Torgyán mellett állnak a viharsarki kisgazdák
A Független Kisgazdapárt hétfői frakcióülésén történtek a párt belügyének számítanak, így arról nem kívánok többet mondani, mint amennyi az eseményt követő sajtótájékoztatón már elhangzott - válaszolta tudósítónk kérdésére hétfőn a Budapesten tartózkodó Hanó Miklós kisgazda országgyűlési képviselő. Arról, hogy a megyei kisgazda párttagok és szervezetek támogatják-e a Torgyán József nevével fémjelzett hivatalos pártvezetést, Hanó Miklós nem nyilatkozott, mondván: nem ő a párt megyei elnöke. Az ezt a posztot betöltő Pallag Lászlóval viszont tegnap munkatársunk többszöri próbálkozása ellenére sem tudott beszélni; a politikus mobiltelefonján sem volt elérhető.
A megyében tevékenykedő kisgazda politikusoktól szerzett információnk szerint egyébként a viharsarki kisgazdák egységesek abban, hogy támogatják Torgyán Józsefet és a párt jelenlegi vezetését. Több magát megnevezni nem kívánó kisgazda politikus ugyanakkor elszomorítónak nevezte a párt körül az elmúlt hetekben történt eseményeket. Mint mondották, a pártvezetők belső konfliktusait nem szabadott volna a nyilvánosságra hozni, hiszen ezzel a politikusok nemcsak magukat, hanem a pártot is nehéz helyzetbe hozták. A párt népszerűségvesztéséről szóló híreket a legtöbben túlzottnak tartják, s úgy vélik: a pártnak Békésben például bizonyosan nagyobb szavazótábora van az állítólagos 3-4 százaléknál.
Haász János

Pallagot, Ábrahámot is meghallgatják a Gál László által kezdeményezett perben
A tisztázatlan körülmények közt elhunyt Kuzma Mihály lánya, Valéria hétfőn az óbudai bíróságon a Gál László volt Békés megyei rendőr-főkapitány által indított személyiségi jogi perben azt állította, hogy édesapja halála előtt nemsokkal családjának is korruptnak nevezett több rendőri vezetőt, köztük a felperest.
Gál László az alperesektől összesen 2,9 millió forint nem vagyoni kártérítést követel a Népszavában, az RTL Klubban, a Világgazdaságban és másutt közölt olyan tartalmú információk miatt, melyek őt korrupt, alvilági kapcsolatokkal rendelkező rendőrnek tüntették fel. Kuzma Valéria a tárgyaláson bírói kérdésre elmondta: konkrét, részletekbe menő ismeretei nincsenek a felperes viselt dolgairól, ezt csak fél füllel hallotta.
A hétfői tárgyaláson ismét nem jelent meg a tanúként idézett Pallag László kisgazda országgyűlési képviselő, aki pártja e napi frakcióülésére hivatkozva mentette ki magát. Az alperes sajtószervek kifogásolt állításaik közül többet is a honatya közlésére alapítottak.
A per következő, márciusi tárgyalására a bíróság ismét tanúként idézte Pallag Lászlót, illetve a súlyos bűncselekmények gyanúja miatt előzetes letartóztatásban lévő Ábrahám Béla rendőrtisztet, volt Békés megyei rendőrfőkapitány-helyettest. 

