|
Művészeti
képzés indul a komlósi kultúrházban?
Alapfokú művészetoktatási intézménnyé kíván válni a jövőben a tótkomlósi J.
G. Tajovszky Művelődési Központ. Mindez tágabb teret adna az intézmény keretein
belül működő amatőr művészeti csoportoknak, s a művelődési központ
gazdálkodását is pluszforrásokhoz juttatná - hangzott el hétfőn délután a helyi
képviselő-testület ülésén, melynek egyik fő napirendi pontja a művelődési
központ munkájának értékelése volt
Dohányos Jánosné igazgató beszámolójában elmondta: a városi könyvtárt is magába
foglaló intézményben jelenleg négy művészeti csoport és négy klub működik,
valamint számos civil kezdeményezésnek adnak otthont, ezen túl a 20 esztendős
intézmény épületében működik a városi tévé stúdiója és a kábeltévét
üzemeltető társaság irodája.
A jövő legfontosabb feladatai közül az igazgató asszony öntevékeny, önképző
tanfolyamok indítását, a helyi értékek feltárását, megismertetését, az
egyetemes, a nemzeti és a kisebbségi kultúra ápolását emelte ki, de a
felsorolásból nem hiányzott az alkotó közösségek felkarolása és a szabadidő
kulturált eltöltésének biztosítása sem.
A sámánok és a harmónia - történelmi
játszóház a gyermekkönyvtárban
A Justh Zsigmond Városi Könyvtár az orosházi Ismeretterjesztő Egyesülettel közösen
Történelmi Játszóház-sorozatot indított el májusban. Az első foglalkozás egy
kellemes kirándulás volt Szegedre, amikor a gyerekkönyvtár 32 kis olvasója
látogatott el a Móra Múzeumba.
Körbejárták a jurtát, lekucorodtak a szimbolikus tűzhely köré és hallgatták a
könyvtáros elbeszélését a jurtabeli életről. A szegedi Dóm megtekintése után
játszótéri "pihenés" és fagyizás zárta a délutánt.
A második játszóházas program elődeink hétköznapjairól, a jurtáról és a
sámánokról szólt.
Rózsa Zoltán, a Szántó Kovács János Múzeum régésze mesélt kicsiknek és
nagyoknak arról, miért volt éppen kerek a jurta, és miért lakták baloldalt a nők,
jobboldalt a férfiak. A tűz jelentésének és jelentőségének megbeszélését a
sámánhit érzékeltetése követte. Mit csinált a sámán, érzékeny lelkével miként
tartotta a kapcsolatot ember és természet között, hogyan gyógyított és miért volt
akkoriban jóval kevesebb betegség. Szó esett szeretetről, összetartozásról,
türelemről, harmóniáról és szabadságról. A gyerekek kérdéseikkel alakították
az előadást, amely különleges hangulatot teremtett az azt követő foglalkozáshoz. A
gyerekek mini szövőrámákon szőttek a minijurtába szőnyeget, takarót, sóliszt
gyurmából használati tárgyakat készítettek, fontak és a nemezelést is
kipróbálhatták. Ennek eredménye egy labdácska lett, amit mindenki hazavihetett.
A következő játszóház alkalmával folytatódik a mindennapok megismerése,
étkekről, ruházkodásról, majd gyöngyfűzéssel ékszereket alkothatnak a résztvevő
kisgyermekek.
Petrovszki Mária
És te mit teszel
idén nyáron?
A népszerű tinihorror-sorozat, a Tudom, mit tettél tavaly nyáron
elemeire építkezve kezdődött meg a Pepsi Sziget 2000 elnevezésű, immár a magyar
kulturális élet legnagyobb szabású rendezvényévé vált multikulturális fesztivál
médiakampánya. A Sziget immár alig emlékeztet az 1993-es, első jelentős Diáksziget
hangulatára, ám ez természetesen nem baj, hiszen minden változó, benne a kulturális
trendek, a fogyasztói elvárások és természetesen mi magunk is. Gondoljunk csak bele:
az első Sziget-generáció - ha lehet beszélni ilyesmiről egyáltalán - többsége ma
már babakocsival szaladgál az utcán és "egyhétegyüttlét" helyett inkább
pénzt számol, vagy éppen azon töri a fejét, hogyan lehetne jó polgára a fogyasztói
társadalomnak.
