VIHARSAROK Kultúra

vsonline1.gif (11104 bytes)

Kultúra, szabadidő

Árpád apánk esete Mr. Bean-nel
Képzeljenek el egy tévésorozatot, amelyben a magyar történelem nagyjai - Árpádtól Horthy-ig - a tankönyvekkel szöges ellentétes felfogásban jelennek meg előttünk: nem olyan tiszteletreméltóak, hősiesek, sőt inkább ostobák és nevetségesek, ennek ellenére a szívünkbe tudják zárni őket, hiszen mindezekkel együtt emberiek is.
Képzeljék el azt a mélymagyar betiltási hullámot, ami egy ilyen "szentségtörést" követne parlamentben, médiában. Pedig van ilyen sorozat, mely egy egész, múltjára, tradícióira büszke nemzet elé tart görbe tükröt. Mégsem állt fel senki az angol parlamentben, s a BBC politikai műsoraiban sem uszítottak a "konzervatív" újságírók az alkotói szabadság ellen.
bean1.jpg (6762 bytes) A kisebbik rossz gagyitévé, az RTL Klub műsorán látható péntekenként a Fekete Vipera (Black Adder) című sorozat, mely egy família, a Blackadderek különös szemüvegén keresztül láttatja a szigetország történelmét. A főszerepet nem kisebb személyiség, mint a Mr. Bean-ként ismert Rowan Atkinson játssza. Az alkotók négy különböző időszakát dolgozzák fel az angol históriának: az első hat epizód a III. Richárd uralkodása utáni zavaros időkben játszódik, aholis Atkinson -Bean-Blackadder egy vizet prédikáló, ám bort nyakaló püspököt alakít. Néhány évtizedet követően, Erzsébet királynő uralkodása idején a sarj, lord Edmund Blackadder egy debil, anyagi és morális problémákkal küszködő főnemes, akinek nem elég a saját baja, az ugyancsak ostobácska királynő és közvetlen környezete is vele szórakozik.
A harmadik hatrészes folyam helyszíne immár a 18. századba vezeti a nézőt, amikor az újabb Blackadder-Fekete Vipera sarj inas a nem kevésbé hülye Regent herceg udvarában. Hősünk életét továbbra is az angol főrendek teszik nehézzé. Végezetül a 20. század elejére értünk: dühöng a világháború, a frontot nem ússza meg az ugyancsak Rowan Atkinson által alakított legifjabb Fekete Vipera sem: századosként harcol a németek ellen, persze a harc szó esetünkben mást jelent: ő is ott van a dolgok sűrűjében, persze folyamatosan azon töri a fejét, miként úszhatná meg az emberiség - akkor még - legnagyobb háborúját. A történetek mellékszereplői is ugyanazok, akik közül különösen Boldrick, az angol történelem Tiborca érdemli a legnagyobb figyelmet: ápolatlan, agyatlan, kétbalkezes - a néző mégis szereti.
A sorozat nézőcsúcsokat dönt nem csak a szigetországban, hanem más nemzeteknél is. A sikerben minden bizonnyal komoly szerepe van Rowan Atkinsonnak, a gumiarcú szupersztárnak, aki ezúttal más jellemet formál meg, mint a Mr. Bean (Bab úr) című, helyzetkomikumokra épülő sorozatban, illetve a hazai mozikban is sikerrel vetített Bean című filmben: míg Mr. Bean a hétköznapok számára értelmezhetetlen jelenségeivel, a monoton életformát megtörő váratlan fordulatokkal vívja harcát, addig Fekete Viperaként a klasszikus túlélő mezét ölti fel. S ebben a formában nekünk, magyaroknak nagyon is ismerős az egész, hiszen ugyanezt tették felmenőink, s mi is egy kicsit "alámerülünk és kibekkeljük" nem túl fényes korunkat.
Visszatérve az eredeti problémára: mi lehet az oka, hogy az ezeréves államiságára oly büszke nemzetünk nem képes nevetni önmagán? Hiszen nem csak jobboldali politikusaink őrülnének meg egy ilyen próbálkozástól, hanem azt hiszem, a lakosság többsége így lenne vele, annak ellenére, hogy nekünk csak rendkívül gyenge kurzusfilmek és rock(?)operák jutnak. Pedig lehet, hogy ebben áll a nagy titok: amely nemzet képes görbe tükröt tartani saját maga elé, az lehet csak igazán erős, boldog és kiegyensúlyozott. Annak ellenére tud nevetni történelmi nagyjain, hogy azok leszármazottait - a Buckingham-palota lakóit - végtelenül tiszteli. Mi pedig pátoszos révülettel tárgyakat, bálványokat imádunk, miközben saját magunk által választott vezetőinket nem vesszük semmibe.
Korbely György

Aranylakodalom Pusztaföldváron
Ötven esztendeje, 1950 májusában fogadott egymásnak örök hűséget Balla Ferenc és Berki Julianna. Erre az alkalomra emlékezett vasárnap a korabeli ifjú pár családja Pusztaföldváron: az aranylakodalmon részt vett a Balla-házaspár négy gyermeke és öt unokája, illetve azok hozzátartozói.
Balla Ferenc 1929-ben született, s már fiatalon megismerkedett a fizikai munkával. Katonai szolgálata letöltése után vette feleségül szíve választottját, akivel azóta is boldog házasságban él. A férfi nyugdíjazásáig az Új Élet Termelőszövetkezetben dolgozott, felesége pedig a háztartást vezette, illetve felnevelte három leány, illetve egy fiúgyermekét, akik három fiú- és két leányunokával ajándékozták meg őket. Nyugdíjazásukig az orosházi tanyavilághoz tartozó Tatársáncon éltek, majd visszavonulásuk után Pusztaföldváron telepedtek le, ahol a falu köztiszteletben álló polgáraiként élnek azóta is.

