Tíznél többet, ötvennél kevesebbet Olvasóink közel fele, 47 százaléka 10 és 50 ezer forint közötti összeget költött karácsonyi ajándékozásra - derül ki a Viharsarok-poll legutóbbi felméréséből. Összesen 49 olvasónk vállalkozott arra, hogy kitöltse "Mennyit költ karácsonyi ajándékozásra?"  című felmérésünket. Mindössze hárman (6 százalék) válaszolták azt, hogy ezer forint alatti összeget fordítanak szeretteik megajándékozására. Valamivel többen, a válaszadók 12 százaléka (hat fő) jelölte be az 1000 és 5 ezer forint közötti választ tartalmazó rubrikát. Több, mint 50 ezer forintot olvasóink 16 százaléka költött karácsonyi ajándékra, míg azt a bejegyzést, hogy "Nincs senki, akit megajándékozhatnék", ugyancsak hárman jelölték be. A legtöbb szavazatot, összesen 23-at a bevezetőben már jelzett 10 és 50 ezer forint közötti beszerzés kapta. Új kérdésünk január 15-éig látható a címlapon. Ebben azt vizsgáljuk, hogy olvasóink milyen várakozásokkal tekintenek az új évre. Kedves Olvasóink!  Az Önök, vagyis a Békés megyei, illetve a Viharsarokhoz kötődő internetezők javaslatai alapján szeretnénk megválasztani az Év Emberét. A címlapunkról elérhető topicban várjuk javaslataikat/javaslataitokat a megyei kulturális, sport, gazdasági és politikai életének olyan reprezentánsaira - indoklással együtt -, akik közül január végéig ugyancsak a Viharsarok Online olvasói választják ki a tényleges díjazottat.  Január 15-éig lehet javaslatokat tenni itt, majd a legtöbb jelölést kapott személyiségekre a címlapról voksolhatnak olvasóink. Ide kattintson! Régi és új - oktatási alapítványok a keresztény oktatásért A napokban tette közzé tavalyi - azaz 1999-es - gazdálkodásának főbb adatait az orosházi Evangélikus Gimnázium Alapítvány. Ebből kiderül, hogy a helyi keresztény szellemű középfokú oktatás támogatására létrejött civil szervezet könyvelésének bevételi oldalán 235 ezer forint szerepel, mely magába foglalja az szja-egyszázalékokból érkezett 64 ezer forintot is. Az alapítvány kuratóriuma az alapító okiratban megfogalmazott célokra, azaz a legfiatalabb orosházi középiskola működtetésére, illetve a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok jutalmazására fordította a hívek pénzét. Minderről a helyi evangélikus gyülekezett Orosházi Harangszó című ingyenes időszaki lapja számol be, mint ahogy arról is, hogy a gimnáziumi alapítvány mellett egy újabb szervezet segíti az iskolát, a Sola Fide - Jankó Bálint és Czeglédi-Jankó Géza Alapítvány. Az "egyedül hit által" kifejezés latin megfelelőjét is nevében hordozó szervezet elsődleges célja az orosházi evangélikus iskola tehetséges, ám szegény sorsú diákjainak támogatása. Az alapítvány szervezésének előkészületeit még dr. Czeglédi-Jankó Géza kezdte meg orosházi kántortanító édesapja, Jankó Bálint emlékére. Az alapítványszervező dr. Czeglédi-Jankó halála miatt a munkát özvegye fejezte be a közelmúltban - tájékoztat az Orosházi Harangszó. Varga bizakodik, Fetser kritikus Idei utolsó találkozójukat tartották pénteken délelőtt az orosházi kistérség polgármesterei. A tanácskozás első részében Varga István, a térség országgyűlési képviselője elemezte az ország és a térség aktuális helyzetét, melyre Fetser János, a kistérségi társulás elnöke, Orosháza polgármestere reagált. Varga kifejtette: hazánk bizakodással tekinthet a néhány nap múlva beköszöntő új évezredre, hiszen a közelmúltban bizonyossá vált EU-csatlakozásunk időpontja. Ez azt jelenti, hogy építkező, építő, jövő formáló korszak kezdődik annak ellenére, hogy egyebek közt  szociálpolitika, a közalkalmazotti bérek, az egészségügy terén maradtak megoldatlan feladatok. A képviselő bírálta az olajbizottság békési illetőségű elnökét, mely megítélése szerint kedvezőtlen képet alakított ki a megyéről, s ugyancsak bírálta - bár kimondatlanul - Tóth Károly MSZP-s honatyát, aki gyűjtést indított Pallag javára. Fetser János hangsúlyozta: a térségfejlesztés nem lehet politikafüggő, holott a