Karsai: az elmúlt száz év legnagyobb politikai szélhámosa távozott Torgyán József távozása megváltás mind a gazdáknak, mind a magyar mezőgazdaságnak – kommentálta a földművelésügyi miniszter távozását csütörtök este egyik legkövetkezetesebb ellenfele, Karsai József battonyai gazda. Az országos mezőgazdasági demonstrációs bizottság elnöke kérdésünkre elmondta: a történtek fényében elmarad a márciusra tervezett, az ország minden megyéjére kiterjesztett agrárdemonstráció, amely fő célkitűzésük megvalósulása miatt – Torgyán lemondásával – oka fogyottá vált. A búzaégetésről és a demonstrációiról elhíresült Karsai megjegyezte, amikor két és fél évvel ezelőtt megkezdte a harcát a mezőgazdasághoz nem értő földművelésügyi miniszterrel szemben, akkor még csak kevesen követték. Idővel azonban egyre többen álltak mögé, és látták be: a rossz vezetés miatt a mezőgazdaság mély válságba került. Karsai József szerint az utóbbi száz év egyik legnagyobb politikai szélhámosa távozott az FVM éléről.  B. T.  A viharsarki vasutasok támogatják a repülőgép-szerelőket A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete valóban szolidaritási sztrájkot kezdeményez a repülőgép-szerelők jogos bérkövetelésének támogatására. Ennek időpontja hétfőn déli 12 és 13 óra között lesz - mondta érdeklődésünkre Nagy Károly, a VDSZSZ szegedi területi vezetője. Mint az érdekvédelmi vezető fogalmazott: kezdeményezésük és kérésük az egész vasutas társadalomnak szól, bár tény: azt csak az egyik reprezentatív szakszervezet kezdeményezte. A vonatok a jelzett időpontban várhatóan nem vagy nem a menetrend szerint közlekednek. Nagy Károly elmondta, hogy igazságosnak tartják a ferihegyi repülőtéren dolgozó Aeroplex Kft. munkatársainak bérkövetelését, és azt hogy a Repülőgép Műszakiak Független Szakszervezete (RMFSZ) felhívására az ott dolgozó több száz ember hétfő késő délutántól a munkabeszüntetés mellett döntött. Mint ismeretes, a repülőgép-szerelők előbb 19 százalékos béremelési követeléssel álltak elő, ami az alkudozás során 15 százalékra csökkent, miközben a MALÉV vezetése csak 7 százalékot látott biztosítottnak az egyébként nyereséges Aeroplexnél. Gaskó István, a VDSZSZ vezetője országos médiumokban kijelentette, akciójukkal a repülősök tavalyi hasonló magatartását viszonozzák, másrészt anyagilag is segítik a munkabeszüntetőket. - Az Országos Munkaügyi Tanácsban (OMT) tavaly nem arról született megállapodás, hogy csak az inflációval megegyező béremelések legyenek az idén, ezért utasítják el a repülőszerelők a 7 százalékos emelést - mondta Nagy Károly. Ehhez hozzátette: a szolidaritási akció időpontja és időtartama is mutatja, nem céljuk kárt okozni a MÁV-nak. A VDSZSZ tervei szerint várhatóan a jövő hét első napján minden vonat déli tizenkettő és délután egy óra között nem közlekedik. Ám egyetlen szerelvény sem vesztegel majd a nyílt pályán, mindegyik valamelyik állomáson várakozik, úgy hogy a jelzett időpont előtt nem indul tovább, ha a következő állomásra nem érne be déli 12 óra előtt.  A VDSZSZ szegedi területi vezetője felvetésünkre kifejtette, mindezzel nem szegik meg a MÁV-val kötött hároméves bérmegállapodást, ugyanis nem az abban foglaltakkal szemben lépnek fel. Másrészt a sztrájktörvény lehetőséget ad a szimpátiaakciók megtartására. A két másik reprezentatív vasúti érdekvédelmi szervezet, a Mozdonyvezetők Szakszervezete és a Vasutasok Szakszervezete a szolidaritást kifejező kék szalag kitűzésére szólította fel tagságát, ami azt sejteti, hogy a hétfői rövid vasúti munkabeszüntetés nem lesz teljes. Egy esetleges szolidaritási sztrájkról döntéshozó testületeik akkor határozhatnak, ha a repülőgép-szerelők sztrákjának időtartama meghaladja az egy hetet.  