Belépő
A kultúra, s a kulturális szolgáltatások hada bizony áru, a magyar nép azonban még mindig ellenáll: nem igazán szeret pénzt adni érte. Minden zokszó nélkül kifizetünk egy százast egy adag fagyiért, de egy újságért sokalljuk, ugyanez a helyzet a cigi és a mozijegy, egy üveg whiskey és egy könyv vagy egy CD, és ki tudja még milyen élvezeti, illetve kulturális termékek összefüggésében.
A legszélsőségesebb, s mégis megmosolyogatóbb példát egy szórakozóhely-tulajdonos barátomtól hallottam. A klub bejáratát jegyszedők állják el: party van, a beugró háromszáz forint. A potenciális vendég vakarja a fejét, kínosan toporog:
- Nem mehetnék be jegy nélkül? Csak benéznék...
A cerberusok azonban hajthatatlanok, mire emberünk újra próbálkozik:
- Fizetek nektek valamit, ha beengedtek. Bármit, amit isztok.
A jegyszedők először felháborodnak a korrupciós kísérleten, aztán gondolnak egy nagyot: rendben. Saját zsebből befizetik a belépőt, majd a pultnál rendelnek, egy-egy felest a legdrágább töményből és egy-egy korsóval a jobbik sörből. Meghívójuk pedig zokszó nélkül fizeti ki az ezer forintot meghaladó számlát és még elégedett is magával: ma is sikerült kijátszania a rendszert. K. Gy.

Óvodai jótékonyság Gádoroson
Az utóbbi idők egyik legjobb és legsikeresebb báljaként jegyzik Gádoroson azt a minapi összejövetelt, melynek célja a helyi óvoda eszközparkjának fejlesztése volt. A rendezvény minden várakozást felülmúlt mind a hangulat, mind a részvétel, mind az adakozási kedv szempontjából.
A második alkalommal megrendezett jótékonysági bálon fellépett egyebek mellett az óvónők alkalmi társulata, valamint a helyi Pedagógus Kórus és a Némann Valéria Általános Iskola versenytáncosai, a talpalávalót pedig az orosházi Koktél Trió szolgáltatta. A több mint félszáz támogató jóvoltából minden tombola elkelt, így - az egyéni felajánlásokkal együtt - teljesült az óvodavezetés és a szülői munkaközösség régi vágya: új udvari játékokkal gazdagodott a gádorosi óvoda.

A gorillák hallgatnak
Videóajánló a kellemes unalom jegyében
Kellemes unalom fogadja áprilisban a videótékák polcain újdonságokat keresőket. Nem csak a fél éves moziforgalmazás után kazettára került filmek - Bombanő, Tágra zárt szemek, Egérút, Bigyó felügyelő - választéka tűnik szegényesnek a listát böngészve, hanem a kizárólag videón forgalmazott alkotásoké is.
A mégis figyelemre méltó alkotások közül elsőként az Ösztön címűt ajánljuk kölcsönzésre. A film több eleme emlékeztet a Bárányok hallgatnak című Oscar-díjas sikermozira, sőt a főszereplő is ugyanaz: Anthony Hopkins. A történet röviden: Ethan Powell, az elismert tudós (Anthony Hopkins) a főemlősök tanulmányozásának szentelte életét. Tudásvágya és eltökéltsége odáig hajtotta, hogy négy évre eltűnt Ruandában, és nem egyszeruen megfigyelte a hegyi gorillák életét, hanem közöttük is élt a vadonban, míg az állatok befogadták maguk közé. Egy napon a vadászok felfedezték ottlétét, a tudós váratlanul rájuk támadt és kettőt kegyetlenül meggyilkolt a készületlen emberek közül. Powell most börtönben ül, ám a rejtély - a gyilkosságok oka - továbbra is rejtély marad. A férfi ugyanis évek óta nem beszélt, és még a rá nézve lesújtó helyzet sem mozdítja ki passzivitásából. Sem a tudós elhagyott családja, sem az igazságszolgáltatás rámenős emberei nem kapnak választ kérdéseikre.
Részben Budapesten forgatták alkotói a Hazudós Jakab című filmet, nem kisebb sztárral a főszerepben, mint Robin Williams. A műfajilag nehezen behatárolható videó egy náci halálgyárban játszódik, s a dramatikus elemek mellett a humor is megjelenik benne. A történet Jákobról, a haláltábor egyik lakójáról szól, aki még ebben a véresen komoly helyzetben sem veszíti el humorérzékét, és szívesen járatja a bolondját sorstársaival. Egyszer például elhiteti környezetével, hogy a szigorú ellenorzések ellenére sikerült beszereznie egy rádiót, és rendszeresen hallgatja a felszabadító csapatok elorehaladásáról szóló híreket. Látván, hogy a füllentett jó hírek mennyi erőt adnak a többieknek, nem meri bevallani, hogy csak tréfa volt az egész, ezért folytatja a hazudozást.
Egy másik világba kalauzol a Csillagszóró című thriller. A főhős, Melba egy lakókocsiparkban él már vagy másfél évtizede férjével, Flinttel, ám csendes boldogsága egy pillanat alatt szertefoszlik, amikor rajtakapja a férjét egy másik nővel. A helyi bárban három vadidegen átutazó férfi bukkan fel, velük tart Las Vegasba, ahol egy kártyajátékon egymillió dollárt nyer. A csodálatos szerencse híre azonban hamar eljut a lakókocsiparkba is...
Végezetül egy tipp azoknak, akik az abszolút "ártalmatlan" vígjátékokat kedvelik: A veszett kutya. Dylan sokáig gondolkodik azon, hogyan ismerkedhetne meg közelebbrol a szomszédságába költözött gyönyöru francia lánnyal. Végül a leglehetetlenebb megoldás mellett dönt: elrabolja a lány kutyáját, hogy felajánlhassa a segítségét az eb keresésében. A terv beválik, összebarátkoznak, innen már csak egy lépés a közelebbi kapcsolat. A srác elhatározza tehát, hogy visszaadja a kutyust a lánynak, de a tervbe egy kis hiba csúszik. Kiderül ugyanis, hogy a fránya eb valahová elrejtette - vagy elásta - Dylan legjobb barátjának értékes gyémántgyűrűjét...

