Koppány vezér, ne hidd, hogy én nem szeretlek...
Gyulán is bemutatták az István, a királyt
Magára valamit is adó színházban a szereposztásról döntô meghallgatáson elutasították volna azoknak a színészeknek a kilencven százalékát, akik a Nemzeti Színház István, a király cím rockoperájában felléptek a Gyulai Várszínház színpadán Iglódi István rendezésében. A szereplôk jelzett hányadának az énektudása messze-messze elmaradt attól a szinttôl, ami elvárható volna. Nem Varga Miklóssal, Vikidál Gyulával, Deák Bill Gyulával összehasonlítva, mert velük tényleg nem volna elegáns az összevetés. A Gyulán bemutatott István, a királyban egy színésztôl elvárható énektudásra sem futotta a szereplôktôl. Tisztelet a nagyon kevés kivételnek. Sajnos ezzel már zátonyra futott a rockopera.
A nagy magyar történelmi tablót monumentális színpadon, nem kevésbé monumentális díszletek között, kivételesen nagy statisztériával láthatta a közönség a vár elôtt felépített színpadon. A rekord méret színpaddal azonban nagyon keveset tudott kezdeni Iglódi, aki jobbhíján rendre telezsúfolta a játékteret, majd egészen megokolhatatlan módon mozgatta a nagyszámú szereplôjét. A mozgalmasság a István és Koppány "udvartartásához" tartozók rövid sprintjei biztosították, ami a gyorsasági állóképesség fokozására megfelelô módszer, de másra aligha. Szinte semmit nem láttam és érzékeltem abból a rendezôi szándékból, hogy a klasszikusnak számító rockoperai elôadással szemben a színészi játékra helyzete volna ebben az elôadásban (inkább) a hangsúlyt. Ezzel szemben sokkal inkább úgy tnt, hogy a prózai színészek meglehetôsen idegenül téblábolnak a István király történetében, ami messze nem csak szerepformálási probléma. Fokozta a zavart, hogy Rátkai Erzsébet jelmeztervezô olyan gúnyákba bújtatta a szereplôgárdát, ami egy karavánszeráj leselejtezett ruhakollekciójára, vagy egy zsidó tárgyú opera öltözékegyüttesére emlékeztett, de István-korabelire aligha. Olyan finom ellentmondásokra most nem is térnék ki, mint amilyen Koppány kísértének viselete volt, valahol félúton egy hajléktalan és a hippi ruházati stílusjegyei között. Miközben Koppány magyar fôúr volt, akinek közvetlen szolgálóiról mindez igen nehezen tételezhetô fel.
Bár a fôpróba nézôje voltam, így a hangosítás apróbb pontatlansága még bôséggel korrigálhatóak a premier napjára és az azt követô szombati elôadásra. Ezzel szemben tény, hogy a Nemzeti Színház István, a királya olyan sok sebbôl vérzik, hogy egy vészhelyzetekre kiképzett ambuláns csapatnak is komoly bravúrjába kerülne javítania a "beteg" állapotán. A fôszerepet alakító Tóth Sándor néhány részlettôl eltekintve gyengén énekel, de színészileg sem tudja hitelesíteni a határozott célt követô, de a feladatteljesítés dilemmáival vergôdô uralkodójelöltet. Császár Angéla ( Sarolt) és Csomor Csilla (Gizella) teljesítménye arról gyôzött meg, hogy tévedés volt rájuk osztani a szerepeiket. Sarolt esetében ez azért is különöen nagy gond, mert központi figurája a rockoperának. Csomor Csilla nyúlfarknyi szerepében olyan bántóan pörgette a r-betket, mint aki délelôtt még logopédusnál volt. Gazda Tibor Koppánya feminimitásában - korántsem csak Vikidál Gyula bozontos mellszôrzet férfiasságához képest - nem tudta képviseli azt a magától értetôdô ôserôt, amit a István kihívójának meg kellett volna testesítenie. István, Sarolt, Koppány és Gizella négyese közül - a fôszereplôk! - gyenge énektudása egyenesen vezetett a rockopera mostani színpadra állításának sikertelenségéhez. Aki azonban feltétlen dícséretet érdemel, az elsôsorban Auksz Éva Réka szerepében, és mellette elfogadható teljesítményt nyújtott Jegercsik Csaba Asztrikként. A díszlettervezô Csikós Attila munkája emblamatikusságával meggyôzô, sôt lenygözô. Az elôadás hangtechnikája világszínvonalú, ami még élesebbé tette kontrasztot a Szörényi zenéje és a színészek énektudása között.
Nincs mit szépíteni, a Nemzeti Színház István, a királya kitalálatlan, kusza és félmegoldásoknak is túlzás nevezni benne azt a törekvést, hogy másként szeretné színpadra állítani a rockoperát, mint tették az Budapesten a Királydombon és utána az emlékezetes szegedi Dóm téri elôadásban. Nem ezekhez képest rossz Iglódi rendezése, hanem önmagában. Jó énekesek nélkül rockoperát nem lehet játszani. Úgy tűnik sokkal szélesebb körbôl kellett volna válogatnia szereplôit a rendezônek mint a számára adottnak tekinthetô Nemzeti Színház gárdájából.
Bod Péter

