A Fidesz elnöke szerint eltűnőben a társadalom hitehagyottsága A nemzeti elkötelezettségű politika nem a jelenről szól, hanem a jövőről. A jelenlegi koalíció nem azokra koncentrál, akikkel meg lehet nyerni a választásokat, hanem azokra, akik évtizedek múlva lesznek szavazópolgárok - jelentette ki csütörtök este Orosházán Kövér László,  a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke hozzátéve, hogy az elmúlt két és fél esztendőben kézzelfogható javulás tapasztalható Magyarországon. Mindezt elsősorban a Fidesz vezette kormány családpolitikai intézkedéseinek tudja be a pártelnök. Mint fogalmazott: bár a demográfiai adatokat csak évtizedek viszonylatában lehet hitelesen elemezni, jól látható a javuló tendencia. Tavaly például három százalékkal több gyermek született, mint az előző esztendőben - emlékeztetett Kövér, aki szerint a sokat bírált családtámogatási rendszer azért lehet sikeres hosszú távon, mert azt a környezetet célozza meg, ahol egészséges szellemű emberek felnövekedése várható. Erre főként azért van szükség, mert a nyugellátási rendszer már látható anomáliái a későbbiekben még súlyosabbá válhatnak a népességfogyás miatt. A legnagyobb kormánypárt elnöke ugyancsak sikeresnek értékelte a "segély helyett munkát" elv megvalósítását a szociálpolitikában, illetve a közbiztonság általa javulónak értékelt állapotát. A sikerek közül kiemelte, hogy a magyar társadalomban korábban tapasztalt hitehagyottság, jövőtlenség eltűnni látszik. Ezzel kapcsolatban élesen bírálta az ellenzéki pártokat, amiért azok megítélése szerint képtelenek belátni, hogy a materiális dolgokon túl is vannak fontos tényezők a társadalomban, mégpedig a lakosság lelki, mentális állapota. Szükség van az értékekre, erről szól a millenniumi ünnepségsorozat is - mutatott rá beszédében Kövér, aki a politikai fórumot megelőzően a Fidesz helyi és megyei politikusaival találkozott. Gyopároson alakul meg a MATUR Rt. Gyógyturizmus szakosztálya Kora tavaszra újabb létesítménnyel bővül a gyopárosi fürdő: a volt kádfürdő helyén március közepére elkészül a Relaxációs és Egészségturizmus Központ épülete, mely a létesítmény főépületéül is szolgál majd. Ezzel egy időben elkészül az a két folyosó, mely a nemrég átadott fizioterápiás és balneoterápiás gyógycentrumot köti össze a fedett medencével és a szomszédos szállodával. A kivitelezők ezen túl dolgoznak a vendéglátóipari egységek és az üzletek kialakításán, továbbá a gyopárosi vasúti váróhelyiséget is átalakítják: itt turisztikai iroda várja majd az érdeklődőket. Minderről Madai Csaba, az Orosháza-Gyopárosi Gyógyfürdő Rt. igazgatója tájékoztatta lapunkat. A tavaly nyáron, a helyi önkormányzat többségi tulajdonával, a helyi kórház, a Városgazdálkodási Kft. és a Dunaferr részvételével létrehozott részvénytársaság első embere a gyógyfürdő szolgáltatásainak bővüléséről is beszámolt. Megérkeztek ugyanis azok a műszerek és berendezések a gyógycentrumba, melyeket PHARE-pályázaton nyert a többségi tulajdonos önkormányzat. Elsősorban elektroterápiai, vízgyógyászati berendezésekről, valamint egy betegemelő szerkezetről van szó, melyek összértéke megközelíti az 50 millió forintot. További pályázatokat is benyújtottak a PHARE-programhoz: ezek által elsősorban rövid és ultrahangos kezelőkkel, fény- és krioterápiai műszerekkel, életmentő berendezésekkel bővítenék az október vége óta működő centrumot. Madai Csaba hozzátette: március első napjaiban Gyopárosfürdő jeles szakmai esemény helyszíne lesz, itt