Fekve, nyomva - Deutsch nélkül
Első ízben rendezték meg az erőemelés egy speciális ága, a fekvenyomás országos diákolimpiáját. A rendezvény helyszíne nem véletlenül volt az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola tornaterme, hiszen ebben az intézményben is nagy népszerűségnek örvend a ma még extrémnek számító, ám a tervek szerint 2004-re olimpiai sportág. Az orosházi eseményre 25 hazai középiskola mintegy másfélszáz tanulója - fiúk, lányok vegyesen - nyújtotta be jelentkezését.
Az eredetileg beharangozott ifjúsági és sportminiszter, Deutsch Tamás egyéb elfoglaltságai miatt nem volt jelen a megnyitóünnepségen, helyette Szakács Imre politikai államtitkár köszöntötte az ifjú fekvenyomókat. Beszédében hangsúlyozta: az ISM mindent megtesz azért, hogy a hazai iskolákban nagyobb szerepet kapjon a testnevelés, s felkarol minden olyan kezdeményezést, mely a fiatalok egészséges életmódját segíti elő. Ennek jegyében élvezte a pénteki diákolimpia a tárca támogatását a Sporttal a drog ellen mozgalom jegyében. A verseny fővédnöke volt még és személyesen köszöntötte a résztvevőket Norbert Wallauch, az erőemelők nemzetközi szervezetének elnöke.

Apró húsvéti ajándékok
Húsvét volt, a feltámadás, az újrakezdés napja. Elég későn, mint most. A gólyák már régen visszaköltöztek az Alíz háza előtt álló villanykaróra, sőt, az egyik napon már egy tojást is láttál kihullani a fészekből. Alíz persze nem Alíz volt, hanem Edina, de az "Edina olyan hülye név", ebben már az első találkozásotok alkalmával megegyeztetek, "az Alíz sokkal szebb". Ezt már csak te mondtad, aztán maradt egy kis szünet köztetek, mintha a levegőben megdermedtek volna a szavak és hozzád hasonlóan ők sem tudták volna, hogy mit is akarnak tulajdonképpen maguktól. Edina-Alíz volt talán a legkevésbé zavarban, neked viszont még az általa készített teát is sikerült magadra öntenek.
Pontosabban félrenyelted ivás közben, aztán meg addig próbáltad visszafolytani a köhögést, hogy a végén szinte robbanásszerűen terítette be a szobát. Edina-Alízt elkerülte, de a falat nem, meg persze jutott egy kicsi a könyvekre is. Ráadásul nem is szeretted a teát, csak a lány kedvéért ittál, "most vettem egy újfajta teakeveréket, remélem ízleni fog", mondta, "úgy tudom, szereted". Na, ezek után már nem mondhattad, hogy nem szereted vagy azt, hogy nem kérsz.
Alízt, merthogy ez a név aztán rajtamaradt - bár kezdetben gyakran kérdezgette, milyen nagy szerelmedet hívták így, s te hiába győzködted, hogy egyszerűen csak szépnek tartod ezt a nevet (azt nem merted bevallani, hogy az Alice Csodaországban miatt is, olyan gyerekesnek érezted) -, szóval Alízt azóta sem láttad. Tavasz volt akkor is, amikor először találkoztatok és egy év után tavasz akkor is, amikor elveszítetted. Csak "munkakapcsolat" volt köztetek, ahogy sokáig zavart arccal magyarázkodtál barátaidnak: Alíznak (aki persze akkor még csak Edina volt) egy szakdolgozatra volt szüksége. Te tanszékvezetői engedéllyel hirdettél a tanszéki hirdetőn "korrepetálást" , amiről a tanszékvezető kivételével valószínűleg mindenki tudta, hogy mit takar. Így találkoztatok.
A "munkakapcsolat" sokáig tartott, szinte mindennap találkoztatok, megbeszélni valami apróbb részletet; talán soha nem írtál még olyan konzultatív módon dolgozatot, mint akkor. És persze olyan olcsón se, de ez már csak most, így utólag jut eszedbe. Akkor nem volt fontos a pénz, holott sokkal-sokkal kevesebb volt belőle, mint ma. Talán azért, mert nem volt fontos - egészíted ki saját gondolatmeneted, ahogy végigmész azon az úton, amelyen mindig hozzá siettél. A gólyafészek még most is ott van a villanykarón, de üres. Mint ahogyan üresnek tűnik a város is: a bolt, ahonnan a kölcsönkapott kismotorral a szádban fogva vitted a vörösrózsát Alíznak, már bezárt; a teret, ahol esténként találkoztatok, benőtte egy csupaüveg pláza és a kisétterem is megszűnt, ahol zúzapörköltet evett és sört ivott hozzá, miközben te a dolgozat mind apróbb és mind jelentéktelenebb részleteiről beszéltél és csak olcsó bort ittál, mert persze akkor is ki volt számolva a pénzed, mint szinte mindig, szóval a kisétterem is bezárt, hamburgert árulnak a helyén.
És persze nincs már Alíz sem. Egy éven át készült a szakdolgozat, húsvétkor adtad át. Mosolyogtál és, mint ahogyan hónapokon át az éttermekben, gálánsan közölted: a vendégem vagy, ez a húsvéti ajándék. Még át is kötötted egy szalaggal. Alíz mosolygott és irtózatos zavarban volt, ezt jó volt látni. Végül elpirult arccal megcsókolt. Persze csak az arcodat, kellemes kölni illata csapta meg orrodat, mikor hozzádhajolt. Aztán sokáig áltatok ott, csendben, ahogyan egy évvel korábban, amikor azon a bizonyos húsvéton elnevezted őt, majd teleköpted teával a falát és egy háromezer forintos angol nyelvű szakkönyvet. "Te vagy a legjobb ember, akivel találkoztam", mondta búcsúzóul és megsimogatta arcodat. A ház előtt már ott állt ezüstszürke Mercedesével Lali, Alíz vőlegénye, de akkor nem érezted a keserű dühöt, hogy miért ő és miért nem te. Akkor egyszerre robbant szét és roppant össze a szíved: megkaptál Alízból mindent, amit kaphattál - és abban a pillanatban el is veszítetted. Húsvét volt, a feltámadás, az újrakezdés napja.
Haász János