Várszínház, mint idegenforgalmi tényező
Hamarosan megkezdődik a nyári szezon a Gyulai Várszínházban, a várba két év után visszaköltöző színház dolgozói már el is kezdték az előkészületi munkákat. A szezonindítással kapcsolatos mindennapos tennivalói mellett Gedeon József színházigazgató a Szabadtéri Színházak Szövetségének vezetői tisztével együttjáró feladatait is végzi. Így az elmúlt héten részt vett azon a tanulmányúton, amelyen a szövetségben résztvevő kilenc színházból hat képviseltette magát. Mivel a szövetség egyik fontos célkitűzése a szakmai munka elősegítése is, sok más rendezvény mellett rendszeresen szerveznek külföldi tanulmányi utakat is - derül ki az utazás előtörténete Gedeon József szavaiból. A gyulai színházigazgató így két éve Ausztriában és Olaszországban, idén pedig társaival együtt Svájcban és Franciaországban szerzett szakmai tapasztalatokat. Három szabadtéri fesztiválon vettek részt, legfontosabb tapasztalataikat a közönségszervezés és a propaganda terén szerezték. - Ez az a terület, ahol a legtöbbet kell és lehet is tanulnunk - fogalmazott Gedeon József.
A gyulai színi direktor ugyanakkor hozzátette: az általuk meglátogatott fesztiválok szervezőinek hallatlan könnyebbséget jelent, hogy a gazdálkodásukat három évre előre tudják tervezni. A szabadtéri színjátszást és egyéb kulturális rendezvényeket támogató országos, megyei vagy tartományi és települési intézmények, önkormányzatok ugyanis ennyi időre előre jelzik, mennyi pénzt adnak az adott rendezvényt szervező, szinte mindig nonprofit elven műküdő társaságnak. Gedeon József szerint magyar körülmények között nagy előrelépésnek tekinthető, hogy gyulai teátrum esetében a város önkormányzata hasonló vállalást tett, még ha csak két évre is. A színházigazgató arra is felhívta a figyelmet: a nyugat-európai államokban az idegenforgalmi alapokból is támogatják a szabadtéri színházakat és fesztiválokat. Felmérték ugyanis, hogy a rendezvényre ellátogató turisták a jegyárnak többszörösét költik el az adott városban, vagyis kijelenthető, hogy a nyári színház turizmusnövelő tényező - húzta alá Gedeon József.

A bal parton találkoznak az alkotók
A Gyulai és a Sarkadi Alkotókör ebben az évben ismét megrendezi az (ALKOTÓ)Körösök elnevezésű közös rendezvényt - tájékoztatta lapunkat Mocsár József, a gyulai alkotók közösségének titkára. A két szervezet tavaly augusztusban hozta elôször tetô alá a közös performance-jellegű kiállítást. Pontosabban ez a megfogalmazás így nem is helyes, hiszen a tavalyi rendezvényt a szabad ég alatt, a Fekete-Körös mentén tartották. Idén sem lesz ez másként, a helyszín ezúttal is a Fekete-Körös partja, annyi változás történt csupán, hogy ezúttal a folyó bal partján - az érthetôség kedvéért: a gyulai oldalon - randevúznak a két város alkotói.
A kulturális találkozót szervezô alkotóköröket ebben az évben is a szándék vezéreli, mint tavaly: közelebb hozni egymáshoz a két várost, a két város alkotóit. Ezzel is magyarázható, hogy a Sarkad és Gyula határát képezô folyót választották a ?tárlat" helyszínéül. Változást jelent az is, hogy a tavalyival szemben idén hosszabb lesz a program, a képzôművészek, fotósok és a műveiket ismét tárgyiasult formában megjeleníteni kötelesek irodalmárok mellett zenei és énekes ?műsorszámok" is lesznek.
Az idei (ALKOTÓ)Körösök tárlatot - a két szervezet vezetôinek hétvégi egyeztetése alapján - augusztus 5-én rendezik meg, a programokra 200 ezer forintos pályázati pénzt is szeretnének elnyerni a szervezôk. Mint azt Mocsár József lapunknak elmondta, reményeik szerint az (ALKOTÓ)Körösök néhány év múlva a város egyik idegenforgalmi nevezetessége lehet. Az ugyanis bizonyos, hogy lesz folytatás, a jövô évi programok anyagi alapjainak biztosítása érdekében az idei tárlat közönségnek legjobban tetszô darabjait elárverezik.

Művészeti képzés indul Sarkadon
Bár a helyi Bartók Béla Művelődési Központ már 1997-ben kezdeményezte egy alapfokú művészeti iskola beindítását a városban - hasonló intézmény működik a közeli Gyulán is -, 1998-ban a kezdeti támogató hozzáállás után a város vezetése nem támogatta annak beindítását. Az akkori döntésnek főként pénzügyi okai voltak, a képviselők is egyetértettek a művészeti képzés fontosságával, ám az előzetes számításoknál jóval nagyobb költséggel járt volna az iskola beindítása, így a képviselők akkor elálltak a kezdeményezés megvalósításától.
Most azonban immár bizonyosnak mondható, hogy ez év őszétől Sarkadon is lesz művészeti képzés. Az önkormányzatot ugyanis ez év tavaszán Czirok Mihály zenetanár kereste meg, aki korábban a vésztői művelődési ház igazgatója, majd az okányi művészeti iskola szakmai igazgatóhelyettese volt. Ő felvállalta, hogy magánszemélyként megalapít egy, a tervek szerint hat tanszakkal működő művészeti alapiskolát, ám az alapításhoz kérte az önkormányzat támogatását. Az alapításhoz ugyanis számításai szerint 2,7-3 millió forint szükséges, ezzel szemben mindössze 1,2 millió forint áll a rendelkezésére. A várostól így 1,5 millió forintot kért visszatérítendő kamatmentes támogatásként. A pénzre, amelyből a képzéshez szükséges felszereléseket kívánja megvásárolni, visszafizetési garanciát vállalt, emellett az iskolának otthont adó önkormányzati intézménynek évi 700 ezer forintos bérleti díjat fizetni.
A képviselő-testület legutóbbi ülésén a városatyák úgy döntöttek, hogy több lehetséges ingatlanból az 1. Számú Általános Iskolában biztosítanak lehetőségek a művészeti oktatás beindítására. A város a másfélmillió forintos támogatást is megszavazta az iskola beindítására. Egyelőre úgy tűnik hát, nincs semmi akadálya annak, hogy szeptember 10-én Sarkadon is megkezdje működését az alapfokú művészeti iskola.

Török turnéra indulnak a gyulai táncosok
Törökországban lép fel az elkövetkezendô napokban a gyulai Cimbora Néptáncegyüttes. Az ifjú táncosok május 11-én indulnak el Európa és Ázsia határára és 12 napot töltenek az "oszmán birodalomban". Az Erkel Ferenc Általános Művelôdési Központ keretein belül működô táncegyüttes - amelynek tagjai az ugyancsak a művelôdési központhoz tartozó gyulai Alapfokú Művészeti Iskola néptánc tagozatának legjobb tanulói is - a szűkön vett kéthetes turné során két városban lépnek majd fel.
A vendégszereplések sorozata a valóban a két kontinens kapujának számító Isztambulban kezdôdik, ahol egy háromnapos nemzetközi fesztivál egyik résztvevôje lesz a gyulai csoport is. Az ország egykori fôvárosában ezt követôen Aydin városába utazik a fürdôvárosi táncosok küldöttsége. Ezen a helyszínen egy nagyobb szabású nemzetközi folklórfesztiválon képviselik nemcsak szűkebb hazájukat, hanem Magyarországot is. A gyulaiak turnéjának megvalósulásához a szülô áldozatkész anyagi hozzájárulása mellett szükség volt a Körös Néptáncalapítvány, a gyulai önkormányzat idegenforgalmi bizottsága és a művelôdési központ támogatására is.
A Cimbora három táncosa - egy pár és egy szólótáncos - a hétvégén is színre lépett. A táncosok Egerben vettek részt az Országos Szólótánc-fesztiválon, ahol azonban a mintegy száz résztvevô közül - a legfiatalabb versenyzôkként - nem sikerült a 14 díjazott közé kerülniük.

