Hungarotel:
internettarifa a tavalyi áron
- Olyan tarifarendszer kidolgozását
tűzte ki célul a Hungarotel Rt.-t is magában foglaló HTCC-csoport, amelyben
a keveset telefonálók sem kerülnek abban a helyzetbe, hogy a magas havi
előfizetési díj miatt kénytelenek legyenek visszaadni készülékeiket, ahogy
ez a múltban megtörtént. Éppen ezért két kedvezményes havi előfizetési
díjat közül is választhatnak előfizetőink - mondta el Ole Bertram, a HTCC
vezérigazgatója csütörtökön lapunk érdeklődésére. Általánosságban az mondható
el a Hungarotel február 1-jétől érvényes percdíjáról - legyenek ezek helyi,
belföldi távolsági és nemzetközi hívások díjai -, hogy jelentősen, 10 és
40 százalékkal csökkennek, miközben egyedül a belföldi távhívás éjszaki
percdíja növekszik 11 százalékkal.
A havi előfizetési díj jelentősen emelkedik,
hiszen nettó 3000 forint lesz február 1-től az ára, ám az eddigi egyetlen
kedvezményes előfizetési díjjal szemben néhány nap múlva kettőt - 1100
és 1700 forintost - vehetnek igénybe az előfizetők - tudtuk meg. A kedvezményes
havi előfizetési díjat választók valamivel többet fizetnek a percdíjakért,
mint a normál (3000 forintos) előfizetők. Az 1700 forintos havi díjat fizetők
a normál előfizetéshez társuló percdíjak 1,24-szerét, míg a 1100 forintos
előfizetést választók ugyanennek az 1,9 szeresét fizetik ki percdíjakért.
Ole Bertram felhívta a figylemünket, hogy a kedvezményes havi előfizetési
díj a tavalyi 1160-ról 1100-ra csökkent, és jelentősnek nevezte az alkalmazott
percdíjak szorzóinak csökkenését, hiszen eddig ezt 3-szoros percdíj váltotta
fel az 1,24-os és az 1,9-es szorzó.
Csúcsidőben a helyi hívás ára 9-ről 10,2
forintra emelkedett, míg a kedvezményes időszakban maradt 3 forint. Csökkentek
az azonos körzetszámon belüli, de a települések közigazgatási határait
átlépő hívások árai, különösen a kedvezményes időszakban, hiszen 5-ról
3 forintra esett vissza ennek költsége, ami közel 40 százalékos mérséklés.
Jelentős csökkenetek a belföldi távhívás díjtételei, heiszn nappal 11,
kedvezményes időszakban 16 százalékos a csökkenés, emelkedés egyedül az
éjszakai hívásokat terheli, pontosan 11 százalékkal. A nemzetközi hívások
díjai 19-21 százalékkal csökkentek a különböző külföldi díjzónák függvényébe.
Némi jó hír az internetezőknek, hogy a
Hungarotel a helyi hívások éjszakai nettó 3 forintos percdíjából 20 százalék
kedvezményt ad a világhálóra feljelentkezőknek, így a barangolás ekkor
nettó 2,4 forintba kerül.
- A díjcsökkenés mindent összevetve számításaink
alapján 9 százalékos. A havi előfizetési díjaink és a hozzájuk kapcsolódó
percdíjak némileg hasonlíthatóak a mobiltelefon díjszabásokhoz - mondta
el lapunknak Ole Bertram, a HTCC vezérigazgatója, aki elismerte, hogy a
rádiótelefonok támasztotta kihívásra is válasznak szántak új tarifarendszerüket.
Nyomatékosította: komolyan törekedtek az új tarifarendszer megalkotásakor
arra, hogy a havi előfizetési díjat drágállva egyetlen előfizető se bontsa
fel szerződését a telefontársasággal.
Bod
Péter
Fiatal
elnököt választott a szénási SZDSZ
Frankó Gábor személyében új elnököt választott
a Szabad Demokraták Szövetsége nagyszénási szervezete. Az új elnök a napokban
megtartott tisztújító taggyűlésen utasította maga mögé a korábbi vezetőt,
Garai Mihályt. Nagy Mihály megyei és helyi önkormányzati képviselő továbbra
is ügyvivő maradt, míg az ügyvivői testület új tagjává Milyó Ibolyát választották.
