[Címlap] [Aktuális] [Kultúra, szabadidő] [Cyberdoki] [Gazdaság] [Rendőrségi hírek] [Vélemény] [Archívum] [Hírlevél] [Viharsarok a weben] [Kijárat]

GAZDASÁG

Új vezető a MOL kardoskúti üzeme élén
Pénteken ünnepelték a bányásznapot az olajosok

mol2.jpg (6624 bytes)A nyár óta új vezetője van a Magyar Olaj- és Gázipari (MOL) Rt. Orosházi Bányászati Üzemének Bogdán Gyula személyében. Elődje, Hlatki Miklós a szegedi bányászati üzem igazgatói székére cserélte a kardoskúti megbízatást. Bogdán Gyula Dombóvárról került Miskolcra, s az ottani műszaki egyetem olajmérnöki szakának elvégzése után, 1968-ban került az akkori Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalathoz. Itt több beosztást is ellátott, kinevezése előtt olajtermelési üzemvezetőként dolgozott. Több mint három évtizedes munkásságát a bányásznap tiszteletére a napokban ismerte el a gazdasági miniszter a Kiváló Bányász kitüntetéssel.
Mint ismert, a nemzeti olajtársaság jelentős megújulás előtt áll, s ez érinti a kardoskúti üzemet is - nyilatkozta lapunknak Bogdán Gyula, akit a bányásznap kapcsán kerestünk meg. Ennek lényege, hogy az eredménynövekedés és a költséghatékony gazdálkodás érdekében struktúrális átalakítások történnek a cégen belül. Azt még nem lehet tudni, hogy az üzemet milyen mértékben érinti a változás, de hamarosan kiderül: jelenleg még az átvilágítás folyik. Az új üzemvezető azonban hangsúlyozta: nem várható leépítés a termelésben, illetve a szolgáltató területen, ugyanis a már elkészült 2000-2003-as üzleti terv a jelenlegi termelési éves mennyiségekkel számol: évi félmilliárd köbméter földgáz és 50 ezer tonna kőolaj. Mindez tehát azt jelenti, hogy nincs közvetlen veszélyben a kardoskúti üzem 270 dolgozójának állása. (Az adminisztrációs munkahelyekről Bogdán Gyula nem tudott nyilatkozni, ugyanis ezek a MOL-központhoz tartoznak).
Az Orosházi Bányászati Üzem dolgozói egyébként pénteken este lapzártánk idején ünnepelték meg a bányásznapot. A rendezvényen ketten vehettek át magas kitüntetést: Szabó Sándor koordinációs főmérnök a Magyar Olajiparért ezüst-, míg Mikulás István termelőmester ugyanezen MOL-elismerés bronzfokozatát kapta meg.

Opel-márkaképviselet nyílt Orosházán
Hozzájárul a piacvezető szerep megőrzéséhez
opel.jpg (4452 bytes)A hatvankilencedik magyarországi
Opel-márkaképviseletet avatták fel pénteken délelőtt Orosházán. A hódmezővásárhelyi Arany Autóház Kft. tulajdonában lévő autószalon és márkaszervíz hatvanmillió forintos beruházással jöt létre, melyet a tulajdonos vállalkozás saját erőből finanszírozott. A társaság rendelkezik már Opel-márkaképviselettel Hódmezővásárhelyen és Szentesen. A legújabb érdekeltség nyolc hónap alatt épült fel.
Az ünnepélyes megnyitón Arany József, a kft. tulajdonosa elmondta: cége 1993 óta foglalkozik a népszerű autómárka forgalmazásával, illetve a hozzá kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával. Az eltelt hat esztendő alatt 1300 új autót értékesítettek, s az orosházi nyitónap is jól indult, hiszen a megnyitó része volt az első eladott Opel ünnepélyes átadása egy helyi vásárlónak.
Az Arany Autóház Kft. tevékenységét az Opel Magyarország is elismeri, ugyanis a vásárhelyi cég elnyerte a Minőségi Márkakereskedés címet. Az erről szóló oklevelet Szintai András értékesítési igazgató nyújtotta át Arany Józsefnek. Szintai András beszédében hangsúlyozta: az Opel hazánkban piacvezető szerepet tölt be, s ezt a pozíciót a jövőben is meg kívánják tartani. A menedzsment reményei szerint ezt a célt szolgálja a hatvankilencedik képviselet is.
Fetser János polgármester - maga is Opel-tulajdonos - avatóbeszédében hangsúlyozta: a Csorvási úti autószalon és szervíz beleilleszkedik a városlakók által célként megfogalmazott kulturált környezetbe. Az Opel helyi megjelenésével nem csak a szolgáltatások színvonala növekszik, hanem újabb munkahelyek létesülnek, illetve a város adóbevételei is növekednek - húzta alá Fetser János, akinek reményei szerint a jövőben a meglévők mellé újabb autószalonok nyílnak a városban.