alakul meg ugyanis a Magyar Turizmus Rt. egészségturizmus szakosztálya. A Magyarok Világparkja Békés megyében is Az idén ismét nagyszabású rendezvényekre készül a Magyarok Világparkja - jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján a kulturális és turisztikai vállalkozás két vezetője, Török Tamás ügyvezető igazgató és Pleskonics András marketing igazgató. Az Ópusztaszertől nem messze fekvő létesítmény lapunk olvasói számára sem idegen, hiszen többször is beszámoltunk annak törekvéseiről: az alapítók szándéka szerint olyan hely létrehozása, mely a világban szétszóródott magyarság számára közös találkahely lehet. Ehhez igénybe veszik az internet, mint a leggyorsabb és leghatékonyabb kommunikációs kapocs segítségét is. A világparkban már most is számos fát ültettek el neves és kevésbé ismert személyiségek, közösségek, a szervezők reményei szerint ezek száma évről évre növekszik. Ezt szolgálja egyebek közt az M-Média online újság, illetve ennek hamarosan megjelenő papír változata, melyet az egész világon terjesztenek majd. A Magyarok Világparkja Kft.-t egy kommunikációs és egy építőipari társaság alapította, a dolog természetéből adódóan nem a gyors meggazdagodás reményében. A hosszú távú tervekről a két vezető elmondta: olyan pihenőhely kialakítása a céljuk, ahol a szabadság kellemes, természetközeli eltöltése mellett a magyarság ősi életével is megismerkedhetnek a szolgáltatásokat igénybe vevők. Erről a korhű környezet gondoskodik majd ősi magyar kutya- és lófajtákkal, fogadóval, mesterséges tóval. Ennek jegyében jelentették be kempinghely-váltási akciójukat. Az orosházi sajtótájékoztató apropója az volt, hogy e városban nyílt meg a Világpark első megyei irodája, melyet Paku Józsefné és Paku Tímea vezet. A Csongrád megyei cég Budapesten rendelkezik kirendeltséggel, valamint barátaik révén Bernben és Wiesbadenben népszerűsítik az összmagyarság világparkját. Csata és nyilatkozatháború a román hetilapért Ki adja ki a jövőben a Gyulán szerkesztett Foaia româneascăt? Aggodalmunkat fejezzük ki, hogy az utóbbi időben a magyarországi román  sajtóban több támadás és provokáció érte intézményeinket és azok vezetőit. Meglepve tapasztaljuk, hogy egy hetilap, amely az ötvenéves román nyelvű sajtó folytatójának tekinti magát, úgy szolgálja a hazai román közösséget, hogy sárral dobálja azt az ortodox egyházat, amelyik megkeresztelte, megeskette és eltemette őseiket, elődeiket is - áll abban a közös közleményben, amelyet Kreszta Traján, a Magyarországi Román Kisebbségi Önkormányzat elnöke és Sofronie gyulai román ortodox püspök jegyez a pénteken megjelenő honi román hetilapban, a Foaia româneascăban. Mindez nyilatkozatháború megindulását sejteti, amely magyarországi román szervezetek között robbant ki, és amibe bekapcsolódott a gyulai román ortodox püspök is. A román nyelvű hetilapban hamarosan megjelenő közös közlemény aláírói meglepetésüknek adnak hangot, mert az újság, amely magát a demokrácia szócsövének tartja, nem érti meg, hogy az országos önkormányzat és a püspökség vezetését demokratikus módon választották meg. Végül Kreszta Traján és Sofronie püspök felteszi a kérdést: kit szolgál a Foaia românească vezetése, amelyik azt hiszi, hogy az egész hazai román közösség nevében beszél? Válaszukban leszögezik: a románok összetartását nem, mint ahogy a jó megértést sem. A lap pénteken megjelenő számában a szerkesztők annyit fűznek a fentiekhez, hogy nyilvánosságra hozták a közleményt, bár - véleményünk szerint - sok kétségbe vonható, vitatható, negatív állítást tartalmaz.  