Piacvezetővé vált az OROSházaGLAS
Az

Kevés elismerést kap az agrárium
Szent István célja az volt, hogy minél kisebb vérveszteséggel vezesse át a magyarságot a kereszténység, ezáltal az európai kultúra felé. A kormány célja ugyanez: minél kisebb megrázkódtatással végrehajtani a polgári átalakulást - fogalmazott Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke vasárnap délelőtt Orosházán a helyi Parasztszövetség által szervezett aratóünnepen. A fábiánsebestyéni szövetkezet elnökeként is dolgozó politikus elsősorban Szent István érdemeit méltatta közönsége előtt. Aktuális ügyekről szólva elmondta: a sokak által nosztalgiával emlegetett szocialista mezőgazdaság nem a rendszerváltás miatt ment tönkre, hanem a tervutasításos rendszer életképtelensége miatt. A modern mezőgazdaság legfőbb sajátossága az alkalmazkodás a piaci viszonyokhoz. Napjaink gazdálkodója csak akkor élhet meg, ha a korral haladva naponta az interneten tájékozódik, például a chicago-i árutőzsde állását illetően. Később Farkas Sándor újságírói kérdésre elmondta: a szolnoki nagygyűlésen megfogalmazott követelések egy hosszú folyamat eredményei. Ugyanezek a problémák az előző kormány idejében is aktuálisak voltak, így jól látható, hogy nem szakmai, hanem politikai ügyről van szó - vélekedett a parlament mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke.
A piactéri esemény igazi látványosságnak bizonyult a helyiek számára: a reggeli zenés ébresztő hangjait követően lovas, hintós, munkagépes felvonulás, majd az ünnepi megemlékezések után gazdag kulturális és szórakoztató műsor teremtett jó hangulatot a piactéren.
Mint Tóth Sándor István, a szervező helyi Parasztszövetség ügyvezető elnöke elmondta: habár a mezőgazdaság általános helyzete nem ad okot a túlzott ünneplésre, a szervezők úgy döntöttek, hogy a mezőgazdaságba ölt munka ezt mégis indokolttá teszi. A rendezvény célja a Szent István-megemlékezésen túl az volt, hogy felhívják a figyelmet a mezőgazdaságból élők helyzetére, hiszen a város társadalmának jelentős részét ők teszik ki. Ennek ellenére a szövetség vezetője szerint jelentőségéhez képest kevés elismerést kap ez a réteg. Mindezt jól példázza, hogy még nem sikerült megvalósítani a mezőgazdaságban érdekelt gazdák és gazdálkodó szervezetek közös igényét, egy oktatási és információs központot Orosházán. A gazdákat ugyanis nem csak a tőke és az eszközhiány sújtja, hanem az információhiány is. Az ügyvezető elnök ezzel kapcsolatban elmondta: korábban a régi posta épületét szerették volna megkapni a várostól, azonban más megoldás is elképzelhető, erről azonban egyelőre nem kívánt nyilatkozni.

Elkészült a megvalósítási program (99. 07. 31.)

Legutóbbi ülésén a helyi képviselő-testület elfogadta az Orosházi Ipari Park megvalósítási programját, ezzel minden akadálya elhárult, hogy az önkormányzat induljon a napokban kiírt pályázaton.
A döntés értelmében a város déli iparterületén egy úgynevezett közepes ipari park létrehozását kezdeményezik. Ennek első lépcsőjeként rendezik az érintett terület, mintegy harminc hektár tulajdonjogát, illetve a már meglévő ipari övezetben lévő üzemektől elvi nyilatkozatot kérnek csatlakozási szándékukról. Ezzel párhuzamosan már megtörtént a majdani infrastruktúra tervezése.
A megvalósulási program készítői nagy hangsúlyt helyeznek a marketingmunkára, ennek jegyében egyebek közt az önkormányzat megbízottai tárgyalásokba kezdenek a potenciális befektetőkkel. Ugyancsak fontos eleme a programnak, hogy megfelelő logisztikai, azaz beszállítói és szolgálatói háttér álljon az ipari park majdani használóinak rendelkezésére.  

