AKTUÁLIS 

A vártnál jóval kevesebb napvadász zarándokolt ki szerdán a megye legnagyobb napfogyatkozást váró eseményére, a gyopárosfürdői strandra, az önkormányzat által szervezett programra néhány százan voltak csak kíváncsiak. Ennek oka lehet a reggeli vihar, mely elbizonytalanította az érdeklődőket, illetve az, hogy a szegedi és a makói programok elcsábították a napimádókat. Ez utóbbira bizonyíték a 47-es főút zsúfoltsága: Orosházán 14 óra körül például a főút városi szakaszán szinte soha nem látott forgalmi dugók alakultak ki annak ellenére, hogy a lámpák jól működtek.
Az időjárás miatt sajnos a napfogyatkozás élménye nem lehetett teljes: gyakran felhők takarták el a napot. Ugyanezért szinte csak másodpercekre volt élvezhető az úgynevezett totalitás, azaz a közel kétperces teljes napfogyatkozás is. A strandra kilátogatókat azonban kárpótolta Blahó János gimnáziumigazgató szakszerű és közérthető nyelvezetben előadott kommentárja a ritka égi történésről. A gyopárosi kempingben nyaraló német és holland turisták dr. Abonyi Lajos, a helyi német kisebbségi önkormányzat elnöke, némettanár előadásában ismerhették meg a napfogyatkozás természeti hátterét.
A szervezők szórakoztató programokról is gondoskodtak: fellépett az Orosházi Fúvószenekar, a csorvási mazsorett-csoport, illetve Fülöp János tárogatóművész, délután pedig a BMX együttes lépett fel. Ezen túl hajómodell-bemutató, csillagászati témájú fejtörő színesítette a várakozás perceit.
Védőszemüveget egyébként az utolsó pillanatig vásárolhattak az érdeklődők, sőt a Magyar Posta olyan speciális képeslapokat hozott forgalomba, melyek védőfóliája által biztonsággal bele lehetett tekinteni a napba. Sőt, a postások alkalmi bélyegzést is végeztek a helyszínen, a gyűjtők nem kis örömére.
Az önkormányzat a rendezvényre meghívta azt a 95 polgárát, akik augusztus 11-én látták meg a napvilágot. Közülük mintegy kéttucatnyian mentek ki a strandra, őket Szilasi H. Tibor tanácsnok köszöntötte fel.
A napfogyatkozás egyébként nem járt rendkívüli eseménnyel Orosházán és térségében. Rácz Mihály őrnagy, az Orosházi Rendőrkapitányság sajtóreferense lapunknak elmondta: Gyopárosfürdőn megerősített rendőrjárőr teljesített szolgálatot, a közlekedésiek munkáját pedig a megyeszékhelyről érkezett kollégák is segítették. Kora reggel történt ugyan két koccanásos baleset - tudtuk meg -, ám ez nem írható a napfogyatkozás számlájára. Az orosházi mentőszolgálatnál is arról számoltak be, hogy nem történt rendkívüli esemény.

A napfogyatkozás menetrendje a Viharsarokban

A teljes fogyatkozási sávban:
BATTONYA:
részleges fogyatkozás kezdete: 11 óra 31 perc 38 másodperc,
teljes fogyatkozás kezdete: 12 óra 55 perc 00 másodperc,
teljes fogyatkozás közepe: 12 óra 56 perc 06 másodperc,
teljes fogyatkozás vége: 12 óra 57 perc 11 másodperc,
részleges fogyatkozás vége: 14 óra 18 perc 38 másodperc.
OROSHÁZA:
részleges fogyatkozás kezdete: 11 óra 30 perc 59 másodperc,
teljes fogyatkozás kezdete: 12 óra 54 perc 24 másodperc,
teljes fogyatkozás közepe: 12 óra 55 perc 15 másodperc,
teljes fogyatkozás vége: 12 óra 56 perc 05 másodperc,
részleges fogyatkozás vége: 14 óra 17 perc 44 másodperc.

A részleges fogyatkozási zónában:
BÉKÉSCSABA:
részleges fogyatkozás kezdete: 11 óra 31 perc 41 másodperc,
részleges fogyatkozás közepe 12 óra 55 perc 51 másodperc,
részleges fogyatkozás vége: 14 óra 18 perc 08 másodperc.
GYULA:
részleges fogyatkozás kezdete: 11 óra 32 perc 02 másodperc,
részleges fogyatkozás közepe: 12 óra 56 perc 14 másodperc,
részleges fogyatkozás vége: 14 óra 18 perc 29 másodperc.

