Augusztusi mozi: animációs dömping
Az augusztusi filmpremiereket szokatlan arányban eluralják az animációs alkotások: összesen három ilyen mű várja a mozibarátokat. Érdekes módon azonban ezek egyike sem klasszikus gyermekmese á la Disney, sokkal inkább fiataloknak és felnőtteknek szóló izgalmas, illetve egyéni humorú alkotásokról van szó.
A kínálat egyik legtöbbet reklámozott darabja a gyurmaanimációs technikával készült Csibefutam, melynek helyszíne egy angliai baromfiudvar, ahol a kapzsi háziak folyamatos halálfélelemben tartják az ott raboskodó szárnyasokat: aki nem ad elegendő tojást, könnyen rántva, vagy sülve végezheti. A szökési kísérletek rendre meghíúsulnak, míg meg nem jelenik Rocky, a jenki szárnyas nejvadász, aki kockázatos tervet dolgoz ki...
Csak az nézze meg a South Park - nagyobb, hosszabb, vágatlan című filmet - azaz a népszerű sorozat egész estés változatát -, aki megfelelő toleranciával bír. Érzékeltetésül álljon itt Dann Gire, a Daily Herald kritikusa véleménye: "Huszonnégy éves kritikusi pályafutásom alatt nem láttam egy ilyen trágár, gusztustalan, minden polgári értéket meggyalázó filmet. Huszonnégy éves kritikusi pályafutásom alatt nem nevettem ennyit egy filmen. (...) Ez a fajta szertelen szatíra és nyers animációs stílus a korai Monty Pythont idézi."
Az animációs kínálat harmadik darabja egy sci-fi, a Titan A. E. - Időszámításunk után, mely a távoli jövőben, 3028-ban játszódik. A film a kritika szerint egyébként mérföldkő az animáció történetében, ugyanis a neves szerzőpáros, Don Bluth és Gary Goldman egy olyan világot teremt a vászonra, mely minden elemében újszerű ebben a műfajban. Az alapsztori lényege egyébként egyszerű: a Földet egy szuperfejlett, kegyetlen faj, a drej készül uralma alá vonni. Megoldást csak a Titan űrhajó visszatérte jelenthetne, ám a világűr száműzöttjeiként bolyongó legénység sorsa egy Cale nevű fiatalember kezében van, aki azonban cinikus, emberkerülő. Ám amikor tudomást szerez a bolygó nehézre fordult sorsáról, feladja addigi álláspontját.
A játékfilmek közül figyelemre méltó próbálkozás az Új csapás című mozi Jackie Chan-nel a főszerepben. Tom Day alkotása a kosztümös távol-keleti és a westernfilmek világát egyesíti kellemes, akcióval fűszerezett vígjátékká. A becsületért, hatalomért és egy arannyal teli ládáért folyó harcban a Vadnyugat és a Távol-Kelet találkozásának lehetünk szemtanúi, amikor Chon Wang (Jackie Chan), az artista-hajlamú Kínai Császári Testor Amerikába indul, hogy megmentse Pei Peit (Lucy Liu), a gyönyörű hercegnőt, akit a Tiltott Városból raboltak el. Chonnak egy megbízhatatlan barát (Owen Wilson), egy váratlanul felbukkanó feleség (Brandon Merrill) és egy különös jellemmel megáldott ló társaságában kell felvennie a harcot a nyugat leggonoszabb fegyverforgatóival szemben.
Az augusztusi játékfilmkínálat egy másik figyelemreméltó darabja A második legjobb dolog című mozi, mely nem csak a szupersztár Madonna s a szintén népszerű Rupert Everett miatt lehet fontos nyári néznivaló, hanem különleges témája miatt is: egy heteroszexuális nő és egy homoszexuális férfi alkalmi kapcsolata gyermekáldással jár. A furcsa pár az extrém szituáció ellenére úgy dönt, hogy felneveli a gyermeket. Telnek-múlnak az évek, és boldogan élnének, ha Madonna-anyuka nem találkozna egy férfival, aki végre nemcsak a barátjaként akar gyermeke apja lenni. Elköltözik tehát, és vinné magával a fiút, ha az apa, akinek egyébként nem stílusa a családi tűzhelyről prédikálni, nem tiltakozna minden erejével. A Madonna-rajongóknak akkor is érdemes jegyet váltaniuk, ha nem vonzza őket különösebben a sztori, ugyanis a film betétdalait is kedvencük énekli. K. Gy.

