|
|
Időutazás
a Táncsicsban
Kettős ünnep helyszíne volt hétfőn az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és
Szakközépiskola. A jelenlévők egyrészt arra koccintottak, hogy hézagpótló
munka látott napvilágot: megjelent A gimnázium története Orosházán, 1933-1998
című kötet. Ugyancsak ünnep az iskola életében, hogy két új multimédiás
tantermet avattak fel.
Csodálatos időutazásnak nevezte dr. Szabó Ferenc nyugalmazott megyei múzeumigazgató,
a kötet lektora a gimnázium emlékkönyvét, melyet az intézmény két korábbi,
illetve jelenlegi direktora írt: Keller József, Fülöp Béla, valamint Blahó János. A
legtöbb munka értelemszerűen Keller Józsefre hárult, aki évtizedekig igazgatta az
iskolát.
A lektor szerint hasonló részletességű, hitelességű, teljességű iskolatörténeti
munka nemigen található a szűkebb térségben. Ez elsősorban a gazdag tényanyagnak
köszönhető, melyeket a szerzők kitartó szívóssággal kutattak fel. Ennek ellenére
- figyelmeztetett dr. Szabó Ferenc - előfordulhatnak apróbb hibák, például
névelírások, illetve kimaradt nevek, ám ez hasonló nagyságrendű munkák esetében
szinte törvényszerű. Ugyancsak erénye az emlékkönyvnek, hogy alapos gazdasági,
társadalmi, művelődéstörténeti háttérinformációval látja el az olvasót nem
csak a vizsgált időszakról, hanem az iskolaalapítás előzményeiről is.
Az iskola múltjának felidézése után a vendégek máris a jövőben találták
magukat: a program része volt ugyanis az ötmilliós beruházással megvalósított két,
egyenként 17 munkaállomásos multimédiás kabinet felavatása. Beszédében Dancsó
József országgyűlési képviselő, az iskola volt diákja saját élményein
keresztül méltatta az esemény jelentőségét, utalva rá, hogy egy évtizede az
orosházi diákság még számítástechnikai alapok nélkül került be a felsőoktatási
rendszerbe. Az utóbbi években ezt a hátrányt is lefaragta az intézmény, így még
nagyobb esélye van, hogy felsorakozzon az ország legjobb középiskolái közé -
hangsúlyozta a fideszes honatya. A 34 új, Pentium II-es számítógép, illetve a
hozzájuk csatlakozó audiorendszer ötmillió forintjába került az intézménynek,
melyet a szakképzési alapból teremtettek elő. Elsősorban az informatikai és a
nyelvtanulást szolgálja majd a két kabinet, de más tantárgyak oktatását is tervezik
itt. A most átadott munkaállomások egyelőre csak belső hálózaton kommunikálnak
egymással, de tervezik csatlakoztatásukat az internethez is.
Blahó János igazgató lapunk kérdésére elmondta: a Táncsics jó úton halad afelé,
hogy a térség informatikai központja legyen, hiszen a tervek szerint felvállalják az
orosházi, illetve térségi pedagógus kollégák számítástechnikai képzését, ezen
túl a gimnázium maga is tartalomszolgáltatóvá válik: honlapjukon egyre több friss információ
érhető el az iskola és a város életéből.
Mint a multiplexben - digitális házimozi
Filmajánlóinkban általában a hagyományos elérési lehetőségekről
adunk számot: mit játszanak a mozik, illetve mely újdonságok kölcsönözhetők a
videótékákban. Az alábbiakban a film, ezen belül is a házimozi forradalmáról esik
szó, a DVD (Digital Video Disc) technológiáról, mely a szakemberek szerint néhány
éven belül kiszorítja a korszerűtlen videókazettákat, hiszen a DVD minden
tekintetben előnyösebb: nem gyűrődik, nem kell visszatekerni, kis helyen elfér és
nem hamisítható, legalábbis egyelőre.
Mi is DVD? Tulajdonképpen a CD-hez hasonlóan digitális információk tárolására
szolgáló optikai lemez, amely külsőre nem különbözik szerényebb elődjétől, csak
éppen gyorsabb és jóval több információt képes tárolni. Míg a CD-re kb. 640
megabájtnyi adat fér, addig a DVD-re 4,7 gigabájtnyi kép, hang, számítógépes adat,
és természetesen mozgókép. Ez utóbbi ugyanis a leggyakoribb felhasználási terület,
a kiváló adottságok miatt. Nem véletlenül: az így tárolt kép és hangminőség
vetekszik a multiplex mozik által nyújtott élvezettel.
Arról nem is beszélve, hogy a klasszikus értelemben vett házimozizás lehetőségeit
jelentősen kitágítja: immár nem csak a kényelmes filmnézést teszi lehetővé, hanem
mást is: a digitális rögzítés révén számos kiegészítő információt
tartalmazhat (szereplők életrajza, internetes honlapja, a forgatókönyv, az alkotás
werkfilmje stb.), akár több nyelven is figyelemmel kísérhetjük a cselekményt, sőt a
technika lehetőséget ad a többféle feliratozásra.
A DVD mind speciális lejátszón, mind az otthoni multimédiás számítógépen
lejátszható, így gyakorlatilag túl nagy beruházást sem igényel az átállás. A
tömeges elterjedésnek egyelőre számtalan oka van. Elsősorban az, hogy egy-egy diszk
ára napjainkban még igen drága, akár a 10 ezer forintot is elérheti, viszont a
kölcsönzőhálózat egyelőre nem alakult ki, a videótékások egyelőre kivárnak.
