Fotógaléria >>>
Az előzmények... >>>
A folytatás... >>>
Pusztaszőlős: félelem és remények
Immár három hete lobog a hatvanméteres óriásfáklya a Békés megyei Pusztaszőlős közvetlen szomszédságában. A 34-es számú kút augusztus 18-án lobbant fel először, majd szeptember 3-án, vasárnap egy fél napra ismét csendessé vált a környék. Azonban az illúzió nem sokáig tartott: hétfőn hajnalban ismét feltört a gáz, melyet aznap este újra be kellett lobbantani. A helyiek félelemmel vegyes reménykedéssel tekintenek az alig egy kilométerre lobogó tűzoszlop felé: félnek, hogy egészségük és szerény vagyonkájuk rámegy az üzemi balesetként meghatározott kitörésre, ám reményre is okuk van, ugyanis az eddig mostohán kezelt településrész helyzetére országos figyelem irányul.
A kitörés helyszínén jelenleg mindössze kéttucatnyian dolgoznak, főként őrzési, mérési és készenléti feladatokat lát el a MOL Rt. és a és katasztrófavédelem szakembereiből álló kis csapat. A második kitörés óta a korábbinál még nehezebb megközelíteni a helyszínt, e héten még szigorúbb és következetesebb az őrizet: a rendőrség három ellenőrző ponton is útját állja a kíváncsiskodóknak. Az ok elsősorban balesetvédelmi: a lángoszlop égetett agyagot és egyéb szennyeződéseket lövell ki, amelyek akár száz méterre is elszállhatnak.
Csütörtökön reggel azonban néhány percre mégis beengedték a sajtót: elsősorban a fotósoknak és az operatőröknek szólt a gesztus, azonban a fejleményekről is beszámoltak a szakemberek, sőt futólag találkozhattunk a texasi kitörés-elhárítási cég két jelenlévő munkatársával is – azokkal, akik már hazafelé készülődtek. A houstoni székhelyű társaság ugyanis három különböző szakterületen dolgozó mérnököt küldött Pusztaszőlősre. Közülük annak fogadták el a javaslatát, aki a föld alatti elfojtásra dolgozott ki programot. Ennek lényege: úgynevezett ferde fúrással több mint 1200 méterre a felszín alá hatolnak, majd a föld alatt fojtják el a kitörést. Ott jártunkkor még nem készült el a munkálatok pontos üzemezése, annyit tudni lehet azonban, hogy a betonaljzat elkészült, s a fúrótorony felépítése 4-5 napig tart.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a gázzal együtt víz is a felszínre kerül, ennek következtében rendszeres időközönként néhány másodpercre el-elalszik a láng, majd újralobban. Mindez nem kis riadalmat keltett a környékbeliekben, ám a szakemberek mindenkit megnyugtattak: ha hosszabb időre hunyna ki a tűz, azonnal újralobbantanák. A pusztaszőlősiek annak ellenére még nyugtalanok, hogy hétfőn este falugyűlés keretében tájékoztatták őket a mentésről, illetve a kártérítésről, bár a feszültség sokakban enyhült azóta . Mindezt jól példázza, hogy csupán egy nénit költöztetett a városba ott élő családja, de időközben ő is hazajött. A többnyire idősek lakta, 170 fős településrész lakói évtizedek alatt megtanultak együtt élni azzal, hogy földjeiken olaj- és földgáz-kitermelés folyik, ám most először kellett szembesülniük igazán ennek ártó következményeivel. Az éktelen zaj – mely az utóbbi napokban jóval kisebb lett - miatt elsősorban halláspanaszokkal keresték fel a Kaszaperről kijáró háziorvost, de a megszokottnál jóval többen írattak nyugtatót is maguknak. Az orosházi kórház jóvoltából pedig szervezett hallásvizsgálat kezdődött csütörtökön.
Pusztaszőlős a múlt század végén a Zichy család birtoka volt, majd az első világháború után modern birtokká vált az akkor mintegy félezres település, mely közigazgatásilag tartozott már Pusztaföldvárhoz, Békéssámsonhoz, Tótkomlóshoz, jelenleg pedig Kaszaper része. Sőt három évig, 1945 és 1948 között önálló státuszt élvezett. Ebben az időben saját termelőszövetkezete alakult Előre néven, mely 1956 után Új Élet néven folytatta tevékenységét egészen 1962-ig. Ebben az időszakban kezdődött meg a kis téeszek beolvasztása a nagy szövetkezetekbe, így a tótkomlósi Viharsaroké lett a földterület és a gazdasági épületek. Aztán szép lassan leépült minden: megszűnt az ifjúsági klub, a posta. Továbbra is hiányoznak alapvető infrastrukturális feltételek: nincs gáz- (annak ellenére, hogy alattuk több millió köbméternyi gáz található) és vízvezeték, s mindössze egy belterületi útjuk van.
