|
Új
vezető a MOL kardoskúti üzeme élén
Pénteken ünnepelték a bányásznapot az olajosok
A
nyár óta új vezetője van a Magyar Olaj- és Gázipari (MOL) Rt. Orosházi Bányászati
Üzemének Bogdán Gyula személyében. Elődje, Hlatki Miklós a szegedi bányászati
üzem igazgatói székére cserélte a kardoskúti megbízatást. Bogdán Gyula
Dombóvárról került Miskolcra, s az ottani műszaki egyetem olajmérnöki szakának
elvégzése után, 1968-ban került az akkori Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő
Vállalathoz. Itt több beosztást is ellátott, kinevezése előtt olajtermelési
üzemvezetőként dolgozott. Több mint három évtizedes munkásságát a bányásznap
tiszteletére a napokban ismerte el a gazdasági miniszter a Kiváló Bányász
kitüntetéssel.
Mint ismert, a nemzeti olajtársaság jelentős megújulás előtt áll, s ez érinti a
kardoskúti üzemet is - nyilatkozta lapunknak Bogdán Gyula, akit a bányásznap kapcsán
kerestünk meg. Ennek lényege, hogy az eredménynövekedés és a költséghatékony
gazdálkodás érdekében struktúrális átalakítások történnek a cégen belül. Azt
még nem lehet tudni, hogy az üzemet milyen mértékben érinti a változás, de
hamarosan kiderül: jelenleg még az átvilágítás folyik. Az új üzemvezető azonban
hangsúlyozta: nem várható leépítés a termelésben, illetve a szolgáltató
területen, ugyanis a már elkészült 2000-2003-as üzleti terv a jelenlegi termelési
éves mennyiségekkel számol: évi félmilliárd köbméter földgáz és 50 ezer tonna
kőolaj. Mindez tehát azt jelenti, hogy nincs közvetlen veszélyben a kardoskúti üzem
270 dolgozójának állása. (Az adminisztrációs munkahelyekről Bogdán Gyula nem
tudott nyilatkozni, ugyanis ezek a MOL-központhoz tartoznak).
Az Orosházi Bányászati Üzem dolgozói egyébként pénteken este lapzártánk idején
ünnepelték meg a bányásznapot. A rendezvényen ketten vehettek át magas
kitüntetést: Szabó Sándor koordinációs főmérnök a Magyar Olajiparért ezüst-,
míg Mikulás István termelőmester ugyanezen MOL-elismerés bronzfokozatát kapta meg.
Opel-márkaképviselet nyílt Orosházán
Hozzájárul a piacvezető szerep megőrzéséhez
A hatvankilencedik magyarországi Opel-márkaképviseletet
avatták fel pénteken délelőtt Orosházán. A hódmezővásárhelyi Arany Autóház
Kft. tulajdonában lévő autószalon és márkaszervíz hatvanmillió forintos
beruházással jöt létre, melyet a tulajdonos vállalkozás saját erőből
finanszírozott. A társaság rendelkezik már Opel-márkaképviselettel
Hódmezővásárhelyen és Szentesen. A legújabb érdekeltség nyolc hónap alatt épült
fel.
Az ünnepélyes megnyitón Arany József, a kft. tulajdonosa elmondta: cége 1993 óta
foglalkozik a népszerű autómárka forgalmazásával, illetve a hozzá kapcsolódó
szolgáltatások nyújtásával. Az eltelt hat esztendő alatt 1300 új autót
értékesítettek, s az orosházi nyitónap is jól indult, hiszen a megnyitó része volt
az első eladott Opel ünnepélyes átadása egy helyi vásárlónak.
Az Arany Autóház Kft. tevékenységét az Opel Magyarország is elismeri, ugyanis a
vásárhelyi cég elnyerte a Minőségi Márkakereskedés címet. Az erről szóló
oklevelet Szintai András értékesítési igazgató nyújtotta át Arany Józsefnek.
