Kultúra, szabadidő

Időutazás a Táncsicsban
Kettős ünnep helyszíne volt hétfőn az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola. A jelenlévők egyrészt arra koccintottak, hogy hézagpótló munka látott napvilágot: megjelent A gimnázium története Orosházán, 1933-1998 című kötet. Ugyancsak ünnep az iskola életében, hogy két új multimédiás tantermet avattak fel.
Csodálatos időutazásnak nevezte dr. Szabó Ferenc nyugalmazott megyei múzeumigazgató, a kötet lektora a gimnázium emlékkönyvét, melyet az intézmény két korábbi, illetve jelenlegi direktora írt: Keller József, Fülöp Béla, valamint Blahó János. A legtöbb munka értelemszerűen Keller Józsefre hárult, aki évtizedekig igazgatta az iskolát.
A lektor szerint hasonló részletességű, hitelességű, teljességű iskolatörténeti munka nemigen található a szűkebb térségben. Ez elsősorban a gazdag tényanyagnak köszönhető, melyeket a szerzők kitartó szívóssággal kutattak fel. Ennek ellenére - figyelmeztetett dr. Szabó Ferenc - előfordulhatnak apróbb hibák, például névelírások, illetve kimaradt nevek, ám ez hasonló nagyságrendű munkák esetében szinte törvényszerű. Ugyancsak erénye az emlékkönyvnek, hogy alapos gazdasági, társadalmi, művelődéstörténeti háttérinformációval látja el az olvasót nem csak a vizsgált időszakról, hanem az iskolaalapítás előzményeiről is.
Az iskola múltjának felidézése után a vendégek máris a jövőben találták magukat: a program része volt ugyanis az ötmilliós beruházással megvalósított két, egyenként 17 munkaállomásos multimédiás kabinet felavatása. Beszédében Dancsó József országgyűlési képviselő, az iskola volt diákja saját élményein keresztül méltatta az esemény jelentőségét, utalva rá, hogy egy évtizede az orosházi diákság még számítástechnikai alapok nélkül került be a felsőoktatási rendszerbe. Az utóbbi években ezt a hátrányt is lefaragta az intézmény, így még nagyobb esélye van, hogy felsorakozzon az ország legjobb középiskolái közé - hangsúlyozta a fideszes honatya. A 34 új, Pentium II-es számítógép, illetve a hozzájuk csatlakozó audiorendszer ötmillió forintjába került az intézménynek, melyet a szakképzési alapból teremtettek elő. Elsősorban az informatikai és a nyelvtanulást szolgálja majd a két kabinet, de más tantárgyak oktatását is tervezik itt. A most átadott munkaállomások egyelőre csak belső hálózaton kommunikálnak egymással, de tervezik csatlakoztatásukat az internethez is.
Blahó János igazgató lapunk kérdésére elmondta: a Táncsics jó úton halad afelé, hogy a térség informatikai központja legyen, hiszen a tervek szerint felvállalják az orosházi, illetve térségi pedagógus kollégák számítástechnikai képzését, ezen túl a gimnázium maga is tartalomszolgáltatóvá válik: honlapjukon egyre több friss információ érhető el az iskola és a város életéből.

Harmincöt év tűvel és cérnával
Közel húsz magyarországi, illetve határainkon túli tájegység motívumai köszönnek vissza azokon a hímzéseken, melyek szeptember 5-éig, vasárnapig láthatók az orosházi Petőfi Művelődési Központ koncerttermében. A kiállított munkák a helyi Díszítőművészeti Kör elmúlt három és fél évtizedét reprezentálják: 1964-ben alakult meg ugyanis a csoport Sonkolyos Károlyné, Margitka néni vezetésével, aki a mai napig irányítja az itt folyó alkotómunkát. A tárlatot Pál Miklósné, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnöke nyitotta meg.
Az orosházi asszonyok egyébként autentikus forrásból tanulmányozták az általuk elkészített motívumokat: bejárták az ország szinte minden részét, valamint elutaztak Erdélybe, a Felvidékre és más magyarlakta területekre. Az elmúlt évtizedek számos sikert hoztak a kör számára, munkáik megfordultak már Franciaországban, illetve az Egyesült Államokban is. Tevékenységüket több állami és megyei kitüntetéssel ismerték el. De a legjobban talán arra büszkék, hogy az úgynevezett szálánvarrási technikában ők a legjobbak az országban. Az alapítótagok mellé időközben igen sokan csatlakoznak, jelenleg a legfiatalabb tagjuk egy huszonéves hölgy.
A kör továbbra is várja a csatlakozni szándékozó hölgyeket. Erre jó alkalomnak ígérkezik a szeptember 1-jei, szerdai nyílt szakköri nap, melyet a kiállítás helyszínén rendeznek meg, s ahol bármely érdeklődő tűt és cérnát ragadhat.

