Fotógaléria >>> Az előzmények... >>> Hamarosan megszüntetik a gázszivárgást Pusztaszőlősön A pillanatnyi állás szerint a mentesítő ferdefúrás 617 méter mélységnél tart, így az utolsó fázishoz érkeztünk, amikor nagyon pontos tájolással megpróbáljuk eltalálni a kútszelvényt kilencszáz-kilencszázhúsz méteres mélységben - nyilatkozta tegnap munkatársunknak Bokor Csaba, a Mol Rt. ügyvezető igazgatója az ötvenhetedik napja lángoló pusztaszőlősi gázkútnál végzett katasztrófa-elhárítási munkálatokról.  Korábban beszámoltunk arról, hogy több sikertelen elfojtási kísérlet után szeptember első felében az a döntés született meg, hogy a Békés megyei gázmező felett égő kutat az addigiaktól eltérően alulról, mintegy kilencszáz méteres mélységben, ha ez nem sikerül, akkor a tárolószinten, ezerkétszázötven méterrel a földfelszín alatt próbálják "megölni." Bokor Csabától megtudtuk, hogy a következő munkafázis a béléscsövezés lesz. Majd öt-hat, de az sem elképzelhetetlen, hogy tíz napot vesz igénybe, amíg a mentesítő ferdefúrás eredményeképpen elérhetik a kútszelvényt kilencszáz méterrel a föld alatt. Itt a nagy mélységbe lesajtolt vízzel és cementtel próbálják útját állni a gáznak.  A gázkitöréssel kapcsolatos hír, hogy a jövő héten kezdik felmérni a Mol Rt. által megbízott szakemberek azokat a károkat, amelyeket a környékbeli települések lakói jeleztek az önkormányzatoknak. A Békés Megyei Nap az érintett köszégek polgármesterei hivatalainál érdeklődve megtudta: összesen több mint félezer kárigény futott be az önkormányzatokhoz. A gázzal együtt a felszínre érkező 72 fokos szennyező termálvíz elhelyezése egyre nagyobb gondokat okoz, ezért a vízügyi szakemberek belefogtak a harmadik, fóliával bélelt tárolómedence kialakításához Pusztaszőlős mellett. A folyamatos ellenőrzések azt bizonyítják: a sérülékenynek számító Maros-hordalékkúp ivóvízbázisa eddig sehol nem szennyeződött a gázzal együtt felszínre jövő hévíztől. B. T. Veszélyben a vízbázis – kihelyezett bizottsági ülés Pusztaszőlősön A legnagyobb gondot Pusztaszőlősön a gázkitörés nyomán a felszínre kerülő napi mintegy három ezer köbméter szennyezett termálvíz jelenti, ami veszélyeztetheti a sérülékenynek számító Maros-hordalékkúp ivóvízbázisát – derült ki az Országgyűlés önkormányzati bizottsága rendészeti albizottságának keddi rendkívüli kihelyezett ülésén, amelyet a katasztrófa helyszínén tartottak. A Pozsgai Balázs vezette grémiumot a Mol Rt., az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, a szegedi székhelyű Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, az ÁNTSZ, valamint a Békés Megyei és az Országos Katasztrófavédelmi igazgatóság vezetői tájékoztatták az augusztus 18-ai kitörésről, az azóta folyó védekezési munkákról, valamint a várható fejleményekről. Mint megtudtuk: a szakemberek úgy számolnak, hogy közel 100 ezer köbméter szennyező víz tárolását kell megoldaniuk. A parlamenti albizottság kedd délben kezdődő kihelyezett ülésén elsőként a nemzeti olajvállalat, majd pedig a védekezési munkálatokban részt vevő hatóságok tájékoztatóját hallgatta meg. Bokor Csaba, a Mol Rt. ügyvezető igazgató szólt a negyvenhét napja tartó védekezési munkálatokról, és arról, hogy most alulról próbálják meg a kitörés-elhárító szakemberek „megfojtani” a kutat. Erről szólva megjegyezte: a fúrótorony munkába állításával szerdára elérik a hatszáz méteres mélységet, így kísérlik meg első lehetőségként kilencszáz méteres mélységben eltalálni a kútszelvényt. Ha ez nem sikerülne, akkor az ezerkétszázötven méteres tárolószint mélységében próbálják útját állni a kitörésnek. Az utóbbi változat mintegy két héttel hosszabb védekezési munkát jelent. Török Imre