Torgyánnal nincs esély a parlamentbe jutni Reformkisgazdák első vidéki országos találkozója Mezőberényben Ha Torgyán József marad az elnök, akkor nincs semmi esély arra, hogy a kisgazdapárt a 2002-es választások után bejut a Parlamentbe. Ha viszont áprilisban megtartjuk az országos nagyválasztmány ülését, ahol új vezetést választunk, akkor a bő egy év esélyt ad erre - jelentette szombat este Mezőberényben a reformkisgazdák első vidéki országos találkozóján Lányi Zsolt országgyűlési képviselő. A farsanggal egybekötött eseményen - többek mellett részt vett - Kiszely Katalin és Pápai Mihány, akik Lányival és Molnár Róberttel együtt Csúcs László kizárása után szolidaritásból távoztak az FKGP-frakciójából. Csúcs külföldi útja, Molnár pedig készülő könyve, Az elnök embere volnam című kötet írása miatt maradt távolt a mezőberényi eseménytől. Lányi Zsolt elmondta, a Független Kisgazdapárt teljes tisztújításához össze kellene hívni az országos nagyválasztmányt, mert az ehhez szükséges nyolcszáz aláírás már megvan. Ám ehhez hozzátette: a legfőbb döntéshozó testület összehívására a jelenlegi pártvezetés miatt nincs esély. Lányi szerint ebben a helyzetben az lehet a megoldás, ha a nemrégiben párt és elnöki ügyekben pert nyert Nagy Ferenc József vagy egy ügyvezető testület hívná össze a nagyválasztmányt. - De ha mindez mégsem történne meg hangsúlyozta Lányi -, akkor mindent elölről kezdve alulról kellene felépíteni a pártot úgy, hogy csak a 2006-os országgyűlési választáson való sikeres részvétel lehet a realitás. Lányi Zsolt nem hagyott kétséget a felől, a Független Kisgazdapárt nem a közvélemény-kutató intézetek manipulációjának áldozata, s hogy jelenlegi támogatottsága ténylegesen egy százalékos. - Torgyán József nem vette észre, kifutott alóla az országgyűlési frakció és gyakorlatilag nem létezik a párt - mondta Lányi. Kiszely Katalin, a frakcióból ugyancsak távozott kisgazda politikus megjegyezte: szemernyi kétsége sincs, hogy Áder János házelnök érvényteleníteni fogja az FKGP-képviselőcsoport múlt csütörtöki ülését és azt ott hozott döntéseket, azt ugyanis csak Bánk Attila frakcióvezető hívhatta volna össze. Ugyanakkor hangsúlyozta: a frakció kétharmadának - és nem a jelenlévők kétharmadának - szavazata kellett volna ahhoz, hogy Bánkot visszahívják posztjáról. De erre a szükséges huszonnyolc képviselővel szemben csak huszonhatan voksoltak. Kiszely szerint az FKGP pártalkotmánya nem EU-konform, ellentmond az Európai Néppártok Szövetsége (EDU) követelményeinek is, amelynek ha még nem is teljes, de társult tagja a párt.  Liebmann Katalin posztjáról elmozdított budapesti kisgazdaelnök elmondta: nincs érdekellentét a fővárosi és a vidéki párttagság között, amit jól szimbolizál a mezőberényi találkozó is. Pápai Mihály, a parlamenti képviselőcsoportból szintén távozott Győr-Sopron-Moson megyei politikus kérdésünkre azt mondta: nem hogy 100, de valójában 30 ezres sincs kisgazda tagság létszáma országosan. Kepenyes János kizárt szarvasi elnök a sajtótájékoztatón megjegyezte: a párt "torgyántalanítása" Békésben az FKGP "pallagtalanítását" jelentené. Bod Tamás Őszre működésképtelenné válhat a gyulai önkormányzat Az elmúlt két hétben nehéz napokat élt - és él jelenleg is - át a gyulai városvezetés: az elmúlt héten saját pártja indított támadást Dancs László fideszes polgármester ellen, csütörtökön pedig lemondott tisztéről a szintén fideszes Baranyó Géza gazdasági alpolgármester. A polgármester elleni támadások a Gyulai Várfürdő Kft. igazgatójának megválasztását követően kezdődtek. Az új, Fidesz által nem támogatott fürdővezető egyben önkormányzati képviselő, s Baranyó Géza szerint oroszlánrésze van abban, hogy ő a lemondásról döntött. A gyulai önkormányzati vezetésben 1998 után feltűnően jó pozícióval rendelkezett a Fidesz-MPP: bár a polgármester mellett a pártnak csupán két képviselője került a testületbe, ők adhatták a főállású, gazdasági alpolgármestert is. Mára jelentősen megváltozott a helyzet: a helyi Fidesz-vezetők szinte már bánják, hogy az ő jelöltjük lett a polgármester, míg az alpolgármesterük csütörtökön állt fel székéből. A zajossá vált gyulai közélet kulcsfiguráját Cséfán Lajosnak hívják, hiszen a két történet az ő személyétől eltekintve nem kapcsolódik össze. A képviselő-testület február 19-i ülésén a képviselői mandátummal is rendelkező Cséfánt választották meg a Gyulai Várfürdő Kft. ügyvezető igazgatójának - korábban megbízott igazgatóként vezette a céget - a Fidesz által támogatott Gellén Vencel városmenedzserrel szemben. Egy héttel később, a költségvetés tárgyalásakor pedig olyan módosító indítványokat fogadtatott el a testülettel, amelyek a gazdasági alpolgármester lemondását eredményezték. A 19-i testületi ülésen Dancs László mindkét fürdőigazgató-jelöltre tartózkodással szavazott, holott a fideszesek a testületi ülés előtt egyeztettek