Szép lányok, szép házak
Az orosházi Hegyi Mónika bizonyult a legszebb lánynak pénteken a helyi Szent István-napi vigasság résztvevői közül, így ő vihette haza a Gyopáros Szépének járó díjat augusztus 20-ai lapzártánkat követően. Udvarhölgyei ugyancsak orosháziak: a közönség Vincze Emesét és Kókai Noémit sorolták a második, illetve a harmadik helyre. Az est sztárvendége, a Ladánybene 27 együttes adományozta a szépségverseny különdíját: a magyar reggaezene reprezentánsai Vincze Emesét találták a legszebbnek, így ő jövőre vendégként vehet részt a zenekar által szervezett hagyományos nyári táborozásán.
Ugyancsak pénteken osztották ki a korábban meghirdetett Virágos Városért pályázat díjait. A bírálóbizottság a fődíjat Kővári Jánosnénak ítélte oda, mint a legszebben virágosított erkély és magánház tulajdonosának. A legszebb erkélyért járó díjat dr. Nagy Sándorné, a legszebb magánházért, kertért és közterületért járó díjat Surányi András vehette át, míg az intézmények közül a Könd utcai óvodát találta a legszebbnek a zsűri. A pályázaton szponzori különdíjban részesült Csongrádi Pál és dr. Nagy Sándorné.

Fúvósfesztivál, búcsú, tűzijáték Tótkomlóson
Csütörtökön este ünnepi megnyitóval, illetve az ünnepelt Tótkomlósi Gyermek Fúvószenekar és a MOL Rt. Agro-Pils Ifjúsági Fúvószenekar közös koncertjével kezdődött meg a vasárnap estig tartó komlósi fúvószenei fesztivál. A fesztivált annak tiszteletére rendezték meg, hogy harminc esztendeje alapították meg a helyi fúvószenekarok jogelődjét. A nyitónap programja a törökbálinti német nemzetiségi fúvószenekar jó hangulatú zenés-táncos estjével zárult.
Másnap, azaz Szent István napján már kora reggel, hat órakor fúvósok ébresztették a várost. A fesztivál programja délután 16 órakor zenés felvonulással, majd a résztvevő zenekarok közös műsorával folytatódott. Az eseményen több ezren tapsolták végig a programot. A fesztivál mellett további vonzerőt jelentett még a hagyományos augusztus 20-ai búcsú, az esti tűzijáték, illetve a Spectrum Blues Band hajnalig tartó utcabálja.
Ugyancsak pénteken délután tartották meg a helyi Szent István-napi megemlékezést, szorosan a fúvósfesztivál programjába illeszkedve. A rendezvény szónoka Homoki János, a Honvédelmi Minisztérium kisgazda politikai államtitkára volt. Homoki előre megírt beszédében a Szent István-i életművet méltatta, utalva annak napjainkra is érvényes üzenetére. Ennek lényegét az államtitkár a nyugathoz való csatlakozásban látja. Mint fogalmazott, egy évezreddel később Szent István döntésének megerősítésére kerül sor azzal, hogy hazánk csatlakozni kíván az Európai Unióhoz. Azonban figyelmeztetett: nem mindent kell átvenni, ami új, csak azt, ami jó és és összhangban van a Szent István-i örökséggel.
A program a kassai vendégzenekarok , illetve a Hevesi zenekar koncertjével folytatódott, majd a vasárnapi zárónapon az erdélyi rétyi fúvószenekar és a mezőhegyesi alapfokú művészeti iskola fúvószenekara ad koncertet, majd a program táncmulatsággal zárult, melyen a Ritmika zenekar biztosította a talpalávalót.

Jubiláló gyulai fotóklub
Jubileumi kiállítással ünnepli fennállása másfél évtizedét a gyulai Székely Aladár fotóklub a csorvási új művelődési ház galériájában. A tegnap megnyílt tárlaton tizennyolc alkotó munkái láthatók.
A klub története ennél hosszabb időre nyúlik vissza: korábban szakkörként működött a klub jogelődje, majd tizenöt esztendeje a klub szervezeti forma mellett döntöttek. Lapunk érdeklődésre Bánfi Barnabás, a klub vezetője - akinek ugyancsak tegnap nyílt gyermekeivel közös tárlata Sarkadon - elmondta: az elmúlt időszakban Békés megye legaktívabb fotós szervezetévé nőtte ki magát a közösség, hiszen a gyulai tagok mellett Sarkadról, Békéscsabáról, Mezőberényből is látogatják heti rendszerességű foglalkozásaikat. A közel harminc tagú szervezet tagjai a fotóművészet számos ágát művelik, a hagyományos stílusok mellett megtalálhatók a legmodernebb, a számítástechnika vívmányait is alkalmazó fotósok. A klub szakmai tekintélyére jellemző, hogy nem csak kedvtelésből fotózók látogatják foglalkozásaikat, hanem fényképésztanulók, sőt hivatásos fotóriporterek is tagjai a gyulai Székely Aladár fotóklubnak.