Frankó Gábor mindössze 25 esztendős, végzettségét
tekintve mérnök-közgazdász, jelenleg egy orosházi középvállalkozás menedzsereként
dolgozik. Igaz, Orosházán lakik, azonban rendszeresen megfordul szülőhelyén,
Nagyszénáson, így most vállalt feladatát maradéktalanul el tudja látni.
Programjáról szólva az új SZDSZ-elnök
elmondta: nem jelent hangsúlyeltolódást a személycsere, továbbra is a rendszerváltáskor
felvállalt - mint fogalmazott - antikommunista irányt tartja a szervezet
(mint emlékezetes, 1998-ban a konzervatív oldal jelöltjét támogatták) azzal
az árnyalatnyi különbséggel, hogy a nyitottabbá kívánnak válni. A párt
egy képviselővel jelen van az önkormányzatban, céljuk ezt a következő választáson
megsokszorozni. Ennek jegyében az ellenzéki Nagy Mihály képviselő a tervek
szerint kora tavasszal úgynevezett községértékelő fórumot tart. Folytatni
kívánják a két éve megkezdett hagyományt és március elején ismét megtartják
a NATO-csatlakozásunkat ünneplő összejövetelt, melyre neves személyiségeket
várnak.
Kutasi
u. 2.: lesz út és közvilágítás?
Több a helyi romák életét nagyban befolyásoló
téma is napirendre került az orosházi cigány kisebbségi önkormányzat soron
következő ülésén, melyet Nédó Árpád elnök hétfőn délelőtt kilenc órára
hívott össze. A Phrela - Testvérek Alapítvány tavalyi munkájáról dr. Pálka
Ágnes kuratóriumi elnök tájékoztatja a kisebbségi vezetőket, míg a munkaügyi
központ Roma Start programjának jelenlegi állását Pántya Imre orosházi
kirendeltségvezető ismerteti.
Szóba kerül még egy évek óta neuralgikus
pontként emlegetett helyi ügy, a Kutasi utca 2. szám lakóinak helyzete.
A hétfői ülésen várhatóan közelebb kerülnek a megoldáshoz az érintettek,
ugyanis elkészült a közvilágítás, illetve a szilárd burkolat elkészítésének
tervezete, melyet Nédó Árpád elnök ismertet.
Felgyorsult
a határőrök EU-készülődése
Az
Orosházi Határőr Igazgatóságra komoly szerep hárul hazánk uniós csatlakozásával,
hiszen a közösség külső határainak védelme hárul rá a schengeni egyezmény
előírásainak megfelelően. A határőrség a felkészülést már korábban megkezdte,
azonban a folyamatot a közelmúltban meggyorsították - jelentette ki szerdai
sajtótájékoztatóján Paku József alezredes, az igazgatóság EU-integrációs
referense.
Habár a magyar határőrizeti tevékenységet
számos tényező befolyásolhatja csatlakozásunkat követően - például a migrációs
helyzet alakulása, hazánk és a környező országok vízumpolitikája, a bűnözés
alakulása stb. -, a fő irányok már most is láthatók, s a felkészülés ezek
szellemében zajlik. Ennek megfelelően elsősorban a szervezeti, személyi
és technológiai fejlesztésekre helyezik a hangsúlyt, melyek forrásait
különböző nemzetközi - COP, PHARE, NATO - és hazai költségvetési forrásokból
teremtik elő. Az elmúlt esztendőkben a magyar-román határt őrző orosházi
igazgatóság területén számos technológiai fejlesztést hajtottak végre,
melyek segítik mind a határátkelőhelyek, mind a zöldhatárt őrzők munkáját
(az információtechnológiai háttér megteremtése, mobil és LAN-hálózat kiépítése,
az elavult UAZ-ok Lada Nivára cserélése, illetve speciális hőérzékelő és
éjjellátó berendezések beszerzése stb). Mindezekre a határőrség egymilliárd
forintot meghaladó összeget költhet, ezekből az orosháziak közel 300 milliót
használnak fel az év közepéig.
A közeljövő tervei közt újabb beszerzések
szerepelnek - tette hozzá Paku alezredes -, egyebek közt hőkamerás gépkocsik,
egy speciális kishajó, egyéb különleges berendezések, sőt helikopter is
található az idei beszerzési tervben. Ezzel párhuzamosan jelentős felújítások
várhatók több kirendeltségen, valamint az igazgatóság orosházi központja
is új megújul.
