VIHARSAROK ONLINE-AKTUÁLIS
[Címlap]
[Aktuális]
[Kultúra, szabadidő]
[Cyberdoki]
[Gazdaság]
[Rendőrségi hírek]
[Vélemény]
[Archívum]
[Hírlevél]
[Viharsarok a weben]
[Kijárat]
Csapó-ügy: vissza elsőfokra (99.07.06.)
A korábbi bizonyítékok nem támasztják alá egyértelműen Csapó József bűnösségét, a Csongrád Megyei Bíróság nem tett eleget teljes mértékben indoklási kötelezettségének, a tényállás nem teljesen felderített és a tanács nem ellenőrizte kellőképpen a tárgyalásra beidézett tanúk szavahihetőségét - állapította meg tegnap a Legfelsőbb Bíróság indokolva, hogy hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság decemberi döntését.
Mint arról már tegnap írtunk, a vádirat szerint a Farkas Helga elrablásával is összefüggésbe hozott Csapó József 1995-ben meggyilkolta gyermekkori barátját, Juhász Benedeket, akivel korábban több bűncselekményt követett el. További három másik bűncselekményt is a terhére róttak (egyebek közt a csorvási OTP-fiók kirablását). Csakhogy erre kizárólag közvetett bizonyítékok álltak rendelkezésre, amelyek alapján Szegeden dr. Exterde Tibor tanácsa 18 évi fegyházbüntetésre ítélte az orosházi származású, de Kecskeméten élő harmincéves vállalkozót.
A Legfelsőbb Bíróság új eljárásra kötelezte a Csongrád Megyei
Bíróságot és végzésében új tanács kijelölését írta elő a tárgyalásra.
Jován László, Csapó védője a taláros testület előtt hangsúlyozta: a bíróság nem tudta kivonni magát a lakossági nyomás alól, de a vád tanúi sem voltak a legszavahihetőbbek, többen közülük börtönben vannak, illetve voltak. Az ügyvéd szerint az elsőfokú bíróság tényként kezelte Csapó József bűnösségét a Farkas Helga elleni bűncselekményben is, holott az eljárásnak a Juhász Benedek ellen elkövetett gyilkosság volt a tárgya.
A tárgyaláson az utolsó szó jogán Csapó József gyakorlatilag korábbi nyilatkozatait ismételte meg: tendenciózus rendőrségi eljárás folyt ellene, amelyhez 1996 őszétől sajtókampány is csatlakozott, végül hangsúlyozta: ártatlan, nem ő követte el a vádban ismertetett bűncselekményeket.
Csapó természetesen továbbra is börtönben marad, hiszen egy orosházi vállalkozó kirablása miatt jogerős büntetését tölti.
Csütörtöktől 24 órás szolgálat az orosházi esetkocsin (99.07.06.)
Az eredetileg tervezett július 15-e helyett már e hét csütörtökétől napi 24 órás szolgálatot lát el az orosházi mentőszolgálat esetkocsija - tájékoztatta lapunkat Benus Tibor, a mentőszolgálat orosházi vezetője. A mobil intenzív osztályként is emlegetett Mercedes gépkocsi öt esztendeje szolgálja az orosházi térség egészségügyét, ám csak napi tíz órában. A szolgálati idő kiterjesztése szinkronban van az egészségügyi esélyegyenlőségről szóló kormányprogrammal.
Az országos mentőszolgálat az orvosi túlórára biztosít pluszforrást, az ápolók és a gépkocsivezetők munkabeosztását belső átszervezéssel oldják meg. A jelenlegi főállású mentőorvos mellett másodállású, illetve szigorló doktorok látják el a szolgálatot az esetkocsin.