Műhelyzárás Orosházán - véget ért az alkotótábor
A hagyományoknak megfelelően csoportos zárókiállítással ért véget a VI. Orosházi Művészeti Műhely szombaton este a helyi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola egyébként is festői parkjában. A tárlaton több mint harminc festő, grafikus, fotóművész és egy üvegművész csoport mutatta be az elmúlt egy hét legfontosabb munkáit. A magyar - ezen belül főként Békés megyei - művészek mellett romániai és szlovákiai alkotók éltek együtt szűk egy hétig.
A tárlatot Sass Ervin költő, újságíró nyitotta meg, illetve méltatta az elmúlt egy hét során létrejött alkotásokat. A szakíró az alkotótábor egyik legfőbb erényeként a sokszínűséget emelte ki, utalva rá, hogy a világ leegyszerűsítésével az emberiségnek mindig csak baja származott. Hangsúlyozta: az egy hét során lélektelenül senki nem fogott ecsetet, ceruzát, kamerát és más eszközt a kezébe, mindennek gyümölcse jól látható a tárlaton. Arról is szó esett, hogy beváltotta a reményeket az üvegművészek bevonása az alkotótábor munkájába: Kovács Keve és tanítványai egy közös alkotással örvendeztették meg a tárlatlátogatókat. Sőt felmerült annak távlati lehetősége, hogy a szegedi egyetem főiskolai karán az orosházi üvegiparra alapozva építőipari üvegművészeti szak induljon.
*
Az alkotótábor résztvevői: Barna Ágnes, Bazsó Imre, Benkőné Szőke Zsuzsanna, Bohó Alex, Bozsó Melinda, Cott Ioan, Cott Lia, Diószegi Eszter, Diószeginé Bíró iLona, Dochmanov Gheorge, Domin Gyöngyi, Fiedler Judit, Filippinyi Ágnes, F. Varga Mária, Hajdú Andrea, Horváth János, Ilovszky Béláné, Kett-Groza Ioan, Kiss Ildikó, Kóczián Tünde, Koós Stefan, Korbely István, Kovács Géza, Kovács Gyula, Kovács Keve, Lukács Mária, Mihalik Judit, Őze István, Pauly Edo, Piti Katalin, Roszkos Magdolna, Rózsa Zsuzsanna, Sebők Szilvia, Simon Rózsa, Szentiványi Árpád, Szilágyi Cecília, Ujhelyi Szilvia, Ulmann Zsuzsanna, Véha Tímea, Veszpi Andrea, Zsurka Józsefné.

18 éves mester tárlata Orosházán
Egy rendkívül fiatal, ám annál inkább kiforrott művészi kvalitásokkal rendelkező festőművész tárlatát tekinthették meg az orosházi Könd utcai kerti tárlat vendégei pénteken este. A szegedi Olasz Attila mindössze 18 esztendős, ám alkotásai érett művészre vallanak nem csak tanárai, kritikusai, hanem az orosházi tárlatlátogatók szerint is.
A fiatalember orosházi gyökerekkel is rendelkezik: édesanyja e városból származik, s e kapcsolatok révén jöhetett létre a békési kiállítás. Olasz Attila egyébként irodalmi környezetből érkezett, nem is akármilyenből: édesapja az egykor legendás Tiszatájt szerkeszti.
A kiállítás megnyitására Pataki Ferenc festőművészt kérte fel a szervező Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, ám ő fizikai valójában nem lehetett jelen: gondolatait Sás Péter mezőhegyesi színház- és filmművészeti főiskolás tolmácsolta. Jelen volt viszont Tóth Attila művészeti szakíró, aki hangsúlyozta: a 70-es, 80-as években a képzőművészeti közéletetet leginkább az utánpótlás hiánya aggasztotta. Ez a helyzet mára megváltozott: tehetségesnél tehetségesebb fiatalok ragadnak ecsetet. Ezek egyike a felnőttkort ép csak elérő Olasz Attila, akinek nem csak tehetségét, hanem szorgalmát, igényességét, és a fénnyel való mesteri bánásmódját emelte ki a szegedi kritikus.

