VIHARSAROK Kultúra

Egy kiemelten kezelt nem Alap-tag
Egy hat esztendeje elhunyt orosházi festő tárlata nyílik meg szeptember 8-án, pénteken délután 17 órakor a helyi Városi Képtárban. Az 1922-ben született Szalók József egyebek közt Csáki-Maronyák Józseftől, Kohán Györgytől, Kasztner Lajostól, Aba-Novák Miklóstól és Boldizsár Istvántól sajátíthatta el a képzőművészet mesterfogásait. Jómaga mégsem lett hivatásos festő, nyugdíjazásáig földművelésből élt, illetve kertészként dolgozott a szentetornyai szövetkezetben. Mindezek ellenére a Művészeti Alap tisztségviselői is elismerték tehetségét, s úgynevezett "különleges elbírálásban részesíthető nem Alap-tag" státuszt élvezett. Számos kiállítás fűződik nevéhez, ezek közül az egyik legnevezetesebb a Csáki-Maronyák Józseffel közös 1985-ös fővárosi tárlat.
A Szalók József-emlékkiállítást - mely november 12-éig látható az orosházi képtárban - Koszorús Oszkár helytörténész és Mészáros Zsuzsanna művészettörténész nyitja meg, közreműködik Károlyfalvi Krisztina énekszakos konzervatóriumi hallgató.

Sakk a parkban
A közelmúltban tartották meg a III. Lakos Antal Sakk Emlékverseny eredményhirdetését Orosházán. A helyi szabadtéri viadalon két kategóriában mérkőztek meg a szellemi sport hívei: külön értékelték a nyugdíjasok és az aktív korúak teljesítményét.
A nyugdíjasok versenyén Oskó Lajos, Dombi Kis Bálint, Süle Sándor, dr. Nagy Sándor, Verba István és Sárközi János vehettek át elismerést, míg az aktív korúak közül a legjobb eredményeket Bakos Csaba, Csesznok István, Bacsur Zoltán, Vetró Antal, Schneider György és Horváth Antal érte el.
A város főterén, az óriás sakktáblákon megrendezett szabadtéri verseny legizgalmasabb pillanata az volt, amikor a két kategória győztese egymással mérkőzött meg: a győzelemért járó vándorserleget Bakos Csaba vihette haza.

Megjelent a A SZÍNFOLT
A Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Színjátékos Szövetség hírlevelének legfrisebb száma, amely a www.nexus.hu/sj52/esemenyek.htm oldalon olvasható.
A TARTALOMBÓL:
"Köszöntés az évad kezdetén"
A zsámbéki szombatokról
P.E.M.Z.L.I. Fesztivál
A Sitkei táborról
A szegedi MASZK fesztiválról
Beszámoló a 6. Európai Ifjúsági Találkozóról
Versmondók figyelmébe!
Műsorajánlat
A CIVIL RÁDIÓ szülinapja
HÍR-Morzsák
IV. Országos Falusi Színjátszó Találkozó és Konferencia
Jelentkezési lap a IV. Országos Falusi Színjátszó Találkozó és Konferenciára