Egy üveg kidobott bor
Rád mindig lesz egy liter borom - ez volt az elsô beszélgetésetek, közben bort ittatok, kellemes ízű fehérbort. Vincento azt állította, hogy Szôke Mátyás Gyöngyös-környéki pincéjébôl származik, te erre nem tudtál mit mondani, nem tudtad, komolyan beszél-e Vicento vagy sem, a távol-keleti kisétteremtôl, ahol ültetek annyira távolinak tűnt a Gyöngyös-környéki bor. Másrészt persze, romboljuk le gyorsan még emlékeinkben is az illúzióinkat, a távol-keleti kisétterem azért mégiscsak itt volt, egy ugrásnyira a volt lakásodtól, az ablakából épphogy nem láthattad azt az unalmas betonrengeteget, ahol laktál.
Persze most is egy unalmas betonrengetegben laksz, egy még unalmasabban és még nagyobban, fenn egy hegy tetején. Mint egy zsarnok földesúr zordon kastélya, úgy mered le az alant elterülô városra a panelekkel teljesen átburjánzott hegy. Legalábbis ezt a némileg képzavaros, ám nagyon találó képet festette le egy Alföldrôl jött barátod egy esti poharazgatás után. Az alföldi embered - ahogyan az otthoniakat nevezted egy idô után - persze már nem Vincento, Vincento Barát volt, amíg lehetett, de az ilyen ember már soha nem lehet utána barát. Persze igazából nem is az emberrel van a baj, hanem a szituációval, Petri egyik verssora jut eszedbe, illetve ez az, hogy nem jut eszedbe. Pedig tudod, melyik vers, emlékszel, hogy az oldal közepén van, méghozzá a páros oldalon a könyvben, csak maga a szöveg nem jut eszedbe, ami pedig azért fontosabb lenne, mint az, hogy melyik oldalon található a könyvben. Valami arról, hogy önpusztítók vagyunk, "kimódoljuk", igen, ez a szó szerepel itt, illetve ott, azon az emlékeinkben fel nem lelhetô oldalon.
A "kimódoljukra" azért is emlékszel ilyen erôsen, mert azt is Vincentótól hallottad elôször. Azt hitted, magától tud ilyen szavakat - persze akkor 17 éves fejjel azt sem gondoltad végig igazán, honnan tudhatna "magától" szavakat, általában nem gondolkodtál az élet dolgain -, így kicsit elkenôdtél, amikor megmutatta a könyvben azt a verset - a legjobb magyar szerelmes vers, mondta, és igaza volt -, amirôl azt hitted, mindig emlékezni fogsz rá. Persze Vincentóról is azt hitted, mindig együtt lesztek, és aztán mostmár se ô, se a vers. Csak a liter bor maradt meg. Illetve az a bor, az nem maradt meg, egyszer, amikor hazaértél, az albérlôtársad cédulája várt, hogy nagyon kellett neki a bor, de ígéri, visszaadja. Azt, hogy "nagyon kellett", nem kellett magyarázni, az ebédlôasztalon felejtett óvszeres doboz mindennél többet mondott el. A bort természetesen nem adta vissza a srác, nem is vártad túlzottan, a következô héten elutaztál Gyöngyösre és ha nem is túl könnyen, de sikerült nyomára akadnod Szôke Mátyás borának.
Vincento Szôke Mátyás-bora, ami persze nem az övé volt, de az öncsalásnak egy bizonyos fokán, ahová te már a Vincentóval való kapcsolatod végén is eljutottál, ez végülis már mindegy volt, szóval a Szôke Mátyás-bor sokáig ott állt a polcodon. Ott volt az üveg alatt a Petri-kötet is, hozzá sem nyúltál, mióta szakítottatok, Petrit persze olvasol most is, de vettél egy másik könyvet, "abba többé nem lapozok bele", talán ez volt az egyetlen fogadalmad, amikor elhagytad.
Elhagytad - szinte nincs olyan nap, hogy ne gondolnál arra: igazából ô hagyott el. Formálisan persze te, egyik nap összeszedted a kis garzonból a cuccodat, mire hazaérkezett, már el is pakoltál egy barátodhoz. Aznap még szeretkezni akart, nem tudtad, miért, érezted rajta az idegen nô szagát. Nem tudtad, melyikét, meg akkorra már nem is tartottad számon, mikor kivel csalt éppen meg. Aztán visszatért hozzád és te újra és újra elhitetted magaddal, hogy azért, mert téged szeret. Persze nem így volt, téged sem szeretett, magát szerette, te csak azért kellettél neki, mert elviselted, amit más nem viselt volna el. És mert nem is kellett, hogy hazudjon neked, hiszen hazudtál te magadnak - helyette is.
Vincentóval soha többé nem találkoztál. Egyszer-kétszer még láttad a városban, fôleg éjszakai szórakozóhelyeken. Mindig más nôvel volt és mindig gondosan ügyelt arra, hogy ne láthasson meg téged. Mikor elköltöztél ide, azt hitted nem látod többé, maradnak a szép és kevésbé szép emlékek, gondoltad. Aztán egyszer mégiscsak láttad még, alföldi embered hozott magával egy pornóvideót, a cicomás borítón ott volt Vincento képe is. Belenéztetek, a srác csak önmagát adta, állapítottad meg. Olyannyira, hogy egyszerre ismerôs szavak ütötték meg a füled: "rád mindig lesz egy liter borom", hallottad Vincento hódító hangját. Aznap este a bort, ahogyan ott állt, nem is tudod már, mióta, kidobtad az ablakon, le a tizedikrôl. És kidobtál vele mindent, ami Vincento volt.
Haász János