Ön dönt: játszik-e vagy nem
A Békés megyei Zsadányban szívesen betiltanák a nyerőautomatákat
Vihart kavart az ezernyolcszáz lelkes Békés megyei kisközség, Zsadány hat kocsmájában felállított tizenöt nyerőautomata léte. Egy december végi zsadányi falugyűlésen több helybéli azt kérte a polgármestertől és jegyzőtől, hogy írjon ki népszavazást a félkarú rablók betiltásáról. Indokláskként azt említették, hogy a negyven százalék feletti munkanélküliséggel küzdő és nem túlzás kimondani, szegény községben más lehetőség híján sokakat rabul ejt a játékszenvedély. De ebben a játszmában - tették hozzá - csak veszíteni lehet. 
- Jóvátehetetlen tragédia még nem történt, de ennek a lehetőségét sajnos nem lehet kizárni. Ám bizonyos, havi jövedelempótló támogatásokat, gyermekvédelmi segélyeket, nyugdíjakat és fizetéseket nem egy esetben egy-két óra alatt elnyeli a félkarú rabló, és a családok, főként a gyermekek nagyon nehéz helyzetbe kerülnek - jegyzi meg Dudás Árpád polgármester, aki a jegyzővel, Makai Sándorral együtt megvizsgálta, mit tehet a probléma orvoslására az önkormányzat. - Jogértelmezésünk szerint nem sokat, hiszen az önkormányzati törvény rendelkezik arról, mikor írhat ki és mikor nem helyi népszavazást egy-egy település képviselő-testülete. Hogy biztosak legyünk a dolgunkban, az ügyben állásfoglalást kértünk a Békés Megyei Közigazgatási Hivataltól - mondja a jegyző. 
Ezt a dokumentumot január 8-án adták postára, a hivatal pedig lapunk tudósítójának kérésére soron kívül iktatta, és adott választ a kérdésre. A felelet egyértelmű elutasítás volt. Ilyen kérdésben nem lehet helyi népszavazást tartani.
Kolozsiné Bálint Mária, a megyei közigazgatási hivatal munkatársa kérdésünkre elmondja, hogy az önkormányzati törvény 46. szakasza foglalkozik a helyi népszavazások ügyével. Ennek értelmében csak a képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérdésekben lehet helyi népszavazást kiírni, de itt sem minden esetben. Kötelező kiírni, ha egy település csatlakozni kíván egy másikhoz, avagy egy településrész el akar válni attól a községtől vagy várostól, ahová addig tartozott. Azonban a költségvetésről vagy a helyi adók mértékéről nem tartható népszavazás bármennyire is testületi hatáskörről van szó. A nyerőautomaták üzemeltetéséről a Szerencsejáték Felügyelet adja ki az engedélyt, méghozzá az 1991. évi 34. Törvény alapján, ezt egészíti ki egy ugyanebből az évből származó pénzügyminiszteri rendelet. Ez a települések jegyzőit szakhatóságként vonja be az engedélyezésbe, de nem biztosít nekik mérlegelési jogkört, ha az egyéb - szerencsejáték felügyeleti és építéshatósági - feltételeknek az automaták működtetői megfelelnek. A közigazgatási hivatal munkatársa kérdésünkre megerősíti, hogy a törvényalkotói szándék minden jel szerint az emberi akarat szabadságát tartotta szem előtt, amikor a játékgépek használatáról rendelkezett. Ez nem jelent mást, mint hogy mindenki maga dönti el: játszik vagy sem.
- Nem lep meg a közigazgatási hivatal válasza, erre számítottam - mondja Dudás Árpád polgármester, amikor tudósítónk közölte vele az állásfoglalás-kérésükkel kapcsolatos hivatalos választ. Ehhez hozzáfűzi, ha nem lehet nyerőautomaták betiltásáról népszavazást kiírni, akkor könnyen lehet, hogy a törvénnyel van baj, és módosítani kell azt. Ezt a polgármester a maga részéről azzal támasztja alá, hogy emlékezete szerint egy nemrégiben olvasott újságcikk arról tudósított: hasonló ügyben egy belga kisváros lakói voksolhattak. Ezt a kijelentést konkrétumok hiányában nem áll módunkban ellenőrizni.
Egy név nélkül nyilatkozó helybéli középkorú asszony kérdésünkre azt mondja: a játékszenvedély egész Zsadányt a hatalmába kerítette. Az észak-békési kisközségben ezernyolcszázan élnek. Mások ezt a kijelentést túlzónak tartják, de megjegyzik, az igaz, hogy korántsem elszigetelt jelenségről van szó. Mindezt az egyik helyi kocsmában is megerősítik. Egy neve elhallgatását kérő férfi elmondja, néhány nappal ezelőtt szemtanúja volt, amint fél óra alatt harmincezer forintot játszott el egy betérő ember. Mások e kijelentés nyomán bólogatnak, és megerősítik egy-két óra alatt ötven-hatvanezer forinttól könnyen meg lehet szabadulni. Egy idősebb férfi félrevon, és bizalmas előadja: egy-egy nagyobb nyeremény vagy annak lehetősége élteti az embereket. Közeli, de ritka példaként emlegetik azt a nőt, aki százötvenezer forintot kasszírozott.
- Minden bizonnyal a kiúttalanság és a kilátástalanság is szerepet játszik ebben a kóros, valamint ön- és közveszélyes játékszenvedélyben. De még egy elemet hozzátennék ehhez: az alkoholt - hangoztatja a polgármester. Nem akar neveket mondani, de néhány esetet ismertetve megtudom, nem csak a család havi jövedelme veszhet el, hanem annál is több. Előfordult, hogy a nyerés reményében a játékosok kifogyva pénzükből rokonaiktól, barátaiktól kértek kölcsön, és amikor ez az összeg is elúszott, akkor előfordult lopás, mert a tartozást meg kellett adni. - Innentől már nagyon veszélyes jelenséggel állunk szemben, egy meggondolatlan ember akár a börtönben is kiköthet - jelzi Dudás, hová fajulhatnak a dolgok. Vélekedése szerint a legkiszolgáltatottabb helyzetben itt is a gyermekek vannak, akik mit sem tehetnek arról, hogy szüleik felelőtlenül játszanak. A polgármester becslése szerint legalább száz, apja vagy anyja kóros játékszenvedélye miatt, nélkülöző gyerek van a községben. Érdekükben cselekedni kell, és a maga részéről betiltaná a nyerőautomatákat. - Egy módon lehet megszüntetni a problémát, ha eltűnnek a nyerőgépek - mondja a község első embere.
Másképp látja ez egyik kocsma pultosa és az egyik törzsvendége. A személyzet tagja szerint mindenki eldöntheti: odamegy a játékgéphez vagy sem. Az otthonosan mozgó vendég megjegyezi: azelőtt ott volna a kártya és a kugli, azt is pénzre játszották, és ott is voltak vesztesek. 
Próbaképpen magam is bedobok száz forintot alacsony tétre, öt próbálkozással a csillogó, villogó masinába. Vesztek. Így megy ez kicsiben - gondolom magamban. Egy betérő - tán azért, hogy megmutassa, lehet ezt másképpen - játszik, és nyer. Hatszáz forintot. - Itt kell abbahagyni - jelenti ki bölcsen, majd távozik.
Zsadányban hat kocsmában tizenöt félkarú rabló van. Az egyik gép a napokban komoly veszélybe került, mert egy ingerülten távozó vesztes hatalmas baltával tért vissza a vendéglátóhelyre, ahol alig tudták lefogni, nehogy elégtételt vegyen a történtekért.
- Népszavazást akkor is lehet tartani - mondja végül a polgármester. - Mégis, hogyan? - érdeklődöm a közigazgatási hivatal elutasító válasza ismeretében. - Egy kérdést sokféleképpen fel lehet tenni. Mi majd azt kérdezzük a lakosságtól: akarják-e, hogy a zsadányi önkormányzat kezdeményezze a törvénymódosítást arról, hogy a nyerőautomaták kérdéséről népszavazást lehessen kiírni? Ha erre rábólintanak az emberek, akkor kezdeményezésünk nem egy lesz a tucatnyi törvénymódosító-javaslat közül, hanem olyan, amelynek országos visszhangja lehet - avat a részletekbe Dudás Árpád. 
Azért jelzi: tisztában van, hogy egy népszavazási kezdeményezésnek holtidőben nincs sok esélye sikerre. De meglátása szerint a 2002-es helyhatósági választásokkal egy füst alatt Zsadányban meg lehetne tartani. 
Bod Tamás
(A szerző engedélyével - megjelent a Népszabadság 2001. január 19-ei számában.)