Attila, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) vezető munkatársa azt hangsúlyozta, hogy az illetékes környezetvédelmi felügyelőséggel egyetértésben szeptember 21-én azért döntöttek a harmadfokú környezetvédeli vízkárelhárítási készültség mellett, mert a felszínre törő 72 fokos rétegvíz só-, ammónia és fenoltartalma igen magas volt. Ezzel kapcsolatban Szűcs Sándorné, az Alsó-Tisza-vidéki Környeztvédelmi Felügyelőség osztályvezetője azt hangoztatta, hogy a nagy mennyiségű szennyezett rétegvíz veszélyeztetheti a sérülékenynek számító, és Békés megye nagy részét ellátó ivóvízbázist. A szakemberek a védekezés végéig 100 ezer köbméter termálvíz tárolásával számolnak, amelyet négy nagy, fóliával bélelt medencében vezetnek. A jelenleg a második tároló épül a gázkitörés közvetlen közelében. Megtudtuk, hogy a szennyező termálvizet várhatóan visszasajtolják olyan mélységbe, ahol a ivóvízréteget nem veszélyeztetheti. Bár erről még nem született konkrét döntés. Andrásy Gyula, a megyei ÁNTSZ vezető munkatársa elmondta, az eddigi mintavételezések negatív eredményt mutattak, az ivóvíz minősége nem mutat romlást az előzőekhez képest, pedig hétfőn az összes pusztaszőlősi kutat ellenőrizték. Hosszu Szilárd, a Békés Megyei Vízmű Vállalat vezérigazgatója megjegyezte: a környéken két vízművük működik, a pusztaföldvári, valamint a orosházi-szarvasi regionális, ám eddig egyik telephelyen sem tapasztaltak semmilyen gondot. Gáti Zoltán, a megyei és Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője az eddigi védekezési munka menetéről adott számot, jelezve: annak idején felkészültek Puszatszőlős lakosságának kitelepítésére is. Képviselői kérdésekre válaszolva a környezetvédelmi felügyelőség illetékese azt hangoztatta: semiképp sem szabad megengedni, hogy a Maros-hordalékkúp ivóvízbázisát a legcsekélyebb mértékben is szennyezze a feltörő termálvíz. Egy elvi felvetésre válaszolva Török Imre György, az Ativizig egyik vezetője jelezte: ha környék több településének ivóvize szennyeződne, akkor a hordalékúpra épülő vízműrendszer átalakítására volna szükség. Ugyancsak kérdésre válaszolva Bokor Csaba, a Mol Rt. ügyvezető igazgatója kifejtette: társasága eddigi kára, valamint a védekezésre és a majdnai helyreállításra fordítandó pénz nagyságrendje elérheti a három milliárd forintot. A szolnoki Bányakapitányság vizsgálati eredményéről, amely az MB Kőolajkutató Rt., karbantartást végző munkatársait tette felelőssé a történtekért, Bokor nem kívánt nyilatkozni. B. T. Parlamenti bizottság a gázkitörésnél Az immár negyvenhatodik napja lángoló pusztaszőlősi gázkút tőszomszédságában kedden tartja rendkívüli kihelyezett ülését a Parlament önkormányzati bizottságának rendészeti albizottsága, amely tájékozódni kíván az augusztus 18-ai kitörés okairól és a másfél hónapja tartó védekezési munkálatokról - értesültünk. Az ülésen részt vesz Bokor Csaba, a Mol Rt. ügyvezető igazgatója, a védelmi munkák vezetője, Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője, valamint a Békés megyei katasztrófalehárítók, a térségben illetékes vízügyi és környezetvédelmi igazgatóságok első emberei és a környékbeli települések polgármesterei. Bacsur Györgytől, a Mol Rt. sajtóosztályának munkatársától megtudtuk: nincs semmi változás a védekezési munka területén, a másfél héttel ezelőtt felállított fúrótorony segítségével folyamatosan végzik a mentesítő ferdefúrást, amelynek célja, hogy alulról fojtsák el a másfél hónapja tomboló gázkutat Pusztaszőlős mellett. A kidolgozott terv szerint vagy kilencszáz-kilencszázötven méter mélyen, a kútszerelvénynél, ha ez nem sikerül, akkor ezerkétszázötven méterrel a föld felszíne alatt, a tároló szint mélységében próbálják meg speciális folyadékokkal és