Kenyeret, cirkuszt, Gladiátort - májusi kínálat a mozikban
A 2000-es esztendő első igazán nagyszabású filmje immár látható a hazai mozikban is : májusban lesz a premierje a Szárnyas fejvadász, A nyolcadik utas a halál és más sikerek alkotójának új moziját. Ridley Scott a jövő és a fantázia világából ezúttal nagyot ugrik térben és időben: az ókori Rómába, a gladiátorok világába vezeti a nézőt. A Gladiátor című filmet igen komoly büdzsével forgatták. Néhány jellemző adat: a csatajeleneteket Angliában, a vadállatokat is felvonultató harci epizódokat Marokkóban vették fel, míg a hollywoodi stáb Máltán szinte egy az egyben rekonstruálta a Colosseumot, illetve Róma egy részletét, nem beszélve a grandiózus jelenetekben felvonuló több ezer statisztáról és több száz idomított vadállatról.
A Római Birodalom, Krisztus után 180-ban játszódó Gladiátor az alkotók szerint a bátorság és a bosszú története. Russell Crowe alakítja Maximust, a római hadvezért, akit a féltékeny trónörökös, Commodus (Joaquin Phoenix) száműzet és elad rabszolgának. Maximust kiképezik gladiátornak, visszatér Rómába és bosszút akar állni családja legyilkolásáért Commoduson, aki már római császár. Bosszújához Maximusnak a nép kegyeit kell megnyernie azáltal, hogy ő lesz a legnagyobb hős az egész Birodalomban - mindez sikerül is neki a "cirkuszt és kenyeret a népnek" korában.
Bruce Willis ismét bérgyilkost játszik. Talán még emlékeznek a filmrajongók a Sakál-beli kitűnő alakításra, nos, májustól látható új mozijában, a Bérgyilkos a szomszédom-ban ismét a rossz oldalra téved a neves hollywoodi sztár. A helyszín Montreal, ahol csendesen éldegél Nicholas Oseransky fogorvos kikapós feleségével, Sophie-val, aki nem elég, hogy boldog-boldogtalannal csalja, elveri a pénzét, de még válni sem akar. Hősünk egy napon megtudja, hogy szomszédja Jimmy Tudeski a chicagói maffia ex-ítéletvégrehajtója. A szálak egyre bonyolultabbá válnak: az asszony a fogorvost akarja megöletni, bérgyilkosunk egy kelet-európai keresztapát üldöz adóssága miatt, a fogorvos pedig szemet vet Jimmy feleségére...
Sztárparádé, egyben kellemes könnyű nyári filmélmény lehet a Női vonalak című film, melynek érdekessége, hogy rendezője Diane Keaton, az egyik főszereplő. További sztárjai a Női vonalaknak: Meg Ryan, Lisa Kudrow és Walter Matthau. A történet hőse három nővér, akiket az hoz össze ismét, hogy életművész édesapjuk kórházba kerül, már csak napjai vannak csak hátra. Ijedtségre azonban semmi ok, a filmben elsősorban a humor játszik főszerepet.
Figyelemre méltó alkotás még a májusi kínálatból a Tökalsó című film, melynek főszereplője az ismert komikus, Rob Schneider, aki ezúttal akváriumtisztítóból lett dzsigolókén játszik nevetőizmainkkal. Az általa alakított Deuce Bigalow-t összehoza a sors Antoine Laconte osztály felüli dzsigoló. Ennek a selyemfiúnak mindene megvan: gyönyörű autók, gyönyörű nők és ami Deuce-t teljesen elbűvöli: egy álomszép akvárium a legmodernebb berendezésekkel. A dzsigolónak el kell utaznia, így Deuce-t kéri meg, hogy viselje gondját az akváriumnak és vigyázzon a lakásra, tehet, amit akar, csak vegye fel a telefont. Deuce kényelembe helyezi magát a luxuslakásban és boldogan gondozza a halakat, amikor mégis megtörténik a baj: tévedésből mégis felveszi a telefont és ezzel megkezdődik dzsigoló-kerrierje, mely meglehetősen borzalmas, egyben mulatságos kalandokba sodorja.

Az idén is lesz magyarságtábor
A megyei szellemi kincseinek bemutatása lesz a központi témája a millenniumi, sorrendben ötödik orosházi ifjúsági magyarságtárbornak - tájékoztatta lapunkat Fülöp Béla, a szervező Helios Alapítvány elnöke. A millecentenárium éve, 1996 óta tartó egyhetes rendezvénysorozatokon Békés megyei városok és községek erdélyi testvértelepüléseiről - egyebek közt Nagykárolyról, Szilágysomlyóról, Uzonból, Gyergyószentmiklósról - érkezett fiatalok vesznek részt.
Az idei, július 9-étől július 14-éig tartó magyarságtábor természetesen a millennium jegyében telik, elsősorban a Viharsarokhoz kötődő legfontosabb írókat, költőket, képzőművészeket és más alkotókat kívánják bemutatni a magyar ajkú erdélyi fiataloknak. A tervek közt főként előadások, kirándulások és más kulturális rendezvények szerepelnek, ám több tervezett program végrehajtása nagyban függ a támogatásoktól - tudtuk meg Fülöp Bélától, aki elmondta még: az orosházi önkormányzat jóvoltából biztosított a szállás és az étkezés, valamint részben az utaztatás. A főszervező bízik benne, hogy korábbi támogatóik a millennium évében is felvállalják a magyarságtábor ügyét. A Helios Alapítvány számlaszáma: KHB 10402647-26411895-00000000.

Ifjú hagyományőrzők találkoztak a hétvégén
Több mint háromszáz táncos koptatta szombaton délután a Petőfi Művelődési Központ parkettjét a Békés Megyei Gyermek Néptáncosok IV. Orosházi Találkozóján. A rendezvényen tizenhárom - egyebek közt békéscsabai, almáskamarási, csanádapácai, mezőhegyesi és helyi - gyermek néptánccsoport mutatta be produkcióját nagy sikerrel, majd a Csaba Néptáncegyüttes ajándékműsorát tapsolhatta meg a közönség.
A hagyományos bemutató mellett a jelenlévőket gyermek- és felnőtt táncház várta, melyeken az orosházi Tekergő és a gyomaendrődi Suttyomba zenekarok húzták a talpalávalót. Ezzel párhuzamosan a művelődési ház előcsarnokában az érdeklődők népi kézműves mesterségek és játékok bemutatóját tekinthették meg.
A nagy sikerű rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Csaba Kulturális Egyesület és a helyi önkormányzat támogatta.

