Sem Gervain, sem Szokolay - meghiúsult díszpolgárválasztás Orosházán Az orosházi önkormányzat szerda délutáni zárt ülésén nem sikerült megválasztani a város következő díszpolgárát, két jelölt közül egy sem kapta meg a szükséges többséget - értesült lapunk. Mint emlékezetes, korábban a helyi MSZP-szervezet Vastagh Pálnak adományozta volna az elismerést, ám a volt térségi képviselő köszönettel visszautasította a jelölést. A zárt ülésen dr. Gervain Mihályt, a helyi kórház igazgatóját támogatták a szocialisták, míg a polgári frakció Szokolay Sándort látták volna szívesen a tisztségben. A 70. életévét a napokban betöltő, a városhoz kötődő világhírű zeneszerzőt Varga István országgyűlési képviselő javasolta napirend előtt, ám a mester sem kapta meg a szükséges többséget. Lapunk úgy tudja: a vita megosztotta az önkormányzat háromtagú SZDSZ-frakcióját, ugyanis annak egyik tagja, Kovács Lajos alpolgármester nem szavazott a többséggel. A meg nem született döntés előreláthatóan azt jelenti, hogy az idén nem adják ki a díszpolgári címet a városalapítási ünnepségen, viszont az Orosháza Városért díjat és a sportelismeréseket igen. Napirend előtti felszólalásában egyébként Varga István határozottan visszautasította azokat a híreszteléseket, miszerint ő maga készül több mint harmincmillió forintért megvásárolni egy Huba utcai ingatlant, melyet 1951-ben családjától vettek el, s hosszú ideig különböző közfeladatokra használtak: a leghosszabb ideig az orosházi kórház ideggondozója volt, majd annak rekonstrukciója után az ingatlan felszabadult. A tervek szerint szociális intézmény lett volna, ám a szerdai ülésen értékesítésre jelölték ki azt. "Nincs harmincegymillió forintom a családi tulajdon visszavásárlására, illetve további ötven az évtizedek alatt okozott károk helyreállítására" - hangoztatta Varga, aki szerint az ingatlant már korábban "kinézte magának valaki".   Karancsi nem volt garázda, csak közösségellenes Bizonyítékok hiányában a Gyulai Városi Bíróság kedden hozott ítéletében felmentette Karancsi Tibort a felbujtóként elkövetett garázdaság bűntettének vádja alól, míg hét vádlott-társát bűncselekmény hiányában a társttetesként és bűnsegédként elkövetett garázdaság vádja alól. Az elsőfokú bíróság csak a garázdaság szabálysértését látta bizonyítottnak a Békés megyei olajügyek egykori kirobbantójával szemben, ezért az exrendőrt figyelmeztetésben részesítette, és 10 ezer 244 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. Mint annak idején a megyei és az országos napilapok beszámoltak: 1999. október 17-én Karancsi egy szeghalmi vendéglőben szórakozott ismerőseivel, ahol később megjelent G. János helyi vállalkozó és társasága. Az újonnan érkezők közül valaki átszólt Karancsi Tibor asztalához, hogy egy forintot tesznek a számlájára, mert annyit ér az élete. Mindezzel arra utaltak, hogy a rendőrségtől eltávolított egykori százados anyagi megsegítésére többen gyűjtést indítottak. Karancsi Tibor provokációnak érezte az elhangozottakat, ezért telefonon felhívta Pallag László országgyűlési képviselőt, a parlamenti olajbizottság elnökét, aki azt tanácsolta az elbocsátott rendőrszázadosnak: hívja fel a rendőrséget. Karancsi így tett, a helyszínre kiérkező járőrök az étteremben mindent rendben találtak, ezért távoztak. Ezután Püspökladányból érkezett egy társaság, amelynek egyik tagja Karancsival beszélgetett, majd valakik - ezt a bizonyítási eljárás során nem sikerült tisztázni - felmentek az emeletre, ahol megütötték és megrugdosták G. Jánost és a társát, F. Zsigmondot, miközben a volt rendőrtiszt a cselekmény abbahagyására szólította fel az ott