Átértékelik a sporttámogatási rendszert
Öröm a városnak, hogy egyre több sportágban szereznek dicsőséget Orosházának helyi versenyzők, ez azonban nehézségeket is okoz - jelentette ki pénteken délelőtt Fetser János polgármester, miután fogadta és elismerést nyújtott át az ifjúsági és junior erőemelő világbajnokság orosházi sztárjainak: Kánya Rolandnak, Tóth Erikának és Vári-Szabó Dórának, valamint edzőjüknek, Musztafa Imrének.
A bevezetőben említett nehézségek közül a polgármester elsősorban a szűkös anyagi kereteket, illetve a helyhiányt emelte ki. Ez utóbbival kapcsolatban elhangzott: a Táncsics Mihály Gimnáziumban a következő tanévben sport-angol szakos osztály indul, így az iskola tornaterme egyértelműen kinövi a megnövekedett feladatokat.
A városi sporttámogatási rendszer is átalakításra szorul, ám ennek módja még nem ismert - tette hozzá Fetser János, jelezve, hogy a teljesítő sportkluboktól meg szándékoznak vonni a támogatást, szemben a nemzetközi szinten ismert sportolókkal.
Musztafa Imre, a Toldi Erőemelő SE vezetője, a Magyar Erőemelő Szövetség elnökségi tagja hangsúlyozta: a fiatal orosházi sportolók - s ez nem csak az erőemelőre vonatkozik - sikereihez nagyban hozzájárult a város kedvező hozzáállása.

A szakmai képzés minősége
Minőségbiztosítás a szakmai képzésben címmel indult 30 órás képzés az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskolában, ahol az intézémény pedagógusai megismerkedhetnek a módosított közoktatási törvényben is megtalálható minőségbiztosítással.
A keddi nyitóesemény előadója dr. Topár József, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) adjunktusa volt, aki hangsúlyozta: gyakorlatilag még nem létezik az oktatásra szabott konkrét minőségbiztosítási rendszer, így két út áll a magyar közoktatási szféra előtt: vagy a meglévőket - ISO 9000; TQM - adoptálják, vagy pedig kidolgozzák saját, testre szabott rendszerüket. A minőségbiztosítás jelenleg még túl általános fogalom a közoktatásban, ezért definiálni is igen nehéz, a leghelyesebb talán így hangzik: olyan modell, ami által az iskola használója - a diák, a szülő és a társadalmi környezet - azt kapja, amit előzetesen elvár.
Hocz János, a szakközépiskola igazgatója lapunknak elmondta: az általa vezetett intézményben az akkreditált felsőoktatási képzésnek már van saját kidolgozott minőségbiztosítási rendszere, melynek kiterjesztésén már dolgoznak. Ez a folyamat várhatóan a 2001-2002-es tanév kezdetéig tart.

Neveléselméleti tanulmányok nem csak pedagógusoknak
A gyulai APC kiadó gondozásában jelent meg a közelmúltban dr. Janowszky Sándor, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola orosházi kihelyezett tagozatának igazgatója új kötete, melynek egyik érdekessége, hogy az Orosházán élő főiskolai tanár szerzőtársa leánya, dr. Nagyné Janowszky Krisztina. A Neveléselméleti tanulmányok című munka a dr. Varga István és Fáyné dr. Dombi Alice által szerkesztett Pedagógus mesterség sorozat második kötete, melyet Oláh János és Ormándi János - mindannyian a JGYTF főiskolai tanárai - lektorált.
"Tanulmánygyűjteményünkben az iskola és a csald nevelési lehetőségeinek különböző területeken történő fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt, olyan pedagógiai gondolatokat mutatunk be, amelyek a nevelés gyakorlatának megújítását célozzák meg s őszintén hisszük, hogy a jelen kor pedagógiája számára is van mondanivalójuk" - fogalmazzák meg szándékukat a szerzők az előszóban. A tanulmányok felölelik a neveléstudomány majd minden területét: olvashatunk egyebek mellett a hivatás, a tekintély és az etika kapcsolatáról, az önismeretről és önnevelésről, az iskolai nehézségekről, a hátrányos helyzetű és nehezen nevelhető gyermekekről, valamint ugyancsak érdekesnek ígérkező téma az értelmi fogyatékos, intézeti gyermekek neveléséről szóló tanulmány.
A kötet tehát elsősorban leendő és gyakorló tanárok számára készült, ám ajánlatos kézbevenni a szülőknek is, illetve azok számára is hasznos lehet, akik emberekkel foglalkoznak napi munkájuk során.

