[Címlap] [Aktuális] [Kultúra, szabadidő] [Cyberdoki] [Gazdaság] [Rendőrségi hírek] [Vélemény] [Archívum] [Hírlevél] [Viharsarok a weben] [Kijárat]

AKTUÁLIS 

Több mint félmilliárdos belvízkár (99.07.28.)

(Békés Megyei Nap) A megyei területfejlesztési tanács és a megyei közigazgatási hivatal elôzetes összesítést készített arról, hogy a júliusi esôzések és az ezek nyomán kialakuló belvizek nyomán az önkormányzatoknak mekkora védekezési költségeik merültek fel. Emellett a két szerv azt is egybegyűjtötte, milyen nagyságrendű károk keletkeztek az önkormányzati tulajdonban lévô szilárd burkolatú közutakban és építményekben, valamint a személyi tulajdonban lévô lakóépületekben.
A nem teljes körű végeredmény az elôzetes becslések szerint meghaladja a félmilliárd forintot ? tudta meg a Békés Megyei Nap. A felmérést azért nem lehet teljes körűnek mondani, mert abban nem szerepel a személyi tulajdonban lévô, de nem lakóépület célját szolgáló ingatlanokban keletkezett kár. Másrészt értelemszerűen a mezôgazdaságban keletkezett károk nagyságrendjét a megyei földművelésügyi hivatal összegezi.
A Békés Megyei Területfejlesztési Tanács felmérése szerint a júliusi csapadékos idôjárás miatti vészhelyzetek elleni védekezés költségei az érintett tizenhat településen meghaladják a 55 millió forintot. A legnagyobb védekezési költségek ebben az idôszakban Kondoroson merültek fel, ahol ez az összeg 22,5 millió forint volt.
Emellett csaknem 10 milliós volt a védekezési költség Szarvason, míg Gyulán megközelítette a 7 milliót. Összesen 41 milló forint kár keletkezett az önkormányzati tulajdonban lévô szilárd burkolatú utakban a megye nyolc településén, amelyek becsült helyreállítási költsége eléri majd
a 44 millió forintot. Ebben a tekintetben Orosháza szenvedte a legnagyobb kárt a maga 20 millió forintos összegével ? tájékoztatta lapunkat a megyei területfejlesztési tanács részérôl Nátor István.
- A megyében az önkormányzati tulajdonban lévô, kötelezô feladatok ellátását szolgáló épületekben a júliusi esôzések nyomán jelentôs károk keletkeztek. Ezeknek becsült helyreállítási költsége 166,7 millió forint lesz ? mondta a Békés Megyei Napnak Csaba Márton, a megyei közigazgatási hivatal munkatársa. Ennek az összegnek a helytállóságát az is bizonyítja, hogy mindezt az önkormányzatokat felügyelô Belügyminisztérium már vissza is igazolta.
Emellett a közigazgatási hivatal a júliusi esôzések és az ennek nyomán kialakuló belvizek miatt egybegyűjtötte, hogy a m
egyében a személyi tulajdonban lévô lakóépületekben mekkora károk keletkeztek, s ezek helyreállítási költségei milyen nagyságrendűek. Itt csaknem 250 millió forintos összegrôl van szó, s összesen 441 lakóingatlanban keletkezett kár. Mindehhez Csaba Márton hozzátette, a melléképületekben keletkezett károkat ebben az összesítésben nem vették figyelembe. A Medárd-napi esôzések a Körös-völgyben 17 települést érintettek. A nagyságrendek és az összehasonlítás érdekében Csaba Márton megjegyezte: a tavaszi belvízkor a lakóépületekben keletkezett kár a mostaninak mintegy ötszöröse volt. A júliusi esôzések a legnagyobb kárt Kétegyházán okozták, ahol az önkormányzati épületekben 53 millió forintos kár keletkezett, míg csaknem száz lakóépületben 40 milliós. Ugyancsak jelentékeny károkat szenvedett Szarvas, Szeghalom, Orosháza és Gyula.
B. T.

Elfogadható-e még az ötezres? (99.07. 28.)