A kis falu a jelenlegi rendszeres címlapi szereplés óta két alkalommal került az országos figyelem középpontjába, akkor még jóval kisebb súllyal – tartják nyilván többen is. Első alkalommal, a kilencvenes évek derekán azért, mert az országban az egyik utolsó úgynevezett LB-rendszerű, esőlemezes telefonközpontját itt szerelték le nagyszabású PR-akció során, s egy évszázados ugrással áttértek a digitális központra – amely persze már a közeli városban működik. A második országos nyilvánosságot a tavaly lebonyolított népszavazás jelentette: a helyiek túlnyomó többsége úgy határozott, hogy Tótkomlós helyett Kaszaperhez kívánnak tartozni. Úgy érezték ugyanis, hogy a város az elmúlt évtizedekben mostohán kezelte őket, az utolsó időben például már orvosi ellátásukat sem tudták megszervezni. A megközelíthetőségről nem is beszélve: hiába a közelség légvonalban, autóbusszal egy egész napig tartott egy-egy hivatalos ügy elintézése. A két anyatelepülés közt a januári átcsatlakozást megelőző átadás- átvétel folyamata nem zajlott zökkenőmentesen, sőt Kaszaper és Tótkomlós a mai napig perben áll egymással: a tét a közigazgatási határ módosítása. A tét nem kicsi, figyelembe véve egy-egy önkormányzat szűkre szabott költségvetését: több millió forint, elsősorban a MOL Rt. által fizetett iparűzési adó.
Mint a hasonló nagyságrendű településeken, Pusztaszőlősön is egyetlen tere van a közösségi életnek, a helyi kocsma. Az orosházi, ám ideszármazott Farkas Istvánék által üzemeltetett vendéglátóhely ezekben a napokban valóságos információs bázissá is vált, s nem csak az itt gyülekező, illetve anyagaikat sok esetben innen továbbító újságírók, fotósok miatt: ide minden hír befut, így természetes módon itt érdemes tájékozódni először a helyi közhangulatról. A tulajdonos házaspár szakszerűen beszámol a mentés első húsz napjának eseményeiről, illetve mindezek fogadtatásáról. A legemlékezetesebb számukra az első néhány nap, amikor valóságos katasztrófaturista- hadjárat lepte el Pusztaszőlőst és környékét: a férfi negyedórán belül 216 autót számolt össze augusztus huszadikán késő este, amikor az orosházi tűzijáték után ide özönlött a tömeg. Sőt, állítólag egy német turista-házaspár lakókocsival érkezett és hosszabb távra kívántak berendezkedni. A beszélgetésbe természetesen bekapcsolódnak a vendégek is, akik közül többen éppen a MOL Rt. kárszakértőit várják.
Mintegy harminc családi ház tulajdonosa jelezte, hogy a zajjal járó remegés következtében a falak repedezésnek indultak, illetve több helyen levált a vakolat. Minderről magam is meggyőződhetek, hiszen a kocsma nemrég felújított épületének ablakaiban hajszálrepedések jelentek meg. De az érintettek közül többen is beinvitálnak otthonaikba: a négy gyermeket nevelő Mag Györgyéknél a szoba, a háromgyermekes ugyancsak fiatal házaspár Zsurka Sándoréknál pedig a fürdőszoba fala repedezik, s ugyanez a helyzet Fábián Józseféknél. Fábián úr egyébként szintén Orosházáról települt Pusztaszőlősre. Előzőleg, aktív korában határőrtisztként a Dunántúlon élt. Elsősorban a csend miatt választották a falusi életet, ám ennek egyelőre búcsút kell mondaniuk. Az idős férfi egyébként korábban aktív résztvevője volt a leválási kezdeményezésnek, s jelenleg is úgy tartja: már az elmúlt fél esztendő is kézzelfogható eredményeket hozott, hiszen egyszerűbbé vált az ügyintézés, a kaszaperi iskolába járó gyerekek pedig ingyenesen étkezhetnek, ami egy nagyobb család esetében több ezres megtakarítást jelenthet havonta. Nem beszélve róla, hogy falusi iskolákra nemigen jellemző módon zenét is tanulhatnak. Magáról a gázkitörésről úgy vélekedik, hogy talán ez a szerencsétlenség adhat lendületet a kihalófélben lévő falu fejlődésének: a MOL által felajánlott "fájdalomdíj" alapja lehet az infrastruktúra kiépítésének.