Felújítják az orosházi kútmúzeumot
Ipartörténeti műemlékké nyilváníttatják az orosházi kútmúzeumot - tájékoztatta lapunkat Kiss Horváth Sándor helytörténész, a létesítmény alapítója. Ezt azonban egy nagyszabású tatarozás előzi meg, melyre a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázata jóvoltából kerül sor, a tárca ugyanis több százezer forinttal támogatja a felújítást.
Az ország egyedülálló ilyen jellegű gyűjteménye gyakorlatilag egy használaton kívüli víztoronyban működik a Könd utca 1. szám alatt. A tornyot 1937-ben építtette az orosházi kúttársaság Süle László építész tervei alapján.
A létesítmény egészen 1970-ig szolgálta a város vízellátását, majd az üzemen kívül helyezés után a lelkes lokálpatrióták alkotta helytörténeti csoport mentette meg az enyészettől. Az elmúlt évtizedek alatt azonban már meglátszottak rajta - nyilatkozta Kiss Horváth Sándor -, így a legjobbkor érkezett a kultusztárca anyagi segítsége. A felújítási munkálatokra Rajki József építési vállalkozó kapott megbízást.

Cigányok az oktatásban
(Békés Megyei Nap) - Az Oktatási Minisztérium Közoktatási és Kisebbségi Kapcsolatok Fôosztálya pályázati úton biztosított pénzügyi támogatásával a megyei pedagógiai intézet - a megyei önkormányzat Nemzeti, etnikai és kisebbségi bizottságának közreműködésével - kétnapos megyeházi szakmai fórumán a cigány gyermekekkel foglalkozó pedagógusok, valamint a cigány kisebbségi önkormányzatok képviselôi számoltak be tapasztalataikról. Tavaly rendeztek elôször hasonló rendezvényt, akkor a békéscsabai Hajnal Utcai Óvoda és a Szent László Utcai Általános Iskola pedagógusainak tapasztalatait ismerhettük meg. Az idei szakmai program elsô napján, pénteken Árgyelán György, a NEK bizottság elnöke megnyitóbeszédében arról a kivételes Békés megyei helyzetrôl szólt, mely egyedülálló az országban, hiszen egyedül Békésben működik megyei nemzeti és etnikai kisebbségi bizottság.
A bizottság pályázatok útján anyagilag is segíti a megye kisebbségi szervezeteit, rendezvényeit. Pénteken a Sarkadi 1. Számú Általános Iskola és Óvoda pedagógusainak tapasztalatait, elért eredményeit ismerhettük meg Nemes Ágnes vezetô óvónô tolmácsolásában, aki videofilm
segítségével is illusztrálta eddigi nevelô-oktató munkájukat.
Szombaton a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet cigány oktatási programjaival, a tanulók oktatásának minôségbiztosításával, illetve a Békés megyei helyzettel is ismerkedhettek a résztvevôk. Többek között a tavalyi beszámoló - a békéscsabai Hajnal Utcai Óvoda - egy év alatt elért eredményeirôl is beszámolt Kovácsné Mikoly Anna óvodavezetô, aki azt is elmondta, hogy a megyeszékhelyen egyedül ez az óvoda dolgozik cigány fejlesztô program alapján a Lépésrôl lépésre elnevezés országos program adaptációjaként.
V. A

Elfogadták a millenniumi bizottság terveit
Az orosházi önkormányzat elfogadta a Millenniumi Társadalmi Emlékbizottság által készített programtervezetet, egyben elismerte a grémiumban helyet foglaló helyi és a városhoz kötődő személyiségek munkáját. A képviselő-testület a kulturális bizottságot bízta meg azzal, hogy számba véve az e célra fordítható helyi és külső forrásokat készítse el a végleges programot. A még nem végleges programterv az előzetes számítások szerint 25 millió forintba kerül.
Az orosházi millenniumi ünnepségek előkészületeiről lapunkban már többször beszámoltunk. A bizottság tervei közül a legkiemelkedőbb Rajki László Szent István szobrának felállítása (ennek zsűrizése már meg is történt), Szokolay Sándor erre a célra írt darabjának bemutatása, össznépi faültetés, illetve mintegy két tucatnyi emléktábla felállítása a város különböző pontjain. A millenniumi tervek része még helytörténeti munkák kiadása, referenciafilm forgatása a városról, alkotótábor, fesztiválok szervezése, történelmi előadássorozat és vetélkedő, ifjúsági Európa-tábor, sőt az orosháziak meg kívánják rendezni az I. országos kenyérünnepet is az államalapítás ezredik és a kereszténység megszületésének kétezredik évfordulóját.