Egy csúnya, piros labda
A kisfiú láthatóan nagy zavarban volt. Elôször az orrát piszkálta, fél szemmel lopva odasandítva meg is nézte az eredményt, aztán a fülét kezdte el dörzsölgetni, végül vad fejvakargatásba kezdett. A többiek, akik körötte álltak, óvatosan hátrébb húzódtak, miközben a férfi elôre lépett. Hatalmas ember volt, még felnôttszemmel nézve is, itt aztán meg nem is voltak felnôttszemek: Sanyi, mind közül a legnagyobb a maga 17 évével, a csörömpölés hallatán nyomban elszaladt. A puskás ember - csak így hívták maguk között azt az ôszes hajú embert, akiknek a házát egy jól sikerült rúgással sikerüt Sanyinak kitörnie.
Két szôke lány jött aznap Sanyival a grundra, mindketten sokat vihogtak és a köldökük kilátszott a mellükre feszülô, rövid blús alól. Sanyi persze nekik akart játszani aznap, talán azért is délután ment le focizni ezen az augusztus végi forró napon. A sok kisgyerek, 10-12 évesek persze örömmel fogadták a srácok maguk közé: mindenki vele akart egy csapatban lenni és szinte leverték a lábáról, úgy tolakodtak körötte. Sanyi persze élvezte hirtelen jött népszerűségét, bár igyekezett ezt eltitkolni, "látjátok, lányok, ilyen az, ha valakit igazán szeretnek" - volt leolvasható a szája sarkában bújkáló mosolyról, miközben folyton kifelé tekintgetett.
A lányok persze élvezték a mókát, miközben lassan, talán némi színjátékkal nyalták a fagylaltot. A fiúk közben focizni kezdtek, "milyen csúnya, piros labda", mondta az egyik lány és mindketten nevettek. A fagylalt lecsöppent a vékony, átlátszó fehér nadrágra, a lányok pusmogtak valamit, aztán még jobban nevettek, "ne legyél már olyan disznó", mondta az, akinek pecsétes lett a nadrágja. Sanyi, ha csak a pályáról is, velük nevetett, miközben félmeztelenül fel-alá rohangált a pályán, gólokat lôtt, irányította a kicsiket.
Szóval igazi idilli hangulat volt, egészen addig, amíg az a fránya ablak be nem tört. Mert Sanyi megmutatta, hogyan lehet bal külsôvel a felsô sarokba csavarni a labdát, pontosabban csak megmutatta volna, mert a labda csúnyán mellérepült, éppen a "puskás ember" házának ablakába. Sanyi nyomban odaszaladt a két lányhoz, "a kicsikre nem haragszik majd az öreg, menjünk", mondta, és megragadta az egyik lány kezét. A másik ülve maradt, "gyere te is", biztatta Sanyi. "Nem", válaszolta a lány, de Sanyi meg sem várta, miért, szaladt és szaladt vele a szôke lány is a pecsétes nadrágjában.
Mindezt a puskás ember - akirôl senki nem tudta, miért nevezik így, már ôk is a szüleiktôl hallották ezt az elnevezést - nem tudhatta. Ô csak a kisgyerekeket látta és a szôke lányt, amint egy fatörzsrôl éppen feláll, amikor kilépett a házból. Állt néhány percig, kezében fogva a "csúnya, piros labdát" - a szôke lánynak valami színdarab jutott az eszébe, ahol egy koponyát fogtak éppen így, de nem emlékezett, mi volt az -, majd kidobta a gyerekek közé, "ez a tiétek", mennydörögte erôs, mély hangon és rámosolygott az elôl álló, vakaródzó kisfiúra, majd hátat fordított és bement.
Nem sokkal késôbb a grund már újra a kisgyerekek zsivajától volt hangos, és hamarosan feltűnt a színen Sanyi is. A gyerekek azonban már rá sem hederítettek. Állt egy kicsit a pálya szélén, aztán kiköpött maga elé. Csak egy csúnya, piros labda, morogta végül. Aztán magányosan hazaballagott.
Haász János

A délután varázsa
Egyházi iskola tanévnyitóján voltam a hétvégén, egy templomban. A káplán a prédikációjában nemcsak a diákokhoz szólt, hanem a szülôkhöz is, hangoztatva a szeretet fontosságát. Nem mindegy, hogyan szólnak a szülôk a gyermekükhöz, mennyi szeretettel a hangjukban szólítják meg ôket, hangzott el a prédikációban. Tényleg elgondolkodtató volt, még az a kisgyermek sem zavart, aki percenként szaladt el elôttem, be a templomba, ki a templomból. Láthatóan ô is jól szórakozott, még gögicsélt is közben, egészen addig, amíg az anyuka fel nem pattant az egyik padból és fel nem kapta ôt, "megmondtam, hogy maradja nyugton", sziszegte a fülébe. A kis szöszinek esze ágában sem volt nyugton maradni, elkezdett sírni, hogy márpedig ô játszani akar, az anyuka erre megragadta és kihúzta a templomból. Az ajtóba álltam, még hallottam, ahogyan a szülôi tenyér a gyereknek - gondolom - fején csattant, majd az anyuka visszajött és mosolyogva visszült a padba. Eddig tartott a délután varázsa.
H. J.