B. T. Lakat kerül a Vándor fogadóra Orosháza város jegyzője úgy határozott, hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében felfüggeszti Vándor fogadó működési engedélyét. A határozatot szerdán postázták a polgármesteri hivatalból, s az a kézhezvételtől válik érvényessé. Mint arról a héten többször írtunk, a hétvégén a rendőrség, az ÁNTSZ, az APEH és a Munkaügyi Felügyelet közös akciója során több, párhuzamos eljárás indult a város külterületén található vendéglátóhely ellen, ezek közül a legsúlyosabb gyanú az üzletszerű kéjelgés elősegítése, illetve külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása. A hatóságok az illetékes jegyzőnél - összhangban a szervezett bűnözés elleni törvénnyel - kezdeményezték a fogadó bezárását. Dr. Hegedűs Mária jegyző lapunknak elmondta: az engedély visszavonása legfeljebb egy évre szól, a Vándor fogadó további sorsa a hatóságoktól függ. Egy tüzép-telepnyi fát vágtak ki Gyopárosfürdőn Nem csak kutyaügyben emeli fel hangját a nemrégiben megalakult Orosházi Állat- és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület: a közelmúltban két fa kivágása miatt közérdekű bejelentést tettek a város jegyzőjénél. A bejelentés nyomán szabálysértési eljárás indult. Még decemberben jutott a szervezett tudomására, hogy Gyopárosfürdő egy forgalmas szakaszán, a Szentesi úton két fát vágott ki engedély nélkül az egyik ingatlan tulajdonosa. Az egyesület szakértőinek megállapítása szerint az egyik fa (fehér nyár) életkora több, mint nyolcvan esztendő, lombkoronájának mérete pedig 1200 négyzetméter (beszámolójuk szerint a kivágás helyszíne hasonlatos egy tüzép-telephez az irdatlan mennyiségű tűzifa miatt). Véleményük szerint az elveszett oxigénmennyiség pótlására facsemetékkel több hektár földre van szükség. A polgármesteri hivatalban megtudtuk: a közérdekű bejelentés nyomán szabálysértési eljárás indult. Ennek során megállapították: az egyik, birtokon belüli fa kivágása engedéllyel történt, ám a közterületen lévő fekete fenyőt valóban jogtalanul távolította el a tulajdonos. Az eljárás még folyamatban van, így nem lehet tudni, a szabálysértési hatóság milyen szankciót alkalmaz majd. Másfél milliót kérnek a kábítószer-ellenesek az ISM-től Az orosházi Kábítószer-ellenes Egyeztető Fórum (KEF) nyolc programmal kíván pályázni az Ifjúsági és Sportminisztérium e célra létrehozott alapjához, illetve a szervezet működésével kapcsolatos költségeket is pályázat útján kívánják előteremteni. A megpályázott összeg másfélmillió forint. A pályázat egyik feltétele, hogy a KEF célkitűzéseit az önkormányzat határozatban támogassa. Mindez szerdán délután megtörtént. Mint azzal korábban foglalkoztunk, a szaktárca 20 ezer főnél nagyobb lélekszámú városokban kezdeményezte egyeztető fórumok létrehozását. Mindez Orosházán a közelmúltban történt meg - regionális szinten is az elsők között. A fórum munkájában a drogellenes harcban érintett civil szervezetek, intézmények, hatóságok vesznek részt. Az orosházi KEF egyebek közt kortárs oktatók képzését, szülők, pedagógusok konzultációs fórumának létrehozását, iskolai ifjúságvédelmi felelősök továbbképzését, egészségvédelmi napok szervezését határozták el, de szerepel a megpályázott programok közt AIDS-világnapi rendezvény és az egyházak karitatív tevékenységének támogatása és