Szintai András beszédében hangsúlyozta: az Opel hazánkban piacvezető szerepet tölt
be, s ezt a pozíciót a jövőben is meg kívánják tartani. A menedzsment reményei
szerint ezt a célt szolgálja a hatvankilencedik képviselet is.
Fetser János polgármester - maga is Opel-tulajdonos - avatóbeszédében hangsúlyozta:
a Csorvási úti autószalon és szervíz beleilleszkedik a városlakók által célként
megfogalmazott kulturált környezetbe. Az Opel helyi megjelenésével nem csak a
szolgáltatások színvonala növekszik, hanem újabb munkahelyek létesülnek, illetve a
város adóbevételei is növekednek - húzta alá Fetser János, akinek reményei szerint
a jövőben a meglévők mellé újabb autószalonok nyílnak a városban.
A magyar baromfiszakma ünnepe Orosházán
Az orosházi Merian Rt. azt szeretné, ha
a magyar köztudatban is teret nyerne a Márton-naphoz kötődő szárnyaskultusz. Ezért
az idén november 11-én, Szent Márton napján megrendezik az első orosházi
szárnyasfesztivált, amely a szervezők szándéka szerint az egész hazai baromfiszakma
ünnepe lesz. A törekvést támogatja a Baromfi Terméktanács, az Agármarketing Centrum
és a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A rendezésből kiveszi a részét az
orosházi önkormányzat is, hiszen idegenforgalmi szempontból is jelentősnek igérkezik
a szárnyasfesztivál.
Minderről Bonyhádi István
vezérigazgató tájékoztatta lapunkat, aki egy másik névnapról is beszámolt:
október 21-én Orsolya - azaz Orsi - napja lesz, ami a cég úgynevezett
márka-megerősítő kampányának csúcspontját jelenti majd, ekkor adják át a
vásárlóik részére meghirdetett Orsi-akció díjait. Az Orsi-nap egyben alkalmat
teremt arra is, hogy a cég találkozzon partnereivel. A rendezvény helyszíne egy
budapesti hotel lesz, ahol a protokoll mellett különböző kulturális rendezvényeket
is tartanak, fellép egyebek közt Tunyogi Orsi is.
Bonyhádi István érzékeltette, hogy a baromfifeldolozó-ipar hosszú mélyrepülés
után remélhetőleg van ok az ünneplésre: a kereslet növekszik, s a fogyasztói árak
is hasonló tendenciát mutatnak, bár kisebb mértékben. Elsősorban a belföldi piacon
tapasztalható mindez, de hátra van még az őszi-téli szezon, melyet hagyományosan
komoly külföldi kereslet jellemez, éppen a Márton-nap miatt.
A csorvásiak készek a demonstrációra
A csorvási gazdák készek a demonstrációra, amennyiben a szolnoki tárgyalócsoport,
illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselőinek nem
sikerül megegyezniük - nyilatkozta lapunknak Kelemen Mihály, a Csorvási Gazdák
Szövetkezet elnöke, aki maga is részt vett az augusztus 12-ei tanácskozáson
Szolnokon.
A szolnoki találkozót kiváltó folyamatokról Kelemen Mihály úgy vélekedett, hogy
szerinte a legnagyobb problémát az ágazat rendkívül alacsony jövedelemtermelő
képessége jelenti, ami párosul a szaktárca koncepciótlanságával. Ugyancsak
károsnak ítéli meg a megkérdezett szövetkezeti vezető, hogy a kormány szociális
elemeket épít be gazdasági döntéseibe, ez pedig súlyos piaci zavarokhoz vezethet.
A szolnoki nagygyűlésen a következő követeléseket fogalmazták meg gazdák, s az
általuk megbízott küldöttség ezeket tette le az FVM asztalára: állami
kötelezettségvállalással teremtsék meg az őszi mezőgazdasági munkák pénzügyi
feltételeit; olyan árpolitikát követelnek, mely garantálja ráfordításaik
megtérülését, illetve a megélhetésükhöz szükséges jövedelmet; a szűkösen
rendelkezésre álló költségvetési forrásokat a kormány fordítsa az árutermelés
hatékonyságának és a termelők versenyképességének elősegítésére; újra kell
indítani a felfüggesztett támogatásokat; illetve a gazdák elégtelennek tartják az
elemi károk mérséklésére hozott intézkedéseket, meglátásuk szerint a termelőket
gyorssegélyben kell részesíteni.