Különös kis madár - csabai írók antológiája
Egy régi jó ismerősöm egyszer azt mondta: az antológiák azért jók, amiért a vegyessaláták: mindenből van bennük egy kicsi. Nos, ha nem is mindenből, valóban sok mindenből van egy kicsit abban a kötetben is, amely Ritka madár címmel nemrégiben látott napvilágot. A Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház által kiadott könyv - alcíme szerint - békéscsabai irodalmi antológia. Ez a kijelentés végülis helytálló, bár némi megkötéssel: az irodalmiság ugyanis szinte kivétel nélkül a prózára korlátozódik benne, a líra és a lírikusok hiányoznak az így nem teljes antológiából.
Ha azonban elfogadjuk, hogy a szerkesztő szándékosan igyekezett prózai alkotások köré szervezni a könyvet, akkor megkérdőjeleződik a kötet végén található Heine-műfordítás létjogosultsága. Az a nyílt levél, amelyet szerzői, E. Szabó Ernő és Bálint Miklós 1979-ben a világ népeihez címeztek és amelyben a romániai - és átfogóbban: az egész világ - magyarságának sanyarú helyzetére hívják fel a figyelmet, ugyancsak kilóg a sorból.
A kötetben mindezek mellett féltucatnyi kispróza - novella, elbeszélés -, valamint egy, az alkotó által dramolettként definiált mű. A prózai alkotások négy szerző tollából származnak, Sarusi Mihály, Kőváry E. Péter és Kőszegi Barta Kálmán egy-egy írással, míg Paál Tamás három alkotással jelenik meg a könyvben, az Alexandria című dramolett pedig Szente Béla munkája.
Az, hogy ennyi szerző munkája olvasható a Ritka madárban, egyszerre erénye és gyöngesége is az antológiának. Erénye legfőképpen azért, mert - a körülményekhez képest - széles spektrumát mutatja be az alkotói tevékenységeknek, lehetőségeknek, módozatoknak; egyszóval működik a fentebb már említett vegyesvágott-effektus. Másrészt viszont ez a diffúzitás roppant komoly gyöngeséget eredményez, amikor elkezdjük olvasni az egyes alkotásokat, amelyek között bizony igen jelentős színvonalbéli különbségek vannak. Ez azonban nem egyes szerzők gyengesége miatt, sokkal inkább Sarusi kiemelkedően jó és Kőváry ugyancsak élvezettel olvasható írásainak és a többi alkotásnak a kontrasztjával magyarázható. Nem túl hosszú, ám ezek miatt a különbségek miatt mégis egyenetlen könyv ez az antológia.
Mindezen hibái ellenére azért elsősorban mégiscsak örülnünk kell annak, hogy a (ritka és kissé különös) madár kirepült a fészkéből. Ha az első szárnycsapások még nem is igazán tökéletesek, azt már sejtetni engedik: lesz ez még jobb is. Pontosabban lehet jobb is, ha mindazok lelkesedése, akik ezt a könyvet összehozták, nem múlik el, és akkor a Ritka madár egyszer még igazán szépen szárnyalhat.
Haász János