gyakorlat ennek ellenkezőjét bizonyítja. Utalt több megvalósulatlan miniszteri ígéretre, melyeket Deutsch Tamás és Gógl Árpád tettek Orosházán. Egyedül a már menesztett Ligetvári váltotta be ígéretét - jelezte Fetser. Abban mindkét fél egyetértett, hogy az elmúlt két és fél esztendőben korrektnek mondható viszony alakult ki az országgyűlési képviselő és a kistérségi társulás vezetője között, melyet az elkövetkezendő időszakban is fenn kívánnak tartani. Érdeklődnek a befektetők Az utóbbi néhány hónapban megnőtt az érdeklődés az orosházi ipari park iránt, több tekintélyes céggel előrehaladott tárgyalások folynak - tájékoztatta az újságírókat pénteken délelőtt Varga Zoltán, az Ipari Park Kft. ügyvezető igazgatója hozzátéve, hogy elsősorban élelmiszer-feldolgozó, illetve vegyipari cégek érdeklődnek orosházi befektetések iránt. További részleteket az igazgató az érintett felek üzleti érdekeire hivatkozva nem árult el. A sajtótájékoztató apropója az volt, hogy előző napon Varga Zoltán megbeszéléseket folytatott a leendő ipari park területén, a déli ipartelepen jelenleg is működő társaságok vezetőivel a hamarosan megkezdődő infrastrukturális fejlesztésekről. Egyebek közt arról tájékoztatta a hét cég vezetőit, hogy hároméves fejlesztési terv keretében - a megyei területfejlesztési tanács támogatásából, illetve saját erőből - 2001-ben utat építenek, illetve kiépítik a szennyvízhálózatot. Az érintett cégek kedvezően fogadták a terveket, sőt elvi lehetőségként megfogalmazták: részt vállalnak olyan fejlesztések végrehajtásában, melyeket nem lehet megvalósítani pályázati pénzből. Deák László nem adja fel A saját tulajdonáért múlt héten félpályás útelzárással demonstráló Deák László a közelmúltban  bírósághoz fordult - értesült lapunk az érintettől. Mint arról korábban beszámoltunk, a Gyulát elkerülő 44-es főút egy szakasza a mai napig is Deák úr telkén halad keresztül. Deák László lassan ötödik éve harcol az igazáért, a hatóságok azonban - a múlt keddi demonstrációja ellenére - érdemben továbbra sem foglalkoznak vele. Az elmúlt héten már többször foglalkoztunk a gyulai férfi kálváriájával, akinek 7300 négyzetméteres telkét 1996 februárja óta használják mások, s akinek telkén áthalad a 44-es főút egy szakasza is. Deák László a rendezetlen tulajdonjogi kérdések és az őt ért károk miatt már múlt kedden teljs pályás útlezárásra készült, ezt azonban végül félpályás lezárásra enyhítette. A tiltakozásakor azonban jelezte: hamarosan a telkén átvezető teljes útszakaszt lezárja, ha a hatóságok továbbra sem foglalkoznak érdemben az ügyével. Nos, Deák úr elmúlt hét végére ugyan nem záratta le teljesen az útszakaszt - ez ahhoz vezetett volna, hogy a tranzitforgalom ismét a városon haladt volna keresztül -, ám az őt ért sérelmek miatt bírósághoz fordult. Minderről maga az érintett tájékoztatta lapunkat. Mint elmondta, ügyvédekkel folytatott konzultáció után úgy döntött, hogy egyelőre nem újabb tiltakozó akciót szervez, hanem jogi úton próbál eljárni a maga igazáért. Korábban már kért birtokvédelmet a megyei közigazgatási hivataltól - mivel az ő tulajdonában álló telken áthaladó közutat "használja" a Békés Megyei Közútkezelő Kht. -, ám a hivatal akkor elutasította kérelmét. Elmúlt hét csütörtökén ezért a Gyulai Városi Bíróságra adta be keresetét, amelyben kéri a bíróságot a közigazgatási hivatal döntésének felülvizsgálatára. A sürgősségi beadványban Deák László és jogi képviselője leszögezik: törvénysértőnek tartják a közigazgatási hivatal korábbi döntését, ezért kérték az új birtokvédelmi eljárást. Deák úr lapunknak azt is elmondta: az útépítési engedélyt sem adhatták volna ki amíg a tulajdonviszonyok nem rendeződnek és a tereprendezés meg nem történik. A kereset a Közútkezelő ellen irányul, hiszen az az út használója, a társaság pedig majd rendezze később a dolgot a telket a rendelkezésére bocsátó gyulai polgármesteri hivatallal - vélekedik az igazáért évek óta küzdő Deák László. A