VIHARSAROK ONLINE-GAZDASÁG

Ünnepeltek a csorvási gazdák - az idén elérik az egymilliárdos álomhatárt (99.07.03.)

Három helyi termelőszövetkezeti csoport 1949-es megalapítására emlékeztek pénteken délelőtt Csorváson: az Új Élet 16, a Vörös Október 27, a Szabadság pedig 7 alapítótaggal kezdte meg tevékenységét. Az évtizedek során számos gazdasági és szerkezeti változáson mentek keresztül a csorvási szövetkezetek, mígnem 1975-ben egyesültek az egy község - egy szövetkezet korabeli elv jegyében. A Lenin nevét viselő szövetkezet jelentős nagyüzemmé vált, s ez így maradt a kilencvenes években is, amikor már Csorvási Gazdák néven tevékenykednek.
Az ünnepi közgyűlésen Kelemen Mihály, az igazgatóság elnöke idézte fel az elmúlt fél évszázad történéseit, hangsúlyozva, hogy az elődöket köszönet illeti fáradságos munkájukért, s a jelenlegi generáció nem tehet mást, mint megőrzi az értékeket, javítja a hatékonyságot és felkészül az uniós csatlakozásra. Szilágyi Menyhért polgármester köszöntőbeszédében méltatta a szövetkezet szerepét a település gazdasági, kulturális életében. Ennek elismeréseképpen az önkormányzat a Csorvás Nagyközségéért elnevezésű emlékplakettet adományozta a jubiláló szövetkezetnek. Az egykori alapítók közül már csak ketten élnek: Araczki János és Maczák András. Őket külön elismerésben részesítette a szövetkezet vezetése.
A szervezők egyébként kiállítással készültek az évforduló megünneplésére: a szövetkezet történetét felvonultató dokumentumokat, fotókat a cég archívumából, levéltári forrásokból és a tagok magángyűjteményeiből állították össze. A tárlat két napig a sportcsarnokban látható, illetve hétfőtől az általános iskola aulájában tekinthetik meg az érdeklődők. Mint a rendezvényen elhangzott, az anyag egyik alapja lehet egy közeljövőben megalapítandó helytörténeti gyűjteménynek.
Az ünnepi közgyűlés egyik színfoltja volt a szövekezet által meghirdetett pályázat eredményhirdetése. Több témakörben jelent meg a nagyüzem kiírása áprilisban, melyre szép számmal érkezett pályamunka. A legnépszerűbb a Mezőgazdaság diákszemmel című rajzpályázat volt, ezt az alsós kategóriában Márton Petra nyerte meg, míg a felsősök közül Szombati Dávid ért el első helyezést. Az irodalmi pályázat nyertese Györgyi Andrea lett, az ő interjúját nagymamájával közzétette a júniusi Csorvási Híradó is.
A helyi sportcsarnokban megtartott rendezvényen természetesen aktuális gazdasági ügyekről is szó esett. A közgyűlés hivatalos részében a jelenlévők megtudták: a Csorvási Gazdák szövetkezet 1998-ban 950 millió forintos árbevétel mellett 53 millió forintos adózás utáni eredményt produkált. A növénytermesztéssel, állattenyésztéssel és szolgáltatással egyaránt foglalkozó nagyüzem tavaly 35 millió forint értékű erőgép-beruházást hajtott végre. Az idei tervekről szólva elhangzott: az egymilliárdos árbevételi álomhatárt mindenképpen el szeretnék érni, s az agrárszféra rossz helyzete ellenére a nullszaldónál jobb eredményben reménykednek.

Svájci üveggyár Orosházán? (99.06.29.)

Egy svájci síküveggyártással is foglalkozó társaság magyarországi beruházást fontolgat, ennek egyik lehetséges helyszíne lehet Orosháza. Minderről az ITD Hungary vezérigazgató-helyettese, Király Ödön beszélt a közelmúltban a városban tett látogatásakor. A befektetés-ösztönzéssel, exportfejlesztéssel, üzleti szolgáltatások nyújtásával foglalkozó közhasznú társaság vezető munkatársa Dancsó József fideszes képviselő meghívására érkezett és elsősorban a térség befektetési lehetőségeit tanulmányozta. Szó esett a Gyártelep utcára tervezett ipari parkról, valamint Király Ödön megtekintette az üresen álló, hasznosításra váró ingatlanokat, elsősorban a volt tejüzemet és az ugyancsak használaton kívüli honvéd laktanyát.
Az Orosházi Élet szerint konkrét megállapodás is született a városvezetés, illetve a kht. között: az ITD a jövőben idegenforgalmi és befektetési tárgyú projektjeiben felhívja a figyelmet Gyopárosfürdő adottságaira.