Prieger és csapata
Békés megyét is érinti napjaink egyik legkorszerűbb hangzású zenekara, az underground tánczenét játszó Anima Sound System turnéja. A szombathelyi csapat április 22-én, szombaton este 22 órától a szarvasi Granárium-Zebra Klubban mutatja be vadonatúj albumát, a Gipsy Sound Clash-t, valamint az ugyancsak nemrégiben megjelent Közel a szerelemhez című filmzene-lemezt. Az Anima Sound System 1995-ben alakult a vasi megyeszékhelyen, jelenlegi tagjai: Prieger Zsolt, Prieger Szabolcs, Németh Gergely, Németh Judit, dj. Mangó, Angler Ákos. Az elmúlt öt esztendőben az Anima Sound System öt nagylemezt - Shalom, Hungarian Astronaut, Mariguana Cha-cha-cha, Közel a szerelemhez, Gipsy Songs Clash - és két maxit - 68 Remixes és Bujdosó - jelentetett meg.

Star Wars-t fújnak az árvízkárosultakért
A tiszai árvíz károsultjainak ajánlja fel húsvéti koncertje bevételét a Tótkomlósi Gyermek Fúvószenekar, illetve a MOL Rt. Tótkomlósi Ifjúsági Fúvószenekar - tudtuk meg Krcsméri Jánostól, a két együttes vezetőjétől, a helyi zeneiskola vezetőjétől. A húsvéti hangversenyt április 22-én, szombaton este 19 órakor tartják meg a komlósi J. G. Tajovszky Művelődési Központban. A zenekarok egyebek közt Bartók Béla, Hidas Frigyes, Erkel Ferenc, Kacsóh Pongrác, Lehár Ferenc klasszikus dallamait idézik fel a színpadon, de olyan népszerű melódiák is felcsendülnek fúvós átiratban, mint például a Csillagok háborúja című kultuszfilm zenéje. A zenekarokat Forró Gyula és Krcsméri János dirigálja. Az érdeklődők háromszáz forintért válthatnak jegyet a szombat esti koncertre.

Müller és a fotográfia mai helyzete
Az 1913-ban Orosházán született, s ez év első napjaiban Spanyolországban elhunyt Müller Miklósra emlékezett péntek esti összejövetelén a nemrégiben alapított Képtárbarátok Köre. Előadóként Lengyel Andrást, az Egy nagy magyar fotográfus: Müller Miklós című kötet szerzőjét köszönthették a művész tisztelői. Lengyel András hangsúlyozta: a harmincas évek joghallgatójából elsősorban a korabeli gazdasági helyzet formált szociofotóst, így tulajdonképpen a szülővárosában ért hatások révén indult meg a világhír felé. Hazalátogatva ugyanis szembesült a mérhetetlen szegénységgel, mely kialakította sajátos látásmódját. Később pedig a zsidóüldözések hatására vált még inkább nyitottá az elnyomottakkal szemben. A Müller-megemlékezés második részében tartalmas beszélgetés alakult ki a résztvevők között, melyen nem csak a művész alakja került szóba, hanem a fotográfia mai helyzete is, különösen a mozgókép és a digitális technológiák korában. Többen megállapították: manapság egy fotós számára több lehetőség adódik a szélesebb nyilvánosságra kerülésre, hiszen a korabelinél jóval gazdagabb a sajtópaletta. Ám éppen a mérhetetlen információtömeg az oka annak, hogy a szociofotó nem vált ki olyan hatást, mint évtizedekkel ezelőtt.