A magyar baromfiszakma ünnepe Orosházán
merian1.jpg (5551 bytes)Az orosházi Merian Rt. azt szeretné, ha a magyar köztudatban is teret nyerne a Márton-naphoz kötődő szárnyaskultusz. Ezért az idén november 11-én, Szent Márton napján megrendezik az első orosházi szárnyasfesztivált, amely a szervezők szándéka szerint az egész hazai baromfiszakma ünnepe lesz. A törekvést támogatja a Baromfi Terméktanács, az Agármarketing Centrum és a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A rendezésből kiveszi a részét az orosházi önkormányzat is, hiszen idegenforgalmi szempontból is jelentősnek igérkezik a szárnyasfesztivál.
merian2.jpg (20655 bytes)Minderről Bonyhádi István vezérigazgató tájékoztatta lapunkat, aki egy másik névnapról is beszámolt: október 21-én Orsolya - azaz Orsi - napja lesz, ami a cég úgynevezett márka-megerősítő kampányának csúcspontját jelenti majd, ekkor adják át a vásárlóik részére meghirdetett Orsi-akció díjait. Az Orsi-nap egyben alkalmat teremt arra is, hogy a cég találkozzon partnereivel. A rendezvény helyszíne egy budapesti hotel lesz, ahol a protokoll mellett különböző kulturális rendezvényeket is tartanak, fellép egyebek közt Tunyogi Orsi is.
Bonyhádi István érzékeltette, hogy a baromfifeldolozó-ipar hosszú mélyrepülés után remélhetőleg van ok az ünneplésre: a kereslet növekszik, s a fogyasztói árak is hasonló tendenciát mutatnak, bár kisebb mértékben. Elsősorban a belföldi piacon tapasztalható mindez, de hátra van még az őszi-téli szezon, melyet hagyományosan komoly külföldi kereslet jellemez, éppen a Márton-nap miatt.