(Békés Megyei Nap) A Magyar Közlöny legutóbbi számában közlik az önhibáján kívül forráshiányos (ÖNHIKI) önkormányzatok részére hirdetett pályázatok idei eredményét. Ebben az esztendôben 37 települési és megyei önkormányzat adott be pályázatot, s ebbôl 34 sikeres volt. A támogatott önkormányzatok közül a legtöbbet Gyula városa kapta, 96 millió forintot. A megyébe összesen 447 millió forint kiegészítô állami forrás érkezett. A pályázásra jogosultak körébe azok az önkormányzatok tartoznak bele, amelyek saját bevételeikbôl és az állami normatívákból képtelenek volnának ellátni a számukra elôírt kötelezô önkormányzati feladatokat. Önhibáján kívül forráshiányos állapot akkor állhat elô egy önkormányzat esetében, ha alacsony helyi bevételekkel rendelkezik, így feladatai ellátására nem elegendô az állami normatíva. Elôfordulhat az is, hogy a település kis lélekszáma ellenére viszonylag nagy intézményhálózatot tart el, aminek költségei meghaladják az önkormányzat teherbíró képességét. De gyakran megtörténik, hogy a fenti két ok együtt jelentkezik.
A Békés Megyei Nap július 16-ai számában foglalkozott az ez évi támogatások ügyével az ÖNHIKI-s milliók a megyének című írásában. kkori tudósításunk készítésekor még nem állt rendelkezésre az az összesített megyei lista, amelybôl pontosan kiderül, hogy a békési települések mekkora összeget nyertek el 1999-ben. A Magyar Közlönyben szereplô felsorolásban harmincnégy megyei települést neveznek meg (lásd a táblázatot), amelyek pályázatait kedvezôen bírálták el. Mindössze három település - Elek, Vésztô és Dombegyháza - és a megyei önkormányzat ÖNHIKI-s kérelmét utasították vissza. Az országosan pályázó, megközelítôen 1200 önkormányzat összesen 10,4 milliárdot nyert el, ebbôl a 34 megyei település 447 millió 265 ezer forintot. Igen bonyolult feltételrendszernek kell megfelelniük azoknak az önkormányzatoknak, amelyek önhibájukon kívül forráshiányosak és az úgynevezett ÖNHIKI-s pályázatok révén kiegészítô állami forráshoz szeretnének jutni - mondta el lapunk kérdésére Albert Péterné, a megyei TÁKISZ irodavezetôje.
Mint megtudtuk, a költségvetési törvény hatos számú mellékletében találhatók a kritériumok, amelyeknek meg kell felelnie a pályázó önkormányzatnak. Például működési kiadásai nem nôhetnek a költségvetési törvényben meghatározottnál nagyobb mértékben, s a fejlesztésekre is csak egy bizonyos összeget fordíthatnak.
Az önkormányzatok a megyei TÁKISZ-hoz nyújtják be ÖNHIKI-s pályázatukat, s elsô körben ez a szerv vizsgálja felül az igényeket, többek között számszaki alapon, s ennek alapján készíti el az illetékes minisztériumoknak szánt, konkrét összegeket is tartalmazó javaslatát. Minisztériumi szinten újból felülvizsgálják a pályázatokat, s összecsiszolják az igényeket a lehetôségekkel. Ennek nehézségét sejtetik az idei keretszámok: a 20,7 milliárd forintos igénnyel szemben eredetileg 8,6 milliárd forint állt volna rendelkezésre, s bár 10,4 milliárdot osztottak szét, így is az igények közel felét nem sikerült kielégíteni.
A pályázó települések közül idén Elek, Dombegyház és Vésztô, valamint a megyei önkormányzat lett duplán forráshiányos, mivel a központi keret szűkössége miatt ôk az ÖNHIKI-bôl sem részesülhettek. Ezek a települések legfeljebb a második körös pályázatban reménykedhetnek, bár ôsszel már igen szűkös keretbôl gazdálkodhatnak a döntéshozók. Ekkor ugyanis fôként a központosított célelôirányzatból szoktak pénzt osztani a döntéshozók, idén azonban - a mostoha idôjárás okozta károk miatt - ez a kassza szinte teljesen kiürült.