Születésnapi kórusfesztivál
Fennállása 40 éves évfordulóját ünnepli az idén az Orosházi Madrigál
Kórus. Az 1959-ben Szokolai Bálint által alapított együttes úgy
határozott, hogy egy nagyszabású kórustalálkozóval teszi
emlékezetessé a születésnapot, ennek jegyében szervezték meg az
Első Orosházi Kórusnapokat. A rendezvénysorozatnak pénteken és
szombaton a Petőfi Művelődési Központ ad otthont. Elsősorban a
helyi iskolai és egyházi kórusok lépnek fel a rendezvényen, pénteken
a gyermekek, szombaton a felnőttek, de természetesen mindkét
eseményen lesznek átfedések, kifejezve, hogy a közös éneklés nem
korhoz kötött. A pénteken fellépő kórusok listája: a Táncsics Mihály
Gimnázium és Szakközépiskola kamarakórusa, a József Attila
Általános Iskola kórusa, a szegedi Bartók gyermekkórus, az orosházi
Kodály Zoltán Gyermekkar, illetve maguk az ünnepeltek. Szombaton
az orosházi adventista egyház kórusa, az evangélikus iskola
pedagógus kórusa, a solymári Szokolay Bálint Vegyeskar (melyet
szintén az orosházi kórusalapító hívott életre), a szegedi Erkel Ferenc
Vegyeskar lép színpadra, illetve ugyancsak az Orosházi Madrigál
Kórus zárja a sort.

Új gimnáziumi osztályt terveznek Tótkomlóson
Újragondolja a város közoktatási és közművelődési koncepcióját a tótkomlósi önkormányzat - minderről a képviselő-testület legutóbbi ülésén született döntés. Az új stratégia kidolgozására a helyi szakemberek mellett felkérnek külsős szaktekintélyeket is. A várhatóan 2000 első felére elkészülő oktatási és művelődési koncepció koordinálását az önkormányzat szakbizottsága végzi, a külsős szakemberek felkérésére pedig Juhász Pál polgármester kapott megbízást.
A majdani program egyik már elhatározott eleme lesz a Jankó János Általános Iskola és Gimnázium középiskolai tagozatának kibővítése: a fenntartó önkormányzat reményei szerint már 2001-től a jelenlegi egy helyett két középiskolai osztály indulhat az intézményben, ahol az EU-elvárásoknak megfelelő képzési rendszert vezetnének be.
E napirend kapcsán született döntés arról is, hogy az önkormányzat pályázatot nyújt be iskolai gyógytorna bevezetésére. Erre a tornából felmentettek egyre nagyobb száma miatt van szükség, ugyanis számukra is biztosítani kell valamiféle speciális testnevelést.

