|
InforMánia
A BÉKÉS MEGYEI NAP és a Viharsarok Online informatikai melléklete
1999.03.10.
Megjelenik kéthetente - szerkeszti Korbely György
Virtuális változat
Miközben az információtechnológiai szakma jeles képviselői az internet lassú
terjedése miatt aggódnak, a látszat több mint biztató: az utóbbi hetek,
hónapok általam, és mások által begyűjtött névjegykártya-termése arra utal,
hogy Magyarországon bárki elérhető a hálón keresztül: tanár, újságíró, kis-
és nagyvállalkozó, politikus, menedzser, alkalmazott - nincs különbség,
mindegyikük kártyácskáján egy vagy több kukac virít. Vagyis rendelkeznek
személyes, de legalábbis céges e-mail címmel - gondolhatnánk.
De sajnos az esetek 50-60 százalékában nincs így, ugyanis az elküldött
üzenetekre nem érkezik válasz, vélhetően ott szaporodnak a mailboxokban, de
az is lehet, hogy különféle cégek rendszergazdái törlik ki őket bosszúsan
reggelente. Vagy éppen megkapja a címzett, de válaszra sem méltatja. Nem
lehet tudni, csak abban lehetünk bizonyosak, hogy a divatból, sznobságból,
hanyagságból terjesztett holt e-mail címek nagyobb kárt okoznak, mint a
kikapcsolt telefonok. Leginkább egy olyan üzenetrögzítőhöz hasonlíthatók a
"fantomkukacok", melyeket nem hallgat meg soha senki. Marad tehát ismét a jó
öreg telefon és a fax, no meg a mobil, merthogy ez utóbbi még az e-mail
címnél is elegánsabb státuszszimbólum.
Azonban a kép korántsem ilyen sötét, érhetik kellemes meglepetések is a
digitális "forradalmárt". A minap egy fax elküldésével bajlódtam, melynek
címzettje egy kisvárosi mezőgazdasági szövetkezet volt. Valami gond akadt a
telefonvonallal (vagy valamelyik készülékkel), így a kontaktus sokadik
próbálkozásra sem sikerült. Végül a titkárnő kibökte: ha van rá módom,
átküldhetem e-mailen is a kéziratot.
A tanulság örök, független az információs forradalomtól: a látszat bizony
gyakran csal.
Korbely György
Természetesen tojást. Húsvéti tojást. De most ne gondoljunk a kézzel festett
népművészeti darabokra, de még a csokiból készült finomságokra sem.
Napjainkban - a kiber-kor küszöbén - új jelentést nyert az évtizedek során
az ünneppel összeforrott kifejezés.
A húsvéti tojás (in English: easter egg) számítógépes nyelven azokat a
programokba rejtett üzeneteket, titkos programrészeket jelenti, amelyeket a
programozók a fejlesztés során rejtettek el, többnyire tréfás kedvükben.
Leginkább a fejlesztők listáját, esetleg valamilyen egyszerűbb játékot
bújtatnak el ily módon. Persze ezekre a gyanútlan felhasználó gyakran évekig
nem talál rá, mivel legtöbbször földi halandó által soha nem használt
billentyűkombinációkkal, egérgomb-nyomogatással csalhatók csak elő. Lássunk
hát néhány példát az érdekesebbek közül:
Ha a MS PowerPoint súgó menüjében a névjegyet választjuk, majd a bal oldalon
fent lévő ikonra kattintunk, megtekinthetjük a fejlesztőcsapat teljes
névsorát. A Word 7.0-ban egy egyszerű flippert is kapunk, ha a
következőképpen járunk el: nyissunk egy új dokumentumot, majd írjuk be a
Blue szót (nagybetűvel!). Jelöljük ki a szöveget, állítsuk be félkövérre,
színét pedig kékre, ezután tegyünk egy(!) szóközt a szó után. Most a súgó
menüben a névjegyre, majd az ott megjelenő Word-ikonra klikkelve megjelenik
a játék és a programozók listája is. Egyik kedvencem az Excel 97-ben
fellelhető "repülőszimulátor". Előcsalogatása roppant egyszerű: először is
nyissunk egy új, üres táblázatot. Nyomjunk F5-öt, írjuk be: X97:L97, majd
OK. A Tab billentyű egyszeri lenyomása után az M97-es cellába kerülünk.