cementtel elzárni a kutat. Jelenleg minden jel arra mutat, hogy ez a munka még heteket vesz igénybe, így az eddigi leghosszabb magyarországi gázkitöréssel számolnak kitörés-elhárító szakemberek Békés megyében. Az eddigi hetvenhét honi gázkitörés közül a leghosszabb idejű védekezés 1985-ben Fábiánsebestyénnél volt, ahol a szakemberek negyvenhét nap után "ölték meg" a kutat. Ezt a csúcsot szerdán állíthatja be Pusztaszőlős, csütörtöktől pedig átveheti az új csúcstartó szerepét. B. T. Megkezdődött a mentesítő fúrás Pusztaszőlősön Budapestre szállítják a felszínre törő termálvíz-mintát A néhány órás megszakítással már harmincnyolcadik napja tomboló pusztaszőlősi gázkitörésnél vasárnap megkezdődött a mentesítő ferdefúrás, amely célja, hogy alulról véglegesen elfojtsák a gázkitörést. Mint korábban beszámoltunk, két megoldási mód lehetséges: eszerint a fúrással megpróbálják 900-950 méteres mélységben eltalálni a kútszelvényt, ha ez nem sikerülne, akkor az 1250 méteres tároló szinten sajtolnak be nagy mennyiségű folyadékot és cementet, így szüntetve meg a kitörés. A mentesítő fúrás teljes időtartamát a legóvatosabb becslések szerint is még legalább harminc napra becsülik a szakemberek, ami azt valószínűsíti, hogy leghosszabb magyarországi gázkitörés címére pályázhat néhány hét múlva Pusztaszlős. Az eddigi csúcsot Fábiánsebestyén tartotta, ahol 1985-ben volt gázkitörés, ott az elfojtási kísérletek negyvenhét nap után vezettek eredményre. Korábban beszámoltunk arról, hogy csütörtökön harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendeltek el Pusztaszőlősön és környékén, mert a gázkitöréssel a felszínre kerülő rétegvizet a tárolók már nem tudták befogadni. A napi háromezer köbmétere szennyezett termálvizet ideiglenesen a Czakó-éri csatorna vezette le, ami azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy az egészségre ártalmas rétegvíz eljut a Tiszába és a Marosba, valamint veszélyezteti az amúgy is sérülékenynek számító Maros-hordalékkúp ivóvízbázisát. Ennek megakadályozása érdekében pénteken megkezdték új, szigetelt tárolómedencék kialakítását a gázkitörés közelében. Az első vizsgálatok szerint a termálvíz nagy mennyiségű sót, fenol, metánt és szerves anyagokat tartalmaz. A szennyező víz pontosabb meghatározása miatt szintmérő kutakat ásnak a környékén. A környékbeli lakosság megnyugtatása érdekében Budapestre, az Országos Közegészségügyi Intézetbe (OKI) viszik a termálvíz-mintát, mert a fenolt, a benzolt és az aromás szénhidrogének jelenlétét a fővárosi laboratóriumban tudják kimutatni. Pusztaszőlősőn vasárnap kezdődhet a mentesítő fúrás Minden valószínűség szerint vasárnap kezdődhet a pusztaszőlősi gázkitörés helyszínén az a mentesítő fúrás, amelynek célja, hogy alulról végleg „elfojtsuk” a kutat – mondta szerdai helyszíni sajtótájékoztatóján Bokor Csaba, a MOL Rt. ügyvezető igazgatója, a védelmi munkálatok vezetője. A gázkitörés harmincnegyedik napján mindehhez hozzáfűzte, hogy szerdán befejeződött a mentesítő fúráshoz szükséges negyvennyolc méter magas torony felállítása, és néhány nap alatt erre szerelik fel a fúrást végző berendezéseket. A fúrótornyot kétszázötven méterre állították fel a kitörés helyétől, és az elfojtásra két tervet dolztak ki. Az első szerint irányított ferdefúrással a szétrepedt béléscső alatt, mintegy kilencszáz-kilencszázötven méteres mélységben próbálják meg „eltalálni” a kútszelvényt, ám ha ez nem sikerül, akkor a tárolószint mélységében, a föld felszíne alatt ezerkétszázötven méter mélyen „ölik meg” a kutat. Ennek technikájáról a védelemvezető megjegyezte: nagy nyomással nagy mennyiségű folyadékot juttatnak a szelvénybe, amelyet majd a cementezés követ. A megvalósításban húsz aggregátor