Péntekig jelentkezhetnek a leendő kántorok
Az idén is megrendezi hagyományos nyári kántorképző tanfolyamát az orosházi evangélikus egyház. A Széll Éva vezette kurzust ezútal július 2-a és 15-e között rendezik meg Orosházán. Mint megtudtuk, az országos terjesztésű Evangélikus Életben megjelent pályázati felhívás nyomán szinte minden hely megtelt, de korlátozott számban még jelentkezhetnek jövendőbeli kántorok. Erre június 9-éig, péntekig van módjuk az érdeklődőknek.
Az idei képzés újdonsága, hogy lehetőség nyílik "passzív" részvételre is. Azaz olyanok is részt vehetnek a foglalkozásokon, akik nem kívánnak résztvenni például a hangszeres képzésben, csupán hallgatóként szeretnének jelen lenni.
A szervezőktől megtudtuk, hogy a kéthetes tanfolyam egyik kiemelkedő eseménye lesz Finta Gergely orgonaművész július 10-ei hangversenye.

Közösségi ház: az "alkotás háza"
Az orosházi képzőművészeti élet "utánpótlása" mutatkozott be hétfőn délután a Petőfi Művelődési Központ közösségi házában. Az ezen a héten megtekinthető kiállításon az F. Varga Mária vezette Gyermek Képzőművészeti Stúdió, illetve a Szekeres Margit szakmai irányításával működő Fazekas Szakkör tagjainak munkái, illetve Bús Mónika fotói láthatók.
A tárlaton húsz ifjú képzőművész és tizenhárom általános iskolás fazekas mutatkozik be, többségüknek ez az első nyilvános megmérettetés. Akadnak közülük azonban gyakorlott kiállítók is, például Sovány Helga és Maginyecz Katalin, akik több megyei és országos tárlaton vettek részt fazekasmunkáikkal, sőt az előbbi e hivatást is választotta: felvételt nyert egy szakirányú középiskolába.
Bús Mónika már félig-meddig a hivatásosok táborába tartozik, hiszen a Békéscsabán a fényképész szakmát tanulja, alkotásaival pedig sorra nyeri az országos diákversenyeket. A közösségi házban elsősorban díjnyertes munkái láthatók.
A tárlatot Pappné Neller Borbála, a városi képtár vezetője nyitotta meg, aki egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy reményei szerint a közösségi ház mind több gyermek számára az alkotás háza lesz, ahol nem csak egy-egy művészeti ág mesterfogásait sajátíthatják el, hanem a szabadidejüket is hasznosan tölthetik el.