Ugyancsak az orosházi mentősökhöz kapcsolódó hír, hogy a helyi szolgálat Gyors, Korszerű Életmentés elnevezésű alapítványa tíz nap miatt esett el közel félmillió forinttól. Mint Benus Tibortól - aki egyben a kuratórium elnöke is - megtudtuk, az adóhivatal e héten arról értesítette az alapítványt, hogy mivel cégbírósági bejegyzése 1995 január 10-én történt meg, nem jogosult az 1997-es egyszázalékos befizetések átvételére, hiszen ez a törvényben előírt három éves közhasznú tevékenységen belül van - tíz nappal. Az ügyben teljesen vétlen alapítvány hiába kért méltányos elbírálást, az APEH ezt elutasította, így a pénz az állami költségvetés nagy kalapjába került. Ezért az alapítvány elnöke lapunk útján is elnézést kér azoktól, akik jóhiszeműen a korszerű életmentés céljaira ajánlották fel adójuk egy százalékát.
Keddtől Csapó-ügy a Legfelsőbb Bíróságon - "leg" a magyar kriminalisztikában (99.07.06.)
Az orosházi származású Csapó József több szempontból is bekerülhet a magyar kriminalisztika leg-jei közé: a rendőrség szerint köze van az első magyar emberrabláshoz (Farkas Helga), ő volt az első magyar bűnöző lakója a Gyorskocsi utcai speciális fogdának, továbbá ha másodfokon is bűnösnek találják, akkor új fejezet kezdődik a magyar jog történetében: korábban ugyanis gyilkosságért még senkit nem ítéltek el közvetett bizonyítékok alapján.
A Legfelsőbb Bíróság ma kezdi tárgyalni másodfokon a Juhász Benedek elleni gyilkossági, illetve további három ügyben. Mint emlékezetes, a Csongrád Megyei Bíróság bűnösnek találta a Jokó gúnynéven elhíresült férfit és 18 évi fegyházra ítélte. Időközben Csapó ellen a nyomozó és vádhatóság újabb eljárást kezdeményezett, mégpedig a nyolc éve elrabolt orosházi-szegedi diáklány, Farkas Helga ügyében. A korabeli btk. nem ismerte még az emberrablást, ezért a férfit Farkas Imre (a lány édesapja) sérelmére elkövetett zsarolás kísérletével vádolják. A Csapó bűnösségét évek óta meggyőződéssel hangoztatató Kovács Lajos ezredes és munkatársai teóriája szerint a Juhász-ügy is innen ered: véleményük szerint a gádorosi Juhász Benedeknek, a feltételezett bűntársnak az emberrablási ügyben azért kellett meghalnia, mert Jokó attól tartott, nála jóval labilisabb jellemű gyermekkori barátja kifecsegi közös titkukat.
A letartóztatása előtti időszakban Kecskeméten élő Csapó József érintett egy orosházi vállalkozó kirablásában is, ez ügyben a közelmúltban ítélték el másodfokon is. Érdekes mellékszál, hogy ez ügy sértettje, Fésű Pál a közelmúltban nyilatkozott a Napi Magyarországnak, azt állítva, hogy a nyomozó hatóság elfogult volt vele szemben, mégpedig személyes, szerelmi jellegű okok miatt. Ezért a sértett az ügyészségi nyomozóhivatalhoz fordult, miután az ORFK-nál és a BRFK-nál eredménytelenül próbálkozott.
Csapó védelmét dr. Jován László szegedi ügyvéd látja el, aki időközben valóságos sztárügyvéddé, médiaszemélyiséggé vált. Ezt nem csak a jelenlegi védence iránti médiafigyelemnek köszönheti, hanem annak is, hogy dr. Szőgyényi József után ő látja el Tocsik Márta védelmét is az elhíresült ügy másodfokú tárgyalásán. Egyes megfigyelők szerint egyébként - melyekre a tegnapi Népszabadság hivatkozik - Jovánnak jó esélye van rá, hogy a Legfelsőbb Bíróságnál elérje az ügy újbóli elsőfokú tárgyalásának elrendelését. Ellenkező esetben, illetve ha ugyanez a testület bűnösnek találja Csapót, akkor nagy az esély, hogy megalapozott vád esetén jogilag is megoldódjék a Farkas Helga-rejtély.
Nyugdíjasok helyett pályakezdőket alkalmaznak (99.07.05.)