Békés megyei részvétel az újjáépítésben? - Jugoszlávia gazdasági helyzetéről tanácskoztak (99.06.23.)

(Békés Megyei Nap) Napjaink legjelentősebb külgazdasági kérdése: ki, hogyan tud részt venni Jugoszlávia újjáépítésében? Az orosz piac kiesésével különösen nagy jelentőségű ez hazánk, s megyénk számára. Éppen ezért a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary) Dél-alföldi Regionális Képviseletének meghívására kedden Békéscsabára látogatott Pallós András, a belgrádi Magyar Kereskedelmi Szolgálat vezetôje, aki egyenesen Belgrádból érkezve, elsô kézbôl és a magyarországi megyék sorában elsôként tájékoztatta a meghívott - kereskedelmi profiljuk és aktivitásuk során érdekelt - helyi cégek képviselôit a jugoszláviai újjáépítésben való részvétel lehetôségeirôl. A földrajzi közelség és a kapacitás megléte ugyanis fontos szerepet szánhat térségünknek.
Pallós András a megbeszélést követô sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet: más fogalmat takar a balkáni, a jugoszláviai és a délszláv; az újjáépítés valójában a balkáni régiót célozza, azaz Koszovót, Macedóniát, Albániát, s sajátságosan (hiszen közigazgatásilag jugoszláviához tartozik) Montenegrót. Jugoszlávia azonban jó ideig semmiféle ilyesfajta segítségben nem részesülhet, azaz a gazdaság ottani zuhanása biztosan folytatódik. Csodával határos módon azonban eddig is talpon maradtak. Elsősorban saját belső erőtartalékaik, s a külföldön élő szerbek segítsége folytán. Ezekre továbbra is építhetnek a befektetni akarók. A magyarok nem épp pozitív megítélése ellenére is nagy a mozgásszabadság a két ország között, de az átjárhatóságot segítheti akár egy harmadik, valóban tőkeerős ország is. A jugoszlávokkal való kapcsolat negyedik variációja Montenegró. A Nyugat ígérete szerint nemzetközi erőforrás bevonásával segítenék a montenegróiakat, itt elképzelhető a magyar vonal részvétele is. S nem szabad megfeledkezni az eddig is jellemző bevásárlóturizmusról sem, mely ugyancsak a gazdasági élet megélénkülését jelentheti, segítheti. Az újjáépítés első szakaszában - folytatta az előadó - az épületek, építmények, az infrastruktúra rendbehozatala áll, a második szakasz a feldolgozóipar rekonstrukciója lehet, s végül kerül szóba a segélyek kérdése. A tanácskozáson megfogalmazódott: Magyarország szerepe - NATO-tagságunk ellenére - felértékelődik. A multinacionális cégek ugyan biztosan elviszik a nagy falatokat, de mellettük lesz lehetőség a "csipegetésre". A földrajzi közelség, a közvetlen, személyes kapcsolatok nagy előnyt jelenthetnek. Hazánk várhatóan beszállítóként, s kereskedelmi vonalon jelenik majd meg az övezetben. Ám a hazai cégek a kormány hathatós támogatása nélkül aligha kapcsolódhatnak bele bármilyen feladat végrehajtásába, illetve az esetleges kivitelezési munkákba. Mindenekelôtt az exporthitel-finanszírozás kérdéseit kell majd tisztázni.
- Lehetőségeinket ugyan a nagypolitika határozza meg - fűzte az elhangzottakhoz Szatmári János, az ITD Hungary regionális igazgatója -, de egy olyan gazdaságilag hátrányos helyzetben lévô megyének, mint Békés, nem szabad lemaradnia egy olyan hajóról, mint amilyen a jugoszláviai újjáépítés. A Balkán rendkívül fontos felvevőpiac, segítheti törekvéseinket, hogy a Nyugat amolyan hídfőállásnak tekinti hazánkat. Békés megyének meg kell találnia a helyét, szerepét ebben. Óriási harc lesz a vállalatok között, hamar kell cselekednünk. Ezért is hívtuk össze ilyen gyorsan a mai tanácskozást.
Az ITD Hungary felkérte a nagyobb megyei cégeket, készítsék el felajánlásaikat. Ezeket Pallós András a tanácskozást követően átvette, s magával viszi Belgrádba. Ott bemutatja az ottani potenciális partnereknek. Ez akár a jugoszláviai újjáépítés első lépésének is tekinthető.
Szigeti Csaba