Csak egy kis krumplit akartam
Csak egy kis krumplit akartam enni, magyarázza a néni, nagy, szomorú szemekkel néz rám. Oltári nagy zavarban vagyok, mintha nem én értem volna tetten valakit lopás közben, hanem én lettem volna a tettenért. A néni szó szerint felnéz rám, hajlott háta szinte kilencven fokos szögben töri meg sovány, gyenge testét, kopott, régi, de tiszta és jól ápolt ruhájának minden korca a becsületben végigélt évtizedekről árulkodik. Ahogy nézem a nénit, a kezében tartott öreg bőrtáskával, amiből kilóg annak a koszos papírzacskónak a teteje, amelyben az a pár szem valami - ezek szerint krumpli - lehet, hihetetlen szomorúság fog el.
Végigélt szinte egy egész évszázadot, a nagy háborúk között volt gyermek és fiatal lány, akivel hol a csendőrök erőszakoskodtak, hol a felszabadító katonák. Aztán a világháborúk után jött a vérvörös diktatúra, a padlássöprésekkel és feketevágásokkal, az indokolatlanul bebörtönzött, el- és meghurcolt emberekkel, szétesett családok; jött az évtizedekig ellenforradalommá silányított forradalom, aztán a disszidálások, az újabb szétesett családok. És közben mindig a szegénység, a mérhetetlen szegénység - ez a néni, aki most tettenért bűnözőnek érezheti magát, táskájában azzal a néhány szem kruplival, fél életét, ha nem többet, szegénységben és nyomorban élte le.
És közben, és ez érződik a nénin, mindvégig tisztességes maradt. A néninek, még most, ahogy bűntudattal a tekintetében néz rám, még most is van tartása, van valami mélyen becsületes, mélyen tiszta kisugárzása. Mint a régi, tanyasi kutak vize, úgy csillog a szeme, nem tudok rá jobb szót, becsületesen. És végtelenül szomorúan néznek ki a nagy kék szemek a sápadt, ráncos bőrű arcból. Miért, kérdezik azok a rohadtul fájdalmasan néző szemek, miért kellett ennek a néninek nyolcvanvalahány éves korára odáig jutni, hogy krumplit kelljen lopnia egy közértben? Ebben a dzsídípí-adatokkal kimutatott rohadt nagy gazdagságban, amikor Európa már alig várja, hogy magához öleljen bennünket, amikor a polgári jólét már akkora, hogy csak na, akkor miért kell ennek a szegény, becsületben megőszült idős asszonynak krumplit lopnia?
Leginkább már magamra haragszom, miért kellett éppen akkor befordulnom a polcok között és miért pont abba az irányba, amikor a néni a papírzacskót megpróbálta elsüllyeszteni a táska mélyébe, miért kellett pont nekem meglátnom, miért kellett bárkinek is meglátnia? A rohadt életbe, morgok magam elé, a néni még jobban összetöpörödik előttem, kezdené kihúzni a zacskót a táskájából. A legjobb lenne most úgy csinálni, mintha nem láttam volna semmit, de persze ez nem igaz, mert láttam és ráadásul a néni meg azt is látta, hogy én láttam. Érzem, hogy elvörösödök, mintha tényleg én buktam volna le, látványosan hátat fordítok a néninek, remélem, eltűnik, mire visszafordulok. Persze nincs ilyen szerencsém, nem tűnt el, "csak egy kis krumplit akartam", mondja újra. Veszek elő valamennyi pénzt, odaadnám, tiltakozón meghátrál; "ugyan már, legközelebb, ha nem tetszik otthon felejteni a pénztárcát, majd vissza tetszik adni", mondom. Néz, a nagy, csillogó szemek most még jobban csillognak, alig hallom a szót, "köszönöm". És hiába lehetnék boldog, hogy jót tettem, nem vagyok az. Az elhaló szavak és a szomorú szemek hazáig kísérnek, "csak egy kis krumplit akartam".
Haász János

Sikeres várszínházi évad - enyhe kritikával
A Gyulai Várszínház évente kétszer, a nyári évad előtt és az utolsó szabadtéri előadások idején ülésező művészeti tanácsadó testületének csütörtöki találkozója után Gedeon József igazgató tartott sajtótájékoztatót. A színházi vezető elmondta: az országban egyedül Gyulán működő szakértői testület tagjai általánosságban pozitív véleménnyel voltak az évad előadásairól, bár kisebb kritikai észrevételek is elhangoztak.