Jövőre magyarságtáborosok találkozója
A további kapcsolattartásban állapodtak meg az V. Orosházi Magyarságtábor résztvevői, sőt jövőre egy olyan találkozóra készülnek, melyen részt vesz minden eddigi táborozó. Ennek helyszíne a tervek szerint Székelyudvarhely lesz - tájékoztatta lapunkat Fülöp Béla, a szervező Helios Produceri iroda tulajdonosa. A magyarságtábor zárónapján, pénteken arról is határozat született, hogy évi három-négy alkalommal újságot adnak ki a tábor résztvevői, mely eljutva minden érintett településre az évközi kapcsolattartás hídja lehetne.
A tábor egyébként betöltötte eredetileg meghatározott feladatát, azaz a Békés megyei szellemi értékek bemutatását az egyhetes táborozáson részt vevő romániai magyar - többségében valamely Békés megyei helység testvértelepülésén élő - gyermekeknek. Ennek jegyében tartott előadást a témáról Fülöp Béla és Koszorús Oszkár helytörténész, író-olvasó találkozót szerveztek Sass Ervin költő, újságíró és Sarusi Mihály író, újságíró részvételével, ezen túl megtekintették a megye és a város képzőművészeti és építészeti értékeit is. A program részeként megtekintettek egy darabot a gyulai várszínházban, illetve ellátogattak az ópusztaszeri nemzeti emlékhelyre.

a Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Színjátékos Szövetség hírlevelének legfrissebb száma, amely a www.nexus.hu/sj52/esemenyek.htm oldalon olvasható.
A TARTALOMBÓL:
"Szárnyas Sárkány" VIII. Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál
ZSÁMBÉKI SZOMBATOK
Versmondók figyelmébe
IV. Vörösmarty Mihály országos vers- és prózamondó verseny
3. Országos Tánc- és Mozgásszínházi Tábor
PANBORO Mozgásszínházi Társulat
Rövid összegzés a XV. ifjú Horváth István Nemzetközi Színjátszó
Fesztiválról - 2000. Kazincbarcika
XV. ifjú Horváth István Nemzetközi Színjátszó Fesztivál eredményei

Elégedett oldtimer-rajongók
Két év múlva veletek ugyanitt - ez volt a zárómondata vasárnap délben az orosházi veteránjármű-találkozónak, utalva rá, hogy mind a résztvevők, mind a szervezők elégedettek a hétvégi show-val. A korábbi rendezvényekhez híven a millenniumi találkozó is a versenyzés és a parádé jegyében telt.
A szombati 158 kilométeres távú IV. Horváth Károly Emlékversenyen a járműmatuzsálemek vezetői közül az abszolút győztesnek a kiskunhalasi Kismók Ferenc bizonyult. Ezen túl hét kategóriában mintegy félszáz díj talált gazdára szombaton este az aznapi ralli résztvevői között. Ugyanitt hirdette ki a szervezőkből és a versenyzőkből álló bizottság a szakmai szépségverseny díjait. Ennek megfelelően a legszebb motorkerékpár díját egy szlovén versenyző, Peter Grohn vihette haza 1937-es Indian Four gépével, míg a legszebb autónak a békési Vetési István 1910-ben készült Fiat Wienerét találták. Másképp vélekedett a vasárnapi ügyességi és szépvségversenyen a közönség: az ő szavazataik szerint a legszebb autó a budapesti Majer György 30-as évekbeli Mercedese, míg a legszebb motornak a békéscsabai Erdei János második világháborús - korabeli harci díszbe öltöztetett - BMW-jét találták. A vasárnapi ügyességi versenyt a bordányi Kisapáti István (Bugatti) és a bakonyjákói Gerdenits Gábor (NSU) nyerte meg.

