vsonline1.gif (11104 bytes)

Kultúra, szabadidő

Magda Váradról
Magdát még Váradról ismertem, Nagyváradról persze, vagyis hát Oradeáról, kinek hogy ismerős, számára, és így számomra is már csak Várad lett, és már az is marad; pontosabban Vaárad vagy Váarad, nem is tudom, hogyan lehetne leírni azt az édes kis akcentust, ahogyan beszélt, az á-kat olyan a-san és mélyen kiejtve, imádtam hallgatni őt, a nevemnek is valami furcsa, mély csengése volt, "rövid á", mi így neveztük el magunk között, persze ő már a "rövid á" elnevezés á-ját is röviden ejtette ki, tündéri volt, no, de nem is ez a lényeg, bejártuk vele egész Partiumot vagy Nyugat-Erdélyt, vagy ki tudja micsodát, ezt a politikai földajzot, vagy ahogyan szakértőbben mondják, geopolitikát sosem tudtam igazán, mindegy, barangoltunk vele Vaáradon, Aradon, Szalontán, régi házacskák és modern tízemeletes betonpanelek között, folyópartokon és szórakozóhelyeken, királynak éreztem magam, kifizetve az ötven-hatvanforintos taxiutakat vagy a nyolcvan forintos vacsorákat; egyszer még pókerezni is akartam, nyerőgépen persze, kettő forint ötven fillér lett volna a legkisebb, huszonöt forint a legnagyobb tét, az itthoni negyede-ötöde, aztán hagytam; egy bár volt a törzshelyünk, a Viva, Aradon a mozi mellett, nyugati jellegű bőrfotelek, kétszáz forint volt féldeci whisky szódával és jéggel, roppant mód szerettem azt a helyet és persze Magda is, különösen úgy, hogy ott voltam vele, egész havi ösztöndíját szórakoztuk el egyetlen estén, gyönyörű esték voltak azok, gondtalan esték; aztán egyszercsak nem jelentkezett többé, majd én se hívtam őt, "csakazértsem"-véget ért kapcsolatunk, néha álmodtam vele, olykor hiányzott is, de nem akartam gondolni rá, míg minap vissza nem toppant életembe, ott állt küszöbömön, karikás szemekkel, kialvatlanul és álmosan, munkát keresett, két egyetemi diplomával tarsolyában jött el, hogy honnan és hova, azt már nem is tudja, itt románnak tekintik, mert odaátról jött, ott magyarnak a neve miatt, de ez mindegy is lenne, ha dolgozhatna, bármit és bármennyiért, ott állt a küszöbömön s én úgy éreztem, most el kéne süllyedni az egész civilizált világgal egyetemben.
Haász János

Újjáalakul a Fexik
Kedd este nyolckor izgalmas eseményre készülnek a szarvasi Zebra Klubban: újjáalakuló bulit tart a helyi Fexik együttes. Ahogy a meghívó fogalmaz: belépés üres kézzel, tiszta szívvel.
A jobb érzésű olvasóknak bizonyára elege van az elmúlt évtized feloszlós-újjáalakulós cirkuszaiból, a Fexik együttes esetében azonban teljesen másról van szó, így az aktív és passzív periódusok váltakozása is igazolt. A Fexik ugyanis főiskolás zenekar, a helyi - mostmár Tessedik - főiskola diákjai alapították és tartják életben egy-egy tanéven keresztül. Aztán a vizsgákat követően a kollégisták eltűnnek a látóhatárról, valahol Magyarországon új zenekart alapítanak, vagy éppen beszippantja őket a magyar mezőgazdaság, esetleg polgárosodván sutba dobják hangszereiket. A "maradék" meg fürkészve figyeli az elsőéveseket, ugyan akad-e köztük egy-egy tehetséges zenész. Ha igen, kezdődik minden elölről, hiszen ez a fajta muzsika nem tingli-tangli, nehéz első hallásra megszeretni, lejátszani. A folyamatos megújulást tekintve egészséges dolog lehet az állandó vérfrissítés, más szempontból viszont kegyetlen lehet mind a zenészeknek, mind a rajongóknak az "átjáróház".
Jómagam az 1999-es Rolling Rock fesztiválon találkoztam először a Fexik-kel (akkor már túl voltak sok sikeres koncerten és egy lemezfelvételen), az akkori mezőnyből kitűntek azzal, hogy nem éppen a trendy muzsikát játszották. Azaz nem hardcore, punk, dark, heavy metal és más viszonylag könnyen játszható, torzítókkal manipulálható zene áradt a hangszórókból, hanem egyszerű, de húzós gitárzene. E műfajnak (ha egyáltalán jó ez a kifejezés) nem csak külföldön, hanem itthon is számos remek reprezentánsa van, kezdve a csúcsot jelentő Kispál és a Borzzal, folytatva a Pál Utcai Fiúkkal, The Perfect Name-mel éppen a tömegszórakoztatást választó, egykor progresszív Republic-kal. De sorolhatnám még a Rouge zenekart is (mely nem azonos a napjainkban feltűnt tátika-Rúzs együttessel). Csapó Gyula zenekara sajnos nem lett ismert Magyarországon, talán csak néhány fővárosi klubban szerették, ezért meg is szűnt.
Viszont a Fexik együttes tagjai minden bizonnyal hallgatták demokazettájukat, ez egyértelműen visszaköszön azon az albumon, mely az utóbbi hetekben lett kedvenc hallgatnivalóm. A zenekar még 1998-ban készítette A végtelen felé című albumát nem is akárhol: a jóhírű debreceni P. BOX stúdióban Cserháti mester irányításával. Tíz dal található ezen a CD-n, melyek nagy része általános emberi dolgokról szól: barátságról, szerelemről, jóról és rosszról, de vállalkoznak napi aktualitások feldolgozására is: balladát írtak például a Groznijban elrabolt két szeretetszolgálatos munkatárs tragédiájáról is. Igaz, hogy a két férfi időközben előkerült, ez azonban semmit nem von le a Kristály című szám értékéből. Akármilyen figyelmesen böngészgettem a lemezborítót, nem derült ki, hogy ki jegyzi a szövegeket, így arra gondolok, hogy közös munka gyümölcséről van szó, ezért hát mindenkinek jár az elismerés: értelmes, közhelyeket mellőző szövegeket ad elő a Fexik, néhol szürreális elemeket is megcsillantva ("A kemény kőfej, ha félreáll/ Álomszagú madár vár/ Mindenhonnan az erdőktől / Látom azt, ami benned tör föl/ A mérlegarc/ Átgázol mindenfajta tintahalra / A ragyogás félek nem megoldás").
A végtelen felé című CD-n Oláh Dániel énekel és gitározik, Lista Tamás gitározik, Juhász Roland kezeli a basszust, míg Magyari Péter dobol. A ma esti koncert sok eleme még meglepetés - állítólag több lesz mint egy szimpla koncert -, annyit azonban tudni lehet, hogy a ritmusszekció cserélődött ki. A műsoron a fentebb "műbírált" klasszikusnak számító Fexik-slágerek mellett új szerzemények is feltűnnek - Oláh Dániel szíves közlése szerint - színesebb, komplexebb, durvább és finomabb dalokkal.