és negyven tartálykocsi segédkezik – tudtuk meg. A helyszínen arról értesültünk, hogy a mentesítő fúrás mindenképpen több hétig tart, így a védekezési munkálatok időtartama a jelek szerint meghaladja majd a két hónapot is. Emellett az is nyilvánvaló, ha a mentesítő fúrással – a második variáció szerint – a tárolószintnél sikerül elzárni a kutat, az időben hosszadalmasabb és technikailag bonyolultabb, mint ha már kilencszáz méteres mélységben „megfojtják” a 34-es számú gázkutat. Kérdésünkre Bokor Csaba elmondta: kétségei vannak afelől, hogy az öt környékbeli településről eddig az önkormányzatoknak bejelentetett ötszáz ingatlankár valóban összefüggésben lehet-e a több mint egy hónapja tartó gázkitöréssel. Jelezte, az ügy tisztázása érdekében a MOL Rt. független kárszakértőket kér fel. B. T. Harmadfokú környezetvédelmi készültség Pusztaszőlősön Harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el csütörtök déli fél egykor az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséggel egyetértésben Pusztaszőlősön és környékék azután, hogy a gázkitöréssel együtt feljövő nagy mennyiségű rétegvíz szennyező – tudtuk meg dr. Szelesné Kutas Borbálától, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség megbízott műszaki igazgatóhelyettesétől csütörtök este. Értesüléseink szerint az ügyben csütörtökön Pusztaszőlősön tanácskozott a térségben illetékes vízügyi igazgatóság, környezetvédelmi felügyelőség, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Mol Rt. Megállapították: a naponta mintegy háromezer köbméter felszínre érkező szennyezett rétegvizet a helyszínen kiépített tárolók már nem képesek befogadni, ezért a belvíz- és csapadékvíz elvezető csatornákon keresztül könnyen a Marosba és a Tiszába juthat. A gázzal együtt a felszínre törő rétegvíznek nagyon magas a sótartalma, valamint a kémiai oxigénigénye és a lebegőanyag-tartalma. A folyókon kívül a rendkívül sérülékenynek számító Maros-hordalékkúp ivóvízbázisát is fenyegetheti a szennyező rétegvíz – tudtuk meg. Dr. Szelesné Kutas Borbála elmondta, egyezség született arról, hogy péntektől szakaszosan több új, szigetelt tárolót alakítanak ki a gázkitörés közelében, hogy megakadályozzák a szennyezett víz tovaterjedését. Továbbá monitoring-kutakat létesítenek, és figyelőszolgálatot állítanak fel a környező kutak és vizek állapotának ellenőrzésére. A Kaszaperhez tartozó Pusztaszőlősön tovább ronthatja a helyzetet, hogy nincs kiépített vezetékes ivóvízrendszer. A Mol Rt.-től kapott nem hivatalos jelzés szerint Pusztaszőlősön nincs ok aggodalomra. B. T. Közel félezer ingatlankárt jelentettek gázkitörés miatt A Viharsarok Online összesítése szerint közel ötszáz ingatlanban keletkezett kárt jelentettek be az elmúlt hetekben Pusztaszőlősön és a gázkitöréshez közel eső településeken a tulajdonosok az érintett önkormányzatoknak. A károk felmérése nem kezdődött meg, így hozzávetőleges kárösszeget sem lehet egyelőre mondani. Név nélkül nyilatkozó szakértők közöl többen megkérdőjelezik, hogy összefüggés lehet-e a katasztrófa és az ingatlanokban keletkezett károk között. A harminckettedik napja tartó pusztaszőlősi gázkitörés miatt helyben és a környékbeli településekről eddig közel ötszáz ingatlan-kárbejelentés érkezett az érintett önkormányzatokhoz - derült ki online lapunk körkérdése nyomán. A Kaszaperhez tartozó Pusztaszőlősön az utóbbi hetekben valamilyen mértékű kár mind a nyolcvan házban keletkezett, míg a négy kilométerre fekvő Kaszaperen eddig 92 háztulajdonos jelezte a polgármesteri hivatalnak, hogy repednek a falak.  