A tótkomlósi önkormányzat nem tervez radikális változtatásokat az intézményrendszer működésében, viszont jelentős korrekciók szükségesek ahhoz, hogy végrehajtsák a szükséges háromszázalékos kiadáscsökkentést.
Az önkormányzat erre a célra létrehozott bizottsága minden intézményt átvilágított, majd javaslatait a szakbizottságok és az önkormányzat elé terjesztette. A napokban elfogadott határozat több változtatást ír elő. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az oktatási intézményeknél a szerződéses dolgozókkal csak a tényleges munkavégzés - azaz évi tíz hónap - idejére kötnek munkáltatói megállapodást. Megszűnik továbbá az a gyakorlat, hogy minden tagóvoda önálló vezetővel rendelkezik. Az új tanévtől egy intézményvezető, illetve egy általános helyettes irányítja a nevelőmunkát. Ugyancsak az óvodát érintő változás, hogy az óvodatitkár munkaidejét négy órásra csökkentik.
A Jankó János Általános Iskola és Gimnázium tantestületét érintő változás, hogy az idegen nyelvet tanító pedagógusok részére a továbbiakban nem fizetik ki a túlórát, helyette pályakezdő pedagógusokat alkalmaznak. Ugyancsak pályakezdőket alkalmaznak a nyugdíjas pedagógusok helyett.
Ezen túl a tótkomlósi képviselő-testület egyfős létszámcsökkentésről döntött a művelődési központban, a polgármesteri hivatalban pedig három fővel kevesebb munkatárs dolgozik. Ez utóbbit belső átszervezéssel teszik áthidalhatóvá.
A múlt héten elfogadott döntés az oktatási szférában szeptembertől, más területeken július elsejétől lép hatályba.
Minőségi munkát vár tőlük az Isten (99.07.05.)
"Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők, sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthet el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Krisztusban." - Pál apostolnak a rómaiakhoz írt levelének e részletét választotta ki Harmati Béla püspök az orosházi evangélikus gyülekezet életének vasárnapi jeles alkalmára: több mint két évtized után ismét lelkészeket szenteltek a helyi templomban. Lázár Zsolt és Nagy Ervin az idén végzett sikerrel a hittudományi akadémián, s mindketten a nyugat-békési evangélikus egyházkerület területén kezdik meg a szolgálatot: Lázár Zsolt Szarvason, Nagy Ervin Orosházán. Az utóbbi fiatalember családi tradíciót folytat: ő az unokája Fürst Ervin lelkésznek, aki a háború idején kiállt az orosházi zsidók deportálása ellen.
Harmati Béla püspök beszédében hangsúlyozta: a most felszentelt lelkészek szerencsés időben kezdik meg szolgálatukat, hiszen olyan társadalmi környezetben élünk, amely lehetővé tette az elrabolt ingatlanok visszaadását, illetve a bezárt egyházi iskolák újraalapítását. Ugyanakkor felhívta a figyelmüket arra, hogy minden időben Isten szeretét kell hirdetniük annak ellenére, hogy számos csábítás leselkedik az egyházra, például a divat és az úgynevezett korszellem. Minőségi munkát vár tőletek az Isten - mondta végezetül Harmati püspök -, hiszen a sokszor eltévelyedett fiatalokat és időseket kell visszahívnotok az Istenhez.
Amikor még nem volt kombájn... (99.07.05.)
A kombájn előtti korszakot idézték fel szombaton Csorváson a helyi szövetkezet, az önkormányzat, az általános művelődési központ és a szlovák önkormányzat szervezésében: harmadik alkalommal rendezték meg a kézi aratóversenyt. A hagyományok felidézésén túl a rendezvény más kulturális és közösségi programokkal szolgált az érdeklődők számára. A siker hatására a szervezők elhatározták: az aratónap a későbbiekben falunappal párosul.