Holtverseny sarkadi és gyulai versmondók között
Sarkadi és gyulai versmondók sikerével zárult szombaton Orosházán a kilencedik alkalommal megrendezett megyei József Attila Szavalóverseny. Az orosházi MSZP, valamint több helyi kulturális alapítvány és egyesület közös felhívására 27-en jelentkeztek a megye több pontjáról múlt, vagy e századi versekkel és prózákkal. Az öttagú zsűri elnöke, Bertáné Halász Edit értékelésében hangsúlyozta: kiemelkedő produkciókat mutatott be főként középiskolásokból álló mezőny, melyhez hozzájárult az előadott művek igényes kiválasztása. Az első helyet megosztva adták ki az ítészek a Szilágyi Domokos-verset szavaló sarkadi Bondár Katinkának és a Simonyi Imre-művet választó gyulai Tóth Tibornak. Második helyezést ért el a tótkomlósi Varró Zsuzsanna, aki Karinthy Frigyes egy versét mondta el, míg a harmadik helyezéssel járó elismerést az ugyancsak gyulai Vízhányó Katalin vihette haza Sinka István egy remekművének interpretálásáért. A felnőtt kategóriában két induló közül a nagyszénási Kaczkó Mária szerezte meg az első, Földesi Annamária a második helyezést. A hagyományokhoz híven az idén is találkozott a zsűri és a közönség értékítélete: Bondár Katinkát találták a legjobbnak a nézők és a jelenlévő versmondók.

Bánatos a szívem
A közelmúltban értékes néprajzi munka jelent meg Tótkomlóson: Miroslav Brna, a helyi szlovák iskola vendégtanára szerkesztésében adta ki a helyi kisebbségi önkormányzat a "Zial, zial, zial mi je" (Bánatos vagyok) című kötetet, mely közel kétszáz helyi népdalt tartalmaz.
A komlósi szlovákok két és fél évszázados népdalkincsét a szerkesztő mellett Kozmér Lajosné, Manga János, Medovarszki Györgyné, Laukó Pálné és Laukó Éva gyűjtötte. Segítségükre voltak egyebek közt adatgyűjtőként és informátorként: Oravecz Mihályné, Bencsik Pálné, Orbán Mártonné, Szokolay Kálmán, Kozmér Lajosné, Tetljak Mihályné, Lopusni András, Záluszky Pál és Karkus Jánosné.
A hiánypótló kötet csupán Tótkomlóson vásárolható meg a J. G. Tajovszky Művelődési Központban, illetve a szlovák kisebbségi önkormányzat irodajában.

Egy jól nevelt lány története
Az osztály tele volt a kisvárosi elit csemetéivel. Szünetekben nem az akkori egyetlen magyar tévécsatorna Tetthelyérôl, hanem a parabolán fogható nyugati adók műsorairól beszélgettek, tornaórákra Nike- vagy Adidas-cuccot húztak fel és a gimi vécéjében is márkás cigik füstjét eregették szinte mindannyian. Persze nem igazán érthetô, mi volt ebben a pláne, merthogy a Nike-cipôben ugyanolyan büdös volt a lábuk egy-egy tesióra után, mint azoké, akik piaci kínait hordtak, a hollywoodi filmek németül is ugyanolyan bárgyúk, a divatos zenék pedig a Music Tv-ben is ugyanolyan gyatrák voltak, mint a magyar kiadásban; és a nyugati cigik füstje sem volt kevésbé fojtogató, mint a szofié. Mindegy, ezek a dolgok jelentették a közösség - már amennyire közösségrôl itt szó lehet - szervezô erejét. És persze az érzelmek, fôként az irigység és az önzôség.
Ebben a közösségben meglehetôsen furcsa volt, hogy Annát mindenki kedvelte (a szeretni szó azért túl erôs kifejezés lenne). Pontosabban nem mindenki, de azért legtöbben. És, ha nem is kedvelték, baja senkinek nem volt vele. Anna ugyanis alapjában véve szegény volt, az elvileg hatalmon lévô (munkás)osztály egyetlen képviselôje harmincnégyôjük között. Nem kellett féltékenynek lenni rá, sem öltözéke, sem "hódításai" miatt. A lányok közötti, az iskola legmenôbb hapsijaira történô versenyfutásban soha nem vettek részt. Ezért ugyan többen megmosolyogták a háta mögött, de ô volt az egyetlen, akit egyik osztálytársnôje sem kurvázott le a négy év során. És az egyetlen olyan is, aki erre valóban rá sem szolgált - nem mintha ez fontos lenne.
Holott Anna szép volt. Sokak szerint a legszebb a lányok közül, bár ô gondosan ügyelt arra, hogy ez senkiek ne tűnjön fel. Visszahúzódó volt, idôs szülei - munkásosztály ide, munkásosztály oda - nagyon szigorúan nevelték, gondoskodtak arról, hogy lányukkal semmi erkölcstelenség ne eshessen meg. Apja, aki a kisvárosi pletykák szerint egykor még munkásôr is volt, és anyja, aki az akkor még község menti tanyákról költözött be a városba a házasság után, s katolikus hite minden körülmények között töretlen maradt, gondosan ügyeltek lányuk "tisztaságára". Este tízre mindig otthon kellett lennie, csak zárt ruhákban jöhetett el hazulról, s mesélte, hogy hazaérkezés után mindig csókot kellett lehelnie a gondos szülôk arcára, ellenôrizendô, nem ivott és nem cigizett. Mindezt ô tűrte is, nem volt barátja a négy során soha, s barátnôi sem nagyon. Úgy tűnt, nem is nagyon érdeklik a fiúk, igaz, szülei kellôen gondoskodtak arról, hogy ô se érdekelje a fiúkat.
Az érettségi után Anna fôiskolára ment, ám már néhány hónap múlva otthon volt. Mondták, nem bírták azt a tempót, ami ottt volt, ki kellett iratkoznia. Mások arról beszéltek, hogy Anna szerelmes lett egy fiú, megint mások úgy tudták, hogy a szülei megelégelték a túlzottan szabados életét, azt, hogy a kollégiumban fiúk és lányok egy emeleten laktak és éjszaka bármeddig ébren lehettek. Aztán kiderült: Anna terhes. Az elsô fiú, akivel a fôiskolán, a fôiskolai gólyabálon megismerkedett, kihasználta azt, hogy az alkoholt korábban sosem fogyasztó lánynak néhány korty pezsgô is megártott és egész éjszakán át tartó vallomásaival levette a lábáról. Anna a fiút nem látta többet, a nevére sem emlékezett a másnapi kábulatban - legalábbis ezt mesélték a kisvárosi mindentudók. Az apja és az anyja álló napon át civakodtak: megtartsák vagy elvetessék a gyereket - a lánynak persze ebbe sem volt sok beleszólása -; az apa szerint nem szabad hagyni, hogy gyerekük egy fattyút hozzon a világra, az anya szerint viszont amit Isten megteremtett? Napról napra karikásabb szemmel mentek munkába, s Anna arca is napról napra beesettebb volt. A döntést végül az élet hozta meg: Anna már belépett a terhességnek abba az idôszakába, amikor a gyereket nem lehetett elvetetni.
Annát a szülés óta egyszer láttam. A nyári meleg ellenére is feketébe volt öltözve, amikor a babakocsit tolta a város fôutcáján. Mesélik, hogy az apja már a szülés elôtt elköltözött hazulról, s nem kíváncsi sem lányára, sem unokájára. Az anyjával állítólag ô maga nem akar találkozni, így egyedül neveli a gyereket, egy lakótelepi lakás albérletében. Mesélik, hogy a fôbérlô bácsi olykor-olykor természetben fizetteti vele a lakbért, s azt is, hogy Anna a város szélén, az útmentén szokott olcsó embereknek olcsó örömöket szerezni. Munkája nincs, aligha alkalmazná bárki is szakképzettség és gyakorlat nélkül, egy gyerekkel. Ô persze errôl semmit nem beszél, csak szótlanul mosolyog, ha találkozik régi osztálytársaival, ismerôseivel. Helyette már csak a szemei beszélnek: a tompa, üres tekintetetek.
Haász János

