolgokról van szó - alá kell merülni, mindent megvizsgálni, kipróbálni, előadásokat hallgatni, ismerősöket, kollégákat üdvözölni, meg-megállva figyelni a trendy-t. Ám most az egyszer bőségesen elegendő volt a két óra: rohangáló, lufieregető gyerekek miatt lehetetlenné vált az alámerülés, a megvizsgálandó, kipróbálandó dolgokat már ismertük, az előadásokon sem mondtak újat, az ismerősök, kollégák pedig már előttünk elmenekültek a számítástechnikai shopok zsibvásáráról. Persze látszólag igazságtalan dolog beállni a sorba: a szaksajtó szinte kivétel nélkül lehúzta a rendezvényt, mi pedig tesszük ugyanezt. Azonban nem csak a sajtó fanyalog: az ötszáz forintos belépőt váltó nézősereg is csalódottan távozott egy-két órás nézelődés után. Elmaradtak ugyanis a nagy információtechnológiai szereplők hagyományosan a vásárra időzített bejelentései. Tavaly például a Microsoft itt mutatta be a Windows '98 magyar változatát, most azonban jelen sem volt a redmonti szoftveróriás magyaroszági vállalata. A meglehetősen szellősen berendezett A pavilon legnagyobb standjait a Matáv, illetve a MatávNet bérelte. A keddtől szombatig tartó rendezvény legnagyobb bejelentése is velük kapcsolatban hangzott el: Katona Kálmán svájci videóüzenetében bejelentette, hogy a hazai távközlési óriás német és amerikai tulajdonosai kezdeményezik a 2002-ig tartó monopólium feloldását, azonban cserébe kedvező törvényi változtatásokat kérnek. A részleteket nem ismertette a miniszter, azonban a szakemberek joggal aggódnak, hogy cseberből vederbe juthatunk: mégiscsak ábránd a remélt olcsó telefon? Elsősorban az e-business, azaz az elektronikus kereskedelem területén jelent újabb mérföldkövet a Plaza.Népszabadság beindulása. A három dimenziós bevásárlóközpontban több mit negyven boltban lehet árut rendelni az élelmiszertől a Suzukiig, van még könyvesbolt, zenei kereskedés, bankfiók. Mindez önmagában nem újdonság, ám a 3D technológiának köszönhetően szórakozva intézhetjük el elektronikus bevásárlásainkat. (A virtuális plaza egyik fejlesztője és üzemeltetője, Antalfay László lapunk korábbi rendszergazdája). Ugyancsak a Compfair idejére esett a hazai szolgáltató cégek és hardvergyártók úgynevezett ingyengépakciója. Az ingyenhardver persze nem egészen azt jelenti, aminek hangzik: gyakorlatilag lizingelésről van szó. A jelenlegi csúcstechnikát jelentő gépek ingyen vannak ugyan, ám a komputert biztosító internetszolgálatóval két-három éves szerződést ír alá a reménybeli felhasználó és csak ezt követően válik tényleges tulajdonná. Az Elender a Hewlett Pacarddal, a DataNet a Compaq-kal hirdetett közös akciót, s a legfrissebb hírek szerint a MatávNet is hamarosan előáll hasonló, különböző igényeket kielégítő konstrukciókkal. A dolog szépséghibája, hogy az offline és az online média mindezt borzasztó nagy áttörésként, újdonságként tálalta, holott a dolog hónapok óta működik, sőt éppen a Viharsarokban: a Prakticomp kora nyáron jelentette be a DataPack és a MédiaPack elnevezésű konstrukciókat, melynek keretében Albacomp gépeket biztosítanak hasonló feltételekkel. Érdekes színfoltja volt még a Compfair-nek az egyre inkább "virtualitásba szoruló" Szabad Demokraták Szövetsége. A párt - jó érzékkel - az egyre bővülő internetes társadalmat szólította meg azzal, hogy közzétette programját az információs társadalomról. Sőt, szerveződik az SZDSZ virtuális alapszervezete is, melybe a www.szdsz.hu honlapon keresztül lehet belépni. Mindez izgalmas jövőképet is jelenthet, csak a virtális tagság és a szimpatizánsok nehogy a gép előtt maradjanak 2002-ben, azon a bizonyos vasárnapon. Korbely György Honlaptulajdonosok, figyelem! Első alkalommal hirdet webversenyt az interneten található magyar honlapok számára a Cisco Systems, az RTL Klub és a Népszabadság. Ezek vállalkozó szellemű készítői, fenntartói, tulajdonosai négy kategóriában