Az alig ismert Kner Albert

(Békés Megyei Nap) A Kner család több, a magyar nyomdászat és könyvművészet fejlôdését formáló személyiséget adott a világnak. A feléjük megnyilvánuló különleges érdeklôdés ellenére a családnak vannak olyan jelentôs pályát befutott tagjai, akik méltatlanul kevés figyelmet kaptak. Közéjük tartozik a nyomdaalapító Kner Izidor legkisebb gyermeke, Albert. A feledésre egyetlen magyarázat van: Kner Albert 1940-ben kivándorolt az Egyesült Államokba, így hazai munkásságának emléke lassan-lassan megfakult; amerikai pályaszakaszát pedig csak
nagyon kevesen ismerték Magyarországon - hangsúlyozták szombaton Gyomaendrôdön többen is, a Kner Albert születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Az eseményre a család Egyesült Államokban élô tagjai is eljöttek.
A rendezvény résztvevôit a Fô út 173?179. szám elôtti Kner-emlékműnél dr. Erdôs Ákos, a Gyomai Kner Nyomda Rt. igazgatótanácsának elnöke köszöntötte. Hangsúlyozta, a nyomdaalapító Kner Izidor hat gyermeke közül csak kettô nem alakított ki szoros kapcsolatot a nyomdászattal: Lajos, aki korán öngyilkos lett, és Ilona, aki feleségként élte le az életét.
Imre és Endre lettek apjuk halála után a gyomai nyomda örökösei,
mindketten a holocaust áldozataként fejezték be életüket. Albert és Erzsébet életútja Chicagóba vezetett, mindketten jelentôs sikert értek
el. Albert olyan stílust vitt ki, amellyel iskolát teremtett az amerikai csomagolóanyag-gyártásban. A Kner család mai leszármazottai között is sokan valamilyen formában a betűvel, a nyomdászattal foglalkoznak. Például Andrew Peter Kner és felesége New Yorkban jelentôs lapot szerkeszt. Az emlékműnél a család, a nyomda és a városi önkormányzat helyezte el koszorúját.
A Hôsök útján - az egykori piactéren - a leszármazottak fát ültettek a Kner család emlékére. Dr. Dávid Imre polgármester megfogalmazta: a település életében különös jelentôségre tett szert ez a család. A nyomda alapításától, 1882-tôl egészen 1944-ig sok lakosnak adtak megélhetést, és ezáltal gazdagodhatott, polgárosodhatott Gyoma. Termékeivel Európába, sôt a tengeren túlra is elvitte a település hírét.
A harmincas évek elején Kner Izidor saját költségén ezer hársfát állíttatott elô és azokat az akkori Deák Ferenc úton ültették el, az utca nevét is megváltoztatták Hôsök útjává. A település lakosai közül az elsô világháborúban hatszázan haltak hôsi halált, emlékükre ültették a gyomai hársfasort. Az idôközben elpusztult fák pótlását kezdték meg
most a család leszármazottai. Az elkövetkezô egy-két esztendôben a városi önkormányzat szeretné az egész hársfasort felújítani.
Andrew Peter Kner elmondta, ötéves volt, mikor 1940-ben szüleivel, testvéreivel elhagyták Magyarországot. Édesapja jól működô üzletet hagyott itt. Amerikában is sikeres és boldog volt. A meccseken lelkesen énekelte az amerikai himnuszt, de a magyar közösségekben a magyar himnuszt meg is könnyezte. Ha kimondta azt a szót: haza, mindig Gyomára gondolt.
A Kner Nyomdaipari Múzeumban a Kner Albert munkásságát bemutató centenáriumi kiállítást dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatóhelyettese nyitotta meg. Mint mondta: Kner Albert amerikai sikerét annak köszönhette, hogy széles nyomdaipari ismerete révén a teljes gyártási folyamatot át tudta tekinteni. A kiállítást fontosnak értékelte, egyrészt a tipográfia szempontjából, másrészt azért, mert segíti nyomdaipari múltunk megismerését is.
M. L.