Az OVM fél évszázada - szolgáltató szövetkezetből részvénytársaság (99.06.20.)

Az orosházi OVM-Karsai Rt. jogelődje, az Orosházi Vas- és Műanyagipari Szövetkezezet fél évszázados jubileumát ünnepelték tegnap este a helyi Alföld Szállóban. A jelenlévők arra emlékeztek, hogy 1949-ben 19 vállalkozó kedvű iparos szolgáltató szövetkezetet alapított, majd a létszám fokozatos bővülésével egyre inkább a termelésre helyezték a hangsúlyt. Évtizedek során a cég nem csak Orosháza, hanem a megye egyik legjelentősebb nagyüzemévé nőtte ki magát. A rendszerváltás utáni gazdasági átalakulást követően néhány esztendeig kitartottak a szövetkezeti forma mellett, ám ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak a korszerű piacgazdaság követelményeihez, szervezeti átalakulásra és főként tőkebevonásra volt szükségük. Mindez két évvel ezelőtt történt meg: 1997 májusában részvénytársasággá váltak, majd néhány hónap múlva a székesfehérvári Karsai Rt. megszerezte a részvények többségi tulajdonát.
Az ünnepségre a jelenlegi dolgozók mellett meghívták azokat is, akik az elmúlt fél évszázadban munkatársként, tagként kötődtek az orosházi céghez. A rendezvény a megemlékezés mellett könyvbemutatóként is szolgált, ugyanis itt ismerkedtek meg a dolgozók és a rendezvény vendégei az Ötven éve meghúzott csavarok című kötettel. Ebben Verasztó Antal helytörténész - aki korábban maga is a cég munkatársa volt - foglalta össze alapos részletességgel az elmúlt fél évszázad történetét. Az ünnepségen maga a szerző mutatta be munkáját.
Ugyancsak a "régiek" nevében szólalt fel Berta Imre, a szövetkezet immár nyugalmazott elnöke, aki dióhéjban - néhány anekdotával kiegészítve - foglalta össze az 1949 óta eltelt évtizedeket. A péntek esti rendezvényen jelen volt a többségi tulajdonos Karsai Rt. elnöke, Karsai Béla is, aki tiszteletreméltó teljesítménynek nevezte, hogy az egykori "Vasműanyag" életképes tudott maradni a század második felének gazdasági viszonyai között. Az emlékezés mellett a jövőről is szó esett: a székesfehérvári gyártulajdonos hangsúlyozta, a jelenlegi dolgozók vállalják fel, hogy az ország egyik legerősebb csomagolóanyag-gyártójának munkatársai, s ebben a minőségükben mindent kövessenek el a további lehetőségek feltérképezésére.

Nem lesz szükség pótköltségvetésre (99.06.15.)