A csorvásiak készek a demonstrációra
A csorvási gazdák készek a demonstrációra, amennyiben a szolnoki tárgyalócsoport, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselőinek nem sikerül megegyezniük - nyilatkozta lapunknak Kelemen Mihály, a Csorvási Gazdák Szövetkezet elnöke, aki maga is részt vett az augusztus 12-ei tanácskozáson Szolnokon.
A szolnoki találkozót kiváltó folyamatokról Kelemen Mihály úgy vélekedett, hogy szerinte a legnagyobb problémát az ágazat rendkívül alacsony jövedelemtermelő képessége jelenti, ami párosul a szaktárca koncepciótlanságával. Ugyancsak károsnak ítéli meg a megkérdezett szövetkezeti vezető, hogy a kormány szociális elemeket épít be gazdasági döntéseibe, ez pedig súlyos piaci zavarokhoz vezethet.
A szolnoki nagygyűlésen a következő követeléseket fogalmazták meg gazdák, s az általuk megbízott küldöttség ezeket tette le az FVM asztalára: állami kötelezettségvállalással teremtsék meg az őszi mezőgazdasági munkák pénzügyi feltételeit; olyan árpolitikát követelnek, mely garantálja ráfordításaik megtérülését, illetve a megélhetésükhöz szükséges jövedelmet; a szűkösen rendelkezésre álló költségvetési forrásokat a kormány fordítsa az árutermelés hatékonyságának és a termelők versenyképességének elősegítésére; újra kell indítani a felfüggesztett támogatásokat; illetve a gazdák elégtelennek tartják az elemi károk mérséklésére hozott intézkedéseket, meglátásuk szerint a termelőket gyorssegélyben kell részesíteni.
A fenti követelésekkel a mai magyar mezőgazdaság minden szektora egyetért, s ezért van rá esély, hogy az érintettek egységes álláspontot képviselhetnek a minisztériummal szemben - tette hozzá Kelemen Mihály, bár szerinte fennáll a veszélye, hogy megosztják a nagyüzemeket és a magángazdákat az "oszd meg és uralkodj" jól bevált elve alapján.
Kérdésünkre a csorvási szövetkezeti elnök elmondta: a magyar agráriumnak nagy szüksége van a Torgyán József miniszter által követelt 413 milliárd forintra, de csak akkor, ha azt egy átlatható, világos koncepció mentén használják fel, mert egyébként kidobott pénz lenne a horribilis költségvetési tétel.
Végezetül az őszi - egyelőre csak tervezett - demonstrációval kapcsolatban elhangzott: mindez természetesen nem cél, hanem eszköz, az érintettek a megegyezésben reménykednek. Amennyiben azonban az érdekvédelmi szervezetek a demonstráció mellett döntenek, úgy a Csorvási Gazdáknál összehívják az igazgatóságot, mely kimondja az áment. Teszik ezt azért is - mondta búcsúzóul Kelemen Mihály - mert a csorvási szövetkezet mindig is élen járt az érdekvédelemben, hiszen számos érdekvédelmi szövetségben viseltek felelős tisztséget az itt dolgozó agrárszakemberek.

Minőséggel, választékkal, árakkal versenyeznek a multikkal

A vad tiszai evezőtúra egy nehéz napjának végén a kis csapat kiköt a piciny nyírségi település határában. Sátorverés után bemennek a faluba, ahol a helyiek gyanúsan méregetik őket.
- Honnan jöttek? - kérdezik, mire ők szerényen válaszolnak: Orosházáról, az ott van délkeleten...
- Tudjuk, ott készül a Funny Day meg az Every Day - mondják lelkendezve a helyiek, és e pillanattól leomlik a bizalmatlanság fala. Az orosháziak pedig rádöbbentek: kisvárosuk már nem csak az üvegről és az Orsi májkrémről szól, mint ahogy eddig hitték.