gyulai úriember lapunknak azt is elmondta: a bíróságra beadott keresetének másolatát és a korábban megfogalmazott felszólítását - amelyben az úthasználat beszüntetését és az eredeti állapot visszaállítását szorgalmazta - elküldte a Közútkezelőnek is. Így éreztem tisztességesnek - indokolta tettét. Elemezték a sarkadi cselekvési programot A sarkadi képviselő-testület csütörtöki ülésén a városatyák egyebek mellett áttekintették az önkormányzat négyéves cselekvési programjának - és ezzel együtt a folyamatban lévő pályázatoknak és fejlesztéseknek - a helyzetét. Ezt a napirendi pontot elsősorban az indokolta, hogy az önkormányzati ciklus a félidejéhez közeledett. Emellett az is tény, hogy a napokban komoly beruházási programok indultak, illetve indulnak el (így például a 15 lakásos szociális bérlakás-ház építése vagy a térségi mentőállomás kialakítása). Mint az a Tóth Imre polgármester nevével fémjelzett előterjesztésből kiderül, a város a tervezett beruházásokat és fejlesztéseket időarányosan, gyakran azt meghaladva teljesítette. Az anyag készítői leszögezik: a város vezetése jelentős energiát fordított a gazdaság szereplőivel való kapcsolatok építésére, külön kiemelték például azt, hogy a megye más részein tevékenységét leépítő BCB a városban közel száz főt foglalkoztat. Az előterjesztésből kiderül: a város vezetői a gázközmű-vagyonból mintegy 180-200 millió forintra számítanak. A testületi ülésen a képviselők tájékoztatást kaptak a belvízkárok enyhítésére szánt pénzek felhasználásáról. A város a központi költségvetésből védekezési kiadásokra 2,2 millió forintot, az önkormányzati intézmények helyreállítására 24,8 milliót, a magántulajdonban lévő lakóházak helyreállítására pedig 47,6 milliót, összesen tehát 74,6 milliót kapott. Az önkormányzati intézményeknél a helyreállítás november 30-ig megtörtént. A lakóházakra szánt pénzből 292 család helyreállításra 38,3 milliót kapott, három család új lakóházat épített 600 ezer forintnyi támogatással, két család pedig használt lakás vásárolt, s erre 1,6 milliós dotációt kapott. Fellebbeztek a Siva-per résztvevői Mint arról már korábban beszámoltunk, a Gyulai Városi Bíróság első fokon ítéletet hozott a K. József és társa ellen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indított perben. Akkor arról is hírt adtunk, hogy az ítélet ellen a másodrendű vádlott. J. Ferenc védője fellebbezett, az elsőrendű vádlott és védje, valamint az ügyészség három napos "gondolkodási" időt kért. Ezalatt végül mindkét oldal benyújtotta fellebbezését - értesült lapunk.  Az első fokon két év felfüggesztett börtönbüntetésre és ötszázezer forint pénzmellékbüntetésre ítélt K. József védője, dr. Szécsi István megerősítette lapunk információit. Mint elmondta, az első fokon eljáró bíróság az öt vádpontból háromban állapította meg védence bűnösségét, s ez alapján hozta az ítéletet. Fellebbezésükben K. újabb vádpont alóli felmentését, valamint az első fokú ítélet enyhítését kérték. Lapunk más forrásból azt is megtudta, hogy a vádhatóság is benyújtotta fellebbezését. Az ügyészség kérte az ítélet súlyosbítását, valamint K. további vádpontokban való bűnösségének kimondását. Mint ismeretes, a bíróság a kényszerítés vádja alól felmentette K.-t, a veszélyes fenyegetéssel kapcsolatos eljárást pedig felfüggesztette. Az ismert gyulai építőipari vállalkozót így jelentős kárt okozó csalás, magánokirat-hamisítás és közokirathamisításra való felbujtás miatt ítélték el. A másodfokú tárgyalás időpontját a megyei bíróság egy későbbi időpontban tűzi ki. Új részleg nyílik a gyulai tüdőszanatóriumban Januártól új, harmincágyas légzésrehabilitációs részleg megnyitását tervezi a gyulai tüdőszanatórium vezetése. Amint dr. Vince Árpádtól a szanatórium szakfőorvos igazgatójától megtudtuk, a légzésrehabilitáció támogatottsága nem volt jellemző az egészségügyi tárca részéről. Ha azt halljuk, hogy rehabilitáció a legtöbb ember a kardiológiai, illetve a mozgásszervi utógondozásra asszociál, holott, az egyre szaporodó légzőszervi megbetegedések szempontjából itt is nagyon fontos lenne a megfelelő rehabilitáció, a tüdőgyógyászok szerint.  