Régi vezetés, új stílus - tisztújítás után az orosházi SZDSZ-szervezet
A Szabad Demokraták Szövetsége orosházi szervezetének tisztújító taggyűlése megerősítette tisztségében Kovács Lajos elnököt - jelentette be a párt hétfő reggeli sajtótájékoztatóján az érintett, illetve Kiss Attila ügyvivő. Az ügyvivői testület tagjai lettek: Kunstár Sándor, Bánfalviné Feldmann Ágota, Jusztin Balázs és Kiss Attila. Ez utóbbi új tagja a testületnek és az orosházi szervezetnek, korábban a megyeszékhelyi SZDSZ-t erősítette. A hamarosan megrendezendő megyei küldöttgyűlésre a választókerület szervezetei (Orosháza mellett Nagyszénáson és Gádoroson vannak még jelen) közösen jelölnek két főt a héten.
A sajtótájékoztatón egyebek közt elhangzott: az orosházi szervezet a párt nemrégiben megválasztott új vezetésével összhangban a korábbinál jóval aktívabb, agilisebb politizálásra készül. Ennek jegyében elsősorban a fiatalokat kívánják megszólítani: egyik fő célkitűzésük olyan gazdasági és társadalmi környezet teremtése, mely az elvándorolt fiatal értelmiségiek számára vonzóvá teszi a várost és környékét.
A helyi önkormányzat munkájában is markánsabb részvételre készülnek az orosházi szabaddemokraták, ami nem feltétlenül eltávolodást jelent a helyi koalíciós partnertôl, az MSZP-tôl, sokkal inkább közeledést a jobboldalon helyüket nem találókkal - hangsúlyozta Kovács Lajos és Kiss Attila.

Nem volt "bűnős összefonódás"
- állítják az Agrobank-perben résztvevő ügyvédek
Az elhíresült Agrobank-Milk-Way-perben hozott jogerős, legfelsőbb bírósági ítélet után péntek délután Gyulán hagyományteremető szándékkal tartottak sajtótájékoztatót az ügyben érinetett ügyvédek. Mint dr. Herjeczki János elmondta: az ügyfélegyenlőség megköveteli, hogy ne csak ügyészség és a bíróság, hanem alkalmanként a megyei ügyvédi kamara is sajtótájékoztót tartson a nagyobb jelentőségő perekről. A jogi képviselők az eset kapcsán az igazságszolgálatatásba vetett hitük megerősítéséről beszéltek.
Már beszámoltunk arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) módosította a Békés Megyei Bíróság ügyben hozott ítéletét. Ebben nem látta bizonyítottnak a csalás tényállását, csak a hűtlen kezelést. Ezért a vádlottak padján ülők közül senkit sem ítélt letöltendő börtönbüntetésre, nem tiltott el a közügyektől, mentesített a büntetett előélet miatti hátrányok alól, és nem kobozta el senkinek a vagyonát. A történések középpontjában egy örménykúti székhelyű tehenészet és egy itt megvalósítandó tej- és sajtüzem állt. A büntetőper tárgyát az képezte, hogy jogosan vagy jogtalanul használták-e fel a piaci intervenciós támogatást és a világbanki hitelt. Ezzel kapcsolatban dr. Herjeczki János megjegyezte: a LB nem látta bizonyítottnak azt a "bűnös összefonódást" a vállalkozók és az ipari tárca képviselői között, amit az elsőfokú bíróság megállapított. Emellett valótlanul tulajdonított jelentőséget annak a megyei bíróság, hogy a intervenciós alap pénzét támogatható vagy nem támogatható célra adták-e, ugyanis a pénz kihelyezése nem változtat azon  a tényen, hogy az összeg a piaci intervenció része marad továbbra is. Csak akkor került ki az alap kezelése alól, mikor kiderült: nem tudják azt visszafizetni. Dr. Herjeczki ehhez hozzátette: piaci intervenciós hitel vissza nem fizetése országosan sok helyütt megtörtént, de büntetőügy csak Békésben lett ebből, ami vélekedése szerint elgondolkodtató. Az ügyvéd elmondta, nem nyert bizonyítást, hogy a vádlottak padján ülők a támogatás kérdésében összebeszéltek volna, a gondatlanság pedig néhány év óta nem büntetőjogi kategória.
Dr. Herjeczki János hangsúlyozta: a LB szerint megengedhetetlen és jogilag nem indokolható, hogy az elsőfokú bírói ítélet indokló részében egy 1993-as közgazdasági alapműből idézett, ráadásul visszaható hatállyal. Dr. Varga István kiemelte: az LB kifogásolta az ügy túldimenzionálását és elhúzódását, valamint a slendrián nyomozói és szakértői munkát. Dr. Varga István a jelenlévő, volt harmadrendű vádlottal, dr. Csanádi Lászlóval együtt azt nevezte furcsának, hogy 1994-ben a felszámoló csupán 4,6 millió forintért adta el a sajtüzemet, holott az a többszörösét érte, és ma is jól működik. Az ügyvédek szerint a vádlottak legnagyobb büntetése a nyolc évig tartó eljárás miatti idegi terhelésük, állásuk elvesztése és néhányuknál családi életük tönkremenetele volt. Ezért nyomatékkal hívták fel a figyelmet a hatóságok felelősségére. 
- Ha valakik annak idején nem akartak volna ügyet csinálni, akkor ebből a történetből nem lett volna ügy - összegezte véleményét dr. Varga István.
Bod Tamás

