Élet a Star Wars után
Van-e élet a Star Wars után? - teszi fel joggal a kérdést mozis és a mozilátogató aggódva. A bizonytalanság azonban csak átmeneti, elég gyorsan átfutni az októberi kínálatot, amelyben neves sztárok és jó sztorik találkoznak szerencsésen. Kapásból néhány nézőcsalogató név: John Travolta, Antonio Banderas, Omar Shariff, James Woods, Liam Neeson, Catherine Zeta-Jones, Jean-Claude Van Damme.
A műanyag dzsigolóból az elmúlt két évtizedben kitűnő színésszé lett John Travolta a Tábornok lánya című filmben egy katonai nyomozót alakít. Az általa megformált Paul Brennert azt a feladatot kapja, hogy derítse fel, ki gyilkolta meg Elisabeth Campbell századost, a MacCullum támaszpont egyik legjobb tisztjét, Joe Campbell tábornok lányát. A nyomozás során egyre kuszább történet tárul hősünk elé, a szálak kibogozása pedig egyre kilátástalanabbá válik...
Michael Crichton - számos kiváló regény és forgatókönyv (Jurassic Park, Zaklatás, Vészhelyzet, Kongó) szerzője - könyvéből forgatták százmillió dollárt meghaladó költséggel a 13. harcos című filmet. A helyszín Bagdad, ezer évvel ezelőtt. A misztikus történet főszerepét Antonio Banderas alakítja, de feltűnik még a vásznon Omar Sharif és Diane Venora is. A film érdekessége még, hogy a stáb munkáját a Die Hard rendezője, John McTiernan irányította.
Elkészült a Tökéletes katona folytatása. Aki emlékszik az első részre, az tudja, hogy a belga származású Jean-Paul Van Damme egyik első sikerfilmjében egy gyilkolásra kifejlesztett két lábon járó gépet győzött le. A folytatás annyival bonyolultabb, hogy hősünknek egy egész mechanikus, ám gondolkodó és (gyűlöletet) érző hadsereggel kell felvennie a harcot.
Az intellektuális horror (ha létezik ilyen egyáltalán) kedvelői sem maradnak élvezet nélkül: nekik készült, s e hónapban mutatják be Az átok című filmet. Ennek főszereplője egy tudós (Liam Neeson), aki három emberrel egy rejtélyes ház ideiglenes lakója lesz. A professzor vendégei úgy tudják, hogy alvászavarukat kívánja kezelni dr. Marrow, azonban az igazság más: a tudós a félelmet kutatja. A ház ugyanis valóságos elvarázsolt kastély...
A forgalmazók szerint minden korosztály jót mulat majd a mozikban a Bigyó felügyelő című film megnézése közben. A Bigyó felügyelő tulajdonképpen egy rajzfilmfigura játékfilmesítése, rengeteg technikai trükkel és poénnal. A főhős egy rendőri ambíciókat dédelgető biztonsági őr, aki egy csetepatét követően kómába esik. Ez kapóra jön egy titkos rendőrségi projekt alkotócsoportjának, akik hősünkbe 14 ezer alkatrészt építenek be. Ennek köszönhetően megszületik Bigyó felügyelő, a szuperhős, aki azonban továbbra sem tudja leküzdeni korábbi, csetlő-botló énjét, így mulatságosabbnál mulatságosabb helyzetekbe sodorja saját magát és környezetét.
Hollywood imádja a nagy sikerek újraforgatását. Ez történt ismét a Párosban a városban című közel két évtizedes sikerfilmmel, ám ezúttal Jack Lemmon és Sandy Dennis helyett Steve Martin és Goldie Hawn alakítja azt az ohioi házaspárt, akik fergeteges 24 órát töltenek New Yorkban. A film forgatókönyve Neil Simon darabjából készült, természetesen a kilencvenes évek viszonyaihoz igazítva.