Mit tárt fel az ombudsmani vizsgálat megyénkben? (99. 08. 07.)

(Békés Megyei Nap) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa - két lépcsôben - az idôsek otthonában élôk állampolgári jogainak érvényesülését és az otthonok finanszírozási kérdéseit vizsgálta országszerte. Megyénkben egy intézményt érintett az ombudsmani vizsgálat elsô szakasza, mely az állampolgári jogokra vonatkozott. Mint azt a megyei önkormányzat intézményfelügyeleti osztályán dr. Balog Erika osztályvezetô-helyettestôl megtudtuk, Békés megyében egy alapítványi működtetésű intézményre esett Gönczöl Katalin választása: nevezetesen a gyulai Segítô kezek Alapítvány által működtetett Siórét 2. szám alatt található idôskorúak otthonára.

- Mit állapított meg az ombudsmani vizsgálat az intézményben?
- A vizsgálat elsô szakasza 1998 novemberében zárult le, a szóban forgó gyulai alapítványi intézményt csak ez érintette, a második - a finanszírozásra vonatkozó - szakasz nem. Mivel nem a megyei önkormányzat fenntartásában működik ez az intézmény, ezért nekünk csak koordináló, szakmai orientációs szerepünk van. Más megyékben vizsgáltak megyei fenntartású intézményeket is, azonban
ez Békésben kimaradt. Az ombudsmannô ajánlást fogalmazott meg a vizsgálat végén, melyben kiemelte a Gyulán folyó szakmai munka színvonalát és a humánus szolgáltatást nyújtó otthon dolgozóinak  munkáját. Állampolgári jogok csorbulását nem állapította meg.
- Vajon miért egy alapítványi intézményt választott az országgyűlési biztos?
- Talán azért, mert ebben az intézményben az idôskorúak felét a megye más településeirôl vették fel az otthonba, s csupán a lakók fennmaradó ötven százalékát Gyuláról és környékérôl. A reprezentatív választásra azért is szükség lehetett, mert a tizenkilenc megyében lehetetlen lett volna valamennyi fenntartású - önkormányzati, egyházi, alapítványi, magánintézményt bevonni a vizsgálatba.
- Az országos vizsgálatban szerepelt egy olyan - nem megyénkbeli önkormányzati - intézmény, melyben az ombudsmannő tapasztalatai alapján sérültek a gondozottak alkotmányos jogai: az idősek nem jutottak hozzá a zsebpénzükhöz, az italozó gondozottaktól pedig sokszor megvonták a kimenőt.
? Szerencsére a vizsgált megyei intézményben ez nem jellemzô. Az intézmények házirendjének megalkotását a szociális törvény írja elô. Volt olyan intézmény, ahol a házirendben a rendbontó intézménylakók esetében - az ismételt írásos figyelmeztetést követôen - akár a bentlakási jogviszony megszüntetése is szerepelt. Gönczöl Katalin ajánlásában ezt nem tartotta megnyugtatónak, bár a házirendben foglaltak realizálására gyakorlatilag sohasem került sor a körültekintô eljárásoknak köszönhetôen. Kiemelem, hogy az intézmény vezetése az ombudsmannô ajánlásait teljes egészében elfogadta.
V. A.

Sümeghy Csaba lett a kamarai kormánybiztos (99. 08. 04.)