Orosháza város költségvetését nem rendítette meg, hogy az utóbbi időben jelentős veszteségek érték a helyi gazdasági életet, azaz bezárta kapuit a gyopárhalmi tejüzem, illetve az öblösüveggyár 50 százalékkal csökkentette kapacitását - nyilatkozta lapunknak Fetser János polgármester.
A város első embere elmondta: a polgármesteri hivatal szakemberei folyamatosan elemzik a makro- és mikrogazdasági folyamatokat, továbbá rendszeresen egyeztetnek a helyi cégek vezetőivel és a szakmai szervezetekkel, ezáltal hosszú távon fel tudnak készülni egy-egy kedvezőtlen gazdasági döntés következményeire. Így történt ez az 1999-es büdzsé tervezésekor is, amely köztudottan szigorú megszorításokat tartalmaz, így nem lesz szükség pótköltségvetés készítésére.
Fetser János szerint a város kitörési lehetősége egyértelműen a munkahely-megtartás és –teremtés. Ezt egyrészt a sikeresen működő helyi vállalkozások támogatásával és a régóta tervezett ipari park létrehozásával kívánják megvalósítani. Ez utóbbira pályázatot kívánnak benyújtani, ám a gazdasági tárca a határidő lejárta ellenére még nem tette közzé a kiírást. Mindezek mellett az előkészületek megkezdődtek, az önkormányzat elvégezte a szükséges kisajátításokat és társaságot alapított a beruházás lebonyolítására.
Az Egyesült Magyar Csomagolóüveg Kft.-ben végrehajtott radikális, ötvenszázalékos termeléscsökkentést Orosháza polgármestere aggasztónak tartja, nem csak az elbocsátandó másfélszáz dolgozó további bizonytalan sorsa miatt, hanem azért is, mert ezáltal a magyar öblösüveggyártás léte is veszélybe kerülhet, ennek elkerülésére a cég vezetőinek, illetve a kormányzati illetékeseknek komoly erőfeszítéseket kell tenniük - mondta lapunknak Fetser János.

Ismét a gazdaexpóról: utózöngék és viták (99.06.14.)

A Gazdaexpo pénteki békéscsabai rendezvénye előtt több észrevétel és kritika fogalmazódott meg. A viták és a viharok - úgy tűnik - az esemény után sem csillapulnak. A Békés Megyei Napnak nyilatkozó Karsai József battonyai gazda a legjobb Magyar Gazda szavazásával kapcsolatban csalásról és manipulációról beszélt. Mindezt a leghatározottabban tagadja Mészáros László, az FVM-hivatal megyei vezetője és Pallag László, az FKGP megyei elnöke és országos alelnöke, békési országgyűlési képviselő.

(Békés Megyei Nap) A Népszabadság előzetesen arról írt, hogy információja szerint csak vonalkódos meghívóval lehet bemenni a szakmai konzultációkkal egybekötött agrárrendezvényre, ezt utóbb a szervezők cáfolták. A Gazdaexpo előtt mindkét megyei napilap aggályait fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy valóban a legjobb Magyar Gazdát keresik-e a szervezők. Erre az adhatott okot, hogy a szavazólapon a következő kité- telt lehetett olvasni: "Az Ön szavazatának figyelembevételével a szakmai zsűri dönt arról, ki lesz 1999-ben a megyében a Magyar Gazda". Ezt azt is jelentheti - vélekedtek többen -, hogy nem az veszi át a díjat a földművelésügyi minisztertől, aki a legtöbb szava zatot kapja. A másik lap előre közölte, ki lesz a győztes. A jóslat bevált, Balla András békési lakos lett a Magyar Gazda.
Figyelemre méltó, hogy a "Junior Gazda", a legjobb biotermesztő és az "Újító Szellemű Magyar Gazda" díját is békési illetőségű termelők kapták. Az eseményről távol maradt Torgyán József. Karsai József battonyai gazdálkodó, akit sokan esélyesnek tartottak a fődíjra, lapunknak manipulációról és csalásról beszélt. Mindezt a helyszínen elmondta az MTV Híradójának is, de elmondása szerint felsőbb nyomásra ez nem került be az esti hírműsorba. Karsai szerint több szavazólap a leadási határidő után érkezett be, a békési túlsúly mögött pedig egyértelműen Pallag László parlamenti képviselőt, az FKGP megyei elnökét sejti, aki ugyancsak békési. A Gazdaexpón tett kijelentései miatt éles szóváltásba keveredett Karsai Várkonyi Balázzsal,Torgyán sajtófőnökével. A zsűri részéről a senki nem reagált a helyszínen az elhangzottakra.
- Semmilyen rászervezés nem volt, nem is tudtam, kiket jelöltek a gazdák - mondta érdeklődésünkre Pallag László. Karsaira utalva hozzátette: nem lehet az a legjobb Magyar Gazda, aki búzát égetett. A győztes Balla Andrásról elmondta: a Békés Megyei Gazdakör elismert tagja, ezért szavazhattak rá a legtöbben. Mészáros László, a megyei földművelésügyi hivatal vezetője a Békés Megyei Napnak kifejtette: a szavazás postai határideje június 8-a volt, s tény, hogy több Balla Andrást támogató voks másnap szabályszerű körülmények között érkezett be. Elmondta, hogy a győztes gazdát tavaly a legjobb tejtermelők közé választották az országban, ráadásul egyedüli egyéni termelőként. Teljesítményére jellemző, hogy magyar tarkái évi 8000 literes átlagra "képesek". A felhívás többek által furcsának tartott kitételéről Mészáros elárulta, a szavazólapot nem a FVM-hivatal, hanem a rendezvényt szervező Szféra Kft. készítette el. Érdeklődésünkre a megyei FVM-hivatal első embere megjegyezte, hogy Balla legalább tízszer annyi szavazatot kapott, mint Karsai, aki inkább csak médiasztár, mint felelősen gondolkodó gazdálkodó. Az FVM megyei hivatala nagyon sikeresnek értékelte a pénteki békéscsabai Gazdaexpót - mondta lapunknak Mészáros László.
Bod Tamás