Az óbudai hajógyári szigeten korábban is rendeztek ad hoc jelleggel fesztiválokat, az
idősebbek talán még emlékeznek a Fekete Bárányok-koncertre, vagy az első hazai új
hullám-fesztiválra a nyolcvanas évek elejéről. Ám ahhoz, hogy a szigeten
"bentlakásos" bulisorozat indulhasson, szükség volt a politikai
rendszerváltásra és persze két kitartó szervezőre, az undergroundmuzsikus Müller
Péter Ivánra (Sziámi) és a koncertszervező Gerendai Károlyra. 1993-ban a két
alapító atya öt hónap alatt hozza össze a Diákszigetet, melyen 43 ezer érdeklődő
vesz részt, a maihoz képest meglehetősen kőkorszaki körülmények között. Ekkor
még kizárólag a hazai élvonal mutatkozik be, a következő esztendőkben azonban
bátran mondhatjuk, hogy a világsztárok parádéja a Sziget: Eric Burdon, Blood Sweat
& Tears, Alvin Lee and Flying Eye, Leslie Mandoki?s People, Jethro Tull, Jefferson
Starship, The Birds, Clawfinger, John Cale, Jeff Healey, The Stranglers, Therapy?, Slash,
Sonic Youth, Iggy Pop, The Prodigy, The Levellers, The Bates, Stone Roses, Apollo 440,
Fluke, David Bowie, Motörhead, Chumbawamba, Galliano, Toy Dolls, New Model Army, Faith No
More, dEUS, Cardigans, Rollins Band, Boney M, Goldie, Mory Kante, Patti Smith, Shane
MacGowan and The Popes, Chumbawamba, Coolio, Transglobal Underground, Rammstein, Green
Day, Baaba Maal, Suede, New Model Army, Paradise Lost, Apocalyptica, Guano Apes,
Klezmatics, The Brand New Heavies, Liquido, Faithless, Rachid Taha, Asian Dub Foundation,
Jovanotti, Kool and The Gang - csak a legnagyobbakat soroltuk fel, s máris alig maradt
hely.
Ezzel párhuzamosan a zene mellett a társművészetek is megjelennek: színház,
performance, kiállítások, felolvasóestek, sportesemények bővítik a kínálatot,
sőt a Magyar Hírlap-szabadegyetem révén a társadalomtudományok is jelen vannak, a
Matáv pedig minden évben potyainternetezési lehetőséget biztosít a
számítógép-elvonásban szenvedőknek. Így válhatott a Sziget néhány év alatt a
legsokoldalúbb fesztivállá világviszonylatban.
A
nyolcadik alkalommal, augusztus 2-a és 9-e között megrendezendő millenniumi (bár a
szervezők - nagyon helyesen - óvakodnak e lassan lejáratott kifejezés
használatától) Pepsi Szigeten ugyancsak sztárparádé várja az érdeklődőket: itt
lesz a britpop legnagyobb óriása, az Oasis, a Velvet Underground legendás alakja, Lou
Reed, Suzanne Vega, a német punklegenda Die Toten Hosen, a Szigeten már sikeresen
szerepelt anarcho-punk Chumbawamba, az ugyancsak visszatérő Apollo 440, a kaliforniai
őspunkokból álló Bad Religion, valamint a Bloodhound Gang. Természetesen a dolog még
képlékeny, a felsoroltak már visszaigazolták részvételüket, de további
tárgyalások is folynak egyéb nagyágyúkkal.
A szervezők tájékoztatása szerint a Pepsi Sziget ebben az évben is tartogat
meglepetéseket és újdonságokat. A megszokott programhelyszínek mellett jelentős
újításokkal is bővül a 2000-es fesztivál programja.
Az új Világzenei Nagyszínpadon minden este fél 6-tól éjjel 11-ig két külföldi és
két hazai sztár szerepel, majd a programot a helyszínhez kapcsolódó kisebb pódiumon
hajnali 1 óráig tartó táncház zárja. A Világzenei Nagyszínpad a műfaj teljes
keresztmetszetét kívánja bemutatni a világ minden részéről érkező sztárok
segítségével (Dissidenten, Klezmatics, Värttinä, Salif Keita, 16 Horsepower, El
Houssaine Kili, Natacha Atlas, Boban Marković Orkestar, Cicala Mvta, Triakel, Les
Hurlements d`Leo, Ambos Mundos, Mau Mau, itthonról: Rományi Rota, Balogh Kálmán +
Romano Kokalo, Kalyi Jag, Mitsou és a Besh o droM, Tatros, Maskarades, Odessa Klezmer
Band, Vujicsics, Szászcsávási zenekar, MÉZ, Muzsikás, Sebestyén Márta, Makám,
Lovász Irén, Gereben, Kolinda).