(Békés Megyei Nap) A budapesti székhelyű Magyar Építô Rt. augusztus végéig elkészítené azokat a típusterveket, amelyek alapján - a kormányzati szándékokkal megegyezôen - szabott árakon felépítenék az ár- és a belvíz sújtotta településeken megsemmisült házakat - adta hírül a hétfôi Magyar Hírlap. Az építôipari cég ebben az ügyben folyamatos tárgyalásban áll az újjáépítést levezénylô kormánybizottság vezetôjével. Mint kiderült, egyelôre hatszáz ház újjáépítésérôl van szó.
Ez a kezdeményezés túl nagy visszhangot nem váltott ki Békés megyében - tudta meg lapunk. Több kárt szenvedett viharsarki település vezetôje a Békés Megyei Nap érdeklôdésére elmondta: minden bizonnyal többségében központi forrásból, de a helyi építési vállalkozókra támaszkodva kezdik meg a helyreállítási és újjáépítési munkálatokat. Mások azt hangsúlyozták: sokkal olcsóbb a megsemmisült lakóingatlan helyett házat vásárolni, mint újat építeni. Mint köztudott, Békés megye fogyó népessége miatt, fôként a falvakban nagyon sok eladó ház van. A viszonylag olcsóbb árak miatt felébe-harmadába kerülhet egy-egy eladó lakóingatlan, mint egy új építése.
A Békés Megyei Nap az elmúlt hét közepén beszámolt, hogy az elôzetes, így nem végleges adatok
szerint a megyében a Medárd-napi esôk nyomán a kötelezô feladatokat ellátó önkormányzati intézményekben 167 millió forintos kár keletkezett, míg 441 lakóingatlanban 250 milliós. Takács Árpád ezzel kapcsolatban megjegyezte: négy kategóriára osztják a sérült házakat. Az elsô csoportba azok az lakóingatlanok kerülnek, amelyek a belvíz nyomán csak megsérültek, a benne lakóknak pedig van biztosítása. A másodikba azok a megsérült házak, amelynek nincs biztosítása, de a benne lakók hitelképesek. A harmadik kategória a megsérült, biztosítással nem rendelkezô és nem hitelképes bentlakókkal rendelkezô házaké, míg a negyedik a megsemmisült ingatlanoké. Azt egyelôre nem tudni, hogy a medárdi esôzések nyomán mennyi összedôlt vagy helyreállításra nem alkalmas ház van a Körösvölgyben ? tudta meg lapunk.
Az azonban biztos, hogy a tavaszi belvizek nyomán Békés megyében 136 lakóingatlan semmisült meg, a júniusi-júliusi károk összegzése a hét második felére várható - tájékoztatta munkatársunkat Csaba Márton, a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal munkatársa. Vélekedése szerint a hamarosan felálló térségi helyreállítási és újjáépítési bizottságnak - bár a korábbi kárenyhítésre nem
terjed ki a kompetenciája - mégis valamilyen módon foglalkoznia kell a tavasszal megsemmisült házak problémájával is. Tavasszal harminchat, júniusban és júliusban pedig huszonegy megyei település küzdött a belvízzel.
Bod Tamás

(Békés Megyei Nap) Kondoroson egyelőre csupán a főutca alatt vezet szennyvízcsatorna, melyre az ottani lakásokon kívül még néhány nagyobb cég csatlakozik. A település szennyvíztisztítóját csak 20 százalékban használják ki. Szükség lenne a hálózat bővítésére, de a beruházás megvalósítására csak állami segítséggel van esély. Pályázatot nyújtottak be a megyei területfejlesztési tanácshoz hagyományos gravitációs és vákuumos csatornarendszer fejlesztésére is. A tanács szakmai testülete egyértelműen a teljesen zárt, vákuumos megoldást részesítette előnyben. A település lakói szívesebben választanák a hagyományos módszert, mert bár a vákuumos rendszer kiépítése olcsóbb, az üzemeltetése drágább lesz. Dankó Béla polgármester azonban megerősítette, hogy központi segítség nélkül a csatornarendszer kiépítése meghaladja Kondoros lehetőségeit. A vákuumos rendszer támogatása a területfejlesztési tanács részéről már nem kérdéses, viszont mivel a kassza üres, leghamarabb csak jövőre jelenhet meg pénz formájában.
K. Zs.

Eladósodott lakásbérlők Orosházán (99. 07. 31.)

Orosházán az elmúlt fél évben félszázzal csökkent ugyanis a díjhátralékos önkormányzati lakások száma, azonban a kinnlévőség összege nem csökkent jelentősen, megállni látszik viszont a további eladósodási folyamat - derül ki a Városgazdálkodási Kft. munkaanyagából, melynek megállapításait a héten ismertette Bánfalviné Feldmann
Ágota ügyvezető igazgató a képviselő-testület előtt.
A június végi adatok szerint jelenleg 142 lakásban összesen 16 milliós adósság halmozódott fel, ebben az elmaradt lakbér mellett a ki nem fizetett közműtartozás is szerepel. Többnyire központi energiaellátású társasházakról van ugyanis szó, így a kommunális szolgáltatók felé a közpénzekből gazdálkodó kft. egyenlíti ki a számlát.
A helyzetet bonyolítja, hogy a végrehajtás igen lassú, ezért a kinnlévőség akár kétszeresére, háromszorosára is növekedhet az eljárás ideje alatt. Orosházán eddig hat alkalommal történt kilakoltatás, az érintettek közül a gyermekesek szükséglakást kaptak. Akad egyébként olyan család is, ahol már az egymilliós nagyságrendet közelíti a tartozás, melyet megfelelő megoldás híján a város lesz kénytelen állni.
Lapunk felvetésére Bánfalviné Feldmann Ágota elmondta: kézenfekvőnek látszik az ötlet, hogy az érintettek esetlegesen közmunkásként ledolgozhatnák adósságukat a város felé, erre azonban a jogszabályok nem adnak lehetőséget.