Visszatérő rockveteránok a házimoziban
Az októberi video kölcsönzési listát átfutva szembetűnő, hogy elsősorban a mennyiség dominál a minőség rovására. Alaposabb vizsgálódás után azonban találunk gyöngyszemeket is. Természetesen a kínálat zömét ismét a tavaszi mozifilmsikerek határozzák meg, csak néhány cím ízelítőül: 8 MM; Start Trek: űrlázadás; Átkozott boszorkák; Patch Adams; Életem szerelme és egyebek.
A háborús drámák kedvelőinek ajánlják a videoforgalmazók Az őrület határán című filmet, mely a Csendes-óceáni csaták egy epizódját dolgozza fel. Egy tengerészgyalogos egység partra száll a Salamon-szigetcsoporthoz tartozó Guadalcanon, és elindul, hogy megszerezzen egy magaslatot. Vizük elfogyott, erejük fogytán. Ott állnak a pokol kapujában, és tudják, élve vagy holtan, de be kell lépniük.
Részben balkáni témát dolgoz fel a Követségi hadszíntér című politikai akcióthriller: szerb terroristák megszállnak egy amerikai nagykövetséget, és azzal fenyegetőznek, hogy atombombát robbantanak, ha a szövetséges csapatok záros határidőn belül nem hagyják el Boszniát. A NATO egyik tisztje, Bill Ross kap megbízást arra, hogy oldja meg a helyzetet - ha kell, erőszakkal. A terroristák nem tudják, milyen nagy bajban vannak. Ross feleségét ugyanis szerbek ölték meg Boszniában, aki így a követséget elfoglaló terroristák kifüstölését személyes ügyének tekinti. Chuck Norris a tőle megszokott formát hozza az októberi kölcsönzési listán szereplő Logan bosszúja című filmben: A tíz éves Logan családja brutális meggyilkolásának szemtanújaként bosszút fogad. Tizenöt évvel később
a harcművészetek nagy ismerőjeként sikerül bejutnia egy chicagói bűnszervezetbe. A bandavezér kegyeibe férkőzik, miközben megtudja, hogy ő rendelte meg valamikor családja lemészárlását...
A méltán népszerű Alul semmi stílusában készült az Újra a régi (Still Crazy) című film, legalábbis a műítészek szerint. A 70-es években menő rockbanda volt a Strange Fruit, de sikersorozatuk nem tarthatott örökké: 1978-ban feloszlott az együttes. Húsz évvel késobb a bandatagok újra összejönnek, és elhatározzák, hogy egy utolsó nagy koncert kedvéért ismét kézbe veszik hangszereiket. De nem megy minden simán. A szánalmas rockveteránok akaratlanul kifigurázzák a hazai szórakoztatóipari viszonyokat is.
Szintén zenei témát dolgoz fel az Elvis-lek Memphisbe című vígjáték, melynek főhőse, Byron felesége váratlan halála után nem tud mit kezdeni az életével. Váratlan elhatározásból úgy dönt, hogy felkerekedik, és elzötyög Új-Mexikóból a memphisi Gracelandbe, Elvis emlékmúzeumába. Útközben felvesz egy különös, rikító rózsaszín dzsekibe öltözött autóstoppost, aki nagyon megörül, hogy Byron Gracelandbe tart, mivel - állítása szerint - ő Elvis Presley, és éppen hazafelé igyekszik. Byron megpróbál megszabadulni az őrülttől, de lassan be kell látnia, hogy bárki is legyen az utasa, tény, hogy hipnotikus hatással van az emberekre - akárcsak az igazi Elvis.

Viharsarki fodrászok sikere Párizsban
A napokban rendezték meg a divat fővárosában, Párizsban a fodrászok Európa Kupáját, melyen jelentős Békés megyei sikerek születtek. A férfi kategóriában 54 résztvevő közül az orosházi Cseh István a 13., míg a nők versenyében Sutyinszki Melinda a hatvanas mezőny első felében végzett.
Cseh István mesterfodrász - aki kilenc esztendeje viseli a magyar bajnok címet is - lapunknak elmondta: a rendezvénynek a francia főváros kongresszusi központja adott otthont. Az 1986 óta versenyző figaró tapasztalatai szerint ezen a versenyen is erős mezőny gyűlt össze, annál is inkább, mert az elnevezés ellenére nem csak európai fodrászok vettek részt rajta: képviseltették magukat a nemzetiközileg elismert japán és amerikai versenyzők is. Cseh István három hajkölteménnyel nevezett: egy úgynevezett kreatív strukturális alkalmi, egy kereskedelmi és egy klasszikus, úgynevezett Hindenburg-frizurával.
A párizsi versenyt követően sincs megállás: Cseh István már a belgiumi Liege-ben, és az azt követő bécsi Európa Kupákra készül, melyek méltó megkoronázása lesz a jövő tavasszal esedékes berlini fodrász világbajnokság.