Az üzemi tanács a négyes hutáért - még nem tudni, kiket érint a létszámleépítés az öblösüveggyárban (99.06.10.)

Egyelőre bizonytalanság uralkodik az orosházi öblösüveggyárban: a dolgozók még nem tudják, ki lesz az a mintegy másfélszáz ember, akitől megválik az amerikai Owens Illinois tulajdonában lévő társaság a négyes huta június végére tervezett bezárását követően. Lapunk megtudta: van rá egy halvány reménysugár, hogy a szigorú döntést megváltoztassa a menedzsment, ugyanis az üzemi tanács javaslatcsomagot terjesztett elő, melyet a cégvezetés megfelelő tárgyalási alapnak tekint.

Mint arról szerdai számunkban írtunk, az Egyesült Magyar Csomagolóüveg Kft. sajtóközleményben hozta nyilvánosságra: az orosz pénzügyi válság, illetve a hazai piac beszűkülése miatt termelőkapacitását a felére csökkenti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a két még meglévő kemence egyikét, az úgynevezett négyes hutát június végén bezárják. A döntés a dolgozók harminc százalékát érinti, ez azt jelenti, hogy a 450 dolgozó közül körülbelül másfélszázan kerülnek utcára. A döntést a cégvezetés kedden délután hozta a gyári MSZOSZ-szervezet, valamint az üzemi tanács tudomására. Itt elhangzott: a létszámleépítésben érintett dolgozók a kollektív szerződésben foglaltak szerint kapják meg végkielégítésüket, ami - Görbics Ferenc műszaki igazgató közlése szerint - kedvezőbb, mint a Munka Törvénykönyve által előírt juttatás. A műszaki igazgató lapunk érdeklődésére elmondta: egyelőre nem lehet tudni, kiket érint majd a létszámleépítés, a közvetlen munkahelyi irányítók feladata a végleges döntés. A gyárban nem készülnek feketelisták - hangsúlyozta az igazgató -, a döntésnél a dolgozók eddigi munkáját, szaktudását, újra való fogékonyságát veszik figyelembe.
Az Egyesült Magyar Csomagolóüveg Kft. üzemi tanácsa a döntés másnapján egy javaslatcsomagot terjesztett a menedzsment elé a huta bezárásának elkerülésére - tudta meg lapunk Bobor Istvántól, a testület elnökétől. Az előterjesztés lényege: a kft. akár a piaci ár alatt értékesítse felhalmozódott árukészletét, másrészről pedig úgy csökkentse a költségeit, hogy két huta üzemeljen ugyan, de mindkettő kisebb gépkapacitással. Ez utóbbi javaslat azért is logikus - hangsúlyozta az üzemi tanács elnöke -, mert egy kemencében csak egyszínű üveget lehet gyártani, az átállás pedig hosszú időbe telik. Ha csak egy huta üzemel, a gyár nem tudja majd kielégíteni a rövid határidős megrendeléseket - figyelmeztetett Bobor István, aki azt is elárulta, hogy ígéretet kapott: a társaság vezetése alaposan áttanulmányozza az anyagot és egy héten belül megvitatják az abban foglaltakat. Megtudtuk még, hogy a dolgozói szervezetek megnyugtató választ kaptak a gyár jövőjét firtató kérdéseikre (egyes vélekedések szerint ugyanis az Owens Illinois célja a magyar üvegipar teljes leépítése, hogy ezáltal más közép-európai érdekeltségeit hozza kedvező piaci helyzetben - a szerk.). A cég vezetői megerősítették azt, amit a sajtóközleményben is megfogalmaztak: még ebben az évben nyolcmillió dollárt fordítanak a megmaradó kemence fejlesztésére, mely által a jelenleginél jobb minőségű öblösüveget gyártanak majd, nincs szó tehát az orosházi gyár bezárásáról.