A kilencvenes évek elején egy fiatal házaspár érkezett Magyarországra a vajdasági Adáról. Az akkor még harmincon inneni Árpási Csaba és Árpási Magdolna odahaza már foglalkozott üdítőgyártással, saját receptúrával és ugyancsak saját tervezésű, meglehetősen kezdetleges, kézi technológiával. Orosházán ugyanolyan kisipari módszerekkel láttak hozzá a hűsítőgyártáshoz. Az időközben eltelt hat esztendő alatt a cég termékei országosan ismertté váltak, az Árpási Bt.-ből Funny Trade Kft.-vé alakult társaság pedig tagja a képzeletbeli orosházi top 10-nek, legalábbis ami a helyiadó-fizetést illeti.
A termelés a Bajcsy-Zsilinszky utcai házban indult meg, melyet rövid idő alatt kinőttek. 1996-ban vásárolták meg a volt Dózsa szövetkezet keltetőtelepét, ahol a megfelelő átalakítás után immár igazi üzemi körülmények között gyártották termékeiket. Ez már a második generációja volt az általuk alkalmazott technológiának, az igazi nagy váltás tavaly év végén történt: korszerű automata gépsor végzi a munkát az alapanyagok keverésétől a kész palackok göngyöleggé csomagolásáig. Érdekes adalék: óránként hatezer kétliteres palack üdítő gyártására képes a rendszer. Jelenleg több mint hetven, főként fiatal dolgozója van a cégnek.
- A magyar üdítőital-piacot A és B kategóriára osztják a szakemberek. A multik, azaz a Coca Cola és a Pepsi tartozik az A-ba, a többiek (ideértve a Traubisodát és a Márkát is) pedig a B-be. A piac 85 százaléka a multinacionális cégeké, a fennmaradó közel 15 százalékon osztozik 87 kis gyártó. E 14,7 százalék egyötödét a Funny Trade mondhatja magáénak - avat be a részletekbe Für Sándorné főkönyvelő, miközben végigkalauzol az egységes arculattal rendelkező üzemen, illetve a nemrég felépített raktárhelyiségen. A dizájn nem csak az épületek egyen zöld-sárga színére, a pázsit rendezettségére, a tisztaságra vonatkozik, hanem a dolgozók egyenruhájára is: a futószalag körül serénykedő fiatal fiúk és lányok kivétel nélkül cégjelzéses pólót viselnek, sőt még a portás nyakkendőjén is ott van a Funny Trade embléma.
- A nemzetközi cégek erőszakos reklámkampányával szemben csak úgy vehettük fel a versenyt, hogy a minőségre, a széles választékra és az alacsony árakra helyeztük a hangsúlyt - folytatja a főkönyvelő asszony. - Így mára 24 ízben kaphatók üdítőital és szörp termékeink, különböző kiszerelésben és energiatartalommal. A kétféle márkanév is erre utal: a Funny Day termékek a klasszikus, édesebb ízeket tartalmazzák, míg az Every Day italok már a modern táplálkozási igényei szerint kevesebb cukorral készülnek. Ezek kidolgozása, illetve az ellenőrzés saját, jól felszerelt laboratóriumunkban történik.
A minőségre, a választékra és az alacsony árakra (termékeik fele annyiba kerülnek, mint a két amerikai kólacég üdítői) épített, és persze megfelelő marketingmunkával megtámogatott stratégia hatékonynak bizonyult: ma már négy környező megyében bolti szinten terítenek, míg az ország más pontjain nagykereskedőik látják el a piacot. A kiszállítást saját teherautóik végzik, naponta tucatnyi szállítmány indul a szélrózsa minden irányába. A piacon egyébként a narancsízű üdítők és szörpök a legkelendőbbek, messze ezután a kóla következik, majd a klasszikus hazai ízek: meggy, málna, eper. Egy újabb zuhanás után a képzeletbeli grafikonon az egzotikus ízek találhatók: mangó, kiwi, ananász. Mindezek ellenére ez utóbbiak gyártása is nyereséges, továbbá a széles választék miatt is ragaszkodnak gyártásukhoz.
A további terjeszkedést firtató kérdésemre kitérő választ kapok: tisztában vannak ugyanis a gyors növekedés közgazdasági veszélyeivel, mindig a következő lépésre készülnek fel. Most leginkább az foglalkoztatja őket, miként oldhatnák meg a kisebb költségekkel a műanyagpalack-ellátást. Jelenleg ugyanis egy teherautó folyamatosan ingázik Dunakeszi és Orosháza között. A távlati tervek közt szerepel, hogy esetleg helyben állítanak fel palackgyártó gépsort. Ugyancsak fontolgatják a terjeszkedést külföldre, mégpedig Románia felé (Az orosházival párhuzamosan adai üzemüket is fejlesztették, mely kielégíti a helyi piacot, sőt: érthető okokból a Vajdaságban nem igazán keresettek az amerikai termékek).
A Funny Trade egyébként az idén túlteljesíti üzleti tervét: az első félévben árbevételük meghaladta a félmilliárd forintot. De azon túl, hogy évente tekintélyes summát fizetnek be a városi költségvetésbe, kiveszik részüket a civil társadalom támogatásából is: nincs olyan jótékonysági rendezvény, amelyet ne támogatnának anyagi, illetve természetbeni juttatásokkal, ezen túl országos alapítványok céljaihoz is hozzájárulnak, sőt a helyi sportéletben is jelen vannak: a helyi férfi kézilabdacsapat Every Day KSE néven folytatja pályafutását.