A modern tánczenék kedvelőit az idén egyebek közt a Pall Mall Night Zone Party Aréna
várja, mely a Pepsi Sziget legnagyobb fedett helyszíne, és Magyarországon az első
ilyen méretű sátor, minden nap nemzetközi sztár DJ-k lépnek fel a közel 7000
vendég előtt. A Pepsi Szigetre ellátogató élvonalbeli világhírű lemezlovasok ilyen
mérvű és szintű részvétele egyedülálló Magyarországon (Seb Fontaine, Paul Van
Dyk, Guy Ornandel, Darren Emerson, Nick Warren, Layo és Bushwacka B., Alfredo, itthonról
pedig Budai, Tommiboy, Sterbinszky, Slam Jr., Junior és Newl). További partyhely a
Szigeten a Tilos Rádió sátra lesz.
A szolgáltatások logisztikája terén is javulásokat ígérnek a szervezők. Például
a vendéglátás színvonala minőségibb lesz: a vendégek állítólag nagyobb
választékra, több ülőhelyre számíthatnak. Új étterem-övezet jön létre a
korábbi kemping egy részén, ezzel párhuzamosan megszűnnek a Fő utcán sorakozó
büfék, amelyek akadályozták a forgalmat, illetve a rendelkezésre álló szűk helyen
nem megfelelő színvonalon tudták csak kiszolgálni a Pepsi Sziget vendégeit.
Ugyancsak változás, hogy a fizető férőhelyek számát a rendezők az idei évtől
napi 60 ezer főben határozták meg. Ennek oka, hogy efölött már nem garantálható a
zavartalan együttlét a szigeten. Ezért a zavartalan bejutás érdekében hetijegy
vásárlását ajánlják a nyolcadik Pepsi Sziget szervezői.
Ki kicsoda a Pepsi Szigeten?
Oasis - A Gallagher-fivérek, a gitáros Noel és az énekes öcsike Liam
által gründolt zenekar, mely az utóbbi egy évtized legsikeresebb bandája
Nagy-Britanniában. Főképp a Beatles volt rájuk hatással, de ugyanide sorolható a
másik nagy angol legenda, a teljesen más világból való Sex Pistols, valamint a Slade,
a Stone Roses vagy éppen a Jesus and Mary Chain. Mindezek ellenére az Oasis-sound egyedi
és összetéveszthetetlen jelenség. Öt lemezük jelent meg ezidáig, melyek közül a
szakemberek szerint éppen a legutóbbi - Standing On The Shoulders Of Giants - a
legerősebb. Budapesti koncertjüket nagy várakozás előzi meg, ám a rajongók
aggodalma nem alaptalan: a napokban jelentették meg, hogy az ifjabb Gallaghert
alkoholizmusa miatt kitették a bandából. Nagy kérdés, sikerül-e pótolni
augusztusig.
Lou Reed - Az 1942-es születésű Lou Reed a rockzene történetének
egyik legfontosabb figurája. A John Cale-lel közösen alakított, a rockgyökereket a
zenei avantgarde-dal ötvöző Velvet Underground együttes
élén 1965-ben nagykorúvá tette a rockot, főleg hogy szövegeiben olyan - eddig
tabunak számító - témákat mert érinteni, mint a kemény drogok és a perverziók. A
New York-i zenekar 1970-ig működött, majd egy éves pihenés után Reed ismét
beszállt a rockbizniszbe: szólókarrierbe kezdett. Diszkográfia: Lou Reed, 1971;
Transformer, 1972; Berlin, 1973; Rock And Roll Animal, 1975, Blue Mask, 1972, Songs For
Drella (John Cale-lel közösen) 1990, Magic And Loss 1992; Set The Twilight Reeling,
1996; Extasy 2000.