Nyári mozi: tisztes középszer - júniusi filmajánló
Az utóbbi néhány hétben a strand, és sok minden más jóval vonzóbbnak tűnik, mint a mozi, így hát a forgalmazóknak össze kell szedniük magukat, hogy a közelgő vakáció, illetve a szabadságolások idején is dagadjanak a mozikasszák. A júniusi ajánlaton végigtekintve ez csak félig-meddig sikerült. Ez nem csak a kötelező fogyasztói fanyalgás: az újdonságlista nem igazán ígér nagy mozikat, illetve sztárparádét, sokkal inkább a tisztes középszer a jellemző.
Kivételt jelent talán Oliver Stone új filmje, a Minden héten háború, mely a sugallt címmel ellentétben az amerikaifutball világába vezeti a nézőt nem kisebb sztárokkal, mint Al Pacino és Cameron Diaz. Az idősödő Tony D´Amato a négy éven át bajnok Miami Sharks focicsapat vezetőedzője, ám a legújabb bajnokságban a csapat háromszor egymás után veszít, mire a rajongók elpártolnak, a jól bevált, idősebb csapattagok pedig a cserepadra kerülnek. Ezzel párhuzamosan D´Amatónak elromlott házasságával, tőle elpártoló gyerekeivel és a csapat fiatal társtulajdonosával, Christina Pagniaccival is meg kell küzdenie. A Diaz által alakított Pagniacci az apjától örökölte a csapatot, ám már nem a régi, a sportot mindenek felett szerető szellemben akarja a Sharks-t menedzselni, hanem a realitás talaján, a média és a marketing diktálta feltételeket szem előtt tartva. Márpedig egy vesztes csapat rossz befektetés...
Ugyancsak figyelemre méltó a hazai mozik júniusi kínálatában egy lengyel film, a Tűzzel-vassal, mely a világhírű Sienkiewicz regényéből készült. A történelmi témát feldolgozó film 1647-ben játszódik, amikoris kozákok, tatárok és lázadó lengyel nemesek támadnak a civilizált Európára. Egyedül a büszke lengyel lovagok állíthatják meg oket: de nekik sem sikerülne az önfeláldozó haditett, ha néhány jóbarát különös kalandjai során nem döntene úgy, hogy ok is beavatkoznak a háborúba. Természetesen a szerelmi szál sem maradhat ki: a főszereplő beleszeret egy nemesasszony lányába, akit pedig egy kozák hercegnek ígértek. A filmet elsősorban csodálatos jelmezei, haditechnikai korhűsége és a fantasztikus csatajelenetek teszik emlékezetessé. Érdekes adalék, hogy Lengyelországban több mint 6 millióan nézték meg a filmet.
A múltból ugorjunk a jövőbe: 2020-at írunk, amikor űrhajósok egy csoportja sikeresen landol a Marson. Ám röviddel megérkezésük után a misszió parancsnoka Luke Graham és munkatársai egy olyan bizarr jelenségre lesznek figyelmesek, amely végzetes katasztrófát okoz és elpusztítja a legénységet. Mielőtt kezdetét venné a rémálom, Graham egy gyors üzenetben még tájékoztatni tudja a Földet. A NASA azonnal mentőakció szervezésébe kezd, hogy az expedíció vissza tudja hozni az esetleges túlélőket. Ez dióhéjban A Mars mentőakció című film sztorija, mely ugyancsak a nyári filmkínálat egyik ékessége.
A könnyed mozik listáján szerepel egyebek közt Múzsa csókja című film, mely egy alkotói válságban lévő hollywoodi forgatókönyvíró kalandjait meséli el. Az ihlethiány miatt már-már állását is elvesztő írónak azonban egy barátja elárulja a siker titkát: él Los Angelesben egy múzsa (akit egyébként Sharon Stone személyesít meg), s az ő csókja útlevél a sikeres alkotáshoz. Főhősünk vad udvarlásba kezd, komoly bonyodalmakat előidézve ezzel.
Ha vakáció, akkor gyermekmozi. Milne klasszikus története nyomán készült a Tigris színre lép című rajzfilm, melyben a címszereplő rádöbben, hogy bár a tigrisek általában mindent szeretnek, de a magányt azt egyáltalán nem szeretik, ezért elindul, hogy felkutassa a Százholdas Pagonyt. Mivel próbálkozásai sikertelennek bizonyulnak, barátai tigrisjelmezekbe öltözve, családjaként próbálják jobb kedvre deríteni. A kísérlet azonban balul sül el, mert Tigris csak még szomorúbb lesz, és elkeseredettségében a hideg téli viharba veti magát, hogy megtalálja valódi családját. Ekkor Micimackó, Malacka, Nyuszi, Zsebibaba és Füles expedíciót indítanak féktelen barátjuk megtalálására, és a film végére Tigris rájön, hogy valójában sosem volt magányos, hisz barátai akik szeretik és vigyáznak rá mindig is vele voltak.
Korbely György

Szívbeteg kicsinyek gyermeknapja
Tizenkilenc Békés és Csongrád megyei, beteg kisgyermekeket is magába foglaló családot hívtak meg a Szívvel-Lélekkel Alapítvány orosházi irodájának gyermeknapi rendezvényére. A szombati eseményen családi vetélkedők sora, illetve játszóház várta a vendégeket. A Kossuth Lajos utcai iroda azonban kicsinek bizonyult a rendezvényhez, így a helyi Orosházi Nyugdíjasok Érdekvédelmi szervezete nyújtott segítséget: erre a szombatra kölcsönadta Töhötöm utcai székházát, mely megfelelő helynek bizonyult a gyermekrendezvényhez, hiszen az épület nem is olyan régen még óvodaként működött.
A szervezők elmondták: a karitatív tevékenységen túl - melyről lapunk is több alkalommal beszámolt - szeretnék közösséggé szervezni a beteg gyermekeket, illetve szüleiket, hiszen azok problémái megegyeznek, így sok problémára közösen találhatnak megoldást.