Egyesül a gádorosi és a tótkomlósi takarékszövetkezet
Már csak a cégtábla miatt van nézeteltérés


Ha minden a terveknek megfelelően alakul, jövő év januárjától a Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezetbe olvad be a Tótkomlós és Vidéke Takarékszövetkezet. Minderre az 1996-os hitelintézeti törvény miatt van szükség, mely előírja: a takarékszövetkezeteknek 1999 végéig legalább 40, 2001 végéig legalább 60, 2003 végéig pedig legalább 100, más források szerint 300 millió forintos saját tőkét kell felmutatniuk, így kívánja az állam szavatolni a betétesek pénzének biztonságát. A szigorú rendelkezés miatt egy országos folyamat kezdődött meg, a szaksajtó becslései szerint a jelenlegi 215 takarékszövetkezet száma egy-két éven belül 150-180-ra csökken, s a tendencia tovább folytatódhat, hiszen évről évre szigorodnak a feltételek.

takszov.jpg (9803 bytes)A takarékszövetkezeteket sok tekintetben nem szabad a klasszikus bankrendszerrel összehasonlítani, hiszen szervezeti működésük, illetve ügyfélkörük teljesen eltér a nagymenő, magukat hatalmas kampányokkal népszerűsítő és elegáns irodákban székelő pénzintézetekétől. A "vidék bankjai" ugyanis elsősorban a kispénzű falusiak nehéz munkával megkeresett vagyonkájáért felelnek, illetve e rétegnek nyújtanak különböző szolgálatásokat, így a profitszerzés mechanizmusa is másként működik. Ám időközben mind a bankrendszerben, mind a gazdasági életben megindult a tőkekoncentrációs folyamat, mely alól a takarékszövetkezetek sem vonhatják ki magukat. A tótkomlósi szövetkezet tagsága és menedzsmentje a törvény megjelenése után még bízott benne, hogy saját erejéből képes lesz teljesíteni a feltételeket, ám ez évben megszületett az elhatározás: nincs más út, mint az egyesülés. Felvették a kapcsolatot a legközelebbi, jelenleg 180 milliós saját tőkével rendelkező Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezettel, mely elfogadta az egyesülési javaslatot.
A Tótkomlós és Vidéke Takarékszövetkezet 1957 májusában a megyében elsőként, az országban másodikként alakult meg száz taggal. Időközben saját kirendeltségeket hoztak létre Mezőhegyesen és Kardoskúton, majd a csanádapácai és a békéssámsoni takarékszövetkezetek beolvasztása után újabb kirendeltségekkel bővült hálózatuk. Tavaly megjelentek a térség központjában, Orosházán is, így kirendeltéségeik száma hétre bővült - tudtuk meg Ölveczki Péterné ügyvezető igazgatótól, aki 33 ember munkáját irányítja.
A szövetkezet már túl van tíz részközgyűlésen, ahol a tagság megismerkedett az elképzeléssel. Szeptemberben újabb részközgyűléseket hívnak össze, ahol meghozzák a tényleges döntést, majd a két takarékszövetkezet közös igazgatósági ülésen mondja ki az áment. Itt tisztázzák véglegesen a részleteket, s ezzel elindulhat a cégbírósági procedúra, illetve a "jogharmonizáció", azaz az egységes szabályzatok kidolgozása. A megkérdezett vezetők - Ölveczki Péterné és Zsibrita Lászlóné tótkomlósi, illetve gádorosi ügyvezető igazgatók - reményei szerint január elsejétől már egyesülve vághatnak az új esztendőnek. Mindez az ügyfeleket gyakorlatilag semmiben sem érinti. Változást mindössze esetleg a fejléc megváltozása jelenthet, illetve annyi, hogy kedvezőbb hitelfelvételi lehetőségeket vehetnek igénybe a - volt - komlósi takarékszövetkezet területi irodáinak ügyfelei.
Lapunk értesülése szerint a tótkomlósiak új nevet szeretnének, erre több változatot is kidolgoztak. A javaslatok közt szerepel egyebek közt a Gádoros-Tótkomlós és Vidéke Takarékszövetkezet, Orosháza és Vidéke Takarékszövetkezet, illetve néhány tájegységtől független fantázianév. A gádorosiak igazgatósága azonban már döntött: marad a régi név, amibe azonban a tótkomlósiak - egyebek közt a város vezetői - nem akarnak beletörődni. Ezzel kapcsolatban Zsibrita Lászlóné, a fogadó pénzintézet vezetője elmondta: az egyesülési folyamatban a névválasztás sokadrendű dolog, meglátása szerint a fő feladat dolgozni a lakosságért, akár név nélkül is.