lévőket. Ezután erőszak alkalmazása nélkül Karancsi letérdeltette maga elé G. Jánost, amivel kihívóan közösségellenes magatartást valósított meg. Ezért a bíróság figyelmezetésben részesítette. A közjáték nyomán G. János nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Dr. Molitorisz Pál ügyész fellebbezést jelentette be az ítélettel kapcsolatban, míg a vádlottak és védőik tudomásul vették. Az ítélet nem jogerős. A bíróság 200 ezer forintos rendbírsággal sújtotta a megidézett, de meg nem jelent török tolmácsot, akinek az lett volna a feladata, hogy a negyedrendű vádlottnak fordítsa a tárgyaláson elhangzottakat. Másfél órás várakozás után új tolmács érkezett a gyulai bíróságra. Bod Tamás Rasszista és anarchista szervezet áll a falfirkák mögött? A békéscsabai rendőrkapitányság - egyelőre még nem ismert összegű - díjkitűzés mellett folyatja a nyomozást izgatás és gyűlöletkeltés miatt ismeretlen tettesek ellen, akik az elmúlt héten péntekről szombatra virradóan a békési megyeszékhely több épületének - köztük a Szlovák Kultúra Háza - falára, szlovákellenes és obszcén feliratokat festettek fel. A nyomozók látókörébe került egy magát RACS-nak nevező csoportosulás, amely középső "A" betűje köré, az anarchista szimbolika szerint, egy kört rajzol. (Meg nem erősített információk szerint a rövídítés mögött a Rasszista és Anarchista Csoportosulás elnevezésű szervezetet lehet keresni, amelynek gyaníthatóan Békéscsabán és Gyulán is működnek sejtjei.) A RACS-felirat mindegyik békéscsabai és gyulai helyszínen megtalálható, azt azonban egyelőre még nem tudja a rendőrség, hogy a csoportosulás mögött ténylegesen kik állhatnak. Az ügy vizsgálatába bekapcsolódtak a nemzetbiztonsági szervek munkatársai is. A békéscsabaiak döbbenten állnak a történtek előtt, hiszen soha nem történt hasonló eset a hazai szlovákság fellegvárának számító Békéscsabán, ahol a tervek szerint az ősszel nyílik meg a szlovák főkonzulátus. Magyarok és szlovákok békés együttélését bizonyítja, hogy az 1998-as helyhatósági és kisebbségi választások alkalmával a békési megyeszékhely urnákhoz járult szavazópolgárainak négyötöde adta le voksát szlovák kisebbségi jelöltre is. Békéscsabán óvodája, általános iskolája és gimnáziuma van a szlovákságnak. Itt találni a messze földön híres tájházat és Békéscsabán működik a Szlovák Kutatóintézet is.  Az elmúlt két napban több szervezet és párt nyilatkozatban tiltakozott a falfirkálás ellen. Így tett a Csabai Szlovákok Szervezete, valamint a Szlovák Általános Iskola és Gimnázium teljes tantestülete. De hasonlóan cselekedett az MSZP, a Fidesz-MPP és a MIÉP helyi szervezete, valamint a Magyar Út Körök Békés megyei csoportja is. István Anna, a békéscsabai Szlovák Kultúra Házának igazgatója a lapokhoz eljutatott nyilatkozatában értetlenségét fejezte a történtek miatt, és arra emlékeztetett: méltánytalan az ellen az intézmény ellen támadást intézni, amely hosszú évek óta a magyarok és a szlovákok közötti egyetértést és közeledést szolgálja. Időközben a feliratokat mésszel lefestették, de várhatóan több épületet újra kell vakolni, hogy véglegesen eltüntessék az árulkodó nyomokat. Különösen érthetetlennek tűnik, hogy az ismeretlen elkövetők a békéscsabaihoz hasonló felirattal csúfítottak el egy tűzfalat Gyulán, hiszen a békési fürdővárosban szlovák kisebbség nem él, ellenben német és román igen. B. T. A rehabilitáció nem állhat meg a Száraz-ér mentén! Míg az egész országot az elmúlt száz esztendő legnagyobb árvize foglalkoztatja, mi ünnepelni jöttünk össze. Ebben nincs ellentmondás, hiszen a víz egyszerre barátunk és ellenségünk. Nincs ez másként