Könnyű volt hitelhez jutni - közel félmilliárdos kár az OTP-nél (99.06.09.)

(Békés Megyei Nap) Elkészült azon bűneset vádirata, melynek elsôrendű vádlottja a békési OTP-fiók egykori vezetôje, a másodrendű pedig a fiók vezetôjének helyettese. A vád szerint az említett pénzintézeti vezetôk, illetve társaik folytatólagosan társtettesként elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettét követték el, s ezzel összesen közel félmilliárd forintos kárt okoztak az OTP-nek. A szerteágazó és igen terjedelmes ügyrôl tegnap dr. Kovács László, Békés megye fôügyésze tájékoztatta az újságírókat.
Mint ismeretes, a hitelfelvételt a pénzintézet igen szigorú feltételekhez köti. Komolyan vizsgálják például, hogy a kérelmezô hitelképes-e, vissza tudja-e fizetni a felvett összeget, van-e fedezete, ingatlanja, melyre adott esetben jelzálogot alapíthat az OTP. Mindezeken túl, az írásban benyújtott kérelmet úgynevezett cenzúrakönyvbe vezetik, s ezeket a cenzúrabizottság bírálja el. Fontos tény az is, hogy a szóban forgó, békési OTP vezetôi 10 millió forintnál nagyobb hitelt nem adhattak (volna).
A hitelfelvételt tehát a pénzintézetek többségében igen komoly garanciális óvintézkedések, vizsgálatok elôzik meg, így a visszafizetést viszonylag jó eséllyel biztosíthatják a hitelezôk. Nem így történt ez 1992 és 1996 között az OTP békési fiókjában, ahol közel 463 millió forintos összkárt "sikerült" produkálni. A hitelkérelmeket elbíráló két vezetô, a vád szempontjából elsôrendű S. György és helyettese, a másodrendű K. Mátyásné a legelemibb szabályokat sem tartották be az ügyletek elbírálásakor. Összesen harminc esetben adtak néhány százezer forinttól 72 millió forintig terjedô hiteleket olyan személyeknek, illetve gazdasági társaságoknak, melyek erre nem voltak jogosultak, a hitelfelvételhez szükséges elvárásoknak ugyanis nem feleltek meg. A büntetôügyben harmadrendű vádlottként szereplô M. Ferenc békéscsabai vállalkozó egymást követôen jó pár esetben kapott több tízmillió forintos hiteleket a békési OTP-tôl, annak ellenére, hogy ezek egyikét sem törlesztette. Hasonló módon jutott hitelhez a negyedrendű S. I.-né, az ötödrendű K. Tibor és a hatodrendű A. Anita is, akiket bűnsegédi közreműködéssel vádol az eljáró Békési Városi Ügyészség. A több éven át tartó hűtlen kezelés két fôszereplôjét, az OTP fiók vezetôit rendkívüli felmondással küldték el a cégtôl. Mint megtudtuk, a vizsgálat során felmerült adatok arra engednek következtetni, hogy vesztegetés is történhetett, ám ezt nem bizonyították. Az ügyet a Békési Városi Bíróság várhatóan ez év ôszén kezdi el tárgyalni.
Gajdács Emese

Üveggyártás félgőzzel - százötven ember kerül utcára Orosházán (99.06.08.)

Felére csökkenti termelőkapacitását a Egyesült Magyar Csomagolóüveg Kft., közismertebb nevén az orosházi öblösüveggyár, azaz bezárja egyik kemencéjét, az úgynevezett négyes hutát. Mindezek ellenére a kft. nem tervezi orosházi üzemének bezárását, mi több, csak ebben az évben mintegy nyolcmillió dollárt kíván beruházni annak korszerűsítésére. Mindezt Owens Illinois világcéghez tartozó magyar társaság sajtóközleményben hozta nyilvánosságra kedden délután. Lapunk értesülései szerint a döntés a dolgozók 30 százalékának, azaz 150 fő sorsára lesz hatással.