Sertészárlat Orosháza külterületén is
Immár a város teljes közigazgatási területére kiterjesztették Orosházán a sertészárlatot. Ennek oka, hogy továbbra is fennáll a fertőző állatbetegség gyanúja a városban, illetve külterületén. Minderről hivatalos levélben értesítette az orosházi főállatorvos a helyi jegyzőt augusztus 18-ai keltezéssel.
A zárlat ideje alatt tilos élő és feldolgozott sertést kijuttatni a városból, az udvarról kihajtani, szaporítani, állatvásáron árusítani. Mint arról korábban beszámoltunk, márciusban már rendeltek el sertészárlatot Orosházán, ám csak a közigazgatási határon belül. Mindez így nem érintette a külterületen található nagyüzemeket, most azonban igen. Lapunk nem érte el Rozsnyai Sándort, az egyik érintett AGRO-M Rt. elnök-vezérigazgatóját, beszéltünk viszont a Béke Mezőgazdasági Szövetkezet elnökével, Szántó Péterrel. Ő elmondta: a Békés Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás külön engedélyével és szakmai felügyeletével telephelyükről folyik szállítás.
A városban elterjedt a hír tömeges sertéspusztulásokról, illetve -megsemmisítésekről, lapunk munkatársának erről többen is beszámoltak. Dr. Joó Jenő, az illetékes állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás igazgató-főorvosa érdeklődésünkre elmondta: a fertőzésgyanús állatokat valóban kiemelik, s leölik őket, hiszen csak így tudják elvégezni a szükséges vizsgálatokat. A zárlat feloldásáról egyelőre nem tudott nyilatkozni a megyei főállatorvos, mint hangsúlyozta, a tényleges helyzet felmérésére minimum harminc napra van szükség. Végezetül megtudtuk: a környező településeket egyelőre nem érinti a rendelkezés, azonban a helyi hatósági állatorvosok fokozottan ellenőrzik a területükön tartott sertésállományt.

Mezőgép: a vártnál kedvezőtlenebb félévi eredmény
A recesszió ellenére bővítik a mezőgazdaságigép-gyártást

A mezőgazdaságigép-gyártás világméretű recessziója miatt az orosházi székhelyű Mezőgép Rt. első féléves árbevétele kedvezőtlenül alakult az 1998-as év hasonló időszakához képest. Mindezek ellenére a kanadai Linamar többségi tulajdonában lévő társaság bővíteni kívánja mezőgazdaságigép-gyártó tevékenységét, bár kétségtelen, hogy a hangsúly egyre inkább az autóalkatrész-gyártásra kerül. A társaság mezőgazdaságigép-gyártó divízióiban a hivatalos verzió szerint "több tíz", lapunk értesülése szerint mintegy hetven szerződéses munkatárs foglalkoztatása szűnt meg.