arról, hogy Gellént támogatják. A szavazás másnapján dr. Szelezsán Róbert, gyulai Fidesz-elnök támadást intézett Dancs ellen. A helyi pártelnök nem a fürdő-üggyel, hanem Dancs elmúlt kétéves tevékenységével indokolta a konfliktust, mondván: a polgármester két éven keresztül függetlenként viselkedett, nem próbálta megteremteni a jobboldali pártok koalícióját, hanem pártok fölött próbálta a várost vezetni. Néhány nappal később a gyulai Fidesz-taggyűlés kezdeményezte a megyei választmánynál Dancs László kizárását a pártból, a városvezetőt erre az ülésre meg sem hívták. Ekkor Szelezsán már amiatt támadta a polgármester, mert állítása szerint az más szervezet érdekeit képviselte a testületben, s nem felelt meg sem a választók, sem a párt elvárásainak. Dancs szerint ugyanakkor vele szemben a Fidesz az elmúlt két évben semmilyen elvárást nem fogalmazott meg az irányában, ezért nem is volt minek megfelelnie. Hozzátette: ha a megyei választmány kizárja, az országos választmányhoz és szükség esetén a bírósághoz fordul. A történet a költségvetés elfogadásakor folytatódott: az akkori testületi ülésen Cséfán olyan módosító javaslatot terjesztett elő, amely 25 millió forintot vont el a polgármesteri hivataltól személyi pluszjuttatásokból (tizennegyedik havi fizetés, költségtérítés), s azt átcsoportosította elsősorban útalap-lefedésre és idegenforgalmi marketingre. Baranyó szerint ezzel ha év közben nem érkezik nem várt bevétel őszre működésképtelenné válhat az önkormányzat - Cséfán szerint erről szó sincs -, amely működési hiteleinek plafonjához közelít. A gazdasági alpolgármester ezért csütörtökön bejelentette lemondását. Utódját várhatóan a március 12-i testületi ülésen választják meg, a lemondás is ekkor "lép hatályba". Haász János Sereghajtóból erős közepes - Gáspár alezredes két éve Két esztendeje, 1999 márciusában foglalta el az Orosházi Rendőrkapitányság parancsnoki székét dr. Gáspár Lajos alezredes, aki egy évig megbízottként, tavaly március óta pedig kinevezett kapitányként irányítja a város és térsége bűnüldözőit. Gáspár alezredes pénteken számolt be - dr. Kurucz Ferenc ezredes, megyei főkapitány és a társszervek képviselői jelenlétében - az állomány előtt a tavalyi feladatok teljesítéséről. - Kiemelt feladatként tűztük magunk elé, hogy az előző esztendő jó eredményeit megtartva fokozzuk a közterületi rendőri jelenlétet. Vállalásunkat teljesítettük, hiszen 10 százalékkal csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma - nyilatkozta lapunknak az évértékelő előtt megrendezett sajtóbeszélgetésen dr. Gáspár Lajos hozzátéve, hogy a nyomozási eredményesség tovább javult, a felderítési mutatót pedig sikerült szinten tartani. Ez azt jelenti, hogy a kapitányság megyei sereghajtóból felzárkózott az erős középmezőnyhöz. A múlt évi tendenciákat elemezve kiderül: közel 37 százalékkal csökkentek a bűntettek, kilenccel nőttek viszont a vétségek. Kevesebb családi, ifjúságellenes, nemi és vagyon elleni bűncselekményt követtek el, viszont nőtt a garázda bűncselekmények aránya.  Ugyancsak figyelemre méltó adat, hogy visszaszorulni látszik az átutazó bűnözés, ugyanis a helyi elkövetők száma 7 százalékkal növekedett. Elgondolkodtató adat, hogy negyven százalékkal többen követték el alkohol hatása alatt bűncselekményeiket, mint tavaly. Csökkenni látszik a visszaesők száma, viszont rendkívül magas lett az úgynevezett többszörös visszaesői kategóriába tartozók aránya. Ugyancsak kedvező a helyzet a baleseti statisztikában - tette hozzá Gáspár alezredes. Az elmúlt két esztendőben komoly struktúraváltás történt a kapitányságon, mely lehetővé tette a rugalmasabb szakmai munkát. Összevonták a közrendvédelmi és a közlekedési osztályokat, mely által hatékonyabb munkaszervezéssel nőtt a közterületi jelenlét. Mindez nem csak a térségközpont, hanem a települések közbiztonságára is jótékony hatással van: ma már minden községben rendelkezésre áll a szükséges rendőri létszám, hamarosan Békéssámsonon is ketten teljesítenek szolgálatot. Ezzel párhuzamosan úgynevezett kisakciók keretében mind Orosházán, mind a térségben rugalmas, kislétszámú akciócsoportok végezhetnek hatékony rendőri munkát a struktúraváltásnak köszönhetően. Mitől megy a villamos és a koalíció? Bár sem a városban, sem a megyében nem közlekednek villamosok, az orosházi szabad demokraták mégis markáns véleménnyel bírnak az utóbbi napokban kialakult fővárosi villamos-ügy kapcsán - derült ki a szervezet péntek délelőtti sajtótájékoztatóján. Kovács Lajos elnök, a város alpolgármestere és Kunstár Sándor ügyvivő elmondták: a hannoveri használt villamosok ügyének a vidék számára is van üzenete: el lehet-e költeni az adófizetők pénzéből 7 milliárd forintot úgy, hogy sem szakmailag, sem pénzügyileg nem végeznek megfelelő vizsgálatot, nem beszélve a közbeszerzési eljárásról. Lapunk kérdésére a két SZDSZ-vezető