Suzanne Vega - Dalszerző, énekesnő. 1985-ben jelenik meg első, főleg
akusztikus gitárra hangszerelt, szomorkás-ironikus dalokat tartalmazó, cím nélküli
lemeze, rajta az első Suzanne Vega-sláger, a Marlene On The Wall. A két évvel később
kiadott Solitude Standing aztán igazi áttörés. 1990-ben jelenik meg a Book Of Dreams,
melynek turnéján az énekesnő Budapestre is ellátogat. Az 1992-es 99.9 F° új
lendületet jelent, a hangzás jóval kísérletezőbb. Két évvel később, 1996-ban
elkészíti Nine Objects Of Desire című albumát - újabb pesti koncert -, melyet
1998-ban egy gyűjteményes, két új dalt tartalmazó album, a Tried And True - The Best
Of Suzanne Vega követ.
Chumbawamba - A Leedsben működő, de részben bradfordi származású
Chumbawambát afféle népi hősök gyülekezetének tartják a britek. Chumbáék, akik
1983 óta koncerteznek, 1997-re teljes mértékben magukévá tették "a cél
szentesíti az eszközt" elvét, és így ma már kétségtelenül ők a világ
leghatásosabb anarchopunk társulata: súlyos ideologizáltságukat popköntösbe rejtik
és egy mamutcéggel terjesztik magukat, így üzenetüket a slágerlista tetejéről
plántálják be a lehető legszélesebb közönség tudatába. A világméretű
áttörést meghozó, többmillió példányban fogyó Tubthumper című 1997-es lemez
rockdalait aktuális dance-elemek járták át, miközben a slágerszövegekben továbbra
is zajlott a felforgatás: a világmegváltó elhatározások alkoholban oldódnak fel, a
nép folyton elfelejti, hogy a munkáspárt se jobb, mint konzervatívok. Sokadik pesti
koncertjük vélhetően tavasszal megjelent új albumukra épül.
Gyermekhétvége
A hétvége Orosházán is a gyermeknap jegyében telt. Több településen
kedveskedtek rendezvényekkel a legkisebbeknek, egyebek közt Tótkomlóson, Orosházán
és Gyopárosfürdőn.
Ez utóbbi hagyományosan a legnagyobb gyermeknapi esemény a térségben, melyre az idén
is több ezer látogató volt kíváncsi. A Petőfi Művelődési Központ, a Szuperinfó
és a helyi fegyveres testületek által szervezett programok a tervek szerint alakultak,
azaz különböző sportversenyek, játékos vetélkedők váltották egymást, és nem
maradtak el az ilyenkor szokásos gyermekműsorok sem. Különösen nagy sikere volt a
gyermekek - és a felnőttek - körében a homokvárépítő, üvöltő és a
közlekedési akadályversenyeknek. A szervezésben részt vevő egyenruhás szervezetek
jóvoltából az érdeklődők különböző harcászati, pirotechnikai,
közlekedésbiztonsági bemutatókat tekinthettek meg. A szervezők a szülőknek,
nagyszülőknek kedveskedtek azzal, hogy különböző egészségügyi szolgáltatások -
például vérnyomásmérés - álltak rendelkezésre a gyopárosfürdői strandon.
Ezen a rendezvényen hirdették ki a PMK és a Fuji Fotó Centrum közös, A mi városunk
című fotópályázatának eredményét, melyre hat pályázó nevezett: Tószeczki
Attila, Tószeczki Réka, Birkás Mónika, Fésű Alexandra, Himer Katalin és Himer
Fruzsina. A bírálóbizottság úgy döntött, hogy mindannyian színvonalas fotókat
készítettek, ezért kivétel nélkül díj illeti meg őket.
Carmina Burana a képtárban
A kánikula és a szombat délutáni sziesztaidő ellenére szépszámú
érdeklődőt vonzott Szentessy László grafikusművész kiállításának
megnyitóünnepsége az orosházi városi képtárba. Mint az Kiss László, a Petőfi
Művelődési Központ igazgatójának beszédéből is kiderült, a Komárom-Esztergom
megyei Almásneszmélyben élő 62 éves művészről országos és nemzetközi
elismertsége ellenére kevesen tudnak Kelet-Magyarországon. Ezt a fehér foltot
igyekszik enyhíteni a június 18-áig látható tárlat, melyen Szentessy László
legfontosabb munkái láthatók: részletek a Carmina Burana, a Mesterségek dícsérete,
Az ősmagyar hitvilág istenei, a Magyar mitológia című sorozatokból és sok más,
külföldön is jól ismert alkotás. Ám nem csak régi grafikák, tusrajzok tekinthetők
meg: a kollekció legfrissebb darabja 2000 legelején készült, témája tragikus
aktualitásokhoz kötődik: Rekviem a vizekért.