Az orosházi székhelyű társaság legutóbb akkor került a szélesebb közvélemény figyelmének középpontjába, amikor az 1998 elején megvásárolt sajószentpéteri üveggyárat a télen bezárták. Ennek okaként az orosz pénzügyi válságot jelölték meg, hiszen ez minden nagyobb megrendelőjüket érintette valamilyen formában, így az orosházi üvegbe csomagolt konzervek többnyire a hazai raktárakba kerültek. Ugyancsak az orosz válság, mint ok szerepel a június eleji orosházi termelés radikális csökkentésének indoklásában. A lapunkhoz is eljuttatott közlemény szerint "az orosz piac továbbra sem mutat jelentős keresletélénkülést az üvegbe csomagolt magyar élelmiszertermékek iránt, és így az idei konzervgyártási szezon indulásakor a magyarországi raktárakban még mindig jelentős árukészlet van.". Az Egyesült Magyar Csomagolóüveg Kft. sajtóanyaga leszögezi továbbá, hogy a kilencvenes évek kezdete óta hazánkban is egyre kedvezőtlenebb pozícióba került a környezetbarát üveg, mint csomagolóanyag (a szakemberek szerint ugyanis rendkívül erős hazánkban az úgynevezett műanyag lobby, mely a pillepalackoktól kezdve a különöböző nejlon csomagolóanyagok forgalmazásában érdekelt). A cég menedzsmentje a későbbiekben tervezi a huta felújítását, illetve újbóli beüzemelését.
Lapunk megpróbált a helyszínen - a kft. Csorvási úti telephelyén - is információkhoz jutni, azonban erre csak közvetve volt mód: az újságírókat nem engedték be a gyárba, a kapuban Görbics Ferenc műszaki igazgató tartott alkalmi sajtótájékoztatót. Görbics úr gyakorlatilag a sajtóközleményben foglaltakat erősítette meg, hozzátéve, hogy a tárgyalások még tartanak a menedzsment és az érdekképviseleti szervezetek között, így a részletek csak később válnak ismertté. Lapunk más forrásból úgy értesült, hogy 150 embertől válik meg az Egyesült Magyar Csomagolóüveg Kft., ők a kollektív szerződésben foglalt végkielégítést vehetik majd kézhez.

Elfogadták a Városgazdálkodási Kft. mérlegét és üzleti tervét (99.05.26.)

Az orosházi képviselő-testület kedden délután elfogadta a Városgazdálkodási Kft. beszámolóját a tavalyi gazdálkodásról, illetve az idei üzleti terv is zöld utat kapott. A képviselőket Bánfalviné Feldmann Ágota ügyvezető - aki maga is tagja a képviselő-tetületnek - arról tájékoztatta, hogy az árbevétel meghaladta a tervezettet, így közel 336 millió forint folyt be az önkormányzati egyszemélyes társaság kasszájába. Ebből az adózott eredmény közel 18 millió forint volt, mely 5,3 százalékos jövedelmezőséget jelent.
A kft. összesen tizenegyféle tevékenységet űz a városban és környékén , ezek közül a legfontosabbak: önkormányzativagyon-kezelés, köz- és településtisztasági szolgáltatás, piacüzemeltetés. Az 1998-as esztendő legfontosabb eredményei közt az ügyvezető asszony felsorolta, hogy hitelfelvételre nem került sor, növekedett az árbevétel és a társasági vagyon, valamint egész évben foglalkoztattak jövedelempótló támogatásban részesülő dolgozókat.
Az idei tervekről szólva elhangzott, hogy a remélt árbevétel és eredmény elmarad a tavalyitól: 308 milliós bevétel mellett 11 millió 360 ezer forint nyereségre számítanak. A beruházási tervek közt szerepel egy darab hulladék-öntömörítő gépkocsi és egy nyesedékaprító berendezés beszerzése szerepel.
Ugyancsak a Városgazdálkodási Kft.-vel kapcsolatos hír, hogy a felügyelő-bizottság elnöki tisztségéről lemondott dr. Szula Mihály tisztét a továbbiakban Tóth Géza tölti be, az ő helyére pedig Dominkó Sándort választották meg az fb-be.

Vissza a címlapra