a Száraz-érrel sem, melyet az itt élők ugyancsak szeretnek és voltak időszakok, amikor átkoztak, például a negyvenes, a hatvanas és a hetvenes évek nagy ár- és belvizeinek idején - jelentette ki Jakus György, az Országos Vízügyi Igazgatóság főigazgató-helyettese a kedden délelőtt Tótkomlós határában, ahol felavatták a Száraz-ér rehabilitációs munkálatainak úgynevezett I. számú műtárgyát, az ér szabályozását elősegítő duzzasztóművet. Pontosan egy évvel korábban, 2000 március 27-én vette át a munkaterületet a kivitelezési tendert megnyert szegedi székhelyű Szerkezet- és Vízépítő Rt. (SZEVIÉP) szakembergárdája. A 350 milliós beruházást néhány hónapon belül végezte el a cég, a műszaki átadásra már január utolsó napján sor kerülhetett. A projekt előzményei azonban régebbre nyúlnak vissza. A tótkomlósi Száraz-ér Társaság - melynek munkásságát, egy nappal korábban,  hétfőn ismerte el a helyi képviselő-testület - már a kilencvenes évek derekán felvetette a rehabilitáció szükségességét. A kezdeményezés mellé állt Simon Imre akkori megyei közgyűlési elnök - aki egyébként jelen volt az avatóünnepségen is -, valamint a szakma is szükségesnek látta a munkálatok elvégzését, hiszen az egyaránt szolgálja a Marosa hordalékkúpjának felszíni vízpótlását, illetve a felszín alatti vízkészlet védelmét.  A megfelelő forrásokat a PHARE-CBC programja, illetve a környezetvédelmi tárca állta 75, illetve 25 százalékos arányban. A munkálatok során egyebek közt a Battonya és Tótkomlós közötti szakaszon 230 ezer köbméter iszap kitermelésével és elrendezésével állították helyre az ér vízszállító kapacitását, továbbá öt dűlőúti hidat és hét darab zsilipet építettek. A rendszer főpróbája sikeresnek bizonyult: ősszel a pusztaszőlősi gázkitörés során felszínre tört anyagot vezették át rajta. A szakemberek szerint a rehabilitáció ezzel nem ért véget: mind a román oldalon, mind a Békéssámson felé vezető szakaszon szükség van a további felújításra. Az avatási programsorozat részeként a tótkomlósi strand területén emlékfát avattak az esemény tiszteletére. Szelekovszky László alkotása előtt Juhász Pál polgármester mondott beszédet, majd a három történelmi egyház papjai megáldották az emlékfát. Az ezt követő ünnepi ülésen a beruházó ATIVIZIG és a kivitelező SZEVIÉP szakemberei avatták be a munkálatok részleteibe az érdeklődőket. Gázos helyzet - a lakók katasztrófaközeli élménye Míg mások békés hétvégi álmukat aludták, az orosházi Szent István utcán élők egy része katasztrófaközeli élményeket élt át szombaton hajnalban - értesült lapunk egy érintettől. Az információt később az Orosházi Rendőrkapitányság illetékesei megerősítették. Az utcabelieket - mintegy 6-8 családi ház lakóit - szombaton hajnalban riasztották a rendőrök. Kitörölve szemükből az álmot kiderült, hogy néhány perccel korábban, háromnegyed háromkor egy személygépkocsi nekiütközött az egyik családi háznak, melynek külső falán megsérült az ott elvezetett földgázcső. A tűzoltók a lakók elmondása szerint néhány percen belül kiérkeztek, és szakszerűen láttak hozzá a robbanásveszély elhárításához, amíg a gázszolgáltató vállalat szakemberei bő félóra múlva meg nem érkeztek (a késlekedés oka, hogy Orosházán nem működik ügyelet, a helyiek úgynevezett kék szám hívásával érhetik el a szerelőket Szegeden vagy Hódmezővásárhelyen). A veszélyeztetett Szent István utcaiak négy órakor tudták folytatni kényszerűségből megszakított pihenőjüket. Ezen az utcán halad el egyébként a városon átmenő személyforgalom egészen addig, míg a 47-es főút  elkerülő szakasza meg nem épül, a felerészben kész úttorzóról ugyanis erre terelik az autókat. A gépkocsit egyébként egy hölgy vezette, aki technikai akadály - defekt - miatt veszítette el uralmát a jármű felett és így vágódott neki a ház falának. A szórakozóhelyről hazafelé tartó társaság tagjai közül szerencsére senki nem sérült meg. A rendőrség megállapította: a gépkocsi vezetője nem ivott alkoholt az éjszaka, így a balesetért vélhetően nem marasztalható el.   