Szentessy László 1938-ban született Esztergomban. Művészeti tanulmányait
szabadiskolákban végezte, egyebek közt Kardos Brúnó tanítványaként. Az időközben
tanári diplomát is szerzett grafikus 1966 óta van jelen a hazai művészeti életben.
Önálló kiállításainak Magyarország több fontos kiállítóhelye adott otthont,
míg csoportos tárlat keretében alkotásai jelen voltak egyebek közt Olaszországban
és Svájcban.
Alföld a XXI.
század küszöbén
Vajon milyen kitörési, gazdasági felzárkózási esélyei lehetnek egy félperiférikus
ország - Magyarország - félperiférikus régiójának? - kérdezte Enyedi György
akadémikus Az Alföld a XXI. század küszöbén címmel Békéscsabán megrendezett II.
Alföld Kongresszus 1998. november 12-ei nyitóelődásában. A kétnapos tanácskozás
nyitáján és panelvitáiban elhangzott mintegy hetven előadás szövege néhány
hónappal ezelőtt könyvalakban látott napvilágot az MTA Regionális Kutatások
Központja Alföldi Tudományos Intézete jóvoltából. Ennek az egyelőre nem is igazán
felbecsülhető fontosságú tanulmánykötetnek a visszahangja, már nem is igazán
meglepően, csekély.
Enyedi szerint a fejlődési pályát a leghelyesebb technológiai rendszerekkel leírni.
Ekképp magas, közepes és alacsony technológiát különböztet meg attól függően,
hogy az egyes iparágakban alkalmazott kutatási és fejlesztési ráfordítás meghaladja
a bruttó kibocsátás értékének 6 százalékát, vagy egy százalék alatt marad,
harmadik lehetőségként: a kettő között helyezkedik el. Az első kategória a
hatalmas kutatási és tőkeigény miatt Magyarország esetében tárgytalan, az
akadémikus vélekedése szerint a honi gazdaságpolitikai figyelme főként a közepes
technológiai iparágakra koncentrál, éppen ezért hívja fel a figyelmet az alacsony
technológiára, amit nem elmaradottat jelent. Ide tartozik az élelmiszer-, a textil, a
bútor-, a nyomda- és a papíripar. Amibe - tesszük hozzá a magunk részéről -
Svédország, Dánia vag Hollandia belegazdagodott. És az úgymond "alacsony
technológiájuk", de erős iparuk miatt még véletlenül sem vádolhatók
fejletlenséggel ezek a nyugat-európai országok. A szerényebb tőkeigényű, de emberi
tudást igénylő techonológia telepítése és fejlesztése Enyedi szerint a
háromosztatú pályán a fő mezőt jelentheti az Alföldnek. Egyben alkalmas lehet a
térség felzárkóztatására, amiről nap mint nap, olykor üres frázisokat
puffogtatva, beszélünk - fűzhetjük hozzá.
Tóth József, a békéscsabai alföldi kutatócsoport létrehozója, ma a pécsi egyetem
tanára az Alföld külső és belső határainak viszonylagosságáról beszélt. Szavait
a tanulmánykötetből olvassuk vissza. Hozzáteszi: a régió nem áll meg az
országhatárnál, sőt a régiónak és az államnak igazából nem sok köze van
egymáshoz. Szegvári Péter, a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa azon morfondírozott
el, hogy a magyar közigazgatásban az egyelőre szerep nélküli kistérségek és
régiók a jövőben milyen közhatalmi-önkormányzati funkciót kaphatnak. - A kérdés
több mint izgalmas, a tét több mint nagy - gondolhatjuk tovább, akár
konkluziószerűen a fentieket. Míg Szendrőné dr. Font Erzsébet, az FVM terület- és
településrendezési főosztályának vezetője jelezte: szembesülni kell azzal, hogy
nem a tudományos akadémia színvonala, de még csak nem is az elvárt polgári
értelmiségi színvonal az, ami az Alföld átlagnépességét jellemzi. Meglátása
szerint, ha nem sikerül újrapolgárosodnia, ha nem is ennek, de a legalább következő
generációnak a térségben, akkor az Enyedi által említett közepes technológiai
iparágak semelyikében sem vehet részt a munkaképes korú lakosság.