Féja nélkül a világ...
A Féja Géza-évforduló, illetve az emlékére rendezett kiállítás hatására remélhetőleg többen nyúlnak Féja Géza köteteihez, hiszen nélküle a közelmúlt történelme, illetve a Viharsarok helytörténete nehezebben megérhető - jelentette ki Dancsó József országgyűlési képviselő vasárnap délelőtt az orosházi Szántó Kovács Múzeumban, ahol a száz esztendeje Léván született, s Békés megyéhez is sok szállal kötődő íróra, újságíróra emlékeztek.
A rendezvényen a megszokottnál jóval többen vettek részt, jelen volt egyebek mellett az író fia, Féja Endre is.
A megnyitóbeszédet mondó - egyébként közgazdász végzettségű - honatya elöljáróban személyes Féja-élményeit idézte fel: gimnazista korában az ugyancsak jelenlévő Keller József címzetes igazgató ösztönzésére ismerkedett meg a népi írók munkásságával, mely meghatározta későbbi gondolkodását. Mint hangsúlyozta, kiemelkedő személyiségük, Féja Géza munkásságán keresztül figyelemmel kísérhetők a XX. század legfontosabb magyar sorskérdései. Ez részben annak köszönhető, hogy a művész testközelből kísérhette figyelemmel a korabeli közélet legfontosabb eseményeit egészen addig, míg meghurcoltatása után nem kényszerült a művészi elefántcsonttoronyba. Ám ez az időszaka is rendkívül termékeny volt, hiszen könyvtárosként - egyebek közt éppen a Viharsarokban - rendkívül értékes közgyűjteményeket mentett meg.
A kiállított dokumentumok szeptember 17-éig tekinthetők meg.

Kerti tárlat esővel
Az orosházi Szántó Kovács Múzeumban tavaly ősszel nagy sikert aratott Albert Ildikó hódmezővásárhelyi szobrász és Fülöp Ilona helyi grafikus közös tárlata. A két művésznő munkáit szombaton este ismét láthatták a vizuális kultúra szerelmesei a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete idei második kerti tárlatán.
A mostohára fordult időjárás ellenére sok látogatót vonzott az esemény, melyen a két alkotó legújabb szobrait, illetve grafikáit is megcsodálhatták a jelenlévők. A megnyitó perceiben eleredő esőre utalva a tárlatot megnyitó Ihos Éva művészettörténész megjegyezte: a teremtő természet és a teremtő szellem erői csapnak össze, akik egyenrangú félnek bizonyulnak, hiszen az időjárás nem verte szét a tárlatot.
Fülöp Ilona és Albert Ildikó mind személyiségében, mind művészetében eltér egymástól, munkáik mégis kiegészítik egymást. Az orosházi grafikusnőre az önmarcangolás, a tépelődés jellemző, míg Csongrád megyében élő barátnőjére - a szegedi Tömörkény művészeti gimnázium tanárnőjére - a nyugodt, higgadt mentalitás. Munkáik mégis számos rokon vonást hordoznak magukban, ez pedig az, hogy mindketten az emberi alapkérdésekre keresnek választ a maguk művészeti eszközeivel - hangsúlyozta Ihos Éva.
A tárlaton Slezák Lajos békéscsabai festőművész - a három éves múltra visszatekintő orosházi kerti tárlat sorozat első kiállítója mondott pohárköszöntőt, a társművészeteket pedig Sás Péter versmondó, valamint Joó Gabriella és Pusztai Anikó képviselték klasszikusgitár-, illetve fuvoladuójakkal.