Békés megye egy kis eurorégió
Beszélgetés Elek Tiborral, a békéscsabai Bárka főszerkesztőjével
A szerkesztők bíznak abban, hogy a regionalitás és az egyetemesség a minség- és értékelv szemlélet- és gondolkodásmód keretei között nincs feloldhatatlan ellentmondásban egymással. A látszólagos lokális érdekeltség témáknak és a térségben él, ide kötd szerzőknek a vidéki folyóiratok többségénél hangsúlyosabb szerepeltetésével ezt bizonyítani is próbáljuk ? vallott a szerkesztés elveirl a Békéscsabán megjelen irodalmi, mvészeti és társadalomtudományi folyóirat, a Bárka fszerkesztje, Elek Tibor. Ehhez hozzátette: a regionális, eurorégiós kapcsolatépítésbl mindenképpen kiveszik a részüket, ezért nagyváradi, aradi és újvidéki folyóiratokkal rendszeres munkakapcsolatot építenek ki, s ennek nyomán kölcsönösen átveszik és lefordítják a másik lap legfontosabb idevágó publikációit.
Az idén nyolcadik évfolyamát taposó Bárka első száma 1993-ban jelent meg a Tevan Kiadó gondozásában. A könyvkiadó két akkori vezetje Cs. Tóth János és Kántor Zsolt az els szám megjelenésétl 1997-ig különböz okok miatt csak évi egy-két, esetleg három szám megjelenését tudta elérni. Három évvel ezeltt kapcsolódott be a kiadásba a Békés Megyei Könyvtár, megersítve a szerkeszti gárdát és a lap anyagi hátterét, ettől kezdve biztosított volt az évenként négy megjelenés. Az idén újabb előrelépés szemtanúi lehetnek a folyóirat Békés megyei és megyén kívüli olvasói, ugyanis hat lapszám megjelenését tervezi a tavaly csaknem teljesen megújult szerkesztőség, amelynek munkáját az addig helyettesi rangban tényked Elek Tibor vette át, főmunkatársa az alapításnál bábáskodó Kántor Zsolt lett, szerkesztőként a fiatal, ám egyre rangosabb elismeréseket elér Grecsó Krisztián segíti a munkát. Ebben az évben tartalmi és formai megújulás is kíséri az egyre gyakoribb megjelenést. A lap külcsínét Lonovics László képzőművész finomította, miközben a szerkesztk jól érzékelhet szerkezeti változásokat hajtottak végre.
A szerkesztőség egésze az egyetemes magyar kultúrában gondolkodik, egyúttal arra törekszik, hogy a Bárka nyitott és befogadókész legyen minden érték iránt, tekintet nélkül korra, nemre, származásra és lakhelyre, az uralkodó és háttérbe szorított kánonokhoz, a különböz mvészeti irányzatokhoz, csoportokhoz való tartozásra ? mondta a főszerkesztő. Megfogalmazása szerint tudatos kánontörés a céljuk, az irodalmi és mvészeti vizeink keresztül-kasul hajózása, egyben olyan termékeny eklektika létrehozása a Bárka keretein belül, amely a különböz szemlélet- és beszédmódokat, formaelvek szerint létrejött alkotásokat szükségszeren dialóguskényszerbe hozza egymással. Ez pedig sem a szerzknek, sem az olvasóknak nem lehet ellenére.
Lapunk felvetésére a békéscsabai folyóirat főszerkesztje kifejtette: a vidéki megyeszékhelyeken való lapkészítés meglehetős egyformaságot mutat országszerte, függetlenül attól, hogy dunántúli vagy dél-alföldi városról van szó. Azok a vidéki központok vannak kétségtelen előnyben, ahol a bölcsészképzés folyik, mint Szegeden, Pécsett vagy Debrecenben, mert a szerkesztők itt jóval erősebb szellemi háttérre támaszkodhatnak. - Ezt a hátrányukat a szerkesztség mozgékonyságával és aktivitásával próbáljuk ellensúlyozni: Budapesten és Szegeden mutatkoztunk be nemrégiben, kézirataink egy részét is ezekből a szellemi központokból szerezzük be ? mondta Elek Tibor. A főszerkeszt szerint sem az országhatáron belüli régiós, sem az azokon átnyúló eurorégiós gondolkodás nem mélyült még el, abból egyelre az értelmiség is keveset érez. A szerkesztség vezetje elmondta, Békés megye nemzetiségeinek gazdagságával kis megszorítással felfogható egy parányi eurorégiónak, ahol magyarok, románok, szerbek, cigányok és szlovákok élnek békében egymással. - A határ mellettiségnek, a népek és nemzetek egymás mellett élésének mindenképpen színteret adunk lapunkban, a magunk módján szeretnénk elsegíteni azt, hogy mind jobban megismerjék egymást azok, akik földrajzi értelemben is csak karnyújtásnyira élnek egymástól ? mondta Elek Tibor. Ugyanakkor nem tagadta, hogy az egymás megismeréséhez vezet út a Duna-Körös-Maros-Tisza, három országot érint hatmilliós régiójában hosszú lesz.
Mindenesetre az első lépéseket már megtették, Bárka idei első számának Műhely rovatában Integráció a magyar-román-szerb határ mentén címmel Borzák Anita tollából olvasni elemzést térségünk eurorégiós együttműködés célkitzéseiről. Ha más értelemben is, de az egymás mellett élés izgalmas kérdéseit boncolgatta a legutóbbi lapszámban Jármi József, aki békéscsabai példán keresztül mutatta be a helyi szlovákság asszimilációját. Teljességgel hasonló témakört járt ugyanitt körül Rückné Kádár Judit, aki Mezberény példáján a magyarországi németek sajátos identitásáról ír.
A Bárka külföldi kapcsolatépítéseinek legkézenfekvbb színtere Erdély és a Vajdaság. Ugyanakkor tény, hogy egyelőre jóval szorosabb a temesvári, aradi, nagyváradi, újvidéki és nagybecskereki magyar alkotókkal a kapcsolatuk, mint az ottani szerbekkel vagy románokkal. - Sajnos azt kell mondanom, hogy a nagyon kis számú honi románság értelmisége nem tudja felvállalni a közvetítőszerepet abban, hogy az élvonalbeli bukaresti írókra és társadalomtudósokra ráirányítsa a magyar, s benne a Békés megyei közvélemény figyelmét - mondta Elek Tibor. Ennek ellenére a sokat hangoztatott eurorégiós irodalmi együttműködésben előremutató, hogy a Bárka idei második száma a neves román lírikus, Lucian Vasiliu verseiben közöl rövid válogatást.
A szerkesztők sz elejére egy tematikus számot terveznek, amely megjelenését tekintve a negyedik lesz 2000-ben. Ebben Ezer éve a Körösök völgyében címmel milleneumi összeállításban próbálják meg felvillantani, hogy mit adott az elmúlt évezredben ez a régió a magyarságnak és a világnak a kultúra, a mvészetek és a tudomány területén.
Bod Tamás