(Békés Megyei Nap) Nagy volt az ijedség országszerte az ötezres-mizéria kapcsán, hétfőn hosszú sorok kígyóztak a bankintézetek, posták előtt, mindenki igyekezett megszabadulni a régi formátumú, barnás színű bankójától. Nem volt ez másként az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Békéscsabai Igazgatóságán sem, ahol az elmúlt napok tapasztalatairól Szekeres Istvánt, az igazgatóság vezetőjét kérdeztük.
-  Ijedségre valójában nem volt ok - nyilatkozta a Napnak Szekeres István igazgató -, hiszen ugyan a régi típusú ötezerforintos hétfőn éjfél utántól megszűnt, mint hivatalos fizetőeszköz - azaz kereskedelmi és magánforgalomban nem kell elfogadni -, a bankok, pénzintézetek november 23-áig kötelesek beváltani.
- A hétfői nagy rohamnak mik a tapasztalatai?
- Akadtak, akik százasával jöttek ötezres bankjegyekkel, csak hozzánk összesen körülbelül kétezer darabot hoztak. Ez a szám az átlagos heti beszállításunknak mintegy öt-hatszorosa.
- Tegnapra csökkent az ötezres-forgalom?
-  Igen, sokkal kevesebben jelentkeztek beváltási szándékkal.
- Fontos kérdés: találkoztak-e hamis pénzzel?
- Találkoztunk, de nem hamisnak nevezném, inkább hamis-gyanúsnak. Érdekes módon, a múlt héten és tegnap több is került hozzánk, míg a legnagyobb forgalmú hétfői nap ilyen szempontból csendes volt.
- Mi a sorsa a lefülelt gyanús ötezerforintosoknak?
- Természetesen nem adjuk vissza, lefoglaljuk, és jegyzőkönyvet veszünk fel az esetről. A pénzt néhány napon belül megvizsgálják a Magyar Nemzeti Bank szakemberei, s ha megerősítik a gyanút, azaz valóban hamis, vizsgálat indul. A rendőrség megkeresi azt, aki a pénzt hozta, s nyilván - anélkül, hogy gyanúsítaná az illetőt - érdeklődik afelől, honnan származik a bankjegy. Az információk talán elvezethetik a bűnüldözőket a hamisítókhoz.
- A hamis pénzt beváltani akaró, de vétlen lakos pénze ezzel elvész?
- Amennyiben bebizonyosodik, hogy a bankjegy hamis volt, igen. Egyéb esetben természetesen megkapja a pénzét. Egyébként szinte biztos, hogy találkozunk még majd hamis ötezresekkel, a gyakorlat szerint a nagyobb kötegekbe rejtenek el egy-egy darabot belőlük. Ezért azt javaslom mindenkinek, ne fogadják el senkitől ezentúl a régi típusú ötezerforintosokat.
Szigeti Csaba

Domokos: Saját magunk ellenségei vagyunk? (99.07.27)

Domokos László
Az orosházi kistérség önkormányzati és gazdasági vezetői, valamint a civil szféra képviselői előtt tartott fórumot kedden délelőtt Domokos László,a megyei közgyűlés elnöke. A találkozó célja - ahogy az elnök megfogalmazta - az érintett szervezetek nagyobb aktivitásra való ösztönzése volt a megyei területfejlesztési program előkészítésében. Domokos úgy látja ugyanis, hogy a megye jövőjét hosszú távon meghatározó program készítésében a leginkább érintettek - ide értve a lakosságtól kezdve a különböző társadalmi és gazdasági szervezeteket - nem igazán vesznek részt. A legfontosabb cél, hogy a megye jövőképe szinkronban legyen a polgárok egyéni jövőképével - húzta alá az elnök.
A rendezvény résztvevői nem csak elméletben, hanem a gyakorlatban is részesei lehettek a programalkotásnak, még ha csak érintőlegesen is. Egy tizenhárom pontos kérdőívet töltöttek ki ugyanis, amelyek nem csak a kérdezőknek jelent hasznos visszajelzést, hanem a válaszadókat is aktivizálja. Néhány kérdés: Mi szükségeltetik ahhoz, hogy sikeresebb legyen vállalkozásuk?; Melyik prioritás megvalósulásában tudna szerepet vállalni?; A megyei programban szereplő projektek közül melyikhez tud csatlakozni az Ön által képviselt cég, szervezet?
A megye hátrányos helyzetéből fakadó pesszimizmus kapcsán Domokos László megjegyezte: sok esetben mi vagyunk saját magunk legnagyobb ellenségei, hiszen ahelyett, hogy erősségeinket tolnánk előtérbe, negatívumainkat hangsúlyozzuk.