Az elterjedés a tartalmat szolgálatatókon nem múlik: bár még gyerekcipőben járnak
a kiadók, azért elmondható, hogy a filmművészet és -ipar legfontosabb alkotásai
már elérhetők DVD-n. Magyarországon ugyancsak jelennek meg új videódiszkek,
egyelőre azonban csak a szűk piac igényei szerint viszonylag kis számban. Például az
augusztusi kínálat öt filmet tartalmaz: két régi, 1991-es , illetve három viszonylag
új alkotás vásárolható meg, amelyek címei minden mozikedvelő számára ismerősen
csengenek: Tökéletes gyilkosság, Nincs alku, Fehér agyar, Bíboreső, Rocketeer.
Harmincöt év tűvel és cérnával
Közel húsz magyarországi, illetve határainkon túli tájegység motívumai köszönnek
vissza azokon a hímzéseken, melyek szeptember 5-éig, vasárnapig láthatók az
orosházi Petőfi Művelődési Központ koncerttermében. A kiállított munkák a helyi
Díszítőművészeti Kör elmúlt három és fél évtizedét reprezentálják: 1964-ben
alakult meg ugyanis a csoport Sonkolyos Károlyné, Margitka néni vezetésével, aki a
mai napig irányítja az itt folyó alkotómunkát. A tárlatot Pál Miklósné, a Békés
Megyei Népművészeti Egyesület elnöke nyitotta meg.
Az orosházi asszonyok egyébként autentikus forrásból tanulmányozták az általuk
elkészített motívumokat: bejárták az ország szinte minden részét, valamint
elutaztak Erdélybe, a Felvidékre és más magyarlakta területekre. Az elmúlt
évtizedek számos sikert hoztak a kör számára, munkáik megfordultak már
Franciaországban, illetve az Egyesült Államokban is. Tevékenységüket több állami
és megyei kitüntetéssel ismerték el. De a legjobban talán arra büszkék, hogy az
úgynevezett szálánvarrási technikában ők a legjobbak az országban. Az
alapítótagok mellé időközben igen sokan csatlakoznak, jelenleg a legfiatalabb tagjuk
egy huszonéves hölgy.
A kör továbbra is várja a csatlakozni szándékozó hölgyeket. Erre jó alkalomnak
ígérkezik a szeptember 1-jei, szerdai nyílt szakköri nap, melyet a kiállítás
helyszínén rendeznek meg, s ahol bármely érdeklődő tűt és cérnát ragadhat.
Szép lányok, szép
házak
Az orosházi Hegyi Mónika bizonyult a legszebb lánynak pénteken a helyi Szent
István-napi vigasság résztvevői közül, így ő vihette haza a Gyopáros Szépének
járó díjat augusztus 20-ai lapzártánkat követően. Udvarhölgyei ugyancsak
orosháziak: a közönség Vincze Emesét és Kókai Noémit sorolták a második, illetve
a harmadik helyre. Az est sztárvendége, a Ladánybene 27 együttes adományozta a
szépségverseny különdíját: a magyar reggaezene reprezentánsai Vincze Emesét
találták a legszebbnek, így ő jövőre vendégként vehet részt a zenekar által
szervezett hagyományos nyári táborozásán.
Ugyancsak pénteken osztották ki a korábban meghirdetett Virágos Városért pályázat
díjait. A bírálóbizottság a fődíjat Kővári Jánosnénak ítélte oda, mint a
legszebben virágosított erkély és magánház tulajdonosának. A legszebb erkélyért
járó díjat dr. Nagy Sándorné, a legszebb magánházért, kertért és
közterületért járó díjat Surányi András vehette át, míg az intézmények közül
a Könd utcai óvodát találta a legszebbnek a zsűri. A pályázaton szponzori
különdíjban részesült Csongrádi Pál és dr. Nagy Sándorné.
Fúvósfesztivál,
búcsú, tűzijáték Tótkomlóson
Csütörtökön este ünnepi megnyitóval, illetve az ünnepelt Tótkomlósi Gyermek
Fúvószenekar és a MOL Rt. Agro-Pils Ifjúsági Fúvószenekar közös koncertjével
kezdődött meg a vasárnap estig tartó komlósi fúvószenei fesztivál. A fesztivált
annak tiszteletére rendezték meg, hogy harminc esztendeje alapították meg a helyi
fúvószenekarok jogelődjét. A nyitónap programja a törökbálinti német nemzetiségi
fúvószenekar jó hangulatú zenés-táncos estjével zárult.
Másnap, azaz Szent István napján már kora reggel, hat órakor fúvósok ébresztették
a várost. A fesztivál programja délután 16 órakor zenés felvonulással, majd a
résztvevő zenekarok közös műsorával folytatódott. Az eseményen több ezren
tapsolták végig a programot. A fesztivál mellett további vonzerőt jelentett még a
hagyományos augusztus 20-ai búcsú, az esti tűzijáték, illetve a Spectrum Blues Band
hajnalig tartó utcabálja.
