Pusztaszőlős: továbbra is vízminőségvédelmi készültség A pusztaszőlősi gázkitörés helyszínén továbbra is vízminőségi kárelhárítási készültség érvényes - értesültünk a szegedi központú Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól. Igaz, a korábbi legmagasabb szintű készültségi szintet másodfokúra mérsékelték, most megfigyelő kutakat fúrnak, hogy a szakemberek meggyőződjenek: eljutott-e a felsőbb földrétegekben a gázzal együtt feltörő termálvíz. Török Imre, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) főmérnöke elmondta, azért szükséges még mindig érvényben tartani a vízminőségvédelmi készültéget, mert a gázkitörés idején több mint 200 ezer köbméter termálvíz tört a felszínre, amelynek magas volt a só- az ammónium- és a fenoltartalma. Emellett nem tudni, hogy a kitörés során, hogyan roncsolódtak a földfelszín alatti geológiai rétegek, s azokban található-e termálvíz. A vízügyi szakember megjegyezte: tavaly szeptembertől novemberig harmadfokú volt a vízminőségvédelmi készültség Pusztaszőlősnél. A legmagasabb szintű készültség azt követően szűnt meg, hogy az ideiglenes tározókban összegyűjtött nagy mennyiségű termálvizet hígítás után a Száraz-éren keresztül elvezették a Marosba. A másodfokú készültség idején a térségben illetékes vízügyi igaztóság kilenc figyelő kutat épít a kitörés közvetlen közelében, ám ezek első értékelhető eredményei csak a nyárra várhatók. Ehhez az Ativizig főmérnöke hozzátette: nem fenyegeti veszély a lakosság ivóvízellátását, amelyet most távolabbi kutakból oldanak meg, és ezek összetétele nem mutat semmilyen eltérést a szigorú egészségügyi határértékektől.  A szakember kifejtette: a felszín alatti vízáramlást roppant nehéz befolyásolni. Ezért nem elképzelhetetlen, hogy a gázkitörés miatt roncsolt geológiai rétegekbe került valamilyen mennyiségű termálvíz, amely idővel "elvándorolhat" a jelenleg távolabb üzemeltetett ivóvíz-kutakhoz, esetleg befolyásolva azok összetételét. Török Imre elmondta: a só és az ammónium semlegesítésére kidolgozott technikák vannak, azonban a fenollal nehezebb volna megbirkózni.  Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség az ÁNTSZ-szel közösen folyamatosan ellenőrzi Pusztaszőlős fúrt kútjait, ugyanis a kicsiny településen nincs kiépített ivóvízhálózat. Csürhés István polgármester elmondta: a Mol Rt. kifizette minden pusztaszőlősi ingatlan után az 50 ezer forintos gyorssegélyt, emellett a 12 millió forintot befizetett az önkormányzat számlájára, amit 13 ezer forintosával szétosztottak a kaszaperiek és a pusztaszőlősiek között. A nemzeti olajtársaság által megbízott biztosító emberei felmérték és kifizették az ingatlanokban keletkezett károkat. A polgármester megjegyezte, hogy vannak elégedetlen emberek a faluban, mert bizonyára egy kicsivel több pénz még jobb volna. Végül megtudtuk, közel 30 millió forintos áron, a Mol Rt. a saját költségére májusra bevezeti a vezetékes gázt Pusztaszőlősre.       Bod Tamás Emléktábla a Harruckerneknek Előreláthatóan április 23-án emléktáblát avatnak Orosházán a település alapításában nagy szerepet játszó Harruckern család emlékére - tájékoztatta lapunkat Abonyi Lajos, a kezdeményező német kisebbségi önkormányzat elnöke annak kapcsán, hogy elkészült a testület féléves munkaterve, valamint elfogadták idei költségvetésüket. Ez utóbbi értelmében egymillió 114 ezer forintból gazdálkodhat a testület 2001-ben, melyből 450 ezer forintot fordítanak személyi juttatásokra és ezek járulékaira, 