Megjegyzik: fontosnak tartják, hogy a honi románok közéletük minden eseményéről tájékozottak legyenek. Végül a szerkesztőség annak a meggyőződésének ad hangot, hogy a Foaia românească jó úton jár, amikor nyilvánvalóan nem normális helyzetben is színvonalas újságot készít. Az ügy előzménye, hogy a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége január végi közgyűlésén kiállt a lap megtartása mellett, február 9-ei nyílt levelében - amelyet lapunk is ismertetett - a Gyulai Román Kisebbségi Önkormányzat kirekesztő és erőpolitikával vádolta meg az országos önkormányzatot, amelynek egyik fő célja az ötvenéves lap ellehetetlenítése. A rendszerváltás óta a Magyarországi Románok Kulturális Szövetségének kiadásában jelenik meg a hetilap, ennek forrását, minden évben kiírt pályázat útján, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal biztosítja. A következő pályázati kiírást néhány napon belül teszi közzé a kisebbségi hivatal, míg a döntés március közepére várható. Az idevonatkozó szabályok szerint a nyertes mindig csak egy évre nyeri el a kiadói jogot, mert az állami finanszírozás az ország éves költségvetéséhez kötött.  Kreszta Traján, az országos román önkormányzat elnöke érdeklődésünkre elmondta: törvény adta jogukkal élve pályáznak a lap kiadására, amelynek függetlensége - a kulturális szövetség erős befolyása miatt - megkérdőjelezhető. A kulturális szövetség elnöke, Csotye János szerint a sajtószabadság és a demokrácia sérülne, ha egy politikai szervezet, az országos román önkormányzat, adná ki a lapot.  Bod Tamás Munkagépek foglalták el az ipari parkot Hat pályázó közül a helyi Fehér és Fehér Útépítő Kft. ajánlata bizonyult a legmegfelelőbbnek az Orosházi Ipari Park Kft. infrastruktúra-fejlesztése első ütemének végrehajtására - tudtuk meg szerdán délelőtt, amikor a társaság szakemberei átvették a területet s megkezdték az előkészítő földmunkákat. Az első ütemben mintegy 133 milliós beruházás keretében gyakorlatilag meghosszabbítják a város déli határában fekvő Gyártelep utcát, mely gyakorlatilag összeköti majd a tótkomlósi és a kaszaperi utakat. Ugyancsak az első ütem munkálatainak része a szennyvízhálózat kiépítése ugyanezen a területen. A források nagyobbik részét a megyei területfejlesztési tanács biztosítja, mely a városi költségvetésből odaítélt saját erővel egészítenek ki. Varga Zoltán, az Ipari Park Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: a munkálatok határideje szeptember 30-a. Azt követően folytatódik a fejlesztés: a második lépcsőben a magasfeszültségű elektromos hálózatot építik ki, végezetül - 2003-ig - a fennmaradó infrastrukturális munkálatokat végzik el. A szerda délelőtti munkaterület-átadáson a beruházó és kivitelező képviselői mellett jelen voltak az illetékes szakhatóságok munkatársai is. Szervezetet alapítottak az Erdélyből elszármazottak Tótkomlóson A közelmúltban Tótkomlóson megalakult az Erdélyi Kör helyi szervezete. Az első találkozón több mint félszázan vettek részt, a komlósiak mellett elfogadták a meghívást a szomszédos településeken - Mezőhegyesen, Kardoskúton, Mezőkovácsházán, Orosházán -, sőt a megyeszékhelyen élő, Erdélyből ideszármazott magyarok. A szervezésben oroszlánrészt vállalt Nagy István és felesége, akik évtizedekkel ezelőtt telepedtek le az anyaországban, s már a nyolcvanas években felvetődött bennük a volt erdélyiek közösséggé formálása. A helyben élők közül ugyancsak részt