Tunyogiék és az óvodások
Jótékonysági koncertet ad április 15-én, szombaton este kilenc órától Tótkomlóson a Tunyogi Rock Band a Fidesz és az MDF helyi szervezeteinek kezdeményezésére. Az egykori P. Mobil-, P. Box-, Beatrice és Piramis-tagokból - Tunyogi Péter ének, Závodi János dob, Kékesi Bajnok László basszus, Donászi Tibor dob - álló zenekar a helyi önkormányzati óvoda Boldog Mosolyért Alapítványának javára mutatja be Honfoglalás című produkcióját a Korzó Moziban.
A zenekar kötődése a kisvároshoz régi keletű: itt született és nőtt fel Bencsik Sándor, Tunyogi és Kékesi egykori zenésztársa, a P. Mobil és P. Box zenekarok egykori gitárosa, aki a nyolcvanas évek derekán tragikus hirtelenséggel vetett véget életének az osztrák fővárosban.

Kolbász és bor
A Békés Megyei Kertbarát Körök által kezdeményezett bor- és kolbászversenyek helyi fordulóját az orosházi Mohácsy Mátyás Kertbarát Klub április 17-én délután 17 órakor tartja a Petőfi Művelődési Központban. A készítményeikre büszke gazdák kategóriánként - fehér, illetve vörös asztali, desszert- és gyümölcsbor - egy-egy palack borral, illetve egy szál saját készítésű házikolbásszal pályázhatnak. A megmérettetés előtt az orosházi kertbarátok Szente Béla előadását hallgathatják meg, melynek címe: A kertkultúráról és a kert fűszernövényeiről.
A Petőfi Művelődési Központ ad helyet egyébként a verseny megyei fordulójának is. A helyi fordulók legjobb borait és szárazkolbászait április 28-án, pénteken délelőtt tíz órától bírálják el a felkért szakemberek.

Millenniumi nyitónap a város napján
A városalapítás évfordulójához legközelebb eső hétvégét jelölték ki Tótkomlóson a millenniumi év nyitónapjául, így a helyiek április 16-án, vasárnap délután emlékeznek meg először az államiság felvételének ezer, illetve a kereszténység kétezeréves évfordulójáról. (Eredetileg április 24-e a város napja, ám a húsvét miatt egy héttel korábbra tűzték ki a rendezvényt.)
A rendezvény 14 órakor ökumenikus istentisztelettel kezdődik a helyi evangélikus templomban, majd 15 órakor millenniumi emléktáblát avatnak a városháza falán. A J. G. Tajovszky Művelődési Központban megrendezendő ünnepi ülés díszvendége Dávid Ibolya igazságügy-miniszter lesz, aki ez alkalomból átnyújtja a millenniumi emlékzászlót a város vezetőinek. A vasárnapi program részeként a város a Pro Urbe-díjak átadásával elismeri a közért legtöbbet tevők munkásságát, valamint ugyanezen az ülésen jelentik be, hogy újabb testvérvárossal gazdagodtak Tótkomlós külkapcsolatai.