(Békés Megyei Nap) A gyulai tűzoltókat szerdán életmentéshez riasztották a Szanazug gyulai oldalához, a Fehér- és a Fekete-Körös összefolyásához nem sokkal este hét óra elôtt - ahogy errôl lapunk csütörtökön beszá molt. A lapzártánkkal egy idôben zajló mentési munkálatokról csütörtöki számunkban nem tudtunk beszámolni. A Békés Megyei Nap a gyulai tűzoltóság ügyeletesétôl tegnap kora délután megtudta, hogy eredménytelenül zárult szerdán a 23 óra 15 percig tartó kutatás. Az eltűnt személyrôl annyit sikerült kiderítenünk, hogy vélhetôen román állampolgárságú, 24 éves, akirôl egy másik informátorunk úgy tájékoztatott, hogy nagyváradi egyetemista. A gyulai tűzoltók négy órán át csónakról bedobott csáklyával keresték a vízben eltűnt férfit, hiába.
Mindez aligha jelenthet mást, mint hogy gyakorlatilag semmi remény nem maradt, hogy az eltűnt fiatalember élve elôkerülhet. Az ügyeletes tűzoltó tájékoztatása szerint hasonló esetben a víz a  holttestet 48?72 óra elteltével dobja felszínre. B. P.

Béremelés szeptemberben (99.07.30.)

Több mint félmilliárdos belvízkár (99.07.28.)

(Békés Megyei Nap) A megyei területfejlesztési tanács és a megyei közigazgatási hivatal elôzetes összesítést készített arról, hogy a júliusi esôzések és az ezek nyomán kialakuló belvizek nyomán az önkormányzatoknak mekkora védekezési költségeik merültek fel. Emellett a két szerv azt is egybegyűjtötte, milyen nagyságrendű károk keletkeztek az önkormányzati tulajdonban lévô szilárd burkolatú közutakban és építményekben, valamint a személyi tulajdonban lévô lakóépületekben.
A nem teljes körű végeredmény az elôzetes becslések szerint meghaladja a félmilliárd forintot ? tudta meg a Békés Megyei Nap. A felmérést azért nem lehet teljes körűnek mondani, mert abban nem szerepel a személyi tulajdonban lévô, de nem lakóépület célját szolgáló ingatlanokban keletkezett kár. Másrészt értelemszerűen a mezôgazdaságban keletkezett károk nagyságrendjét a megyei földművelésügyi hivatal összegezi.
A Békés Megyei Területfejlesztési Tanács felmérése szerint a júliusi csapadékos idôjárás miatti vészhelyzetek elleni védekezés költségei az érintett tizenhat településen meghaladják a 55 millió forintot. A legnagyobb védekezési költségek ebben az idôszakban Kondoroson merültek fel, ahol ez az összeg 22,5 millió forint volt.
Emellett csaknem 10 milliós volt a védekezési költség Szarvason, míg Gyulán megközelítette a 7 milliót. Összesen 41 milló forint kár keletkezett az önkormányzati tulajdonban lévô szilárd burkolatú utakban a megye nyolc településén, amelyek becsült helyreállítási költsége eléri majd
a 44 millió forintot. Ebben a tekintetben Orosháza szenvedte a legnagyobb kárt a maga 20 millió forintos összegével ? tájékoztatta lapunkat a megyei területfejlesztési tanács részérôl Nátor István.
- A megyében az önkormányzati tulajdonban lévô, kötelezô feladatok ellátását szolgáló épületekben a júliusi esôzések nyomán jelentôs károk keletkeztek. Ezeknek becsült helyreállítási költsége 166,7 millió forint lesz ? mondta a Békés Megyei Napnak Csaba Márton, a megyei közigazgatási hivatal munkatársa. Ennek az összegnek a helytállóságát az is bizonyítja, hogy mindezt az önkormányzatokat felügyelô Belügyminisztérium már vissza is igazolta.
Emellett a közigazgatási hivatal a júliusi esôzések és az ennek nyomán kialakuló belvizek miatt egybegyűjtötte, hogy a megyében a személyi tulajdonban lévô lakóépületekben mekkora károk keletkeztek, s ezek helyreállítási költségei milyen nagyságrendűek. Itt csaknem 250 millió forintos összegrôl van szó, s összesen 441 lakóingatlanban keletkezett kár. Mindehhez Csaba Márton hozzátette, a melléképületekben keletkezett károkat ebben az összesítésben nem vették figyelembe. A Medárd-napi esôzések a Körös-völgyben 17 települést érintettek. A nagyságrendek és az összehasonlítás érdekében Csaba Márton megjegyezte: a tavaszi belvízkor a lakóépületekben keletkezett kár a mostaninak mintegy ötszöröse volt. A júliusi esôzések a legnagyobb kárt Kétegyházán okozták, ahol az önkormányzati épületekben 53 millió forintos kár keletkezett, míg csaknem száz lakóépületben 40 milliós. Ugyancsak jelentékeny károkat szenvedett Szarvas, Szeghalom, Orosháza és Gyula.
B. T.