Bod Péter - Haász János

Almáskamarás 2986, Battonya 22 043, Békésszentandrás 18 750, Bélmegyer 12 831, Biharugra 11 836, Csabacsüd 8222, Csanádapáca 8991, Csorvás 10 995, Doboz 13 743, Dombiratos 10 338, Geszt 6964, Gyula 96 202, Hunya 7006, Kamut 6964, Kardos 6024, Kerészsziget 11 491, Kevermes 9951, Kétegyháza 19 577, Kisdombegyház 4684, Körösnagyharsány 8997, Körösújfalu 11 108, Kötegyán 16 393, Lökösháza 11 754, Magyardombegyház 8989, Medgyesbodzás 18 365, Méhkerék 18 410, Mezôgyán 16 058, Örménykút 4632, Pusztaottlaka 10 023, Sarkadkeresztúr 8880, Szabadkígyós 3384, Tarhos 4349, Újszalonta 2138, Zsadány 14 187, Békés megye összesen 447 265. (A számok ezer forintban értendők.)

(Békés Megyei Nap) Az angol tulajdonban lévô Tesco áruházlánc magas rangú magyarországi képviselôi tíz nappal ezelôtt informális tárgyalásokat folytattak Vukovich Miklóssal, a békéscsabai önkormányzat fôépítészével - értesült lapunk Vukovich Miklóstól. A megbeszélés tárgya egy Békéscsabán felépítendô Tesco áruház volt, aminek kapcsán a világcég képviselôi úgy nyilatkoztak - nem hivatalosan -, hogy két-három héten belül eldôl: kíván-e a Tesco Békéscsabán építkezni.
Az angol tulajdonú áruházlánc békéscsabai terveivel eddig kizárólag lapunk foglalkozott, amely július 16-ai számában Tesco Áruház Békéscsabán? címmel közölt cikket a témáról. Akkor a Békés Megyei Nap meg nem erôsített forrásokra tudott támaszkodni, ám értesüléseink tartalmát most valószínűsíti Vukovich Miklós rövid nyilatkozata. A békéscsabai fôépítész elmondta: a Tesco két helyszínen tartja elképzelhetônek áruházának felépítését, és ezek közül az egyik valóban az a Gyulai úti helyszín volt, amelyrôl lapunk is beszámolt.
Ám Vukovich Miklósnak sem árulták el, melyik volna a másik kiszemelt terület. A városi fôépítész az említett tárgyalás során ismertette a Tesco képviselôivel a Gyulai útra vonatkozó városrendezési elôírásokat - tudtuk meg. A Békés Megyei Nap több forrásból úgy értesült, hogy a Gyulai úton kiszemelt terület több magánszemély tulajdonában áll, amelyek közül jó néhány a kárpótlás során került mostani gazdájához. Mindez egyben azt is jelzi, hogy a város tulajdonában lévô telek - amibôl mára amúgy is kevés van - nem érintett a Tesco formálódó terveiben. Valószínűsítheti az áruház építésérôl megindult szóbeszédet, hogy a Gyulai úti helyszín fekvése, megközelíthetôsége miatt - ahogy ezt július 16-ai lapszámunkban is jeleztük - ideálisnak látszik. Nem elhanyagolható tény, hogy itt adták át nemrégiben az Interfruct Áruházát, és ugyancsak itt épül a román nemzeti olajtársaság, a PETROM üzemanyagtöltô-állomása.
Lapunk kedden többször kísérletet tett arra, hogy felvegye a kapcsolatot a Tesco-Globál Rt.-vel, de mindannyiszor eredménytelenül járt. Lehet, hogy merô véletlen, és a közlés semmilyen összefüggésben nincs a Tescónak a békéscsabai helyszínt mérlegelô döntésével, de a NAPI Gazdaság július 20-ai, keddi számában féloldalas hirdetést jelentetett meg a Tesco, amely "2000-ben nyíló áruházainkban az alábbi munkakörökben keresünk vezetôket" felhívását tartalmazza. A kérdés a békéscsabai Tesco-ügyben tehát nyitott.