Dragonball-pótlék kicsiknek és nagyoknak
tao4.jpg (10557 bytes)Műfajok széles választéka jellemzi az e havi kölcsönözhető videók listáját, ám igazán átütő munka, "alapmű" nem található a polcokon - derül ki a lista átböngészése, az ajánlók elolvasása, illetve néhány film megtekintése alapján. A tavaly őszi mozisikerek közül immár otthon is látható a Wild Wild West (Vadiúj Vadnyugat), a Diszkópatkányok, a Tea Mussolinivel, a Számkosaras kosaras, vagy éppen a Tökéletes katona folytatása. Ezekre nem vesztegetnénk a szót, hiszen a korábbi moziajánlókban már szerepeltek.
Kezdjük egy minden korosztály számára élvezhetó tucatfilmmel: Haditörvény a címe Stanley Tong videójának, mely a címével ellentétben nem háborús történet, legalábbis a klasszikus értelemben, hanem akciófilm. A főhős egy harcművészetekben otthonosan mozgó kínai rendőr, akit Los Angelesbe vezényelnek a kínai maffia megrendszabályozására. A vendégzsaru hamar beilleszkedik a társaságba, és megpróbálja megismertetni új partnereit a kínai gondolkodásmóddal. Az ajánló szerint a Haditörvény a két kultúra közös alkotása: a látvány hollywoodi, a harc keleti.
Ugyancsak félrevezető az Aki másnak sírt ás... cím, ugyanis a gyanútlan szemlélődő horrorra, jobb esetben thrillerre gyanakodna, ha nem olvasná el az apróbetűs részt: romantikus vígjáték. Az alapsztori: az Angliában élő Richard megörökölte apja jól bevezetett, biztos lábakon álló temetkezési cégét. Richard már azt is tudja, ki lesz a jövendőbelije: egy gazdag helyi üzletember kissé túlsúlyos lánya, akit a szülők már évek óta neki szántak. Ám hősünk találkozik egy gyönyörű amerikai színésznővel, akibe azonnal belehabarodik, melynek hatására azonnal eladja a temetkezési vállalkozást, felbontja az eljegyzését, és az első géppel Hollywoodba utazik, hogy híres forgatókönyvíró legyen, és megszerezze magának álmai asszonyát.
Figyelemre méltó thriller a Szomszéd című film, melynek főhőse egy főiskolai tanár, aki egy terrorista akcióban elhunyt FBI-ügynök feleségét gyászolja, miközben kilenc éves fiukat neveli. Az egyhangúságot azonban különös szomszédok törik meg, akikkel jó kapcsolata alakul ki, ám idő után az új barátok gyanússá válnak, sőt titokzatosságuk egyre több veszélyt hordoz a tanár úr számára.
Kris Kristofersson a főszereplője annak a romantikus filmnek, melynek főhőse egy halászember, aki évekkel ezelőtt túlélt ugyan egy tengeri balesetet, ám azóta sem képes kiheverni a traumát. A Jég hátán hőse Délkelet-Alaszka emberektől távol eső, kietlen, de gyönyörű vadonjában él, és most élete újabb nagy kihívása előtt áll: beleszeretett ugyanis egy gyönyöru nőbe, Donnába, és meg kell próbálnia új életet kezdeni vele, valamint annak kislányával.
tao1.jpg (57722 bytes)Az ifjúsági fantasy kategóriába sorolta forgalmazója a Tao harcosai című filmet, melynek ifjú hőse, Ryan Jeffers vizesfiú egy focicsapat mellett, de szeretne a nagymenők közé tartozni. Meccs közben egy gól után örömében ugrik egy szaltót, de elvéti az ugrást és leérkezéskor már egy új titokzatos világban találja magát: Tao földön. Ezt a világot egy kegyetlen zsarnok, Komodo uralja, aki a halhatatlanság titkát keresi. Ryan segítőre akad az új világban: Ming, a kung-fu mester megtanítja arra, hogyan találja meg magában az erőt, amivel szembe szállhat Komodóval. A filmet elsősorban azoknak érdemes kikölcsönözniük, akik a néhány hónapja önkényesen betiltott hasonló stílusú rajzfilmsorozat, a Dragonball bűvöletében élnek.