A grémium tagjainak többsége a legtöbb előadást - 19 produkció 32 bemutatóját láthatta a mintegy 14 ezer fizető néző idén nyáron - sikeresnek minősítette. A legtöbb kritika a Sardafass, a hímboszorkány című bemutatót illette a közönség és a szakma részéről egyaránt, maga Gedeon József is úgy vélekedett, hogy az a darab kisebb csalódást okozott. A testületi ülésen Dancs László polgármester kiemelte: a várfürdő után a színház második legjobb gyulai reklámhordozó, s ez ebben az évebn különösen igaz volt. Gedeon József ugyanis elmondta, hogy többször szerepelhettek az országos kereskedelmi televíziós csatornákon és a kereskedelmi rádiókban, míg a lírafesztivál műsorát a Magyar Televízió rögzítette is, az anyag az m2-esen lesz látható szeptember 4-én és 11-én este fél kilenctől.
Gedeon József kitért a színház várhasználati engedélyeivel kapcsolatban megyei laptársunkban korábban megjelent írásokra is. Mint elmondta, a város vezetésével karöltve már februárban megkezdték az engedélyezési eljárás procedúráját, azonban a hivatalok késlekedése és a bürokratikus akadályok miatt csak július elejére rendeződött ez a kérdés. A két legfontosabb hatóság, az ÁNTSZ és a tűzoltóság azonban már az évadkezdet előtt engedélyezte a várbéli játékot - mondta Gedeon József.
A színház évadértékelésén elhangzott az is: át kell gondolni a jövőben a gyulai kulturális rendezvények szervezési rendszerét és azokat a jelenlegitől eltérően koordinálni lenne szükséges. A várszínház idén nagyon feszített gazdálkodással és a korábbiaknál harminc százalékkal magasabb jegybevétellel teljesíteni tudta a költségvetését; a színházi produkciókat az ingyenes előadásokkal és a kamarateremben berendezett kiállítással együtt mintegy 20 ezren látták. Nagyon nagy eredménynek tartották az István, a király című rockopera gyulai bemutatását és kiemelkedőnek minősítették a Millenniumi Sokadalom elnevezésű népművészeti fesztivált a tanácsadó testület tagjai. A grémium az ülésen megfogalmazta javaslatait az idei színházi díjakra is: a gyulai önkormányzat által alapított Havasi István díjra három személyt, a megyei önkormányzat Sík Ferenc díjára és az Őze Lajos díjra pedig egy-egy művészt jelölt a testület. A díjátadás szeptember-október fordulóján Budapesten lesz.

Extrém sportsikerek - hivatalos elismerések
Két sikeres orosházi sportolót köszöntöttek kedden délután az orosházi polgármesteri hivatalban: Góg Anikó triatlonistát, aki csapatban első, egyéniben harmadik helyet szerzett a legutóbbi, hollandiai Stern városában megrendezett Európa Bajnokságon, illetve Mazán Tamást BMX-versenyzőt, aki a kölni világbajnokságon második helyezett lett. Elismerésül díszoklevelet. és a város által kibocsájtott millenniumi emlékplakettet vehették át a fiatal sporttehetségek Fetser János polgármestertől, illetve Szilasi H. Tibor tanácsnoktól és Petróczy Gábor szakreferenstől. Ugyancsak elismerésben részesült Góg György, a triatlonista hölgy édesapja és menedzsere, valamint Sin Géza, az orosházi BMX-esek vezetője.
A háziünnepségen kiderült: augusztus 25-én dől el véglegesen, hogy Góg Anikóra számítanak-e az olimpiai keretben, mint ismert, az orosházi triatlonista jelenleg pótkerettagként edz. Elmondta: fogadalmat tett, ha mégsem jut ki Sydney-be, versenyen kívül teljesíti az Iron Man elnevezésű szupertriatlon rendkívül kemény feltételeit.
Mazán Tamás hangsúlyozta: a világbajnoki siker mellett nagy öröm számára, hogy sikerült megteremtenie technikai hátterét egy rendkívül komoly kerékpár formájában. Jelenleg azért edz, hogy jövőre sikerrel bírkózzon meg a jövő évi franciaországi vb kihívásaival, ugyanis kisebb versenyek helyett elsősorban a nagy megmérettetések jelentenek számára kihívást. A felkészülést nehezíti, hogy a szponzorok csak eseti jelleggel támogatják ezt az extrém sportot, így gyakran nehézséget jelent a felkészülések, utazások finanszírozása.