Kincsek a polcon - augusztusi videóajánlat

Néha bizony komoly kincsekre bukkanhatunk a videótékák polcain is. Így járhat az, aki az augusztusi újdonságok közt válogat: a nagyhírű Sidney Lumet (12 dühös ember, Serpico, Gyilkosság az Orient Expresszen) minden különösebb csinnadratta nélkül megjelent legújabb filmjét emelheti le, és viheti haza, persze csak kölcsön. A Gloria című film címszerepét egy további nagy sztár, Sharon Stone alakítja. Hősnőnk barátja helyett ül hosszú éveket a sitten, majd szabadulása után első útja a régi bandához vezet, hogy megkapja a jussát az átvállalt kényszerpihenőért. Gloria azonban csalódni kénytelen: nemcsak, hogy egy vasat sem kap, de barátja is hűtlennek bizonyul. A lány nem nyugszik bele a dologba  - hirtelen ötlettől vezérelve bosszút áll.
Új Oliver Stone-filmet is választhatunk az előző mellé: a Született gyilkosok rendezője ezúttal egy abszurd világba vezeti be a nézőt. A U-Turn - Halálkanyar Sean Penn által alakított főhőse, Bobby Cooper Las Vegas felé autózik, ám a sivatag közepén, egy benzinkútnál lerobban az autója. Mivel nem akad senki, aki meg tudná javítani, Bobby a közeli kisvárosba megy szerelőért. Ám a különös emberek lakta településen hősünk egyszerűen fogságba esik, s ezt tetézi Jake (Nick Nolte) ajánlata: ölje meg a feleségét. Bobby elvállalja a feladatot, de amikor megismerkedik a vonzó Grace-szel, váratlanul újabb megbízatást kap...
Némileg emlékeztet az előző film alaphelyzetére A jövevény című videó. Ebben egy különös idegen érkezik a világtól elzárt parányi kansasi településre. Egy ismeretlen családnál száll meg, ahol megjelenése hamarosan felborítja az addigi nyugalmas, de meglehetőst unalmas életét. A férfi összebarátkozik a kissé ügyefogyott Flyboyjal, akinek anyja, a fiatal özvegyasszony azonnal kiveti rá a hálóját.  Azonban gyilkosságokkal tarkított, sötét tikok árnyékolják be a család és a jövevény múltját, amelyek nem maradhatnak tovább titokban, ha a férfinak nem sikerül újdonsült szerelmével időben elmenekülnie a bűnös városból.
A katasztrófafilm és a thriller szerencsés elegye A tűz markában című film, mely a nyugati partra csábítja a házimozizót: az egyik Los Angeles-i szállodát hatalmas tűz emészti el. A maradványok között rejtélyes bibliai idézetre bukkannak,  melyről kiderül, hogy az egyik áldozat bűneire utal. A városban további gyújtogatások történnek, melyek szintén szoros összefüggésben állnak e furcsa bibliai üzenetekkel...
De nem csak az izgalom utáni vágyainkat elégítik ki a videóforgalmazók augusztusban, számítanak rekeszizmainkra is. Itt van mindjárt a Sipirc! című film, amelynek alapsztorija egy nem túl tartalmas életet élő ügynök kalandjait meséli el, akinél egy unalmas estén gyerekkori barátja jelentkezik meg. A bonyodalmak akkor kezdődnek, mikor kiderül, hogy a cimbora most szökött meg a sittről, ahol ötéves büntetését töltötte... Őrült ámokfutás veszi kezdődik hamarosan, ahol nemcsak a rendőrök, hanem a maffia is beszáll az üldözésbe. Ugyancsak az augusztusi videókínálatban szerepel az Ennivaló a csaj című vígjáték, melyben egy testvérpárnak helikopterük segítségével sikerül - szó szerint - halálra rémiszteni nevelőapjukat. Akad azonban egy fültanú: Sally, a helyi gyorsétterem kiszolgálónője. A fiúk szeretnék kideríteni, mennyit tud a lány. Közben egyikük beleszeret, másikuk viszont arra a következtetésre jut, hogy jobb lenne örökre elhallgattatni.
Érezd magad otthon, akár akarod, akár nem - ez a mottója a Woop Woop - Az Isten háta mögött című filmnek. A főszereplő, Teddy New Yorkból Auszráliába teszi át székhelyét, ám alig érkezik meg a kontinensre, csapdába kerül: felvesz egy autóstopos csodanőt , röviddel később azonban a szőke bombázó egy balhoroggal leteríti a férfit. Hősünk egy különös kisvárosban tér magához, s meglepve veszi tudomásul, hogy időközben házasságot kötött az ifjú hölggyel, sőt hamarosan az apaszerep következik. A város törvényei értelmében, továbbá a vendégmarasztaló apósnak hála innen senki sem távozhat. A megrögzött agglegénynek azonban nincs maradása...

A napfogyatkozás és az idő

Júdás könyve vagy tényleg fesz van?