 

A település menedzsere (99.07.27.)


A tótkomlósi önkormányzat a közelmúltban településmenedzseri státusz létrehozásáról hozott döntést, majd pályázatot írtak ki az állás betöltésére. Öt pályázó körül a helyi Takács Pálra esett a döntéshozók választása, aki korábban szerződésesként dolgozott a polgármesteri hivatal műszaki osztályán, továbbá aktívan részt vett a helyi Száraz-ér Társaság munkájában. Az e hónap közepétől új beosztásban dolgozó fiatal, mindössze 26 éves szakember lapunknak elmondta: fő feladatai közé tartozik egyebek mellett a formálódóban lévő településfejlesztési koncepció előkészületeinek koordinálása, illetve a Sapard-programban való részvétel feltételeinek megteremtése. Ezzel párhuzamosan Takács Pál lesz a pályázati felelős is, azaz az önkormányzat pályamunkáinak elkészítését is koordinálja. Mindezek mellett feladatai közé tartozik még a kapcsolattartás a civil szférával.

Búcsú egy kivételes embertől (99.07.25.)

Dr. Gulyás Mihály számos címet és rangot szerzett élete során, de mindezek közül a legfontosabb, hogy igaz ember volt, akihez nem is volt méltó ez a kor - hangzott el szombaton délelőtt az orosházi alvégi temetőben a jeles lokálpatrióta, a város volt polgármestere búcsúztatásán.
Ribár János evangélikus esperes Lukács evangéliumának szavaival búcsúztatta a 78 éves korában elhunyt Gulyás Mihályt: "És kiáltván Jézus nagy szóval, monda: Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet. És ezeket mondván meghala.". Az esperes személyes élményeit is felidézve hangsúlyozta: az elhunyt kivételes ember volt, aki tiszta etikát képviselt, szerény alakja korunk fölé emelkedik. Külön kiemelte a város élén töltött négy esztendőt 1990 és 1994 között, melynek során a gyanú árnyéka sem merült fel tevékenységével szemben. Ugyanerre emlékeztetett Németh Béla volt alpolgármester, Gulyás Mihály közvetlen munkatársa: a köz alázatos szolgálata, a köz vagyonának óvása jellemezte az elhunytat, aki ezáltal igen magasra tette a mércét utódainak.
A város jelenlegi önkormányzata nevében Szilasi H. Tibor tanácsnok búcsúztatta Gulyás Mihályt, majd Kondoros nagyközség küldötte lépett a mikrofonhoz. Személyes, megható hangvételű szavakkal búcsúzott édesapjától ifjabb Gulyás Mihály, illetve nagypapájától az egyik Egyesült Államokban élő, de magyarul kiválóan beszélő kisunoka. Dr. Gulyás Mihály halála előtt végrendeletében azt kérte, hogy a temetésén részt vevők ne vásároljanak koszorút, hanem az erre szánt összeget helyezzék el egy urnában. Az így összegyűlt pénzt - a végakaratnak megfelelően - a család jótékonysági célra ajánlja fel.

Parlagfűrekord Orosházán: több mint 200 ezer tő gyűlt össze (99.07.25.)

Sikeresnek bizonyult a hétvégére meghirdetett orosházi parlagfűirtó-akció, ugyanis a résztvevők a túlszárnyalták a tavalyi rekordot: míg 1998-ban a helyi lap által szervezett akción 180 ezer káros növény gyűlt össze a városháza udvarán, addig most szombaton 223 ezer tövet szedtek a játékoskedvű helyiek. Az akciót eredetileg július 10-ére tervezték, de a csapadékos időjárás miatt két héttel elhalasztották azt.
A részvételt a szervező önkormányzat különböző támogatók révén ajándéktárgyakkal honorálta: a négy fődíj mellett további félszáz ajándék talált gazdára sorsolás útján. A déli eredményhirdetésen kiderült, hogy a legtöbb káros növényt - 40 ezer tövet - Molnár Nándor és családja gyűjtötte. Második helyen Dimák Zoltán végzett 27 ezer tővel, harmadik a 22 ezer parlagfüvet gyűjtő Horváth Ferenc lett, míg ugyancsak fődíjasként ünnepelték a 20 ezer tővel jelentkező Kocsomba Csabát.
Ezáltal a város teljesítette a környezetvédelmi tárca által kiírt Három szombat elnevezésű környezetvédelmi akció második fordulójának feltételeit is. A harmadik, befejező akciónapot októberben tartják, legalábbis az eredeti elképzelés szerint. Ekkor a környezetet károsító veszélyes hulladékok gyűjtése került terítékre, melynek során a szervezők az ártalmatlanításról is gondoskodnak.