Szavalóverseny, kiállítás, Hitler-előadás a német kultúra napján
Az orosházi német kisebbségi önkormányzat idén is nagyszabású rendezvényt szervez a német kultúra napja alkalmából - hangzott el a testület hétfő délutáni ülésén. Dr. Abonyi Lajos elnök elmondta: az április 5-i ünnepség egyik legkiemelkedőbb eseménye a Neue Zeitung című lappal közös vers- és prózamondó verseny lesz, ezen túl Nobel-díjasokat bemutató kiállítás, valamint a Hitler-kor Németországát bemutató előadás szerepel a programtervben.
A rendezvény része a német önkormányzat első félévi munkatervének, melyet egyhangúlag elfogadott a testület. E program részeként az orosháziak részt vesznek a gyomaendődi megyei német kulturális nap eseményein. Május 9-én Kalász Márton író látogat a városba, akinek magyar nyelvű előadására várják az érdeklődőket. Június 27-én ismét házigazda szerep vár az orosházi németekre: ekkor tartja a városban ülését a nemzeti és etnikai hivatal.
A kisebbségi önkormányzat pénzügyekről is döntött hétfőn: elfogadták a testület 2000. évi költségvetését, melynek - az első félévi állami normatívával együtt - közel nyolcszázezer forint. Ebből 272 ezer forintot fordítanak személyi juttatásokra, 60 ezret ezek járulékaira, dologi kiadásokra pedig 460 ezer forintot irányoztak elő. Mindezek mellett az idén pályázatok beadásával igyekeznek bővíteni forrásaikat - hangzott el a tanácskozáson.

A Gyulai Várszínház harminchatodik évada
var.gif (74843 bytes)Elkészült a Gyulai Várszínház idei nyári évadjának műsorterve - tájékoztatta lapunkat Gedeon József színházigazgató. Az idén fennállásának 36-ik évébe lépő színház a hagyományoknak megfelelően idén is június utolsó napján nyitja meg kapuit. A színházzal kapcsolatos legnagyobb - és valószínűleg legörvendetesebb - újdonság mindenképpen az, hogy ebben az évben várhatóan ismét beköltözhetnek a várba a színészek.
Az ünnepélyes megnyitót követően július 2-ig lehet majd elvegyülni a Millenniumi sokadalomban. Ez a címe ugyanis annak a néptáncfesztiválnak és népművészeti vásárnak amelyen 15 hazai és határon túli népcsoport is fellép valamint bemutatkozik 150 kézművesből álló kiállító. Az évad elején a humoros darabok kedvelői találják meg a kedvükre való darabokat: az első bemutató július 4-én Schwajda György Himnusz című komédiája lesz - ezt nyolcadikáig játsszák -, július 10-től pedig ismét színre viszik a Gyulán néhány éve már sikerrel bemutatott Goldoni-darabot, a Chiggiai csetepatét.
A nyári színház "szuperprodukciója" várhatóan a július 14-15-én a Tószínpadra tervezett István, a király rockopera lesz, 16-án pedig ebben az évben is megrendezik a Westel Dixie Fesztivált. Idén is lesz táncszínház a várszínházban, a Zsámbéki Nyári Színház előadásában Verebes Ernő Sardafass, a hím boszorkány című darabját táncolják el a Beregszászi Ilyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és a Közép-Európa Táncszínház művészei.
A millennium évében rendezik meg a várszínpadon a IX. Gyulai Vár Jazz Fesztivált és idén is hoznak egy Erkel-operát Kolozsvárról. A határon túli magyar operatársulat idén a Báthori Máriát viszi színra, emellett előadják Verdi Nabucco című zeneművét is. A nyári évad millenniumi operettgálával, illetve Beatrice Bleont Rómeó és Júlia-adaptációjával ér véget; utóbbi előadás premierje augusztus 8-án lesz.