Falunap jótékonysággal Újszalontán
Az asszonyok süteményeket készítettek, a falu apraja-nagyja a közterületeket sürgölődött, délutánra megszépült Újszalonta, jöhetett a megérdemelt pihenés és mulatozás - röviden talán így lehetne összefoglalni aszombati újszalontai falunap eseményeit. Megyénk egyik legkisebb településének lányegében minden lakosát megmozgatta a szombati program, a délutáni mulatságon - a szomszédos Méhkerékről és Sarkadról érkezett rokonoknak, barátoknak köszönhetően - már a másfélszáz főnyi lakosság számát meghaladó vendégsereg vett részt.
A falunap reggel a község kicsinosításával kezdődött. A Három szombat közterületszépítő verseny - divatosabb, idei nevén: millenniumi város- és községszépítő program - részeként megrendezett munkálatokban Kenéz Péter polgármester szerint több mint százan vettek részt. Meg is látszott ez a község állapotán - szemlélhették azok is, akik a reggel nyolctól délig tartó munkálatokban nem, csak a délután jótékonysági falunapon vettek részt.
Ez utóbbi program a kultúrház parkjában, az udvari fák hűsítő árnyéka alatt kezdődött, a megjelenteket a község vezetője mellett Szelekovszky László, a Közalapítvány Újszalonta Fejlődéséért civil szervezet elnöke is köszöntötte. Az önkormányzattal karöltve falunapot szervező civil szervezet vezetője beszédében a faluért valkó közös tenniakarás jelentőségét is hangoztatta, s felhívta a figyelmet a község természeti értékeire és Újszalonta ezzel kapcsolatos, így például a gyerek- és alkotótáborok szervezésével összefüggő lehetőségeire is. Kenéz Péter köszöntője után a helyi diákok szavalataival ért véget a falunap kötött programja, ezt követte az igazi mulatozás.
A kultúrház nagytermében finomabbnál finomabb ételek vártak a helyiekre, volt kolbász és sütemény egyaránt. Mindez a helyi vállalkozók jótékonyságának volt köszönhető, s ha már jótékonyságról volt szó, az alapítványi elnök sem akart kimaradni a sorból: könyveket ajándékozott a község számára. Az ajándékozásból a helyiek sem maradtak: az asszonyok által készített süteményeket ingyen lehetett fogyasztani, igaz, működött a becsületkassza: az ide bedobott pénz is az alapítványt - s így, ha közvetve is - az újszalontaiakat segítette. A falunap utolsó részében igazi utcabáli hangulat kerekedett, ha nem is az utcán, hanem a kultúrház udvarában. A dallamos zene az ízletes "pótebéd" hatására elkényelmesedettek is életre keltette, úgyhogy valóban báli hangulatban ért véget a falunap Újszalontán.

Helyi művészek dedikálnak
Az orosházi Justh Zsigmond Könyvtár is kiveszi a részét az olvasás népszerűsítéséből az Ünnepi Könyvhét alkalmából, igaz, ők elsősorban a helyi kultúra értékeire helyezik a hangsúlyt. Ennek jegyében kiállítást és vásárt rendeznek az orosházi székhelyű, rendkívül termékeny Helios Kiadó köteteiből.
Az eseménysorozatot három dedikálás is színesíti: szombaton délután két órakor a Balogh Örse - Verasztó Antal művészházaspár szignálja verses-, illetve helytörténeti munkáit, hétfőn délután ugyancsak 14 órakor pedig a fiatal költő, Gonda Géza Tamás látja el kézjegyével az olvasók kérésére két megjelent kötetét.