A verseny kiíróinak felhívására több mint egy tucatnyi háromtagú csapat indult, a megyéből a szomszédos Gerendás, Csabaszabadi, Telekgerendás, Mezőmegyer kaszásai, marokszedői és kévekötői mellett jelentkeztek aratók a Bács megyei Kecelről és Döbröközről, s kaszát ragadtak a háromszéki testvértelepülés, Uzon képviselői is.
A pokoli hőségben végrehajtott teljesítményeket tizenháromtagú zsűri bírálta el, akik különböző mennyiségi, minőségi és esztétikai szempontok alapján határozták meg a sorrendet. Ennek megfelelően a délutáni eredményhirdetésen a következő csapatok vehették át a támogatók ajándékait: első helyen a csorvási Lászik Mihály csapata végzett, második a döbröközi I. számú csapat lett, míg a harmadik helyet a gerendási szlovák klub aratótriója vitte haza. Ezen túl a zsűri számos különdíjat adott ki, jutalomban részesült például a legfiatalabb, illetve a legidősebb tagokból álló brigád, a legkorhűbb aratóöltözék, a legszebb kereszteket kötő csapat, sőt azokat is díjazták, akik a legtöbb szurkolót tudtak meguk mellé állítani.
Egyéniben a legjobb tartású, a legifjabb, illetve a legidősebb kaszás kapott elismerést, sőt a legcsinosabb marokszedőt is megjutalmazták.
A munkában elfáradt hagyományőrzőket délután helyi és környékbeli folklóregyüttesek műsora várta, majd este a jóízű marhapörkölt-vacsora után hajnalig tartó aratóbál szórakoztatta a jelenlévőket.
Orosházi németek és iparosok együttműködése (99.07.05.)
Együttműködési megállapodást kötött pénteken este az orosházi német önkormányzat és az Orosháza és Vidéke Ipartestület. A megállapodás értelmében az érintettek kölcsönösen segítik és informálják egymást.
Az ipartestület vállalja, hogy tájékoztatja az önkormányzatot a német nyelvterületen lévő kapcsolatairól, míg a helyi németek testülete segítséget nyújt az újabb piacok megszerzéséhez, például tanácsadással, illetve tolmács szolgáltatással. A tervek közt szerepel még a helyi szakképzés elősegítése külföldi tanulmányutak szervezésével, nyelvoktatással, illetve ösztöndíj-lehetőségek feltérképezésével. Az ipartestület egyebek közt azt vállalja, hogy felkutatja német nemzetiségű tagjait és tájékoztatja őket az önkormányzat működéséről.
Az ünnepélyes aláírási ceremónián az önkormányzat és az ipartestület vezetői mellett részt vett Reiss Ádám, a német önkormányzatok Békés megyei szövetségének elnöke is.
Abonyi Lajos, az önkormányzat első elnöke pohárköszöntőjében hangsúlyozta: az iparostársadalom évszázadok óta kötődik a német nyelvhez és kultúrához, melyet mi sem bizonyít jobban, mint az iparos zsargonban máig élő kifejezések: vinkli, spajszer, fángli stb.
Németh Béla, az orosházi ipartestület elnöke elmondta: az együttműködést szeptemberben megyei szintre emelik, ugyanis az általa szintén vezetett kézművés kamara hasonló tartalmú együttműködésre lép a megyei német önkormányzatok szövetségével.
SAJTÓKÖZLEMÉNY (99.07.05.)
Mi, az Orosházi Polgári Frakció önkormányzati képviselői megdöbbenéssel vettük tudomásul azt az MSZP-SZDSZ képviselői többség által meghozott önkormányzati döntést, amellyel gazdasági okokra hivatkozva megszüntették a Könd utcai bölcsit és a Töhötöm utcai ovit.