természetesen az évek óta sikeresen folyó általános iskola DADA-program folytatása. Regionális fejlesztések brüsszeli pénzekből Az Európai Bizottság budapesti képviselete sajtóközleményben arról tájékoztatta a médiumokat, hogy az elmúlt év végén a regionális felzárkózást segítő ISPA-program menedzsmentbizottsága összesen tizenkét magyar projektet támogatott valamivel több mint 270 millió euró értékben. Ebből 88 millió euró az ISPA 2000 programjának keretében került odaítélésére. A teljes összeg napi áron hozzávetőlegesen 71 milliárd forintnak felel meg. A megvalósítandó programok között éppúgy szerepel szennyvíztisztító üzem létrehozása és korszerűsítése, mint szennyvízcsatorna-hálózat bővítése, valamint hulladékkezeléssel, vasúti és közúti fejlesztéssel összefüggő programok. A dél-alföldi és kelet-magyarországi térségben több projekt valósul meg, ezek közül igazából egy érinti Békés megyét, méghozzá a Budapest-Cegléd-Szolnok-Lökösháza vasútvonal fejlesztése. A számítások szerint ennek megvalósítása 126 millió euróba kerül, amelyből 63 milliót az ISPA-program áll. A régiót érintő fejlesztések közé tartozik Szeged szennyvíztisztítójának és csatornarendszerének bővítése és az ugyancsak a dél-alföldi városhoz köthető egy regionális hulladékkezelési projekt. Brüsszeli pénz segítségével Szolnokon szilárdhulladék-feldolgozó rendszert valósítanak meg több mint 10 millió eurós ráfordítással. Emellett vannak más régiókat érintő programot is találunk a "Tizenkettek" között. Ezek közül említésre érdemes a Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonal fejlesztése, valamint a Zalalövő-Zalaegerszeg-Boba vasúti vonal felújítása. A támogatandók települések közül nem marad ki a főváros sem, ahol ISPA-segítséggel szennyvíztisztító üzemet létesítenek. A közutak rehabilitációs programjának lényege, hogy több helyütt 11,5 tonnásra növelik  teherbíróképességüket.  A legtöbb projekt esetében az összegek tényleges folyósításának feltétele, hogy a magyar fél teljesítse az EU megfelelő környezetvédelmi és jogi követelményeit - tudtuk meg. B. T.  Mikor lesz négysávos az út Csaba és Gyula között? Elkészült a 44-es főút Gyula és Békéscsaba közötti szakaszának négysávúsítását célzó szinte összes terv, de egyelőre bizonytalan, hogy a Veszely Csárda és a Gyula között megkezdődik-e ebben az évben az építkezés vagy sem - mondta kérdésünkre Vantara Gyula, a megyei közútkezelő kht. igazgatója. Jelezte, az idei fejlesztési irányelveket még nem kapták meg a közlekedési tárcától. Emellett a szakember arról beszélt, hogy 2001-ben nincs remény a Gyula és Szanazug közötti útszakasz felújítására. Mint tavaly beszámoltunk, az árvízi és belvízi katasztrófák miatt az eredetileg kitűzött időpont helyett 2001-re halasztották a Gyula és Békéscsaba közötti rendkívül forgalmas útszakasz négysávúsítását. (A forgalmi adatok ezt legalább egy-másfél évtizede szükségessé tennék, az ügy megoldatlansága mögött hosszabb ideje pénzhiány áll.) A beruházás első ütemében a Veszely Csárda és a gyulai városhatárban lévő körforgalmi kereszteződés között építenék meg a az újabb két sávot, a második ütemben pedig a Veszely Csárdától a Békéscsaba határáig. Később ez utóbbihoz kapcsolódna a megyeszékhelyet elkerülő út. Vantara Gyula elmondta, az első szakasz beruházásával kapcsolatban gyakorlatilag minden elkészült, már a kisajátítás terv is, sőt a kisajátítások is megkezdődtek. A nehézséget az okozza, hogy a közlekedési tárca még nem küldte el a megyei közútfejlesztőnek az idei konkrét