Ekkor a Ctrl és Shift billentyűk egyidejű nyomva tartása mellett kattintsunk
a Diagramvarázsló ikonjára. Ha pedig ügyesen navigálunk a felbukkanó
holdbéli tájon, az egyik sziklafalon jutalmul megpillanthatjuk a készítők
névsorát.
Természetesen nem csak a MS programjaiban lapulnak meglepetések. A Corel cég
népszerű Draw! sorozatában például a Help/About menüben kell a léggömb
ikonra kattintanunk a stáblista megtekintéséhez (a 3.0, 4.0, 5.0 verziókban
mindezt a Ctrl+Shift billentyűk lenyomása mellett. Húsvéti tojás rejtezik
persze számtalan más szoftverben, Windows-ra, Mac-re, DOS-ra írt
felhasználói programokban, játékokban, sőt magukban az operációs
rendszerekben is.
Végezetül pedig azoknak, akik még többre kíváncsiak, néhány cím:
www.comp.westhost.com/eggheaven/default.html, www.eeggs.com,
www.htsoft.com/easter.
Jó szórakozást! Zsedényi Péter
Az egyházak és az Internet kapcsolatáról már esett szó e hasábokon. Akkori
megállapításunkat - miszerint Isten szolgái nem csak hatékonyan, hanem igen
precíz igényességgel élnek a világháló adta lehetőségekkel - megerősíti a
gyomaendrődi Szent Gellért katolikus általános iskola honlapja. Az alig
három és fél esztendős intézmény internetes megjelenítése profi dizájnereket
megszégyenítő munka, ha rovatunkban más webkritikákhoz hasonlóan
osztályoznánk, akkor az értékelés a következőképpen nézne ki: dizájn: 5,
tartalom: 5, linkek: 5. Különösen annak fényében járnak a kitűnők, hogy a
lap készítője nem számítástechnikát tanult az egyetemen, hanem teológiát.
Iványi Lászlóról van szó, aki tíz esztendeje végzi szülőhelye, Endrőd
Szent Imre plébániája lelkipásztori teendőit, s tevékeny része volt a Szent
Gellért iskola beindításában is.
Haladjunk tehát sorjában. Dizájn: kifogástalan munka, áttekinthető,
úgynevezett lépcsős elrendezés, nélkülözve a fölösleges csicsát. Aki teheti,
látogassa meg. Tartalom: habár a város rendelkezik hivatalos honlappal, ez
az iskolai site hasonlóképpen teljességre törekszik. Azaz nem csak az
iskoláról és a plébániáról találunk fontos tudnivalókat, hanem a városról is
megtudunk minden fontosat, például megismerkedhetünk a helyiek elektronikus
elérhetőségével, illetve online olvasgathatjuk a Városunk című helyi
kiadványt. Linkek: egy jó honlap egyben hivatkozások gyűjteménye is. László
atya átfogó hivatkozás-csokrot állított össze: elkalauzol egyebek közt a
legfontosabb katolikus oldalakra, az általa legfontosabbnak tartott egyéb
magyar site-okra.
Sőt, akit érdekel Lengyelország, az arrafelé is elkalandozhat, merthogy
Iványi László atya hobbija a lengyel nyelv és kultúra - természetesen a
számítástechnika mellett.
Új sorozat indul az inforMániában: megyénk közéleti, gazdasági, kulturális
életének személyiségei nyilatkoznak arról, hogy milyen a kapcsolatuk a
számítógéppel. Elsőként Pálfai Tamást, az OROSházaGLAS
ügyvezetőjét faggattuk.
- Mióta használ számítógépet?
- Először 1980-ban láttam komputert, mégpedig egy Minszk 22-est az orosházi
Mezőgépnél. Három év múlva módom lett rendszeresen dolgozni egy egy HT-1080Z
típusú iskolai számítógéppel.
- Jelenleg mire használja?
- Mindenre, amire csak lehet.