Az Amerikai szépség otthon is - nyárutó a videótékákban
kevins1.jpg (7168 bytes) Amikor a mozik játszották, még nem tudthattuk, hogy Sam Mendes filmje, az Amerikai szépség fölényes győzelmet arat Oscar-díjkiosztó gálán. Aki akkor lemaradt, illetve nem a súlyának megfelelően bánt a filmmel, az most bepótolhatja a mulasztást, ugyanis a legfrissebb kölcsönözhető videók között ott találjuk a 2000-es év legsikeresebb moziját Kevin Spacey-vel, Thora Birch-csel és Wes Bentley-vel a főszerepben. A film az amerikai álomnak hitt kertvárosi idill mögé enged betekinteni, lerántva a leplet a hamis illúziókról egy 42 éves életunt családapa különös kalandjain keresztül.
Az Amerikai szépség mellett más nagysikerű mozifilmek is ott találhatók a videótékák újdonságos polcain. Egyebek közt már otthon nézhetjük meg a Harcosok klubját Brad Pitt-tel és Meat Loaf-fal, a Csontembert Denzel Washingtonnal és Angelina Jolie-val, illetve a Sivatagi cápák George Clooney-val és Ice Cube-bal, illetve a Bennfentes Al Pacinoval és Russell Crowe-val, hogy csak a legfontosabbakat említsük.
A B-kategóriás, azaz a mozihálózatban nem vetített filmek közt egyaránt találunk thrillereket és vígjátékokat. Az előbbiek közül a műfaj kedvelői bizonyára hazaviszik a Holtodiglan című film kazettáját. A történet dióhéjban: Mark Brice-t sikkasztással vádolják, férfi azonban felbérel egy "tisztogatót", egy bizonyos Manuel Esquemát, aki képes gyorsan és diszkréten megoldani a hasonló problémás helyzeteket. Mark nem tudja, hogy ezzel a lépéssel még nagyobb bajba került. Manuel ugyanis nem az, akinek látszik. Korábban Alan Ripleynek hívták, és betegesen szerelmes volt Mark feleségébe.
Ugyancsak szeretni fogják a krimikedvelők Az ártatlan bűnöző című filmet, a már említett Oscar-díjas színés, Kevin Spacey főszereplésével, aki ezúttal egy karizmatikus ír tolvajt alakít. Hősünk minden akciója során ügyel arra, hogy mindenki megtudja: az ő nevéhez fűződik a nagy balhé. Eddig bámulatos módon mindig sikerült az utolsó pillanatban kicsúszni üldözői kezei közül. Ám ellenfelei most összefognak ellene, és közös erővel próbálják megakadályozni, hogy az agyafúrt tolvaj végrehajthassa élete legnagyobb dobását.
A Nőfaló UFO könnyű nyári néznivaló. Az alapsztori lényege: Harold egy idegen civilizáció ügynöke, aki titkos megbízatással jár az emberek között. Feladata: teherbe ejteni egy földi asszonyt, elvetve ezzel népük csíráját ezen a bolygón is. A feladat azonban nem olyan könnyű, mint amilyennek látszik. Harold ugyanis nem nagyon ért a nők nyelvén és a gondosan megszervezett randik sorra balul sülnek el...
Ugyancsak egy szerencsétlen férfi és a nők viszonyát dolgozza fel a Rövid pórázon című vígjáték: Andy megrögzött agglegény - vagyis inkább balszerencsés figura, akinek nincs szerencséje a szerelemben. A gyönyörű Lorna szintén nincs jó formában szerelmi téren - ő is nemrég szakított. A két magányos szív a parkban fut össze, kutyasétáltatás közben, s akik a tétova helyzeten átsegítik őket - maguk a kutyák, akik eljátsszák a szerelem angyalait a boldog beteljesülésig.
K. Gy.

Mesterek is indulnak a Bacsur Imre Emlékversenyen
Az idén tizenegyedik alkalommal rendezik meg Orosházán a Bacsur Imre Sakk Emlékversenyt, mely annyiban különbözik a korábbi versenyektől, hogy azt összevonták a városi egyéni bajnoksággal. A pénteken délután megkezdődött és a jövő hét vasárnapjáig tartó megmérettetésre 62 versenyző jelentkezett Kelet-magyarország több megyéjéből, sőt akad jugoszláviai sakkozó is a játékoslistán. A verseny színvonalát emeli, hogy két nemzetközi mester és négy FIDE-mester is sakkasztalhoz ül.
A verseny névadója, Bacsur Imre 1906-ban született. A huszas években kezdte meg igen eredményes sakkozói pályafutását, melyet 1988-as haláláig folytatott. Több alkalommal nyert megyei bajnokságokat és az országos sakkversenyek döntőjébe is rendszeresen bejutott. A szellemi sportot gyermekeivel és unokáival is megkedveltette, volt olyan időszak, amikor négy Bacsur versenyzett az OMTK sakkszakosztálya színeiben - tudtuk meg fiától, ifjabb Bacsur Imrétől, aki a pénteken kezdődött verseny egyik főszervezője.