Orbán a főnök
Mintegy négyszáz leendő szakember részére rendezte meg az orosházi szakmunkásképző iskola vezetése és diákönkormányzata a Szaki Napok elnevezésű programsorozatot. A diákigazgatói tisztségre az idén Orbán Benőt választották társai, akinek munkáját egy diákönkormányzati vezetőkből álló bizottság segíti Jancsurák József tanár koordinálása mellett.
Az első nap programja rendkívül gazdag volt: tűzoltó-bemutató, KRESZ- és drogellenes vetélkedők, szellemi és sportversenyek. A rendezvénysorozat lebonyolításában nagy hangsúlyt kapott a modern audiovizuális technika, ugyanis a csapatok mozgását az iskola zárt láncú televíziós hálózatán keresztül koordinálták a szervezők.
A program ma sportversenyekkel folytatódik: az iskola tanulóiból verbuválódott kispályásfoci-csapatok a Szaki Kupáért indulnak el. A mérkőzéseket nagy várakozás előzi meg, ugyanis a legjobbak értékes utazásokat nyernek.

Várszínház Kovács Lajos és Szász János nélkül
A Gyulai Várszínház Művészeti Tanácsadó Testülete ma délután ülésezik a fürdővárosban. Ha más nem, ez mindenképpen jelzi: közeleg a nyári szabadtéri játékok ideje. A Várszínház idei programjának összeállítása során is kitüntetett figyelmet élvez államiságunk ezer esztendeje - mondta el lapunknak Gedeon József igazgató. A színházban két saját produkciót tekinthetünk meg ezen a nyáron, s immár bizonyosnak tűnik, hogy egyes előadásokat ismét a várban lehet majd megtekinteni. Idén ugyanakkor nem jön Gyulára Szász János és ebben az évadban sem lép fel a kőfalak között Kovács Lajos - tudtuk meg Gedeon Józseftől.
Az idén június 30-án harminchetedik évadját Gyulai Várszínház ebben az évben kiemelt figyelmet szentel a millenniumnak. Ennek jegyében viszik színre egyik saját produkciójukat, az István, a királyt is - mondta Gedeon József. A gyulai színház első embere felhívta a figyelmet arra, hogy Iglódi István rendező új szereposztással rukkolt elő erre az évadra, így a rockoperát nem a megszokott szereplők játsszák majd. A gyulai színházigazgató fontosnak tartja idén is a várszínház fesztivál-jellegének megőrzését, talán ezzel is magyarázható, hogy ezt az elődást nem a Vár- vagy Tószínpadon, hanem a gyulai vár előtti füves téren adják majd elő.
Ismét lesznek azonban a várban is előadások - két év száműzetés után valószínűleg ez a legnagyobb örömhír színészek és színházrajongók számára egyaránt. A kőfalak közé visszaköltöző színház ezután sem nélkülözi azonban a Tőszínpadot, a nagyobb helyigényű darabokat ezen a nyáron is ott adják elő. Így itt lép fel a Kolozsvári Állami Magyar Opera társulata is, akik az Erkel-operákat bemutató sorozatuk hatodik állomásához érkeztek: a Báthori Máriát adják elő; szintén a színház millenniumi előadásainak sorozatában. A kolozsvári művészek emellett előadják Verdi Nabucco című operáját is.   
A nyári évad másik saját produkciója is kötődik Romániához, a Bukarestben dolgozó Beatrice Bleont rendezi ugyanis az augusztusban bemutatni tervezett Rómeó és Júliát - Gedeon József szerint a hagyományostól némileg eltérő felfogásban. Bejáratott darab viszont a Himnusz, Schwajda György komédiája már évekkel ezelőtt is siker volt a Játékszínben. Abszolút visszatérést jelenthet Goldoni Chiggiai csetepaté című vígjátéka, amelyet néhány éve már nagy közönségsikerrel adtak elő Gyulán. Emellett idén is megrendezik a Westel Dixie Fesztivált és - ugyancsak a millenniumi gondolat jegyében - a Magyar Líra Fesztiválját, valamint az immár hagyományossá váló nyári jazz fesztivált. Augusztus elején parádés szereposztással operettfesztivált is láthatunk a tószínpadon.
Hosszú azonban a hiányzók névsora is. Idén sem lép fel az országszerte ismert gyulai színész, Kovács Lajos a várban - Gedeon József elmondta, Kovács az elmúlt két évben két szerepet, ebből egy főszerepet adott vissza - és az elmúlt két esztendő legelementárisabb színházi élményét nyújtó Szász János-rendezések is elmaradnak. Szász új filmjére készül, s már tavaly jelezte, hogy idén sehol nem kíván színházban rendezni - indokolta a távolmaradást Gedeon József.