B. P.

Mi lesz veled, Csabai Konzervgyár? (99.07.08.) (Békés Megyei Nap) A Napi Gazdaság szerdai számában A bankok döntenek a konzervgyár sorsáról címmel jelent meg terjedelmes cikk a Csabai Konzervgyár Rt.-rôl. A tekintélyes pénzügyi lap úgy tudja, hogy a rendkívül rossz pénzügyi helyzetben lévô gyár sorsa a hitelezô bankok kezében van. A szerdán megjelent írás arról tudósít, hogy az élelmiszer-feldolgozót 1998-ban 4,5 milliárd, jelenleg pedig 3 milliárd forintos felhalmozott hiteltartozás nyomasztja. Az értékesítési nehézségek pedig kevés reményt nyújtanak arra, hogy ledolgozható legyen a tartozás.
Ugyancsak a Napi Gazdaság cikke közli, hogy a Csabai Konzervgyár Rt. 1,5 milliárd forintos raktárkészlettel, és 600 millió forintos orosz kinnlévôséggel rendelkezik. A gyárnak 600?1000 millió forint forgótôkére lenne szüksége a zavartalan működéshez, de mint a pénzügyi lap tudtul adja: a hitelezô bankok nagyobb összegű hitelt nem kíván- nak folyósítani a gyárnak. A Napi Gazdaság június 17-ei számában arról írt, hogy a nagykôrösi Carnaud Metalbox Magyarországi Csomagolóipari Kft. nem szállít konzervdobozokat a konzervgyárnak. Az ok - ahogy ezt Détári Endre, a nagykôrösi üzem vezetôje elmondta -, hogy jelentôs összeggel tartozott a Csabai Konzervgyár a Carnaud Metallbox Kft.-nek. Détári Endre július 6-án a Békés Megyei Nap érdeklôdésére jelezte: azóta sem sikerült megállapodniuk a szállítások feltételeirôl a csabai gyárral. (Igaz, közben a nyírségi Vaján található Impress Kft. szállított dobozokat Békéscsabának.)
A Csabai Konzervgyár Rt. mélyrepülése az orosz pénzügyi válsággal kezdôdött, hiszen a gyár termelésének közel 70 százalékát az orosz piacon értékesítette. Tovább nehezítette helyzetüket, hogy termékszerkezetük miatt készleteik jó része más piacon eladhatatlan volt. (Például paradicsomos uborkára Németország, de Szlovákia sem vevô.) Új piacokat nem tudtak találni - vagy csak nagyon korlátozott mértékben -, bár a meghirdetett céljuk és menekülési útjuk ez lett volna. A Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósága a megyérôl írt elsô negyedéves jelentésében az itt működô élelmiszer-ipari cégekrôl azt írta: a belföldi piacon voltak kénytele- nek önköltségi és féláron értékesíteni meglévô készleteiket. Bár a KSH nem nevez néven senkit, aligha kétséges, hogy a leírtak elsôsorban a Csabai Konzervgyárra vonatkoznak.
A gyár rendkívül rossz helyzetének egyik fontos állomása volt - így utólag -, hogy február elsejével közös megegyezéssel távozott a cég vezérigazgatói posztjáról dr. Ancsin György (máig nem pontosan tisztázott okok miatt), aki a kilencvenes évek közepe táján azzal csinált rendkívül sikeres és jövedelmezô gyárat a Csabai Konzervgyár Rt.-bôl, hogy akkor szállított az orosz piacra, amikor a fizetési bizonytalanságok miatt senki nem mert. Neki fizettek. Magát megnevezni nem kívánó hírforrásunk Ancsin György menesztésének hátterében a konzervgyárnak hitelezô bankok állnak, amelyek nehezményezték, hogy szállítóinak tartozásait is igyekezett kiegyenlíteni a gyár, és nem biztosított ezen a téren egyértelmű elsôbbséget a hitelezô pénzintézeteknek.