- Édesapám mindig azt mondta: a baj mindig hoz valami eredményt is – mondja az idős katonatiszt.
A faluban találom Csürhés Istvánt, Kaszaper polgármesterét is, akit elsősorban a MOL által felajánlott összeg sorsáról faggatok.
- Bokor Csaba ügyvezető igazgató úrral abban állapodtunk meg, hogy a település által kapott kártalanítást az infrastruktúra fejlesztésére, jelesül a gázhálózat kiépítésére fordítjuk. Konkrét számokról még nem esett szó, azonban méltányos összegben reménykedünk. Ezzel párhuzamosan a társaság megtéríti az egyéni károkat is, ezek felmérése szerdán meg is kezdődött: a MOL munkatársai házról házra járva felmérik a jelenlegi tapasztalatokat, majd a kitörés hatástalanítása után független kárszakértők is megvizsgálják a károkat. Mindezeket hétfőn jelentették be a falugyűlésen, úgy veszem észre, hogy azóta a kétségbeesést a remény váltotta fel a lakosság körében. Mindenesetre az evakuálásra is felkészültünk: szükség esetén az orosházi középiskolai kollégiumokban és a kaszaperi művelődési házban nyernek elhelyezést az emberek.
Kora délután a falu megszokott életét éli, melynek három hete része az is, hogy többen kivonulnak a falu szélére és figyelik az alig néhány száz méternyire lévő lobogó fáklyát. Akár a zuhanyhíradóban, itt is tények és álhírek váltják egymást: sokan rémtörténeteket mesélnek nem tojó tyúkokról, tejet nem adó tehenekről és megbolondult kutyákról. Mások szerint a zajt leszámítva semmi sem változott Szőlősön.
Az esetleges kitelepítésre azonban mindenki felkészült: a legfontosabb holmikat már az első napon előkészítették, bízva benne, hogy feleslegesen.
Korbely György
Egyelőre még nincs halláskárosodott a pusztaszőlősiek között
Az eddig megvizsgált valamivel több mint harminc Pusztaszőlősön élő ember egyikének sincs a gázkitörés miatt keletkezett hallászavara vagy a legkisebb mértékű halláskárosodása - tudtuk meg. Ugyancsak fontos fejlemény, hogy kitörés okait vizsgáló szakember, a szolnoki Bányakapitányság munkatársa pénteken a helyszínen folytatta azok meghallgatását, akik a kitörés előtt, augusztus 18-án karbantartási munkát végeztek a 34-es számú kútnál.
A szolnoki bányakapitányságnak azt a munkatársát pénteken sem értük el, aki az augusztus 18-ai pusztaszőlősi gázkitörés okait vizsgálja, és a hatóság embereként elkészíti az erről szóló jelentést. Érdeklődésünkre a Bányakapitányságon elmondták: a szakember a korábbi híradásokkal ellentétben tegnap sem tért vissza állomáshelyére, hanem a helyszínen folytatta azok meghallgatását, akik a kitörés előtt karbantartási munkálatokat végeztek az elhíresült 34-es számú kútnál. Mint megtudtuk, a szolnoki Kőolajkutató Rt. munkatársairól van szó. Korábban hírül adtuk, hogy független szakértők véleménye szerint a hasonló kitörések okaként többnyire valamilyen emberi hiba vagy mulasztás jöhet szóba. Ám amíg nem készül el a szakértői jelentés, addig ezt Pusztaszőlős esetében sem lehet kijelenteni. Az ezzel kapcsolatban felreppent híreket a Mol Rt. vezetése találgatásnak vagy félreértésen alapuló információnak nevezte.