Csatári Bálint, az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos
Intézetének vezetője a 3,5 milliós térség kapcsán megjegyezte: a rendszerváltás
után itt volt a legnagyobb és területileg a legkiterjedtebb a termelés visszaesése,
az agrárium piacvesztése és válsága, a munkanélküliség növekedése, a külső és
a belső periferizálódás folyamata. Ezt azt is jelzi, hogy az országba érkezett
külföldi tőke megjelenése a térségben egészen minimális volt. Beluszky Pál
példák sorával bizonyította: nem helytálló az Alföld "évszázados
elmaradottságáról" beszélni, bár a városfejlődés dinamikáját elemezve
szembetünő a térség hátránya. - A pozíciójukat javító megyeszékhelyeket nem
számítva általánosnak tekithető az itt található városok hanyatlása -
hangsúlyozta az MTA Regionális Kutatások Központjának munkatársa.
De mint a kötetből kiderül, elsőként 1998 novemberében állt a szakmai
nyilvánosság elé gondolatkísérletével Köteles Lajos, aki az alföldi és békési
tíz csapást és a kibontakozás lehetőségeit vette számba. Felvetései jó másfél
éves késéssel jutottak el - igazi polémiát kiváltva - a szélesebb
nyilvánossághoz. Ez a napisajtó kritikája is. Bod
Tamás
Hovatovább: Béres
Alexandra a sámsoniakkal volt
Vasárnap este a közszolgálati televízió egyes csatornája (m1) vetélkedőjében
Békés megyei csapatnak drukkolhatnak a nézők: a Békéssámsoni Tömegsport Egyesület
tavasszal jogot szerzett arra, hogy részt vegyen a Hovatovább! című SHOWrakoztató
játékban.
Mint ismert, a televíziós vetélkedőben három csapat mérkőzik meg egymással,
mégpedig népszerű személyiségek közreműködésével. A sámsoniaknak szerencséjük
volt, ugyanis a május 8-ai felvételen nem kisebb személyiség, mint Béres Alexandra
fitness-világbajnok segítette a 33 fős, Virág András tanár által vezetett csapatot.
(Az ellenfeleket Güttler Károly úszó és Markos György humorista segítette).
A végeredmény természetesen már ismert a községben, azonban az adás előtt nem
lenne méltányos elárulni azt. Annyi bizonyos: jól szórakozik, aki vasárnap este
megnézi a vetélkedőt, benne a békéssámsoniakat.
Hazautaztak a
cserediákok
Az idén is eredményesen szerepeltek az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és
Szakközépiskola diákjai az úgynevezett Deutsches Sprachdiplom vizsgákon -
tájékoztatta lapunkat Blahó János igazgató. A speciális német megmérettetésen
Vili Nóra, Végvári Zsuzsa, Benkő Zoltán és Sitkei Ferenc teljesítették a
legeredményesebben a vizsgafeltételeket.
A német nyelvoktatás sikeréhez nagyban hozzájárul az a testvériskolai kapcsolat,
melyet az orosházi intézmény a bajorországi Rothenburg
Reichsstadt gimnáziumával ápol. Ennek keretében minden
évben diákcserét szerveznek, így a múlt héten 22 német diák vendégeskedett
Orosházán, akik számára elsősorban kulturális és szórakoztató programokat
szerveztek magyar vendéglátóik. A vendég diákok orosházi kortársaikkal kardoskúti
pusztai lovaskocsis kiránduláson, szegedi, szarvasi, gyulai városnézésen vettek
részt, illetve hamisítatlan magyar lagzin vettek részt a szárnyasfesztivál egyik
rendezvényének keretében. Az orosházi diákok június 2-ától 13-áig viszonozzák a
látogatást Rothenburgban.
Nyári kulturális napok Orosházán
Kovács Dénessel, Rudival és Csárdáskirálynővel
Klasszikuszenei koncert, színházi előadások, Bajor-kabaré, gyermekműsorok várják
az érdeklődőket június 16-a és 23-a között az I. Orosházi Nyári Kulturális Napok
elnevezésű programsorozaton. A helyi önkormányzat és a Békés Megyei Jókai
Színház közös elképzeléseiről Fetser János polgármester, Konter László
színházigazgató és Csányi Tibor gazdasági igazgató tartottak tájékoztatót.