vett a szervezésben Deák Fogarasi András, a helyi Jankó János Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki az alakulóülés levezetőjeként köszöntötte a jelenlévőket. A rendezvényen - a Komlósi Hírmondó tudósítása szerint - rövid műsor után a jelenlévők bemutatkoztak egymásnak. Életük, Magyarországra kerülésük rendkívül szerteágazó módon történt, abban azonban egybecsengtek a történetek, hogy mindannyian magyarságuk miatt kényszerültek szűkebb hazájuk elhagyására, s kivétel nélkül mindenki számára nehéz volt a beilleszkedés. Az Erdélyi Kör soron következő összejövetelein elsősorban a régi, már-már feledésbe merülő hagyományokat kívánja feleleveníteni, de terveik közt szerepel jelenleg is Erdélyben élő személyiségek meghívása. A kör rendezvényeit nyitottá kívánják tenni, várva mindenkit, akit érdekel Erdély kultúrája és történelme. Funar Gyulára hivatkozva utasítja el a kisebbségi nyelvhasználatot Több százezres tiltakozó tüntetést helyezett kilátásba szombatra a szélsőséges nézeteiről ismert Gheorghe Funar kolozsvári polgármester - adták hírül az országos médiumok. Románia második legnépesebb városának első embere felháborodását akarja kifejezni, hogy nemrégiben a bukaresti parlament jóváhagyta a közigazgatási törvényt, amely engedélyezi a kisebbségi nyelvhasználatot. Funar - ellentétpárként - a honi románság központjára, Gyulára hivatkozott. A Magyar1 Híradójában megszólaló Dancs László polgármester válaszában helyi tapasztalatcserére hívta a román városvezetőt. Érdeklődésünkre Budai János, a gyulai román gimnázium vezetője cáfolta Funart. Mint a Magyar1 hétfő esti híradójában beszámolt: Gheorghe Funar minden eszközzel harcolni kíván az ellen, hogy az új törvény közel ezeregyszáz romániai településen engedélyezi a kisebbségi nyelvhasználatot. (Ez akkor lehetséges, ha az adott városban vagy községben az kisebbség lélekszáma eléri az összlakosság 20 százalékát.) A közel két és félmilliós romániai magyarság miatt ez a rendelkezés leginkább a magyarok anyanyelvhasználatát érinti. Funar kolozsvári sajtótájékoztatóján arról beszélt, ha Magyarországon is hasonló jogok illetnék a románokat, ha a közhivatalokban románul intézhetnék ügyeiket, s ha a gyulai román gimnáziumban nem idegen nyelvként oktatnák a románt, akkor lehetne szó a kisebbségi nyelvhasználat romániai beveztéséről. A Magyar Televíziónak nyilatkozó Dancs László elmondta, a gyulai polgármesteri hivatalban dolgoznak olyan szakemberek, akik - ha az ügyfél úgy igényli - románul állnak a rendelkezésére. Emellett, hogy jobban felmérje az itteni helyzetet, Gyulára hívta a kolozsvári kollégáját. - Nálunk minden tantárgy oktatása két nyelven folyik, nem csak az irodalom és a nyelvtan, hanem a kémia, a matematika és a fizika is. Ezért tanáraink elmondják az órákon, hogyan fejezi ki a román nyelv a másodfokú egyenletet, fizika órán pedig azt, hogyan mondják románul a sósavat - mondta érdeklődésünkre Budai János igazgató. Megjegyezte: nem idegen nyelvként oktatják a románt, mert gimnáziumuk kéttannyelvű. Ehhez hozzátette: tanulóik között akad olyan, aki ide beiratkozva alig tud románul vagy alig tud magyarul. Az érettségig ezeket az egyenetlenségek javítják ki. Végül Budai János elmondta: a tavalyi érettségi elnökük, aki román-angol szakos főiskolai tanár volt, elismeréssel szólt a maturandusok román nyelvi felkészültségéről, olvasottságáról és tájékozottságáról. Hozzáfűzte, az sem éppen a román nyelv oktatásáról gyengeségéről árulkodik, hogy a diplomácia és a tudományos életben, a közhivatalokban és a médiumoknál dolgozva nagyon sok egykori gyulai diák kíválóan megállja a helyét az életben.  - Jobb volna, ha a politika hagyna bennünket dolgozni - zárta mondandóját a gyulai román gimnáziumi igazgató. Bod Tamás Magyarországon is terjeszkedik a PETROM A román nemzeti kőolajtársaság, PETROM Bukarest és honi leányvállalata, a PETROM Hungária Kft. február 16-án, pénteken nyitja újabb üzemanyagtöltő állomását, ezúttal a Csongrád megyei határátkelőhely közelében, Nagylakon - tájékoztatta a társaság sajtószóvívője lapunkat.  Mint annak idején lapunkban beszámoltunk, a román nemzeti kőolajtársaság külföldi terjeszkedésének egyik fontos célállomásának tekinti Magyarországot. Ennek keretében első honi benzinkútját Békéscsaba határában, a 44-es számú főút mellett építette fel. Ennek a töltőállomásnak az az érdekessége, hogy a Magyarországon meglévő legnagyobbak közé tartozik.  A pénteken Nagylakon 11 órakor nyitják meg ünnepélyes körülmények között az új kutat, amelyet sajtótájékoztató követ. Az esemény ezután Békéscsabán folytatódik, ahol PETROM benzinkút éttermében a cég vezetői fogadást adnak a meghívott vendégeknek. Információink szerint az egyik legnagyobb román cég a jövőben a dél-alföldi térségben és az ország más régióiban tovább folytatja terjeszkedését. B. T. Az enyhébb tél miatt kevesebb energia fogy Az enyhébb tél miatt a Békés megyében értékesített villamos energia mennyiségében nincs jelentős különbség - mondta kérdésünkre Kovács Károly, a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt. (Démász Rt.) Békés megyei kirendeltségének kereskedelmi vezetője. Ugyanakkor hozzátette: a kifejezetten meleg február eleji napokon megfigyelhető volt: a felhasznált villamos energia az elmúlt év hasonló napjaihoz képest 5-10 százalékkal csökkent. Ennek az a magyarázata, hogy a villamos energiát fűtésre csak kiegészítő forrásként használják a fogyasztók. A tél nélküli tél miatt a Dél-Alföldön visszaesett a gázfelhasználás és emiatt az értékesített földgáz mennyisége is - tudtuk meg a térségi gázszolgáltatótól. A Dél-magyarországi Gázszolgáltató (Dégáz Rt.) szegedi központjában Patrice Chat kereskedelmi igazgató érdeklődésünkre elmondta: 2000-ben az előző évhez képest 8-9 százalékkal kevesebb gázt értékesítettek, míg ugyanez az idén januárban 4-5 százalék volt. A Dégáz Rt. értékesítésének közel 50 százalékát a lakossági fogyasztók felé teljesíti. B. T. Varga: tízéves a Visegrádi egyezmény A visegrádi csúcstalálkozó tízéves évfordulója alkalmából kért szót kedden délelőtt az Országgyűlésben napirend előtt Varga István Békés megyei képviselő, az MDF megyei elnöke. Mint ismert, 1991. február 15-én Antall József miniszterelnök Visegrádon, történelmi környezetben fogadta Václav Havel - akkor még - csehszlovák és Lech Walesa lengyel köztársasági elnököket. Megbeszélésükön megfogalmazták és aláírták a Visegrádi nyilatkozatot, melyben hitet tettek a demokrácia és a piacgazdaság alapértékei mellett. Történt ez akkor - hangsúlyozta az orosházi honatya - amikor még mindhárom országban szovjet csapatok állomásoztak, s élt még a Varsói Szerződés, illetve a KGST. Varga aki a visegrádi találkozó történelmi előzményeire is utalt: 1335-ben ugyanitt találkozott Károly Róbert magyar, Nagy Kázmér Lengyel és János cseh uralkodók, akik megbeszélésükön döntöttek az északi kereskedelmi utak szabályozásáról. A napirend előtt felszólaló képviselő hozzátette: a néhai miniszterelnök