A fenti követelésekkel a mai magyar mezőgazdaság minden szektora egyetért, s ezért
van rá esély, hogy az érintettek egységes álláspontot képviselhetnek a
minisztériummal szemben - tette hozzá Kelemen Mihály, bár szerinte fennáll a
veszélye, hogy megosztják a nagyüzemeket és a magángazdákat az "oszd meg és
uralkodj" jól bevált elve alapján.
Kérdésünkre a csorvási szövetkezeti elnök elmondta: a magyar agráriumnak nagy
szüksége van a Torgyán József miniszter által követelt 413 milliárd forintra, de
csak akkor, ha azt egy átlatható, világos koncepció mentén használják fel, mert
egyébként kidobott pénz lenne a horribilis költségvetési tétel.
Végezetül az őszi - egyelőre csak tervezett - demonstrációval kapcsolatban
elhangzott: mindez természetesen nem cél, hanem eszköz, az érintettek a megegyezésben
reménykednek. Amennyiben azonban az érdekvédelmi szervezetek a demonstráció mellett
döntenek, úgy a Csorvási Gazdáknál összehívják az igazgatóságot, mely kimondja
az áment. Teszik ezt azért is - mondta búcsúzóul Kelemen Mihály - mert a csorvási
szövetkezet mindig is élen járt az érdekvédelemben, hiszen számos érdekvédelmi
szövetségben viseltek felelős tisztséget az itt dolgozó agrárszakemberek.
Minőséggel, választékkal, árakkal versenyeznek a
multikkal
A vad tiszai evezőtúra egy nehéz napjának végén a kis
csapat kiköt a piciny nyírségi település határában. Sátorverés után bemennek a
faluba, ahol a helyiek gyanúsan méregetik őket.
- Honnan jöttek? - kérdezik, mire ők szerényen válaszolnak: Orosházáról, az ott
van délkeleten...
- Tudjuk, ott készül a Funny Day meg az Every Day - mondják lelkendezve a helyiek, és
e pillanattól leomlik a bizalmatlanság fala. Az orosháziak pedig rádöbbentek:
kisvárosuk már nem csak az üvegről és az Orsi májkrémről szól, mint ahogy eddig
hitték.
A kilencvenes évek elején egy fiatal házaspár érkezett Magyarországra a vajdasági
Adáról. Az akkor még harmincon inneni Árpási Csaba és Árpási Magdolna odahaza már
foglalkozott üdítőgyártással, saját receptúrával és ugyancsak saját tervezésű,
meglehetősen kezdetleges, kézi technológiával. Orosházán ugyanolyan kisipari
módszerekkel láttak hozzá a hűsítőgyártáshoz. Az időközben eltelt hat esztendő
alatt a cég termékei országosan ismertté váltak, az Árpási Bt.-ből Funny Trade
Kft.-vé alakult társaság pedig tagja a képzeletbeli orosházi top 10-nek, legalábbis
ami a helyiadó-fizetést illeti.
A termelés a Bajcsy-Zsilinszky utcai házban indult meg, melyet rövid idő alatt
kinőttek. 1996-ban vásárolták meg a volt Dózsa szövetkezet keltetőtelepét, ahol a
megfelelő átalakítás után immár igazi üzemi körülmények között gyártották
termékeiket. Ez már a második generációja volt az általuk alkalmazott
technológiának, az igazi nagy váltás tavaly év végén történt: korszerű automata
gépsor végzi a munkát az alapanyagok keverésétől a kész palackok göngyöleggé
csomagolásáig. Érdekes adalék: óránként hatezer kétliteres palack üdítő
gyártására képes a rendszer. Jelenleg több mint hetven, főként fiatal dolgozója
van a cégnek.