A beutalásokat a háziorvosokon illetve a tüdőgondozókon keresztül lehet igénybe venni, úgy hogy egy előzetes egyeztetés után a szakorvos eldönti, hogy a paciens alkalmas-e egy ilyen kezelés igénybevételére. Az előzetes tervek szerint a beteg egy három hetes kúrán venne részt, ahol a meglévő lehetőségek szerinti ellátásban részesülne. Az ide kerülő beteg részére, nagyon fontos a mellkasmasszázs, a különböző aerosolos, kezelés, az oxigén terápia, és a légzőtorna is. Ennek a részlegnek az igénybevételére leginkább az idült hörghurutban szenvedők, a tüdőtágulattal és a hörgőasztmával küszködő betegek jogosultak. Természetesen a tüdőműtéten átesett betegeknek szintén javasolható a légzésterápia igénybevétele. Amennyiben valaki többet szeretne megtudni erről a lehetőségről, a tüdőkórházban kézséggel, adnak felvilágosítást. . Könyvtáravató Gyulán Mintegy három és fél millió forintos beruházással, az iskola diákjainak aktív közreműködésével készült el az az iskolai könyvtárhelyiség, amelyet tegnap adtak át ünnepélyes keretek között Gyulán, a Munkácsy Mihály Középiskola és Szakmunkásképző Intézetben. A megyei önkormányzat fenntartásában lévő iskolában - amelybe ebben az esztendőben integrálták be az ugyancsak Gyulán működő Mohácsy Mátyás középiskolát - mindeddig egy igen szűk, beázásveszélyes helyen működött a könyvtár. A tegnap átadott új iskolai bibliotéka két tanterem összenyitásával keletkezett, szakkönyveknek és szépirodalmi műveknek egyaránt helyet ad, s külön teremmel áll az újságolvasók rendelkezésére. A megnyitó ünnepségen - Veress József és Sándor Ottó művésztanárok, valamint Tomanek Gábor békéscsabai színművész műsorát követően - Szelezsán József iskolaigazgató köszöntötte a megjelenteket. Mint elmondta, az iskola a hatvanas évek elején még csak ezer könyvvel rendelkezett, s csak a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján kezdődött meg a könyvtár fejlesztése. Mára több mint 24 ezer kötet várja az iskola mintegy 1400 diákját. A beruházás megközelítőleg 3,5 millió forintba került, egy-egy milliós támogatást adott a munkálatokhoz a városi és a megyei önkormányzat. A fenntartó megyegyűlés képviseletében Domokos László elnök mondott beszédet, s ebben leszögezte: méltó helyre került az iskola könyvgyűjteménye, egy olyan helyre, amely a tudomány, a szakmai ismeretek és a művészet fellegvára egyaránt lehet. Dancs László gyulai polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy az új könyvtárhelyiség egy szellemi műhely lehet, s egyben örömét fejezte ki, hogy a város és a megye közösen finanszírozta a beruházást. Az ünnepség végén Szelezsán József igazgató az iskola pedagógusainak adott át elismeréseket, majd - az állófogadás előtt - Markó István, megyegyűlési képviselő, az intézmény iskolaszékének elnöke mondott pohárköszöntőt. Az új könyvtárhelyiség kialakításával az iskola mintegy 8-10 millió forintos értéknövekedést produkált. Közösségi ház a gyulaváriaknak A gyulai önkormányzat - nem titkoltan kondorosi minta alapján létrehozni kívánt - közösségi ház kialakításáról döntött a legutóbbi testületi ülésen. A városban évek óta napirenden van a Bay Zoltán Általános Iskola területén kialakítandó tornaterem kérdése, ám a város mindeddig nem tudott eredményesen pályázni erre a célra; a kialakításhoz szükséges közel százmillió forint pedig nem áll az önkormányzat rendelkezésére. 