A nyári kulturális napok felnőttelőadásainak helyszíne a Kossuth Lajos
Mezőgazdasági Szakközépiskola udvara lesz (rossz idő esetén a Petőfi Művelődési
Központ), míg három mesedarab öt előadását a gyopárosfürdői strand területén
láthatják az érdeklődők. A szervezők hangsúlyozták: a program
összeállításánál arra törekedtek, hogy a produkciók nyári hangulatot árasszanak,
ugyanakkor a közönség minden rétege megtalálja a számára vonzó előadást. Ennek
jegyében koncertet ad egyebek közt Kovács Dénes hegedűművész és a Békéscsabai
Szinfónikus Zenekar, a Cotton Club Singers és Rudi, a Fábri-show egyik sztárja, a
Jókai Színház művészei pedig musical-részletekkel szórakoztatják a nagyérdeműt.
Ugyancsak változatos az előadandó színdarabok listája: a békéscsabaiak
előadásában lesz látható Michael Tremblay Sógornők című darabja, a fővárosi
Ruttkai Éva színház művészei A kaktusz virága című zenés vígjátékot mutatják
be, de látható lesz Kálmán Imre klasszikus operettje, a Csárdáskirálynő is a
Művészház Kft. és a Jókai Színház közös produkciójában.
Fetser János polgármester elmondta: a fesztivál kettős célt szolgál. Egyrészt a
város és a térség lakói számára szeretnének színvonalas kulturális programokat
nyújtani, másrészt pedig bővíteni Orosháza és környéke idegenforgalmi
szolgáltatásait.<
Grillsiker
Balatonvilágoson
Remek eredménnyel szerepelt a hétvégén a Balatonvilágosi Club Aligán megrendezett
grillsütő versenyen a gyulai Hunguest Erkel Hotel és a Gyulai Húskombinát Rt. közös
csapata. A nagyszabású rendezvényen ugyanis a Gyulai résztvevők az első helyet
szerezték meg. Amint azt Lévárdi Jenőnétől az Erkel Hotel vezetőjétől megtudtuk,
ez már a második alkalommal megrendezett ilyen jellegű megmérettetés volt, ahol
tizenhat csapat adta le a nevezési voksát.
A szervezők két kategóriában határozták meg a nevezés feltételeit, profi és
amatőr. Természetesen a gyulaiak a profik között forgatták a nyársat.
A két csapat szívós, kitartó és összehangolt munkájának köszönhető ez a szép
teljesítmény, hiszen a zsűri az alapanyag minőségétől az elkészítés módján át
számos szigorú szempont alapján hozta meg döntését. A Húskombinátot Nagy
Jánosné, míg az Erkel Hotelt Prohászka Béla képviselte.
A nyeremény stílusosan egy igen modern nagyértékű grillsütő volt, ami azért is
jött nagyon jól, mivel a ez a nyertes csapat június elején a gyulai várfürdőben egy
hasonló bemutatóval lepi meg a kilátogató közönséget, és ezzel a nyereménnyel
szeretné elkészíteni a bizonyára ínycsiklandozó falatokat. A két csapat egyébként
a jövőben további versenyeken szeretné megmutatni tudását, ahol hasonló
eredményeket szeretnének elérni.
Egy újabb
Színfolt
Már hatodik évfolyamát jegyzi a legutóbb május 8-án megjelent SZÍNFOLT, a Magyar
Művelődési Intézet és a Magyar Színjátékos Szövetség kezdetben hírlevele, ma
már nyugodtan mondhatjuk: "havilapja". A lap voltaképpen szerény külsővel
jelenik meg, de annál figyelemreméltóbb a
tartalom, mely a magyar, nem hivatásos színjátszás, drámapedagógia eseményeiről
számol be havi rendszerességgel, s természetesen ismerteti a tervezett programokat is.
A lap életképességét mutatja, hogy nem jegyez szerkesztőséget, főállású
újságírókat. Maguk a nem hivatásos színházak tagjai, drámapedagógusok, s a
csoportok vezetői, akik rendszeresen eljuttatják híreiket, beszámolóikat a MMI
munkatársának, Tóth Zsuzsannának.