Ötvenöt éve született, öt éve halt meg Feldmann Tibor
Feldmann Tibor orosházi festőművész születésének 55., illetve halálának ötödik évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílt pénteken délután a helyi Városi Képtárban. A tárlat egyébként egy öt évvel ezelőtt elmaradt kiállítás pótlása: a művész ugyanis néhány nappal 50 éves születésnapja előtt hunyt el 1995 márciusában, így a festmények nem kerültek ki a Petőfi Művelődési Központ falára.
Feldmann Tibor alakját Sass Ervin költő, újságíró idézte fel személyes emlékei alapján a kiállítás-megnyitó népes közönségének. Mint elhangzott, az ifjú művész társaival a hatvanas évek elején alapította meg a Fiatal Festők Csoportját, melynek jogutódja, az Orosházi Festők Csoportja a mai napig eredményes alkotóközösség. Pályája kezdetén a tempera és az olaj technika érdekelte, majd a pasztell, a tus és a szén után rátalált az akvarellre olyan sikerrel, hogy rendszeres résztvevője volt az Országos Akvarell Biennálénak. Munkái több Európai és azon túli kiállítóhelyre eljutottak, egyebek közt Lengyelországban, Finnországban, a korabeli Csehszlovákiában, Spanyolországban, Hollandiában, sőt Japánban vett részt kiállításokon.
Elsősorban az emberek és a természeti tájak érdekelték, mindez jól látható a május 14-éig nyitva tartó tárlaton, melyet portréi és tájképei díszítenek.

Húsvét és forradalom - Harangszó-lapszemle
A napokban jelent meg az Orosházi Harangszó, a helyi evangélikus gyülekezet ingyenesen terjesztett időszaki kiadványa idei első száma. A Ribár János esperes által szerkesztett lap tartalma ezúttal két fő téma köré csoportosul: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, illetve a közelgő húsvét.
A Harangszóban két író-helytörténész, Koszorús Oszkár és Verasztó Antal egy-egy cikke olvasható a 152 évvel ezelőtti események helyi vonatkozásairól. Koszorús Oszkár Kossuth Lajos és Orosháza kapcsolatát tárja fel, eloszlatva egyebek közt azt a tévhitet, hogy a nagy magyar államférfi valaha is járt volna a városban (valójában csak gyermekei töltöttek itt egy rövid időt). Verasztó Antal munkájából pedig az derül ki, hogy az orosháziak március 18-án, Mikolay István lelkész Pesten jogászkodó fiának leveléből értesültek a három nappal korábban kitört eseményekről (később Mikolay Albert maga is elesik). Az akkor még községi rangot viselő település teljes mellszélességgel a forradalom és szabadságharc mellé állt, pénzt, élelmet, fuvart, lovakat, katonát biztosítva a nemes ügynek - olvasható A hétköznapok hazafisága című cikkben.
A lapban ezen túl mély teológiai gondolatok is olvashatók Ribár János, dr. Lipp László, Brebovszky Gyula, Kiss A. Sándor, Nagy Ervin és Skorka Katalin tollából. Természetesen helyet kaptak az aktualitások is az evangélikus közösség, illetve intézményei (iskola és óvoda) életéről.

Mohácsy-napok Gyulán
Az iskola névadójára, Mohácsy Mátyásra emlékeztek a napokban a gyulai kertészeti és élelmiszeripari középiskola és szakképző intézet tanulói. Az ünnepélyes esemény az elmúlt években egyben a Mohácsy Diáknapok rendezvénysorozatának a kezdetét is jelzi. Így van ez ebben az évben is, az ünnepélyes megemlékezés és az emléktábla megkoszorúzását követően ugyanis ma délig a diákok kezébe került az iskola irányítása.
A fiatalok a tavaszi fáradtság elleni harc jegyében kora délután sportvetélkedőt szerveztek a városi sportcsarnokba, majd az intézményhez szorosan kötődő Motaba zenekar koncertje kezdődött el az iskola egyik földszinti termében. A kemény rockos zenét nem kedvelőknek sem volt lehetett okuk a panaszra: a programszervezők rájuk is és a mindkét zenei stílust kedvelőkre is gondoltak. Ezért az esti órákban Mohácsy Diszkót szerveztek az egyik közkedvelt gyulai szórakozóhelyen, s ez közvetlenül az iskolai koncert után kezdődött.

Napokon belül kész a komlósi millenniumi emlékkönyv
A napokban kerül ki a nyomdából a Millennium 2000-2001 Tótkomlóson című kiadvány - tájékoztatta lapunkat Prohászka Hajnalka települési menedzser, a kötet egyik szerkesztője. A kötet a helyi városi millenniumi bizottság gondozásában jelent meg, a társzerkesztő Motyovszkiné Udvaros Ida önkormányzati képviselő, a kiadó grémium elnöke.
Az ingyenesen terjesztett kiadvány mind a helyiek, mind a város iránt érdeklődőknek gazdag információval szolgál, ugyanis részletesen közli a másfél éves millenniumi programsorozat eseményeit, de megtalálhatók lesznek benne a legfontosabb tudnivalók Tótkomlósról. Az érdeklődők egyebek közt olvashatnak a város történetéről, szellemi és kulturális életéről, az egészségügyi és szociális helyzetről, az idegenforgalmi törekvésekről, továbbá más hasznos információk is megtalálhatók a kiadványban.

3D mozi Tótkomlóson
A korábbi siker hatására ismét háromdimenziós élmény várja a tótkomlósi Korzó mozi közönségét - tájékoztatta lapunkat Lopusni Zsuzsanna, a filmszínház vezetője.
Március 27-e és április 2-a között minden korosztály talál magának 3D-s élményt, ugyanis a jelzett időszakban az Amatiyville - Ez a ház című thrillert mutatják be a műsoron lévő filmek vetítése után, azaz körülbelül 21 órakor. Ez a film értelemszerűen csak erősebb idegzetű felnőtteknek szól, ám gondoltak könnyedebb szórakozást kedvelőkre is: szerdán és csütörtökön egy rajzfilm látható más dimenziókban: A csillagharcos - Orin legendája című mozi, melyet 19 órától vetítenek.