Javuló statisztika: kevesebb halálos és súlyos sérüléses baleset
Az orosházi térségben jelentős mértékben csökkent a halálos, illetve a súlyos sérüléssel járó közúti balesetek száma, míg a könnyű sérüléses esetek kis mértékben csökkentek - derül ki egy frissen elkészült felmérésből.
Kiss Rozália törzszászlós, az Orosházi Rendőrkapitányság baleset-megelőzési előadója lapunknak elmondta: míg 1999-ben négy halálos baleset történt a városban és környékén, addig 2000-ben ez a szám kettőre csökkent. Tavaly 31 súlyos esetnél helyszíneltek a kapitányság munkatársai, szemben az előző évi 45-tel. A könnyű sérüléssel járó balesetek száma öttel emelkedett: 1999-ban 77 ilyen esetet regisztráltak, 2000-en 82-t.
A törzszászlós asszonytól megtudtuk még, hogy a legfőbb baleseti okok közt a kanyarodási - különösen a nagy ívben történő balra kanyarodási - szabályok be nem tartása, az elsőbbségadás elmulasztása és a gyorshajtás szerepel. A legtöbb balesetet személygépkocsi-vezetők okozták, őket követik a kerékpárosok, a tehergépkocsi-vezetők és a segédmotorosok. Feltűnően emelkedett azok aránya, akik nem tartják be az út- és látási viszonyokat.
A baleseti helyszínek negatív statisztikáját Orosháza belterülete, valamint Nagyszénás és Tótkomlós vezeti, de sokat helyszíneltek az orosházi rendőrök a 47-es főút külterületi szakaszán is. 

A vádhatóság tekintélyét növelni kell
- nyilatkozta dr. Veress Gabriella, az új Békés megyei főügyész
Orosházán születtem, szüleim ma is itt élnek. Bár tudom: az ügyészi szervezet egységes egész, azzal azért tisztában vagyok, hogy Békés megyei főügyészként merőben más munkám lesz, mint amit eddig végeztem. Sok a feladat, miközben létszámhiánnyal küzd térség ügyészi szervezete - kezdte a bemutatkozását az új megyei főügyész, dr. Veress Gabriella, akinek kinevezése február elsejétől érvényes, de későbbi beiktatásán részt vesz Polt Péter legfőbb ügyész is.
A lapok a hét elején hírül adták, hogy a legfőbb ügyész nyilvánosságra hozta azok neveit, akik sikerrel szerepeltek hét megyei és a fővárosi főügyészi posztra kiírt pályzaton. Ennek eredményeként február elsejétől dr. Veress Gabriella, a Fővárosi Főügyészség személyi és továbbképzési osztályának eddigi vezetője lesz - dr. Kovács László nyugállományba vonulása után - a Viharsarok első számú ügyésze. 
Mint dr. Veress Gabriellától megtudtuk, Orosházán született, ahol édesapja sokáig a malom vezetője volt. Szülei ma is itt élnek. Középiskolába Szegedre, egyetemre pedig Budapestre járt az új főügyész, akit eddigi szakmai pályafutása a fővároshoz kötött. Információink szerint nem ő volt az egyetlen aspiráns erre a posztra, legalább egy helybéli kandidáló még akadt.
Kérdésünkre legfontosabb feladatainak az ügyészi létszámhiány kezelését, a helyi viszonyokkal való gyors ismerkedést és az ügyészség tekintélyének növelését nevezte. - Az igazságszolgáltatás egész rendszerének közepén helyezkedik el az ügyészi szervezet, a rendőrség és a bíróság között. A jövőben erősebb nyomozás-felügyeleti tevékenységet szeretnénk megvalósítani, végigkövetve a rendőrség munkáját. Másrészről megalapozott vádemelésekkel az ítélkezési gyakorlat szigorítását is el szeretnénk érni - hangsúlyozta az új főügyész. Felvetésünkre dr. Veress Gabriella elmondta: a megyei ügyészi szervezet tagjaiból alig ismer valakit, így egy kis idő kell ahhoz, hogy képbe kerüljön. Elmondta, minden városi ügyészségre elmegy, minden ügyésszel beszél majd, de meglátogatja a megye városainak rendőrkapitányságait és bíróságait és felveszi a kapcsolatot a Békés Megyei Bíróság, valamint a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőivel. 
Végül megtudtuk, hogy a legfőbb ügyészi bejelentés szerint február elsején elfoglalja állomáshelyét dr. Veress Gabriella, de hivatalos és ünnepélyes beiktatására néhány nappal később kerülhet sor, mert azon részt vesz Polt Péter legfőbb ügyész.
B. T.

Az ügyészség él a rendkívüli perorvoslat lehetőségével
Dr. Fazekas Géza véleménye az Agrobank-per ítéletéről
Pontosítani és árnyalni szeretném a Legfelsőbb Bíróság büntetőtanácsának a szerdai napon, az Agrobank-perben hozott ítéletét - mondta csütörtökön dr. Fazekas Géza ügyész, a Békés Megyei Főügyészség gazdasági kollégiumának vezetője. Mint beszámoltunk: a másodfokú bíróság jogerős döntésével több ponton módosította a tényállást és ennek nyomán a büntetési tételeket az elhíresült örménykúti tejipari vállalkozáshoz kapcsolódó ügyben.
Dr. Fazekas Géza ügyész kifejtette: a Legfelsőbb Bíróság ítéletében nem azt mondta ki - a korábbi határozat csalás tényállását rögzítő passzussal szemben -, hogy nem történt semmi, hanem azt: ebben az esetben is, mint ahogy más vádpontok esetében is a hűtlen kezelés történt. - Büntetésjogi és ítélkezési szempontból minden szónak nagy szerepe van - világította meg a helyzetet az ügyész. Másrészt szólt arról, hogy legmagasabb bírói fórum előtt a vádat képviselő Legfőbb Ügyészség az első fokon hozott ítéletet fenntartását kérte a büntetőtanácstól, ami azt jelenti: egyetértettek az elsőfokon eljáró Békés Megyei Ügyészség álláspontjával.
- A történtek fényében nem zárom ki, sőt azt várom, hogy a Legfőbb Ügyészség él a rendkívüli perorvoslat lehetőségével, így benyújtja az ügyben a Legfelsőbb Bírósághoz a felülvizsgálati kérelmét - hangoztatta dr. Fazekas Géza.
Az ügy súlyát és prezstízsjellegét jól mutatja, hogy mint már beszámoltunk róla, a büntetőper legújabb fejleményeiről péntek délután Gyulán rendkívüli sajtótájékoztatót tartanak az érintett ügyvédek. Hasonlóra még nem volt példa Békés megyében. 
B. T.