előrelátó külpolitikáját igazolja, hogy visegrádi országok - illetve utódállamaik - állnak ma a legközelebb az uniós csatlakozáshoz. Folyamatosan csökken Békéscsaba és a megye lakossága Békéscsaba lakossága az utóbbi tíz évben, összehasonlítva az 1990-es és 2000-es adatokat, több mint négyezer fővel csökkent, és nem elképzelhetetlen, hogy a most folyó népszámlálás eredményeként a békési megyei jogú város lélekszáma tovább apad, amely 2000. január elsején 63 427 volt. Ennél is nagyobb fogyást mutat a Viharsarok népességfogyása - tudtuk meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Békés Megyei Igazgatóságán. Három évtizedes visszatekintésben változó tendenciának lehetünk tanúi Békéscsaba tekintetében. Az 1970-es népszámláláskor a Viharsarok fővárosának lakossága ötszáz fő híján elérte a 60 ezret, a tíz évvel későbbi adatok 68 612 lakosról beszélnek. Ehhez István Tiborné, a Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatóságának helyettes vezetője hozzátette: a növekedésben nagy szerepet játszott, hogy 1973-ban Mezőmegyert Békéscsabához csatolták. 1980 és 1990 között mindössze ezer fővel csökkent Békéscsaba lakossága, miközben Békés megye lakossága ennél jóval nagyobb apadást mutat. Ennek magyarázata, hogy 1984-ben Gerlát csatolták a megyeszékhelyhez, s így a területátrendezés mérsékelte a lakosság számának csökkenését. Az 1990-es 67 609-ről 2000. január elsejére 63 427-re csökkent a Körös-völgy legnagyobb városának lakossága. Békéscsaba lakosságának alakulása, hanem is hű tükre, de lenyomata Békés megye népességváltozásának, amely a második világháború befejeződésétől 1960-ig növekedést mutatott, onnantól kezdve viszont folyamatos, és már-már radikálisnak tűnő a csökkenés. Míg 1960-ban 468 ezren éltek a megyében, addig 2000-ben már csak 392 ezren. Az elmúlt négy évtized kezdő- és záróévéből jól látszik: minden évtizedben tízezrekkel csökkent a Viharsarokban élők száma. Ebben az élve születések és halálozás számaránya, valamint az elvándorlási veszteség játszik döntő szerepet. Csak néhány jellemző adat: 1970-ben Békés megyében 580-nal több élve születés volt, mint halálozás, 1999-ben viszont a halálozás száma 2600-zal haladta meg a születések számát. A statisztikai táblázatok egyértelműen mutatják, hogy 1985-től minden évben többen haltak meg a délkeleti megyében, mint ahány újszülött jött a világra. Nem jobb a helyzet a vándorlási különbözet tekintetében sem, hiszen 1980 és 1995 között e tekintetben minden évben ezren felüli, de olykor kétezerhez is közeli veszteség nagysága Békésben. A kivételt csupán 1996 és 1997 jelenti, amikor roppant szerény mértékben, de több volt az ide települő ember, mint az innen elköltöző. Tavaly előtt, 1999-ben újból csaknem ezerrel többen települtek el a Körös-völgyből, mint ahányan ide jöttek. A vándorlási veszteség különösen az értelmiséget érinti. A jól kvalifikált szakemberek elmentek és elmennek a megyéből. A szegedi, budapesti, debreceni és pécsi egyetemeken végző Békés megyei diákok közül sokan vissza sem jönnek lakhelyükre. Gazdasági szakemberek Békéscsaba utóbbi egy évtizedben tapasztalt népességcsökkenését ipari üzemek megszűnésével is magyarázzák. A korábban a közelebbi és a távolabbi falvakból ide beköltözött emberek vagy leszármazottaik közül sokan visszatértek egykori lakóhelyükre. Sem Békéscsaba, sem Békés megye folyamatos népességfogyását nem befolyásolta, hogy 1989-től nem kevés romániai magyar települt át a Körös-völgybe. Egy nemrégiben készített