Fetser János polgármester kijelentette: a helyi tehetséggondozásban nagy szerepet szánnak a helyi gimnáziumban induló sportképzésnek. Itt ugyan a kézilabda és az asztalitenisz a két kiemelt sportág, ám más területek utánpótlásának is bázisa lehet az új képzési forma.

Megkezdődött a műhelymunka
Harmincöt művész részvételével hétfőn megkezdte munkáját a VI.
Orosházi Művészeti Műhely a helyi Kossuth Lajos Mezőgazdasági
Szakközépiskola kollégiumában. A rendezvényt a közös alkotásban
részt vevők korábbi munkáiból létrehozott kiállítással nyitották meg. Itt Gonda Géza, a szervező Kulturális Kapcsolatok Egyesülete elnöke nyitóbeszédében visszatekintett az immár hagyományosnak tekinthető művészeti műhely előzményeire, a nyolcvanas-kilencvenes évek dunántúli közös alkotótáborokra, melyek későbbi állandó helyszíne végül azért lett Orosháza, mert az alföldi környezet is számos szépséget hordoz magában. A korábbi esztendők gyakorlatához hasonlóan az idén is a hazai művészek mellett romániai és szlovákiai alkotók vesznek részt a közös munkában. Újdonság, hogy művészeti főiskolások is bekapcsolódnak az alkotómunkába: a szegedi egyetem Juhász Gyula főiskolai karának diákjai Kovács Keve vezetésével az üvegművészet mesterfogásait gyakorolják. Az alkotótábor szervezői az idén másodszor témát is ajánlottak a résztvevőknek, ez pedig a VÁROS, de mint Gonda Géza hangsúlyozta, ezen nem feltétlenül csak a vendéglátó Orosházát kell érteni.
Az elmúlt időszakban tragikus veszteségek érték az alkotó közösséget. Az elhunyt művésztársakra emlékezve a műhely örökös tagjaiként tisztelik a továbbiakban Alaszu Pált, illetve Feldmann Tibort, Fekete Jánost, Molnár Jánost és Tóth Bálintot.
Az egyhetes közös munka gyümölcseit a nagyközönség szombaton
késő délután 19 órakor tekintheti meg a szakközépiskola udvarán
megrendezett zárótárlaton.

Már a nyártól búcsúznak
Nyári élményeik megörökítését várja az orosházi óvodásoktól és általános iskolásoktól az orosházi családsegítő szolgálat, mely a napokban írta ki rajzpályázatát. A tervek szerint a beérkezett munkák a szervezet augusztus 22-ei nyárbúcsúztató játszóháza keretében kerülnek széles nyilvánosság elé, s ugyanitt rendezik meg az eredményhirdetést is.
A szolgálat augusztus 15-éig várja a pályamunkákat az Orosháza, Hajnal utca 1. szám alá. A rajzokat egy háromfős, pedagógusokból álló zsűri értékeli, az első hat helyezett tárgyjutalomban részesül. Pályázati feltétel még, hogy egy gyermek csak egy alkotással indulhat, viszont műfaji, méretbeli, technikai megkötöttség nincs, s a téma is szabad: minden, ami összefügg a vakációval, a nyaralással.

Fonó, szerelem, legénybúcsú, lagzi, nászéjszaka
Filmet forgatnak a tótkomlósi szlovák lakodalmas hagyományokról
Előreláthatóan októberben készül el az a film, mely a tótkomlósi lakodalmas hagyományokat örökíti meg az utókor számára - tudta meg lapunk Zsura Zoltántól, a felvétel technikai vezetőjétől.
A régi szokások felelevenítése és videón történő archiválása a helyi szlovák közélet két személyisége, Lopusni András és Laukó Zsuzsanna ötlete alapján kezdődött meg az év elején, melyhez a nemzeti és etnikai hivatal 200 ezer forinttal járult hozzá. A korabeli feljegyzések és a hagyományokat még őrző idősek elbeszélése alapján készült forgatókönyv a megismerkedéstől a lakodalom végéig követi az eseményeket, azaz - sarkosan fogalmazva - a fonótól a nászágyig tart a történet.