Új helyen a kolbászfesztivál
(Békés Megyei Nap) A Csabai Kolbászfesztiválnak - hagyományait megôrizve - az idén új helyszín, a városi sportcsarnok ad otthont. A megváltozott helyen nagyobb terület és jobb feltételek várják a résztvevôket. A tavalyi ötszáz négyzetméter után ez évben nyolcszáz négyzetméteren mutatkoznak be a kiállítók. A négynapos rendezvényt október 21-én 10 órakor nyitja meg Szabadi Béla, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára - tudhattuk meg tegnap Békéscsabán, a Csabahús Kft. épületében megtartott sajtótájékoztatón.
Dékány Ferenc, a Csabahús Kft. üzemigazgatója hangsúlyozta, az immár harmadik alkalommal megtartandó fesztivállal tovább kívánják öregbíteni a csabai kolbász hírnevét. Cégük - miként az elmúlt két évben - most is megveszi a fesztiváldíjas szárazkolbász gyártási jogát.
Dr. Ambrus Zoltán, fesztiválrendezô megfogalmazta, az elôkészítô munka során most is töretlennek bizonyult a város és a megye összefogása. A fesztivál szervezésében közreműködôk köre nem csökken, sôt évrôl évre bôvül. Az új, tágasabb helyszínen is szeretnék megôrizni a fesztivál Horváth utcai hangulatát.
Nóvé Zoltán, a kiállítást szervezô Körös Trade Kft. ügyvezetô igazgatója megfogalmazta, a négynapos rendezvényen mintegy 30-32 kiállító mutatkozik be, de a három kamara standján több kiállítót is képvisel. A sertésfeldolgozók mellett gyakorlatilag az egész élelmiszeripar felvonul. A megyén kívülrôl is érkeznek cégek, így például a Pick Szeged Rt., a Szegedi Paprika Rt. és a Podravka. Természetesen az idén is lesz népművészeti vásár. A kamarák képviselôi részérôl elhangzott, az utóbbi idôben ilyen olcsó nem volt a sertéshús,
az élelmiszereink között - a fogyasztás mennyiségét tekintve - mégis a negyedikrôl a tizedik helyre csúszott vissza. Ezen az Agrárkamara a kiváló sertéstenyésztô, illetve a kiváló sertéstenyészet címek átadásával igyekszik segíteni. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös standján 15 kis- és közepes vállalkozás mutatkozik be. Október 21-ikén 11 órától a városháza dísztermében Békés megye élelmiszer-gazdasága és az Európai Unió címmel szakmai fórumot tartanak. A Békés Megyei Kézműves Kamara Wittenbergbôl negyventagú delegációt fogad. Asajtó képviselôi megtudhatták azt is, a Fiume Szálló téli kertjében megrendezendô Kolbász a vendéglátásban című szakácsversenyre 11 vendéglátó-ipari szakiskola nevezett. Az idei fesztivál egyik újdonsága, hogy október 24-ikén a Körös Fôiskola tornacsarnokában az Ubul-Geowatt-Megasport Klub hat csapat részvételével nemzetközi teremlabdarúgó-tornát rendez. M. L.

Bemutatkozik a Jaminai Kutyabarátok Egyesülete
1998 évben megalakult a Jaminai Kutyabarátok Egyesülete.
Az egyesület egy civil szerveződés,célja egy értelmes szabadidős tevékenység,a kulturált kutyázás feltételeinek megteremtése,ismeretterjesztés.
Bérelt területünkön Békéscsabán Jaminában a bányatavaknál minden szombat délután és vasárnap délelőtt tartjuk foglalkozásainkat.
Jelenleg hozzávetőleg 40 fő tagunk van akik változó intenzitással, szabadidejüktől függően járnak ki kutyusaikkal. Jó ideje 20-22 fő rendszersen megtalálható a foglalkozásokon. A kiképzés az engedelmes fegyelmező gyakorlatoktól az, őrző védő kiképzéseken túl az ujabban divatos és gazdának kutyusnak, nézőnek, rendkivül kellemes élvezetes szórakozást nyujtó agility-ügyességi, gyorsasági, akadály- kiképzésre is kiterjed a gazdi igénye szerint.
A kis közösség egyre jobban alakul,hiszen mindenki szivesen jár ki megtalálható az egészen fiatal10-12 éves korosztálytól egészen az 50-es korosztályig kutyatulajdonos.A kiképzéseket Kovács Zsolt agility, Veresné Majoros Erika fegyelmező tartják.
Az állatok világnapja alkalmából az egyesület a Jaminai piactéren tartott sikeres bemutatót az érdeklődöknek. Egyik tagunk, anyagi és több tagunk társadalmi tevékenysége révén elkészültek agility pályánk új eszközei. Szeretettel várunk minden kutyaszerető polgárt,kutyást. Rövidesen újabb bemutatót szeretnénk tartani ahol készséggel válaszolunk az érdeklődőknek. Jövő évi terveink között szerepel agility verseny szervezése. Céljaink eléréséhez szeretnénk több segitőkész vállalkozó,szervezet támogatását megnyerni.
Obetkó Miklós