Jubiláló evangélikus gyülekezet
A rákóczitelepi evangélikus gyülekezet alapításának hatvanadik évfordulójára emlékeztek vasárnap délelőtt a közösség templomában. Az Orosházához tartozó településrészen 1933-ban merült fel először az önálló gyülekezetalapítás gondolata, azonban az álom csak hat évvel később valósulhatott meg. Az első esztendőkben a Horémusz Pál lelkész vezette kisközösség a helyi iskolában tartotta istentiszteleteit, egészen 1947-ig, templomuk elkészültéig. Igaz, ennek munkálatai már 1941-ben megkezdődtek, ám a háború, majd az azt követő gazdasági helyzet miatt hat évet kellett várni a befejezésre.
A vasárnapi istentiszteleten Nagy Ervin, a gyülekezet három hónapja kinevezett lelkésze Pál apostol Efézusbelieknek írt leveléből idézett: "(...) És felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben (...)". A fiatal egyházi ember hangsúlyozta a híveknek: az évforduló lendületet adhat a gyülekezetépítésnek, hiszen a jubileumi rendezvényen jóval többen vettek részt, mint a szokásos istentiszteleteken.

105 éves a volt polgári iskola
Fennállása 105. évfordulóját ünnepli a héten Orosháza egyik legpatinásabb intézménye, a József Attila Általános Iskola. Az évfordulót az egykori polgári iskola diákjai és pedagógusai szerdán egész napos iskolanappal teszik emlékezetessé - tájékoztatta lapunkat Pusztainé Szabó Margit igazgató.
Ezen a napon több helyszínen folynak majd a különféle játékos vetélkedők, sportversenyek: egyebek közt iskolatörténeti vetélkedő, aszfaltrajzverseny, agyagozás, origami, cserebere, foci, kosárlabda, gipszfestés várja a diákokat elsőtől nyolcadikig. A napot közös tábortűz, majd Dili Dal-koncert, végül diszkó zárja. Mindezt megelőzően délben hirdetik ki a vetélkedők, versenyek eredményét, ahol nem más lesz a jutalom, mint sok-sok gyümölcs, illetve osztályonként egy-egy torta.

Pap Gyula-jubileum: mester és tanítványai
A Viharsarokhoz több szállal kötődő Pap Gyula festőművész és alföldi tanítványai munkáiból nyílt kiállítás pénteken délután az orosházi Petőfi Művelődési Központban. A rendezvény a második része annak a sorozatnak, melynek keretében a száz esztendeje, 1899 november 10-én született művészre emlékeznek itthon és Németországban, s melynek előzményeivel lapunk többször is foglalkozott.
Az október 17-éig látható tárlaton a bauhaus kiemelkedő mestere munkái mellett Bakonyi Mihály, Fülöp Erzsébet, Hézső Ferenc, Szalay Ferenc, Tóth Sándor, valamint a néhai Kiss Nagy András, Kontraszty László, Németh József, Ravasz Erzsébet alkotásai láthatók.
A helyi önkormányzat, a PMK és a német önkormányzat által szervezett kiállítás vendégeit a város nevében Kovács Lajos alpolgármester köszöntötte. Egykori tanára emlékét Kiss János művész-tanár idézte fel, igaz, nem személyesen: levelét Juhász Gergely gimnazista olvasta fel. A tárlat alkotásairól dr. Szabó Júlia, a tudományos akadémia művészettörténészi intézetének munkatársa beszélt, hangsúlyozva Pap Gyula kiemelkedő művészi és tanári teljesítményét. A művészettörténésznő a kiállítók legnagyobb érdemeként azt emelte ki, hogy mesterien ötvözték a modern geometriai idomokat a klasszikus természeti formákkal.
A kiállítás-megnyitó egyik fénypontja volt B. Kéry Edit énekművész műsora, akinek előadásmódja, illetve repertoárja rendkívüli igénnyel illeszkedett a tárlat hangulatához.