Könyvhét - kisvárosban nem ünnep
Kétszázötvenezer forintot kellene kiadnia annak, aki az idei - sorrendben 71. - Ünnepi Könyvhét minden kiadványát meg szeretné vásárolni. Ilyen lelkes könyvgyűjtő azonban nyilvánvalóan nem akad, sőt fennáll a veszélye, hogy honfitársaink többsége - könyvhét ide vagy oda - egy fillért sem fordít olvasnivalóra. A csütörtökön megkezdődött központi rendezvényen, a budapesti Vörösmarty téren és a Deák Ferenc utcában hagyományosan látványos külsőségek közt áll a bál: 154 kiadó 178 könyvet ajánl közel száz pavilonban. Az érdeklődők személyesen is találkozhatnak kedvenc szerzőikkel: 900 alkalom nyílik a dedikálásra.
Korábban a vidéki kisvárosokban is ünnep volt a könyvhét, ám az utóbbi évtizedben már kevés helyen települnek ki a könyvesboltok alkalmi árusai. Igaz, időközben teljesen átstrukturálódott a könyves szakma. Nem csak az áporodott kiadói cenzúra csapott át túlkínálatba, gyakran szerkesztetlen, könyvnek sem nevezhető kiadványok áradatába, hanem a nagy terjesztői hálózatok is megszűntek: a kereskedők maguk szerzik be árukészletüket.
Milyen olvasói szokásokkal szembesül a vidéki könyvkereskedő a millennium évében? - erről faggattuk Koszorús Oszkárt, az egyik orosházi könyvesbolt tulajonosát, aki kereken négy évtizedet töltött eddig a szakmában: 1960 óta űzi hivatását.
- Már messze nem tapasztalható a könyvek iránt olyan mérvű érdeklődés, mint korábban - hangzott a válasz. - Ennek egyrészről gazdasági okai vannak, hiszen a családi kasszákban is többnyire a maradékelv érvényesül, azaz hiába van igény a kultúrára, más fontos dolgokat ez elé sorolnak. Ezzel párhuzamosan a felgyorsult életmód miatt sincs elég idő olvasásra.
Ennek megfelelően jól megfigyelhető a trend: elsősorban az úgynevezett hasznos ismereteket közvetítő - közgazdasági, számítástechnikai, "csináld magad" - kötetek fogynak a polcokról, a fikciós könyvek - néhány bestseller kivételével - iránt lankad az érdeklődés. Sikerkönyvekről sem beszélhetünk a 10-12 év ezelőtti értelemben: még mindig népszerűek az akkor divatba jött külföldi és hazai lektűszerzők - Stephen King, Robin Cook, Leslie L. Lawrence (Lőrinc L. László), Vivyan Fable (Molnár Éva) - munkái, ám az eladott példányszámok a korábbiaknak töredékei. Koszorús Oszkár tapasztalai szerint kihívást jelent még a hagyományos olvasásnak a számítógépes alkalmazások rohamos térnyerése. Mindez nem is csoda, hiszen például a 80 ezer forintért beszerezhető Révai Nagylexikon elfér egy 5-6 ezer forintos CD-ROM-on, ráadásul ez utóbbi könnyebben használható. A könyvkereskedők a kialakult helyzethez úgy tudnak csak alkalmazkodni, ha boltjuk választékát kiegészítik multimédiás adathordozókkal.
Hiba lenne azonban a könyvet leírni. Erre nagyon jó példa a Magyar Könyvklub esete, mely sajátos katalógusáruházból rövid idő alatt piacvezetővé nőtte ki magát mind a kiadói, mind a kereskedelmi területen. Az utóbbi időben a Bartelsmann tulajdonába került könyvklub a bolti hálózatban is megjelent, így a már említett orosházi könyvesboltban is (mellette Békéscsabán és Gyulán vásárolhatók még meg Békésben hagyományos módon könyvklubos kötetek). Mindez nem csak a vásárók dolgát könnyíti meg, hanem a kereskedőkét is: az árukészlet bizományos formában kerül hozzájuk, így nem fordulhat elő, hogy az eladatlan készletek a nyakukon maradnak.