Az orosházi városi kórházban pénteken folytatódott a mintegy kétszáz lakosú településrész, Pusztaszőlős teljes lakosságának soron kívüli hallásvizsgálata. Az ezt megszervező kaszaperi polgármester, Csürhés István elmondta: csütörtökön és pénteken több mint harminc gyermeket és felnőttet vizsgáltak meg a közeli város gyógyító intézményében, és eddig nem találtak a gázkitörés miatt hallászavarral küzdő vagy halláskárosodásban szenvedő embert. Az ellenőrző vizsgálatok a jövő hét második feléig tartanak. Az azonban bizonyos, hogy minden helybéli lakos a kitörés-elhárító szakemberek által is használt füldugót kap. A polgármester megjegyezte: valóban szóba került egy zajvédő fal megépítése a településrész kitöréshez közeli oldalán. De döntés csak a hallásvizsgálatok lezárulta után születhet az ügyben.
A kis megszakítással huszonkettedik napja lángoló pusztaszőlősi gázfáklya felkeltette a nemzetközi sajtó érdeklődését is, és a helyszínen készített tudósítást az osztrák közszolgálati televízió, az ORF forgatócsoportja.
B. T.
Vers született a gázkitörésről
Békéscsabai olvasónkat, Kocsis Ferenc költőt, a Körös Irodalmi Társulat tagját a híradókat nézve és a híreket olvasva homlokon csókolta a múzsa. Pusztaszőlős című versét a Viharsarok Online publikálja elsőként. A szerk.
Kocsis Ferenc
PUSZTASZŐLŐS
Kint a pusztaságon lobogó gázfáklya
aranysárga fénnyel harsog a világba,
tüzet köp a szántóföld végső kínjában
elolthatatlanul, vastag nagy sugárban.
Valami most feltör e Békés, szép tájból
eget szennyezően, kikelve magából.
Ordít és bömböl, dühét harsogja szerte
a körötte tébláboló emberekre.
Tűzoltók jőnek, vízzel oltanák lobját,
távolabb a turisták a látványt lopják.
Mert uralja a tájat, embert és gépet
az elszabadult erő mindent szétéget.
Éjjel gyertyafény a közeli falvaknak,
a tűztorony hunyorgásában alszanak
vörös glóriája alatt a munkások,
nehéz a feladat, de ők a gázosok.
Szól e tűzcsóva a hallgató nép helyett
nyomora miatt karmolászva az eget,
biz a föld sem bírja tovább hordani terhét
ha elveszik tőle nyugalmát, kenyerét.
Mennyei jel most ez nékünk a pusztában,
de lesz e vezetőnk, Mózesünk hazánkban
kinek a szava erős és vigasztaló
oltani fájdalmunk, mi évezrede tartó?
Oly ember kell ide, ki maga a Nagy Szél,
kitől még a féktelen tűztenger is fél,
s a balsors, mi nemzetünk régóta rágja,
kialszik végre ezen szenvedés máglya.
Békéscsaba, 2000. szeptember 6.
Texasiak a gázkitörésnél – a felszín alatt zárják el a kutat
Három, az Egyesült Államokból érkezett kitörés-elhárító szakember bekapcsolódásával csütörtökön tovább folytatódott a Kaszaperhez tartozó Pusztaszőlősön a gázkitörés elfojtásának munkálata. A Texas Szövetségi Államhoz tartozó, és houstoni illetékességű Boots & Coots cég szakemberei közül a csütörtökön ketten hazaindultak, és csupán az a munkatárs maradt, aki műveleti tervet készíti el a mentesítő fúrás végrehajtásáról. Ezzel kapcsolatban megtudtuk: a döntés felelőssége a Mol Rt.-é, amely belátása szerint veszi figyelembe a tengeren túlról érkezett kitörés-elhárítási specialista projektjét. Ez azonban még nem készült el.
A kitörésvédelemben és -elhárításban résztvevő szakemberek csütörtökön befejezték a fúrótorony betonalapjának elkészítését, ahonnan esetleg megkezdik a mentesítő fúrást. Ez a gázkitöréstől mintegy kétszázötven méterre található. Pontosító és ellenőrző mérések után nem elképzelhetetlen, hogy több fúrótorony segítségével, több oldalról fúrnak az ezerkétszáz méteres mélységbe, hogy az eddigiektől eltérő módon ne felülről, hanem alulról próbálják elfojtani a kis megszakítással huszonegyedik napja lángoló 34-es számú kutat Pusztaszőlős határában. Mára bebizonyosodott, ezt a kutat a földfelszín felettről próbálkozva – nagy valószínűséggel – lehetetlen megfékezni. A helyszínen járva érdekes jelenség, hogy a lángoló kút időről időre elalszik, néhány másodpercig a mélyből csak a gáz áramlik fel hatalmas nyomással, majd magától újra belobban a kút. Ennek magyarázata, hogy a gázzal együtt víz is kiáramlik a földfelszín alól, ettől el-ellobban a gázfáklya, majd a kitörésgátló berendezés áttüzesedett alkatrészei miatt újra meggyullad. Értesüléseink szerint a hét végén a Mol Rt. szakemberei megkezdhetik a fúrótorony összeszerelését a katasztrófa helyszínén, amelyet szinte hermetikusan lezártak.