- A magyar üdítőital-piacot A és B kategóriára osztják a szakemberek. A multik,
azaz a Coca Cola és a Pepsi tartozik az A-ba, a többiek (ideértve a Traubisodát és a
Márkát is) pedig a B-be. A piac 85 százaléka a multinacionális cégeké, a
fennmaradó közel 15 százalékon osztozik 87 kis gyártó. E 14,7 százalék
egyötödét a Funny Trade mondhatja magáénak - avat be a részletekbe Für Sándorné
főkönyvelő, miközben végigkalauzol az egységes arculattal rendelkező üzemen,
illetve a nemrég felépített raktárhelyiségen. A dizájn nem csak az épületek egyen
zöld-sárga színére, a pázsit rendezettségére, a tisztaságra vonatkozik, hanem a
dolgozók egyenruhájára is: a futószalag körül serénykedő fiatal fiúk és lányok
kivétel nélkül cégjelzéses pólót viselnek, sőt még a portás nyakkendőjén is
ott van a Funny Trade embléma.
- A nemzetközi cégek erőszakos reklámkampányával szemben csak úgy vehettük fel a
versenyt, hogy a minőségre, a széles választékra és az alacsony árakra helyeztük a
hangsúlyt - folytatja a főkönyvelő asszony. - Így mára 24 ízben kaphatók
üdítőital és szörp termékeink, különböző kiszerelésben és energiatartalommal.
A kétféle márkanév is erre utal: a Funny Day termékek a klasszikus, édesebb ízeket
tartalmazzák, míg az Every Day italok már a modern táplálkozási igényei szerint
kevesebb cukorral készülnek. Ezek kidolgozása, illetve az ellenőrzés saját, jól
felszerelt laboratóriumunkban történik.
A minőségre, a választékra és az alacsony árakra (termékeik fele annyiba kerülnek,
mint a két amerikai kólacég üdítői) épített, és persze megfelelő
marketingmunkával megtámogatott stratégia hatékonynak bizonyult: ma már négy
környező megyében bolti szinten terítenek, míg az ország más pontjain
nagykereskedőik látják el a piacot. A kiszállítást saját teherautóik végzik,
naponta tucatnyi szállítmány indul a szélrózsa minden irányába. A piacon
egyébként a narancsízű üdítők és szörpök a legkelendőbbek, messze ezután a
kóla következik, majd a klasszikus hazai ízek: meggy, málna, eper. Egy újabb zuhanás
után a képzeletbeli grafikonon az egzotikus ízek találhatók: mangó, kiwi, ananász.
Mindezek ellenére ez utóbbiak gyártása is nyereséges, továbbá a széles választék
miatt is ragaszkodnak gyártásukhoz.
A további terjeszkedést firtató kérdésemre kitérő választ kapok: tisztában vannak
ugyanis a gyors növekedés közgazdasági veszélyeivel, mindig a következő lépésre
készülnek fel. Most leginkább az foglalkoztatja őket, miként oldhatnák meg a kisebb
költségekkel a műanyagpalack-ellátást. Jelenleg ugyanis egy teherautó folyamatosan
ingázik Dunakeszi és Orosháza között. A távlati tervek közt szerepel, hogy esetleg
helyben állítanak fel palackgyártó gépsort. Ugyancsak fontolgatják a terjeszkedést
külföldre, mégpedig Románia felé (Az orosházival párhuzamosan adai üzemüket is
fejlesztették, mely kielégíti a helyi piacot, sőt: érthető okokból a Vajdaságban
nem igazán keresettek az amerikai termékek).
A Funny Trade egyébként az idén túlteljesíti üzleti tervét: az első félévben
árbevételük meghaladta a félmilliárd forintot. De azon túl, hogy évente
tekintélyes summát fizetnek be a városi költségvetésbe, kiveszik részüket a civil
társadalom támogatásából is: nincs olyan jótékonysági rendezvény, amelyet ne
támogatnának anyagi, illetve természetbeni juttatásokkal, ezen túl országos
alapítványok céljaihoz is hozzájárulnak, sőt a helyi sportéletben is jelen vannak:
a helyi férfi kézilabdacsapat Every Day KSE néven folytatja pályafutását.