elmondta: ha a fővárosban mégis szakadt volna a koalíció, annak helyi hatásai is lettek volna. Az SZDSZ ugyanis tagja a várost vezető szocialista-liberális koalíciónak, de mint fogalmaztak, ennek nem politikai, hanem szakmai okai vannak: megvalósításra érdemesnek tartják ugyanis az 1998-ban megfogalmazott programot. A párt képviselői egyébként nem a konfrontációra törekednek a helyi önkormányzatban, hanem világos, pozitív üzeneteket fogalmaznak meg. Éppen ezért elfogadhatatlan számukra a képviselő-testület legutóbbi ülésén kialakult hangnem. A következő képviselő-testület dönt az iskola sorsáról Kardoskúton Kardoskút a megye egyetlen olyan települése, melyet érzékenyen érint az úgynevezett területkiegyenlítési elv: ennek jegyében az idén 25 millió forintot vonnak el az alig ezerfős kisközség költségvetéséből. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az itt működő nagy vállalkozások iparűzési adója tekintélyes részét az az állam elvonja, s azt hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására fordítja. Mindezzel a csütörtöki költségvetési vitán szembesült ismét a helyi képviselő-testület, mely elfogadta az idei 143 milliós büdzsét. A kiadások túlnyomó többségét az intézményhálózat fenntartása teszi ki, fejlesztésre és felújításra 9, illetve 10 millió forint jut. A tanácskozáson ismét szóba került az intézményrendszer helyzete. A képviselők kinyilvánították: ebben a ciklusban fennmarad a jelenlegi helyzet, azonban a 2002-ben felálló képviselő-testület nem odázhatja el az egyre kisebb gyermeket oktató-nevelő helyi általános iskola sorsának rendezését. A jelenlegi normarendszer szerint ugyanis nem tartható fenn hosszabb távon a jelenlegi állapot: első osztályba mindössze öten járnak, s a jelenlegi demográfiai helyzet sem ígéri a létszám várható növekedését 2-3 éven belül. Vésztő negyedik próbálkozása Egy észak-békési nagyközség rögös útja a várossá válásig - Sokat tépelődtem, de a képviselő-testülettel együtt túltettem magam a kudarcon. Ebben - érdekes módon - a dombrádi polgármester segített a legtöbbet, aki tavaly, nem sokkal a döntés után felhívott, és azt mondta: neki is már majdnem a fejét vették, és végül hatodik pályázatuk nyomán nyerték el a városi címet. Erre megnyugodtam, nekünk most a negyedik következik - mondta Kaszai János, a valamivel több, mint nyolcezerkétszáz lelkes észak-békési nagyközség, Vésztő polgármestere, aki - ebből a szempontból nem biztos, hogy mellesleg - a viharsarki megyegyűlés legnagyobb létszámú, de ellenzékben ténykedő szocialista frakciójának tagja. Elsőként éppen itt, a Népszabadság Dél-Alföld mellékletének hasábjain számoltunk be tavaly július elején arról, hogy a régió térképén két új város található. A két Békés megyei befutó mellett - Dévaványa és Füzesgyarmat - nagyon könnyen városi cím pályázat nyertese lehetett volna Vésztő is. De nem lett. Kaszai János tudósítónknak elmondta, hogy a kandidáló településeket elbíráló szakmai zsűri mind a három Körös-völgyi nagyközség esetében javasolta a várossá nyilvánítást az ügyben döntő Belügyminisztériumnak (BM). Ám végül Vésztőt - nem egészen pontosítható okok miatt - kikosarazták. - Nem akarok a múlton siránkozni, de teljesen nyilvánvaló: szakmán kívüli, vagy ha jobban tetszik, szakmán túli szempontok döntöttek az ügyben - jegyezte meg Kaszai. Aki tavaly a pályázathirdetés után nem sokkal politikai döntésről beszélt. Emellett a képviselő-testület - felháborodása jeléül - jegyzéket juttatott el a belügyi tárcához, azt kérve: ismertessék azokat az indokokat, amelyek az elutasításhoz vezettek. A címzett Pintér Sándor belügyminiszter volt. Érdekes, hogy a döntés megszületése után, de még a vésztői levél és a városi rang érvénybe lépése előtt, 2000. június 13-án Kara Pál, a BM önkormányzati ügyekért felelős helyettes államtitkára levelében dícsérőleg szólt a nagyközségről. A városhiányos térségben végzett tervszerű fejlesztő munkát, a beruházások nagy számának megvalósulását és az infrastrukturális előrelépést emelte ki. Egy hónappal későbbi levelében viszont - válaszolva a vésztőiknek - a közműhálózat fejlesztésére és szilárd burkolattal ellátott utak arányának emelésére, valamint a kereskedelmi szálláshelyek számának növelésére hívta fel a figyelmet. - Ezt mind a tizenöt befutónak írhatta volna - hangsúlyozta tudósítónknak Kaszai János, aki el szeretné oszlatni azt a félreértést, hogy irigy volna a közeli Dévaványa és Füzesgyarmat sikereire. - Nagyon örülök, hogy ezek a települések sikerrel jártak, a kifogásom csupán az: nekünk is köztük lett volna a helyünk - mondta. Vésztő elsőként 1997-ben adta be pályázatát a város címre, sikertelenül. Majd 1999-ben és 2000-ben ismételt. Mindhiába. A hatályos jogszabályok szerint választások évében nem bírálnak el ilyen pályázatokat, így vagy az idénre marad a döntés, vagy 2003-ra halasztódik. Mindenesetre