A katasztrófavédelmi szakemberek a környező településeken – Kaszaperen, Kardoskúton, Tótkomlóson és Pusztaszőlősön – minden negyedik órában mérik a metán koncentrációját, de eddig semmi aggodalomra okot adó értéket nem rögzítettek. Csütörtök délelőtt az orosházi kórházban megkezdődött a teljes pusztaszőlősi lakosság soron kívüli hallásvizsgálata. Ezzel kapcsolatos hír, hogy nem zárható ki: zajvédő falat húznak Pusztaszőlős és az égő gázkút közé, ami azt erősíti, minden érintettnek hosszabb kitörés-elhárítási munkálatra kell berendezkedni. Egyébként a Kaszaperen és a hozzá tartozó településrészen csütörtökön megkezdték az ingatlankárok felmérését – értesültünk.
A Mol szerint nem történt emberi mulasztás - A bányakapitányság még vizsgálódik, eredmény pénteken
Csak félreértésen vagy találgatáson alapulhat az a sajtóinformáció, amely szerint emberi hiba okozhatta Pusztaszőlősön az első gázkitörést - mondta tegnap kérdésünkre Antalffy Krisztina, a Mol Rt. sajtószóvivője. Ehhez hozzátette: ennek megállapítására csak a területileg illetékes szolnoki Bányakapitányság jogosult, ám tudomása szerint itt még nem tartanak a vizsgálatok, ebben az ügyben egyelőre semmilyen hivatalos információ nincs.
A nemzeti olajtársaság sajtóügyekért felelős munkatársa megjegyezte: nem tudni, hogy a hatósági jogkörökkel rendelkező Bányakapitányság mikorra készül el a Pusztaszőlősön történtek okait feltáró vizsgálatával. A szolnoki Bányakapitányságon érdeklődésünkre elmondták, az ügyben illetékes munkatársuk Pusztaszőlősön tartózkodik, nincs mobiltelefonja, a teljesen lezárt területről csak pénteken érkezik vissza állomáshelyére.
A Népszava szerdai száma független szakértőkre hivatkozva arról számolt be, hogy bár a hatósági vizsgálok eredménye a történtekkel kapcsolatban még nem alakult ki, de aligha képzelhető el, hogy emberi mulasztás ne játszott volna szerepet a Pusztaszőlős mellett található 34-es számú kút augusztus 18-ai kitörésekor.
Bokor Csaba, a Mol Rt. ügyvezető igazgatója, védelemvezető, a hétfő hajnali újbóli kitörés után tartott sajtótájékoztatóján leszögezte: az elmúlt tizenhét napi kitörés-elhárítási munkában a szolnoki Bányakapitányság nem talált semmi kifogásolni valót, mindent velük teljes egyetértésben végeztek. A védelemvezető az általa sikertörténetnek nevezett elfojtási műveletről szólva jelezte, a mentési munkafolyamat során nem volt más lehetőség, mint felvállalni azt a kockázatot, hogy a gázzal együtt feltörő homokszemek anyaggyengülést idéznek elő a béléscsőben. Elmondta, a meggyengült béléscső a mélybe juttatott elfojtó-folyadék és cement miatt megrepedt, nagy valószínűséggel ez lehet a második gázkitörés oka. Bokor Csaba mindehhez hozzátette: az eddigi legnagyobb és legbonyolultabb hazai gázkitöréssel állnak szemben Pusztaszőlősön.
Időközben a helyszínre érkeztek az amerikai kitörésvédelmi szakemberek, akik szaktanácsaikkal segítenek abban, hogy végérvényesen elfojtsák a kutat. Csütörtökön várhatóan befejeződik annak a fúrótoronynak az alapozása, amelynek segítségével lefúrnak a háromszáz méter mélyen található sérült béléscsőhöz. A környéken végzett folyamatos metánmérések és ivóvízminták megnyugtató eredménnyel szolgálnak - értesültünk.