Száz éve hunyt el Munkácsy
Munkácsy Mihály halálának századik évfordulója alkalmából emlékülést rendezett Gyulán a város önkormányzata, az Implom József Alapítvány és a Mogyoróssy János Városi Könyvtár, szerdán az intézmény előadótermében. Az ülésen - melyet követően a városban lévő Munkácsy-emléktáblát is megkoszorúzták a tanácskozás résztvevői - Gyarmati Gabriella művészettörténész a Kohán Képtár vezetője "Munkácsy művészete" címmel képes előadást tartott. Az emlékülésen beszédet mondott dr. Czeglédi Imre nyugalmazott múzeumigazgató, Munkácsy életének és pályfutásának kutatója is, aki a száz éve elhunyt festőzseni gyulai kapcsolatait ismertette meg az érdeklődőkkel.
Mint tudjuk Munkácsy korán árván maradt, így nagybátyjához került aki a lehetőségeihez mérten próbálta egyengetni a tehetséges fiatal művészpalánta útját - emlékeztetett a Gyulán, Aradon és Csabán töltött évekre Czeglédi Imre. Az inasévek után Munkácsy Aradra került, hiszen akkortájt kötelező volt vándorolni a megyén kívül. Szegényesen, egészségtelenül tengette életét, emiatt hamar lebetegedett. Mivel nem tudta magát eltartani, hazajött nagybátyjához aki ekkor már Gyulán lakott. Innen különböző vargabetűkkel tarkítva fedezték fel az ifjú művészt és irányították pályafutását - mondta Czeglédi Imre. Az eredményt ismerjük, száz év távlatából is halhatatlan mesterre emlékeztek a résztvevők a szerdai megemlékezésen.

Búcsú az Asia-tól
Azt hiszem, megnyitásánál csak a megszűnése volt hihetetlenebb. Hiszen már a legtöbb épeszű, józanul és körültekintő racionalitással gondolkodó ember számára az elvetélt ötletnek tűnt, hogy ázsiai, de ez még hagyján, indonéz éttermet nyisson valaki Magyarországon. Mindezt akkor, amikor még a kínai éttermeknek sem volt akkora divatja, mint ma. De ez még mindig semmi: ezt az indonéz éttermet nem a fővárosban, a Nyugat-Dunántúlon, de még csak nem is a Balatonnál akarták megnyitni. Hanem az ország egyik nagyon keleti csücskében, s mindezek tetejében egy kisvárosban, Gyulán. A korábban már említett épeszű, józanul és körültekintő racionalitással gondolkodó emberek csoportja valószínűleg ekkor egy roppant sietős legyintéssel elintézte volna a dolgot és biztonságosabb befektetést keres.
Szerencsére - sértődés ne essék - Jalecz Lajos nem tartozik az épeszű, józanul és körültekintő racionalitással gondolkodó emberek csoportjába: megnyitotta éttermét. Nemcsak hazai, hanem európai szinten is valami különlegességet jelentett ez a hely - erről az évek során különféle nációhoz tartozó ismerőseim gyakran győzködtek. A különlegesség persze egy ideig elegendő ok arra, hogy a "legmagasabb" körök is eljárjanak az étterembe, hogy legyen olyan előadóművész, aki szegedi vagy debreceni fellépése után is elutazzon Gyulára, hogy neves közéleti és politikai személyek keressék fel a vendéglőt. Jalecz Lajos azonban nem elégedett meg ennyivel: az étteremből néhány év alatt hazánk egyik legszínvonalasabb vendéglátóhelyét alakította ki. Független döntéshozók és bírák egész sora vélekedett így, a hely nemzetközi katalógusokban jelenhetett meg, a magyar gasztronómiai szaklap pályázatán három egymást követő évben is a legjobbak közé választották.
És ekkor következett a még váratlanabb fordulat: Jalecz Lajos néhány nappal a harmadik elismerés átvétele után csendesen bejelentette: kész, befejezte, bezár az ASIA. Állítja, sokkal nagyobb fába vágja fejszéjét: a tradicionális magyar ízeket szeretné megismertetni velünk, magyarokkal. Szerinte ezek már éppoly távol vannak tőlünk, mint az ázsiai ízhatások. Lehet, hogy igaza van. Lehet, hogy tényleg a csúcson kell abbahagyni. Lehet, hogy az ASIA-val mindent elért, és ezen a szinten már nem sok minden motiválta. Mindez meglehet. Egy dolog azonban biztos: az indonéz hangulat - nemcsak az ízek, hanem a színek, illatok, az egész összhatása - hiányozni fog. Valószínűleg nemcsak Gyulán és nemcsak a gyulaiaknak?H. J.

Majális könnycseppel
A kisfiú láthatóan jól érezte magát a vurstliban. Tátott szájjal és félrehajtott fejjel bámulta az ezeregyéjszakát idézô forgót, amiben a lányok sikongattak. A lányokat, szó se róla, az apuka is megbámulta, persze a kicsivel idôsebbeket, akik a majálisra beköszöntött nyári melegben leglengébb ruháikat öltötték magukra. Éppen egy a merészebbnél is merészebb dekoltázsban merült el a papa tekintete, amikor a kisfiú megrángatta a kezét: apa, apa, lôjjél nekem brumimacit. Az apuka felmordult, mint vadászat közben megzavart ragadozó, és elrántotta a kezét: hagyjál már a hülyeségeddel, tudhatnád, hogy ezeknek a puskáknak el van állítva az irányzéka! A kisfiú szemében mintha könny csillant volna meg, talán apja indulatos hangjától, talán a valóra nem váltott vágyai miatt. Egy fiatal pár közben négy lövéssel levarázsolta a hárompálcás "brumimacit". A kisfiú, látva, hogy a vágy tárgya idegen kezekbe kerül, sírva fakadt. Az apja már épp pofonra emelte kezét, amikor a lány, aki a macit kapta, odalépett és a kisfiúhoz és a zsákmány a kezébe adta. És, bár ajándékot nem illik tovább adni, a lány barátja, amikor továbbmentek, furcsamód nem tűnt szomorúnak. H. J.