Megindult a csata a tiszteletbeli konzuli posztért
- Nem értünk egyet Dancs Lászó gyulai polgármester és Tóth Imre országgyűlési képviselő azon javaslatával, amely szerint a nagyszalontai születésű, de ma már Gyulán élő Gali Ferencet javasolják gyulai román tiszteletbeli konzulnak - mondta csütörtökön munkatársunknak Grósz György, az Országos Román Önkormányzat alelnöke, aki egyben a békéscsabai nemzetiségi önkormányzat elnöke. Grósz jelezte: két másik név is felmerült a poszttal kapcsolatban.
A Békés Megyei Nap csütörtöki számában adta hírül: Dancs László és Tóth Imre nemrégiben tárgyalásokat folytatott Petru Cordossal, Románia budapesti nagykövetével arról, hogy ki tölthetné be a gyulai székhelyű tiszteletbeli román konzulátusi posztot. A helyi politikai vezetők közös javaslatként fogalmazták meg, hogy vélekedésük szerint erre a tisztre Gali Ferenc volna a legalkalmasabb jelölt.
A tiszteletbeli konzulátusi poszt gyulai létesítésének szükségessége azután került előtérbe Gyulán, hogy a konzulátusért vívott harcban Szegeddel szemben a fürdőváros alulmaradt. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a konzulátus helyszínének kijelölése román belügy, arról a bukaresti Külügyminisztérium döntött. Mindez érvényes a poszt betöltőinek személyére is - értesültünk. Információink szerint Gali Ferenc mellett - miként azt az egyetlen honi román nyelvű hetilap, a Foaea Romanaesca már megírta - a megbízatással kapcsolatban a lehetséges jelöltek között szóba került dr. Orosz Tivadar, a Békéscsabán élő pénzügyi szakember neve, aki a román szervezetek munkájában hosszabb idő óta részt vesz és a battonyai Kreszta Trajáné, ő az Országos Román Önkormányzat elnöke. Ám elvileg az is elképzelhető, hogy a budapesti nagykövetségen keresztül a román fővárosba továbbított három jelölt neve helyett egy negyedik személy kap kinevezést a gyulai tiszteletbeli konzulátus élére, hiszen döntési jogosultsága kizárólagosan a román Külügyminisztériumnak van.
Grósz György érdeklődésünkre kifejtette: más személyben gondolkodnak, mint Gali Ferenc, akivel kapcsolatban nem tartják szerencsésnek, hogy magyar-román viszonylatban komoly gazdasági érdekeltséggel rendelkezik. - Más a kereskedelem és más a diplomácia világa. Nem mondjuk, hogy ez összekeveredne Galinál, de ennek még a látszatát is kerülni kellene. Ne feledjük, egy tiszteletbeli konzul nem magát, hanem másokat képvisel - érvelt Grósz. Aki mindehhez hozzátette: célszerűnek látná, ha a budapesti román nagykövetség vezetése minden jelölttel leülne elbeszélgetni, s így tisztább képet alkothatna, vajon ki a legalkalmasabb az új posztra. 
Arról viszont egyelőre semmit sem tudni, hogy az új román kormány a nemrégiben történt hatalomátvétele után mennyire tartja sürgető feladatának, hogy mielőbb megkezdhesse munkáját a gyulai román tiszteletbeli konzul.
Bod Tamás

Az osztályvezető-főorvos szerint az sm-ambulancia még nem realitás
Egy sclerosis multiplexesek betegeket kezelő ambulancia létrehozása a gyulai Pándy Kálmán Kórházban önmagában nem jelente előrelépést. Mindezt már két évvel ezelőtt a Békés Megyei SM Egyesület karácsonyi ülésén is elmondtam, ezek szerint félreérthető voltam - mondta érdeklődésünkre dr. Szabó Mihály, a békési fürdővárosban működő megyei kórház I. számú ideggyógyászati osztályának főorvosa. Elsőként a gyógyító intézmény új főigazgatóját, dr. Kovács Józsefet kerestük az ügyben, aki - elvi támogatása mellett - a nyilatkozat jogát átadta a kérdésben a legilletékesebb főorvosnak.
- A soron következő, várhatóan augusztusban vagy szeptemberben kezdődő tárgyalásokon kellene felvetni ezt az elképzelést az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) szakembereinek, amelyhez nagyon szigorúan tárgyi és személyi feltételeket kell teremteni. Mindez komoly szervezeti változással járna együtt, ami viszont - jelenlegi helyzetünkben - semmilyen szakmai előrelépés nem volna - mondta dr. Szabó Mihály. Ehhez hozzátette: az országban sok sm-ambulancia működik, többek között Budapesten és Székesfehérvárott, ám azok beutalási körzete jóval nagyobb, mint az Gyula esetében lehetne. 
Dr. Szabó Mihály arra emlékeztetett, hogy az által irányított ideggyógyászati osztály állandóan, éjjel és nappal az sm-es betegek rendelkezésére áll, ellátásuk semmilyen hiányt nem szenved, ezen a területen nem mutatkozik probléma. A kórlapok tanúsága szerint hetente jó, ha egy sm-betegségben szenvedő páciens keresi fel az osztályt, ami ugyancsak nem teszi időszerűvé az ambulancia létrehozását. Emellett a főorvos elmondta, hogy a jelenlegi magyar egészségfinanszírozási rendszer a teljesítményre alapul, a fenti betegérkezetés mellett pedig csak igen ráfizetésesen lenne működtethető a sm-ambulancia, amit sem a kórházvezetés, sem a tulajdonos megyei önkormányzat nem engedne.
Az osztályvezető főorvos felvetésünkre elmondta: Békésben hozzávetőlegesen kétszáznegyven sm-betegségben szenvedő ember élhet. Ez a szám - tudtuk meg - nem pontos felmérésen, hanem modellszámításokon alapul, amely azt veszi figyelembe, hogy a Viharsarok településein mintegy négyszázezer ember él, azt pedig tudjuk, hogy mennyi átlagosan az sm-es megbetegedés százezer főre vetítve. 
Dr. Szabó Mihály végül arról szólt, hogy az általa vezetett osztály az elmúlt időszakban részt vett a Copaxon és két interferon készítmény kipróbálásában, és tapasztalataik igen kedvezőek. - Ezek a szerek alkalmasnak mutatkoznak arra, hogy bizonyos betegcsoportoknál megelőzzék a shubokkat, a betegeknél sokszor észlelt visszaeséseket - jegyezte meg. A főorvos örömét fejezte ki azért is, mert előrelépés történt a betegek gyógyszerrel történő ellátása terén is, ennek nyomán megszűnhet a sorban állás. - A gyógyulás alkotmányos jogának érvényesüléséről van szó - hangsúlyozta a főorvos, aki legvégül egy friss tanulmányban közöltekre hivatkozva megjegyezte: az egyik szer, ha már nagyon korán alkalmazzák, akkor akár megakadályozhatja, hogy jelentkező betegség komolyan egészségkárosodást okozva lépjen fel.
B. T.