Ugyancsak pénteken délután tartották meg a helyi Szent István-napi megemlékezést,
szorosan a fúvósfesztivál programjába illeszkedve. A rendezvény szónoka Homoki
János, a Honvédelmi Minisztérium kisgazda politikai államtitkára volt. Homoki előre
megírt beszédében a Szent István-i életművet méltatta, utalva annak napjainkra is
érvényes üzenetére. Ennek lényegét az államtitkár a nyugathoz való
csatlakozásban látja. Mint fogalmazott, egy évezreddel később Szent István
döntésének megerősítésére kerül sor azzal, hogy hazánk csatlakozni kíván az
Európai Unióhoz. Azonban figyelmeztetett: nem mindent kell átvenni, ami új, csak azt,
ami jó és és összhangban van a Szent István-i örökséggel.
A program a kassai vendégzenekarok , illetve a Hevesi zenekar koncertjével
folytatódott, majd a vasárnapi zárónapon az erdélyi rétyi fúvószenekar és a
mezőhegyesi alapfokú művészeti iskola fúvószenekara ad koncertet, majd a program
táncmulatsággal zárult, melyen a Ritmika zenekar biztosította a talpalávalót.
Jubiláló gyulai
fotóklub
Jubileumi kiállítással ünnepli fennállása másfél évtizedét a gyulai Székely
Aladár fotóklub a csorvási új művelődési ház galériájában. A tegnap megnyílt
tárlaton tizennyolc alkotó munkái láthatók.
A klub története ennél hosszabb időre nyúlik vissza: korábban szakkörként
működött a klub jogelődje, majd tizenöt esztendeje a klub szervezeti forma mellett
döntöttek. Lapunk érdeklődésre Bánfi Barnabás, a klub vezetője - akinek ugyancsak
tegnap nyílt gyermekeivel közös tárlata Sarkadon - elmondta: az elmúlt időszakban
Békés megye legaktívabb fotós szervezetévé nőtte ki magát a közösség, hiszen a
gyulai tagok mellett Sarkadról, Békéscsabáról, Mezőberényből is látogatják heti
rendszerességű foglalkozásaikat. A közel harminc tagú szervezet tagjai a
fotóművészet számos ágát művelik, a hagyományos stílusok mellett megtalálhatók
a legmodernebb, a számítástechnika vívmányait is alkalmazó fotósok. A klub szakmai
tekintélyére jellemző, hogy nem csak kedvtelésből fotózók látogatják
foglalkozásaikat, hanem fényképésztanulók, sőt hivatásos fotóriporterek is tagjai
a gyulai Székely Aladár fotóklubnak.
Az alig ismert Kner
Albert
(Békés Megyei Nap) A Kner család több,
a magyar nyomdászat és könyvművészet fejlôdését formáló személyiséget adott a
világnak. A feléjük megnyilvánuló különleges érdeklôdés ellenére a családnak
vannak olyan jelentôs pályát befutott tagjai, akik méltatlanul kevés figyelmet
kaptak. Közéjük tartozik a nyomdaalapító Kner Izidor legkisebb gyermeke, Albert. A
feledésre egyetlen magyarázat van: Kner Albert 1940-ben kivándorolt az Egyesült
Államokba, így hazai munkásságának emléke lassan-lassan megfakult; amerikai
pályaszakaszát pedig csak
nagyon kevesen ismerték Magyarországon - hangsúlyozták szombaton Gyomaendrôdön
többen is, a Kner Albert születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett
ünnepségen. Az eseményre a család Egyesült Államokban élô tagjai is eljöttek.
A rendezvény résztvevôit a Fô út 173?179. szám elôtti Kner-emlékműnél dr. Erdôs
Ákos, a Gyomai Kner Nyomda Rt. igazgatótanácsának elnöke köszöntötte.
Hangsúlyozta, a nyomdaalapító Kner Izidor hat gyermeke közül csak kettô nem
alakított ki szoros kapcsolatot a nyomdászattal: Lajos, aki korán öngyilkos lett, és
Ilona, aki feleségként élte le az életét.
Imre és Endre lettek apjuk halála után a gyomai nyomda örökösei,
mindketten a holocaust áldozataként fejezték be életüket. Albert és Erzsébet
életútja Chicagóba vezetett, mindketten jelentôs sikert értek
el. Albert olyan stílust vitt ki, amellyel iskolát teremtett az amerikai
csomagolóanyag-gyártásban. A Kner család mai leszármazottai között is sokan
valamilyen formában a betűvel, a nyomdászattal foglalkoznak. Például Andrew Peter
Kner és felesége New Yorkban jelentôs lapot szerkeszt. Az emlékműnél a család, a
nyomda és a városi önkormányzat helyezte el koszorúját.
A Hôsök útján - az egykori piactéren - a leszármazottak fát ültettek a Kner
család emlékére. Dr. Dávid Imre polgármester megfogalmazta: a település életében
különös jelentôségre tett szert ez a család. A nyomda alapításától, 1882-tôl
egészen 1944-ig sok lakosnak adtak megélhetést, és ezáltal gazdagodhatott,
polgárosodhatott Gyoma. Termékeivel Európába, sôt a tengeren túlra is elvitte a
település hírét.
A harmincas évek elején Kner Izidor saját költségén ezer hársfát állíttatott
elô és azokat az akkori Deák Ferenc úton ültették el, az utca nevét is
megváltoztatták Hôsök útjává. A település lakosai közül az elsô
világháborúban hatszázan haltak hôsi halált, emlékükre ültették a gyomai
hársfasort. Az idôközben elpusztult fák pótlását kezdték meg
most a család leszármazottai. Az elkövetkezô egy-két esztendôben a városi
önkormányzat szeretné az egész hársfasort felújítani.