Megpenészedett limonádé
Kinyújtott kezedben még ott maradt egy darabka belőle. Néha úgy érzed, ahogyan így markolod a semmit, hogy az utolsó darabka. Nem is tudod, láttad-e őt valaha is. Arra emlékszel, hogy azon az estén még felhívtad, egy könyv ürügyén, a polcodon hagyta, sok más értéktelen kacat között. Nem vette fel a telefont, az üzenetrögzítőről köszöntek vissza ezerszer hallott szavai. Pedig tudtad, hogy otthon van, a háttérből szinte hallani vélted a hangját. Biztos nincs egyedül, gondoltad, mintha nem lett volna már úgyis mindegy.
Aztán még reggel is úgy ébredtél, hogy a konyhába vetted az irányt, s már főtt a kávé, amit gépies mozdulatokkal föltették főni, amikor eszedbe jutott: kinek, minek? A kávé végül lefőtt, még mindig ott áll a kávéfőző a pulton, a kávé már biztosan penészes benne. Illetve persze nem biztosan, mert igazából azt sem tudod, lehet-e penészes a kávé. A limonádé az lehet, ez kiderült, amikor egyszer az asztal és a fal közül került elő egy pohár. Nem emlékeztetek, mikor tettétek oda, azt sem, hogy melyikőtök hagyta ott. A limonádét mindketten szerettétek, igencsak különböző ízlésvilágotoknak ez volt szinte egyetlen egyező pontja. Szóval a limonádé ott volt, megpenészedett, nem mintha ez most fontos lenne.
Mostanában persze nemcsak ez nem a fontos. Ez sem fontos, mint ahogyan semmi sem. Az utolsó könyv, amit tőle kaptál - tudtad, persze tudtad, igazából magának vette, akkor már nagyon önző volt - olvasatlanul hevert az asztalon, s az utolsó üveg konyak, amit megbontottatok, hamarosan a kávé mellé került. A szennyesben még megtaláltad egy-két ruháját, összegyűjtötted őket egy szatyorba, de nem vitted le neki. Gondoltad, majd jelentkezik érte. Nem jelentkezett. Végül mégiscsak elvitted neki.
Igen, mindig ő volt az erősebb. "Tudod, kell egy férfi a házhoz", mondogatta, s ilyenkor mindig nevetettetek. Ő volt a férfi, ez nem nemiség kérdése volt köztetek - nemcsak köztetek, az ilyen dolog soha nem nemiség kérdése, mindig a viselkedésé, az életmódé és a stílusé -, te soha nem is vágytál erre. Nemcsak ebben, előző kapcsolataidban sem. Előző kapcsolatok?, mintha a történelem előtti időkből köszönne vissza, olyan régen volt az előtte-való-előtti. Persze a szakítás után gondoltál arra, hogy felhívod, sőt, az igazság az, hogy fel is hívtad, de a lakásban egy idegen hang vette fel a telefont, egy női hang volt, de nem tudtad, van-e valakije, vagy a lakást adta el. Igazából semmit nem tudtál róla, az elmúlt három évet mintha átaludtad volna: Kriszta teljesen kitöltötte az életed. Erre persze csak a szakítás után jöttél rá, mint annyi másra is. Indaként tekeredett rád, s nem tudtad - nemcsak a szakítás után, azóta sem tudod bizonyosan -, hogy ez a túlzott szeretet vagy a túlzott féltékenység miatt volt-e így.
Mondjuk, ma már ennek sincs jelentősége. Csak olykor megállsz a fotótok előtt, az egyetlen fotó előtt, amit meghagytál magatokról. A limonádé van előttetek az asztalon, kicsit beállított a kép, nem így akartátok, de az a hülye automata hamarabb kioldott, Kriszta éppencsak, hogy felemeli a poharat, s te nyújtod érte a kezed. Ennyi látszik a fotón, de a penész már nem, csak a két, akkor még üde, fiatal lányarc, Kriszta a széles mosolyával és a te sápadt, mellette mindog sápadtnak tűnő arcod, ami, úgy érzed, azóta már meg is penészedett, ahogyan ott ülsz és nyújtod felé, nyújtod utána a kezed. És ahogyan az a gyönge női kéz, ahogy akkor, azóta is csak a semmit markolássza?
Haász János

Idei kitüntetettek: Koszorús, Verasztó, Beck
A millennium esztendejében három helyi alkotó érdemelte ki a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete által 1996-ban alapított Orosháza Kultúrájáért elismerést: Koszorús Oszkár helytörténész, Verasztó Antal költő, helytörténész és Beck Zoltán néprajzkutató. Ez utóbbi sajnos már csak posztumusz szerepel a kitüntetettek listáján, az elismerést özvegye vehette át Fetser János polgármestertől a hétvégén megrendezett díjkiosztáson az alapító egyesület idei első kerti tárlatán, a Gonda Géza - Zelenka Klára mecénás házaspár Könd utcai családi házának udvarán.
Az Orosháza Kultúrájáért elismerést korábban nem kisebb személyiségek vehették át, mint Dinnyés István karnagy, Fülöp Béla címzetes gimnáziumigazgató, író, költő, könyvkiadó, Sas Ervin költő, újságíró, valamint az Orosházi Festők Csoportja.
A nyitótárlaton F. Varga Mária kiállítását csodálhatták meg a vendégek.

Túl a térségi fordulón
Két helyszínen több mint hatvan produkciót tekintett meg vasárnap a Kultúrával a nyugat kapujában elnevezésű millenniumi fesztivál orosházi térségi elődöntőjének zsűrije és közönsége, ezek közül az ítészek huszonkét műsorszámot javasoltak továbbjutásra. A végleges döntés május végére születik meg, a megyei szakági fordulókat a nyáron tartják hat különböző településen, míg a megyei gálának kora ősszel az orosházi Petőfi Művelődési Központ ad otthont.
A Nagy Mihály megyei képviselő vezette zsűri a következő produkciókat találta a legszínvonalasabbnak. Néptánc: Sóvirág Táncegyüttes (Csóka), Harmónia Kultúrcsoport (Tótkomlós), Komlós Néptánccsoport (Tótkomlós); színjátszás, báb: Jankó János Általános Iskola 3/c. osztálya (Tótkomlós), Barátság Nyugdíjas Klub (Nagyszénás); népzene: Berbécs Zenekar (Orosháza), Szökős együttes (Csóka), Bokréta Népdalkör (Orosháza), Nagyszénási Népdalkör, Nefelejcs Népdalkör és Citerazenekar (Csorvás); vers és próza: Horváth Nikolett (Orosháza), Karasz Mónika (Tótkomlós); kórus- és szólóének: Kodály Zoltán Gyermekkórus (Orosháza), Madrigál Kórus (Orosháza), Virág Tibor (Gádoros); hangszeres zene: Polják Márk (Tótkomlós), Dorotovics Judit (Tótkomlós), Rézfúvósötös (Orosháza), Farkas Erzsébet (Tótkomlós); Béres Judit (Csorvás). A zsűri ezen túl javasolja, hogy a gerendási Szivárvány-Bétel Evangélikus Bábcsoport és a tótkomlósi Sebők Ramóna meghívást kapjon a megyei millenniumi ünnepségre.