Jadvigi vankusik
Díszelőadás a tótkomlósi moziban

A hivatalos premiert, március 30-át két héttel megelőzően tartották meg
pénteken délután a Jadviga párnája című új magyar film díszbemutatóját a tótkomlósi Korzó moziban. A helyszín kiválasztása nem véletlen: ebben a városban forgatták a film felvételeinek nagy részét, továbbá maga a forgatókönyv alapjául szolgáló azonos című regény írója, Závada Pál is itt született és nevelkedett.
A dél-békési szlovák környezetben játszódó film frenetikus sikert aratott a meghívott vendégek körében. A díszelőadáson jelen volt szinte a teljes stáb: elsősorban Deák Krisztina filmrendező, a két főszereplő Tóth Ildikó (Jadviga) és Bodó Viktor (Ondris), valamint a forgatókönyvíró Závada Pál is.
A filmvetítést megelőzően látványos programok várták a jelenlévőket: a rendezőnő és Lopusni András helytörténész lovas hintókon kalauzolta végig a vendégeket a forgatás helyszínein, valamint a mozi előcsarnokában kiállítás nyílt a forgatás díszleteiből. Ezt Závada Pál és Deák Krisztina nyitotta meg. Itt több kulisszatitok is elhangzott, egyebek közt Jadviga párnájának hiteles történetével is megismerkedhettek a jelenlévők: többféle párnaváltozat készült a Mafilm díszletstábjának közreműködésével, mígnem Tótkomlóson akadtak rá az "igazira": Korim Erzsike néni ajánlotta fel
dédnagymamája kelengyéjét a filmeseknek. A párna túlélte a filmforgatást, a továbbiakban a komlósi helytörténeti múzeum anyagát gazdagítja. A rendezvény fényét emelte még, hogy ez alkalomra összeállt a Komlós Brass, az a zenekar, mely a filmbéli lakodalmi jelenetekben is játszik.
A díszelőadáson elhangzott még: a XXXI. Magyar Filmszemlén elért sikerben (különdíj a hiteles látványvilágért) rendkívül nagy része van a tótkomlósiaknak, akik kedvességükkel, segítő közreműködésükkel könnyítették meg a stáb munkáját.

Denzel Washington, mint zsaru és áldozat
washington3.gif (26702 bytes)A március sztárja kétségtelenül az Oscar-díjas fekete színész, Denzel Washington, aki ebben a hónapban két nagy közérdeklődésre számot tartó filmben is látható. Az egyik történet egy kőkemény thriller, míg a másik magyarországi premierfilm egy megtörtént esetet feldolgozó dráma.
A Csontemberben Washington Lincoln Rhyme New York-i detektív bőrébe bújik. A nyomozó a helyszínelés kiváló szakértője, kriminológus, akinek sasszeme van a legapróbb részletek észrevételéhez, tévedhetetlen érzékkel teremt összefüggést egymástól látszólag távoli dolgok között, megérzései csalhatatlanok. Csakhogy egy tragikus baleset következtében örökre ágyhoz kötött nyomorék lett: kezeit és lábait és képtelen mozgatni, és életereje is kihúnyóban van. Ám az új kihívás megmozgatja adrenalinszintjét: veszedelmes gyilkos szedi áldozatait Manhattan utcáin, s a gonosztevő rejtjeles üzeneteket hagy mészárlásai színhelyén - az utalások bonyolult rendszerét csak egy zseniális elme képes megfejteni, ez pedig Lincoln Rhyme.
Az ugyancsak e hónaptól látható Hurrikánban Denzel Washington Rubin Cartert alakíja, akit barátai és ellenfelei azért neveznekk Hurrikánnak, mert úgy bokszol, ahogy előtte senki. A középsúlyú profi világbajnoki cím megszerzésének előszobában azonban a sors egy váratlan balegyenessel egy életre kirepíti őt a ringbol: egy New Jersey-i kocsmában hármas gyilkosság történik, Hurrikánt megvádolják, letartóztatják, majd hamis bizonyítékok alapján életfogytiglani börtönre ítélik. A rács mögött minden megváltozik: a hiú, nagyvilági sikerember csendessé és visszahúzódóvá válik. Ám az egyre erősebbé váló szabadítási akció meggyőzi, és újra feltámad benne a régi harci szellem: szabad akar lenni, mégpedig bármi áron?
Leonardo Di Caprio a Titanic világraszóló sikere óta nem vállalt filmszerepet. A Trainspottingot is jegyző Danny Boyle rendező azonban egy olyan forgatókönyvvel jelentkezett nála, melynek nem lehetett ellenállni: a történet helyszíne egy különleges sziget, mely az Éden illuziója után Pokollá változik. A Part című mozi DiCaprio által megformált hőse, Richard szabad, mint a madár, a világot járja, és nem törődik semmivel. Egy bangkoki szállodában öngyilkos lesz lepusztult és elhagyott szomszédja, és ráhagy egy térképet, mely egy titokzatos szigetre vezető utat mutat. A srác nem is akar ennél többet tudni, nekivág az útnak, megküzd a tengerrel és a hadsereggel, hogy végül rátaláljon valamire, ami csodálatos, elmesélhetetlen és megközelíthetetlen. Aztán fokozatosan kiderül, hogy a sziget mégsem hasonlít annyira a paradicsomhoz, mint azt első látásra gondolná az ember.
Televíziós újságíróként láthatják viszont a mozinézők Al Pacinót márciusban, akit egy nagy dohánygyár egykori tudományos vezetője keres meg, bizonyítékokkal szolgálva arról, hogy a nikotinba addiktív anyagokat kevernek, melyek kábítószerként működnek és rákkeltők. A tudós fél, ám az újságírónak mindent megér, hogy kamera elé ültesse emberét. Amikor végre sikerül meggyőznie, és kazettán az anyag, még nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie: a hatalmas cigarettakonszern lép akcióba. Gátlástalan, kegyetlen és nagyon sok pénze van. Célja csupán egy: bármi áron megakadályozni, hogy a kazetta eljusson a stúdióba, és a műsor adásba kerülhessen.
A márciusi ajánlatból figyelemre méltó alkotás még az Álmosvölgy legendája című vérfagyasztó mese, mely a fej nélküli lovas legendáját éleszti fel, a Stuart Little, kisegér, mely jóval konszolidáltabb amerikai mese, valamint a Kettős kockázat, itt az izgalmas sztori mellett elsősorban Tommy Lee Jones színészi játéka miatt érdemes jegyet váltani.