A napfény íze videón is
Nem a mennyiség, és nem is minőség jellemzi a videótékák júliusi kínálatát - állapíthatjuk meg rövid szemlélődés után. Akik miatt mégis érdemes hazavinni egy-két kazettát annak ellenére is, hogy már a moziban is láttuk a rajtuk lévő filmeket, az két "klasszikus": Szabó István és Jim Jarmush.
Immár otthon is megtekinthetjük ugyanis A napfény ízét, melyet bátran nevezhetünk az év - mit év, évtized - magyar filmjének, amely speciális közép-kelet-európai sztorija ellenére meghódította az egyébként butának tartott Újvilágot is. Persze Szabó István alkotását nem a multiplex mozik popcornos közönsége izgulta végig, hanem Los Angeles, New York és más nagyvárosok igényes közönsége - merthogy a közhiedelemmel ellentétben az óceánon túl sem mindenki hamburgeren él. A film tulajdonképpen három generáción átivelő családregény, de sokkal több annál: egyben Magyarország elmúlt bő száz évének a története is. Titkolt szenvedélyek, tragikus árulások, nagy szerelmek és nagy barátságok históriája. Tragédia és humor, romantika és véres valóság keveredik benne - mindaz, ami megtörténhetett egy családdal és egy országgal Kelet-Európában, a XX. században. A Sonnenschein család felemelkedései és bukásai elválaszthatatlanul összefonódnak a világháborúkkal, forradalmakkal és a holokauszttal.
A másik nagy név Jim Jarmush, aki ezúttal egy különös hangulatú akciófilmet forgatott Szellemkutya címmel. Szellemkutya bérgyilkos, akit az osi szamurájtörvények irányítanak, képes eltűnni és észrevétlenül járni az éjszakai városban. Amikor egyik megbízója, egy széteső maffiacsalád megszegi a Szellemkutya által tisztelt szabályokat, ő szigorúan a szamurájok törvényének útmutatásai szerint válaszol. További mozifilmek videón: Börtönpalota, Tágra zárt szemek, Jeanne d'Arc - Az orleans-i szűz, Stigmata.
A júliusi - moziba nem került, csak videón forgalmazott - kínálatban természetesen a könnyed filmek is helyet kaptak, így a Shiloh: a csavargó kutya című családi mozi második része, melynek beszédes címe mindent elárul a kedves kis történetről.
Hálás fogása a szórakoztató filmek készítőinek a hiperügyetlen hősök szerepeltetése. Így tettek a 2 x 2 Balláb készítői is: a filmben két, környezete életét megkeserítő rokonlélek talál egymásra, akik arra is szövetkeznek, hogy borsot törjenek egy tojásfeldolgozó üzem újdonsült gonosz tulajdonosa orra alá.
A fantasztikus filmek kedvelői sem maradnak újdonság nélkül: a Fortress - Pokoli űr második része az előző történethez hasonló izgalmakat ígér.