Tiltakoztunk és ezúton is tiltakozunk a testületi vitában kifejtett álláspont ellen, mely szerint az intézmények bezárása mellett felsorakoztatott érvek szakmaiak, az ellene felhozottak pedig egyértelműen politikaiak. Ezzel ugyanis azoknak a szülőknek és gyermekeknek a tiltakozó véleményét is negatívan minősítik, akiknek az érdekében felléptünk és érveltünk. Megpróbáltuk a józan észre alapozva meggyőzni képviselőtársainkat, hogy a számok mögött hajnalban ébresztett gyermekek, munkahellyel rendelkező és rendszeresen adót fizető apukák, anyukák, nagymamák, nagypapák (néhány esetben még nyugdíjasok is!) vannak, akiknek a szavazatára oly sok szép ígéret mellett számítottunk és számítani is fogunk. Értetlenségünket fejezzük ki amiatt, hogy a bölcsödés körzet önkormányzati képviselője a lakossági kezdeményezésű, és az intézmény bezárása ellen tiltakozó aláírásgyűjtő ívet gondolkodás nélkül aláírta és ezután a névszerinti szavazáson a bölcsőde és az óvoda bezárása mellett szavazott. Ezt a lépését nem csak saját lelkiismeretének, hanem választóinak (akik nem csak nyugdíjasok voltak) is meg kell majd magyaráznia.
Sajnálattal vettük azt is, hogy a város egyik legjobban funkcionáló, az óvodai nevelést évek óta magas szinten folytató, a hátrányos helyzetben lévő gyermekek beilleszkedésére is nagy súlyt fektető Töhötöm utcai óvoda is megszűnt (pontosabban "összevonásra került" a Könd utcai óvodával). Jelen pillanatban csak reménykedünk abban, hogy valóban nem az óvodai épület magántulajdonban való hasznosíthatósága volt az igazi oka a bezárásnak?
Az Orosházi Polgári Frakció a továbbiakban is mindent megtesz annak érdekében, hogy akár ésszerű kompromisszumok árán is megelégedéssel képviseljük a választópolgárok érdekét, korra, nemre való tekintet nélkül. Ezúttal azonban minden igyekezetünk és jószándékunk ellenére a döntés ellenünkben is megszületett. Köszönet mindenkinek, akik több hónapos előkészítő munkánk során segítségünkre voltak és tanácsaikkal, szakértelmükkel támogattak bennünket.
Reméljük, hogy segítőinknek most sem kell a hatalom "megtorlásától" tartaniuk!
OROSHÁZI POLGÁRI FRAKCIÓ
Torgyán pörköltje (99.07.03.)
Az igazi nyári hőség a résztvevők indulatának hőfokát is kifejezte Battonyán, a sporttelepen pénteken szervezett megyei demonstrációs bizottság alakulására összehívott fórumon, melyet a mezőgazdasági termelők hívtak össze a sertés-, a tej-, valamint a gabonapiac ellehetetlenülése miatt. A 250-300 fős tömegben nagy elkeseredést és indulatot tapasztaltunk. "A parlamentben marakodnak a koncon, a szegény ember meg éhezik. Ötödik hete ámítanak bennünket, hogy történik valami, s azóta sem vitték el a hízóinkat. A jószágoknak már csak épp annyit tudunk enni adni, hogy éhen ne pusztuljanak" - panaszkodott egy
battonyai asszony.
Egy férfi indulatosan mondta: "Sokat ígért a kormány és keveset adott! Miért nem mond le a miniszter, ha nem tudja teljesíteni az ígéreteit?"
Közben az emberek felvonultak a tribünre, hogy meghallgassák a fórum előadóinak beszédét. Dr. Karsai József battonyai gazda arról beszélt, hogy a sertéságazatban nem történhet változás mindaddig, míg meg nem
növelik a belső fogyasztást.
- Addig csak raktárra termelünk, 15 év távlatában a sertésfogyasztás 48 kg-ról 26 kg-ra, a tejfogyasztás 280 literről 140 literre esett vissza. Ennek ellenére Győr és Pápa közel 50 százalékos importsertéssel dolgozik. Sajnos tudomásul kell vennünk, hogy nem törődnek velünk, nem
védik a magyar parasztot, mert óriási mennyiségű sertéshúst és tejport hoznak be az országba. Visszaélnek a türelmünkkel, mert tudják, hogy akkor is bevetjük a földünket, ha a nyugdíjunk megy bele.