660 ezer forintot pedig dologi kiadásokra. A féléves munkaterv szerint folytatódik a térség német nyelvet oktató pedagógusainak továbbképzése szervezésükben, valamint ismét lesznek német nyelvű előadások a könyvtárban, melyek közül az elsőt éppen a héten tartották a reklámról. A félév kiemelkedő eseménye lesz az április 4-én megtartandó Német Kultúra Napja, melyet szavalóversennyel, előadásokkal és kiállítással ünnepelnek. A város születésnapján, Szent György napja előestéjén avatják fel azt az emléktáblát, melyre bevezetőnkben már utaltunk Júniusban pedig olyan előadásra készülnek, mely a magyarországi németség történelmével kapcsolatos, ennek pontos témája és előadója még nem ismert. Vasút helyett a közútfejlesztést választják A megspórolt felüljáró árából fejlesztenék a kistérség úthálózatát Várhatóan az orosházi kistérségi társulás soron következő ülésén kerül napirendre dr. Prozlik László gádorosi polgármester javaslata, melyben azt kéri: a polgármesterekből álló testület vitassa meg, majd foglaljon állást a kistérség északi részét különösen érintő, "alulról jövő" kezdeményezésről. Ennek lényege: mivel jól látható, hogy mindkét közlekedési forma egyidejű fejlesztése nem lehetséges, az érintetteknek el kell gondolkodniuk azon, miként válthatná ki az esetlegesen megszűnő Orosháza-Szentes vasútvonalat a közúti közlekedés. Az ügyben már számos illetékes szakmai szervezet egyeztetett. December 7-én Gádoroson tartattak megbeszélést, ahol a közlekedési tárca, a MÁV, a megyei közútkezelő kht., a két érintett kistérség (az orosházi és a szentesi) polgármesterei, illetve megbízottaik (Orosháza kivételével), valamint a két térség kormánypárti országgyűlési képviselői, Varga István és Farkas Sándor vettek részt. E megbeszélésen körvonalazódott először az az elképzelés, miszerint a korábban már bezárásra ítélt (igaz, lakossági és politikai nyomásra tovább működő), évi 380 millió forintos veszteséget, 20-30 százalékos utasszám-csökkenést elviselni kénytelen vasútvonal megszűnése esetén miként lehetne javítani az érintett települések - Gádoros, Eperjes, Fábiánsebestyén, Árpádhalom - elszigeteltségén. Lehetséges alternatívaként merült fel, hogy ebben az esetben lehetőség nyílna a jelenleg torzóként működő orosházi felüljáró építésén megtakarítani 400 millió forintot, hiszen a harmadik ütemben magvalósítandó felüljáró gyakorlatilag feleslegesség válna, vasúti közlekedés híján ezt körforgalom is kiválthatná. Így a felszabaduló összeget közúti fejlesztésre lehetne fordítani Orosháza és Szentes között. Sőt, a vasutat sem kellene "sóval behinteni", hiszen az akár vállalkozásban (Gyopáros és Szentes között) is működhetne, vagy akár kerékpárút települhetne a nyomvonalára. Hasonló modell egyébként Dombóváron és környékén sikerrel megvalósult, legalábbis a minisztérium jelenlévő képviselője, Horváth Lajos, a vasúti főosztály munkatársa tájékoztatása szerint. Egy második megbeszélésen, ez év január 18-án, ugyancsak Gádoroson már jelen voltak a két közúti tömegközlekedési társaság, a Tisza és a Körös Volánok vezetői, akik kinyilvánították: általuk is megoldható a kieső vasúti közlekedés komfortja, ha egyáltalán annak lehet nevezni a 30 kilométeres sebességet óránként.  