Egyesül a gádorosi és a
tótkomlósi takarékszövetkezet
Már csak a cégtábla miatt van nézeteltérés
Ha minden a terveknek megfelelően alakul, jövő év januárjától a Gádoros
és Vidéke Takarékszövetkezetbe olvad be a Tótkomlós és Vidéke
Takarékszövetkezet. Minderre az 1996-os hitelintézeti törvény miatt van szükség,
mely előírja: a takarékszövetkezeteknek 1999 végéig legalább 40, 2001 végéig
legalább 60, 2003 végéig pedig legalább 100, más források szerint 300 millió
forintos saját tőkét kell felmutatniuk, így kívánja az állam szavatolni a
betétesek pénzének biztonságát. A szigorú rendelkezés miatt egy országos folyamat
kezdődött meg, a szaksajtó becslései szerint a jelenlegi 215 takarékszövetkezet
száma egy-két éven belül 150-180-ra csökken, s a tendencia tovább folytatódhat,
hiszen évről évre szigorodnak a feltételek.
A takarékszövetkezeteket sok tekintetben nem szabad a klasszikus
bankrendszerrel összehasonlítani, hiszen szervezeti működésük, illetve
ügyfélkörük teljesen eltér a nagymenő, magukat hatalmas kampányokkal
népszerűsítő és elegáns irodákban székelő pénzintézetekétől. A "vidék
bankjai" ugyanis elsősorban a kispénzű falusiak nehéz munkával megkeresett
vagyonkájáért felelnek, illetve e rétegnek nyújtanak különböző szolgálatásokat,
így a profitszerzés mechanizmusa is másként működik. Ám időközben mind a
bankrendszerben, mind a gazdasági életben megindult a tőkekoncentrációs folyamat,
mely alól a takarékszövetkezetek sem vonhatják ki magukat. A tótkomlósi szövetkezet
tagsága és menedzsmentje a törvény megjelenése után még bízott benne, hogy saját
erejéből képes lesz teljesíteni a feltételeket, ám ez évben megszületett az
elhatározás: nincs más út, mint az egyesülés. Felvették a kapcsolatot a
legközelebbi, jelenleg 180 milliós saját tőkével rendelkező Gádoros és Vidéke
Takarékszövetkezettel, mely elfogadta az egyesülési javaslatot.
A Tótkomlós és Vidéke Takarékszövetkezet 1957 májusában a megyében elsőként, az
országban másodikként alakult meg száz taggal. Időközben saját kirendeltségeket
hoztak létre Mezőhegyesen és Kardoskúton, majd a csanádapácai és a békéssámsoni
takarékszövetkezetek beolvasztása után újabb kirendeltségekkel bővült hálózatuk.
Tavaly megjelentek a térség központjában, Orosházán is, így kirendeltéségeik
száma hétre bővült - tudtuk meg Ölveczki Péterné ügyvezető igazgatótól, aki 33
ember munkáját irányítja.
A szövetkezet már túl van tíz részközgyűlésen, ahol a tagság megismerkedett az
elképzeléssel. Szeptemberben újabb részközgyűléseket hívnak össze, ahol
meghozzák a tényleges döntést, majd a két takarékszövetkezet közös igazgatósági
ülésen mondja ki az áment. Itt tisztázzák véglegesen a részleteket, s ezzel
elindulhat a cégbírósági procedúra, illetve a "jogharmonizáció", azaz az
egységes szabályzatok kidolgozása. A megkérdezett vezetők - Ölveczki Péterné és
Zsibrita Lászlóné tótkomlósi, illetve gádorosi ügyvezető igazgatók - reményei
szerint január elsejétől már egyesülve vághatnak az új esztendőnek. Mindez az
ügyfeleket gyakorlatilag semmiben sem érinti. Változást mindössze esetleg a fejléc
megváltozása jelenthet, illetve annyi, hogy kedvezőbb hitelfelvételi lehetőségeket
vehetnek igénybe a - volt - komlósi takarékszövetkezet területi irodáinak ügyfelei.