Október 10-e: a Száraz-ér napja
Negyedik alkalommal rendezték meg Tótkomlóson a Száraz-ér napját az azonos nevű helyi civil szervezet szervezésében pénteken délután. Az 1996-ban alakult Száraz-ér Társaság ezúttal irodalmi és képzőművészeti pályázattal ünnepelte a közelgő október 10-ét, melyet az ő kezdeményezésükre nyilvánították a Száraz-ér napjává. Felhívásukra közel kétszáz pályamunka érkezett Dél-Békés több településéről, elsősorban természetesen az ér által érintett helységekből: Tótkomlósról, Battonyáról, Mezőhegyesről, Békéssámsonról, sőt a Csongrád megyei Pitvarosról is.
A szervezők négy kategóriában, művészeti áganként hirdettek eredményt. A munkák színvonalára jellemző, hogy mintegy hatvan alkotás kapott elismerést. A beküldött műveket a nagyközönség október 16-áig tekintheti meg a városi könyvtárban. Ezzel párhuzamosan vándorkiállítás nyílt a szervező egyesület munkájáról, illetve Dél-Békés egyik vonzerejét jelentő Száraz-érről. A tárlaton gazdag dokumentumok, illetve tárgyi emlékek láthatók ugyancsak jövő szombatig, a későbbiekben - amennyiben erre igény mutatkozik - különböző településeken is látható lesz az anyag.

Evangélikus mintaóvoda
Természetközeliség, önállóság, keresztény értékek
Tízmillió forintot meghaladó beruházással új arculatot nyert az orosházi Hajnal óvoda udvara, illetve belső terének egy része. Az új környezet szorosan illeszkedik az evangélikus egyházi óvoda pedagógiai programjához, melynek lényege, hogy a 3-6 éves gyermekek közelebb kerüljenek a természethez, illetve minél nagyobb önállóságra tegyenek szert. Ennek jegyében az udvaron egy valóságos dzsungelfalut alakítottak ki a szakemberek, míg a belső tér kiképzése ugyancsak eltér a megszokott óvodai csoportszobáktól.
A beruházás előzménye, hogy az egyházi kárpótlás során az evangélikusokhoz került intézmény épülete megérett a felújításra. Csekély saját erő mellett a szükséges forrásokat a bajorországi tartományi egyház, illetve a karlsruhei diakóniai szervezet biztosította az orosháziaknak. A németekkel a rendszerváltás óta ápol szoros kapcsolatot az orosházi evangélikus gyülekezet, s mivel Luther hazájában igen fejlett az óvodakultúra, felkarolták a Hajnal óvoda ügyét.
Mindez nem csak anyagi, hanem szakmai támogatásban is megnyilvánul - nyilatkozta lapunknak Skorka Katalin lelkész. A Révész Józsefné által vezetett óvodában ugyanis - az országos óvodai programra támaszkodva - az úgynevezett würzburgi modellre is nagy hangsúlyt fektetnek. Ennek lényege - tette hozzá a lelkésznő -, hogy a természettel való szoros kapcsolatban tanulják meg a gyermekek: az Istentől kapott világért és benne egymásért is felelősséggel tartozunk. A keresztény értétek átadása a gyermekek életkorának megfelelő módon, élethelyzetükre orientálva történik. Ezzel párhuzamosan egy sajátos, újszerű pedagógusi felelősség él az intézményben az úgynevezett nyitott ajtó modell keretében, mely szabadabb mozgást és csoportokat egybeölelő tevékenységekre ad lehetőséget.
Az orosházi Evangélikus Hajnal Óvodát a Bajor Tartományi Egyház
referenciaóvodává minősítette. Ennek megfelelően pedagógiai módszereiket rendszeresen tanulmányozzák magyarországi - egyházi és világi intézményeket képviselő - kollégáik, s abból számos elemet hasznosítanak.
Az egyházközség, illetve az óvoda ezekben a napokban jeles vendégeket fogad Bajorországból: lapzártánk idején érkezik a városba Margret Schulke, aki több mint 70 gyermekintézmény szaktanácsadója, a würzburgi modell egyik szaktekintélye, Christoph Hechtel egyháztanácsos, valamint Sabine Wiegmann lelkésznő, aki évek óta a projekt megvalósulásának koordinátora. A német egyházi személyiségek megtekintik az eddig elkészült munkálatokat, illetve vendéglátóikkal szót ejtenek az intézmény további feladatairól is.