Az EU-csatlakozásra való felkészülés a
személyi állomány jelentős növekedésével is jár. A tervek szerint az idén
és jövőre 150-150 fővel lesznek többen, s várhatóan 195-en kezdik meg tanulmányaikat
a következő tanévben a rendészeti szakközépiskolákban. Az alezredes emlékeztetett:
ez utóbbiba február 5-éig jelentkezhetnek azok a fiatalok, akik érettségivel
rendelkeznek és nem töltötték még be 33. életévüket.
Tanyai
iskolában kezdte
Karácsony
Sándor-díjat vett át pedagógiai munkásságáért a Magyar Kultúra Napja alkalmából
Csizmadia Istvánné tanítónő, az orosházi József Attila Általános Iskola
igazgatóhelyettese. A kitüntetett pedagógus mindvégig Orosházán dolgozott,
jelenlegi iskolájában 27 esztendőt töltött el, s 12 éve látja el
az igazgatóhelyettesi feladatokat is. A szegedi felsőfokú tanítóképző elvégzése
után pályafutását tanyai iskolában kezdte.
Csizmadia Istvánné az alsó tagozatosok
vizuális nevelését végzi a Zsolnai József nevével fémjelzett értékközvetítő-készségfejlesztő
program (ÉKP) keretein belül. Ezen túl tankönyvíróként, különböző továbbképzések
oktatójaként is jegyzi a szakma.
- Azért lettem tanító, mert mindig is
izgatott a gyermeki gondolkodás őszinte tisztasága - nyilatkozta lapunknak
a kitüntetett pedagógus hozzátéve, hogy munkája során megfejtette a "nagy
titkot": hogyan lehet a teljes világot látni egy gyermekben.
A hét elején átvett elismeréssel kapcsolatban
pedig kijelentette: rendkívül sokat köszönhet az intézmény igazgatójának,
Pusztainé Szabó Margitnak, valamint a vele egy iskolában dolgozó pályatársainak.
Brunszvik
Teréz-díjjal elismert munkásság
A
Magyar Kultúra Napja alkalmából Pokorni Zoltán oktatási miniszter Brunszvik
Teréz-díjjal ismerte el Révész Józsefné, az orosházi Evangélikus Hajnal
Óvoda vezetőjének munkásságát. A kitüntetést hétfőn a fővárosban, az Eötvös
Lóránt Tudományegyetem dísztermében a tárca első embere nyújtotta át a
vezető óvónőnek.
- Meggyőződésem, hogy az elismerés nem
engem illet elsősorban, hanem azt a közösséget, melyben dolgozom - mondja
Révészné, miközben megcsodáljuk az emlékplakettet.
A kitüntetett pedagógus életútja nem szokványos
karrier. Habár mindig is erre a pályára készült, úgy alakult, hogy adminisztrátorként
dolgozott másfél évtizedig; harmincnégy éves korában végezte el az óvóképző
főiskolát. Ezt követően 1978-ban lett a Hajnal utcai óvoda munkatársa,
s munkahelyéhez hű maradt napjainkig.
Az
időközben egyházivá lett intézményt tíz esztendeje vezeti. Büszkén emlékezik
vissza: egy munkatársuk sem távozott az átalakulás időszakában. A keresztény
értékeket továbbadó, gyermekközpontú pedagógiai célokat felvállaló intézmény
teljes létszámmal működik, mely jelzi: a városban nagy az igény erre a
fajta nevelésre. Az innen kikerült gyermekek megállják a helyüket az általános
iskolában is.
Révész Józsefné - aki időközben a hittudományi
akadémiát is elvégezte s óraadó hittantanárként is dolgozik - ismert személyisége
a keresztény szakmai közéletnek mind szakértőként, mind programkészítőként:
számos konferencián számolt már be az orosházi referenciaóvoda tapasztalatairól.
Munkáját ebben a tanévben nyugdíjasként folytatja, s mint elárulja, hosszú
távú tervei vannak még az evangélikus óvodában.
Ki
fizesse a mezőőrt?