A Csabai Konzervgyár Rt. három banknak (volt) adósa: Bank Austria Creditanstalt, Kereskedelmi és Hitelbank, Raiffeisen Bank. A Bank Austria a CIB helyére ugrott be a hitelezôk sorában, így a legjobban a CIB járhatott, hiszen megszabadult attól a hitelállománytól, amelyet korábban a konzervgyárnak folyósított, és ezzel együtt kétes kinnlévôségétôl. A Napi Gazdaság szerdai számában, a Csabai Konzervgyárról megjelent cikkben azt állítja, hogy a pénzintézeteknek 3 milliárd forinttal tartozik a csabai gyár, aminek 49 százalékát adta a Kereskedelmi és Hitelbank, 28-at a Bank Austria és 23-at a Raiffeisen. Úgy tudjuk: korábban valamennyi bank jelzálogjogot jegyzett be a gyár vagyontárgyaira. Meg nem erôsített hírek arról szólnak, hogy a Kereskedelmi és Hitelbank kétes kinnlévôségeket kezelô cége, a Kvantum Rt. megvásárolta a két másik bank adósságát, így a Csabai Konzervgyár Rt. sorsa a Kereskedelmi és Hitelbank kezébe került. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, hiszen a pénzintézetekrôl szóló törvény kizárja, hogy banknak üzem vagy gyár legyen a tulajdonában, így a Kvantum Rt. sem lehet tulajdonosa a konzervgyári részvényeknek. Ennek ellenére aligha kétséges, hogy a gyárat érintô fontos döntések a Kereskedelmi és Hitelbank jóváhagyása nélkül nem hozhatók.
Mindenesetre tény, hogy szerdán délután Budapesten rendkívüli közgyűlést hívott össze a céget működtetô részvénytársaság, miután délelôtt megtörtént a részvények átadása az új tulajdonosoknak. A közgyűlésen már részt sem vettek a részvénytársaság korábbi igazgatótanácsának tagjai - távozott az elnöki posztról Deák Andrea - és a felügyelôbizottság, miután testületileg lemondtak. (A kialakult helyzetben nem is tehettek mást, mivel a korábbi tulajdonosok nevezték ki ôket.)
A gyár igazgatótanácsa május 13-ai ülésén Hideg Andrást, a békéscsabai Agrimill Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettesét bízta meg a konzervgyár vezérigazgatói teendôivel, akinek június 30-án kellett volna a megállapodás értelmében elfoglalnia székét. Ez azonban már egészen bizonyosan nem lesz így, hiszen Hideg András ismét "régi" munkahelyén, az Agrimill Rt.-nél dolgozik. Június második felében világossá vált, hogy a konzervgyár részvényesei túladnak papírjaikon, ami utóbb valóban megtörtént. Ebben a helyzetben visszaadta vezérigaz- gatói megbízatását Hideg András, aki lapunk érdeklôdésére elmondta: ezt azért tartotta kötelességének, mert az elôzô tulajdonosoktól kapta a felkérését, és szabad kezet kívánt adni az új részvényeseknek, hogy megtalálják a Csabai Konzervgyár Rt. elsô emberét. Ezzel tudatosan növelni is akarta az új gazdák mozgásterét - fogalmazott a pénzügyi szakember, aki ismét az Agrimill Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese. Cáfolta lapunknak azt az értesülését, hogy a konzervgyár korábbi tulajdonosaival még májusban, a vezetôi állásról szóló szerzôdésben lett volna egy olyan záradék, amely azt tartalmazta: amennyiben a július elsejei kinevezésig jelentôsen romlik a gyár pénzügyi helyzete, akkor a jelölt visszaléphet.
A legnagyobb dilemma e pillanatban - és jó ideje -, hogy az új tulajdonosok továbbműködtessék-e a gyárat, vagy sem. A Csabai Konzervgyár Rt.-nek szakértôk szerint van esélye a megmenekülésre, sôt még arra is, hogy kampányban a mostani létszámmal - 500 fôvel - dolgozzon, ám kampány után akár 50 százalékos létszámleépítés is elképzelhetô. A gyár megmenekülésére már csak azért is lehet esély, mert nemrégiben a szegedi Fônix Konzervgyár a csabaihoz nagyon hasonló helyzetbôl "begyakorlott" válságmenedzselési technikával szabadult meg a fojtogató pénzügyi gondoktól.
Bod Péter