Elfogadható-e még az ötezres? (99.07. 28.)

(Békés Megyei Nap) Nagy volt az ijedség országszerte az ötezres-mizéria kapcsán, hétfőn hosszú sorok kígyóztak a bankintézetek, posták előtt, mindenki igyekezett megszabadulni a régi formátumú, barnás színű bankójától. Nem volt ez másként az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Békéscsabai Igazgatóságán sem, ahol az elmúlt napok tapasztalatairól Szekeres Istvánt, az igazgatóság vezetőjét kérdeztük.
-  Ijedségre valójában nem volt ok - nyilatkozta a Napnak Szekeres István igazgató -, hiszen ugyan a régi típusú ötezerforintos hétfőn éjfél utántól megszűnt, mint hivatalos fizetőeszköz - azaz kereskedelmi és magánforgalomban nem kell elfogadni -, a bankok, pénzintézetek november 23-áig kötelesek beváltani.
- A hétfői nagy rohamnak mik a tapasztalatai?
- Akadtak, akik százasával jöttek ötezres bankjegyekkel, csak hozzánk összesen körülbelül kétezer darabot hoztak. Ez a szám az átlagos heti beszállításunknak mintegy öt-hatszorosa.
- Tegnapra csökkent az ötezres-forgalom?
-  Igen, sokkal kevesebben jelentkeztek beváltási szándékkal.
- Fontos kérdés: találkoztak-e hamis pénzzel?
- Találkoztunk, de nem hamisnak nevezném, inkább hamis-gyanúsnak. Érdekes módon, a múlt héten és tegnap több is került hozzánk, míg a legnagyobb forgalmú hétfői nap ilyen szempontból csendes volt.
- Mi a sorsa a lefülelt gyanús ötezerforintosoknak?
- Természetesen nem adjuk vissza, lefoglaljuk, és jegyzőkönyvet veszünk fel az esetről. A pénzt néhány napon belül megvizsgálják a Magyar Nemzeti Bank szakemberei, s ha megerősítik a gyanút, azaz valóban hamis, vizsgálat indul. A rendőrség megkeresi azt, aki a pénzt hozta, s nyilván - anélkül, hogy gyanúsítaná az illetőt - érdeklődik afelől, honnan származik a bankjegy. Az információk talán elvezethetik a bűnüldözőket a hamisítókhoz.
- A hamis pénzt beváltani akaró, de vétlen lakos pénze ezzel elvész?
- Amennyiben bebizonyosodik, hogy a bankjegy hamis volt, igen. Egyéb esetben természetesen megkapja a pénzét. Egyébként szinte biztos, hogy találkozunk még majd hamis ötezresekkel, a gyakorlat szerint a nagyobb kötegekbe rejtenek el egy-egy darabot belőlük. Ezért azt javaslom mindenkinek, ne fogadják el senkitől ezentúl a régi típusú ötezerforintosokat.
Szigeti Csaba