Rockerek és zöldek a Tiszáért - a héten rendezik meg az első Hegyalja Fesztivált
Ez év január 30-a és március 19-e között négyszer szennyeződött különböző mérgező anyagokkal a Tisza és a Szamos. A romániai eredetű szennyezések az első megállapítások szerint szinte teljesen kipusztították a folyó flóráját és faunáját. Körülbelül 500 tonna haltetem került partra, melynek értéke csak milliárdokban fejezhető ki. Egy ország mozdult meg a károk hallatára, és a segítőkészség a mai napig nem hunyt ki. Bár érkeznek jó hírek a folyó élővilágának javulásáról, a segítségre még mindig nagy szükség van.
E héten a hazai pop/rock/techno szakma élvonala fog össze, hogy segítsen a Tiszán, illetve a tiszai embereknek: holnap, július 19-én kezdődik ugyanis az I. Hegyalja Fesztivál Tokajban, a rakamazi kempingben, melynek elsődleges célja a figyelem felkeltése, illetve a tényleges segítségnyújtás. Mindezt úgy, hogy két legyet üt egy csapásra, aki részt vesz a fesztiválon: egyszerre tölthet egy hosszú hétvégét szerdától vasárnapig a legjobb nevű magyar sztárokkal, egyben belépőjegyét megváltva hozzájárul a szervezők céljaihoz. A fesztivál főszervezője egyébként az egyik legismertebb magyar producer, Kémeri Péter, akinek nagy része van a debreceni Tankcsapda sikereiben.
A hazai élvonal jelző nem túlzás, hiszen a fesztiváljáró közönség szinte minden kedvence fellép az Anima Sound Systemtől Ganxta Zolee-n, a Kispál és a Borzon keresztül a Vágtázó Halottkémekig. Ezen túl természetesen itt lesz kisszínpad, ahol a második, harmadik vonal, illetve a szárnyaikat bontogató zenekarok is bemutatkozhatnak. Mindezt a gyönyörű hegyaljai környezetben tehetik, a történelmi borvidék nedüjét kortyolgatva.
A rendezvény különlegessége a Zöld Sátor, ahol környezetvédelmi témájú előadások és pódiumbeszélgetések várják az érdeklődőket. Az előadók listája impozáns: Gönczy János szamos-tiszai kormánybiztos, Aradi Csaba, a hortobágyi nemzeti park igazgatója, Orosz Sándor országgyűlési képviselő, a Magyar Halászszövetség elnöke, Grandpierre Attila csillagász, a VHK énekese, Müller Tibor, a környezetvédelmi tárca vezető munkatársa, ezen túl pódiumbeszélgetések hallhatók - természetesen ugyancsak természet- és környezetvédelemről - Lovasi Andrással, a Kispál és a Borz énekesével, Zana Zoltánnal, közismertebb nevén Ganxta Zoleeval, Reviczky Gábor, Trokán Péter és Hankó Attila színművészekkel, a Tisza Alapítvány kuratóriumának tagjaival. Ezen túl - ugyancsak a Zöld Sátorban - a nyíregyházi E-Misszió tagjai mutatkoznak be, tartanak előadásokat, illetve szerveznek zöld témájú happeningeket.

Már tart a veteránshow
A résztvevők látványos felvonulásával kezdődött meg tegnap este az Orosházi Technikai Sportok Szövetsége által szervezett veteránjármű-találkozó. A szervezők reményei beigazolódtak: mintegy száz matuzsálemkorú jármű érkezett az immár hagyományos háromnapos show-ra, a magyar résztvevők mellett német, osztrák, szlovén, jugoszláv és cseh tulajdonosok regisztráltatták magukat.
A négy- és kétkerekű járművek aránya megegyezett a korábbi évek gyakorlatával: többségében, mintegy hetven százalékban motorok sorakoztak a gyülekezőhelyen, melyek közt több igazi különlegesség, mondhatni kultuszmotor is akadt. Egyebek közt egy 1930-as évekből származó Harley Davidson, több, különböző korú BMW, Matchlees, jónéhány második világháborús német Puch és egy ugyancsak ebből a korból származó Ardie. Mindezek mellett természetesen akad szép számmal a hatvanas-hetvenes évekből származó Pannónia, Danuvia, Simson és MZ.
A veterán gépkocsik közt is számos különlegességet fedezhettek fel az érdeklődők. A legtöbben talán egy 1910-ből származó Fiat Wienert csodáltak meg, mely a minap tette meg sikeresen az 500 kilométeres szlovák futamot. De ugyancsak különleges látványt nyújtanak a két világháború közt készült Opel, Ford, BMW, Fiat és más modellek.
A veterántalálkozó ma a IV. Horváth Károly Emlékversennyel, illetve vasárnap a járművek ügyességi és szépségversenyével folytatódik.

Száz éves született Féja Géza - megemlékezés Orosházán
A száz esztendeje született és 1978-ban elhunyt Féja Gézára emlékeznek vasárnap délelőtt 11 órakor Orosházán: ekkor nyílik meg ugyanis az a kiállítás a Szántó Kovács Múzeumban, mely a Viharsarok írójának munkásságát tárják a tárlatlátogatók elé. Ahogy a szervezők fogalmaznak: "Kiállításunkon nem csak ezzel a könyvével foglalkozunk, hanem egy új és tágabb megközelítésben mutatjuk be az író munkásságát".
A kiállításnak nem csak az évforduló ad aktualitást, hanem az is, hogy máig tisztázatlan a korábban Orosházán őrzött, ám tisztázatlan körülmények közt a megyeszékhelyre került Féja-gyűjtemény sorsa.
A Féja Géza-emlékkiállítást - mely a helyi önkormányzat támogatásával jött létre - dr. Dancsó József fideszes országgyűlési képviselő nyitja meg. A kiállított dokumentumok szeptember 17-éig tekinthetők meg a Szántó Kovács Múzeumban.