A közelmúltban megjelent tőzsdei gyorsjelentés szerint a tavalyi első félévi 4,066 milliárd forintos árbevételhez képest az idén félévkor 3 milliárd 857 millió forintos árbevételt könyvelhettek el a cégnél. Ennek oka nem csak az orosz gazdasági válság, hanem a hazai géptámogatások megszüntetése is. Igaz, a Mezőgép közvetlenül nem rendelkezik oroszországi partnerekkel, ám nyugat-európai és észak-amerikai partnerei igen. A recessziót a termékpaletta szélesítésével, illetve új partnerek felkutatásával igyekeznek ellensúlyozni - nyilatkozta lapunknak Czövek Zsolt befektetői kapcsolattartó hozzátéve, hogy jelenleg is nagy reményekkel kecsegtető tárgyalásokat folytat a cég, ám ezekről még korai lenne tájékoztatni a közvéleményt. Az orosházi és a békéscsabai mezőgép divízióiban létszám-átcsoportosítással, illetve az úgynevezett munkaidőalap-számítás bevezetésével próbálják meg áthidalni az átmenetinek remélt megrendelés-csökkenés okozta munkahiányt. Ez utóbbi azt jelenti, hogy novemberben leállás várható a két üzemrészben, ám a munkatársak előre ledolgozzák munkaidejüket, így éves szinten nem történik keresetkiesés. Ezen kívül többeket kanadai és mexikói tréningre küldtek. Vannak, akiknek szerződését nem hosszabbították meg, azonban ők várólistára kerültek a helyzet jobbra fordulása idejére (létszámukról nem kaptunk pontos adatot a cégvezetéstől, más forrásból lapunk úgy tudja, hogy hetven főről van szó). Az Orosháza Automotive Division-nél, illetve a Linamar Products Division-nél viszont folyamatos a munkásfelvétel, főként a termeléshez kapcsolódó munkakörökben - emlékeztet Czövek Zsolt. Sőt, az idén felavatott, a NewAge részére precíziós megmunkálást igénylő alkatrészeket gyártó Precision Part Manufacturing Division-nél (PPM) az indításkor a működéshez szükséges létszámú munkásfelvétel történt. Így összességében, társasági szinten a létszámcsökkentés mindössze 1,3 százalékos a kimutatások szerint.
További jelentős megszigorításra nem készülnek, hiszen a szükséges lépéseket már korábban megtették. Új elem viszont, hogy a továbbiakban csak érvényes szerződés birtokában gyártanak le újabb megrendeléseket, ugyanis volt már rá példa, hogy "előre dolgoztak", s a szóbeli megállapodás ellenére mégsem köttetett üzlet, ami a raktárkészletek felhalmozódásához vezetett.
A Linamar cégcsoport életében komoly változást jelentett, hogy az idén az orosházi díszpolgári címet is elnyert magyar származású tulajdonos Frank J. Hasenfrantz az operatív irányítást átengedte lányának, Linda Hasenfrantz-nek. Ezzel kapcsolatban megtudtuk: ennek hatásait annyiban érzékelik a magyarországi társaságnál, hogy az irányvonal a régi maradt, azonban mindezt életkorának és mentalitásának megfelelően dinamikusabban képviseli az új vezérigazgató.
Végezetül a megkérdezett szakember lapunknak elmondta: a cégnél folyó nagyszabású beruházások a tervezett ütemnek megfelelően folynak. Orosházán a Linamar Products Division (mely a GM projekt része) bővítése november végén fejeződik be. Itt várhatóan 2001-ben indul be a termelés: az Opel szentgotthárdi gyára részére készülnek majd sebességváltó-alkatrészek. A már említett békéscsabai PPM-ben már megindult a gyártás a NewAge részére, igaz, mindezt kisebb-nagyobb fennakadások nehezítették. Az orosházi mezőgazdasági gép-divíziónál is nagy volumenű építkezés folyik: még az idén elkészül az a 4600 négyzetméteres üzemcsarnok, mely összeköti a már meglévő üzemrészeket, ezáltal szervezettebbé, hatékonyabbá válik a gyártás. Az idén egyébként a cégnél mintegy 2,6 milliárd forintot fordítanak beruházásra, s teszik mindezt saját erőből.



Korábbi gazdasági cikkek
Vissza a címlapra