Lapunk értesülése szerint a tótkomlósiak új nevet szeretnének, erre több
változatot is kidolgoztak. A javaslatok közt szerepel egyebek közt a
Gádoros-Tótkomlós és Vidéke Takarékszövetkezet, Orosháza és Vidéke
Takarékszövetkezet, illetve néhány tájegységtől független fantázianév. A
gádorosiak igazgatósága azonban már döntött: marad a régi név, amibe azonban a
tótkomlósiak - egyebek közt a város vezetői - nem akarnak beletörődni. Ezzel
kapcsolatban Zsibrita Lászlóné, a fogadó pénzintézet vezetője elmondta: az
egyesülési folyamatban a névválasztás sokadrendű dolog, meglátása szerint a fő
feladat dolgozni a lakosságért, akár név nélkül is.
Sertészárlat Orosháza
külterületén is
Immár a város teljes közigazgatási területére kiterjesztették
Orosházán a sertészárlatot. Ennek oka, hogy továbbra is fennáll a fertőző
állatbetegség gyanúja a városban, illetve külterületén. Minderről hivatalos
levélben értesítette az orosházi főállatorvos a helyi jegyzőt augusztus 18-ai
keltezéssel.
A zárlat ideje alatt tilos élő és feldolgozott sertést kijuttatni a városból, az
udvarról kihajtani, szaporítani, állatvásáron árusítani. Mint arról korábban
beszámoltunk, márciusban már rendeltek el sertészárlatot Orosházán, ám csak a
közigazgatási határon belül. Mindez így nem érintette a külterületen található
nagyüzemeket, most azonban igen. Lapunk nem érte el Rozsnyai Sándort, az egyik
érintett AGRO-M Rt. elnök-vezérigazgatóját, beszéltünk viszont a Béke
Mezőgazdasági Szövetkezet elnökével, Szántó Péterrel. Ő elmondta: a Békés
Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás külön engedélyével
és szakmai felügyeletével telephelyükről folyik szállítás.
A városban elterjedt a hír tömeges sertéspusztulásokról, illetve
-megsemmisítésekről, lapunk munkatársának erről többen is beszámoltak. Dr. Joó
Jenő, az illetékes állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás
igazgató-főorvosa érdeklődésünkre elmondta: a fertőzésgyanús állatokat valóban
kiemelik, s leölik őket, hiszen csak így tudják elvégezni a szükséges
vizsgálatokat. A zárlat feloldásáról egyelőre nem tudott nyilatkozni a megyei
főállatorvos, mint hangsúlyozta, a tényleges helyzet felmérésére minimum harminc
napra van szükség. Végezetül megtudtuk: a környező településeket egyelőre nem
érinti a rendelkezés, azonban a helyi hatósági állatorvosok fokozottan ellenőrzik a
területükön tartott sertésállományt.
Mezőgép: a vártnál kedvezőtlenebb félévi
eredmény
A recesszió ellenére bővítik a mezőgazdaságigép-gyártást
A mezőgazdaságigép-gyártás világméretű recessziója
miatt az orosházi székhelyű Mezőgép Rt. első féléves árbevétele kedvezőtlenül
alakult az 1998-as év hasonló időszakához képest. Mindezek ellenére a kanadai
Linamar többségi tulajdonában lévő társaság bővíteni kívánja
mezőgazdaságigép-gyártó tevékenységét, bár kétségtelen, hogy a hangsúly egyre
inkább az autóalkatrész-gyártásra kerül. A társaság mezőgazdaságigép-gyártó
divízióiban a hivatalos verzió szerint "több tíz", lapunk értesülése
szerint mintegy hetven szerződéses munkatárs foglalkoztatása szűnt meg.