Csak felnőtteké a pódium
Rendhagyó szavalóversenyt hirdet a millenniumi év alkalmából a gádorosi Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület és a helyi általános iskola magyar szakos munkaközössége. A kiírás ugyanis kizárólag 18. életévüket betöltött helyi felnőtteknek szól. A pályázat célja a kiírás szerint a tehetségek felkutatása, segítségnyújtás az előadókészség kibontakozásához, illetve lehetőség biztosítása a művészi tehetség bemutatására.
A vállalkozó szellemű gádorosi felnőttek április 1-éig nyúlthatják be jelentkezésüket a helyi általános iskola titkárságán egy kötelező - József Attila: Dunánál vagy Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban -, illetve egy szabadon választott verssel. A szavalóversenyt május 8-án, hétfőn rendezik meg a szervezők a gádorosi községi könyvtárban.

Költészetnapi szavalóverseny
A Magyar Szocialista Párt orosházi szervezete - karöltve a Demokrácia, Szolidaritás, Esélyegyenlőség, a Székács József, az Esélyegyenlőség Tehetséges Fiatalokért alapítványokkal, illetve a Kulturális Kapcsolatok Egyesületével - az idén ismét megrendezi immár hagyományosnak nevezhető költészetnapi szavalóversenyét. Az irodalomkedvelő 14 és 25 év közötti Békés megyei fiatalok a korábbi feltételekkel indulhatnak a versenyen, vagyis a kiírók a XIX. és a XX. század magyar és európai vers- és prózairodalmából várnak két előadandó művet. Az elbírálás két kategóriában - középiskolás és fiatal felnőtt - történik az április 15-én, szombaton megrendezendő versenyen.
A József Attila Szavalóversenyen résztvenni szándékozók írásban - MSZP, Orosháza, Szabadság tér 3 - vagy telefonon - (68) 412-945 - jelentkezhetnek március 31-éig.

Tótkomlóson mutatják be először a Jadviga párnáját
jadviga10.jpg (10045 bytes)A magyar film történetében ritka esemény, ha az elkészült alkotás premierjének egy vidéki város ad otthont. Március 17-én, pénteken ez történik Tótkomlóson: a helyi Korzó moziban láthatja először a szakma és a közönség a XXXI. Magyar Filmszemle különdíjas alkotását, a Jadviga párnáját. A Závada Pál regényéből készült mozi rendezője Deák Krisztina, a főbb szerepekben Tóth Ildikó, Bodó Viktor, Csomós Mari, Újlaki Dénes, Dzsoko Roszics látható. Mint emlékezetes, a forgatás helyszínéül egyebek közt megyénk, így Tótkomlós is szolgált.
Az esemény vendégeit ezen a napon Tótkomlóson nem csak a moziélmény várja, hanem a vendéglátók egyéb látványossággal is szolgálnak: a mozi előtti téren műsort ad a filmben szereplő zenekar, a díszletekből alkalmi kiállítás látható, az érdeklődő vendégek - egyebek közt az országos média filmes szakíróit - pedig hintóval utazva tekinthetik meg a regény, illetve a film főbb helyszíneit.
A tótkomlósi mozi egyébként ezt követően hét napon át március 23-áig tartja műsorán a filmet.