István a király a Gyulai Várban
Bár a tegnap esti, lapzártánk után kezdődő nyilvános főpróbán előreláthatólag már közel ezren láthatták az István, a király című zenés történelmi játékot - melyet a műsorfüzetben ezúttal rockoperaként harangoztak be -, a darab "igazi premierje" csak ma este fél kilenctől lesz a vár előtti téren. A Gedeon József színházigazgató szerint "megvalósult álmot" jelentő előadás a gyulai szabadtéri színjátszás történetében várhatóan több szempontból is a legek közé tartozik majd: monumentális, 28-szor húsz méteres színpad beépített forgószínpaddal, előadásonként több mint 1200 néző, táncosokkal együtt mintegy száz szereplő - ezek a főbb adatok a számok nyelvén. Persze a színjátszás nem a számokról szól, hanem - ebben a darabban legalábbis - a zene és ének, a játék és a látvány összhangjáról.
A mai és holnapi gyulai előadás - melyet megelőzött több kőszínházbeli, valamint négy szegedi szabadtéri bemutató - a nyolcvanas években bemutatott darabban szemben már nemcsak az énekről szól, hanem a színészi játékról is - derült ki a színészek és Iglódi István rendező tegnapi sajtótájékoztatóján. A legtöbb színész úgy érzi, hogy színjátékban többet nyújtanak ma, mint az egykori, mára klasszikussá lett előadásokban, ugyanakkor hozzáteszik: nem akarnak "versenyezni" a mára mítosszá lett rocksztárokkal, Varga Miklóssal, Vikidál Gyulával, Kováts Krisztával vagy a nemzetközi hírnévre is szert tett Sebestyén Márta népdalénekessel. A darab alapvető mondanivalója nem változott a bő másfél évtized alatt, válaszolta lapunk kérdésére Iglódi István, továbbra is arról szól, hogy a nagy tettek emberáldozatokat követelnek. Ma azonban már nincsenek olyan komoly aktuálpolitikai felhangjai a műnek (melynek mai bemutatóján előreláthatólan részt vesznek a szerzők, Bródy János, Szörényi Levente és a színpadi mű alapjául szolgáló dráma szerzője, Boldizsár Miklós is), amely így általánosabb igazságokat közvetíthet - vélekedett lapunk kérdésére Iglódi István.

A ház bizonytalan helyzete miatt távozik az igazgató asszony
Megerôsítette lapunk értesüléseit P. Szabó Ila, a sarkadi Bartók Béla Művelôdési Központ és Könyvtár igazgatója: augusztus elsejétôl távozik tisztébôl. A művelôdési ház jelenleg felmondási idejét töltô volt vezetôje korábban is Békéscsabáról járt Sarkadra dolgozni, s úgy tudjuk, a jövôben ismét lakóhelyén tevékenykedik majd. Bár a volt igazgató távozását hivatalosan nem indokolta, úgy tudjuk, hogy döntése összefüggésben áll a művelôdési központ jelenlegi bizonytalan helyzetével és személyi problémákkal is.
Az önkormányzatnál ugyanis éppen most folyik az elôkészítése annak, hogy a Bartókot a jövôben ne a város által fenntartott közintézményként, hanem egyéb szervezeti formában működtessék. Információink szerint az önkormányzat következô ülésén a képviselô-testület elé kerülô elôterjesztés az alapítványi és a vállalkozói formában való fenntartás lehetôségeit is taglalja. Mindezek mellett azt sem lehet kizárni, hogy a Bartók - más és jobbnak ígérkezô megoldás híján - mégiscsak önkormányzati közintézmény marad.
Az egyelôre csak valószínűsíthetô, hogy a képviselôk egyelôre megbízott vezetôt választanak a művelôdési ház élére. Bár hivatalos információkat nem kaptuk róla, úgy tudjuk, hogy már több érdeklôdô is jelentkezett - például Békéscsabáról - a felszabaduló álláshely betöltésére.