Eurorégiós pénzekre várva
A Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégiós együttműködés decemberi újvidéki tanácskozását nagy várakozás előzte meg: a délszláv belpolitika változásai nyomán reális esélye volt annak, hogy a román-magyar-vajdasági eurorégió aktivizálja tevékenységét. A várakozások azonban eltúlzottak voltak: a DKMT decemberben semmilyen érdemi lépésről nem döntött - értesült lapunk. Mindez azonban most nem politikai, hanem gazdasági okokkal magyarázható. A DKMT-nek ugyanis az idei költségvetését sem sikerült elfogadni, mivel több résztvevő még a tavalyi tagdíjjal is adós. Békés megye ezt a kötelezettségét rendezte.
Mint arról lapunkban novemberben beszámoltunk, a jugoszláv belpolitikai élet rendeződését a DKMT-ben résztvevő négy magyar és négy román megye, valamint a Vajdaság azzal is érzékeltette, hogy az eurorégió soros elnöki tisztét Arad megye után a délszláv államban lévő tartomány kapta meg. A novemberi aradi Elnökök Fórumán pedig - igaz, még csak informálisan - az a kérdés is felvetődött, hogy a keleti szomszédunknál lezajlott politikai változások befolyásolják-e a román megyék részvételi szándékát. A decemberre Újvidékre tervezett DKMT-tanácskozástól többen ennek a kérdésnek a megválaszolását is várták.
Lapunk azonban úgy tudja - s ezt megerősítette a DKMT-ben megyénket képviselő Jeszenszky Géza, a megyei önkormányzat alelnöke is -, hogy Újvidéken semmilyen érdemi döntés nem született. Mint megtudtuk, a DKMT további működését ezúttal nem politikai okok miatt kellett ideiglenesen "befagyasztani", ugyanis a romániai politikai változások érdemben nem befolyásolták a román megyék együttműködési szándékát. A politikai gesztusok legalábbis erről árulkodtak, tény azonban, hogy a "piszkos anyagiak" mást sejtetnek. Jeszenszky Géza is megerősítette lapunknak: a DKMT idei költségvetését (is) el kellett fogadni az újvidéki tanácskozáson, ám ez nem történt meg.
Mint megtudtuk, az Együttműködésben résztvevő megyék fele még az elmúlt évi tagdíjat sem fizette be. A "renitensek" között túlnyomó többségben vannak a román fél képviselői, ám tudomásunk szerint az egyik magyar megye is tartozik még a tavalyi tagdíjjal. Ezt Jeszenszky Géza nem kívánta kommentálni, ám megerősítette: valóban négy megye nem fizette be az elmúlt évi tagdíját, Békés azonban rendben rendezte ezt a kötelezettségét. Jeszenszky is egyike volt azoknak, akik az Elnökök Fórumán javasolták: a pénzügyi elmaradások miatt ne alkossa meg idei költségvetését a DKMT, hanem arról - és az eurorégió egyéb ügyeiről - egy későbbi alkalommal szülessen döntés.
A megyei közgyűlés alelnöke lapunknak nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy hamarosan újra működőképessé válik a DKMT. Igazán örömteli, hogy szándék van pályázatok készítésére, készülnek együttműködési megállapodások és fejlesztési koncepciók, azonban a pénzt nem elég költeni, hanem a befizetésekkel is részt kell venni az eurorégió munkájában - foglalta össze véleményét Jeszenszky Géza.
Haász János

Egyeztető fórummal a drogok ellen
Erőss AntalnéA régióban az elsők közt alakult meg csütörtökön délután Orosházán a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF). A testületben a drogellenes harcban érintett intézmények, hivatalok, civil szervezetek, választott ifjúsági testületek foglalnak helyett, de az egészségügy és a rendőrség  is képviselteti magát.
A KEF-ek létrehozását az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) kezdeményezte a közelmúltban három határmenti régióban, így a Dél-Alföldön is. A minisztérium a húszezres lélekszám feletti városok önkormányzatait kérte fel az egyeztető fórumok létrehozására, melyek feladata egyebek mellett helyi állapotfelmérés készítése, a drogellenes feladatok meghatározása, ezek koordinálása, az esetleges párhuzamosságok kiszűrése, javaslatok tétele a települési önkormányzatnak. A működési feltételek megteremtéséhez, illetve a programokhoz az ISM pályázati forrásokat biztosít.
Az orosházi szervezésre a hivatal Erőss Antalné egészségnevelőt, a Pro Vita Sana Alapítvány kuratóriumának elnökét kérte fel, aki lapunknak elmondta: az orosházi KEF a már sikeres kortárs oktatói képzésre, szülői klubok létrehozására, az érintett pedagógusok (ifjúságvédelmi felelősök) továbbképzésére kívánja helyezni a hangsúlyt, de természetesen minden szóba jöhet, ami a kábítószer-ellenes harcot szolgálja. A szervezet nyitott, így annak munkájába bárki bekapcsolódhat.