A megye szabadulna múzeumaitól
Nem lehetetlen, hogy a Békés megyei önkormányzat a megyei múzeumi hálózat átszervezése kapcsán hozott döntése törvénysértő. A pénteken elfogadott határozat értelmében hat városnak adná vissza egy hároméves folyamat során a múzeumokat a megye. A tanácskozáson résztvevő Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke szerint ez a megoldás sérti az 1997-es kulturális alaptörvényben foglaltakat. Az érdekképviseleti szervezet vezetője elmondta: minden fórumot felhasznál a törvény betartatása érdekében.
A tervezett átalakítással a kulturális törvény megsértése mellett a megyei önkormányzat máshol is hibát követ el. A megyei közgyűlésnek ugyanis az átalakításról szóló döntés előtt előzetesen engedélyeztetést kellett volna kérni az ügyben illetékes Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetőjétől. A most kialakult helyzetben viszont Vadász lesz az, aki - legalábbis pénteki bejelentése szerint - felkeresi Rockenbauer Zoltánt, a kultusztárca vezetőjét. A KKDSZ megyei szervezetének elnöke pedig a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz fordul majd - hangzott el ugyancsak pénteken.
A megyei önkormányzat tervezete szerint egyébként a hat Békés megyei település és a megye a következő három évben közösen tartaná fenn a múzeumokat - ötven-ötven százalékban finanszírozva a költségeket -, s ezt követően kerülne át a városokhoz teljes egészében a múzeumi hálózatnak ez a része. A súlyos forráshiánnyal küszködő megyei közgyűléssel ezzel az intézkedéssel 81 millió forintot kíván megtakarítani. Talán mellékesnek tűnő, de érdekes tény: az egyik érintett város, Sarkad önkormányzata - amelynek kisgazda polgármestere egyben megyei önkormányzati vezető - három nappal a megyei döntés előtt már foglalkozott a városban működő múzeum átvételével. A városi képviselők már akkor támogatták a polgármester előterjesztését, vagyis a megye (akkor hivatalosan még nem is létező) javaslatát.

Elégedettek magukkal a szabadtéri színházak
Kétnapos közgyűlést tartott Gyulán a Szabadtéri Színházak Szövetsége. Mint azt lapunknak Gedeon József, a szervezet elnökségének tagja és ügyvezetője, valamint a Gyulai Várszínház igazgatója elmondta, az 1997-ben Budapesten megalakított szervezet a kilenc legrégebbi és legnagyobb szabadtéri színházat fogja össze. Legfontosabb feladatuk az érdekérvényesítés, de a szakmai szervezetekkel is tartják a kapcsolatot. A működés nagyon eredményesnek mutatkozik, hiszen rendszeresen tudnak találkozni, és ebben az évben valamennyi színház két-három előadást a szervezeten belüli egyik társszínházzal közösen mutat majd be.
Az elmúlt évben mintegy kétszázezren látták a produkciókat, de ebben az esztendőben a milleniumi események miatt még többen tekinthetik majd meg. A kilenc szabadtéri színház nem kevesebb mint háromszáz produkciót állít színre az idei nyári évad során, idén ezzel a gerincét alkotva a nyári szabadtéri színházi kínálatnak. A közgyűlés tehát elégedett lehet a munkával, bár a pénzügyi támogatás kevesebb az elvárhatónál. Ez azonban betudható a kultúra jelenlegi mostoha helyzetének is - vélekedett lapunk kérdésére Gedeon József.
A szervezet a gyulai közgyűlés második napján tisztújításról is döntött. A háromfős elnökséget továbbra is Koltay Gábor, a budapesti Szabadtér Színház igazgatója, Mátyás Irén, a Zsámbéki Színház vezetője és Gedeon József alkotja. A vezetőség újabb két évre kapott bizalmat, az ügyvezetői posztra is újraválasztották Gedeon Józsefet.

Kolbászra bort - csabai, gyulai, orosházi sikerek
Békéscsabai kolbászok, illetve gyulai és orosházi háziborok győzelmével végződött pénteken a második alkalommal megrendezett orosházi bor- és kolbászverseny. A megyei művelődési központ és az orosházi Petőfi Művelődési Központ közös rendezvényén a települési kertbarát körök háziversenyeinek legjobb ételei és italai mérettettek meg. A kolbászok versenyére 17 nevezés érkezett, míg a boroknál 15 féle vörös-, 26 féle fehér- és 7 féle gyümölcs- és desszertbor került a zsűri asztalára. A két bírálóbizottság - melyek elnökei voltak: Krajcsó Pál, a Békéscsabai Kolbászklub elnöke és Nagy Sándor, a Sóshalmi Borgazdaság vezetője - egyöntetűen úgy nyilatkozott, hogy rendkívül jó minőségű termékeket kóstoltak végig.
A négy kategóriában következő termelők bizonyultak a legeredményesebbnek, helyezésük sorrendjében. Kolbász: Hrabovszki György, Békéscsaba; Sóki József, Orosháza; legifjabb Jurth Béla, Gyula. Fehérbor: Hornok János, Orosháza; legifjabb Jurth Béla, Gyula; Hrabovszki György, Békéscsaba. Vörösbor: Sebestyén András, Gyula; Sajben György, Békéscsaba; Hrabovszki György, Békéscsaba. Desszert- és gyümölcsbor: Sárhegyi Lászlóné, Gyula; Hrabovszki György, Békéscsaba; Hornok János, Orosháza.
A rendezvény vendégeit természetesen kóstoló várta, a jó hangulatról pedig az orosházi népdalkör gondoskodott.

Diáknapok a Táncsicsban
Az idén négy párt szerveződött a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskolában azzal a céllal, hogy az idei diáknapokon megszerezzék a győzelmet, ezáltal ők adják az idei diákigazgatót. A szavazatok alapján a PÁRTRIX (a Mátrix és a párt kifejezésekből alkotott mozaikszó) elnevezésű formáció kampánya bizonyult a legötletesebbnek, így az ő jelöltjük, Elek Ferenc lett az iskola diákigazgatója. Második helyen az Ás(z)ok pártja végzett, őket a Jolly Joker és a VBK követte a szavazólapokon.
A diákok ezen túl a hagyományokhoz híven szavaztak a legnépszerűbb táncsicsista személyiségekre is, tanárokra, diákokra egyaránt. Az év diáklányává Petrik Andreát, diákjává Benkő Zoltánt választották. A legcsinosabb lánynak járó Miss Táncsics díjat Szőlősi Ágnes kapta meg, míg az idén a Mr. Táncsics díjat nem adták ki a sok azonos pontszámot elért jelölt miatt. Az év diákpárja ebben a tanévben Elek Ferenc és Szilágyi Anita lett. A pedagógusok közül az év tanárnőjévé Süle Margitot választották a gimnazisták, míg az év tanárja Borsi Vince lett. A legcsinosabb tanárnő címet Árusné Erős Krisztina érdemelte ki, a legsármosabb tanárrá pedig Nagy Mártont választották.
A szerda óta tartó Táncsics Napokon a hallgatókat gazdag kulturális és sportprogramok várták. Az eseménysorozat egyik fénypontja az a diákgála volt, ahol az iskolában működő művészeti csoportok mutatkoztak be társaiknak és a nagyközönségnek. A programok pénteken éjszaka diszkóval értek véget.