Ki hitte volna, hogy tíz (Orbán-időszámítás szerint: kilenc) évvel a rendszerváltás után kasszasiker lehet Magyarországon egy tényfeltáró könyvecske, amely ráadásul nem egy énekesnő ágyasairól, vagy egy rockzenész arany iránti vonzalmáról szól; sőt nem is tartozik bele az angolszász nyelvterületen dívó Milyen tusfürdőt használt Lady Diana vagy Milyen szerető a korosodó Mick Jagger típusú bulvár-visszaemlékezések sorába. Azt hittük egykor, hogy csak a rendszerváltáskor lehet nagy példányszámban eladni olyan könyveket, mint a Kiskirályok mundérban, A vég, illetve a Vörös Horizontok (ha még emlékszik valaki ezekre a címekre).
Bartus László, a mai magyar újságírás egyik legfigyelemreméltóbb képviselője (168 Óra, Hetek, Világgazdaság) a legautentikusabb forráshoz nyúlt: saját élményanyagát dolgozta fel, amikor megírta a Fesz van című könyvét, s mely vaskos közéleti témát dolgoz fel: a legdinamikusabban fejlődő, s ezzel a történelmi egyházak prominenseinek sok álmatlan éjszakát okozó immár ötvenezres Hit Gyülekete kulisszatitkaiba enged betekintést.
A könyv nem csak jól fogy, hanem beszédtéma is tanult és kevésbé kvalifikált körökben, sőt izgalmas sajtóviták tárgya, lásd Élet és Irodalom. Mindamellett megjelenése jól jött azoknak a politikai erőknek, akik a történelmi egyházak dominanciáját szeretnék megszilárdítani, és jól jött az ateista tudatlanoknak is, akik egy másik véglet hadállásaiból ugyan, de türelmetlenek a szokásostól eltérő vallási megnyilvánulásokkal szemben (bukfencezés, vonaglás, stb.).
Meggyőződésem, hogy Bartusnak nem volt célja lovat adni a kurzus, illetve az ateista intolarencia bajnokai alá, mint ahogy kizárt dolognak tartom, hogy szó lenne bármiféle időzítésről. Ami az írás egyik erőssége, az éppen maga a kíméletlen kitárulkozás: egy kőkemény, kérlelhetetlen tényfeltáró újságíró (merthogy Bartus azon kevés magyar sajtómunkások egyike, akik bulldogszívóssággal visznek végig egy sztorit, lásd a fentebb említett újságok általa jegyzett cikkeit) feltárja legszemélyesebb titkait, hitének metamorfózisait. S Bartus a felületes olvasóval (illetve a könyv elolvasása nélkül vádaskodókkal) szemben egy pillanatig sem állítja, hogy a gyülekezet maga a szemfényvesztés, a csalás, csupán annyit állít, hogy valami megváltozott az "új hullám" beköszönte után, s ezért maga a vezető lelkész a felelős, akinek bizonyos emberi tulajdonságain, képességein túlnőtt az általa viselt óriási felelősség. (Új hullám kifejezésen azt érti a szerző, amikor a kilencvenes évek derekán egyre nagyobb jelentőséget nyertek a démonűzések, illetve az extrém istentiszteleti formák - K. Gy.) Bartus egy pillanatig nem állítja, hogy a Hit Gyülekezete hívői nem találkoztak az élő Istennel, csupán azt mondja, hogy idővel egyre többen igyekeztek megfelelni az elvárásoknak, és mímelték az isteni adományokat (nyelveken szólás és egyéb megnyilvánulások). S azt sem sugallja a szerző, hogy ez egy gazdasági összeesküvés, éppen ellenkezőleg: a Hit Gyülekezete megteremtette a követendő egyház-finanszírozási modellt, csakhogy idővel a pénz a jelentőségénél nagyobb szerepet kapott.
Rengeteg meghökkentő sztori olvasható a kötet lapjain, melyek valóságtartalmát az érintettek tagadják. Szó esik megalázásokról, öngyilkosságokról, sikkasztásokról, arroganciáról stb. Viszont egyelőre csak cáfolat van, sajtóperek nincsenek. Munkáját egyértelműen Németh Sándorra hegyezte ki a szerző, illetve arra a szűk körre, amely hűséges a vezető lelkészhez (közéjük tartozik Hack Péter országgyűlési képviselő is). Fontos vezérfonal még a jól ismert kapcsolat az SZDSZ-szel, sőt egyesek szerint a könyv megszületésének hátterében a helyét kereső liberális párton belüli csaták állnak (ne feledjük: Kuncze piarista diák volt). Tény, hogy a párt szőrmentén tudta le a Fesz van-t: egy sértett ember kicsinyes bosszújának minősítve azt.
A könyv letétele után az olvasó - így e sorok írója is - bizonytalanságban marad. Ennek oka, hogy egyrészről tiszteli Bartus újságírót (miért pont most hazudna, ha újságcikkeiben sem teszi?), másrészről pedig környezetében számos hites akad, akik kivétel nélkül tisztességes emberek. S ha ők elhiszik, hogy Németh Sándor valóban isteni kenet birtokában végzi tevékenységét, ezt a hitet a társadalomnak is kötelessége tiszteletben tartani.
Mert: "A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, s a nem látott dolgokról való meggyőződés". Zsidókhoz írt levél 11.1.
Korbely György

Tehetséggondozás Gádoroson (99. 08. 13.)