A Legfelsőbb Bíróság szerint nem csalt, csak hűtlenül kezelt az Agrobank-per fővádlottja
Varga István szerint földcsuszamlásszerű ez a győzelem
A Legfelsőbb Bíróság büntetőtanácsa szerdán hozott jogerős ítéletében több ponton megváltoztatta a Békés Megyei Bíróság dr. Domokos Jenő vezette büntetőtanácsa 1999. április elején hozott határozatát - értesültünk. Ennek legfontosabb elemei, hogy a legmagasabb bírói testület szerint a vádlottakkal szemben nem állapítható meg a csalás bűntette, csak a hűtlen kezelés. Ennek nyomán az ügy első rendű vádlottját csak felfüggesztett szabadságvesztésre ítéleték, nem kobozták el vagyonát és előzetesen mentesítették a büntetett előélet miatti hátrányok alól.
A kilencvenes évek végén lapunk is követte a sok szempontból érdekes büntetőügyet, munkatársunk mind a negyvenegy tárgyalási napról részletesen tudósította az olvasókat más lapokban is. Majd az ítéletet ismertette, ezt követően pedig  egymás mellett terjedelmes interjút közölt dr. Fazekas Géza ügyésszel és dr. Varga István ügyvéddel, az elsőrendű Kondacs Pál, az Agrobank szarvasi fiókjának egykori vezetője jogi képviselőjével. Nem árulunk el nagy titok: ugyanazt az ügyet merőben másképp látták.
Az elsőfokú bíróság 1999. április 8-ai ítéletében egyrendbeli, folytatólagosan, társtettesként elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és különösen nagy kárt okozó csalás miatt 2 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte Kondacs Pál elsőrendű vádlottat, 4 évre eltiltotta a közügyektől, emellett teljes vagyonelkobzást rendelt el. Kondacs egykori banki helyettesét, Sipos Gábor másodrendű vádlottat, ugyanezen vádpontok alapján 2 év börtönbüntetésre ítélt 3 éves felfüggesztés mellett, egyúttal 200 ezer forint pénz-mellékbüntetéssel sújtották. Kulcsszereplője volt az ügynek a hatodrendű dr. Domokos József, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium piaci főosztályának volt vezetője. Őt a dr. Domokos Jenő vezette büntetőtanács egyrendbeli, folytatólagosan, társtettesként elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt 2 év felfüggesztett börtönbüntetéssel és 200 ezer forint pénz-mellékbüntetéssel sújtotta.
A Legfelsőbb Bíróság az első négy vádlott esetében a csalás bűntettét nem látta bizonyítottnak, csak a hűtlen kezelést, így az első rendű vádlottnál csak felfüggesztett szabadságvesztés elrendelését látta indokoltnak, másrészt nem rendelt el vagyonelkobzást. Az előbb említett, hatodrendű vádlottat felmentette a vádak alól, a büntetett előélet miatti hátrányok alól pedig előzetesen mentesítette a vádlottak padján ülőket. 
Lapunk annak idején részletesen beszámolt a szövevényes ügyről, amelynek szálai egészen 1991-ig nyúlnak vissza. Ekkor az örménykúti székhelyű Milk-Way és a Mulat-Milk-Way tejipari kft.-k kamatokkal együtt összesen 44 millió forint visszterhes piaci intervenciós támogatást kapott az ipari és kereskedelmi tárcától, amit takarmányvásárlásra fordított. Másrészt az Agrobank szarvasi fiókja budapesti központja révén világbanki hitelt folyósított a vállalkozásoknak. Ezen támogatások és hitelek megítélése és felhasználása miatt indult a büntetőper, amelynek felderítésébe annak idején Kuzma Mihály is bekapcsolódott. A vádirat szerint az okozott teljes kárérték meghaladta 200 millió forintot. 
Dr. Varga István, az elsőrendű vádlott jogi képviselője annak idején azt hangoztatta: vélekedése szerint az ügynek komoly politikai összefüggései is lehettek. Az ügyvéd szerda este földcsuszamlásszerű győzelemről beszélt, és bejelentette: pénteken dr. Herjeczki Jánossal együtt Gyulán sajtótájékoztatón ismertetik a büntetőper részleteit.
Bod Tamás