Viharkárok - Pintér Sándor viharsarki szemléje (99.07.23.)

MTI-fotó, Fazekas László(MTI) Békéscsaba, 1999. július 23. - Elsősorban a februári belvízhelyzetből eredő károk helyreállításáról akart képet kapni Békésben Pintér Sándor, aki több településen szerzett tapasztalatait összegezve azt állapította meg: jó ütemben folyik a munka.
A belügyminiszter Kondorson szólt erről az MTI érdeklődésére, miután viharsarki programja végén megtekintette a nagyközség belvíz elleni védelmére kiásott ideiglenes övárkot - melyben jeleleg is magasan áll a víz -, majd egy tulajdonosai által ismét lakhatóvá tett családi házban tájékozódhatott a helybeliek kényszerű erőfeszítéseiről.
Ezt megelőzően Hunyán járt, ahol elkalauzolták a koratavaszi belvíz miatt veszélyesen megsülyedt, majd a júliusi viharban villámcsapás miatt leégett katolikus templom romjaihoz is. Pintér Sándor rendkívül fontosnak tartja az iskolák és a szociális intézmények mielőbbi helyreállítását. - Célunk, hogy szeptember elsejével valamennyi iskolában megkezdődjék az oktatás, és a gyermekeknek ne kelljen szükségépületekben tanulniuk - hangsúlyozta. A látottak alapján Békésben ez bizonyosan el is érhető - fűzte hozzá. A kíséretében lévő megyei vezetők Pintér Sándornak beszámoltak a tavaszi belvíz elleni védekezésre kapott központi támogatások felhasználásáról, egyszersmind jelezték a júniusi, júliusi esők okozta belvíz elleni védekezés és az okozott károk helyreállításának várható költségeit.
Ezekhez a megye forráshiány miatt már nem tud hozzájárulni, ezért a kérelmeket felterjesztik a Belügyminisztériumba központi vis maior támogatásért - közölték. Az összeg az egyéni ingatlanokban keletkezett károk nélkül is többszáz millió forintot tesz ki. A belügyminiszter Békésben tett programja során rendőri, határőrségi, tűzoltó és polgári védelmi vezetőkkel találkozott a kondorosi községházán.
- Az előzetes felmérések szerint a júniusi, júliusi katasztrofális viharok, esőzések és árvizek harminckét-harminchárom milliárd forintnyi kárt okoztak országos szinten - mondta el Pintér Sándor pénteki Békés megyei látogatása és megbeszélései alkalmából.
A belügyminiszter közölte, hogy a kormány július 27-ei ülésén dönt a kárenyhítés módozatairól.A tervek szerint a koratavaszi ár- és belvíz esetében bevált eljárást alkalmazzák a károk felmérésénél és a pénzek szétosztásánál. A kormány először az önkormányzatoknak téríti meg a védekezésre költött összegeket, de kárt szenvedett polgárok is hamar hozzájuthatnak a kárérték negyven százalékához.
A biztosítótársaságok államkötvényvásárlásából befolyó ötmilliárd forintról Pintér Sándor elmondta, hogy az tizennégy napon belül kerül a Belügyminisztériumhoz; szétosztására a kormánydöntés alapján kerül sor. A miniszter bejelentette, hogy a napokban 127 településhez eljuttatott csaknem 170 millió forint után csütörtökön 107 településnek fizetendő 343 millió forint gyorssegély átutalását írta alá.

Tiszta udvar, rendes ház (99.07.23.)