Továbbra is népszerűsítik a német kultúrát
Az orosházi német kisebbségi önkormányzat az év második felében is folytatja korábban vállalt feladatát, miszerint a városban és térségében elősegíti a német nyelv és kultúra népszerűsítését. Ennek jegyében szeptemberben német nyelvű irodalmi szakkört indítanak a helyi gimnáziumban, mely a tervek szerint más intézmények diákjai számára is szabadon látogatható lesz. Ugyancsak a második félév feladatai közé sorolták egy előadás megszervezését a Harruckern-családról. Novemberben folytatódik a német szakos tanárok tavasszal megkezdett nyelvi továbbképzése, decemberben pedig egy újabb német nyelvű előadást terveznek - egyelőre még nem tisztázott témával és előadóval.
Minderről péntek délutáni ülésén határozott a német kisebbségi önkormányzat. A tanácskozáson elfogadták a testület előző félévi gazdálkodásának mérlegét, illetve módosították az idei gazdálkodás főösszegeit is.

Föld, Víz, Én, Magam - Simon Rózsa tárlata Orosházán
Egy különleges tárlat nyílt meg pénteken délután az orosházi Petőfi Művelődési Központban. A gyulai Simon Rózsa különleges képi világa a pop art művészeinek eredetiségével párosul, ugyanis a kiállított képek alapanyaga nem más, mint hétköznapi csomagolópapír, melyeket tempera, vízfesték és tus segítségével töltött meg élettel az alkotó. Simon Rózsa egyébként minden önálló tárlatát valamilyen tematika köré építi, az Orosházán szeptember 7-éig látható tárlat munkacíme: Föld, Víz, Én, Magam.
Simon Rózsa Bácsalmáson született, hét éve él Gyulán családjával. Tagja a Gyulai Alkotók Körének, s rendszeresen vesz részt különböző alkotótáborok munkájában, így az Orosházi Művészeti Műhely alkotóival is rendszeresen együtt dolgozik.
A tárlatot a békéscsabai alkotótárs, Filippinyi Ágnes nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy a fiatal művésznőnek sikerül megelevenítenie az ember lelkének rezdüléseit, hangulatait és hangjait, szürrealista és expresszionista látásmódja pedig életörömöt sugároz.

Miss Tini Hungary Gyuláról
Majdnem azt a címet adtam írásomnak, hogy Gyulai szépségkirálynő. Aztán rájöttem, hogy ez nem igazán lenne helyénvaló, hiszen a nevezett ifjú hölgy, Nyírfalusi Ágnes bizony igencsak nem nő még. Hölgynek is igen-igen ifjú, hiszen 15-ik életévében jár csupán. Dehát nem is azon van a lényeg, hogy nő-e vagy nagylány-e, sokkal inkább az, nemrégiben megválasztották a legszebb magyar tininek.
Fazekas Ferenc felvétele A Miss Hungary szépségverseny részeként idén először megrendezték a Miss Tini Hungaryt, amelynek döntőjében hat igencsak ifjú hölgy jutott. Az augusztus 18-i vetélkedésen - amelyet egy előválogató és egy győri előselejtező is megelőzött - a hat tini egyikeként a függöny mögött szorongott a gyulai Nyírfalusi Ágnes is, aki azon a péntek estén történelmi eredményt ért el: ő lett hazánk első tini szépségkirálynője, vagyis hát inkább szépség-királykisasszonya.
Mint megtudtuk, Áginak egy fotómodell ismerőse kereste meg, s ő úgy döntött, megpróbálkozik. Kezdetben úgy gondolta, ez életének egy igen érdekes, izgalmas része lesz, de - mint meséli - eszébe sem jutott, hogy akár az előválogatásról is továbbjuthat. A győri előselejtezőn sem hitte azt, hogy a kiválasztott hat versenyző közé kerül. Persze a döntőben már ott motoszkált benne a gondolat, hogy mi lesz, ha mégis., de állítja: ő egy másik lányt várt az első helyre. Az a lány később, éppen mögötte második lett.
Ági az elismeréssel együtt kapott egy szép koronát - ezt egy évig őrizheti -, valamint némi pénzjutalom is járt az első hellyel; a vasútállomáson pedig a gyulai polgármester köszöntötte őt egy csokor virággal. Azt egyelőre nem tudja, később viszontlátjuk-e még a kifutón, egyelőre úgy érzi, elege van a színpadból. Fiatal kora ellenére Ágnes kisasszony igen határozottnak és céltudatosnak tűnik: vállalkozásmenedzser szeretne lenni. Az első most a tanulás, de a szépségipar is felkeltette az érdeklődését, s egyelőre úgy érzi, a kettőt akár együtt is lehet csinálni.
Haász János