a vésztőiket nem késlekedtek, 2001. január közepén újra kandidáltak. Ezzel kapcsolatban Kaszai János elmondta, hogy a bevettnek mondható gyakorlattól eltérve pályázatukat az első szótól az utolsóig maguk írták. Elkészítését nem adták ki külső szakértő cégnek. A polgármester szerint ez a helyi szellemi kapacitás meglétét bizonyítja, s mint ilyen, akár pluszpontokat jelenthet a versengésben. Negyedik próbálkozásra könnyebb helyzetben voltak, hiszen a tavalyi pályázatukat frissítették fel. - Az eltelt nem egészen egy évben öt utcát aszfaltoztunk le, háromszáz méter szennyvízcsatornát építettünk, bevezettük a rendszeres szemétszállítást, ami több észak-békési kisvárosban sem megoldott még, emellett komoly településszépítő munkát végeztünk - sorolta a polgármester, mivel egészült ki pályamunkájuk.  Nem tagadta, hogy a szennyvíz-csatornahálózat kiépítésében van még bőven tenni való, s hogy a munkahelyteremtő beruházások tekintetében is volna feladat. Ám ez a térség egészének problémája. A gondokat jól jelzi, hogy az ország gazdagabb térségeihez mérten fejletlennek számító Békés megye elmaradottabb északi részének huszonkét települése két évvel ezelőtt megkapta a vállalkozói övezeti státuszt. Az adó- és beruházási kedvezményekkel kecsegtető címtől sokan sokat vártak. Az eredmény, nem túl korai levonni a következtetést, alig valami. A külföldi befektetők fantáziáját nem mozgatta meg ez a lehetőség, beruházás, főként zöldmezős, nem történt.  Vésztőn az aktív korú lakossághoz mérten a munkanélküliek száma közelíti a 11 százalékot, ami messze az országos átlag feletti, ám ebben a térségben nem mondható rossznak. Figyelemre méltó, hogy a leszakadó kisrégió központja, Vésztő lélekszáma az utóbbi tizenöt-húsz évben nem csökkent. Továbbra is nyolcezer feletti. - Az emberek itt maradnak. A vésztőik az évtizedek alatt megszokták az ingázást Szeghalomra, Békéscsabára vagy Gyulára. Igaz, régebben hat-hétszázan, ma csak négy-ötszáz a számuk, de ennek a munkahelyek csökkenése a magyarázata - értelmezte a jelenséget a polgármester. Végül megjegyezte, az érthető presztízsszempontok mellett anyagilag sem mindegy, hogy Vésztő város vagy nagyközség. Kiszámolták, ha tavaly befutnak, akkor idei költségvetésük - az állami normatívák emelkedése révén - 27 millió forinttal több. Ez egyenlő a forráshiány nagyságával. - Ezen a településen ez a majd’ harmincmilliós összeg meglátszana. Nem beszélve arról, hogy mindez tíz év viszonylatában már több százmillió forint - zárta mondandóját Kaszai János. Szakértők szerint tavalyi tizenöt városi címmel szemben az idén legfeljebb ötöt, hatot hozhat ki befutónak a Belügyminisztérium. Az biztos, Békés megyéből csak Vésztő van versenyben.  * * *  Dr. Tóth József: Indokolt volna Vésztő városi rangja - Szakmailag mindenképpen indokolt lett volna 2000-ben Vésztőt várossá nyilvánítani. Térségi szervező-, közlekedés-földrajzi szerepe, mezővárosi múltja, lélekszáma, gazdasága, kulturális értékei, a település társadalmi szerkezete ebben a városhiányos térségben mind-mind erre predesztinálták volna - mondta tudósítónknak dr. Tóth József, a Pécsi Egyetem rektora, földrajztudós, aki annak idején alapítóigazgatója volt a MTA Regionális Kutatások Alföldi Kutatócsoportja békéscsabai kutatóintézetének, és akit egyben az Alföld egyik legkiválóbb ismerőjeként tartanak számon. A szakember hangsúlyozta: az elmaradott térségekben fontos kitörési lehetőség a centrumfejlesztés, mert ha megindul a központ gazdasági, társadalmi, kulturális előrelépése, akkor ez jótékony hatással van a település vonzáskörzetére is.  Dr. Tóth József több évtizedre visszanyúlva arra emlékeztetett, hogy korábban Szeghalom és Vésztő versengett egymással az észak-békési kisrégió vezető pozíciójáért. - Ebben a versenyben Vésztő alulmaradt, de az elmúlt egy évtized gyakorlatára visszatekintve, a nagyközség régen teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket időközben az országban többtucatnyi városi rangra emelt település még nem biztos, hogy elmondhat magáról. A rektor elárulta, hogy tagja annak a szakmai zsűrinek, amely az idén is javaslatokat tesz a Belügymisztériumnak a városi rangra pályázó településekre. - Mindent megteszek Vésztő sikere érdekében, éppen úgy, mint a közelben lévő, de Hajdú-Biharhoz tartozó Komádiért is - jegyezte meg a földrajztudós. Bod Tamás (Megjelent a Népszabadság Dél-Alföld mellékletében 2001. március 1-jén.) Az Ábrahám-ügyben elfogultságot jelentettek be bírák A Békéscsabai Városi Bíróság összes és a Békés Megyei Bíróság büntetőbírái elfogultságot jelentettek be az Ábrahám Béla ezredes, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság volt közbiztonsági igazgatója ellen folyó büntetőeljárásban - erősítette meg információnkat dr. Baur Péter, a megye bíróság elnökhelyettese, sajtószóvivő. A Fővárosi Főügyészség súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás, hamis tanúzásra való felhívással és hivatali visszaéléssel vádolja a tavaly június 8-a óta előzetes letartóztatásban lévő magas rangú rendőrtisztet. Megtudtuk, a Fővárosi Főügyészég által elkészített vádirat, valamint az ehhez tartozó iratanyagok kedden érkeztek meg a békéscsabai bíróságra. Baur Péter elmondta, az elfogultsági indítványt a bíróságok azzal indokolták, hogy hosszú időn keresztül munkakapcsolatban álltak Ábrahám Bélával. Ehhez a szóvivő hozzátette: még a látszatát is kerülni szeretnék, hogy bárki megkérdőjelezhesse az igazságszolgáltatás pártatlanságát. Az elfogultsági indítvány megalapozottságáról a Legfelsőbb Bíróság háromtagú tanácsa hamarosan dönt. B. T. Megtalálták a három éve eltűnt gyulai kislány holtestét A város keres egy gyilkost Immár bizonyos, hogy Gyula belterületén, egy csatorna menti nádasban a múlt kedden megtalált. műanyag zsákba rejtett holttest azonos a három évvel ezelőtt eltűnt Szathmáry Nikolett földi maradványaival. Az orvos szakértők ezt a boncolás után megerősítették, és a kislány édesanyja azonosította gyermeke ruháit: Nikolett az előkerült pulóvert, pólót és zoknit viselte 1998. január 14-én. A lezárt műanyagzsákban - amely a teljesen ép csontvázat rejtette - nem volt benne Niki lila kabátja, nadrágja, bugyija, cipője és iskolatáskája.  A holttest megtalálása után egy nappal az ügyről tartott sajtótájékoztatón Hajdú Antal, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója azt mondta: egy az egymillióhoz az esélye, hogy nem Nikit találták meg. Az orvos szakértői vizsgálatok után ez az arány a tízszeresére nőtt. Mint többen fogalmaznak: tévedés lehetősége kizárva. Niki édesanyja mégis reménykedik. Teljes bizonyosságot akar. Ezért az antropológiai vizsgálat és a DNS-teszt eredményére vár. Az eltűnés után - bűncselekmény gyanúja hiányában - államigazgatási eljárás keretében kereste a rendőrség Nikit. A múlt héten fordult kocka: emberölés alapos gyanúja miatt a nyomozók már a gyilkost akarják megtalálni. Aki minden jel szerint helybeli vagy gyulai kapcsolatokkal rendelkező férfi lehet. Tíz perc Niki a végzetes nap délutánján a városközpontban található művelődési házban néptáncórán volt. A foglalkozás a szokásosnál tíz perccel hamarabb véget ért, így a bevett gyakorlattól eltérően a hétéves kislány egyedül indult haza. A gyulai Erkel Múzeumban takarítónőként dolgozó anyjával ilyen esetekben mindig pontosan előre megbeszélte, melyik útvonalon menjen a törökzugi lakótelepen lévő otthonukban, keresztülhaladva a harmincnégyezres település belvárosán. Délután fél négy és négy óra között járt az idő.  Annyit tudni, hogy útközben egy darabig együtt jött a kislány gyermekorvosával, akitől a lakótelepi ABC-nél elvált, innen egyedül haladt tovább. Édesanyja néhány perccel négy óra után ért haza, és bár már otthon kellett volna lenni kislányának, nem gondolt semmi rosszra. Korábban is előfordult, hogy iskola után a könnyen barátkozó kislány felment játszani egyik osztálytársához. Az órák múlásával egyre idegesebb lett az anyja. Mindenfelé telefonált, majd a családtagokkal együtt este kilenc óráig a lakótelepen kereste a Nikit. A hiábavaló kutatás után jelentették a történteket a rendőrségen. Óriási erővel indult meg a keresés. Összevonták a megye rendőri erőit, melléjük Budapestről egységeket irányítottak Gyulára, akik több ezer lakásba és házba csöngettek be a kislány után érdeklődve. Helikopterrel a város külső részeit fésülték át, speciálisan kiképzett mentőkutyás csapatok is többször megfordultak Gyulán. A térségi vízügyi igazgatósága - hogy kizárjon feltalálási helyeket - leeresztette a Gyulán átfolyó Élővíz-csatornát. (A múlt héten nem itt, hanem egy belvízelvezető csatorna partján találták meg a holttestet.) Néhány nappal később kiadták a nemzetközi körözést, majd Nikolett felkerült arra a listára, amelyen az Interpol a világ tizenkét legkeresettebb gyermekét tartja nyilván. A kislány eltűnésének híre eljutott Genfbe, az Eltűnt és Szexuálisan Kihasznált Gyermekek Nemzetközi Központjához, ám semmi nem segített. A kutatás eredményetlen volt. Pedig kamionok százaira és üdítőitalok flakonjainak százezreire került fel Niki fényképe és a mellette szóló felhívás: "Várunk haza!" A rendőrségnek végig az jelentette a legnagyobb gondot, hogy nem volt egyetlen szemtanú sem, és nem került elő olyan tárgyi bizonyíték, ami előrébb vitte volna a nyomozást. Az elmúlt három évben több mint száz látnok, kártyavető és ingás kereste meg Szathmáry Sándornét. Közülük csupán kettő volt, amelyik azt jósolta: Niki már nem él. Ebből látszik: mondandójukat illő fenntartással kell fogadni.  