Öreg autó szivatóval indul?
A hétvége a veterán autók és motorok jegyében telik Orosházán, ma délután kezdődik és vasárnap ér véget ugyanis a több évtizedes - sok esetben évszázados - járműmatuzsálemek immár hagyományosnak számító találkozója. A rendezvény illeszkedik a város millenniumi programsorozatába is.
Zilahi Zoltán, a szervező Orosházi Technikai Sportok Egyesülete Veterán Autó-Motor Szakosztályának vezetője, a rendezvény főszervezője lapunknak elmondta: reményeik szerint mintegy száz veteránmotor- és -autótulajdonos fogadja el a házigazdák meghívását. A különleges járművek kora délutántől a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola parkolójában gyülekeznek, majd hat órától látványos felvonulásra indulnak. Szombaton reggel hétkor kezdődik a IV. Horváth Károly Emlékverseny, melyet néhány esztendeje elhunyt sporttársuk tiszteletére tartanak meg kétévente a veteránjármű-tulajdonosok. A 160 kilométeres verseny Békés megye több települése mellett érinti Csongrád megye keleti részét, így Hódmezővásárhelyt is.
A zárónapon a szokott helyen, a Táncsics Mihály utcán veterán szépség- és ügyességi versenyt rendeznek, melyen az érdeklődők megcsodálhatják a féltő gondossággal karban tartott autókat és motorokat, sőt szavazhatnak is rájuk.

Minőségibb szlováknyelv-oktatásra törekszik az új igazgató
A tótkomlósi képviselő-testület a közelmúltban egyhangú szavazással választotta meg a helyi szlovák általános iskola élére Marikné Fülöp Gabriellát, aki a korábbi vezető, Lehoczki Istvánné betegsége, majd halála után megbízottként irányította az intézményt.
Az igazgató asszony Tótkomlóson született, majd a Juhász Gyula Tanárképző főiskola szlovák-orosz szakának elvégzése után a békéscsabai szlovák kollégiumban dolgozott. Jelenlegi munkahelyén - néhány éves magszakítással - 1977 óra oktatja-neveli a szlovák származású diákokat.
Marikné a helyi lapnak nyilatkozva a közelmúltban elmondta: a maga és kollégái elsődleges feladatának az iskola épületének rekonstrukcióját tartja, ez ugyanis sarkalatos feltétele az oktatás minősége növelésének. Ezzel párhuzamosan az új igazgató asszony nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a szlovák nyelv oktatására, ennek jegyében szeptembertől a komlósi kisdiákok kiscsoportokban sajátíthatják el a városlakók többségének anyanyelvét.

Kultúra 16 pontban
Hosszú távú célkitűzés, hogy a város földrajzi szerepkörének megfelelően a kistérség kulturális és művészeti életének központjává váljék, és jelentős szerepet töltsön be a régió szellemi életének fejlődésében - tartalmazza egyebek közt az a tervezet, mely Orosháza kulturális koncepcióját tartalmazza.
A koncepciót megalkotó szakmai stáb 16 pontban határozta meg a felvázolt célkitűzés megvalósulásához vezető utat egy közelmúltban elvégzett helyzetértékelés felhasználásával. Első helyen az önkormányzati fenntartású intézményrendszer stuktúrájának áttekintése, szükség szerinti átalakítása szerepel, természetesen úgy, hogy ez ne veszélyeztesse a törvényben rögzített feladatok ellátását. (Ez a folyamat egyébként már megkezdődött, egyebek közt a Petőfi Művelődési Központ kiemelten közhasznú társasággá alakításával).
Ugyancsak előkelő helyen szerepel a megvalósítandó feladatok közt szerepel olyan kulturális, szórakoztató fesztiválsorozat szervezése, mely szolgálja a város és Gyopárosfürdő turisztikai vonzerejét. Ezzel párhuzamosan a koncepció kidolgozói fontosnak tartják olyan információs rendszer kidolgozását, mely széles körben ismertté teszi a helyi kulturális törekvéseket, építkezve a már meglévő kezdeményezésekre (kiadványok, helyi sajtó, internetes honlap).
Ugyancsak kiemelt helyen szerepel a két és fél évszázados hagyományokra építkező művészeti nevelés, valamint a kiemelkedő szellemi teljesítmények méltó elismerése. Külön pont foglalkozik a helyi könyvtárral, melynek kistérségi információs központi szerepet szánnak a város kultúrpolitikusai, akik azt is fontosnak tartják, hogy a településrészek - Szentetornya és Rákóczitelep - is bekapcsolódjanak a város szellemi életébe.
A két és fél évszázad alatt felhalmozott tárgyi és építészeti örökség megóvása ugyancsak a koncepció része, mint ahogy a zenei és a képzőművészeti élet is kiemelt szerepet a kap, különös tekintettel az Orosházi Fúvószenekarra, az Orosházi Madrigál Kórusra és a Kodály Zoltán Gyermekkórusra, valamint a Városi Képtár gyűjteményének fejlesztésére. A fiatalabb korosztályok részére a város alkohol- és dohányzásmentes szórakozóhelyet kíván létrehozni a város, ahol a diákok által megválasztott Gyermek- és Ifjúsági Diákönkormányzat is helyet kapna.
A koncepció végezetül leszögezi: az önkormányzat az intézményfenntartásra és a városi kulturális tevékenységre mindenkori költségvetéséből biztosít anyagi fedezetet.