Egy kopott, öreg komód
A kopott, öreg komód már emberemlékezet óta ott állt a konyhában. Jutka, akit a faluban gyerekkora óta mindenki így szólított, még jól emlékezett az öreg Sarusi bácsira. Egykor ő lakott abban a düledező házban, amit jó húsz éve fiatal házasként vásároltak meg férjével, Istvánnal. A kopott, öreg komódot - sublótot, mondta néha a szomszédban lakó Terike néni, Jutka, amikor először hallotta, napokig ízlelgette a kifejezést - még Sarusi bácsi vette, az egész falu csodájára járt a szépen faragott fiókos szekrénynek. "Ezt a sublótot még a Bartók is megcsodálta, amikor elgyütt ide azzal a gramofonjával", mesélte Sarusi bácsi mindenkinek. Jutka ezerszer hallotta ezt a történetet, Sarusi bácsi halála után előbb Bözsi mamától, mostanság meg Teri nénitől, de akárhányszor is mondták el neki, mindig mosollyal hallgatta. Addig sem kellett egyedül lennie.
Jutka ugyanis naphosszat egyedül volt, s ilyenkor emlékeivel hadakozott. Az apjáéval legtöbbször? A férfi Pestről került ide, alig néhány héttel a főiskola elvégzése után, a téeszben volt főkönyvelő. Jutka már itt született, a faluban, azon a helyen, amit anyja sosem tudott megszokni. "Budai úrilány volt", mondogatta az apja a válásuk után, egészen élete végéig. Soha másik nőt nem keresett magának, minden figyelmét Jutka kötötte le. A nevelési elveiben azonban az elvárások szerepeltek az első helyen: a lánynak be kellett utaznia a közeli kisvárosba egy magántanárhoz zongorázni, egy másikhoz nyelvórára.
Az apja mindig azt szerette volna, hogy legyen belőle "valaki". Kapcsolatuk az érettségi után romlott meg végleg: a lány ahelyett, hogy elment volna a városba tanulni, hozzáment a nála két évvel idősebb Istvánhoz. Gyerekkoruk óta ismerték egymást, a párhuzamos képzést folytató falusi iskola tantermében hat éven át ültek egymást mellett, s Jutka még a középiskolába is követte élete párját. Apjával ezután már nem találkozott, a férfi elköltözött a faluból a városba. Rászokott az italra, s egy téli reggelen kihűlve találtak rá egy út menti árokban. Csak egy széttört pálinkásüveg és Jutka tablóképe volt a zsebében.
Az asszony azt a képet azóta is őrzi. Sokáig az öreg, kopott komódon állt a megsárgult, a pálinka miatt kissé hullámossá vált kép, egy olcsó, valamelyik búcsúban vett műanyag tartóban. Úgy gondolta, hogy a gyereküknek adja. Ám Balázs, amikor megtudta, hogy az a férfi, akit sokáig az apjának, és az a nő, akit ugyancsak sokáig az anyjának hitt, nem az apja és nem az anyja, eltűnt az életükből. Reggel üresen találták az ágyát, s a férje azt mondta, ne kerestessék. "Huszonnégy éves, diplomás fiatalember, nem kell őt félteni", mondta neki. A kép így maradt az üveg mögött, s mellé került a fiú diplomaátvételekor készített fotó is. Amelyre alig egy évvel később gyászszalag került: a fiú a szomszédja kigyulladt házából próbálta megmenteni annak négyéves kislányát.
Balázs halála után nagyon hamar megromlott a házasságuk. A gyerekkori szerelmet tönkretette kettejük önkínzása. Jutkának azért került válságba, mert több mint húsz éven át titkolta Balázs előtt, hogy örökbe fogadták - pedig férje évekig kérlelte, mondják el neki -, míg István azt nem tudta megbocsátani magának, hogy "eltűnése" után soha nem kereste vagy kerestette fiát. A férfi, akárcsak Jutka apja, hamarosan ugyancsak az alkohol rabja lett. Hamarosan ő is elhagyta az asszonyt, Jutka fia és apja mellé temettette.
A komódra újabb fotó került, s ő mindennap mindhárom képet elővette és megsimogatta. Elalvás előtt bevett egy-két szem altatót és azt álmodta, hogy a képek visszasimogatják őt. Egy éjszaka azonban a képek rátámadtak, éles szélükkel és karcos felületükkel összekarmolták kezét, felhasították ereit. Álmában késsel esett a fotóknak, majd látva hasztalan igyekezetét, gyufát gyújtott.
A kis ház nagyon gyorsan égett porig, mire a tűzoltók kiérkeztek a városból, már csak füstölgő romok maradtak. És egy komód, amely viszonylag épen átvészelte a tüzet. A komódban semmit nem találtak, csak három régi, gyűrött, sárgás fényképet és egy vadonatúj, sértetlen állapotút. Jutka holttestére soha nem bukkantak rá.
Haász János