Kilőni, mint a Szent Koronát
E hasábokon már bőven esett szó a Sláger Rádióról, mint a magyar tömegszórakoztatás nem túl progresszív szereplőjéről, mely az emberek természetes nosztalgia utáni vágyát kihasználva a hatvanas és hetvenes évek álomvilágába ringatnak Szécsi Pállal, Illéssel, Beatles-szel stb. Most azonban ugyaneme rádió érdekében esik szó.
No nem a fentiekért, hanem azért, mert ők is áldozatul estek napjaink valóságának, a Kis Magyar Abszurdnak. A minap ugyanis az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Panaszbizottsága közzétette, hogy megítélése szerint a Sláger Rádió megsértette a médiatörvényt, amikor a "Szent Koronából viccet faragott". Történt ugyanis, hogy a Bumeráng című műsorban Bochkor Gábor (mellesleg az év rádiósa) ilyet talált mondani : "Az (augusztus 20-ai) ünnepség csúcspontja akár az is lehetne, ha Koltay Gábort, mint a Szent Koronát kilőnék."
Ezt hallotta meg egy túlbuzgó állampolgár, majd faxba gyűrve porrá alázott nemzeti öntudatát panaszt tett az egyébként is sóhivatal-szerűen működő bizottságnál. A pártok által összeválogatott testület pedig vevő volt a hülyeségre: elmarasztalta a rádióadót.
Az eset túlmutat az elefánt a porcelánboltban klasszikus esetén: nem csak hozzánemértésről, cenzúráról és megfélelemlítésről szól, hanem arról a zavarról, ami ebben az országban napjainkban uralkodik: egy avítt tárgy- és jelképkultuszt igyekeznek egyesek már-már erőszakkal a társadalomra kényszeríteni. Én most nem mennék bele abba, hogy Magyarország köztársaság, és forradalmaink nem véletlenül hagyták el a címerről a koronát, ezt minden általános iskolás tudja. Napjainkban azonban hatalmas zavar keletkezett e téren, hiszen az önazonosságukat kereső értékkonzervatív politikai erők nem igazán tudnak hová nyúlni, marad hát a feudális hagyomány, melyhez kiváló díszleteket szolgáltat a közelgő millennium (lásd: Szent Koronát a Parlamentbe, vonatoztassuk meg a Szent Koronát). Mindez dicséretes törekvés egészen addig, míg a társadalom azt gondolhat és mondhat az egészről, amit akar. Ám ezek szerint mégsem, sőt az is kiderül, hogy a panaszbizottsági embereknek szövegértési problémáik is vannak (úgy látszik, csak rádióznak és tévéznek, olvasni nem szoktak). A szpíker ugyanis a tűzijáték által megjelenített koronára utalt, és Koltay Gáborra, akit hasonlóképpen ki lehetne lőni, az est fénypontjaként.
A hírt meghallva magam is hasonló jókívánságokat fogalmaztam meg, a millenniumi tűzijáték díszleteként: az ünnepség csúcsa akár az is lehetne, ha az ORTT-t, a kormányt, a parlamentet, a pártokat, az APEH-et, a tb-t, a korrupt zsarukat, a multikat, a polgármestereket, a képviselő-testületeket, a médiát stb. stb. mint a Szent Koronát, kilőnék.
Korbely György