Kultúrpofonok földje
Néhány éve az üdítôital-szigetre szeretett volna bejutni egy bizonyos Faludy György nevű úriember, aki elôadást szándékozott ott tartani. A magyar irodalomtörténet felét személyesen ismerô Faludy kísérlete kis híján kudarcba fulladt. A sziget bizontáságra felügyelô ôrzô-védô ütô-vágó káefté alkalmazottai - akik valószínűleg életükben nem hallottak még Faludyról, egy ismerôsöm szerint a versekrôl sem - fizikai erôszakkal igyekeztek megakdályozni, hogy az a "vén csavargó" (az ô minôsítésük ez) bejusson a szigetre. Idén ismét sziget, de ezúttal Margit: szabadtéri operaelôdás lett volna, Erkel Bánk bánja. A szomszéd szabadtéri színpadon neves kereskedelmi rádiónk üvöltô zenével majálisozott, az emiatt reklamáló Koltay Gábort - szintén: ki ne ismerné ezt a nevet? - a biztonsági emberek kerítésnek nyomták, szemüvegét összetörték. Azt hiszem, kettejük esete látlelet korunkról: a humánum és az ostoba erôszak egyenôtlen "párharcáról".
H. J.

A szezon utolsó gyopárosi tárlata
Végéhez közeledik a gyopárosi nyári tárlatsorozat: a helyi Napsugár Hotel előcsarnokában szeptember 4-éig tekinthetik meg az érdeklődők Őze István orosházi művész festményeit.
A kiállítást csütörtökön késő délután Tóth Erika, a Petőfi Művelődési Központ igazgatóhelyettese nyitotta meg, felidézve Őze István pályájának főbb állomásait: a festő tizenkét éves korában lett Kerti Károly tanítványa egyebek közt Rajki László és Gyúró István társaságában. Velük együtt felvételizik sikeresen a budapesti képzőművészeti szakközépiskolába, a sors azonban Őzét mégis más irányba veti. Ennek ellenére nem teszi le a ceruzát és az ecsetet. Újabb állomás életében a Horváth Jánossal kialakult szakmai kapcsolat a hetvenes évek elején, majd 1978-ban csatlakozás az Orosházi Festők Csoportjához, akikkel egy bő évtizedes szünet után most ismét együtt alkot.
Őze István több mint 150 kiállításon vett részt, képei nem csak itthon, hanem határainkon túl is ismertek, egyebek közt Finnországban, Szlovákiában, Erdélyben láthatták az érdeklődők festményeit és grafikáit.

Miről ír a millenniumi Harangszó?
A helyi evangélikus gyülekezet - immár több mint hat esztendeje - rendszerint jeles egyházi, illetve állami ünnepek idején adja ki az Orosházi Harangszó című időszaki lapot. Az ingyenes újság idei harmadik száma - mely a napokban került ki a nyomdából - természetesen a millenniumi témát járja körbe.
A lapban vezető helyen olvasható a szerkesztő Ribár János elemző írása A keresztyénség lehetőségei címmel, melyben az esperes egyebek közt megállapítja: "A kétezer éves keresztyénség újra kínálja örök értékeit egy olyan nemzetnek, amelyik éppen az ideiglenes anyagiasság mocsarában fuldoklik, és botor módon azt hiszi, hogy minden baja a pénz, a gazdagság hiányában rejlik, és nem veszi észre, hogy önpusztításának, önsorsrontásának, nyugtalanságának, idegességének, betegségeinek, boldogtalanságának oka a lélek hiányában, mégpedig Isten Lelkének hiányában keresendő, melynek hiányában elsorvad az emberi lélek is." Ugyancsak figyelemre méltó olvasmány a millenniumi Harangszóban Kiss A. Sándor írása, mely szemelvényeket közöl a magyar honfoglalásról - a külföldi történetírások tükrében.
A lap szerzői közt felfedezhetjük Szokolay Sándor zeneszerző nevét is, aki új kórusművét a város megrendelésére írta, s annak ősbemutatója vasárnap este lesz az evangélikus templomban. A Kossuth-díjas mester részletesen ír darabja születésének körülményeiről, méltatja példaképét, Kodály Zoltánt, valamint több pontban kifejti művészi hitvallását is. Ezek közül egy - Németh Lászlótól idézett - jellegzetesség: "Nem csak az iskolát, de az egész társadalmunkat a magasabb igények iskolájává kell tenni".