A magyar Herkules még mindig a régi
Az utóbbi időben kevesebbet hallottunk a Magyar Herkulesként is emlegetett Pakucza Józsefről. A világhírű erőművész az elmúlt egy évet pihenéssel töltötte, sőt nagy lélegzetvételű turnékat már nem is vállalt - tudtuk meg tőle szerdai sajtótájékoztatóján. Jelenleg a gyulai székhelyű Tutti Reklámiroda felkérésére egy országos körutat terveznek, ennek keretében jó néhány hazai állomáshelyen is bemutatkozik régi és új műsorszámaival. Ezek között az erőművész elmondása szerint több olyan is van, amelyet csak ő csinál egyedül a világon. Ahhoz, hogy ez a nem mindennapi teljesítmény megvalósulhasson, huszonnégy évig kellett megfeszített munkával gyakorolnia.
A legnehezebb gyakorlatok között említette meg lapunk kérdésére azt, amikor egy négy és fél tonnás teherautó hajt át a mellkasán, vagy amikor egy harmincegy kilós ágyúgolyót, százhúsz kilométer per órás sebességgel lőnek ki és azt kell megállítania. De a régi műsorszámokból is tart majd Pakucza bemutatót, így a "mester" patkóalakúra hajlít egy gömbacélt, vagy megállítja a kezét egy működő láncfűrész felett, miközben egy súlyos vasgolyót hajít át felette. Pakucza József már szerette volna abbahagyni a fellépéseket, de a sorozatos felkérések és jó fizikai kondíciójának köszönhetően visszatért és egész addig folytatja a fellépéséket, amíg örömet szerez a nézőknek - árulta el lapunknak.

Antikváriumi csendélet
"De ez a Biblia tényleg 1836-ból való", magyarázkodik az elôttem álló úriember. Nem tudom, van-e ennek jelentôsége vagy sem, nem értek a könyvritkaságokhoz. Én csak A rózsa nevét szeretném megvenni, nem nagyon reménykedem persze. Az elôttem álló úr viszont igen, abban, hogy az általa értékesnek tartott könyvért megkapja a remélt ötezer forintot. Amíg alkudoznak, nézegetem a könyveket, több ezer folyik végig a falakon, csak éppen azt nem találom, ami nekem kellene. Közben fél szemmel a "Bibliaárust" figyelem, elegánsan szabott, ám már kissé viseltes öltöny, negyvenes, konszolidált, polgári úriembernek nézem. Egyetemista a gyerek vagy beteg a feleség, erre tudok gondolni, amikor a kezében lévô könyvhalomra nézek. Végül negyedórás alkudozás után elvonul, megkönnyebbülten számolgatja a pénzét. Megvan a tandíj vagy a hálapénz, gondolom, miközben utánanézek. "Szerencsejátékos, már vagy kétszáz régi könyvet hozott ide, az egész családi örökségét", mondja az antikvárius. Csöndes kis kiábrándulás. Ráadásul A rózsa neve sincs meg?
H. J.