Tom Jones és az öngyilkosok himnusza a moziban
Áprilisi filmajánló
Német filmesek fantáziáját ihlette meg Seress Rezső klasszikus dala, az öngyilkosok himnuszának is nevezett Szomorú vasárnap. Az azonos című alkotás immár a magyar mozikban is látható, sőt nevezhetjük az áprilisi kínálat húzófilmjének is Rolf Schübel és stábja munkáját. Az egyik főszerepet egyébként magyar színésznő, a kiváló Marozsán Erika alakítja. A történet dióhéjban: Szabó László (Joachim Król) és Várnai Ilona (Marozsán Erika) vendéglője egy daltól válik híressé. A ?Szomorú vasárnap" megnyitja a hallgatók szívét, de melankóliája sötét mélységekbe is elvezeti. A balladát Aradi András (Stefano Dionisi), az ifjú házi zongorista Ilonának írta szerelme jeléül,
ám a lány szíve mindkét férfiért dobog. Ebben a háromszögben többé-kevésbé mindenki megtalálja a boldogságát egészen addig, amíg színre nem lép a német Hans Eberhard Wieck (Ben Becker), akit megejt a dal varázsa és Ilona szépsége. Házassági ajánlatot is tesz Ilonának, aki azonban elutasítja. Néhány évvel később Hans SS-tisztként tér vissza a németektől megszállt Budapestre, élet és halál uraként, felborítva az Ilona és a két férfi közötti törékeny egyensúlyt?
Hasonlóan az előzőhöz tartalmas filmélményt ígér az Egy kapcsolat vége című mozi Ralph Fiennes-szel a főszerepben. Az Angol beteg és A napfény íze hazánkban is jól ismert sztárját ismét egy szerelmi háromszögben találjuk. A helyszín London, 1946: egy regényíró hosszú évek után újra találkozik egykori szeretője férjével. Mindketten szeretik Sarah-t, mindketten féltékenyek rá, és egyikük sem érti őt. A mélyértelmű film a forgalmazók szerint fordulatokban is bővelkedik.
Különös, megtörtént esetet dolgoz fel Kimberley Pierce drámája, A fiúk nem sírnak. Egy nebraskai kisvárosba egy rendkívüli fiatalember érkezik, aki meghódítja az álmos közösséget: a fiúk barátjukká fogadják, a lányok beleszeretnek. Rövid idő múltán derül ki, hogy a nagymenő tulajdonképpen egy pitiáner tolvaj, az igaz barát egy hazudozó és a szívtipró amorozó nem más - mint egy nő.
Ugyancsak egy különleges világ tárul elénk az Észvesztő című filmben, melynek helyszíne egy ideggondozó intézet. A 17 éves Susanna Kaysen a szülők kérésére találkozik egy pszichiáterrel, aki megállapítja, hogy a lány határeseti személyiségzavarban szenved. Be is utalja a Claymoore kórházba, ahol Susanna egy csapat furcsa, fiatal nő között találja magát. Az itt eltöltött két év során ők lesznek legjobb barátai. A film alapanyagául szolgáló regény írója, Susanna Kaysen saját élményeit dolgozta fel.
Az április kínálatból természetesen nem marad ki a sztárparádé sem: Bruce Willis-t és Michelle Pfeiffert a Velem vagy nélküled című vígjátékban láthatjuk, egy 15 éve együtt élő, ám válságban lévő házaspárként. Nicolas Cage ezúttal mentősként tűnek fel a vásznon: a Martin Scorsese által rendezett Holtak útja New York-ba kalauzol és a helyi mentők ötvenhat óráját mutatja be. Láthatjuk áprilisban korunk egyik szexszimbólumát, Julia Roberts-t is, aki az Erin Bronkovich-ügy címszereplőjeként egy gazdasági-alvilági körökkel szembeszálló beteg asszonyt alakít. Jó hír továbbá a Toy Story rajongóinak, hogy immár látható a kiváló animációs film második része.
Végezetül egy filmes csemege ínyenceknek: Agnes Brown, ír vígjáték. Hősnőnlk épp megözvegyült, hét gyerekkel hagyta itt az az iszákos ura, ő viszont nem adja meg magát a bánatnak. Hamarosan feltűnik a színen a környék amorózója, egy francia pék. Agnes nem tudja, mit tegyen: az igazat megvallva, nem nagyon van szüksége egy új férfira. Pontosabban? van egy titkos, senkinek be nem vallott, nagy szenvedélye: Tom Jones. Mindent megadna azért, hogy az ő koncertjére eljusson, s a csoda nem késik sokáig: egyszer csak maga az énekes csönget Agnes ajtaján.

Ifjúsági táncverseny fővárosi sikerrel
Nagy érdeklődés mellett zajlott szombaton a C-kategóriás országos ifjúsági társastáncverseny Orosházán a helyi Gyopár Táncsportklub szervezésében. A rendezvényen hatvan, 16-18 éves lányokból és fiúkból álló páros mutatta be tánctudását a héttagú zsűrinek.
A standard, azaz a hagyományos társasági táncok versenyét egy budapesti páros nyerte meg, akik a Feeling TSE színeiben érkeztek. Második helyen a Talletovics Milán - Szabó Sára páros végzett, akik Szegedről érkeztek. E kategória bronzfokozatát a kőbányai Pataky SE két versenyzője, Kolláth Gábor és Rigó Enikő érdemelte ki.
A latin táncok versenyén a fővárosi táncosok remekeltek: első helyezett a kőbányai színekben versenyző Lengyel Balázs és Bokor Bea lett. Második helyen Orosz József és Siklósi Szilvia végzett a Sway TSE színeiben, maga mögé utasítva a Flesch Tamás - Mihó Diana párost, akik a már említett Feeling TSE-t képviselték.
A házigazdák egy párossal vettek részt az országos bajnokságon: a Náfrádi Sándor - Horváth Zita duó a tizedik helyen végzett.

Korábbi cikkek a Kultúra rovatból

Vissza a címlapra