fejlesztési terveket, ennek hiányában az igazgató egyelőre nem tudott arra válaszolni, hogy a kivitelezési munkák az idén minden kétséget kizáróan elkezdődnek a négysávúsítás érdekében vagy sem. Arra kérte lapunkat, hogy ebben az ügyben két hét múlva érdeklődjünk, amikor már bizonyára többet tud mondani. Mindehhez hozzátette: minden bizonnyal még az idén elkészül a beruházás második ütemének, a Veszely Csárda és Békéscsaba közötti szakasz kiviteli terve. Felvetésünkre Vantara Gyula beszélt arról, miként újították fel a dobozi híd a Szanazug gyulai oldala közötti útszakaszt. Megjegyezte: mindez árvízi kár-helyreállítási pénzből valósulhatott meg. Méghozzá 5 kilométeren közel 110 milliós bekerülési költséggel. Kérdésünkre az igazgató jogosnak nevezte, hogy ezt a felújítási munkát Gyuláig folytatni kellene, egyrészt mert itt nagyobb a forgalom, mint a rehabilitált szakaszon, másrészt, mert az út egészének felújítása csak így lehetséges. Ugyanakkor jelezte, hogy erre 2001-ben egészen biztos nem lesz pénz.  Bod Tamás Mikola február végére teszi le egészségügyi programját - a miniszter a Viharsarokban járt Hatalmas gyógyító intézmények magángebinekké alakultak át, nem az alapító okirat szerint működnek, és sok esetben a kórházak azt csinálnak, amit akarnak. Ezt sokkal nagyobb problémának érzem, mint az egészségügy tényleges forráshiányát - jelentette ki szerdán Gyulán, a Pándy Kálmán Kórház és a Békés Megyei Közgyűlés vezetőivel találkozva Mikola István egészségügyi miniszter. Vélekedése szerint nem indokolt a teljes reményvesztettség hangulata azon az ágazaton belül, ahol az idén 20 százalékos béremelés valósul meg, és ahol sokakat érintett a minimálbér emelkedése. Az egészségügyi miniszter élesen bírálta az újságokat, amelyek rosszindulatú és indifferens ügyeket felnagyítanak. Név szerint is megemlítette a Népszabadságot, amelyről elmondta, hogy csak a szerdai számában öt negatív egészségügyi beszámoló található. A Napi Gazdaság pedig azért kapta meg a magáét, mert nemrégiben arról írt, hogy a gyógyszer-ártárgyalások befagyasztása 22 milliárd forintot vett ki a gyártók pénztárcájából. Holott ez más nézőszögből nézve a miniszter szerint nem jelent más, mint hogy több milliárd forint a költségvetés kasszájában maradt. Mikola elmondta, hogy február végére elkészül a következő másfél év tizenhárom pontos gyakorlatias és földhöz ragadt egészségügyi programja, amely már márciusban elején a kormány elé kerül. Ennek fontos eleme a népegészségügyi fejezet, az alapellátás privatizációja, az integrált egészségügyi rendszer kialakítása, az országos intézetek rendbetétele és a minőségbiztosítási rendszer bevezetése. A tavaly abbamaradt gyógyszer-ártárgyalásokról szólva a miniszter megjegyezte: azt márciusban újra kezdik és a júniusi megállapodás után az év második felétől a kisebb mértékű áremelkedés várható. - Tíz év után elég volt abból, hogy mindenki egymás vállára borulva sír. Rendet kell tenni, ezt várja tőlünk mindenki, mert itt életről és halálról van szó - hangsúlyozta a tárca vezetője.  