Álláspontok Az egyik kártyavető, a Budapesten élő Müller Rózsa, az egyik megyei napilapban többször kijelentette: mindannyiszor az jött ki neki, hogy a kislány már nem él. Vélekedése szerint egy férfi - segítséget kérve - elcsalta Nikolettet, majd egy pincébe vitte, ahol - feltehetően - megerőszakolta és megölte. Eztán egy farakásban rejtette el, majd egy vizes területen vitte a holttestet. Annál is érdekfeszítőbb az okfejtés, mert mindez két hónappal ezelőtt hangzott el.  De nem árt az óvatosság! Gyula bel- és külterületén rengeteg tó, csatorna, láp és nádas van, így a "vizes megoldás" tálcán kínálja magát. Nagy biztonsággal az is kijelenthető, hogy otthona felé menet valaki gépkocsijába csalta Nikit. Nyomtalan eltűnése, a szemtanúk hiánya ugyanis csak így magyarázható. Ha valaki kézen fogja a kislányt, és több kilométer hosszan elvezeti valahova, arra többen emlékeznének. Egy szemtanú arra emlékszik, hogy otthonától pár száz méterre egy zöldszínű mountain-bike-kal közlekedő, zöldkabátos hirtelen szőke hajú fiú szólította le Nikit, aki kezével, a lakással ellentétes irányba mutatott. Az ügyben magánnyomozást folytató informátorunk szerint ez a fiú csak valakinek a "postása" lehetett. Kérést teljesített. Gyengíti ezt a szálat, hogy a szőke fiú máig sem került elő. A kutyás csapatok nem értenek egyet abban, hogy jártak-e azon a területen, ahol a múlt héten megtalálták Niki földi maradványait. Alt Sándor, a helyi kutyakiképző iskola vezetője annak a meggyőződésének adott hangot: a holttestet később tehették oda. A rendőrség arról számolt be, hogy a gyilkosság és a feltalálás helyszíne más és más.  A belvízelvezető árkot nemrégiben kotorták, így a víz visszavonult a kimélyített mederbe. Niki eltűnése óta háromszor vágták itt le a nádat, ám a munkások mindannyiszor azt hihették, hogy műanyagzsákba tett szemétről van szó, amiből annyi van a városban és környékén. Az elmúlt kedden szemétgyűjtéssel megbízott közmunkások fedezték fel a zsákot. A holttest hosszabb ideig víz alatt lehetett - állapították meg igazságügyi orvos szakértők. A rendőrség szerint a hullakeresésre is kiképzett kutyák ezért "nem jeleztek be", amikor a területet átfésülték. Ehhez Hajdú Antal rendőrezredes kérdésünkre hozzáfűzte, hogy "az sem elképzelhetetlen, hogy a holttest csak az intenzív kutyás keresés után került ide." Lágy rész nem maradt a holttesten, így csak akkor lehet megállapítani a gyilkosság elkövetésének módját, ha az ütés- vagy a szúrásnyomok elérték a csontokat. Niki fotóival összevetve segítheti a holttest azonosítását, hogy a koponya- és arccsont épen került elő.  Hangulat A rendőrség nem cáfolja: a holttest megtalálásával megdőlt az a teória, hogy Niki eltűnése a nemzetközi ember- vagy szervkereskedelemmel lehet összefüggésben. Hangsúlyozzák: gyanúsított egyelőre nincs, de látókörükbe került több lehetséges helybeli elkövető. Ez legalább két dolgot jelent. Vagy a rendőrség tud valamit. Vagy a nyomozási stratégia részeként blöffölnek, hibázásra késztetve - az utóbbi napok történései miatt - feltehetően egyre feszültebb idegállapotú gyilkost.  Szathmáry Sándorné érdeklődésünkre elmondta: nem gyanúsít senkit, de azt kívánja, ne legyen egyetlen nyugodt perce a tettesnek, aki ha jót akar, abban reménykedhet, hogy a rendőrség fogja el. Ez bizonyos fokú lincshangulatról árulkodik. Nem kell jóstehetség ahhoz, hogy kijelentsük: ha tényleg helybéli a gyilkosa, és őt elfogják, akkor aligha képzelhető el normális mederben zajló büntetőper. Mint ahogy a tettes családjának sem lehetne maradása Gyulán. Több helybéli biztos abban, hogy a vár, a kolbász és a helyi fürdő mellett a jövőben Szathmáry Nikolett tragikus történetével azonosítják majd sokan a - különben - békés dél-alföldi kisvárost, Gyulát. Bod Tamás (Megjelent a Magyar Narancs 2001. március 1-jei számában. A cikk ennek valamelyest kibővített változatának tekinthető. A szerző hozzájárulásával közöljük.) Rólunk írták: Kiss Ottó az Év embere a Viharsarokban Nem Karancsi Tibor, az olajügyek leleplezésében jeleskedő volt szeghalmi rendőrtiszt és nem Pallag László, az olajbizottság volt elnöke, egyben az FKGP Békés megyei elnöke lett az Év embere Békés megyében azon a voksoláson, amelyen az orosházi székhelyű Viharsarok Online internetes lap olvasói szavazhattak. Elgondolkodtató, ugyanakkor örvendetes, hogy a mintegy kétszáz szavazó közül a legtöbben - hatvanöten - a Gyulán, meglehetős visszavonultságban alkotó harmincnyolc éves írót, Kiss Ottót választották 2000-ben az Év emberének. Kiss azon kevés Békés megyei alkotó közé számít, akinek írásai rendszeresen jelennek meg az elsővonalasnak számító irodalmi hetilapokban és folyóiratokban. Talán nem túlzás kijelenteni, a szakmában az igazi áttörést az 1999-ben megjelent Szövetek című regénye jelentette, amely a viszonylag alacsony példányszám ellenére is közismertté tette az irodalomszeretők körében. Kiss Ottó az utóbbi időben elkészült új novellás kötetével, amely várhatóan még ebben az évben a Magvető Kiadónál lát napvilágot. A választást és annak eredményét némi fanyalgás kísérte. Többen azt kifogásolták, hogyan lehet százhetvenhat szavazat alapján hat jelölt közül Év emberét választani. Pallagon, Karancsin és Kiss Ottón kívül egy paraolimpikon, egy ismert rádiós és egy fesztiválszervező került fel a listára. A szervezők erre azt mondták, az internet Körös-völgyi elterjedtsége mellett nem is rossz eredmény a majd’ kétszáz voks, pontosabban: klikk. Voltak, akik szerint a végeredmény egyesek befolyásolták. Ezt a vélekedést azonban nem tudták semmivel alátámasztani. S végül voltak olyanok, akik azt mondták: a dolgok kezdenek a rendes kerékvágásba visszazökkenni, és a felelősen döntő internetes szavazók a valódi teljesítmény mellé teszik le a voksukat.  