A Tehetséges Gádorosi Tanulókért Alapítvány a közelmúltban tette közzé a következő tanévre szóló pályázatát, melyre egyaránt jelentkezhetnek középiskolás, illetve felsőoktatási intézményben tanuló diákok, feltéve, ha rendelkeznek a szükséges feltételekkel.
A gimnazisták és szakközépiskolásoknál ez minimum 4,4-es tanulmányi átlagot jelent, az egyetemistáknál és főiskolásoknál pedig legalább négyes átlagú vizsgaeredményeket. A döntésnél figyelembe veszik továbbá a szülők szociális helyzetét.
A leadási határidő szeptember 10-e. A pályázókat arra kéri a kuratórium, hogy zárt borítékban juttassák el kérelmüket Kozmer Imre igazgatóhoz a helyi iskola címére. A boríték tartalmazza az igénylő rövid önéletrajzát, igazolásokat a család anyagi helyzetéről, illetve a bizonyítvány vagy a leckekönyv aktuális bejegyzésének másolatát.

(Békés Megyei Nap) Békéscsaba közoktatási intézményeiben folyamatosan csökken a gyermeklétszám, amit nem követett az alkalmazottak száma. Éppen ezért az önkormányzat oktatási bizottsága áttekintette, melyek a kötelezô feladatok, és ennek értelmében döntött a további létszámleépítésrôl július 8-ai ülésén a megyei jogú város képviselô-testülete - mondta érdeklôdésünkre Szilvásy Ferenc alpolgármester, aki egyúttal válaszolt a Pedagógusok Szakszervezete békéscsabai titkárának a Békés Megyei Napban szerdán megjelent kifogásaira. A városvezetô jelezte, 141 közalkalmazott elbocsátásáról döntöttek, ám ezzel még nincs vége a létszámleépítésnek.
A júliusban megszületett újabb megszorító intézkedések hátterébôl a kényszerhelyzetet emelte ki Szilvásy Ferenc. Emlékeztetett rá: a városnak nincsenek pénzügyi tartalékai, ezért is kényszerült nemrégiben 550 millió forintos hitelfelvételre. - Innen már nem szabad hátra lépni, ezért döntöttünk a takarékossági intézkedések mellett - szögezte le az alpolgármester. A közoktatási szférában az egyre csökkenô létszámmal nem tartott lépést a foglalkoztatottak száma, ezért és az emiatt kialakult feladat hiányában döntött a testület a létszámleépítésrôl július elején. Az akkor született határozatok értelmében szeptember elsejétôl ebben a szférában összesen 141 közalkalmazottnak szűnik meg a munkaviszonya.
Ez egyaránt érinti a bölcsôdéket, óvodákat, általános és középiskolákat, de kiterjed a gyermekélelmezési intézményekre és a Békési Úti Közösségi Házra is - tudtuk meg.
Csoportok, osztályok és ezzel együtt feladatok szűnnek meg - hangsúlyozta Szilvásy. Ugyanakkor elmondta, bár nem lenne kötelezô városi feladat, de a jövôben is alkalmaznak fejlesztô pedagógusokat, a számítógépes rendszergazdáknak külön státust biztosítanak az iskolákban. Emellett az óvodai csoportokhoz rendelt 24 dajka státusát megszüntették. A mostani létszámcsökkentés érinti az oktatási intézmények adminisztrációs munkatársait, akik közül sokaknak szűnik meg az állása.
Arra a felvetésére, hogy a Pedagógusok Szakszervezete azt szeretné, hogy a képviselô-testület tárgyalja újra a júliusban hozott határozatokat, Szilvásy elmondta: erre van lehetôség. Minimálisan hét képviselônek, az alpolgármester rendelkezése szerint, augusztus 19-én déli 12 óráig jeleznie kell az errôl szóló szándékot. Így még a szeptember eleji tanévkezdés elôtt rendkívüli ülést tarthatnának a békéscsabai városházán. Végül a megyeszékhely oktatási kérdésekkel foglalkozó alpolgármestere elmondta, Járai Zsigmond pénzügyminiszter egyértelműen leszögezte: a jövô évi pedagógus-bérfejlesztés forrása a létszámleépítés. Modellszámítások alapján nyilvánvaló: 13 százalékos béremeléshez 11 százalékos elbocsátás szükséges. Szilvásy Ferenc lapunk munkatársának azt is egyértelművé tette, hogy ez sajnos nem az utolsó ilyen intézkedés Békéscsabán.
B. T.