Csorvási búcsú: négyszeresére duzzadt a falu
Vasárnap ismét megtartották az év legtöbb emberét megmozgató csorvási eseményét, a búcsút. A katolikusok ünnepe az évtizedek alatt valóságos népvándorlássá vált az elmúlt évtizedek során: a hatezres nagyközség erre a napra, erre a hétvégére a négyszeresére duzzad. Nincs olyan család ugyanis, ahol ne látnának vendégül legalább 4-5 elszármazott családtagot, rokont, ismerőst. Maga a búcsú a mutatványosok, kereskedők ünnepe is: ezen a napon legalább félezer helyjegyet adnak el, a jó helyekért pedig már a búcsút megelőző napokon megkezdődik a harc. A mutatványosok például már három hete letáboroztak a búcsú helyszínén.
Annak, hogy éppen a csorvási a legnagyobb októberi búcsú szinte egész Kelet-Magyarországon, több oka is lehetséges. A legfontosabb talán az, hogy kevés katolikus gyülekezet választotta országszerte védőszentjéül Szent Terézt, akinek a napját ünneplik a búcsún. Ez gyakorlatilag idecsábítja az országrész minden jelentősebb vásározóját és mutatványosát. A legenda szerint ez utóbbiak itt megkeresik a télire valót. Mindez könnyen igazolható a számok nyelvén: 15-18 ezer búcsúlátogató ha csak száz forintot hagy ott, máris kijön a téli biztonság fedezete. Márpedig egy kanyar bármely elektronikus micsodán régen nem száz forint...
De hogyan gyűlik össze közel húszezer ember Csorváson a búcsú napján? Helyi vélekedések szerint az elmúlt évtizedekben túl radikálisan csökkent a lakosság létszáma (nyolcról hatezerre), így a meglehetősen nagy csorvási diaszpóra élénk kapcsolatot táplál az itthoniakkal.
Ezen a hétvégén tartja hagyományosan közgyűlését a Csorvásiak Baráti Társasága is. A szervezetet 1988-ban azért hozták létre, hogy az ország-világ különböző pontjain élő csorvásiak fogjanak össze, ötleteikkel támogassák a helyi közéletet, választott lakóhelyükön pedig próbáljanak meg lobbyni szülőfalujukért. A 240 tagú szervezet idei közgyűlését szombaton tartották az új általános iskola épületében, ahol kiállítások is nyíltak: Hudák Józsefné népi iparművész tárlatát Szilágyi Menyhért polgármester ajánlotta jelenlévők figyelmébe, míg Kohut Béla orosházi festő munkásságát Sass Ervin költő, újságíró méltatta.
A dr. Tóth-Molnár Antal által vezetett szervezet tanácskozásán elhangzott, hogy a nagyközség előtt két fontos feladat áll: felkészülés az uniós csatlakozásra, illetve a millennium méltó megünneplése. Ez utóbbi jegyében díszkutat terveznek állítani a volt piactéren, illetve meg kívánják jelentetni Csorvás monográfiáját. Ugyancsak a tervek közt szerepel, hogy virágosítási mozgalmat indítanak a nagyközségben, a szervezők reményei szerint a lakosság egy emberként áll a kezdeményezés mellé.
A közgyűlésen nagy tapsot kapott az a nyugalmazott mérnök-alezredes, aki bejelentette: a pihenés megérdemelt éveit szülőfalujában kívánja eltölteni, még ebben a hónapban hazaköltözik Csorvásra..

Kívül-belül megújult az orosházi evangélikus iskola
Három évig tartó felújítási folyamat befejező aktusaként vasárnap délelőtt Harmati Béla püspök megszentelte az orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium épületét. Ugyancsak a püspök hirdetett igét az ünnepséget megelőző istentiszteleten az evangélikus templomban. A rendezvényen a helyi, a megyei és az országos egyházi vezetők mellett jelen voltak a térség országgyűlési képviselői - Varga István és Dancsó József -, a város önkormányzatának képviselői, valamint az orosházi társ oktatási intézmények vezetői. A vendégek közt köszöntötték még Pintér János nyugalmazott esperest, aki a rendszerváltás, illetve az egyházi javak visszaadása idején szolgált Orosházán, valamint Frenyó Lászlót, az iskola jogelődjének tanárát.
- Az intézmény felújítása három esztendővel ezelőtt kezdődött el, szinte egy fillér nélkül, így valóságos csoda a mai hálaadó ünnepség - idézte fel az előzményeket Ribár János, a Nyugat-Békési Egyházmegye esperese, az orosházi gyülekezet lelkésze.
Az első ütemben a szocreál stílusban épült, az egyháznak a kilencvenes évek elején visszaadott egykori II. Számú Általános Iskola tetőtere készült el, majd a második esztendőben a lakhatóvá tételt valósították meg, végezetül az épület külső részét varázsolták esztétikussá. Ezzel párhuzamosan új, az épülethez méltó bejárat is készült. Az esperes kiemelte a tervező és a beruházó vállalkozók, Kovács Sándor és Nagy István és munkatársaik érdemeit. A többszázmilliós munkálatokat elsősorban az egyház országos vezetése állta, de az önkormányzat is segített azzal, hogy az iskola rendelkezésére bocsátotta a bejárati szakasz alatti földterületet.
A rendezvényen Jantos Istvánné, az intézmény igazgatója felidézte az egyházi oktatás megindulása óta eltelt hét esztendő legfontosabb eseményeit, kiemelve, hogy az utóbbi időben egyre többen érdeklődnek az egyházi iskola iránt nem csak a városban, hanem annak határain túlról is.