Négyéves a Granárium-Zebra - bulihegyek pénteken
A hétvégén ünnepli négyéves fennállását a szarvasi Granárium-Zebra Klub - tájékoztatták lapunkat a kedvelt szórakozóhely tulajdonosai. Az évforduló alkalmából augusztus 18-án, pénteken este igazi megabuli várja az érdeklődőket, hiszen az események három helyszínen zajlanak. A földszinten a Bisztróbaleset szórakoztatja a a vendégeket, míg a kerthelyiségben a Rambling Blues játszik.
Az emelet az underground tánczenék kedvelőié, itt a Tilos Rádió két sztár dj.-je, Gyurma és Cadik gondoskodnak a jó hangulatról.

Várszínház, mint a város reklámértéke
A Gyulai Várszínház véleményem szerint az egyik legjobb "reklámterméke" a városnak, amely mindemellett évről-évre - és így idén is - olyan kulturális programsorozatot bonyolít le, amely kiszolgálja a városban élők és az idelátogatók kulturális igényeit is - jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Dancs László gyulai polgármester. A fürdőváros vezetője a nemrégiben véget ért várszínházi évadot és az évekkel ezelőtt kialakított fesztiválszínházi jelleget sikeresnek ítélte, s a város szempontjából különösen fontosnak nevezte azt, hogy idén minden eddigit meghaladó nézettséget ért el a szabadtéri színház.
A várszínházat, mint önkormányzati intézményt fenntartó város vezetője elmondta: a nyári színház jövőjéről hamarosan dönteni kell. A város vezetésének elképzelései szerint a várfelújítás munkálatainak részeként kell kezelni a várszínház korszerűsítését is. Dancs László szerint a vár rekonstrukciója és a vármúzeum újbóli megnyitása után nem tartható az a jelenlegi gyakorlat, mely szerint a várban a nyár elején felállítják és csak augusztus végén bontják le a színpadot és a nézőteret. A vár udvarán mobil színházi teret kell kialakítani, amely lehetővé teszi a színpad vagy a nézőtér ideiglenesen történő gyors átépítését.
A város vezetője azt is elmondta: még ebben az önkormányzati ciklusban szeretnék átalakítani a Gyulai Várszínház szervezeti felépítését. Az önkormányzat már korábban megkezdte a nem "klasszikus" feladatokat betöltő városi intézmények átalakítását társasággá, ennek a folyamatnak a része lehet a Gedeon József igazgató által is támogatott átalakítás. A várszínház, hasonlóan az eddig átalakított intézményekhez, várhatóan közhasznú társaságként működik majd a jövőben.

Meghívó jótékonysági hangversenyre
A Gyulai Mentőalapítvány szervezésében:
Rálik Szilvia operaénekesnő hangversenye a Gyulai Belvárosi Katolikus Templomban augusztus 19-én 19 órakor
Orgonán közreműködik: Nátor Éva zongoraművész
A műsorban Bach, Schubert, Pergolesi, Händel népszerű művei hangzanak el.
Belépőjegy 500.- Ft.
Jegyek kaphatók: a gyulai mentőállomáson, a Vár-Lak Ingatlanirodában (Gyula Jókai u. 14.) és a helyszínen a kezdés előtt 1 órával.

A rendezvény bevétele a Gyulai Mentőalapítványt támogatja.