(Békés Megyei Nap) Veszélyben a múzeum címmel a Békési Újság legújabb száma arról ír, hogy veszélybe került a helyi Jantyik Mátyás Múzeum (Nagyház) jövôje. Mint azzal korábban mi is foglalkoztunk, a múzeum tulajdonjogával és működtetésével kapcsolatban régóta megy a huzavona a megye és a város között. Egy 1998 év végi megállapodás szerint annak fenntartási költségeit ötven-ötven százalékban kellene állnia a két önkormányzatnak.
A békésiek azonban mind ez ideig nem utalták át a rájuk esô idei, mintegy négymillió forintnyi támogatást, viszont a helyi képviselôk június 3-ai ülésükön felszólították a megyei illetékeseket, hogy a múzeum felújítását haladéktalanul végezzék el. A képviselôk azzal is egyetértettek, hogy a tárgyalásokat majd csak az épület tulajdonjogának Békés város önkormányzatához történô átadása után lehet folytatni, ez azonban a mai napig nem történt meg. Közben elterjedt a "madzagos városban", hogy a Nagyházból szállodát akarnak csinálni...
Baligáné Szűcs Irén, a múzeum igazgatója nem lepôdött meg hívásunkon és mint mondta, ô is hallott arról, hogy a város múzeum helyett szállodát akar létesíteni a Nagyházban. Mint megtudtuk, anyagilag igen rosszul állnak, az elsô félévi pénzük már elfogyott, most a megye támogatásából vegetálnak. A szálloda létesítésének ötletét az igazgató azért sem érti, mert véleménye szerint nincs a településen akkora idegenforgalom, ami ezt a lépést indokolná, meg különben is, egy kis motel sokkal kevesebbe kerülne, mint a Nagyház rendbetétele.
Baligáné Szűcs Irén felhívta a figyelmet arra is, hogy a megye más településein (például Szeghalmon és Orosházán) hasonló, de nem ugyanilyen helyzetben vannak a múzeumok.
Südy Istvánné, a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának gazdasági igazgatóhelyettese tegnap délután Békésen járt, hogy kollégájával együtt felmérje, mennyibe kerülne az épület felújítása. Az üggyel kapcsolatban a következôket vázolta fel:
- Még tavaly év végén született egy olyan megállapodás a megyei és a békési önkormányzat között, hogy 2002-ig a múzeumot közösen működtetik, a mi feladatunk az, hogy minden év végéig benyújtsuk a tervezett költségvetést. Ezt meg is tettük és a múzeum, valamint a Durkó utcai tájház közös költségvetését a helyi képviselô-testület el is fogadta,
errôl rendelkeztek, pénzt viszont eddig még nem kaptunk. Most azt szeretnénk, hogy a város legalább az elsô félévi, rá esô 1, 8 milliónyi összeget átutalná, mert június 1-jétôl nehézzé vált a működtetés. Nem tudom, hogy mi lesz, talán a megyei önkormányzat segít...
Lapunknak Pataki István, a település polgármestere elmondta: a történet ott kezdôdik, már többször kérték a megyét, hogy újítassák fel a Nagyház homlokzatát, mert az a fôtér legcsúnyább épülete. A renoválást a város is elvégeztetné, ha száz százalékig az ô tulajdonukban volna az épület, viszont a polgármester szerint a megyei művelôdési bizottság valamiért nem akarja, hogy ez megtörténjen. A rájuk esô támogatást az önkormányzat csak akkor utalja át, ha a városé lesz az épület, a polgármester értelmezése szerint ebben az esetben lép életbe az ötven-ötven százalékos működtetés. A város vezetôje azt is közölte a Békés Megyei Nap munkatársával, hogy már beszélt Domokos Lászlóval, a megyei közgyűlés elnökével is, aki ígéretet tett rá: megpróbálja felgyorsítani az átadást.
Pataki István kérdésünkre határozottan cáfolta azt a mendemondát, hogy szállodát akarnak csinálni a Nagyházból. "Már csak azért sem tehetnénk ezt, mert vállaltuk, hogy az épületet határozatlan ideig múzeumként üzemeltetjük. A lényeg az, hogy nem tulajdont akarunk szerezni, hanem a várost akarjuk szépíteni és hozzájárulni a múzeum teljes körű működtetéséhez" ? zárta mondandóját a polgármester.
Az üggyel kapcsolatban telefonon megkerestük Papp Lászlót, Békés fôépítészét is, aki elmondta, hogy szálloda létesítésérôl konkrét döntés nincsen, azt viszont elismerte, hogy kollégáival beszélgetett errôl a lehetôségrôl. "Amit én tudok - még egyszer hangsúlyozom, mindez csak beszélgetés szintjén hangzott el -, hogy a környék most már kezd egész szépen rendbe jönni, viszont a megítélésem szerint a Nagyház jelenleg halott, soha senki nem megy be oda vagy jön ki. Ha szálloda működne ott, akkor sokkal nagyobb lenne az élet benne" ? mondta a fôépítész.
Pocsaji Richárd