Andrew Peter Kner elmondta, ötéves volt, mikor 1940-ben szüleivel, testvéreivel
elhagyták Magyarországot. Édesapja jól működô üzletet hagyott itt. Amerikában is
sikeres és boldog volt. A meccseken lelkesen énekelte az amerikai himnuszt, de a magyar
közösségekben a magyar himnuszt meg is könnyezte. Ha kimondta azt a szót: haza,
mindig Gyomára gondolt.
A Kner Nyomdaipari Múzeumban a Kner Albert munkásságát bemutató centenáriumi
kiállítást dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatóhelyettese nyitotta
meg. Mint mondta: Kner Albert amerikai sikerét annak köszönhette, hogy széles
nyomdaipari ismerete révén a teljes gyártási folyamatot át tudta tekinteni. A
kiállítást fontosnak értékelte, egyrészt a tipográfia szempontjából, másrészt
azért, mert segíti nyomdaipari múltunk megismerését is.
M. L.
Kincsek a polcon - augusztusi videóajánlat
Néha bizony komoly kincsekre bukkanhatunk a videótékák polcain is. Így járhat az,
aki az augusztusi újdonságok közt válogat: a nagyhírű Sidney Lumet (12 dühös
ember, Serpico, Gyilkosság az Orient Expresszen) minden különösebb csinnadratta
nélkül megjelent legújabb filmjét emelheti le, és viheti haza, persze csak kölcsön.
A Gloria című film címszerepét egy további nagy sztár, Sharon Stone alakítja.
Hősnőnk barátja helyett ül hosszú éveket a sitten, majd szabadulása után első
útja a régi bandához vezet, hogy megkapja a jussát az átvállalt
kényszerpihenőért. Gloria azonban csalódni kénytelen: nemcsak, hogy egy vasat sem
kap, de barátja is hűtlennek bizonyul. A lány nem nyugszik bele a dologba -
hirtelen ötlettől vezérelve bosszút áll.
Új Oliver Stone-filmet is választhatunk az előző mellé: a Született gyilkosok
rendezője ezúttal egy abszurd világba vezeti be a nézőt. A U-Turn - Halálkanyar Sean
Penn által alakított főhőse, Bobby Cooper Las Vegas felé autózik, ám a sivatag
közepén, egy benzinkútnál lerobban az autója. Mivel nem akad senki, aki meg tudná
javítani, Bobby a közeli kisvárosba megy szerelőért. Ám a különös emberek lakta
településen hősünk egyszerűen fogságba esik, s ezt tetézi Jake (Nick Nolte)
ajánlata: ölje meg a feleségét. Bobby elvállalja a feladatot, de amikor megismerkedik
a vonzó Grace-szel, váratlanul újabb megbízatást kap...
Némileg emlékeztet az előző film alaphelyzetére A jövevény című
videó. Ebben egy különös idegen érkezik a világtól elzárt parányi kansasi
településre. Egy ismeretlen családnál száll meg, ahol megjelenése hamarosan
felborítja az addigi nyugalmas, de meglehetőst unalmas életét. A férfi
összebarátkozik a kissé ügyefogyott Flyboyjal, akinek anyja, a fiatal özvegyasszony
azonnal kiveti rá a hálóját. Azonban gyilkosságokkal tarkított, sötét tikok
árnyékolják be a család és a jövevény múltját, amelyek nem maradhatnak tovább
titokban, ha a férfinak nem sikerül újdonsült szerelmével időben elmenekülnie a
bűnös városból.
A katasztrófafilm és a thriller szerencsés elegye A tűz markában című film, mely a
nyugati partra csábítja a házimozizót: az egyik Los Angeles-i szállodát hatalmas
tűz emészti el. A maradványok között rejtélyes bibliai idézetre bukkannak,
melyről kiderül, hogy az egyik áldozat bűneire utal. A városban további
gyújtogatások történnek, melyek szintén szoros összefüggésben állnak e furcsa
bibliai üzenetekkel...
De nem csak az izgalom utáni vágyainkat elégítik ki a videóforgalmazók augusztusban,
számítanak rekeszizmainkra is. Itt van mindjárt a Sipirc! című film, amelynek
alapsztorija egy nem túl tartalmas életet élő ügynök kalandjait meséli el, akinél
egy unalmas estén gyerekkori barátja jelentkezik meg. A bonyodalmak akkor kezdődnek,
mikor kiderül, hogy a cimbora most szökött meg a sittről, ahol ötéves büntetését
töltötte... Őrült ámokfutás veszi kezdődik hamarosan, ahol nemcsak a rendőrök,
hanem a maffia is beszáll az üldözésbe. Ugyancsak az augusztusi videókínálatban
szerepel az Ennivaló a csaj című vígjáték, melyben egy testvérpárnak helikopterük
segítségével sikerül - szó szerint - halálra rémiszteni nevelőapjukat. Akad
azonban egy fültanú: Sally, a helyi gyorsétterem kiszolgálónője. A fiúk szeretnék
kideríteni, mennyit tud a lány. Közben egyikük beleszeret, másikuk viszont arra a
következtetésre jut, hogy jobb lenne örökre elhallgattatni.