Dr. Prozlik László lapunknak elmondta: a két térségközpont leszámítva az elképzelés 15 ezer ember körülményein javíthatna, hiszen ide lehet számolni Nagyszénást is, mely jelentős fürdőberuházás előtt áll, így Szentes irányából is megközelíthetővé válna. A fejlesztés alapja lehetne egy újfajta -részben már működő - kistérségi együttműködésnek az érintett Békés és Csongrád megyei települések között - hangsúlyozta a gádorosi polgármester. Fetser János, Orosháza polgármestere és a kistérségi társulás elnöke lapunk kérdésére komolytalannak nevezte a téma felvetését. Jómaga nem kérdőjelezi meg a tervezett beruházás szükségességét, azonban megítélése szerint minderre rendelkezésre állnak állami források, mint ahogy nem egy kormánypárti város élvezi is ennek áldásait. Orosházán a jelenlegi kormány hivatalba lépése óta leállt az elkerülőút építése, melynek egyértelműen politikai okai vannak - mutatott rá Fetser, aki szerint a város önkormányzatán, és a forrásokat biztosító szaktárcán kívül másnak nincs köze a beruházáshoz, különösen ahhoz, hogy az elkészült terveket felülbírálják. A polgármester emlékeztetett: kampányidőszakban a térség képviselője Katona Kálmán társaságában járta be a környéket, s mindenkinek utat ígért, ám ezen ígéretek beváltatlanok maradtak, ezért a képviselő az őt támogatók polgármesterek segítségével ilyen pótcselekvésekhez nyúl. K. Gy. Futnak a pénzük után a libatermelők A nagyszénási Szemenyei család ügye mindennapos történet is lehetne, azonban számukra semmiképpen nem az: mint a mai magyar mezőgazdáság annyi szereplője, ők is a pénzük után futnak. Amikor éveken át mindennap hajnalban keltek és későn feküdtek, nem ismerve sem hétvégét, sem szabadnapot, de még nyaralást sem, akkor nem gondolták, hogy erejük nagy részét az teszi ki, hogy utánajárjanak háromszázezer forintjuknak. Szemenyeiék hat esztendeje foglalkoznak libaneveléssel, az idén azonban már nem érkeznek kisludak a Munkácsy utcai családi ház udvarán kialakított nevelőbe. Ennek oka nem csak az, hogy a tavalyi szállítás után nem kapták meg a leadott jószágok felének árát, közrejátszik az asszony betegsége és más körülmények is. - Mióta libákkal foglalkozunk, csak az orosházi Baromfinevelő és Kereskedelmi Szövetkezettel állunk kapcsolatban - meséli a nagyszénási asszony, Szemenyei Istvánné. - Nem is volt semmi gond éveken keresztül: a libákat időben meghozták, általában februárban, a gádorosi Novofarm szakemberei ellenőrizték a tartási viszonyokat, majd késő ősszel elszállították a libákat, mi pedig megkaptuk a járandóságunkat. 1999 telén fordult elő először, hogy késlekedett a kifizetés, de ez még a tűréshatáron belül történt: eredetileg a két ünnep, karácsony és szilveszter között kellett volna kifizetniük, majd a határidőt január nyolcadikára módosították, végül egy hét múlva, 15-én kaptuk meg a pénzünket. Az idén azonban jelentősebben elhúzódott ez a folyamat Szemenyeiné elmondása szerint, sőt a mai napig nem lehet tudni, mikor látnak pénzt tavalyi munkájuk, azaz hatszáz liba felnevelése után. Igaz, januárban megkapták járandóságuk felét, 300 ezer forintot, azóta azonban úgy érzik, hitegeti őket a szövetkezet vezetője: hol napokon, hol órákon belül ígéri a fizetést, amely ezidáig elmaradt. A család több csatornán próbálkozott: nem csak a közvetítő orosházi céget keresik fel nap mint nap személyesen vagy telefonon, hanem a libákat kihelyező rt. gádorosi telephelyét is, ahol azt a választ kapták: ők már fizettek a szövetkezetnek (mindezt érdeklődésünkre megerősítette a Novofarm egyik vezető munkatársa).  