A SZÍNFOLT néhány hónapja az interneten is elérhető, a
www.nexus.hu/sj52/esemenyek.htm címen. Ez a változat további lehetőséget kínál,
hiszen ebben a formában még gyorsabb, színesebb, frisebb lehet az információkhoz
jutás ezen a már tíz éve igencsak szerényen (ha nem egyáltalán nem) támogaott, de
nem jelentéktelen művészeti területen. Az internetes változat a SZÍNFOLT teljes
tartalmán túl közzétesz minden hírt, információt, amelyet bármely csoport
képviselője eljuttat a steinwender.jozsef@mail.datanet.hu e-mail címre.
Steinwender József
Nyugdíjasok a színpadon
Hét kategóriában mérték össze tehetségüket a megye idősei szombaton
Nagyszénáson az immár tizenhetedik alkalommal megrendezett nyugdíjas Ki mit Tud?-on. A
több mint félszáz embert megmozgató eseményre a megye 24 településéről érkeztek
résztvevők, a közönség 110 produkciót láthatott több helyszínen. A
bírálóbizottságok ítéletei alapján a következő versenyszámok bizonyultak a
legjobbaknak. Szólóének I.: Máté Lászlóné (Mezőkovácsháza), valamint a Jansik
György - Lestyán János - Major József trió (Csabacsűd). Szólóének II.: Szemenyei
Józsefné és Kiss Józsefné (Orosháza), valamint Benkó András - Fecske György -
Jansik György (Örménykút). Hangszerszóló: Bobály Andrásné (Köröstarcsa);
kórus: Mezőberényi Nyugdíjasklub, illetve Vadvirág Népdalkör (Mezőkovácsháza);
jelenet: Örménykúti Hagyományőrző Egyesület. A rendezvényre képzőművészeti
alkotásokkal is nevezhettek a szabadidejüket alkotó tevékenységgel töltő
nyugdíjasok, ám ebben a kategóriában a zsűri nem állított fel rangsort.
Pozsonyban készítenek lemezt a komlósi szlovák
iskolások
Kevés általános iskolás gyermek mondhatja el magáról, hogy saját CD-je van. Nos, a
tótkomlósi szlovák iskola diákjaiból alakult Harmónia együttes tagjai május
végén büszkén vehetik kézbe fáradozásul gyümölcsét: hangjukat igazi album
rögzíti az utókor számára.
Az 1991-ben alakult Harmónia a szlovák hagyományok ápolására és természetesen a
nemzetiségi oktatásban részt vevő gyermekek tehetséggondozására alakult, az
éneklésen kívül színjátszás, néptánc, valamint vers- és prózamondás,
színjátszás szerepel repertoárjukban. A Pozsonyban felvett album anyaga azonban távol
áll a felsorolt hagyományőrző műfajoktól: a komlósi szlovák iskolások
könnyűzenei lemezt készítettek Miroslav Brna vendégtanár vezetésével, mégpedig a
Szlovákiában divatos, műfajilag nehezen behatárolható "gyermekpopdalok"
hangulatában. A szlovák rádió stúdiójában felvett dalok hangvétele könnyed,
témáik pedig a gyerekek mindennapjaival, az őket foglalkoztató problémákkal -
iskola, diákszerelem, vagy éppen a környezetvédelem, békevágy stb. - foglalkoznak. A
szlovák nyelvű dalokat Mirosláv Brna mellett Pával Zajácek, a CD zenei rendezője
szerezte.
Jótékonysági koncert - civil kezdeményezésre
Eredményesnek bizonyult az a páratlan kezdeményezés, mely egy orosházi pedagógus
házaspár, Pusztai Lajos és Pusztainé Szabó Margit nevéhez fűződik: jótékonysági
koncertet szerveztek az árvízkárosultak javára. A hétfő esti eseményen mintegy
másfélszáz zenekedvelő vett részt, akik révén több mint 26 ezer forint kerül a
természet szeszélye miatt bajba jutott családok részére elkülönített számlára. A
estre nem szedtek belépőt ugyan, ám a vendégek adományokkal járulhattak hozzá a
szervezők által kitűzött célhoz.
A hangversenyen - melyet a helyt adó Petőfi Művelődési Központ és az Alföldi
Kohászati és Gépipari Rt. támogatott - fiatal muzsikusok léptek fel, akik
különböző felsőfokú intézményekben tanulnak ugyan, de mindannyian a városból
származnak. Furák Péter zongorán, Joó Gabriella gitáron, Pusztai Anikó pedig
fuvolán játszott a rendezvényen, közreműködött Bánhidi Zoltánné ugyancsak
zongorán.
|
|