Érezd magad otthon, akár akarod, akár nem - ez a mottója a Woop Woop - Az Isten háta
mögött című filmnek. A főszereplő, Teddy New Yorkból Auszráliába teszi át
székhelyét, ám alig érkezik meg a kontinensre, csapdába kerül: felvesz egy
autóstopos csodanőt , röviddel később azonban a szőke bombázó egy balhoroggal
leteríti a férfit. Hősünk egy különös kisvárosban tér magához, s meglepve veszi
tudomásul, hogy időközben házasságot kötött az ifjú hölggyel, sőt hamarosan az
apaszerep következik. A város törvényei értelmében, továbbá a vendégmarasztaló
apósnak hála innen senki sem távozhat. A megrögzött agglegénynek azonban nincs
maradása...
A
napfogyatkozás és az idő
Termékenynek bizonyult az V. Orosházi
Művészeti Műhely, legalábbis erről tanúskodnak azok az alkotások, melyeket a
szombat esti zárókiállítás vendégei tekinthettek meg a gyopárosfürdői Napsugár
Hotel kertjében. A Kulturális Kapcsolatok Egyesülete által szervezett kéthetes
közös táborozáson harminchárom művész vett részt, köztük aradi,
sepsiszentgyörgyi, zólyomi és rimaszombati alkotók.
A zárókiállításon dr. Varga István országgyűlési képviselő és Bognár Levente,
Arad megye alprefektusa mondott köszöntőt, majd Bajnai István esperes, mezőhegyesi
római katolikus plébános ajánlotta a vendégek figyelmébe a művészeti műhely
legjobb alkotásait.
A művészeti műhely szervezői első alkalommal adtak meg ajánlott alkotói témát, ez
pedig az idő volt. Mindez természetesen rányomta bélyegét az Orosházán készült
alkotásokra, mint ahogy a múlt szerdai napfogyatkozás is. E páratlan jelenséget a
jelenlévő festők, szobrászok és fotóművészek a kardoskúti pusztán tekintették
meg, s az élmény rányomta bélyegét a további napok munkájára mind mennyiségi,
mind minőségi szempontból - nyilatkozta lapunknak Gonda Géza, a szervező egyesület
elnöke.
Júdás könyve vagy tényleg fesz van?
Ki hitte volna, hogy tíz (Orbán-időszámítás szerint: kilenc) évvel a
rendszerváltás után kasszasiker lehet Magyarországon egy tényfeltáró könyvecske,
amely ráadásul nem egy énekesnő ágyasairól, vagy egy rockzenész arany iránti
vonzalmáról szól; sőt nem is tartozik bele az angolszász nyelvterületen dívó
Milyen tusfürdőt használt Lady Diana vagy Milyen szerető a korosodó Mick Jagger
típusú bulvár-visszaemlékezések sorába. Azt hittük egykor, hogy csak a
rendszerváltáskor lehet nagy példányszámban eladni olyan könyveket, mint a
Kiskirályok mundérban, A vég, illetve a Vörös Horizontok (ha még emlékszik valaki
ezekre a címekre).
Bartus László, a mai magyar újságírás egyik legfigyelemreméltóbb képviselője
(168 Óra, Hetek, Világgazdaság) a legautentikusabb forráshoz nyúlt: saját
élményanyagát dolgozta fel, amikor megírta a Fesz van című könyvét, s mely vaskos
közéleti témát dolgoz fel: a legdinamikusabban fejlődő, s ezzel a történelmi
egyházak prominenseinek sok álmatlan éjszakát okozó immár ötvenezres Hit Gyülekete kulisszatitkaiba enged betekintést.
A könyv nem csak jól fogy, hanem beszédtéma is tanult és kevésbé kvalifikált
körökben, sőt izgalmas sajtóviták tárgya, lásd Élet és Irodalom. Mindamellett
megjelenése jól jött azoknak a politikai erőknek, akik a történelmi egyházak
dominanciáját szeretnék megszilárdítani, és jól jött az ateista tudatlanoknak is,
akik egy másik véglet hadállásaiból ugyan, de türelmetlenek a szokásostól eltérő
vallási megnyilvánulásokkal szemben (bukfencezés, vonaglás, stb.).
Meggyőződésem, hogy Bartusnak nem volt célja lovat adni a kurzus, illetve az ateista
intolarencia bajnokai alá, mint ahogy kizárt dolognak tartom, hogy szó lenne
bármiféle időzítésről. Ami az írás egyik erőssége, az éppen maga a kíméletlen
kitárulkozás: egy kőkemény, kérlelhetetlen tényfeltáró újságíró (merthogy
Bartus azon kevés magyar sajtómunkások egyike, akik bulldogszívóssággal visznek
végig egy sztorit, lásd a fentebb említett újságok általa jegyzett cikkeit)
feltárja legszemélyesebb titkait, hitének metamorfózisait. S Bartus a felületes
olvasóval (illetve a könyv elolvasása nélkül vádaskodókkal) szemben egy pillanatig
sem állítja, hogy a gyülekezet maga a szemfényvesztés, a csalás, csupán annyit
állít, hogy valami megváltozott az "új hullám" beköszönte után, s ezért
maga a vezető lelkész a felelős, akinek bizonyos emberi tulajdonságain, képességein
túlnőtt az általa viselt óriási felelősség. (Új hullám kifejezésen azt érti a
szerző, amikor a kilencvenes évek derekán egyre nagyobb jelentőséget nyertek a
démonűzések, illetve az extrém istentiszteleti formák - K. Gy.) Bartus egy pillanatig
nem állítja, hogy a Hit Gyülekezete hívői nem találkoztak az élő Istennel, csupán
azt mondja, hogy idővel egyre többen igyekeztek megfelelni az elvárásoknak, és
mímelték az isteni adományokat (nyelveken szólás és egyéb megnyilvánulások). S
azt sem sugallja a szerző, hogy ez egy gazdasági összeesküvés, éppen ellenkezőleg:
a Hit Gyülekezete megteremtette a követendő egyház-finanszírozási modellt, csakhogy
idővel a pénz a jelentőségénél nagyobb szerepet kapott.