A Baromfinevelő és Kereskedelmi Szövetkezet magát megnevezni nem kívánó vezetője sem titkolja, hogy tartozik Szemenyeiéknek, illetve más termelőknek is. Nem érti viszont, hogy a nagyszénási család miért folyamodik a nyilvánossághoz, mikor még számos - akár jogi - lehetőség áll rendelkezésükre panaszuk . - A mezőgazdaság szereplői - akik 95 forintos értéket 100 forintos ráfordítással termelnek meg - hitelből és támogatásból gazdálkodnak, melyek kedvezőtlen elbírálása miatt előfordulhatnak átmeneti zavarok, nem beszélve arról, hogy esetünkben is több partner ugyancsak adós a fizetéssel - mondja a szövetkezeti vezető, aki azonban nem kíván megnevezni egy céget sem ezek közül. Annyit azonban elárul, hogy Szemenyeiéknek tartoznak a legkisebb összeggel, ezért is furcsállják, hogy míg mások türelemmel várnak a pénzük második felére, a nagyszénási termelők - akik kimutatásai szerint egy hónapos késéssel és nem a megfelelő minőségben szállítottak - ország-világ elé tárják az ügyet, holott a szövetkezet többször kinyilvánította: átmeneti zavarról van szó, sőt késedelmi kamatot is fizetnek. A vezető szerint az asszony rosszul emlékszik a fizetési határidőre: eredetileg 35 banki napról szólt a szerződés, ő pedig vélhetően 35 naptári nappal számolt. A cikk megjelenése egyébként kárt okozhat a szövetkezetnek, melyért jogi úton kívánnak elégtételt tenni. Arra a kérdésünkre, hogy mikor várható az elmaradt pénzek kifizetése,  így válaszolt: "én már nem ígérek semmit, mihelyt megkapjuk, azonnal fizetünk". Korbely György Pintér pénzt hozott Orosháza vitatja a neki járó közművagyon összegét Az önkormányzati törvény az elmúlt évtizedben bizonyította életképességét, azonban napjainkra modernizációra szorul - jelentette ki hétfőn délután Orosházán Pintér Sándor belügyminiszter jelezve, hogy a módosítás előkészítése során figyelembe veszik a települések véleményeit is: a tárca szakemberei minden településtípus igényeit felmérik. A dél-alföldi régióban Szegeden rendeznek ezzel kapcsolatos konferenciákat külön a városok, a nagyközségek és a legkisebb települések vezetői számára. A belügyminiszter utalt rá: a módosított önkormányzati törvény  a korábbinál nagyobb tekintettel lesz a települések nagyságrendjére. Pintér Sándor Orosházán hét helység első emberével írt alá megállapodás a gázközművagyon kompenzálásáról, illetve az előleg folyósításáról. Mint ismeretes, az érintett önkormányzatok évek óta követelik az őket megillető vagyonrészt, e törekvésüket az Alkotmánybíróság is jogosnak ismerte el. Ennek megfelelően 606 önkormányzat mintegy 70 milliárd forintra jogosult, mely a lakossági és önkormányzati forrásból épült vezetékek és létesítmények után illeti meg őket. A kormány tavaly nyújtotta be ezzel kapcsolatos törvényjavaslatát, melyet előreláthatóan idén májusban fogad el a parlament. A törvényjavaslat benyújtásával egy időben úgy határoztak, hogy megkezdik az érintettek részére az előlegek kifizetését. E folyamat részeként hétfőn a belügyminiszter hét település - Újkígyós, Csanádapáca, Dombegyház, Tótkomlós, Mezőkovácsháza, Csorvás és Nagyszénás - vezetői részére nyújtott át jelképesen 240 millió forint előleget, melyet a törvény elfogadása után állampapírokkal egészítenek ki. Eredetileg Orosháza városa is ez alkalommal vette volna át az őt megillető előleget, azonban a város vezetői vitatják a nekik megítélt 310 millió, illetve az ez alapján járó 70 millió forintos előleget, melyet a BM által megbízott cég állapított meg. A helyzet tisztázását követően Orosháza polgármestere Budapesten veheti át az előleget. A jussukat átvevő vezetők nevében Szilágyi