Bori János Kunszentmártonból elmondta, hogy már egy évvel ezelőtt felvették a kapcsolatot dr. Karsai Józseffel azon oknál fogva, hogy akkor sem volt jobb a mezőgazdaság helyzete, mint jelenleg. Akkor csatlakoztak a Békés megyei felhíváshoz, most nem csatlakoznak, de személyesen jöttek el Battonyára, s remélik, hogy most majd mások fognak csatlakozni. Kiemeli, hogy míg az elmúlt évben 1 millió 200 ezer hektár volt a búza vetésterülete, ebben az esztendőben 600-650 ezer hektár, s a csökkenés mégsem indukálja a felvásárlási kedvet.
- Ha a kormány nem áll mögöttünk, a saját kezünkbe kell venni a sorsunkat – mondja –, de nem szabad megállnunk félúton mint tavaly, mert ha tovább mentünk volna, öt évre biztosítva lett volna a mezőgazdaság jövője.
Dr. Karsai József a demonstrációs bizottság megválasztása előtt annak adott hangot, ha július 30-áig sem veszik át a sertéseket vagy a megyében tejcsarnokokat zárnak be, július 30-án megkezdik az első útlezárásos demonstrációkat.
Ezt követően a jelenlévők megválasztották a Békés megyei demonstrációs bizottság elnökét és tagjait. A gazdák egyhangúlag adtak bizalmat Szatmári Attila dombegyházi gazdának, a bizottság elnökének, s a bizottsági tagoknak: Gózon Mihálynak (Kunágota), dr. Karsai Józsefnek (Battonya), Kovács Jánosnak (Battonya), Bicski Jánosnénak (Kevermes) és Sipos Sándornak (Elek).
A gazdák ezúttal nem éheztek. D. Kiss Péter és néhány battonyai
gazda tíz sertést ajánlott fel az ideérkező termelők vendéglátására. Míg az emberek sorba álltak a pörköltért, D. Kiss Péter megemlítette, hogy öt hízóját nem demonstrációs célból, csupán jó szívvel adta, majd kesernyésen hozzátette: - Legalább ettől az öt darabtól megszabadultam. Hogy mi lesz a többi százötvennel, azt még nem tudom! Közben az egyik bográcsnál jó adag pörköltöt mértek egy "Dr. Torgyán József miniszter úr pörköltje" feliratú tálba.
- Fogyassza el egészségünkre! - mondták.
M. Szabó Mihály
A csatlakozás nyertesei lesznek a köztisztviselők (99.07.02.)
A kistérség önkormányzati, államigazgatási szakembereinek részvételével tartottak szakmai konferenciát csütörtökön délután az orosházi polgármesteri hivatalban a köztisztviselők napja alkalmából. A jelen lévő előadók - az európai uniós csatlakozás jegyében - elsősorban a közeljövő szakmai feladatairól szóltak.
A közigazgatás továbbfejlesztésének kormányzati feladattervének ismertetésére felkért előadó, dr. Balázs István, a kancellária közigazgatásfejlesztési titkárságvezetője elfoglaltsága miatt lemondta a részvételt, helyette Békefi Ottó osztályvezető tájékoztatta a jelenlévőket az idei és a jövő esztendei - a Magyar Közlönyben már megjelent - feladatokról.
Szanyi Tibor országgyűlési képviselő, az európai integrációs bizottság alelnöke a csatlakozás előkészítésének a köztisztviselőkre háruló elemeit ismertette. Mint hangsúlyozta: ez a szféra mindenképpen nyertese lesz az integrációnak, hiszen életnívójuk jelenleg mindössze 10 százaléka az európai uniósnak (ez a szám országos átlagban egyébként 40 százalék). A szocialista képviselő egyúttal óvott a számháborútól, azaz a csatlakozás konkrét idejének megnevezésétől, véleménye szerint szerencsésebb a fontolva haladás, azaz az aktuális feladatok maradéktalan végrehajtása lépésről-lépésre.