A gádorosi önkormányzat újraindítja a Tiszta udvar, rendes ház elnevezésű mozgalmat a nagyközségben. Mint a helyi lapban megjelent indoklásból kiderül, Gádoroson több mint kétszáz házon látható az elismerő táblácska, ám időközben sok helyütt ez aktualitását vesztette tulajdonosváltás, haláleset, illetve egyéb okokból. A képviselő-testület egyik legutóbbi döntése értelmében a jövőben évente 10 családi ház részére ítélik oda e címet, az ünnepélyes átadásra pedig szeptemberben, egy falunaphoz közeli önkormányzati ülésen kerül majd sor. Az arra érdemes portákat egy önkormányzati ad hoc bizottság bírálja el, melynek tagjai: Tóth Ferenc elnök, Varga Józsefné, Berki Mihály, Imre Sándorné és Cseresznyés Károly. E grémium augusztus 31-éig választja ki jelöltjeit.

A határőrök is részt vesznek az újjáépítésben (99.07.22.)

Negyven százalékkal növekedtek a jogsértések a magyar-román határszakaszon a jogsértések, ennek ellenére az igazgatóság a korábbi évekhez hasonlóan eredményesen dolgozott - derült ki tegnap délután az Orosházi Határőr Igazgatóság félévértékelő tiszti értekezletén, illetve az azt követő sajtótájékoztatón.
Stübe Ferenc ezredes, rendészeti igazgatóhelyettes elmondta: az igazgatóság munkáját nagyban befolyásolta a koszovói háború, ugyanis délre tartó teherforgalom nagy része Románia felé irányult. Az igazgatóság területén előforduló közel kétezer jogsértés túlnyomó többségét, 85 százalékát az útlevélkezelők tárták fel, míg a zöldhatáron szolgálatot teljesítő járőrök valamivel több, mint egytizedét. A jogellenes cselekmények több mint egyötöde tartozik a bűncselekmény kategóriába. Kevesebb gondot okoztak az embercsempész szervezetek, ugyanis ezek tagjai közül jelenleg többen büntetésüket töltik. A határőrizeti munkát nagyban segíti a közelmúltban kiépített számítógépes rendszer, melynek segítségével közel száz körözött bűnözőt sikerült elfogni. A hálózat hátránya, hogy használata miatt növekedett az utasok várakozási ideje.
Elhangzott még, hogy az igazgatóság komoly megszorításokkal kezdte az idei évet a szűkös költségvetési források miatt, azonban végrehajtói feladataikat maradéktalanul ellátták. Nem jutott pénz viszont a felújításokra, ez elsősorban a nagykereki és a kiszombori kirendeltségeken okoz problémát, de a közeljövőben megoldásra feladat az 1935-ben épült gyopárosi épületkomplexum felújítása is.
Stübe ezredes hozzátette: az igazgatóság idegenrendészeti tevékenységét a vizsgált időszakban a kiegyensúlyozottság és szakszerűség jellemezte, ami azt jelenti egyebek mellett, hogy a közösségi szállás zavartalanul működött. Ezzel kapcsolatban elhangzott: a tervek szerint 2000-ben egy jelenleginél nagyobb idegenrendészeti szállást hoznak létre Orosházán. Az Országos Parancsnokságot Béndek József dandártábornok képviselte a tanácskozáson, aki elmondta: folytatódik a határőrség struktúrájának tíz esztendeje megkezdett átalakítása. Jelenleg a vezető-irányító szervek átalakítása van soron, amely országos viszonylatban 1600 státuszt érint. Ez azt jelenti, hogy egyes gazdaságirányítási területekről a végrehajtói szervezetbe vezényelnek munkatársakat. Az egyéni elbeszélgetések a jövő héten kezdődnek az érintettekkel országszerte. Az utóbbi hetek időjárási katasztrófáival kapcsolatban Béndek József elmondta: a határőrség nem csak a mentésből és az elhárításból, hanem az újjáépítésből is kiveszi a részét. Ennek konkrét formája még nem ismeretes. A tábornok hozzátette: a téli és a nyári katasztrófák idején a határőrség ezer fővel vette ki a részét, azonban ez nem igazán tudatosodott a közvéleményben, ugyanis a többség a határőrök erőfeszítéseit is a honvédségnek tulajdonította.

ÁNTSZ kontra Parkfürdő: döntetlen (99.07.21.)

Kánikulai patthelyzet alakult ki Nagyszénáson: az ÁNTSZ határozata alapján a helyi Parkfürdő három szabadtéri medencéjét július kilencedike óta tilos használni, ennek ellenére a strand nyitva tart, a szakhatóság ugyanis képtelen érvényesíteni határozatát. Az üzemeltetőt nem tudtuk megkérdezni, mert munkatársai állítása szerint szabadságra ment, a tulajdonos önkormányzat pedig csak hosszas procedúra után dönthet a fürdő további sorsáról.