Nem sokkal jobb a helyzet Kardoskúton, ahol az eddigi jelzések szerint mintegy ötven ingatlantulajdonos jelentette, kárai keletkeztek a gázkitörés kezdete óta eltelt egy hónapban. Puszaföldvárról ennél is több jelzés érkezett, itt a bejelentések száma 213-nál tart, míg Tótkomlóson ez a szám tizenöt. Csürhés István kaszaperi és Juhász Pál tótkomlósi polgármester érdeklődésünkre elmondta, a kárfelmérés még nem történt meg, így egyelőre megbecsülni sem lehet, hogy a közel ötszáz házban keletkezett kár nagyságrendje mekkora lehet. Nevük elhallgatását kérő szakemberek munkatársunknak elmondták: erős kétségeik vannak, hogy az esetleges károk és gázkitörés között van-e bármilyen összefüggés. A mentési munkák állásáról Antalffy Krisztinától, a Mol Rt. sajtószóvivőjétől megtudtuk, hogy folyik a mentesítő fúráshoz szükséges torony helyszínre szállítása. Ezután kezdődhet meg a fúrótorony felszerelése azokkal a speciális berendezésekkel, amelyek szükséges ahhoz, hogy 1250 méteres mélységben, alulról véglegesen "elfojtsák" a továbbra is tomboló kutat. Így a mentesíti munkálatok minden valószínűség szerint még több hetet vesznek igénybe. B. T. Mintha vulkán tört volna ki Pusztaszőlősnél  Vulkánkitöréshez hasonlatos a pusztaszőlősi gázkút és környéke – tapasztaltuk a kedden a helyszínen tartott bejáráson és sajtótájékoztatón. Az elhíresült 34. számú gázkútnál a kitörés-elhárítók már huszonhatodik napja próbálkoznak a végleges elfojtással, ám erre minden jel szerint még több hetet várni kell. Új jelenség a pusztaszőlősi kitörésnél, hogy föld mélyéből nem csupán gáz, hanem egyre nagyobb mennyiségű víz érkezik a felszínre. A kút körül kialakult kráterszerű képződmény pereméről a víz belemossa a földet a kitörés közvetlen közelébe, a hatalmas nyomással feltörő gáz és víz a földet is a magasba löki, amitől a leginkább a vulkánjelenséghez lehet hasonlítani a látottakat. Mindettől azonban nem változott meg a gázkút végleges elfojtására kidolgozott terv. Az helyszínen tartozkodó amerikai és norvég specialistával teljes egyetértésben a Mol Rt. szakemberi mentesítő fúrás előkészítését végzik, hogy a kút legalján, 1250 méteres mélységben fojtsák meg a kutat. Az ehhez szükséges fúrótorony alapja elkészült, míg a torony várhatóan vasárnapra már áll Pusztaszőlős határában. A mentesítő fúrás megkezdése azonban csak szeptember 20-án kezdődhet, hiszen a fúrótoronyra sok berendezést kell felszerelni. A nagy mennyiségű víz hatására teljesen megszűnt az eddig tapaszalt jelentékeny zaj és rezgés a katasztrófa helyszínén, ami azt is jelenti – tudtuk meg –, hogy nem kell zajvédő falat építeni a településrész és a gázkút közé. Az sem elképzelhetetlen, hogy idővel a kút önmagát „fojtja meg”, ám a teljes biztonság miatt mindenképpen szükséges a mentesítő fúrás és a tömítő cementezés a föld mélyében. A Mol Rt. kijelölt vezetői és a kaszaperi önkormányzat között kedden folytatódtak a tárgyalások, amelynek középpontjában – a történtek miatt – a lakosság kompenzálása áll. Biztosra vehető, hogy a legnagyobb honi cég hozzájárul a vezetékes gáz kiépítéséhez Pusztaszőlősön. Bokor Csaba védelemvezető szólt a védekezés eddigi költségeiről és a gázkitörés miatti veszteségekről. Eszerint ennek együttes összege megközelíti a három milliárd forintot. Védekezésre és majd a helyreállítási munkálatokra 1–1,5 milliárd forintot fordítanak, míg kitörő és így elveszett 50–70 millió köbméter földgáz árát 1,2 milliárd forintra taksálják. B. T. A gázkitörésről szóló jelentés szeptember végérére készül el Már Pusztaföldváron is repednek a házfalak  A Szolnoki Bányakapitányság hivatalos jelentése az augusztus 18-án történt pusztaszőlősi gázkitörés okairól, valamint az első, nem végleges elfojtásig tartó védekezési munkálatokról minden jel szerint valamikor szeptember utolsó napjaira készül el – tudtuk meg. Megkeresésünkre Nagy Sándor