Békés megyében megkezdődött az együttgondolkodás - kisebbségi konferencia Orosházán A Békés megyei cigányság helyzete nem rosszabb az országos átlagnál, ami azért figyelemre méltó adat, mert a Viharsarok egyéb tekintetben hátrányos helyzetű térségnek számít. Természetesen a békési romákat is sújtja a munkanélküliség, ám a szociális gondokat némileg enyhíti, hogy megyénkben nem beszélhetünk kirívó diszkriminácós esetekről annak ellenére, hogy a látens rasszizmus jelei azért felfedezhetők. Mindez hétfőn délelőtt hangzott el Orosházán a Nyissatok ajtót emberek elnevezésű megyei kisebbségi fórumon. A helyi roma kisebbségi önkormányzat által szervezett tanácskozáson Hevesi József megyei nemzetiségi főtanácsos,  Zsigmond Károly, az országos roma önkormányzat (OCKÖ) bizottsági elnöke és Pusztai József, az OCKÖ megyei koordinátora tartottak előadásokat, melyeket vita követett. A tanácskozáson egyebek közt elhangzott: a többi hazai kisebbséghez képest a cigányság speciális helyzetben van, hiszen kulturális identitásának megtartása mellett rendkívül nehéz szociális gondokat is meg kell oldania, nem beszélve arról, hogy a többiektől eltérően a romák az anyaország szellemi, anyagi támogatására sem számíthatnak, nem lévén anyaországuk. Azzal minden hozzászóló egyetértett, hogy a helyzet megoldása csak a kormány, az önkormányzatok, a roma civil és választott testületek, valamint a társadalom összefogásával lehetséges. A legfontosabb feladatok közül mindannyian az oktatást emelték ki, mely alapjaiban határozza meg az érintettek munkaerőpiaci helyzetét. Ezen a téren történtek komoly előrelépések, bár még sok esetben akadályt jelent a szülők ellenállása, illetve az intézményekben tapasztalható diszkrimináció (például nagyon sok településen a roma származású tanulók speciális osztályba irányítása). Szó esett a cigányság egészségügyi helyzetéről is: felmérések szerint a mintegy 400-500 (más adatok szerint 700-800) ezres lélekszámú roma kisebbség halálozási statisztikája tíz évvel alatta marad az egyébként nem túl magas hazai aránynak. Ennek oka elsősorban az általuk évtizedekig mostoha körülmények közt végzett nehéz fizikai munka, a rideg lakáskörülmények és a magas gyógyszerár. Bár több jelenlévő panaszként fogalmazta meg, hogy főleg kisebb falvakban nem tekintik partnernek a roma önkormányzatokat, a rendezvény több előadója megállapította: Békés megyében kedvező tendencia tapasztalható a romák hátrányos helyzetének leküzdésében, az érintett roma szervezetek és a többségi társadalom az együttgondolkodásra törekednek. K. Gy. Kiss János jelöltsége: sem cáfolni, sem megerősíteni A Munkáspárt Kiss Jánost, a párt megyei szóvivőjét, az orosházi térségi koordinációs bizottság elnökét indítja a 2002-es választásokon a 6-os számú választókörzetben. Lapunk értesülését az érintett sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta. Annyit azonban elárult: a párt illetékes testületei már valóban kiválasztották a jelölteket. A párt tagjainak energiáit a választásokra való felkészülés mellett a közelgő, május 26-27-én megrendezendő kongresszus köti le. Békés megyében is javában folynak a küldöttválasztások. A kongresszusi küldöttek egyébként 60-60 párttagot képviselnek majd a Munkáspárt legfőbb döntéshozó testületében. Az orosházi térségből egyébként kilencen utaznak majd a kongresszusra, ahol várhatóan megszavazzák a párt választási programját. Ennek Kiss János tájékoztatása szerint elsődleges célkitűzése bejutni a parlamentbe, s ott a közelmúltban elfogadott szociális charta megvalósulását elérni. Kiss Jánostól megtudtuk még: a Munkáspárt orosházi szervezete a hagyományokhoz híven az idén április negyedikén is megemlékezést tart a helyi alvégi temetőben.   