A hírt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kedden egy közelmény keretében hozta nyilvánosságra. Dr. Andrásy Gyula megyei tisztiorvos lapunknak elmondta: az üzemeltető Parkfürdő Bt.-vel már tavaly is problémák voltak, ugyanis a társaság az előző szezonban is elmulasztotta a szükséges előzetes engedélyek beszerzését. Mindez az idén sem történt meg, ennek ellenére a nyár elején megnyitott a strand. A megyei és az orosházi tisztiorvosi szolgálat szakemberei július eleji ellenőrzésük során további rendellenességekre bukkantak: alapvető higiéniai problémák, a mosdók rossz állapota, a sportmedence teljes vízcseréjének megoldatlansága, az ellenőrző vizsgálatok elmaradása. Dr. Fadgyas Ilona orosházi városi tisztiorvostól megtudtuk: a hatóság tehetetlen az államigazgatási eljárás során. Annyit tehetnek, hogy úgynevezett végrehajtási bírságot szabhatnak ki, melynek legmagasabb összege 100 ezer forint. Mindez meg is történt, ám a fürdőzés tovább folyik a korábban jóhírű strandon. Az ÁNTSZ-nek más eszközei nincsenek a határozat érvényesítésére - mondta a főorvos asszony, aki kérdésünkre elmondta: megbetegedhet, aki a tiltás ellenére a nem megfelelően cserélt vizű medencében fürdik.
A nagyközségi önkormányzat tulajdonában lévő fürdőnek komoly szerepe van a helyi és a térségi idegenforgalmi stratégiában, jelenleg is számos német és holland turista pihen a területén lévő kempingben. Az önkormányzatnak egyébként nincs lehetősége az üzemeltetőt kötelezni a határozat végrehajtására - nyilatkozta Szabó Lajos jegyző. A tulajdonos egy dolgot tehet: a tények megfelelő mérlegelése után szerződést bont (ugyenez történt Dévaványán, ugyancsak ezzel a bt.-vel). Ehhez azonban a képviselő-testületi döntésre van szükség, viszont a szabadságolások idején (Czeglédi Mihály polgármester is szabadságon van) ez aligha történik meg egyhamar. Jelenleg a testület egyik szakbizottsága foglalkozik az üggyel - tudtuk meg.
Lapunk természetesen kíváncsi volt az üzemeltető társaság vezetőjének álláspontjára is, ám a fürdőben munkatársunkat arról tájékoztatták, hogy ő szintén szabadságát tölti, más pedig nem jogosult a nyilatkozattételre.

Félmilliárdos beruházás Kakasszéken (99.07.21.)

Szeptembertől több mint félmilliárd forintos beruházás kezdődik az idén hatvanöt esztendős kakasszéki gyógyintézetben. Az Orosházától mindössze négy kilométerre fekvő, ám közigazgatásilag már Csongrád megyéhez, jelesül Székkutashoz tartozó intézet Csongrád és Békés megyei, főként ortopédiai problémákkal küszlödő és agyvérzés miatt mozgássérültté vált betegeket lát el. Ezek 30-40 százalékát egyébként megyénkből utalják ide.
A hódmezővásárhelyi Erzsébet kórházhoz tartozó intézményt a biztos megszűnéstől mentette meg az állami címzett támogatás, ugyanis az jelenlegi formájában nem felel meg az újonnan támasztott úgynevezett minimálkövetelményeknek.
Mint megtudtuk, a meglévő épületet emelet-ráépítéssel bővítik. A hamarosan megkezdődő munkálatok során 1-5 ágyas szobákat alakítanak ki, szobánként, illetve kétszobánként önálló vizesblokkal. A mozgásképtelen betegek speciálisan felszerelt fürdőszobát használhatnak majd. A diagnosztika területén jelentős fejlesztések várhatók: új röntgengép és jól felszerelt laboratórium segíti a gyógyító, illetve a tudományos munkát. Az 560 millió forintos rekonstrukció része a konyha felújítása is. A tervek szerint másfél év alatt készülnek el a munkálatok, melyek idején félházzal üzemel a gyógyintézet.

Domokos László cáfol (99.07.21.)