A tanácskozás zárórészében az informatika kapta a főszerepet: a jelenlévők megismerkedhettek az Európa Szerver adatbázisával, illetve az orosházi önkormányzat hivatalos honlapjával.
Visszhang nélkül maradt a főtanácsos nyílt levele (99.07.02.)
Nyílt levéllel fordult az orosházi képviselő-testület tagjaihoz Soós Béla, a város volt főkertésze, főtanácsos, akinek környezetvédelmi előadói munkakörét áprilisban szüntette meg az önkormányzat. Az ügy jelenleg a munkaügyi bíróság előtt fekszik. Soós Béla levele szerint a testület nem rendelkezett elégséges információval a döntéshozatalkor, sőt azt sem tartja kizártnak, hogy félrevezették a döntéshozókat. A szerző véleménye szerint a háttérben a polgármesterrel való nézeteltérése áll. A megszólított Fetser János nem kíván reagálni Soós Béla megállapításaira.
A másfél oldalas levél első részében Soós Béla felvázolja a város szolgálatában töltött negyvenegy esztendő legfontosabb állomásait, majd megdöbbenésének ad hangot felmentése - mint fogalmaz - igazságtalan és embertelen módja miatt. "A létszámleépítés szükségessége megkérdőjelezhető. Egyazon költségvetési évben terveznek négy fős leépítést és nyolc fős létszámnövelést? Hogyan valósul meg a személyemre vonatkozó anyagi megtakarítás? Az én munkabérem csupán évi 1,5 millió forint. A város számára munkámmal évi 5-10 milliós produktum származik. Nem mérhető azonban anyagiakban a munkám során végzett környezetszemléletet formáló munka. Az engem érintő létszámleépítés igazi oka az, hogy számtalanszor szembekerültem a polgármester úrral. Nekem választani kellett: vagy a város törvényes érdekeit és a szakmát képviselem, vagy a polgármesternek teszek kedvére. Én minden esetben az előbbiek szerint végeztem munkámat" - írja Soós Béla, aki végezetül hozzáteszi: az inspirálta a nyílt levél közzétételére, hogy felhívja a figyelmet a hivatalban jelenleg kialakult légkörre. "Hogyan lehet nyugodtan, eredményesen dolgozni, ha a hivatal dolgozói előtt nyilvánvalóvá vált, hogy nem a szakmai mérce az értékmérő, hanem a munkahely megtartása vége érdekében az elöljárónak való megfelelés a döntő". Írása utóiratában a főtanácsos jelzi, hogy felmentése részleteiről a későbbiekben részletesebb választ ad.
A nyílt levél szerdán délután nem került szóba a képviselő-testületi ülésen. Lapunk reagálásra kérte a Fetser János polgármestert, aki ezt azzal hárította el, hogy nem olvasta el Soós Béla levelét, de egyébként sem tud érdemben foglalkozni vele, hiszen a hivatali létszámleépítés nem az ő, hanem a hivatalt vezető jegyző hatásköre.
Semmelweis-nap Orosházán (99.07.02.)
Az anyák megmentőjére, Semmelweis Ignácra emlékeztek csütörtökön az orosházi kórházban születése 181. évfordulója alkalmából. A rendezvényt dr. Gervain Mihály igazgató-főorvos nyitotta meg, majd dr. Ugocsai Gyula szülész-nőgyógyász főorvos méltatta a gyermekágyi láz ellen eredményesen fellépő Semmelweis Ignác munkásságát.
Az évforduló alkalmából az intézmény, az orvosi kamara és a szakszervezet jóvoltából 25 dolgozó emléklapot, illetve üdülési lehetőséget kapott. Ugyancsak elismerésben részesült a helyi egészségügy hét orvosa: dr. Inczédy Katalin, dr, Pohly Ferenc, dr. Seress Zsuzsanna, dr. Dani Győző, dr. Kovács András, dr. Rákóczi Mária és dr. Szikszai József. A háziünnepséget közös ebéd zárta.