Orosházi klubremények: tágabb helyen a Juice
Az orosházi fiatalok több éves hiányérzetét igyekszik pótolni Orosházán az új helyre költözött Juice Klub. A kedvelt Szabó Dezső utcai szórakozóhely a korábbinál jóval nagyobb helyen, a Thék Endre utcai volt Gólyafészek étteremben működik, ezáltal lehetőség nyílik nagyobbszabású rendezvények - koncertek, partyk - rendezésére is, mellyel a klub tulajdonosai élni is kívánnak: júniusban például minden szombaton élőzenével várják az érdeklődőket. Korábban a Kétárbócos Klub elégítette ki az underground zenét és életformát kedvelők speciális igényeit, azonban a Könd utcai szórakozóhelyet a helyi illetékesek néhány esztendeje mondvacsinált indokokkal bezáratták.
A Juice nyitórendezvényét szombaton este tartják, melyen mindjárt három koncertet tekinthet meg a nagyérdemű. Elsőként a nyíregyházi, punkzenét játszó Alvin és a Mókusok zenekar lép színpadra, majd a budapesti Spacemaker, melyről annyit érdemes tudni, hogy ők a Korai Öröm felfedezettjei. A sort szombaton éjjel az ugyancsak fővárosi Fotel zárja, mely a nyolcvanas-kilencvenes évek úgynevezett alternatív muzsikáját játssza - tájékoztatta lapunkat Balla Lajos, a Juice kulturális programjainak szervezője, hozzátéve, hogy a fellépőket a műfaji megkötöttségek nélkül szervezik, egyetlen szempont létezik: az igényesség és a minőség. Ennek megfelelően júniusban fellép még az ecsegfalvi Garden of Eden, a makó Garde, a helyi First, valamint a hónap végén Deák Bill Gyula és zenekara. Mint megtudtuk, előrehaladott tárgyalások folynak a Kispál és a Borzzal, valamint a hazai underground tánczene néhány jeles DJ-jével is.

Vár és vár
A diósgyőri vár sokkal jelentéktelenebb, mint a gyulai. Ugyanakkor sokkal összerendezettebb - bár korántsem jobb - állapotban van annál. Így aztán a várat a helyiek megpróbálják eladhatóvá tenni, pedig hát Miskolc korántsem annyira turisztikai centrum, mint amennyire ezt Gyuláról hiszik. Így várjátékokat rendeznek a tövében - olyan fesztiváli jelleggel, amely egészséges átmenetet képez a gyulai Végvári Esték és a várszínházi előadások között. A fesztiválon, ha csak ideig-óráig is, az ember a középkorban érezheti magát, a színpadon vándorkomédiások játszanak, miközben a vár előtti füves téren az ország minden tájáról odasereglett valóban végvári vitézek és lovagok tusakodnak egymással. A vásárban természetesen nádsípot lehet venni és hamburger helyett lacipecsenyét. Nem nagy ügy az egész, az ember mégis jól érzi magát. Pedig, mondom, Miskolc koránt sincs nagyra azzal, hogy turisztikai centrum vagy történelmi város lenne?
H. J.

Drága élet, nehéz olvasmányok
Komoly tudósok és pedagógiai szakemberek folyamatosan azzal rémisztgetnek, hogy a fiatalok a számítástechnika térnyerése és a televízió elôtt eltöltött egyre több és több idô miatt lassan elfelejtenek olvasni. Egy nemrégiben készült felmérés viszont ennek épp az ellenkezôjét tűnik bizonyítani. Kiderült ugyanis, hogy amíg a tévézés valóban az olvasástudás ellen hat, addig a számítógépezés, s azon belül is az internet használata nem. Azok a 14-18 év közötti fiatalok, akik rendszeresen baragolnak a világháló, gyorsabban és hatékonyabban olvasnak - és többet is -, mint nem "monitorfüggô" kortársaik. A felmérés készítôi szerint ez fôként azzal magyarázható: a nem túl olcsó internet- és telefontarifák a gyors olvasásra "kényszerítik" az internetezôt, aki egy-egy honlap letöltési ideje miatt azt sem engedheti meg magának, hogy folyton visszalapozzon. Mit is lehetne erre mondani? Talán csak azt: végre valahol pozitív hatása is van annak, hogy az élet drága.
H. J.

Anima - csak ősszel
Csalódniuk kell az igényes elektronikus tánczene híveinek: elmarad a szombathelyi Anima Sound System péntekre tervezett békéscsabai koncertje a FEK-ben. Minderről Prieger Zsolt, az együttes vezetője tájékoztatta lapunkat. A koncert elmaradásának oka az énekesnő, Németh Judit vírusos hangszálgyulladása.
Prieger hozzátette: reményeik szerint szeptemberben pótolni tudják az elmaradt bulit. A különleges, a kárpát-medencei folklórkincset az underground értékeivel egyesítő zenét játszó Anima Sound System helyi rajongói egyébként a nyáron több helyszínen is láthatják kedvenceiket, feltéve, ha az énekesnő hangszálai rendbejönnek. Ezek közül a két legfontosabb: július 8-án a mezőtúri Wanted Fesztivál, illetve augusztus 3-a és 9-e között - a pontos időpont még nem tisztázott - a Pepsi Sziget, ahol vélhetően a nagyszínpad sztárjai lesznek.