A közelmúltban
megjelent tőzsdei gyorsjelentés szerint a tavalyi első félévi 4,066 milliárd
forintos árbevételhez képest az idén félévkor 3 milliárd 857 millió forintos
árbevételt könyvelhettek el a cégnél. Ennek oka nem csak az orosz gazdasági
válság, hanem a hazai géptámogatások megszüntetése is. Igaz, a Mezőgép
közvetlenül nem rendelkezik oroszországi partnerekkel, ám nyugat-európai és
észak-amerikai partnerei igen. A recessziót a termékpaletta szélesítésével, illetve
új partnerek felkutatásával igyekeznek ellensúlyozni - nyilatkozta lapunknak Czövek
Zsolt befektetői kapcsolattartó hozzátéve, hogy jelenleg is nagy reményekkel
kecsegtető tárgyalásokat folytat a cég, ám ezekről még korai lenne tájékoztatni a
közvéleményt. Az orosházi és a békéscsabai mezőgép divízióiban
létszám-átcsoportosítással, illetve az úgynevezett munkaidőalap-számítás
bevezetésével próbálják meg áthidalni az átmenetinek remélt
megrendelés-csökkenés okozta munkahiányt. Ez utóbbi azt jelenti, hogy novemberben
leállás várható a két üzemrészben, ám a munkatársak előre ledolgozzák
munkaidejüket, így éves szinten nem történik keresetkiesés. Ezen kívül többeket
kanadai és mexikói tréningre küldtek. Vannak, akiknek szerződését nem
hosszabbították meg, azonban ők várólistára kerültek a helyzet jobbra fordulása
idejére (létszámukról nem kaptunk pontos adatot a cégvezetéstől, más forrásból
lapunk úgy tudja, hogy hetven főről van szó). Az Orosháza Automotive Division-nél,
illetve a Linamar Products Division-nél viszont folyamatos a munkásfelvétel, főként a
termeléshez kapcsolódó munkakörökben - emlékeztet Czövek Zsolt. Sőt, az idén
felavatott, a NewAge részére precíziós megmunkálást igénylő alkatrészeket
gyártó Precision Part Manufacturing Division-nél (PPM) az indításkor a működéshez
szükséges létszámú munkásfelvétel történt. Így összességében, társasági
szinten a létszámcsökkentés mindössze 1,3 százalékos a kimutatások szerint.
További jelentős megszigorításra nem készülnek, hiszen a szükséges lépéseket
már korábban megtették. Új elem viszont, hogy a továbbiakban csak érvényes
szerződés birtokában gyártanak le újabb megrendeléseket, ugyanis volt már rá
példa, hogy "előre dolgoztak", s a szóbeli megállapodás ellenére mégsem
köttetett üzlet, ami a raktárkészletek felhalmozódásához vezetett.
A Linamar cégcsoport életében komoly változást jelentett, hogy az idén az orosházi
díszpolgári címet is elnyert magyar származású tulajdonos Frank J. Hasenfrantz az
operatív irányítást átengedte lányának, Linda Hasenfrantz-nek. Ezzel kapcsolatban
megtudtuk: ennek hatásait annyiban érzékelik a magyarországi társaságnál, hogy az
irányvonal a régi maradt, azonban mindezt életkorának és mentalitásának
megfelelően dinamikusabban képviseli az új vezérigazgató.
Végezetül a megkérdezett szakember lapunknak elmondta: a cégnél folyó nagyszabású
beruházások a tervezett ütemnek megfelelően folynak. Orosházán a Linamar Products
Division (mely a GM projekt része) bővítése november végén fejeződik be. Itt
várhatóan 2001-ben indul be a termelés: az Opel szentgotthárdi gyára részére
készülnek majd sebességváltó-alkatrészek. A már említett békéscsabai PPM-ben
már megindult a gyártás a NewAge részére, igaz, mindezt kisebb-nagyobb fennakadások
nehezítették. Az orosházi mezőgazdasági gép-divíziónál is nagy volumenű
építkezés folyik: még az idén elkészül az a 4600 négyzetméteres üzemcsarnok,
mely összeköti a már meglévő üzemrészeket, ezáltal szervezettebbé, hatékonyabbá
válik a gyártás. Az idén egyébként a cégnél mintegy 2,6 milliárd forintot
fordítanak beruházásra, s teszik mindezt saját erőből.
|