Gyulán is szlovákellenes falfirkák jelentek meg Békéscsabán és Gyulán péntekről szombatra virradóan több szlovákellenes és obszcén felirat jelent meg néhány épület falán, köztük a békési megyeszékhelyen található Szlovák Kultúra Házán. Kék és piros festékszóróval több, mint tíz méter hosszan "Felkötni a szlovák nácit" és más, nyomdafestéket nem tűrő feliratok éktelenkedtek több épületen. Lakossági bejelentések nyomán a rendőrség az ügyben elrendelte a nyomozást, amelybe várhatóan bekapcsolódnak a nemzetbiztonsági szervek is. Információink szerint izgatás és gyűlöletkeltés miatt keresi a rendőrség az ismeretlen tettest vagy tetteseket.  Szombat délelőtt úgy tűnt, hogy a felháborító történet csak Békéscsabára korlátozódik, ám déltájban Gyulán - a 48-as és az Árpád utca összetalálkozásánál lévő tűzfalon - éppen lapunk munkatársa fedezte fel a csabaival teljesen megegyező tartalmú és külalakú feliratot, és tett ezután bejelentést a helyi rendőrkapitányságon. István Anna, a békéscsabai Szlovák Kultúra Házának igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy nem kívánja minősíteni a történteket, de megítélése szerint ez több mint vandalizmus. Ehhez hozzátette: korábban ilyesmi nem fordult elő a hazai szlovákság fővárosának számító békési megyeszékhelyen, ahol háromszáz éve élnek békében magyarok és szlovákok. Az összefirkált csabai intézményben március elején nyitották meg a szlovák konzuli irodát, és a tervek szerint az ősszel, a két ország miniszterelnökének részvételével nyílik meg Körös-völgy legnagyobb városában a szlovák főkonzulátus. Pap János békéscsabai polgármester őrült tettnek minősítette a történteket, míg többen összefüggésbe hozzák a vandál cselekedetet azzal, hogy néhány nappal ezelőtt Kassán a magyar nyelvű Thália Színház és a Mária Sándor Gimnázium falaira valakik magyarellenes feliratokat írtak.  Bod Tamás Zárt ülésen választanak díszpolgárt Orosházán Több önkormányzati intézmény, illetve városi alapítású gazdasági társaság számol be tavalyi munkájáról az orosházi képviselő-testület soron következő ülésén, melyet Fetser János polgármester szerda délután 15 órára hívott össze. A képviselők egyebek közt az Egyesített Szociális Intézmény, illetve a Városgazdálkodási Kft. vezetőinek beszámolóját hallgathatják meg. Ugyancsak a szerdai ülésen - igaz, zárt ajtók mögött - kerül terítékre a Petőfi Művelődési Központ átalakításának ügye, melyet a jövőben a tervek szerint PMK Kht.-nak neveznek. Kiemelésre érdemes a lapunk által is korábban feldolgozott téma, a honvédségi ingatlanok tulajdonának megszerzése, valamint a város polgármestere illetménye, illetve társadalmi alpolgármestere tiszteletdíjának rendezése. A képviselők feladata még a díszpolgári, az Orosháza Városért elismerések, illetve a sportkitüntetések odaítélése. Ezt a napirendi pontot szintén zárt ajtók mögött tárgyalják meg. Befejeződött a Száraz-ér rehabilitációja Elkészült a Száraz-ér több éve tartó, a PHARE által is támogatott korszerűsítési programjának első szakasza Battonya és Tótkomlós között. Az eseményt nagyszabású, a Víz Világnapjához időzített ünnepséggel teszik