Kihirdették a nyugdíjas irodalmi pályázat eredményeit
Immár tizenharmadik alkalommal találkoztak Kardoskúton a hétvégén azok a nyugdíjasok, akik a pihenés megérdemelt éveit irodalmárkodással töltik: verseket, novellákat, monográfiákat írnak, s ezek közül a legsikerültebbeket elküldik a Móra Ferenc Művelődési Ház pályázatára. Az eltelt közel másfél évtizedben a kardoskúti kezdeményezés kinőtte Békés megyét: érkeznek alkotások a szomszédos Csongrádból, sőt a Dunántúról is, például Mohácsról és Tatabányáról.
Az idei megmérettetésre több mint félszáz alkotó küldte el munkáit. A többség, 38 fő a vers kategóriában indult, míg tizennégyen prózával próbálkoztak. Az alkotásokat a dr. Hévvizi Sándor nyelvész, orosházi múzeumigazgató vezette zsűri értékelte, mely a következő sorrendet állapította meg.
A vers kategóriában hárman értek el megosztott első helyezést: a szegedi Gyimesiné dr. Dudás Irén, a szarvasi Nagy Erzsébet és a dévaványai Vad Zsigmond. Megosztott második lett Kovácsné Fejes Erzsébet (Hódmezővásárhely), Krizsán Andrásné (Békéscsaba), Mari Mária (Hódmezővásárhely), Nagyné Sipos Mária (Tatabánya), Szépfalusi József Szeged és Szepesi Eleonóra (mindketten szegediek). A harmadik helyen Antal György (Tótkomlós), Boglári Nagy László (Szentes), Domonkos Lászlóné (Dombiratos), Égető József (Füzesgyarmat), Gyetvai Lajos (Zsadány), Pis Mátyásné (Békéscsaba), Sótyi György (Békéscsaba és Koszteleczki Magdolna (Hódmezővásárhely) osztozott.
A novellisták és helytörténeti munkák szerzői közül az ítészek a szegedi Ágoston Ilona, a füzesgyarmati Borbíró Lajos és a deszki Kócsó Józsefné alkotásait értékelték a legjobbnak. A második helyen Csongrádi Pál (Kardoskút), Fazekas Géza (Gyula), Kiss Jánosné (Hódmezővásárhely) és Nyéki Erzsébet (Mohács) végzett, míg a megosztott harmadik helyen Gombkötő Mihály (Kardoskút), Haraszti Imre (Mezőgyán), Surina Antal (Hódmezővásárhely) és Szabó Sándorné (Okány) osztozott.
A rendezvényen Dunai Attila tolmácsolásában hallgathatták meg a jelenlévők a legjobb alkotások részleteit, a jó hangulatról pedig három környékbeli - orosházi, mezőkovácsházi és hódmezővásárhelyi - hagyományőrző együttes gondoskodott. E nap tiszteletére ismét megjelent a Kardoskúti Antológia, mely a tizenkettedik, tavalyi pályázat legjobb alkotásait gyűjti csokorba.
Természetesen az idén sem maradt el a hamisítatlan kardoskúti vendéglátás sem, ahol a díjnyertes pörköltfőző mester, Ramasz Imre bográcsosát fogyaszthatták el a vendégek.

A világ legnagyobb kulcsoskalácsa - Guinness-rekordra pályáznak a helyi pékek
A hétvégén különleges program várja az érdeklődőket a gyopárosfürdői strandon: a helyi önkormányzat, a Petőfi Művelődési Központ és az Orosháza-Gyopárosi Gyógyfürdő Rt. Augusztus 19-én, szombaton egész napos programot szervez I. Orosházi Kenyérünnep címmel. Mint az ötletgazdáktól megtudtuk, a kezdeményezés célja a helyi sütőipari hagyományok felélesztése és a turisztikai vonzerő erősítése mellett lehetőség biztosítása a szakmai konzultációra.
Ennek jegyében a kenyérünnep előtti napon, pénteken délután sütőipari konferenciát rendeznek, melyen a pékek mellett a mezőgazdaság, a malomipar és a szakmai érdekvédelem képviselői is jelen lesznek.
A szombati népünnepély reggel kilenc órakor úgynevezett pékszekerek felvonulásával kezdődik. A strand területén a pékek utcájában termékbemutatók, kóstolók várják az érdeklődőket. Ezzel párhuzamosan pékversenyeket rendeznek, s a jelenlévő szakemberek kísérletet tesznek a világ legnagyobb kulcsoskalácsának elkészítésére.
A szórakoztató-szabadidős programok sorából kiemelkedik az egész napos sportolási lehetőség, a különféle bemutatók, valamint néhány országosan is ismert előadó fellépése. Így a kenyérünnep vendégei egyebek közt megtekinthetik a 100 Folk Celsius, Kovács Apollónia és Tarnai Kiss László, Kalmár Magda és Böröndi Tamás, Gergely Róbert, Forgács Gábor és Sipos F. Tamás műsorát.