Rengeteg meghökkentő sztori olvasható a kötet lapjain, melyek valóságtartalmát az
érintettek tagadják. Szó esik megalázásokról, öngyilkosságokról,
sikkasztásokról, arroganciáról stb. Viszont egyelőre csak cáfolat van, sajtóperek
nincsenek. Munkáját egyértelműen Németh Sándorra hegyezte ki a szerző, illetve arra
a szűk körre, amely hűséges a vezető lelkészhez (közéjük tartozik Hack Péter
országgyűlési képviselő is). Fontos vezérfonal még a jól ismert kapcsolat az
SZDSZ-szel, sőt egyesek szerint a könyv megszületésének hátterében a helyét
kereső liberális párton belüli csaták állnak (ne feledjük: Kuncze piarista diák
volt). Tény, hogy a párt szőrmentén tudta le a Fesz van-t: egy sértett ember
kicsinyes bosszújának minősítve azt.
A könyv letétele után az olvasó - így e sorok írója is - bizonytalanságban marad.
Ennek oka, hogy egyrészről tiszteli Bartus újságírót (miért pont most hazudna, ha
újságcikkeiben sem teszi?), másrészről pedig környezetében számos hites akad, akik
kivétel nélkül tisztességes emberek. S ha ők elhiszik, hogy Németh Sándor valóban
isteni kenet birtokában végzi tevékenységét, ezt a hitet a társadalomnak is
kötelessége tiszteletben tartani.
Mert: "A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, s a nem látott dolgokról
való meggyőződés". Zsidókhoz írt levél 11.1.
Korbely György
Tehetséggondozás Gádoroson (99. 08. 13.)
A Tehetséges Gádorosi Tanulókért Alapítvány a közelmúltban tette közzé a
következő tanévre szóló pályázatát, melyre egyaránt jelentkezhetnek
középiskolás, illetve felsőoktatási intézményben tanuló diákok, feltéve, ha
rendelkeznek a szükséges feltételekkel.
A gimnazisták és szakközépiskolásoknál ez minimum 4,4-es tanulmányi átlagot
jelent, az egyetemistáknál és főiskolásoknál pedig legalább négyes átlagú
vizsgaeredményeket. A döntésnél figyelembe veszik továbbá a szülők szociális
helyzetét.
A leadási határidő szeptember 10-e. A pályázókat arra kéri a kuratórium, hogy
zárt borítékban juttassák el kérelmüket Kozmer Imre igazgatóhoz a helyi iskola
címére. A boríték tartalmazza az igénylő rövid önéletrajzát, igazolásokat a
család anyagi helyzetéről, illetve a bizonyítvány vagy a leckekönyv aktuális
bejegyzésének másolatát.
A béremelés forrása az elbocsátás
(99. 08. 12.)
(Békés Megyei Nap)
Békéscsaba közoktatási intézményeiben folyamatosan csökken a gyermeklétszám, amit
nem követett az alkalmazottak száma. Éppen ezért az önkormányzat oktatási
bizottsága áttekintette, melyek a kötelezô feladatok, és ennek értelmében döntött
a további létszámleépítésrôl július 8-ai ülésén a megyei jogú város
képviselô-testülete - mondta érdeklôdésünkre Szilvásy Ferenc alpolgármester, aki
egyúttal válaszolt a Pedagógusok Szakszervezete békéscsabai titkárának a Békés
Megyei Napban szerdán megjelent kifogásaira. A városvezetô jelezte, 141
közalkalmazott elbocsátásáról döntöttek, ám ezzel még nincs vége a
létszámleépítésnek.
A júliusban megszületett újabb megszorító intézkedések hátterébôl a
kényszerhelyzetet emelte ki Szilvásy Ferenc. Emlékeztetett rá: a városnak nincsenek
pénzügyi tartalékai, ezért is kényszerült nemrégiben 550 millió forintos
hitelfelvételre. - Innen már nem szabad hátra lépni, ezért
döntöttünk a takarékossági intézkedések mellett - szögezte le az alpolgármester.
A közoktatási szférában az egyre csökkenô létszámmal nem tartott lépést a
foglalkoztatottak száma, ezért és az emiatt kialakult feladat hiányában döntött a
testület a létszámleépítésrôl július elején. Az akkor született határozatok
értelmében szeptember elsejétôl ebben a szférában összesen 141 közalkalmazottnak
szűnik meg a munkaviszonya.
Ez egyaránt érinti a bölcsôdéket, óvodákat, általános és középiskolákat, de
kiterjed a gyermekélelmezési intézményekre és a Békési Úti Közösségi Házra is
- tudtuk meg.
Csoportok, osztályok és ezzel együtt feladatok szűnnek meg - hangsúlyozta Szilvásy.