Az egészségügyi tárca vezetője fontos feladatnak nevezte a kórházak tulajdoni törvényének kidolgozását, amely megakadályozná, hogy néhányan partizánakciószerűen gebinbe kivegyék az jól működő egységeket. Mikola szerint a kórház egységes nagyüzem. Végül a miniszter kivételes körülménynek nevezte, hogy a kormányzat - az elmúlt évtizedek hibáiból okulva - támogatja az ágazatot. Mikola szerint a kormányfő megértette: rossz népegészségüggyel nincs gazdasági fellendülés. Bod Tamás Belovai: a kegyelem nem elég Mádl Ferenc köztársasági elnök 2000 december 4-én kegyelemben részesítette Belovai Istvánt. A Csanádapácáról elszármazott egykori NATO-hírszerző mentesül az előéletéhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. A kegyelmi határozatot Dávid Ibolya igazságügy-miniszter három nap múlva ellenjegyezte. Minderről maga az érintett, Belovai István tájékoztatta munkatársunkat e-mail üzenetében hozzátéve, hogy korántsem elégedett: jómaga több mint egy évtizede rehabilitálásáért küzd. Emlékeztetőül: Belovai István a londoni nagykövetség katonai attaséjaként a nyolcvanas évek elején olyan információkhoz jutott, melyeket szükségesnek látott a NATO tudomására hozni. Megítélése szerint ezzel egy újabb háború lehetőségét akadályozta meg. Hírszerzői tevékenységét egészen 1985-ös lebukásáig folytatta. Öt évet töltött börtönben, a rendszerváltáskor szabadult, ám ekkor is csupán kegyelmet kapott. Úgy döntött, az Egyesült Államokban telepszik le. Jelenleg is Colorado államban él, ennek ellenére naprakészen figyelemmel kíséri a honi politikai életet. Ezidáig három kormánynál próbálkozott rehabilitálásával, ám nem járt sikerrel. - Az Igazságügyi Minisztérium vezető munkatársai legutóbbi kérésem teljesítése során a legnagyobb jóindulattal és segítőkészséggel jártak el - nyilatkozta lapunknak Belovai István -, azonban  a hatályos semmisségi törvények útján nincs lehetőség teljes rehabilitálásom végrehajtására. Vonatkozó semmisségi törvény megalkotására jelenleg gyakorlati szándék nincs, a rendkívüli perorvoslat indítványozása pedig nem tartozik az igazságügyi tárca lehetőségei közé. Hozzátette: a továbbiakban olyan magyar és nemzetközi politikai fórumokhoz fordul, amelyek magasabb szinten értelmezik kérését és megértik: valójában nem kémkedett, amit cselekedett az egy világháború elhárítása ellen, a Magyarországot megszálló szovjet csapatok, a zsarnokság ellen irányult, ráadásul mindezt nem pénzért tette. - Igazságos célom eléréséért folytatott tájékoztató munkám során szülőhazám óhatatlanul kedvezőtlen színben fog feltűnni. Remélem az Országimázs Központ is beleéli magát a helyzetembe. Továbbra is érthetetlen: hogyan lehet az, hogy Magyarország megtagadja azt az állampolgárát, aki mindenkinél többet tett azért, hogy független állam és NATO-tag lehessen. Korbely György Nem mond le a temetők tulajdonjogáról az egyház Az orosházi temetők túlnyomó többségének tulajdonosa, az evangélikus egyház presbitériuma és képviselő-testülete a közelmúltban úgy határozott: nem mond le a temetők tulajdonjogáról, tekintettel a város evangélikus eredetére, történetére. Mint emlékezetes, az önkormányzat a kilencvenes évek elején adta át a tulajdonjogot az egyházaknak. A 95 főt magába foglaló két egyházi döntéshozó fórum két okból tűzte napirendjére a témát: egyrészt az utóbbi időben több fórumon kifogásolták a jelenlegi tulajdoni formát, a másrészt pedig éves szinten tekintélyes veszteséget elkönyvelni az egyház a temető üzemeltetéséből. Ezért úgy döntöttek: ez év elejétől a Lászlóffy Bt. tulajdonában lévő Rekviem temetkezési vállalkozást bízzák meg az üzemeltetéssel. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a továbbiakban a társaság felelős a temetési szolgáltatásokért, a nyilvántartásokért, a temető rendjéért. Természetesen más cégek is végezhetnek kegyeleti szolgáltatást az evangélikus orosházi temetőkben, de a korábban az egyháznak fizetett összegek az üzemeltetőt illetik meg, ilyen például a ravatalozó bérleti díja. Nyolc támogatás sorsa még tisztázatlan - beszámoló a belvízpénzekről Az orosházi képviselő-testület szerda délutáni soros ülésén elfogadta az 1999-2000-es belvízkárok enyhítéséről szóló tájékoztatót. Dr. Szokolyai Kálmánné, a polgármesteri hivatal szociális osztályának vezetője egyebek közt arról számolt be, hogy a város közel 130 millió forintot kapott e célra a költségvetésből, s ennek 97 százalékát, valamivel több, mint 125 millió forintot ki is fizettek a támogatásra jogosultaknak, összesen 380 családnak. A támogatottak túlnyomó többsége (97 százaléka) az általa kért teljes összeget kapta meg, sőt tekintélyes részük már el is számolt a felhasználással, másoknál ez még folyamatban van. Akadtak olyan háztartások is, szám szerint tizenegy, amelyek még az első 50 százalék kiutalása után sem számoltak el, ezáltal elvesztették jogosultságukat a fennmaradó részre. Közülük három fő késedelme indokolt, azonban nyolc esetben vizsgálat indult: a károsult tőle független okok miatt maradt el az elszámolással, avagy rendeltetésellenes használat miatt szankciókat kell alkalmazni. Az osztályvezető által elkészített kimutatásból nem derül - nem is derülhet - ki, hogy a kormány által lehetővé tett lakáscélú hitel lehetőségével hányan éltek az érintettek köréből, de a jegyző által kibocsátott igazolásból arról lehet következtetni, hogy sokan. Az állami és önkormányzati segítség mellett az életveszélyessé vált ingatlanok tulajdonosait a civil szféra is segítette Orosházán, a Vöröskereszt például száz-százezer forintot biztosított ingatlanvásárlásra. Nincs forráshiány Eleken Elek város lassan egymilliárd forinthoz közelítő költségvetésnek megalkotása állt a hétfői képviselő-testületi ülés középpontjában. A közel hatezres lélekszámú település önkormányzata csaknem 840 millió forintos kiadással és bevétellel számol az idén. Kedvező fejleménynek tűnik - olvasható ki az előterjesztésből -, hogy 2001-ben nem lesz forráshiányos az eleki önkormányzat, ezért önhibáján kívül forráshiányos települések pályázatán sem nyújtja be igényeit a központi költségvetéshez.  Ebben az évben a legnagyobb beruházási feladat Eleken a szennyvízcsatorna-hálózat negyedik ütemének megépítése, ahol minden remény megvan arra, hogy kiadások 80 százalékát átvett pénzekből előteremtik, a saját forrást az eddigieknek megfelelően társulás alakításával biztosítják. Ennek a tervnek a megvalósítása közel 300 millió forintos nagyságrendű lesz - tudtuk meg Varga Ferenc jegyzőtől. A városi költségvetés tervezésekor derült ki, hogy a tervezett, és várhatóan augusztusban átadásra kerülő emlékmű költségeinek nem felét, hanem csak egyötödöt kell biztosítani a település közös kasszájából. A helyi németek kitelepítése/kiűzetése emlékére készülő alkotás összköltsége 10 millió forint. Ennek felét a kulturális tárca állja, míg Németországban folyó gyűjtés nyomán 3 millió forintnyi adomány bevonása biztosítottnak látszik. Ekképp a városnak csak a fennmaradó részt kell állnia. A jegyző arról tájékoztatta lapunkat, hogy a képviselők többsége a költségvetés további részletezését kérte a vezetéstől, így csak márciusi ülésükön fogadják el a város büdzséjét. Ez viszont nem akadálya annak, hogy a közalkalmazottak és köztisztviselők időben megkaphassák a megemelt bérüket. Ehhez az átmeneti gazdálokdásról szóló rendeletet módosították. Végül a képviselők döntöttek, hogy a Széchenyi-terv részeként pályáznak tizenöt-húsz helyi bérlakás építésére, valamint nyugdíjas ház létesítésére.