Jubileumi koncert a Zene Világnapján

1929 december 6-án adta első koncertjét Orosházán a helyi önkéntes tűzoltózenekar. A siker leírhatatlan volt, így ennek hatására, illetve az alapítók és a később csatlakozók kitartásának köszönhetően az első fellépést újabbak követték. Az eltelt évtizedek alatt - a történelem viharaitól is befolyásolva - számos változáson ment át a zenekar, mely ma este tartja jubileumi hangversenyét az orosházi Petőfi Művelődési Központban. Az időpont kiválasztása azért esett október elsejére, mert ma van a Zene Világnapja, másrészt pedig december 6-a túl közel esett volna a már jól megszokott szilveszteri koncerthez. K. Tóth Lászlóval, az Orosházi Fúvószenekar karnagyával a jubileum kapcsán beszélgettünk, először a kezdetekről.
- Négy nagy korszakra bonthatjuk a zenekar történetét - emlékezett vissza a karnagy. - Az első az 1929-es megalapítás és a háború vége közé tehető. A negyvenes években államosították a tűzoltóságot, ekkor a zenekar néhány esztendőre békéscsabai székhelyű lett. A forradalom után ismét Orosházára kerültünk, s mint a kezdetek idején, ismét önkéntes tűzoltók alkották a zenekari tagság zömét. Így volt ez 1979-ig, amikor az akkor városi tanács és a művelődési ház zenekara lettünk, majd 1990: ekkor határoztunk az egyesületi forma mellett.
- Milyen elismerések jellemzik az eltelt hetven esztendőt?
- Elsősorban szakmai sikereket értünk el különböző fesztiválokon, hangversenyeken, minősítéseken. Egyetlen hivatalos kitüntetésünk van, az Orosháza Városért Díj. Rendszeres résztvevői vagyunk egyébként a szigligeti Balatoni Ünnepi Napoknak, a Rétyi Fúvósfesztiválnak, felléptünk már az erdélyi Nagykárolyban, Lengyelországban és más szép helyeken. Jövőre szeretnénk eljutni Orosháza testvérvárosába, a finnországi Kuusankoskiba, ahová közel egy évtizedes meghívásunk van.
- Kik voltak azok a zenészegyéniségek, akik meghatározták az együttes történetét?
- Számos jeles személyiség dolgozott a zenekarban, illetve vezette azt. Csak néhány név: Kotre Mihály, Nagy Imre, Szabó Mihály és K. Tóth Lajos, az édesapám, akitől 1982-ben vettem át a zenekar irányítását, és akinek a hatására a hegedű helyett a trombitát és a kürtöt választottam.
- Úgy tudom, a ma esti repertoár eltér a megszokottól..
- Zenekarunk minden fellépésére új darabokat tanul be. Most azonban rendhagyó módon változtatunk ezen a szokásunkon: felidézzük a hetven esztendő legnagyobb sikerei. Nyitószámként például - ugyanúgy, mint 1929-ben elődeink - a népszerű Recece-indulót játsszuk el.