Deutsch nyitja meg a diákolimpiát
Március 15-éig jelentkezhetnek a Magyar Erőemelő Szövetségnél azok a gimnazisták, szakközépiskolások, szakiskolások, akik részt kívánnak venni az orosházi diákolimpián - tájékoztatta lapunkat Musztafa Imre főszervező.
Az április 21-én megrendezendő sportesemény fővédnöke Norbert Wallauch, a Nemzetközi Erőemelő Szövetség elnöke és Deutsch Tamás sportminiszter lesz, sőt, a szervezők tudomása szerint mindketten jelen lesznek a diákolimpián.
Megtudtuk még: a rendezvényre azok nevezhetnek, akik 1982 január elseje után születtek és valamelyik hazai középfokú intézmény nappalis hallgatói. A versenyt a nemzetközi szövetség szabályai szerint bonyolítják le, a szabályzatot a nevező iskolák postán kapják meg. A nevezési díj ötszáz forint, melyet - a nevezésekkel együtt - a következő címre kell feladni: Magyar Erőemelő Szövetség, Budapest, Gvadányi u. 33-39. 1144. Telefon, illetve fax: (1) 363-30-44.

Folytatódik a román kulturális központ fejlesztése
A gyulai önkormányzat vezetése a napokban felvette a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával a kapcsolatot a fürdővárosban tavaly átadott román kulturális központ továbbépítésének érdekében - tájékoztatta lapunkat Dancs László polgármester. A román kulturális központ második üteme az első ütemhez hasonló nagyságrendű beruházással lenne megvalósítható, s abban többek között a honi románság kulturális és tudományos életét elősegítő helyiségek, így például könyvtár és kutatószobák kapnának helyt.
A megkezdett beruházás folytatását, vagyis a második ütem felépítését támogatja a honi románság országos önkormányzata - erről már határozatot is hozott - és természetesen a gyulai román kisebbségi önkormányzat is. A gyulai képviselő-testület várhatóan a márciusi ülésén határoz arról: hivatalosan is kezdeményezi a második ütem megkezdését. Ezzel párhuzamosan a gyulai városvezetés arról is tárgyalásokat folytat az illetékes szervekkel, hogy a román tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium, valamint a kulturális központ alkotta épületkomplexum kerüljön az országos román önkormányzat fenntartásába. Ez a lépés az országos kisebbségi testületnek jelentőségét komolyan megnövelné - vélekedett Dancs László.

Jövő héten Kossuth-nap
Mozgalmas lesz a tavasz az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai és tanárjai számára - tájékoztatta lapunkat kedden Hocz János igazgató. Az iskola polgárai által leginkább várt eseményre a jövő héten kerül sor: 14-én, kedden rendezik meg immár 24. alkalommal a Kossuth-napot, melynek keretében a hagyományokhoz híven kulturális és sportesemények szórakoztatják a szakközépiskolásokat és vendégeiket, a "hatalmat" pedig a diákok által megválasztott igazgató gyakorolja.
Ugyancsak ebben a hónapban, 24-én rendezik meg az intézmény által szervezett szakember találkozót, melyen neves meghívott előadók beszélnek - egyebek közt - az uniós csatlakozás és a vidékfejlesztés aktuális kérdéseiről, illetve az idei agrártámogatásokról.
Hocz János hozzátette: április 5-én adják át az iskola médiatermét, melyet főként pályázati forrásból sikerült megvalósítaniuk. A legkorszerűbb audiovizuális és számítástechnikai eszközökkel felszerelt oktatóterem nagyban elősegíti az intézményben folyó világbanki képzést.