- Van-e olyan kedvenc játéka, programja, esetleg internetes site-ja, melyet
másoknak is ajánlana?
- Játék nincs, nem is volt. A számítógépes játékokat drognak tartom, elvből
(valamint türelem- és időhiányból) távol tartom magam ezektől. Kicsit
konzervatív vagyok, ezért azokat a programokat szeretem, amelyek hasznosak,
megkönnyítik az életemet. A website-ok között természetesen van kedvencem: a
www.oroshazaglas.hu.
- Végül vállalkozna-e egy kis jóslásra: mondjuk öt-tíz év múlva milyen lesz
a világ a számítógépek által?
- A számítástechnika egyre nagyobb teret és embert hódít, már csak
kényszerből is. Azt azért nem gondolom, hogy a számítógépek irányítanák az
életünket, kicsit utópisztikusnak tartok minden erre hasonlító elképzelést.
Hatalmas robbanásra nem számítok, viszont nagyon dinamikus fejlődésre igen.
1. Akik ismerik az Internetet, megegyeznek abban, hogy jelentősége a tűz és
a kerék és az írás alkalmazásának jelentőségéhez fogható. Szerepe hasonló,
mint a folyómenti kultúrák kialakulásában a csatornázásé. Ezért a világhálót
közterületnek tekintjük, ami azt jelenti, hogy mint adott állam polgárai,
anyagi helyzetünktől függetlenül közlekedhetünk rajta, építését,
működtetését és szabályozását a közügyek intézőin kérjük számon.
2. Ez az alaphelyzet a hálózat saját logikájából következik, és minden
ellentétes törekvést legyőzve megvalósul. A kérdés csak az, hogy mennyi idő
alatt és mennyi áldozat árán. A háló logikája emberi logika: a kapcsolatok
és együttműködésének szerveződésének logikája. A különbség a gyorsaságban
van.
3. Ennek a gyorsaságnak köszönhető, hogy a szabadon kószáló emberi figyelem
közvetlenül kereskedelmi értékké vált. Így következett be, hogy a tartalom
mentén lehet forrást bevonni, ami egyre inkább azt jelenti, hogy a
vezetékek, gépek és szolgáltatások értéke eltörpül a reklámérték mellett,
amit a háló leggyakrabban felkeresett helyei képviselnek. Nyitott kérdés
maradt, hogy az a figyelem, amit így megfizetnek a vállalatok, valóban
képes-e megőrizni szabadságát, és a hálót használó ember ura marad-e saját
döntéseinek.
4. Nyitott kérdés: szabadok-e a világháló polgárai?
5. Budapesten döntésre visszük ezt a kérdést. Az ország szívében egy
hatalmas nyitott gödör tátong, amely fölött sokan vitáznak: a mohóság vagy a
bizalmatlanság emlékművének tekintsék-e. A megkezdett - és bármely eddig
megtervezett módon befejezhetetlen - építkezést próbakővé tesszük. Sorsa a
gyakorlatban ad választ a világháló nyitott kérdésére.
6. Építsük fel ezen a tökéletes alapozáson a megbékélés épületét a világháló
szabad polgárainak kezdeményezéséből és ellenőrzése alatt! Olyat, amely
egyszerre méltó a helyhez a város közepén, és képes befogadni és szolgálni
minden tartalmat, ami a hálón megjelenik! Egy épületet, ahol személyesen is
találkozhatnak a háló szabad polgárai - olyan módon, ahogy eldöntik!
7. Elhatároztuk, hogy naponta ötször felkeressük a világhálón azt a helyet,
ahol ma még a gödröt látjuk. Figyelemmel kísérjük, ahogy a hely forgalmának
növekedése nyomán felépül és megtelik tartalommal a háló szabad polgárainak
első otthona.
Legyen ez elég bizonyíték arra, hogy a könnyű mozgatja a nehezet, hogy a
lágy formálja a szilárdat és a finom legyőzi a durvát!
(bővebb infó az aDaM Stúdió honlapján)
A melléklet támogatói:
Prakticomp kft.
FIPROG kft.
Informatikai Magániskola
inforMánia 99.02.24
|