Karsai politikai pályára készül
A battonyai gazda független jelöltként száll ringbe?
Nem cáfolta értesülésünket Karsai József battonyai gazda - aki az utóbbi három évben különböző agrárdemonstrációk szervezése miatt országos hírnévre tett szert -, miszerint azt fontolgatja, hogy a soron következő. 2002-es parlamenti választásokon a dél-békési körzetben országgyűlési képviselőjelölt lehet. Mint elmondta: még nem döntött véglegesen, de nagyon sokan keresték meg arra biztatva, hogy szálljon ringbe.
Több politikai párt megyei képviselője - neve mellőzését kérve - hetek óta sejtetni engedte munkatársunknak, hogy tudomásuk van arról: a viharsarki agrármozgalmak élharcosa, az Országos Mezőgazdasági Demonstrációs Bizottság elnöke, Karsai József a parlamenti képviselőséggel kacérkodik. Jellemző módon a kormánypártiaknak olyan értesülésük volt, miszerint egyik ellenzéki párt színeiben indulna, ellenzékiek viszont úgy tudták: kormánypárti színekben indulhat. Hallottunk olyan első hallásra is hihetetlen tűnő értesülést is, miszeint kisgazda színekben próbálkozna Karsai, amit szinte bizonyosan kizár, híresen rossz viszony Torgyán József pártelnökkel. 
Érdeklődésünkre Karsai József elmondta, hogy az utóbbi hónapokban több térségi polgármester, civil szervezet és helybeli értelmiségi kereste meg, arra biztatva, hogy 2002-ben vállalja a megmérettetést. - Minderre nem mondtam még sem igent, sem nemet. Maradjunk abban, hogy fontolgatom esetleges indulásomat - mondta kérdésünkre a battonyai gazda. Elismerte, hogy az utóbbi időben több dél-békési rendezvényen részt vett, nyugdíjas klubok tagjaival és az ifjúság képviselővel találkozott. Azt azonban kérdésünkre határozottan tagadta, hogy ezeket a rendezvényeket ő szervezte volna, és ezek már a közelgő kampány részei volnának. 
- Egyre több helyre hívnak meg, és illetlenségnek tartanám, ha az invitálásoknak nem tennék eleget. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném: ebben a végletekig leszakadt térségben a legkiszolgáltatottabbaknak a fiatalokat és az időseket érzem. őket, bár túlzásnak hat, még a családomnál is inkább hajlandó vagyok segíteni, mert sokuknak olyan reménytelennek tűnik a helyzete - hangsúlyozta Karsai József.
Ehhez hozzátette: nem jelen idejű történés, hogy gyermekek élelmezését támogatja, hogy hozzájárul nyugdíjas klubok működéséhez. Ez vélekedése szerint független az időtől, és végképp nem kötődik ahhoz, hogy ő politikai pályára lép vagy sem. - Ha úgy látom, hogy esetleges politikai szerepvállalásommal segíteni tudok a dél-békési embereken és valamit lendíteni tudok az itteni agrárgazdaságon, akkor komoly megfontolás tárgyává teszem indulásomat. De szigorúan független jelöltként - mondta végül Karsai József. 
Már csak az a kérdés: mit szólnak ehhez a pártok?
Bod Tamás

Egyetemisták DARFT-gyakorlaton
2001-től a dél-alföldi felsőoktatási intézmények hallgatói lehetőséget kapnak arra, hogy a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT) békéscsabai, kecskeméti és szegedi munkaszervezeteiben szakmai gyakorlatokat folytathassanak. Minderről kedden állapodott meg a fejlesztési tanács alelnöke, dr. Szécsi Gábor az érintett intézmények vezetőivel kerekasztal-beszélgetésükön.
A konkrét megállapodás előzménye, hogy tavaly november 9-én együttműködési megállapodás született a DARFT és a régió területfejlesztését és az Európai Unió regionális politikáját kutató intézmények között.
A kedden Szegeden megkötött megállapodás jegyében az érintett területekkel foglalkozó főiskolai és egyetemi, továbbá a doktoranduszképzésben (PhD) részt vevő hallgatók egy, maximum három hónapos gyakorlati időt tölthetnek akár a DARFT Ügynökségen, a tanács titkárságán, akár a már említett megyeszékhelyi munkaszervezetekben. A tárgyaló felek szerdán kibocsátott, lapunkhoz is eljuttatott közleményükben hangsúlyozzák: ettől a lépéstől a regionális területfejlesztés szakmai utánpótlása feltételeinek megteremtését remélik.

A szlovák vezető szerint fel kell vállalni az identitást
Akinek kötődése van a szlovák nemzetiséghez, bátran vállalja azt - biztatja a tótkomlósiakat dr. Antal Mihály, a helyi szlovák önkormányzat elnöke a közelgő népszámlálás kapcsán a Komlósi Hírmondó hasábjain. A helyi kisebbségi vezető szerint a február 1-je és 21-e közt sorra kerülő felmérés legnagyobb jelentősége, hogy mindenkinek módja lesz nyilatkozni nemzetiségi hovatartozását illetően, sőt a kettős identitásról is. A komlósi szlovákok választott testülete az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának ezért ennek tudatosítását tartja.
A népszámlálás egyúttal próbaköve is lesz a fiatal magyar demokráciának: vajon lesz-e bátorságuk az érintetteknek bevallani hovatartozásukat, vagy pedig az elmúlt évszázadokban rögzült reflexek élnek tovább, melyek oka, hogy sokszor visszaéltek ezekkel az adatokkal - tette hozzá dr. Antal Mihály, aki emlékeztet: ötven esztendővel ezelőtt a lakosság túlnyomórészt szlovákokból állt.
"Ez a népszámlálás nagyon nagy mértékben jelenti a saját jövőnket, gyermekeink és unokáink jövőjét is. Kinek építjük, korszerűsítjük a szlovák iskolát? Nyilvánvalóan a helyi szlovák nemzetiségű gyermekeknek, a szlovákul tudó gyermekeknek, a szlovák és magyar kettős identitású magyar gyermekeknek" - hangsúlyozza a tótkomlósi szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke.

Ha kiég a szociális ügyintéző...
A humán szférában előforduló úgynevezett kiégés megelőzésére tartottak tréninget a napokban Orosházán szociális területen dolgozó hivatalnokok részére. Az érintettek nagy része évtizedeket töltött a szociális igazgatásban, ahol nap mint nap számos tragédiával, konfliktussal kell szembenézniük, nem egyszer attrocitások is érik őket. Ezzel fordított arányosságban sikerélményben ritkán akad részük, mely a legnagyobb hivatástudat mellett is kiégéshez vezethet - indokolták a tréning szükségességét a szervező szakemberek.
A kommunikációs és konfliktuskezelő tréning része a szaktárca által kezdeményezett Szociális Igazgatási Mintahely programnak, melynek egyik résztvevője az orosházi polgármesteri hivatal szociális osztálya. Az általuk rendezett programsorozat korábbi rendezvényein a vonatkozó törvény legfontosabb változásait tekintették át a szakemberek, s a következő, tavaszra tervezett találkozón a régió, azaz a három dél-alföldi megye önkormányzatainak szociális hivatalnokai információtechnológiai képzést kapnak.

vissza a címlapra

Az Aktuális rovat korábbi cikkei

Fórum