Ugyanakkor elmondta, bár nem lenne kötelezô városi feladat, de a jövôben is
alkalmaznak fejlesztô pedagógusokat, a számítógépes rendszergazdáknak külön
státust biztosítanak az iskolákban. Emellett az óvodai csoportokhoz rendelt 24 dajka
státusát megszüntették. A mostani létszámcsökkentés érinti az oktatási
intézmények adminisztrációs munkatársait, akik közül sokaknak szűnik meg az
állása.
Arra a felvetésére, hogy a Pedagógusok Szakszervezete azt szeretné, hogy a
képviselô-testület tárgyalja újra a júliusban hozott határozatokat, Szilvásy
elmondta: erre van lehetôség. Minimálisan hét képviselônek, az alpolgármester
rendelkezése szerint, augusztus 19-én déli 12 óráig jeleznie kell az errôl szóló
szándékot. Így még a szeptember eleji tanévkezdés elôtt rendkívüli ülést
tarthatnának a békéscsabai városházán. Végül a megyeszékhely oktatási
kérdésekkel foglalkozó alpolgármestere elmondta, Járai Zsigmond pénzügyminiszter
egyértelműen leszögezte: a jövô évi pedagógus-bérfejlesztés forrása a
létszámleépítés. Modellszámítások alapján nyilvánvaló: 13 százalékos
béremeléshez 11 százalékos elbocsátás szükséges. Szilvásy Ferenc lapunk
munkatársának azt is egyértelművé tette, hogy ez sajnos nem az utolsó ilyen
intézkedés Békéscsabán.
B. T.
Veszélyben a békési múzeum (99. 08.
11.)
(Békés Megyei Nap) Veszélyben a múzeum címmel a
Békési Újság legújabb száma arról ír, hogy veszélybe került a helyi Jantyik
Mátyás Múzeum (Nagyház) jövôje. Mint azzal korábban mi is foglalkoztunk, a múzeum
tulajdonjogával és működtetésével kapcsolatban régóta megy a huzavona a megye és
a város között. Egy 1998 év végi megállapodás szerint annak fenntartási
költségeit ötven-ötven százalékban kellene állnia a két önkormányzatnak.
A békésiek azonban mind ez ideig nem utalták át a rájuk esô idei, mintegy
négymillió forintnyi támogatást, viszont a helyi képviselôk június 3-ai
ülésükön felszólították a megyei illetékeseket, hogy a múzeum felújítását
haladéktalanul végezzék el. A képviselôk azzal is egyetértettek, hogy a
tárgyalásokat majd csak az épület tulajdonjogának Békés város önkormányzatához
történô átadása után lehet folytatni, ez azonban a mai napig nem történt meg.
Közben elterjedt a "madzagos városban", hogy a Nagyházból szállodát
akarnak csinálni...
Baligáné Szűcs Irén, a múzeum igazgatója nem lepôdött meg hívásunkon és mint
mondta, ô is hallott arról, hogy a város múzeum helyett szállodát akar létesíteni
a Nagyházban. Mint megtudtuk, anyagilag igen rosszul állnak, az elsô félévi pénzük
már elfogyott, most a megye támogatásából vegetálnak. A szálloda létesítésének
ötletét az igazgató azért sem érti, mert véleménye szerint nincs a településen
akkora idegenforgalom, ami ezt a lépést indokolná, meg különben is, egy kis motel
sokkal kevesebbe kerülne, mint a Nagyház rendbetétele.
Baligáné Szűcs Irén felhívta a figyelmet arra is, hogy a megye más településein
(például Szeghalmon és Orosházán) hasonló, de nem ugyanilyen helyzetben vannak a
múzeumok.
Südy Istvánné, a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának gazdasági
igazgatóhelyettese tegnap délután Békésen járt, hogy kollégájával együtt
felmérje, mennyibe kerülne az épület felújítása. Az üggyel kapcsolatban a
következôket vázolta fel:
- Még tavaly év végén született egy olyan megállapodás a megyei és a békési
önkormányzat között, hogy 2002-ig a múzeumot közösen működtetik, a mi feladatunk
az, hogy minden év végéig benyújtsuk a tervezett költségvetést. Ezt meg is tettük
és a múzeum, valamint a Durkó utcai tájház közös költségvetését a helyi
képviselô-testület el is fogadta,
errôl rendelkeztek, pénzt viszont eddig még nem kaptunk. Most azt szeretnénk, hogy a
város legalább az elsô félévi, rá esô 1, 8 milliónyi összeget átutalná, mert
június 1-jétôl nehézzé vált a működtetés. Nem tudom, hogy mi lesz, talán a
megyei önkormányzat segít...
Lapunknak Pataki István, a település polgármestere elmondta: a történet ott
kezdôdik, már többször kérték a megyét, hogy újítassák fel a Nagyház
homlokzatát, mert az a fôtér legcsúnyább épülete. A renoválást a város is
elvégeztetné, ha száz százalékig az ô tulajdonukban volna az épület, viszont a
polgármester szerint a megyei művelôdési bizottság valamiért nem akarja, hogy ez
megtörténjen. A rájuk esô támogatást az önkormányzat csak akkor utalja át, ha a
városé lesz az épület, a polgármester értelmezése szerint ebben az esetben lép
életbe az ötven-ötven százalékos működtetés. A város vezetôje azt is közölte a
Békés Megyei Nap munkatársával, hogy már beszélt Domokos Lászlóval, a megyei
közgyűlés elnökével is, aki ígéretet tett rá: megpróbálja felgyorsítani az
átadást.