emlékezetessé a helyi környezetvédők, az érintett dél-békési polgárok, illetve az illetékes vízügyi szervezetek kedden délelőtt. A program első részében az úgynevezett I. számú műtárgynál mond avatóbeszédet Hajós Béla, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára, majd a városi fürdőben emlékfát avatnak és szentelnek az esemény tiszteletére. A programot ünnepi előadások követik, melyek előadói: dr. Kovács Gábor, az ATIVIZIG igazgatója, Török Imre György, az ATIVIZIG főmérnöke, a Magyar Hidroológiai Társaság szegedi elnöke, illetve Czotter László, a kivitelező Szeviép Rt. műszaki igazgatója. Ugyenezen eseménysorozathoz kapcsolódva hirdetik ki a Száraz-ér Társaság rajzpályázatának eredményeit, illetve az érdeklődők meg is tekinthetik a legjobban sikerült munkákat. Nyolcmillió a komlósi civileknek A tótkomlósi önkormányzat az idén közel nyolcmillió forintot fordít a helyi civil szféra - ahogy hivatalosan fogalmaznak: társadalmi önszerveződések - támogatására. A képviselő-testület a közelmúltban döntött a városi apanázsok odaítéléséről. Mivel e kategóriában kezelik a sporttámogatásokat, így érthető, hogy messze a legmagasabb összeget a helyi sportkör, a Tótkomlósi Torna Club (TTC) kapja. Az úszóegyesületnek 700 ezer, a Teak-won-do Egyesület pedig 80 ezer forintos támogatást ítéltek meg a városatyák. Ugyancsak milliós nagyságrendű összeget, egymillió 600 ezer forintot kap a városnak hazai és nemzetközi fesztiválokon jó hírnevét öregbítő helyi fúvószenekar alapítványa. A harmadik legnagyobb összegű támogatást a helyi önkéntes tűzoltóknak utalják át. 400 ezer forintot kap Gála Kulturális Egyesület, a komlósi közbiztonság ügyét felvállaló civil szervezet, a polgárőrség pedig 300 ezer forint önkormányzati támogatásra számíthat az idén, míg szintén hatjegyű összeg, 100 ezer forint a Száraz-ér Társaságnak megszavazott összeg. Húsz- és hatvanezer forint közötti támogatás jár a fennmaradó kérelmezőknek, egyebek közt a Városi Nyugdíjasklubnak, a Nagycsaládosok Egyesülete helyi szervezetének, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége komlósi csoportjának, az ipartestületnek és a Vöröskeresztnek. Szlovákellenes provokáció Csabán Szlovákellenes föliratokat festettek ismeretlenek péntekről szombatra virradóra Békéscsabán a Szlovák Kultúra Házának falára. Az öles betűkkel írt, kék és vörös színű, 40-50 cm betűmagasságú uszító szövegek mellett különböző rajzok is láthatók. A Külügyminisztérium és a békéscsabai polgármester is elitélte a "felelőtlen és vandál cselekedet".  A szlovák intézmény előtti Kossuth téren, az egykori kisvasúti állomás épületében működő virágbolt falára obszcén felirat került. A rendőrséget szombaton reggel értesítették a feliratokról. A városi kapitányság emberei helyszíni szemét tartottak és megkezdték az eset kivizsgálását. A csabai Szlovák Kultúra Házának vezetése a lehető legrövidebb időn belül lefesteti a föliratokat. Ehhez hasonló ügy emberemlékezet óta nem fordult elő a szlovákok által is lakott békési megyeszékhelyen.  A szlovák külügyminisztérium pénteken nyilatkozatban ítélte el a Magyar Köztársaság Kassai Főkonzulátusa, valamint több szlovákiai magyar intézmény ellen elkövetett vandalizmust. A héten Szlovákiában magyarellenes feliratokkal, falfirkákkal meggyalázták a kassai magyar főkonzulátust, a Márai Sándor nevét viselő kassai magyar iskolát. Festékszóróval ismét magyarellenes jelszavakat írtak Petőfi Sándor sokszor megcsonkított pozsonyi szobrára, Pozsonyban és Pozsonypüspökin pedig bezúzták a magyar iskola ablakait.  