A gádorosi gazdáknak nem csak bosszúságot,
hanem éves szinten tekintélyes károkat okoznak a mezei terménytolvajok.
Mivel a helyi rendőrség és polgárőrség feladata elsősorban az ugyancsak
veszélyeztetett belterület védelme, kézenfekvő a megoldás: mezőőröket kell
alkalmazni. Ennek feltételei szinte kivétel nélkül adottak, azonban a magas
költségek miatt még fontolgatják a döntést.Mint dr. Prozlik László polgármester
lapunknak elmondta, két mezőőr munkába állítása és egy évi fenntartása
mintegy hárommillió forintba kerül, beleértve a munkabért, a munkaruhát,
a fegyvert, a kiképzést illetve más járulékokat. Igaz, ennek ötven százalékát
az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési minisztérium biztosítja az ezt igénylő
önkormányzatoknak, a fennmaradó másfélmillió forint előteremtése azonban
gondot jelent az önkormányzatnak. Megoldás lehetne, hogy ezt a költséget
- a törvényi lehetőségekkel élve - adó formájában vetik ki az érintettekre,
azonban ezzel az önkormányzat nem kíván élni.
Jelenleg felmérik az érintett 80-85 ezer
aranykorona tulajdonosainak igényeit, s az ő döntésüktől függ: hajlandók-e
éves szinten aranykoronánként 20 forinttal hozzájárulni a gádorosi mezőőri
szolgálat fenntartásának költségeihez.
Túl
az első fordulón
A tótkomlósi képviselő-testület hétfő
délutáni ülésén kis módosításokkal egyetértett a szakapparátus által összeállított
költségvetési tervezettel. A vita végére a testület következő ülésén, február
19-én került pont, amikoris várhatóan elfogadják a 2001-es költségvetést.
A közel húszmilliós forráshiánnyal tervezett büdzsé főösszege várhatóan
mintegy 633 millió forint lesz.
Az idén a helyi intézményeknek tíz százalékos
bevételnövekest kell produkálniuk. A lakosságot közvetlenül érinti, hogy
a bölcsődei térítési díjak 18, a napközi konyhai térítési díjak 15, a fürdő
szolgáltatásai pedig tíz százalékkal növekednek. Vita tárgya maradt, hogy
az Idősek Házában növekedjenek-e öt százalékkal az díjak, ugyanis a szociális
bizottság nem értett egyet az eredeti előterjesztéssel. Arról viszont sikerült
megállapodni, hogy csekély mértékben ugyan, de csökkentik a civil szervezeteknek
adandó támogatás, illetve az intézményi dologi kiadások összegét.
A költségvetési vita első fordulójában
arról is határoztak a tótkomlósi képviselők, hogy az intézményvezetők megvizsgálják
annak lehetőségét, miként lehetne végrehajtani a központilag előírt létszámcsökkentéseket,
ezáltal csökkenteni a személyi bérkiadásokat, melyek a költségvetés több
mint 50 százalékát teszik ki.
Egy hétig tekinthető meg az orosházi Petőfi Művelődési Központ emeleti klubtermében az a fotókiállítás, mely Antall József alakját idézi fel. A néhai miniszterelnök utolsó négy-öt esztendeje - az ellenzéki kerekasztal-tárgyalásoktól 1993-as haláláig - látható a színes sajtófotókon idehaza és külföldön magyar politikustársak és külföldi állami vezetők társaságában. A péntek esti ünnepélyes megnyitón részt vett Antall József özvegye és fia, a felvételek készítője, Antall Péter.
Megnyitóbeszédet a miniszterelnök egykori munkatársa, Varga István MDF-es országgyűlési képviselő mondott hangsúlyozva, hogy Antall sok politikus közt igazi államférfi volt, aki a halála óta eltelt időszakban mércévé vált: habár életében számtalan támadás érte, az elmúlt esztendőkben kritikusai is elismerték, hogy mind a parlamenti demokrácia, mind az önkormányzatok legtermékenyebb időszaka az Antall-kormány idejére tehető.
A szónok megállapította: a fotók többségéről a komor, vívódó, magányos miniszterelnök tekint a kamerába, akinek nincs oka a derűre, hiszen nem csak az ország gondjaival, az igazságtalan kritikákkal, hanem a halálos kórral is szembe kellett néznie.