bányakapitánysági főmérnök, a történteket vizsgáló szakértő közleményét olvasták be. Eszerint ma tovább folytatódnak a tanúmeghallgatások, amelyek azt hivatottak tisztázni: pontosan mi történt augusztus 18-án a kitörés előtt a pusztaszőlősi 34-es kútnál, ahol a Szolnoki MB Kőolajkutató Rt. szakemberei karbantartási munkálatokat végeztek. Emellett a szolnoki bányakapitányság a Miskolci Egyetem Olajtermelési Tanszékének vezetőit vonta be szakértőként a történtek kivizsgálásába, akik az előzetes tervek szerint szeptember 25-ére készítik el jelentésüket. Ezután születhet meg a bányakapitányság hatósági jelentése a gázkitörésről. A tanúmeghallgatások mellett a szakértők megvizsgálták azt a kitörésgátlót, amely az előtt volt a kútfejen, mielőtt kitört volna. A bányakapitányság a miskolci szakértők bevonásával tisztázni akarja, hogy a fúrási személyzet által a kitörésgátlónál alkalmazott zárási mód okozhatott-e a kút csőszerelvényén vagy béléscsövén olyan mértékű elváltozást, amely később előidézhette a gázkitörést. A Miskolci Egyetem Olajtermelési Tanszékének munkatársaitól arra is választ várnak, hogy a kitörésvédelmi szervezet által végrehajtott első kitörés- elhárítási módszer megfelelt-e a nemzetközi gyakorlatnak. Olvasói jelzések alapján arról szereztünk tudomást, hogy a kis megszakítással huszonötödik napja tartó gázkitörés következményeként Pusztaszőlös és Kaszaper mellett Pusztaföldváron is néhány ház fala – nem kizárható, hogy az égő gázfáklya hatalmas robaja miatt – megrepedt. Ezt a hírt kérdésünkre a polgármesteri hivatalban megerősítették.  B. T. Deutschot Pusztaszőlősön magánembernek minősítették  A Mol Rt. biztonsági szolgálata a péntek esti órákban nem engedte be Deutsch Tamás ifjúsági és sportminisztert Csürhés István kaszaperi polgármester társaságában a pusztaszőlősi gázkitörés munkaterületére. Deutsch pénteki Békés és Csongrád megyei programjáról visszaindulva, útban Budapest felé szerette volna felkeresni a katasztrófa helyszínét. A veszélyesnek minősített, lezárt munkaterületre bejelentés nélkül érkezett a kormány tagja kék villogót használó BMW-vel. Az itt szolgálatot teljesítő Mol-alkalmazottak nem ismerték fel vagy - mint a kaszaperi polgármester állítja - úgy tettek, mint akik nem ismerik fel a minisztert és őt. Kérésük ellenére nem engedték a váratlan vendégeket a lezárt területen belülre, és Deutsch egyetlen kérdésére sem válaszoltak. Csürhés István ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: a miniszter nem a hatalmas lángcsóvát akarta megnézni, hanem az ott szolgálatot teljesítőkkel szeretett volna beszélni munkájukról. Mint ahogy érdeklődött a pusztaszőlősiektől is arról, miként bírják a több mint három hete tartó gázkitörés hatalmas robaját. A lezárt terület biztonsági szolgálatának vezetője arra hivatkozva kérte fel távozásra az érkezőket, hogy megsértették a pusztaszőlösi bekötőút elején felállított behajtani tilos táblát. A Mol Rt. vezetése előbb nem kívánta kommentálni az ügyet, utóbb viszont jelezték: a veszélyes munkaterületre bejelentés nélkül érkezô miniszter magánembernek számít, ezért nem engedték be. Legutóbbi tudósításunk óta változott a helyzet az Orosházán folytatott hallásvizsgálatok eredménye tekintetében. Az audiológiai szűrésen az eddig megjelent pusztaszőlősiek közül egy gyermeknél - minden jel szerint a gázkitörés miatt - halláskárosodást állapítottak meg. A szűrővizsgálatok péntekig tartanak. Közben a Kaszaperhez tartozó településrészen élők megkapták az ezer eldobható és kétszáz többször használatos füldugót. A hét végén folytatódott annak a tervnek a készítése, amelynek segítségével majd mentesítő fúrással próbálják véglegesen elfojtani a gázkitörést.  B. T.