A magyar külügyminisztérium a leghatározottabban elítéli azt, hogy uszító feliratokat festettek Békéscsabán a Szlovák Kultúra Házának falára - nyilatkozta Horváth Gábor külügyi szóvivő szombaton.  A Külügyminisztérium egyértelműen leszögezi, hogy a felelőtlen és vandál cselekedet nem felel meg, és nem egyeztethető össze a magyar-szlovák jószomszédi együttműködés szellemének, a kormány ennek további fejlesztéséhez fűződő érdekeinek és politikájának. Nem tükrözi továbbá a magyar társadalomnak a két ország bővülő kapcsolataihoz fűződő egyértelmű érdekeit és a hazai kisebbségek iránti megbecsülését - mondta a szóvivő.  A Külügyminisztérium hangsúlyozza, hogy az ilyen cselekedetek nem fogják megzavarni Magyarország és Szlovákia minden téren elmélyülő viszonyát és a kapcsolatok kiegyensúlyozott légkörét.  Vastagh Pál köszöni, de nem akar díszpolgár lenni - egyelőre Vastagh Pál rendkívül megtisztelőnek tartja, hogy az MSZP orosházi szervezete a város díszpolgári címére jelölte, azonban azt visszautasítja. Mint a politikus fogalmaz: "A javaslatot rendkívül megtisztelőnek tekintem, és eddigi politikusi pályafutásom legnagyobb elismerésének tartom (...). Mindezek ellenére arra kértem a város polgármesterét és a képviselő-testület tagjait, hogy 2001 tavaszán tekintsenek el jelölésemtől. Felfogásomban a díszpolgári cím olyan kitüntetés, amely a hosszabb távon kiemelkedő eseményt nyújtók elismerésére szolgál. (...) Nem érzem úgy, hogy politikusi pályafutásom a végéhez közeledne. Szeretnék még sok-sok éven át hozzájráulni a város és környéke fejlődéséhez, gyarapodásához, szeretnék segítséget nyújtani az itt élő embereknek. Ha később a város közössége munkámat értékelve ismét méltónak talál erre az elismerésre, büszkén és boldogan viselem majd Orosháza város díszpolgári címét". A közlemény további találgatásokra ad okot: a korábbi információkkal ellentétben a helyi szocialisták magánakciójáról van szó, melybe nem avatták be állítólagos 2002-es jelöltjüket. Politikai botrány várható: a szocialisták Vastaghot jelölték díszpolgárnak  Vastagh díszpolgársága: cél vagy eszköz? - Korbely György kommentárja   Elemitől egyetemig oktat jövőre a Mezgé A mezőgazdaság legfelső vezetésében kialakult helyzet bizonytalanságot okozott a továbbtanulni szándékozók körében is: az átlagosnál lényegesen kevesebb jelentkezési lap érkezett az idén az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskolába. Ez egyértelműen a szakma presztízsveszteségére utal - jelentette ki pénteken este az intézmény szakember-találkozóján Hocz János igazgató. A rendezvényen helyi és térségbeli mezőgazdasági vállalkozások vezetői vettek részt. Az igazgató elsősorban a képzéssel összefüggő aktualitásokat foglalta össze hallgatósága előtt. Ezekről lapunk is több alkalommal beszámolt: a következő tanévtől gyakorlatilag az oktatási rendszer majd minden területét magában foglalja a helyben Mezgéként emlegetett intézmény, hiszen az ipari iskolával egyesülve 16 éves korig kiveszik a részüket az alapképzésből, mindemellett majdani szakmunkások, érettségizett mezőgazdászok, technikusok kerülnek ki falai közül, továbbá főiskolai és egyetemi képzés helyszíne lesz az iskola. Az ipari iskolával való egyesülés részletei egyelőre nem ismertek, annyi bizonyos, hogy megduplázódik a jelenlegi 340-es tanulólétszám, valamint a tanári kar is harminc fővel emelkedik. A szakember-találkozó vendégeit Németh Imre, a tanüzem vezetője arról tájékoztatta, hogy az iskola hosszú távon mintagazdasággá kívánja fejleszteni a diákok gyakorlóhelyét, Egry Péter gazdasági vezető pedig - többségében a jelenlévők cégei által befizetett - az idei  szakképzési támogatások felhasználásáról szólt.