A forgatás jelenleg az egyharmadánál, az eljegyzésnél tart, de hamarosan megrendezik a Kisbirtokos Szövetség székházában azt a korhű környezetbe helyezett "műlagzit", mely az egy-másfél órásra tervezett dokumentumfilm gerincét alkotja majd. A szereplők elsősorban a helyi polgárok közül kerülnek ki, a házasulandó fiatalokat például a helyi tánccsoport tagjai alakítják. A technikai háttér a városi televízió infrastruktúrájára épül - tette hozzá Zsura Zoltán, akitől azt is megtudtuk, hogy az SVHS-technológiával készült film elsődleges célja az értékmentés, de reményeik szerint közkinccsé is válhat azáltal, hogy a kisebbségi értékeket bemutató tévécsatornák - m1, m2, Duna, illetve helyi tévék - műsorukra tűzik azt. Ennek megfelelően tervezik, hogy a szlovák nyelven felvett anyagot feliratozzák is. Zsura Zoltán felvetésünkre hangsúlyozta: nem a Jadviga párnája egy epizódjának helyi forgatása adta az alapötletet, az elképzelés ennél lényegesebben régebbről származik.
A szlovák kisebbségi értékek archiválásának egyik másik projektjeként ugyanez az alkotócsoport a napokban fogott hozzá egy dokumentumfilm-sorozat forgatásához a közgyűjteményekről. A komlósi filmesek a Szép utcai Szlovák Házban, a Szlovák Tájházban, az orosházi út mentén található Tanyamúzeumban forgatnak, illetve a Koppány János evangélikus lelkész által létrehozott helytörténeti gyűjteményt rögzítik a lehető legteljesebb részletességgel, a megfelelő néprajzi hátteret is feltárva a nézők előtt. A forgatás szakértője Lopusni András helytörténész.
Az alkotók, illetve a megrendelő szlovák kisebbségi önkormányzat szándékai szerint négy, egyenként 40-50 perces film készül majd, de nem tartják kizártnak egy rövidebb, összefoglaló alkotás elkészítését sem.

Komlósi fúvósok és politikusok a galántai vásáron
A jövő héten, augusztus 10-én tíz fős tótkomlósi delegáció indul a dél-békési kisváros szlovákiai testvérvárosába, Galántára - tájékoztatta lapunkat Juhász Pál polgármester. A küldöttséget a 16. Galántai Vásár és 8. Sörfesztivál eseményeire hívták meg vendéglátóik.
Az esemény egyik különlegessége, hogy azon fellép a komlósi ifjúsági fúvószenekar, illetve a Jázmin mazsorettcsoport is. Az önkormányzati delegáció programjában hivatalos események is szerepelnek: egyebek közt találkoznak az ottani helyhatóság vezetőivel, Juhász Pál pedig galántai kollégájával, Záreczky János főpolgármesterrel áttekinti a testvérvárosi kapcsolat idei megvalósulását, illetve az év hátralevő részének várható eseményeit. A komlósiak egyben meghívják a szlovákiai testvérváros képviselőit az augusztus 19-én tartandó városi ünnepségre, ahol egyebek közt lerakják Mihály Gábor jövőre elkészülő Szent István-szobrának alapkövét.

Nyugdíjasok tollal és írógéppel
Több mint félszáz pályázó jelentkezett a kardoskúti Móra Ferenc Művelődési Ház által nyugdíjasoknak meghirdetett vers- és prózaíró versenyre - tájékoztatta lapunkat Lengyel Györgyné, a ház igazgatója, főszervező. Ezek közül 38-an verseket, 12-en pedig prózai munkát küldtek. A tizenharmadik alkalommal kiírt pályázat résztvevőinek zöme visszatérő alkotó nyugdíjas, de akadnak köztük újak is. Az időközben komoly tekintélyt szerzett megmérettetés az idén is átlépte a megyehatárokat, érkeztek pályamunkák Szegedről, Hódmezővásárhelyről, sőt a Dunántúlról Tatabányáról és Mohácsról is.
A beérkezett alkotásokat a dr. Hévvizi Sándor vezette zsűri bírálja el az augusztus 1-én megrendezendő eredményhirdetésen Kardoskúton. A rendezvényen Dunai Attila ad ízelítőt a legjobban sikerült munkákból, a jó hangulatról pedig három hagyományőrző kórus gondoskodik Orosházáról, Mezőkovácsházáról és Hódmezővásárhelyről. Jelenleg nyomdában van, de az eredményhirdetés napjára elkészül a Kardoskúti antológia legfrissebb kötete, mely az 1999-es alkotások legjobbjait tartalmazza.