nevezhetik elektronikus alkotásaikat: életmód, tanulás, gazdaság, szórakozás. Nevezni november 15-éig lehet a www.verseny.hu címen. Ezt követően egy úgynevezett előzsűri választja ki a döntőbe kerülő négyszer 10 weblapot. Ezeket egyrészt a közönség, másrészt a szervezők által felkért szakmai zsűri értékeli. Ennek tagjai: Zöldné Roska Marietta informatikai helyettes államtitkár, MEH; Sziebig Andrea főszerkesztő, Számítástechnika; Szabó Stein Imre kommunikációs és PR igazgató, RTL Klub; Eötvös Pál főszerkesztő, Népszabadság; Réz András esztéta; György Péter szakgazda, ELTE BTK kommunikáció szak; Komáromy Gábor egyetemi oktató, ELTE BTK Kommunikáció szak; Dr Majsai Sándor Gábor, a Cisco Systems kelet-európai, közel-keleti és közép-ázsiai marketingkommunikációs igazgatója. Az elbírálásnál nem az oldalak népszerűsége a döntő, tehét nem a Top 100 vagy Top 1000-nél használt statisztikai módszerek (pl. nézettség) alapján történik a győztes kiválasztása, hanem a zsuri az előre meghatározott kritériumok alapján ítélkezik. Ezek a következők: egyszerűség, áttekinthetőség, a kezelés könnyűsége, felhasznalóbarátsága. A szakemberek figyelembe veszik a honlap információszolgáltatási funkcióit, módját, a kommunikáció eszközeit, megoldásait, figyelmet szentelnek továbbá az esztétikumra. Ugyancsak fontos bírálati szempont sok más mellett a marketing, a PR. A várhatóan decemberben megtartandó eredményhirdetésen derül ki, hogy ki nyeri el a fődíjat, ami nem más, mint egy kétszemélyes utazás az információtechnológusok Mekkájába, a kalifornaiai Szilícium-völgybe. Internetsuli I. Régi adósságot pótol az inforMánia: rovatunk fennállása szűk két esztendejében elsősorban a már internetező felhasználóknak szól, elhanyagoltuk az érdeklődő laikusokat. Főként az ő kedvükért indul az internetsuli, melyben alapfokon megismertetjük a legfontosabb tudnivalókat a számítógépekről, illetve az internetről. A sorozat összállításánál felhasználtuk az [origo] portál Kezdőknek című anyagát. Kezdjük tehát a komputerrel, melyet három dolog alkot: a billentyűzet, a központi doboz meg egy monitor. Az első mellé nem árt az egér, a középsőbe merev- és hajlékonylemez, valamint a memória. Az írógépre emlékeztető billentyűk teszik lehetővé, hogy adatokat írjunk be a számítógépbe. A hagyományos írógéptől az különbözteti meg, hogy itt több gomb található. Csoportosításuk: alfanumerikus billentyűk (betűk, számok), írásjelbillentyűk (pont, kettőspont, kötőjel stb.), speciális billentyűk (funkcióbillentyűk, kontrollbillentyűk, nyilak stb.) Az egérrel lehet mozgatni azt a képernyőn megjelenő mutatót (a kurzort), mellyel rámutathatunk az ott látható dolgokra - egy menüpontra például vagy a szerkesztett szöveg ama pozíciójára, ahol folytatni akarjuk az írást. Ha az egéren több gomb van, ezeknek eltérő a funkciója: általában a bal gomb jelenti az "ezt kérem!", a jobb gomb pedig a "mi van itt?" funkciót. Az egér a képernyőn való pozícionálás legelterjedtebb eszköze, de nem az egyetlen. Ugyanezt a feladatot látja el a hordozható gépekben megszokott érintőpad, a pozicionálógömb vagy a joystick is. A képernyők elsősorban abban különböznek, hogy milyen színeket tudnak megjeleníteni. Következő legfontosabb tulajdonságuk a képméret: ezt a tévékhez hasonlóan képátlóban szokás megadni, a mértékegység az angolszász inch (hüvelyk). Manapság legtipikusabb a 14 inches képernyő, de van 15, 17 és 21 inches is (az utóbbiakat leginkább grafikusok használják, és nagyon drágák). A képernyő felbontása azt jelzi, hány képpont (pixel) fér el a nézhető területen egymás mellett és alatt. Általában: minél több pixel, annál élesebb a kép. Manapság a szokásos felbontás az 1024 X 768 képpont. Fontos: ez csak a képernyő felbontóképessége, a képernyőt vezérlő videokártya tudhat ennél kevesebbet! Videokártya (egy bakelitlapon elhelyezett