Ha ez tényleg így van, akkor ez a jövőre nézvést bizonyos reményekre is jogosíthat. A történet erről szól, nem többről.  Bod Tamás (Megjelent a Népszabadság Dél-Alföld mellékletének 2001. március 1-jei számában.) * Az ökoturizmus centruma lehet Gyopáros? A BP leányvállalata napelemes üdülőfalut épít Egy Magyarországon, de még Európában is egyedülálló turisztikai kezdeményezés helyszíne lesz hamarosan Gyopárosfürdő: a BP Solar, azaz a British Petrol leányvállalata olyan üdülőfalut, majd szállodát készül létrehozni, mely az ökoturizmust szolgálja, azaz a létesítmény csak természetes forrásokat - elsősorban a Napot - vesz igénybe az energia nyeréséhez. Minderről Charles Cook, a társaság közép-kelet-európai képviselője beszélt csütörtökön délután Gyopárosfürdőn, az Országgyűlés turisztikai bizottsága gyógy- és termálturizmus albizottságának kihelyezett ülésén. A szakember csak nagy vonalakban ismertette a páratlannak tűnő elképzelést, ugyanis számos - határidőre, pontos helyszínre stb. - vonatkozó részlet még nem tisztázott, s erről a város és a fürdő vezetői sem kívántak többet mondani a tárgyalások végleges tisztázásáig. A Bánki Erik fideszes képviselő vezette albizottság négy jelenlévő tagja mellett képviseltették magukat a város és a régió turisztikai szakemberei. A tanácskozás fő témája természetesen a Gyopárosfürdőn zajló - lapunkban többször ismertetett - beruházás volt. Az albizottság elnöke - a kihelyezett ülést kezdeményező Dancsó József országgyűlési képviselővel és Madai Csabával, a Gyógyfürdő Rt. Igazgatójával közösen tartott - sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az általa vezetett testület megtévesztő elnevezése ellenére nem kizárólag a gyógy-, sokkal inkább az egészségturizmussal foglalkozik, mely magában foglalja a prevenciót és a rekreációs pihenési tevékenységeket is.  A kormány tekintélyes összeget szán erre a célra - jelentette ki Bánki, mindezt számokkal támasztotta alá: míg 99-ben 500, tavaly 800 millió, addig az idén 10 milliárd forint jut a turizmus ezen dinamikusan fejlődő ágának fejlesztésére, melyet a Széchenyi-terv is kiemelten kezel. * Új egyenruhát kapnak, de egyelőre nem egyesülnek a rendőrséggel a határőrök Ebben a ciklusban nem várható a határőrség szerkezetének átalakítása, azonban az Európa Uniós csatlakozásunkig ennek meg kell történnie. Ennek első lépcsőjeként fokozatosan új egyenruhát kapnak majd a határőrök, melyet néhány egységnél már alkalmaznak is. Az uniformis a korábbi katonai jellegű viselet helyett a rendvédelmi szervek egyenruhájával fog harmonizálni. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, amit a közelmúltban a sajtó felkapott, miszerint hamarosan egyesül a rendőrség és a határőrség. A struktúra-átalakítás mikéntjéről politikai döntés születik majd, hiszen az ezt befolyásoló törvények kétharmados többséget igényelnek a parlamentben. Minderről Béndek József dandártábornok, a határőrség országos parancsnoka beszélt csütörtökön délelőtt Orosházán, a helyi igazgatóság évértékelő tiszti értekezletét megelőzően. Sajtótájékoztatóján a tábornok hangsúlyozta: az elmúlt esztendőben továbbra is a nagyarányú migráció kezelése határozta meg a határőrség tevékenységét, bár nagyarányú eltolódás figyelhető meg: a határátkelőhelyekről a zöld határra koncentrálódik a jogellenes határátlépés. Ez egyebek közt annak a technikai fejlesztésnek köszönhető, mely lehetővé teszi az útiokmányokkal visszaélők kiszűrését, ezen túl a társszervek bűnüldöző és bizonyító munkáját is megkönnyíti. Dávid Károly dandártábornok, az Orosházi Határőr Igazgatóság vezetője elmondta: 2000-ben is mostoha viszonyok közt végezte munkáját a magyar-román határon szolgálatot teljesítő, országos szinten negyedik legleterheltebbnek számító igazgatóság. A pénzügyi gondok elsősorban a mobilitást veszélyeztették, melyet azonban ellensúlyoztak a társszervekkel - elsősorban a rendőrséggel és a polgárőrséggel - kialakított jó kapcsolatok. Orosházán is éreztette hatását a technikai fejlesztések sora, mely jelentősen megnövelte a munka hatékonyságát és a gazdálkodás ésszerűsítését. Ezek közül a tábornok az elavult, rendkívül