Menyhért csorvási polgármester mondott köszönő szavakat Pintér Sándornak, emlékeztetve kollégáit a hosszú folyamatra, míg ténylegesen hozzájutottak a településeket megillető vagyonhoz. A jelenlévők kivétel nélkül hangsúlyozták: fejlesztésre fordítják a 30-35-40 millió forintokat, elsősorban különböző pályázatok önrészeként felhasználva. Pintér Sándor ugyanezen a napon Békésen a vendéglátó város, illetve Mezőberény és Doboz polgármestereivel írt alá hasonló tartalmú megállapodásokat. Vidéken esélytelen lenne a Fekete Angyal Az orosházi kórházban még nem kezdődött meg az a vizsgálat, melyet a Fekete Angyal néven elhíresült fővárosi ápolónő esete nyomán kezdeményeztek az ország összes kórházában - nyilatkozta lapunknak dr. Gervain Mihály, az intézmény igazgató-főorvosa hozzátéve, hogy a hír hatására a kórház vezetése újra átnézte a belső szabályokat és úgy találták: Orosházán nem fordulhat elő, hogy az ápolónők kontroll nélkül dolgozzanak. Az igazgató-főorvos szándékosan kerülte az eset minősítését, hiszen megítélése szerint F. Tímeát is megilleti az, ami a magyar jogrend szerint mindenkit: ártatlannak kell tekinteni, amíg a bíróság ennek ellenkezőjét ki nem mondja. Ezzel együtt a Nyírő Gyula Kórházi igazgató-főorvosának kijelentését - az eset bármely hazai kórházban előfordulhatna - így kommentálta: teljesen más a helyzet Budapesten, mint vidéken. Míg a főváros gyógyintézményeit valóban krónikus nővérhiány sújtja, addig vidéken elsősorban az orvoshiány tekintélyes. A helyzet érzékeltetésére elmondta: a hazai orvostársadalom fele a fővárosiakat gyógyítja, a másik fele a többi nyolcmilliót. Természetesen az orosházi kórházban is beszélhetünk nővérhiányról, de az nem fordulhat elő, hogy egy ápolónő éjszaka gyakorlatilag szakmai kontroll nélkül maradjon. Dr. Gervain Mihály szerint Fekete Angyal ügye csak látszólag bulvártéma: nagyon sok kérdést felvet az egészségügy területén, például azt, hogy ennek kapcsán egyeseknek lehetőségük nyílik az általánosításra. A fővárosi nővér kapcsán egyébként a betegek részéről Orosházán nem tapasztaltak semmiféle jelzést, azonban a nővértársadalom így is lesújtva érzi magát. Arccal a konyha felé Pusztaföldváron A helyi napközis konyha teljes felújítását tekinti egyik legfontosabb feladatának a pusztaföldvári önkormányzat - derült ki a közelmúltban elfogadott költségvetési rendeletből. Amennyiben erre nem sikerül módot keríteni, komoly ellátási zavarok támadhatnak a településen, a szakhatóságok ugyanis 2001 végéig engedélyezik az elavult technológiát alkalmazó konyha működtetését. A munkálatok előreláthatóan meghaladják a 20 millió forintot, melynek nagyobb részét az önkormányzat pályázati úton kíván előteremteni. A pusztaföldvári önkormányzat 2001-ben 159 millió forintból gazdálkodhat. A költségvetés mérlege pozitív, sőt mintegy 25 milliós tartalék is segíti a tervezést. A konyha korszerűsítése mellett a helyiek szeretnék rehabilitálni szeméttelepüket, továbbá szilárd burkolattal ellátni a Kossuth Lajos utcát. Dr. Baranyi István elmondta: nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy az idén sikeresnek bizonyul korábban elutasított szennyvízpályázatuk, melyet három környező településsel - Csanádapácával, Gerendással és Csabaszabadival - együtt nyújtottak be. Az idei esztendő négyfős létszámleépítéssel is járt Pusztaföldváron: egy hivatali dolgozó és három közalkalmazott állása szűnt meg, amely éves szinten mintegy négymillió forintos megtakarítást jelent.