Angyali Korona, Szent Csillag - vita
Két hete ugyanitt jelent meg egy írás Kilőni, mint a Szent Koronát címmel. Meglepődtem az olvasottakon és a mai napig nem értem, mi indokolja Korbely György indulatait. A probléma fő oka, hogy Bochkor Gábor (mellesleg az év rádiója) - ami jelen helyzetben nem enyhítő, hanem súlyosbító tényező - azt mondta: "az (augusztus 20-ai) ünnepség csúcspontja akár az is lehetne, ha Koltay Gábort, mint a Szent Koronát, kilőnék. Utalva a tűzijátékra, bár itt rögtön hozzá kell tenni, hogy ez az összefüggeés csak itt derül ki, a cím első olvasatra inkább likvidálásra utal.
Az újságíró ezután viccelődik a "porrá alázott nemzeti öntudattal", majd az országban eluralkodó "zűrzavarról" beszél, "egy avítt tárgy- és jelképkultusz" kapcsán. És jön a kioktatás, hogy "forradalmaink nem véletlenül hagyták el a címerről a koronát, azt minden általános iskolás tudja". (Mint mellesleg azt is, hogy Magyarország jelenlegi címere koronás). Mindezt annak nevében mondja, hgoy ez a törekvés addig dicséretes, "míg a társadalom azt gondolhat és mondhat az egészről, amit akar". És a társadalom nevében rögtön önkéntes szócsöve is lesz egy önmaga (?) által kreált zavarodottságnak.
Most lehetne arról beszélni, hogy a múltat meg kell becsülni, s ebben elsősorban nem a feudalizmust, hanem államiságunkat jelképezi a Szent Korona (ezt is tanítják az általános iskolában). Lehetne azt is fejtegetni, hogy hagyományunk (ha úgy tetszik, tradíciónk) - már akinek van és ezt vállalja - tartja szentnek a koronát. Élőnek, vagyis jelenvalónak feltételezve azt a szellemiséget, amit hordoz. Egy ilyenfajta fejtegetés azonban ehhez a kisstílű kirohanás-sorozathoz nem méltó. A Szent Koronát nem kell megvédeni.
Nekünk kellene inkább felnőni, hogy vállalni tudjuk múltunkat, sorsunkat,és így lehetőleg egységesen (szót értve, de nem uniformizálva!) építsük közös jövőnket. Hiszen ezt az egységet sorsfordító időkben éppen a Szent Korona-tan tudta megteremteni. A Szent Koronának ez az üzenete ma is kor- és időszerű. Nem itt vannak az "avítt" gondolatok "elásva", hanem "a múltat végképp eltörölni" - egyébként jól álcázott, de mégis felfedezhető - eszmeiségében. Ez pedig csakugyan avítt gondolatnak tűnik akkor, amikor sokszínű, nemzetek Európájáról beszélnek minduntalan.
A zavar tehát nem társadalmunkban, sokkal inkább újságírónkban van (s ez igen sajnálatos, ha az "írástudó" felelősségére gondolunk). Nem az eltérő vélemény a probléma, hanem az a hangnem, mellyel a közízlést és kultúrát formáló napilapot az igénytelen bulvársajtó szintjén jeleníti meg az említett cikk szerzője. (Remélem, hogy az "igényes olvasók" táborát nem ilyen eszközökkel kívánják bővíteni".)
Kár lenne tehát, ha ezeket a lelkiismereti zavarokat a "társadalom nevében" bárki is kivetítené magából. Ez ugyanis magánügy. És azt is jó lenne megtanulni, hogy a szólásszabadság nevében nemcsak a saját, hanem a mások másságát is tolerálni kell, különösen azoknak, akiknek ez hivatalból is kötelességük, Akkor talán lesz miről higgadtan, kulturáltan beszélni, és újságírónk is életében egyszer-egyszer emelkedetté válhat anélkül, hogy akár őt, akár elv-társait bárki is kilőné. Szurkoljunk neki(k).
Koszecz Sándor