Kőkorsó, tiszta forrásba merítve
Kokorso.jpg (12862 bytes)A magyar átlag kultúrafogyasztó irtózik a bonyolultabbnak tűnő dolgoktól, legyen az színdarab, film, szöveg, vagy éppen zene. Ez utóbbi esetében különösen fóbiás az instrumentális, azaz ének nélküli muzsikák befogadására, hacsak nem Richard Claydermann mester pötyög, vagy éppen St. Martin mester fúj a fülébe valami andalítót 16 óra munka, két perc gyermeknevelés és egy elhibázott szexuális aktus után.
Éppen ezért volt nagy bátorság a battonyai és gyomendrődi, ám Budapesten élő tagokból - Borsodi László gitár, Parócai Attila basszusgitár és Tímár Tamás dob - álló Kőkorsó triótól, hogy jazz-rock lemezt dobjanak a piacra, magánkiadásban. Persze, miről is beszélek: a piac szót használom, holott mára már ez teljesen mást jelent, és ne higgye a Nyájas Olvasó, hogy holmi generációs egyetnemértés miatt van lesújtó véleményem a jelenlegi, a német típusú nyálpop, illetve a jugoszláv típusú mulatós beat offenzívájáról, hiszen mit tehet szerencsétlen fogyasztó, ha az általa használt médiumok meg sem kísérlik bemutatni az alternatívákat. (Igazi ördögi kör: a tévéelnök azt mondja, azért nem mutatja be, mert nincs rá igény).
A Kőkorsó tagjai Orosházán, a határőr laktanyában találkoztak sorkatonaként, ahol a BMX zenekarban aktuális slágereket játszottak különböző mulatságokon. Ám a próbákon, egy új Zámbó Jimmy és egy régi Szécsi Pál opusz gyors megtanulása között szépen lassan összecsiszolódtak, kihozva a bennük rejlő Zenészt. Leszerelésük után kész tervekkel költöztek a fővárosba, mindegyikük a szakma legjobb mestereinél tanul. Egy nem túl divatos műfajt választottak, a jazz-rockot, ám ha a média országos figyelmére nem is, egy-egy jó klub törzsvendégeinek figyelmére mindenképpen számíthatnak a fiúk. Hozzá kell tenni, hogy patrónusuk a szakma nagy öregje, Török Ádám, aki a szeghalmi tehetségkutató óta egyengeti útjukat, egyebek közt a Mini elé szervezte őket a tavalyi nagy Tabán-bulin.
Anzix című első igazi albumuk nemrég jelent meg, amelyhez természetesen nem lemezboltban jutottam, hanem Borsodi László baráti gesztusa jóvoltából. Merthogy ezt az albumot hiába is keressük a "jobb" lemezboltokban, ahogy a reklámok szóltak egy időben. Habár nem tartozom a tradicionális műfajok kizárólagosságát hirdető hosszú hajú, de kopaszodó, ősz, szakállas, öreg bölcsészek táborába, rövid időn belül egyik kedvencemmé vált az Anzix. Kifejezetten munka közben szól (felváltva Bach-hal, Mozarttal, Wagnerrel), amikor kicsinyes dolgokon felülemelkedve úgy kell megírnom érdektelen témákat, mintha az év sztoriját gépelném. Vagy éppen telefonon hallgatom az aktuális reagálót, aki arra figyelmeztet: mit képzelek én. Esetleg valaki arról győzköd, hogy az ő tyúkpör-panasza a világ legnagyobb tragédiája. Szóval "átsegít a nehéz napokon" a Kőkorsó Bachhal, Mozarttal, Wagnerrel együtt.
Maga az album kilenc, többnyire saját szerzeményt tartalmaz, melyeket a battonyai művelődési ház stúdiójában vettek fel Takács Dezső (ha nem tévedek, a város polgármestere) irányításával. Egy örök klasszikus, a Summer Samba is megtalálhattó a korongon, valamint érdekes kísérlet a 23:59 Swing, melyet Borsodi László jegyez Hódossy Zoltán zenéjének Hevesi Imre-féle átirata alapján. Bár a zenekar a tradicionális gitár-basszus-dob felállásban működik, szaxofonnal, furulyával és énekkel színesítették az anyagot Czutor Ignác és Hevesi Imre jóvoltából.
Hogy elkerüljem az elvtelen reklámozás vádját, nem dicsérgetem az albumot, helyette idemásolom egy nálam megbízható ítész, Török Ádám ajánlóját a lemezborítóról: "(...) A jazz, a rock és a funk kiváló ötvözése a trió erőssége. Virtuóz muzsikusok és remélem, nagy jövő áll előttük. Ajánlom ezt a CD-t minden igényes zenét kedvelőnek, hallgassák szeretettel". Ámen.
Korbely György

Óvodások, iskolások a közlekedésbiztonságról
Az orosházi térség 16 óvodájából és 15 általános iskolájából közel nyolcszáz rajz érkezett be a Fékút Alapítvány, a megyei baleset-megelőzési bizottság által meghirdetett pályázatra - derült ki a szombat délelőtti eredményhirdetésen. A zsűri a beérkezett munkákból közel százat választott ki, ezek március 13-áig láthatók a Petőfi Művelődési Központban. A legjobb alkotásokat külön díjazták, ezek sorrendje a következőképpen alakult.
Óvodások: I. Nagy Richárd (Orosháza, Bajcsy-Zsilinszky utcai óvoda), II. Forgó Ferenc (Orosháza, Merian Óvoda), III. Kármán Csaba (Tótkomlós, önkormányzati óvoda). Alsó tagozatosok: I. Hegedűs Anna (Orosháza, József Attila Általános Iskola), II. Urbán Richárd (Tótkomlós, Szlovák Iskola), III. Csernus Olga (Nagyszénás, Czabán Samu Általános Iskola). Felső tagozatosok: I. Sárközi Tünde (Orosháza, VII. Sz. Általános Iskola), II. Hegedűs Bence (Orosháza, IV. Sz. Általános Iskola), III. Gál László (Orosháza, VI. Sz. Általános Iskola).
A legjobb pályázók jutalmait Madarász Géza főhadnagy adta át, míg a kiállítást Kiss Rozália törzszászlós, a helyi baleset-megelőzési bizottság titkára nyitotta meg.

Lantos-emléktorna Kardoskúton
A hét végén ért véget a Lantos György emlékverseny Kardoskúton, melyet a helyi általános iskola néhai igazgatója tiszteletére rendeztek meg immár harmadik alkalommal. A versenyzők - szám szerint 51-en - két sportágban, sakkban és asztaliteniszben mérték össze tudásukat, erejüket és ügyességüket.
Lengyel Györgyné, a helyi művelődési ház igazgatója, a verseny főszervezője lapunknak elmondta: a sakkversenyt kilencfordulós, úgynevezett svájci rendszerben bonyolították le. A legeredményesebbnek a kardoskúti Debreczeni József bizonyult, második lett Süle Sándor (Orosháza), míg a bronzérmet az ugyancsak helyi Héjja Bálint vehette át.
Az asztalitenisz fordulók férfi győztesei, a helyezés sorrendjében: Nyári László (Orosháza), ifj. Szabó Tibor és Tóth Árpád (mindketten kardoskútiak). A hölgyek versenyét három kardoskúti versenyző nyerte meg: Debreczeniné Jámborcsik Gyöngyi, Kürtiné Rácz Erika és Hajdúné Hegedűs Mária.

Korábbi cikkek a Kultúra rovatból

Vissza a címlapra