elektronikai alkatrészek sokasága) teremti meg a kapcsolatot a processzor és a képernyő között. Két dolog múlik rajta (pontosabban a beleépített memória mennyiségén): a képernyő által mutatott kép felbontása és a megjeleníthető színek száma. Előbbi befolyásolja a kép élességét, utóbbi pedig valósághűségét. Az internet élvezetes használatához érdemes olyan kártyát választani, mely legalább 800 X 600 képpontos felbontásra és 16 különböző millió színárnyalat (24 bites avagy TrueColor paletta) megjelenítésére képes. Ehhez a kártyában 2MB memóriának kell lennie. Az internetezéshez az ajánlott összeállítás: PC Pentium processzorral, legalább 16 MB memóriával, 1 GB merevlemezzel, színes képernyővel és 2 MB videokártyával - egy ilyen gép már élvezhető minőségben biztosít hozzáférést az internethez. Az internetezéshez szükségünk van egy olyan eszközre, mely képessé teszi a számítógépet, hogy adatokat küldjön és fogadjon a telefonvonalon keresztül. A számítógép digitálisan tárolja az adatokat, míg a telefonvonalon csak hangok közlekedhetnek. A modem az az eszköz, mely a digitális információt hangokká alakítja és viszont. A modem mindig egy másik modemhez kapcsolódik működés közben - ha a telefonvonal két végén nem modemek vannak, nem fog létrejönni a kapcsolat. Ebből viszont az következik, hogy a modem nem csak internetezésre jó - két, telefonvonalhoz kapcsolt modemmel ellátott számítógép között is létrejöhet kapcsolat. A modemek pontosan úgy sípolnak-csipognak, mint a faxok - a működési elvük is ugyanaz. Így hát nem meglepő, hogy szinte minden modem tud faxolni is. Az így küldött faxokat (ehhez egy faxprogram kell) bármilyen hagyományos fax is tudja fogadni, mint ahogy a mi gépünk is a hagyományos készülékekről érkező távmásolatokat is. A modem legfontosabb jellemzője az, milyen gyorsan tudja az adatokat továbbítani és fogadni - ez legkönnyebben úgy mérhető, hány bitet tud elküldeni egy másodperc alatt: a mértékegység neve bps (bits per second). A nagyobb modemsebességeket az egyszerűség kedvéért kilobit per másodpercben szokták megadni (a kilo előtag az SI mértékegységrendszerben ezerszeres szorzót jelent). A mai modemek sebessége 9 és 56 kbps között van - a kényelmes internetezéshez minimum 28,8 kbps-es modemet érdemes beszerezni, de az 56-os sem hátrány. Formáját tekintve kétféle modem létezik: a külső és a belső. Az előbbi egy önálló doboz, ami vezetékkel csatlakozik a számítógéphez és a használathoz be kell kapcsolni, az utóbbi egy nyomtatott áramköri kártya, ami a gép belsejében található. Az internetbe kötött sok millió számítógép nem telefonvonalakon van összekötve, hanem azoknál jóval gyorsabb, digitális információt közvetlenül is hordozni képes vezetékekkel. Többek között ezért van szükség olyan központokra - azaz internet-szolgáltatókra -, ahol a modemes felhasználót összekötik a világhálóval. Képzeljünk el egy komoly számítógépet, melyhez rengeteg (több száz vagy ezer) fogadó modem kapcsolódik az egyik oldalon, a világháló digitális gerincvezetéke a másikon. Ennek a gépnek nincs más dolga, mint hogy fogadja a bejövő hívásokat, s átalakítsa azokat digitális internet-kapcsolattá. Ezt teszik az internet-szolgáltatók, s szolgáltatásukért (többnyire) fizetnünk kell. Az internetezéshez szükség van néhány speciális szoftverre: elsősorban a tárcsázóprogramra, mely létrehozza a modemes kapcsolatot gépünk és az internet-szolgáltató között. A Windows 95 és Windows NT operációs rendszereknek ez a program részét képezi. Szükség van ezen túl egy böngészőprogramra a world wide web használatához és egy levelezőprogramra az e-mailek küldéséhez és fogadásához. Ezek a programok sok helyen hozzáférhetők: internet-hozzáférés vásárlásakor megkapjuk őket a kezdőcsomagban, letölthetők az internetről s számos számítógépes újság CD-mellékletén is rendszeresen szerepelnek. (folytatjuk)