Elismerés várszínházi alakításért
Budapesten, a Rátkai Márton klubban október 15-én öt színművészt tüntettek ki a Gyulai Várszínház XXXVI. évadjában nyújtott kiemelkedő teljesítményéért. A gyulai önkormányzat által alapított Havasi István-díjat három művész vehette át. Bubik istván Shakespeare Othelló című darabjában Jágó szereének megformálásáért, Dezsi János az utóbbi két évben bemutatott darabokban nyújtott kiemelkedő szerepformálásaiért, Trill Zsolt pedig a beregszászi színház gyulai
vendégjátékaiban nyújtott emlékezetes alakításaiért vehette át a kitüntetést. A Békés Megyei Önkormányzat által alapított Sík Ferenc-díjat Gazsó györgy színművész kapta meg idén, míg a Gyulai Várszínház által alapított Őze Lajos-díjat Bognár Gyöngyvér vehette át Budapesten.

Mindent a kéznek!
Képzőművészeti tárlat a Fehér bot napja alkalmából
A Fehér bot napja alkalmából szervezett képzőművészeti kiállítást a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) orosházi csoportja és a Petőfi Művelődési Központ. Az október 23-áig látható tárlaton Krizsán Andrásné amatőr festő és Kosztics László faszobrász alkotásai láthatók.
A péntek délutáni megnyitóünnepségen Fazekas Géza, az MVGYOSZ Békés megyei elnöke hangsúlyozta: a vakok és gyengénlátók majd minden művészeti ágban otthonosan mozognak, legyen az zene, irodalom, vagy akár a képzőművészet. Ez utóbbiak közé tartozik a békéscsabai Krizsán Andrásné, aki gyengénlátóként ragadott ecsetet és vásznat két évvel ezelőtt, s azóta sikert sikerre halmoz: több csoportos és egyéni tárlat szereplője volt alkotói munkássága rövid ideje alatt.
Kosztics László nem sorstársa a vakoknak és gyengénlátóknak, ám a másság iránt gyermekkora érzékeny kisebbségi - horvát és roma - származása miatt. Ezért immár 25 esztendeje készít speciális faszobrokat, olyanokat, melyeket kifejezetten meg lehet, sőt kell érinteni kézzel is. A fővárosban élő művész munkáit a Roma Múzeum bocsátotta az orosházi kiállításszervezők rendelkezésére.

NB I-be kerültek az orosházi asztalifocisták
Felsőbb osztályba került az Orosházi Asztali Labdarúgó Klub: a Mihály Zoltán vezette csapat immár az NB I-ben folytatja tevékenységét. Minderről maga a klub vezetője tájékoztatta lapunkat hétfőn, miután előző nap sikeresen megszerezték az NB II keleti csoportjának első helyezését Szegeden. Az orosháziak jó formájára jellemző, hogy az egyéni versenyzők topversenyén hárman is a legjobb tíz közé kerültek: az első helyen Érdi László, a másodikon Mihály Attila végzett, míg édesapja, Mihály Zoltán az ötödik lett.
A legjobb 12 hazai asztali labdarúgócsapat közé kerülve komoly feladatok várnak az orosháziakra, hiszen a bekerülésnél még nehezebb lesz a bennmaradás - nyilatkozta Mihály Zoltán. Mindez elsősorban anyagi értelemben jelent új kihívásokat, hiszen az elmúlt esztendőt szponzorok nélkül, kizárólag saját zsebből finanszírozva játszották végig. A legjobbak között ez nem működik, hiszen jóval magasabbak a nevezési díjak, illetve gyakoribbak a mérkőzések, ami az útiköltséget növeli. Ezen túl az eddiginél jóval több edzésre van szükség, ami a munkától és a családtól vonja el a csapat tagjait. Mindezek ellenére az orosházi asztali labdarúgók boldogok és felkészülve várják az NB I soron következő fordulóit.

Korábbi cikkek a Kultúra rovatból

Vissza a címlapra