magas fogyasztású UAZ-ok Nívára cserélését emelte ki. Elhangzott még: 1995 óta az igazgatóság területén mintegy egymilliárd forintot fordítottak beruházásra, melyek közül az idén - a gyulai kirendeltség kivételével - mindent befejeznek. Így a lökösházi, a kiszombori, a biharugrai határőrségi épületek nyernek új arculatot, valamint befejeződik az igazgatóság épületének rekonstrukciója és ugyanitt az informatikai központ is elkészül. A megnövekedett feladatok létszám-bővüléssel is járnak, ezért az idei tervek közt nagy hangsúlyt fektetnek a toborzásra. A tiszti értekezletet megelőzően Béndek József négy határőr tiszthelyettes és zászlós részére nyújtott át elismerést: Kiss József, Szvorecz Attila, Nagy László és Vígh László részt vettek a közelmúlt jelentős kábítószer- és cigarettafogásaiban.  K. Gy. * Beszédes számok (Orosházi Határőr Igazgatóság 2000. január 1-december 31-ig): Bűncselekmények: 523 Ebből embercsempészet: 17 Jogellenes belföldön tartózkodás: 161 Közokirat-hamisítás: 267 Visszaélés kábítószerrel: 4 Gépjárműlopással kapcsolatos bűncselekmények: 26 Jármű önkényes elvitele: 4 Árucsempészés: 1 Szabálysértések: 3156 Körözött személy elfogása: 342 Körözött okmány: 66 Körözött jármű: 13 Körözött egyéb tárgyak 2 Elkövetői toplista nemzetiségek szerint (összesen 37 ország közül) Román: 375 Magyar: 96 Afgán: 82 Török: 61 Iraki: 51 Személyforgalom: 10.440.129 fő (21 százalékos növekedés) Járműforgalom: 4.414.167 (35 százalékos növekedés) személy: 3.315.363 teher: 769.252 egyéb: 68.200 * Az orosháziak 12 százaléka elmenne Az átlag orosházi rossznak tartja az ország, lényegesen jobbnak a város helyzetét. Leginkább a köztársasági elnök, a bíróság, a helyi média és a rendőrség élvezi bizalmát, de változatlanul kedvezőtlenül ítéli meg a kormányt, a parlament és a pártok teljesítményét. A városlakók többsége büszke Orosházára, azonban több mint egytizedük az elköltözést fontolgatja. Mindezt a Monitor Társadalomkutató és Módszertani Intézet állapította meg szeptember 1-je és 10-e között végzett közvélemény-kutatása alapján, melyet 400-as mintán végeztek a város önkormányzata megrendelésére.  A felmérésből egyebek közt kiderül: a felajánlott százfokú skálán 49 százalékot kapott az országos, 52-t a helyi közélet iránti érdeklődés. A reprezentatív minta résztvevői nagyon elégedetlenek Magyarország helyzetével (30 pont), ám a város helyzete 55 pontot kapott szeptember elején. Az elégedettek egyébként elsősorban az MDF, az SZDSZ és az MSZP szavazói közül kerülnek ki. Ugyancsak figyelemre méltó adat, hogy az érettségizettek a legelégedettebbek a helyi viszonyokkal. A megkérdezettek egyharmada javulást érez a város dolgaiban, a helyzetet változatlannak tartja 44 százalék, romlást 15 százalék tapasztalt. A város életében kedvező folyamatokat ugyancsak az érettségizettek és az Orosházi Élet olvasói tapasztaltak. A helyi közszereplők közül a legnagyobb ismertséget Fetser János  tudhat magáénak: a megkérdezettek 92 százaléka tudja, hogy ő a polgármester. Érdekes adat, hogy Fetsert elsősorban a legmagasabb jövedelműek, az öt évnél nem régebben Orosházán élők, a helyi média hallgatói és a Fidesz szavazói tartották rokonszenvesnek. A polgármester rokonszenvindexe a százas skálán 65 pont. Tulajdonságai közül tapasztaltságát, agilis beállítottságát, hozzáértését, tisztességét, megfontoltságát jelölték be a válaszadók, legkevesebb pontot viszont szerénysége kapott. Nagyságrendekkel kevesebben tudják viszont, ki a város második embere: helyesen csak 23 százalék nevezte meg Kovács Lajost. A megkérdezettek 66 százaléka tudja, hogy dr. Varga István a térség egyéni képviselője. Az őszi közvélemény-kutatás kérdezőbiztosai vizsgálták a polgármesteri hivatal, a helyi szolgáltatások, az egészségügy, a közbiztonság megítélését is, melyeket a közepesnél jobbra értékeltek minden esetben. Érdekes képet mutat a helyi tájékozódásról készült adatsor. E szerint a megkérdezettek túlnyomó többsége (87 százalék) a városházán szerkesztett, minden háztartásba kéthetente ingyenesen eljutó Orosházi Életből szerzik helyi információikat. A második helyen a rádióállomások szerepelnek, ezeket az ismerősöktől szerzett információk követik. A két megyei napilap aránya: a Békés Megyei Hírlapból a helyiek 15, a Békés Megyei Napból 9 százaléka tájékozódik. A felmérés szerint a helyiek többsége Gyopárosfürdőre, magára a városra, a tavaly átadott Szent István-szoborra büszke, szégyellik viszont a szemetet, a munkanélküliséget és a hajlaktalan-helyzetet. Az orosháziak 81 százaléka szeret élni városában, melyet fejlődőnek tart. Ennél többen (88 százalék) nem tervezik, hogy belátható időben belül elköltözzék. A lakosság hét százaléka viszont erre készül, három százalék pedig későbbre tervezi a lakhelyváltozást, míg két százalék elvágyódik innen, de nincs lehetősége az elköltözésre. Korbely György