Pataki István kérdésünkre határozottan cáfolta azt a mendemondát, hogy szállodát
akarnak csinálni a Nagyházból. "Már csak azért sem tehetnénk ezt, mert
vállaltuk, hogy az épületet határozatlan ideig múzeumként üzemeltetjük. A lényeg
az, hogy nem tulajdont akarunk szerezni, hanem a várost akarjuk szépíteni és
hozzájárulni a múzeum teljes körű működtetéséhez" ? zárta mondandóját a
polgármester.
Az üggyel kapcsolatban telefonon megkerestük Papp Lászlót, Békés fôépítészét
is, aki elmondta, hogy szálloda létesítésérôl konkrét döntés nincsen, azt viszont
elismerte, hogy kollégáival beszélgetett errôl a lehetôségrôl. "Amit én tudok
- még egyszer hangsúlyozom, mindez csak beszélgetés szintjén hangzott el -, hogy a
környék most már kezd egész szépen rendbe jönni, viszont a megítélésem szerint a
Nagyház jelenleg halott, soha senki nem megy be oda vagy jön ki. Ha szálloda működne
ott, akkor sokkal nagyobb lenne az élet benne" ? mondta a fôépítész.
Pocsaji Richárd
Várszínházi
záródarab: Balkáni gerle (99. 08. 11.)
(Békés Megyei Nap)
A magyar drámairodalom élő klasszikusa, Sütő András: Balkáni gerle - Menyegzőnek
színe és fonákja című művének előadásaival zárja harminchatodik évadját a
Gyulai Várszínház. A darabot Iglódi István rendezésében, a Nemzeti Színház
előadásában láthatja a közönség augusztus 12-én és 13-án, csütörtökön és
pénteken, 20.30-tól a várszínpadon. A főbb szerepekben: Sinkovits Imre, Agárdy
Gábor, Moór Marianna, Fülöp Zsigmond, Varga Mária, Soltész Erzsébet, Dániel Vali,
Bede Fazekas Szabolcs és Rékasi Károly.
A Balkáni gerlét Sütő a ?90-es évek közepén írta, a Nemzeti Színház
társulatának művészei - akiknek Sík Ferenc idején Gyula állandó nyári
színjátszó helye volt - először tavaly okóber 2-án játszották a darabot a
színház Hevesi Sándor téri épületében. Gedeon Józseftől, a Gyulai Várszínház
igazgatójától megtudtuk, a két gyulai előadásra a jegyek nagy része már elfogyott.
A fürdőváros nyári színházának egyébként ez a darab a huszonkettedik produkciója
az idei évadban, a Balkáni gerle két előadásával együtt összesen negyvenhárom
előadást láthattak, láthatnak az érdeklődők.
K. O.
*
A nagyszénási csillagászok és a
napfogyatkozás (99.
08. 10.)
Nagy
nap a szerdai a nagyszénási csillagász szakkör életében: a közel három évtizedes
szervezet a helyi iskola sportpályáján a lehető legszélesebb közvélemény előtt
mutatkozhat be egy páratlan aktualitás kapcsán, ez pedig a napfogyatkozás.
A Kiss György vezette Mira szakkör ugyanis ezen a napon két távcsővel és a hozzájuk
csatlakoztatott kivetítővel mutatja be az égi tündöklést, ezáltal azok számára is
élvezhetővé - és főként biztonságossá - válik a Nap és a Hold koordinátáinak
egybeesése, akik esetleg nem rendelkeznek megbízható védőszemüveggel.
Az amatőr csillagászkodás Nagyszénáson régi hagyomány - nyilatkozta lapunknak a
szakkör vezetője, Kiss György, a szakkör alapítója. A 78 éves polihisztor - aki a
csillagászkodás mellett otthonosan mozog más természettudományokban is, illetve
lelkes fotós - a hetvenes évek elején szerezte be az első csillagászati távcsövet,
melynek lencséjét maga csiszolta. Aztán egyre komolyabb felszerelést gyűjtött össze
a helyi Czabán Művelődési Házban működő szakkör, a négy távcső, illetve a
hozzájuk tartozó technikai berendezések mára megközelítik a milliós értéket.
A Mira nevet nem véletlenül választották: ez az a bolygó ugyanis, amely
metamorfózisairól híres. Ugyanez vonatkozik a szakkörre is, melynek tagsága igen
sokszínű: szinte minden korosztály képviselteti magát a kisiskolásoktól a
nyugdíjasokig, arról nem is beszélve, hogy az évek múlásával nagy számban
cserélődik a tagság. A taglétszám jelenleg harminc fő körüli. A szénási amatőr
csillagászok azon túl, hogy rendszeresen figyelik az égi mozgásokat, illetve
előadásokat hallgatnak meg a témáról, gyakorta kelnek útra, hogy megtekintsék az
ország jelentősebb csillagvizsgálóit.
Fennállásuk óta azonban mégis a napfogyatkozás a legjelentősebb esemény, erre már
hosszú ideje készülnek. A szakkörvezető például már több előadást is tartott
Nagyszénáson, illetve a környező településeken, sőt a szerdai eseményen is az ő
magyarázatával kísérhetik figyelemmel az érdeklődők a teljes napfogyatkozást.
Vissza
a címlapra
Kultúra-archívum
|
|