Fél évszázad fotók tükrében
Ötven évvel ezelőtt keresztelték el Gyulán az akkori Állami Gimnáziumot Erkel Ferenc Gimnáziumnak. Az iskola névadásának ötvenedik évfordulóját nagyszabású rendezvénysorozattal ünneplik meg, amely egy tegnap délutáni fotókiállítás megnyitójával kezdődött.
Egy építkezés története látható a képeken, amelyeket 1996-ban és 1997-ben készített ifjú Bánfi Barnabás. A fotókon az Erkel gimnázium új épületének építési munkálatai láthatók. A tárlatot dr. Albel Andor, a beruházásról döntő önkormányzat alpolgármestere nyitotta meg. Beszédében a volt városi vezető aláhúzta: minden vállalható a gimnázium építésével kapcsolatos döntések közül, hiszen a cél az volt, hogy az Erkel tovább gazdagodjon és a korábbi évek, évtizedek hagyományait folytatva újabb értékes embereket bocsásson ki kapui közül. Sok minden igazolta már egykori döntésünk helyességét - zárta beszédét Albel Andor. Beszterczey László, az iskola volt tanulójaként és egyben önkormányzati képviselőként köszöntötte a mai Erkeleseket, s elevenítette fel a gimnázium új otthonra lelésének történetét. Az 1991-ben megkezdődött folyamatnak az is lehetne a címe, hogy Küzdelem egy iskoláért - mondta Beszterczey. A tárlat megnyitója után dr. Kereskényi Miklós gimnáziumigazgató megnyitotta a jubileumi Erkel-hét rendezvénysorozatát, majd emléktárgyakkal köszöntötte a beruházást elősegítő volt városi vezetőket, dr. Tokaji Ferenc volt parlamenti képviselőt és a fotókat készítő ifj. Bánfi Barnát.
A kiállítás-sorozat a héten újabb tárlatmegnyitókkal folytatódik. Ma a gimnázium egykor volt tanáraira emlékező kiállítást nyit meg Miskolczy László és dr. Csaba István, szerdán tabló-, csütörtökön pedig iskolatörténeti kiállítás nyílik majd. Utóbbi tárlatmegnyitón az egyik köszöntő beszédet a Békés Megyei Nap szerkesztője, B. Sajti Emese mondja majd.

Kárpátaljai irodalmárok Békésben
Az ünnepi könyvhét alkalmából négy kárpátaljai magyar irodalmár vendégeskedik megyénkben. Balla D. Károly, Berniczky Éva, Füzesi Magda és Nagy Zoltán Mihály hétfőn a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban tartottak rendhagyó irodalmi órát, majd Békéscsabán, a megyei könyvtárban mutatkoztak be az irodalombarátoknak. A vendégek könyvheti programjának utolsó állomása kedden délután volt Gyulán, ahol a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban volt irodalmi est.
A városi könyvtár, valamint a megyei könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság által szervezett rendezvényen megjelenteket Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka folyóirat főszerkesztője köszöntötte a szervezők nevében, s ő mutatta be a vendégeket is. A kárpátaljai magyar irodalomról szóló rövid gondolatait - érzékeltetve kicsit az est címéül szolgáló Balla-kötetnek, A hontalanság metaforáinak az igazát - Munkács e századi történelmével, folyamatos "országváltásainak" felidézésével kezdte Elek Tibor. Az irodalomtörténész beszédében kitért arra is, hogy a kárpátaljai magyar irodalom a hatvanas-hetvenes évektől fedezhető fel, legnevesebb mai művelője és kulcsfigurája az esten is jelenlévő Balla D. Károly.
A művészek bemutatkozása során az említett "kulcsfigura" elmondta: a kárpátaljai magyar közösség kicsi, így alacsony a magyar értelmiségiek száma is. Sok volt az üres zár, ahová kulcsként bepróbálhatta magát az ember - magyarázta az író, költő, publicista, esszéista, drámaíró, lapszerkesztő Balla D. Károly a kárpátaljai helyzetet.