B. T.
Kártérítést ajánlott fel a MOL a pusztaszőlősieknek
(MTI) - Kedden a Mol Rt. szakemberei folytatták a pusztaszőlősi, hétfőn ismét kitört földgázkút végleges "megölésének" az előkészítését - tájékoztatták az MTI-t az olajtársaság illetékesei. A Mol a nap folymán kompenzációt ajánlott a falunak a zaj, a por és az egyéb kellemetlenségek elviseléséért. A kárpótlás módjáról később egyeztetnek Pusztaszőlős és a Mol Rt. képviselői - tudta meg az MTI.
- Építjük azt a betonaknát is, amely a mentesítő fúrás mélyítéséhez szükséges. Folyamatosan érkeznek a helyszínre azok a berendezések, eszközök, amelyeknek a munka későbbi szakaszában vesszük hasznát - közölte Bokor Csaba, a részvénytársaság ügyvezető igazgatója. A hétfőn este biztonsági okokból ismét begyújtották a szőlősi földgázkútból kiáramló gázt, mivel ha ég a kitörő földgáz, akkor nincs robbanásveszély.
- A gáz továbbra sem tartalmaz káros anyagot; ezt a folyamatos mérés bizonyítja - közölte az igazgató. Hétfőn este a Mol Rt. illetékesei Pusztaszőlősön lakossági tájékoztatót tartottak, és kérték az ott élők megértését, türelmét a várhatóan hosszabb ideig elhúzódó munkálatok miatt. Az olajtársaság egyúttal kompenzációt ajánlott a falunak a zaj, a por és az egyéb kellemetlenségek elviseléséért. A kárpótlás módjáról később egyeztetnek Pusztaszőlős és a Mol Rt. képviselői - tudta meg az MTI.
Hétfőn hajnalban ismét kitört a gáz Pusztaszőlősön
(MTI) - A kitörés 17. napján, vasárnap elzárt, hétfőn ismét kitört pusztaszőlősi földgázkút elfojtásához valószínűleg néhány hétre lesz szükség, a műszaki megoldás megtalálásához külföldi segítséget vesznek igénybe, de a falu lakóit nem kell kitelepíteni - hangzott el hétfőn a Mol Rt. helyszíni sajtótájékoztatóján.
A vasárnap lezárt pusztaszőlősi földgázkút mellett a föld mélyében megsérült béléscsövön oldalsó kifúvás keletkezett, amit a kitörésgátló megnyitásával megszűntettek.
- A kitörés végleges elzárására a 34. számú kút egyre kevésbé látszik alkalmasnak - fogalmazott Bokor Csaba, az olajtársaság ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a rendkívüli helyzet elemzése folyik, s a minden eddigi hazai gázkitörésnél nagyobb pusztaszőlősi elfojtására külföldi társaságok szakembereivel vették fel a kapcsolatot. Két megoldás kínálkozik: a társaság itteni földalatti gáztározójának a kitermelése, vagy mentesítő fúrással a szőlősi gázkút elfojtása. Bokor Csaba ismertette: ha a földgázkút végleges elzárására kínálkozó módszer közül az utóbbit választják a szakemberek, akkor a 34. számú szőlősi kút környékén lévő többi "lelőhely"-ről mentesítő fúrással érik el azt a réteget, amelyből a gáz kitör. A vasárnap már elzárt kúttól háromszáz méterre hétfőn hajnali fél négykor észlelték az éjszakai műszakban dolgozó kitörésvédelmi szakemberek, hogy gáz és víz tör a felszínre. A védelem-vezető gyors intézkedésére nyomban megnyitották az előző nap felszerelt új kitörésgátlót, így ismét csak azon távozik a gáz a szabadba.
- Az újabb balesetet az okozhatta, hogy a kútból a gázzal együtt feltörő homok tönkretette a béléscsövet, amely nem bírta a terhelést és ötszáz méternél nem mélyebben megsérült - mondta Bokor Csaba. A falu, Pusztaszőlős lakóinak kompenzálására készül a Mol Rt. - Miután nagy valószínűséggel még sokáig kell elviselniük a védekezést, a gázkitöréssel járó éjjel-nappali dübörgés és más kényelmetlenségek - jelentette be Bokor Csaba. Megjegyezte: mindez nem a felelősség közvetett elismerését jelenti.