(Békés Megyei Nap) Határozottan cáfolta Domokos László, a megyei önkormányzat elnöke, Szarvas országgyűlési képviselôje a Békés Megyei Nap kérdésére azt a szóbeszédet, hogy a közeljövôben a Miniszterelnöki Hivatalban államtitkári rangban folytatná munkáját. - Ez az információ minden alapot nélkülöz - fogalmazott lapunknak Domokos László. Jelezte egyben azt is, hogy ilyen feladatra nem jelentkezett, és ilyen munkát nem is kínáltak számára. Elismerte: megtisztelô volna egy ilyen felkérés, de ez még a terv szintjén sem merült fel. A megyei önkormányzat elnöke úgy vélekedett: bôven akad tennivalója Békésben.

Templomot bontanak és újat építenek Hunyán (99.07.21.)

(Békés Megyei Nap) Megkezdték a június elején leégett hunyai katolikus templom bontását és a helyére - egyelôre még nem lehet tudni mekkora összegbôl - újat építenek - értesült a Békés Megyei Nap. Mint annak idején beszámoltunk róla, július 4-én éjszaka egy villámcsapás következtében a lángok martaléka lett a százéves épület, amely tavasszal a belvíz miatt már komolyabban megsüllyedt, falai megrepedtek.
Lapunk a szomorú esemény után képriportban tudósított arról, hogy a tűz mekkora pusztítást végzett az épületben. A füstölgô romok mellett még nem lehetett biztosan tudni, hogy a hunyai katolikus templom újjáépíthetô vagy sem.
Sôt, az sem volt biztos, hogy ha új épületet kell építeni, akkor az megtehetô-e az eredeti helyszínen vagy a község egy másik részén húzható fel az építmény. Ezekre a kérdésekre a szakemberek adták meg a választ azzal, hogy egybehangzó véleményük szerint a súlyosan megrongálódott épület újjáépítésére nincs esély, ezért határoztak a lebontásról. A talajmechanikai vizsgálatok azonban olyan eredményt hoztak, hogy az új templom felépülhet az eredeti helyszínen is, noha néhány méterrel odébb kell majd helyezni az alapokat. Az új templomra tervpályázatot ír ki az egyház. A biztosítótársaságtól kapott kártérítési összeg, a szeged-csanádi püspökség anyagi segítsége és az adományok nagysága határozza meg, hogy milyen lehet a Békés megyei kisközség új temploma. Munkatársunknak több építész arról beszélt, hogy 40?200 millió forint között építhetôk fel olyan nagyságú templomépületek, amelyek Hunya lélekszámához igazodnak. Az egyházi szertartásokat június 4-e, a végzetes villámcsapás óta a helyi művelôdési házban tartják.
Bod Tamás

Kevesebb szabálytalanság, mint tavaly (99.07.21.)

A korábbinál jobb tapasztalatokat szerzett az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) orosházi intézete a nyári ellenőrzések során - nyilatkozta lapunknak dr. Fadgyas Ilona tisztifőorvos.
A helyi ÁNTSZ munkatársai az idén elsősorban az idegenforgalmi szempontból kiemelt nyilvános helyeket látogatják az illetékességi körzetükbe tartozó tíz településen, ám természetesen nem feledkeznek meg más vendéglátó helyekről, fagylaltozókról sem. Május elseje óta mindössze egy helyen találkoztak súlyos szabálytalanságokkal. A főorvos asszony által meg nem nevezett étterem ellen szabálysértési eljárás indult, a tulajdonosok 15 ezer forintos bírságot fizettek.
Más helyeken is találkoztak kisebb-nagyobb szabálytalanságokkal a közegészségügyi szakemberek, ám a tavalyi negatív tapasztalatokhoz képest a kép kedvezőbb. Többnyire a megszokott típushibákkal találkoznak - a nem megfelelő hűtőtárolás, higiéniai hiányosságok -, új elem viszont az alkalmassági vizsgálat hiánya. Sok helyen ugyanis tévesen értelmezték az egészségügyi könyv megszüntetéséről szóló híradásokat: valójában a könyvecske nem szűnt meg, csupán átalakult, egészségügyi alkalmassági vizsgálatra továbbra is szükség van - hangsúlyozta dr. Fadgyas Ilona.


Korábbi cikkek az Aktuális rovatból
Vissza a címlapra