közvélemény-kutatás szerint a békéscsabaiak szeretik városukat, és nagy többségüknek nem jutott eszébe, hogy elköltözne innen. Ennek a vélekedésnek a számok és a statisztikai kimutatások ellentmondanak. Bod Tamás Az Országos Román Önkormányzat visszautasítja a vádakat Mind tartalmában, mind hangnemében visszautasítja az Országos Román Önkormányzat azt a közleményt, amelyet nemrégiben a gyulai Román Kisebbségi Önkormányzat juttatott néhány laphoz - mondta hétfőn érdeklődésünkre Kreszta Traján elnök. Megjegyezte: sem erő-, sem kirekesztő politikát nem folytatnak, és nem törekszenek az egyetlen magyarországi román hetilap ellehetetlenítésére. Csupán élnek azon törvény adta jogukkal, amely szerint ennek kiadását a soron következő pályázat elnyerése után az Országos Román Önkormányzat is elláthatja. A gyulai Román Kisebbségi Önkormányzat azt is kifogásolta, hogy képviselője nem lehet tagja a gyulai székhelyű országos önkormányzat elnökségének. Kreszta Traján ezzel kapcsolatban elmondta: mindez az 1999. október 2-ai ülésen történt választás nyomán alakult így, ahol dr. Csotye János felrúgta azt az egyezséget, amely a területi elvre kívánta építeni az elnökség összetételét. Ezek szerint minden települési román önkormányzat egy-egy tagot delegálhat az elnökségbe. Javaslata utáni szavazásnak lett a végeredménye, hogy nem került gyulai tag az elnökségbe.  Az erő- és kirekesztő politikát jelző vádakra reagálva az Országos Román Önkormányzat elnöke leszögezte: ha ez így lenne, akkor nem kaptak volna fontos bizottsági elnöki helyeket olyan személyek, akik vezetői a Magyarországi Románok Kulturális Szövetségének, s akik rendszeresen bírálják az országos önkormányzatot. A magyarországi román hetilap jövőjével kapcsolatban Kreszta Traján megjegyezte, élve törvény adta jogával, ennek kiadására beadta a pályázatát az országos önkormányzat is a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal kuratóriumához, amely feltehetően a jövő hónap közepére döntést hoz az ügyben. Kreszta nem rejtette véka alá, hogy vannak bizonyos tartalmi és személyi kifogásaik a Foaia Romaneasca hetilappal szemben. De jelezte: ha az országos önkormányzat nyerné el a lapkiadást, akkor az új lap - amely Cronica címmel jelenne meg - készítéséhez várják az ottani munkatársak segítségét is. Végül jelezte: mindezzel nem sérülne a demokrácia és a sajtószabadság, a lap független volna, szerkesztésébe és anyagi ügyeibe nem szólna bele az Országos Román Önkormányzat. B. T. Vérellátási zavar Orosházán Életet mentettek hétfőn az orosházi tűzoltók - tájékoztatta lapunkat Csongrádi Pál alezredes, a helyi parancsnokság vezetője. Azonban ezúttal nem a lángok közül, vagy éppen a roncsok közül mentettek ki embereket, hanem a véradóállomás hívására nyújtották karjukat: délelőtt ugyanis kritikussá vált a 0-ás, illetve A-s vérellátás. A tűzoltók közül a megjelölt vércsoporttal rendelkezők, szám szerint nyolcan azonnal az állomás segítségére siettek. A városban és környékén egyébként két alkalommal szerveznek nagyszabású véradóakciót februárban. Erről már Molnárné Németh Krisztina, a Magyar Vöröskereszt területi vezetője számolt be lapunknak. E hét utolsó munkanapján, február 16-án délelőtt nyolc és 12 óra között a békéssámsoni Jókai Művelődési Házba várják a régi és új önkéntes véradókat. A következő hét csütörtökén a véradóállomáson szervez véradó napot a Vöröskereszt: ide a hagyományoknak megfelelően ugyancsak reggel nyolc és dél között várják a véradókat.