Mózes sem úszta meg
Őszi dömping a videótékákban
A vakációnak és a szabadságolások édes időszakának vége, jöjjenek a dolgos hétköznapok. Ám ez nem jelenti azt, hogy ne várnák újdonságok a házimozizás barátait. Sőt.
A tavasz nagy filmsikerei ugyanis - a szokásos bemutató utáni féléves moratórium lejártával - ott sorakoznak a videótékák polcain azok nagy örömére, akik lemaradtak ezekről, illetve akik újra néznének egy-egy sikeres mozit. Csak néhány cím a javából: Szerelmes Shakespeare, A szerelem hullámhosszán, Apád, anyád ide jöjjön, Szükségállapot, A szentfazék, Joe, az óriásgorilla, Édesek és mostohák, illetve az első magyar akciófilm, az Európa Expressz.
Alább olyan filmekről lesz szó, amelyek mozibemutatója nem járt túl nagy csinnadrattával, illetve amelyeket csak videón hoztak forgalomba. Elsőként egy olyan animációs film, mely minden korosztály és kultúra érdeklődésére számíthat: Mózes története sem kerülhette el ugyanis sorsát, számos legendás alakot követően ő is megihlette a rajzfilmkészítők fantáziáját. Hogy milyen eredménnyel? Kiderül az Egyiptom hercege című filmből. Ugyancsak a filmbarátok széles tömegeit érdekelheti a Kisvárosi gyilkosság Nick Nolte főszereplésével. Ez a film több kategóriában is Oscar-várományos volt, sajnos a remélt díjeső azonban elmaradt. A sztori röviden: egy kisvárosi zsaru életében váratlan halálesetben kezd el nyomozni: a városka közelében elterülő erdőben vadászbaleset ér egy híres üzletembert - legalábbis a halott férfi társa azt állítja, hogy a híresség véletlenül saját magát puffantotta le. Hősünk az egyetlen aki kételkedik a történetben. Ő ravaszul kitervelt gyilkosságra gyanakszik, és elhatározza, hogy elméletét be is bizonyítja.
Felhőtlen szórakozást ígér a Minizsenik című film, mely szokatlan sztárokat szerepeltet: egészen piciny gyermekeket. A helyszín egy bébikellékgyártó cég kutatólaboratóriuma, ahol egy titokzatos projekt keretében próbálják megfejteni a bababeszéd titkait. A tudósok szerint ugyanis a babák gügyögése nagyon is tudatos - a picurok ezen a nyelven beszélik meg az univerzum nagy kérdéseit, amelyeket a felnőttek már elfelejtettek. A kísérletek probléma nélkül zajlanak egészen addig, amíg a legrátermettebb csemete, Sly meg nem szökik, hogy a laboron túli világból toborozzon babahadsereget az intézetben fogva tartott pelenkástársai kiszabadítására.
Kézzelfogható bizonyítékokat ígér a földöntúliak létezésére a Köztünk vannak című film, mely ugyancsak a kölcsönzők újdonságpolcain található meg. A borító szövege szerint:"Mi történik, ha minden igaz, amit eddig hallottunk a földöntúli lényekkel kapcsolatban? Tudományos elemzések az UFO-król, különös lábnyomokról, és a földöntúli lényekkel találkozott emberek testéből sebészileg eltávolított "implant"-okról, ezekről a meghökkentő legújabb bizonyítékokról. Az "implant"-ok tanulmányozása,  - mik ezek, hogyan működnek, kiknek mi a végleges céljuk velük - ez adhat  választ az UFO rejtélyre. 1947 óta rengeteg feltevés született már e tárgyban, most viszont kézzelfoghatóak a legújabb bizonyítékok... "

Viharsarki szépségek, figyelem!
Ismét ringbe szállhatnak a feltételeknek megfelelő lányok és asszonyok a Békés Megye Szépe díjért. Az orosházi Petőfi Művelődési Központ és a Dél-Békési Szuperinfó közös felhívására azon 16 és 25 év közötti hölgyek jelentkezését várják, akik nem riadnak vissza a nappali-, estélyi- és fürdőruhás bemutatkozástól, mégpedig nagyszámú publikum előtt. A legszebb lányok bájait ugyanis novemberben gálaműsor keretében értékeli a zsűri és a közönség. A siker pedig nem csak erkölcsi, ugyanis a felhívás szerint a legszebbek értékes jutalmakat kapnak.
A vállalkozó szellemű szépségkirálynő-jelöltek október 22-ig jelentkezhetnek a Békés Megye Szépe-versenyre ezer forint nevezési díj befizetése, illetve egy egészalakos kép beküldése mellett. A versenyről bővebb információ az orosházi művelődési központban kérhető.

Gyermekbérlet Süsüvel, Mazsolával és Levente Péterrel
Orosházán az idén először a legkisebbek részére is szerveznek színházi előadásokat, sőt ezekre bérlet is váltható - tájékoztatta lapunkat Horváthné Németh Mariann, a Petőfi Művelődési Központ (PMK) munkatársa.
A Micimackó-bérlet keretében három előadást mutatnak be az új évadban: októberben Csukás István és Bergendy István népszerű darabja, a Süsü a sárkány látható, novemberben pedig egy másik klasszikus, Bálint Ágnes Mazsolája kerül színre a PMK-ban. A harmadik előadást 2000 márciusában láthatják a gyerekek: Gryllus Vilmos és Levente Péter mutatja be zenés irodalmi műsorát.
A bérletek 750 forintba kerülnek, de az előadásokra külön-külön is válthatók majd jegyek. Mint megtudtuk, a hagyományos felnőtt színházi előadásokat is megtartják a PMK-ban, ám a Latabár- és Ruttkai-bérletek részletes programja még nem állt össze teljesen.

Vissza a címlapra