Várszínházi záródarab: Balkáni gerle (99. 08. 11.)

(Békés Megyei Nap) A magyar drámairodalom élő klasszikusa, Sütő András: Balkáni gerle - Menyegzőnek színe és fonákja című művének előadásaival zárja harminchatodik évadját a Gyulai Várszínház. A darabot Iglódi István rendezésében, a Nemzeti Színház előadásában láthatja a közönség augusztus 12-én és 13-án, csütörtökön és pénteken, 20.30-tól a várszínpadon. A főbb szerepekben: Sinkovits Imre, Agárdy Gábor, Moór Marianna, Fülöp Zsigmond, Varga Mária, Soltész Erzsébet, Dániel Vali, Bede Fazekas Szabolcs és Rékasi Károly.
A Balkáni gerlét Sütő a ?90-es évek közepén írta, a Nemzeti Színház társulatának művészei - akiknek Sík Ferenc idején Gyula állandó nyári színjátszó helye volt - először tavaly okóber 2-án játszották a darabot a színház Hevesi Sándor téri épületében. Gedeon Józseftől, a Gyulai Várszínház igazgatójától megtudtuk, a két gyulai előadásra a jegyek nagy része már elfogyott. A fürdőváros nyári színházának egyébként ez a darab a huszonkettedik produkciója az idei évadban, a Balkáni gerle két előadásával együtt összesen negyvenhárom előadást láthattak, láthatnak az érdeklődők.
K. O.
*

A nagyszénási csillagászok és a napfogyatkozás (99. 08. 10.)

Nagy nap a szerdai a nagyszénási csillagász szakkör életében: a közel három évtizedes szervezet a helyi iskola sportpályáján a lehető legszélesebb közvélemény előtt mutatkozhat be egy páratlan aktualitás kapcsán, ez pedig a napfogyatkozás.
A Kiss György vezette Mira szakkör ugyanis ezen a napon két távcsővel és a hozzájuk csatlakoztatott kivetítővel mutatja be az égi tündöklést, ezáltal azok számára is élvezhetővé - és főként biztonságossá - válik a Nap és a Hold koordinátáinak egybeesése, akik esetleg nem rendelkeznek megbízható védőszemüveggel.
Az amatőr csillagászkodás Nagyszénáson régi hagyomány - nyilatkozta lapunknak a szakkör vezetője, Kiss György, a szakkör alapítója. A 78 éves polihisztor - aki a csillagászkodás mellett otthonosan mozog más természettudományokban is, illetve lelkes fotós - a hetvenes évek elején szerezte be az első csillagászati távcsövet, melynek lencséjét maga csiszolta. Aztán egyre komolyabb felszerelést gyűjtött össze a helyi Czabán Művelődési Házban működő szakkör, a négy távcső, illetve a hozzájuk tartozó technikai berendezések mára megközelítik a milliós értéket.
A Mira nevet nem véletlenül választották: ez az a bolygó ugyanis, amely metamorfózisairól híres. Ugyanez vonatkozik a szakkörre is, melynek tagsága igen sokszínű: szinte minden korosztály képviselteti magát a kisiskolásoktól a nyugdíjasokig, arról nem is beszélve, hogy az évek múlásával nagy számban cserélődik a tagság. A taglétszám jelenleg harminc fő körüli. A szénási amatőr csillagászok azon túl, hogy rendszeresen figyelik az égi mozgásokat, illetve előadásokat hallgatnak meg a témáról, gyakorta kelnek útra, hogy megtekintsék az ország jelentősebb csillagvizsgálóit.
Fennállásuk óta azonban mégis a napfogyatkozás a legjelentősebb esemény, erre már hosszú ideje készülnek. A szakkörvezető például már több előadást is tartott Nagyszénáson, illetve a környező településeken, sőt a szerdai eseményen is az ő magyarázatával kísérhetik figyelemmel az érdeklődők a teljes napfogyatkozást.

Vissza a címlapra
Kultúra-archívum