1998-ban például a megyei területfejlesztési tanácstól erre a célra kapott 12 milliós támogatásról is le kellett mondania a városnak, mivel az annak felhasználásához szükséges saját erőt nem tudta biztosítani az önkormányzat. A hétfői testületi ülésen elfogadott határozat értelmében azonban immáron nem(csak) tornaterem, hanem komplex közösségi ház kialakítását szeretné elérni a képviselők. A város vezetői szerint a központi támogatásra benyújtott pályázat esélyeit jelentősen javítaná, ha a tornaterem és a városrészi könyvtár elhelyezését egyaránt szolgáló épület kialakítására pályáznának. Az esélyeket elsősorban az javítaná, hogy a komplex közösségi ház tervével nemcsak az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz, hanem az oktatási tárcához is beadhatná támogatási kérelmét az önkormányzat (egyébként maga a tornacsarnok is szolgálná az oktatás céljait, hiszen ez a város egyetlen, tornateremmel nem rendelkező iskolája). A gyulaiak számításai szerint a módosított terv és a hozzá kapcsolódó költségvetés ismeretében már a jövő évben lehet pályázni a két minisztériumhoz a megvalósításra. Az ezzel kapcsolatos költségeket - talán az 1998-as példából okulva - a képviselő-testület a jövő évi költségvetésben biztosítja. Kárfelmérők járják a gázkitörés környékét Már pénteken, azaz e lapszámunk megjelenésének napján folytatják a kárfelméréseket a MOL Rt. biztosítója, a Hungária szakemberei Kaszaperen és Pusztaszőlősön - tájékoztatta a helyieket a nemzeti gáz- és olajtársaság által megbízott kommunikációs társaság megbízottja csütörtökön este. Jó hír a helyieknek, hogy a biztosító a MOL kérésére a duplájára emelte az úgynevezett másodlagos zónát, azaz azt a területet, ahol a társaság elismeri a gázkitörés okozta kárt. Korábban független szakértők ezt a területet a kitörés helyszínétől számítva 2, 6 kilométerben határozták meg, a megváltoztatott döntés szerint így 5,2 kilométeren belül fizetnek kártérítést a szükséges felméréseket követően. Aki kívül esik ezen a zónán Kaszaperen, annak kárigényét egyénileg bírálják el. Elhangzott még: a MOL Rt. eddig 70 millió forintot fordított a pusztaszőlősi gázkitörés kompenzálására, ennek egy részét kártalanításra, 30 milliót pedig a szőlősi településrész gázhálózatának megtervezésére. Nem csitultak az indulatok Kaszaperen Nem csitulnak az indulatok Kaszaperen, legalábbis ez derült ki a helyi önkormányzat által összehívott közmeghallgatáson. A zsúfolásig megtelt tanácskozóterem közönsége két részre szakadt, nem volt ritka a közbekiabálás, a személyeskedés, sőt a sértegetés sem. Mint arról már korábban beszámoltunk (december 13. Kaszaperi feszültségek, 1.o.,), december 11-én helyi lakosok egy - az önkormányzat munkájával elégedetlen - csoportja lakossági fórumot kezdeményezett, melyre meghívták a képviselő-testületet is, ám ők ezt nem fogadták el, így válasz nélkül beszélték ki a feszültségeket. A csütörtök esti közmeghallgatáson Csürhés István polgármester tájékoztatója után lobbantak fel az indulatok, miután az egyik hozzászóló kifejezte lojalitását az önkormányzattal, az általa ellenzéki csoportnak minősített kritikusokat pedig tevékenységük abbahagyására szólította fel. A korábbi fórum kezdeményezője, Hoffmann Antal meg kívánta ismételni a gyűlésen megfogalmazott kérdéseit, ám többször belefojtották a szót. A kérdésben többen kifejtették álláspontjukat pro és kontra, de sok esetben érvek helyett régi sérelmek, visszaélési gyanúk, rágalmak, nyomdafestéket nem tűrő kifejezések hangzottak el, így az eredetileg megvitatásra szánt témák - a helyi szociális rendszer, a közműberuházások, kommunikációs szolgáltatások minősége és díja - nem, vagy nem érdemben kerültek napirendre a kétórás fórumon. Hajléktalanok karácsonya Orosházán Valami elmozdult az elmúlt tíz év után: az idei karácsony előtt a korábbinál jóval több felajánlás érkezett az orosházi hajléktalanok javára - jelentette ki csütörtökön kora délután Hering Zoltán, az orosházi hajléktalanszálló vezetője a részintézmény karácsonyi ünnepségén. Ennek megfelelően a perifériára szorult orosházi otthontalanok karácsonyi asztalára bőségesen jutott meleg étel, édesség, valamint a Vöröskereszt által adományozott csomagok is értékes ajándékokat rejtettek. A karácsonyi ünnepségen Széll Györgyné, a szállót is magába foglaló Egyesített Szociális Intézmény (ESZI) igazgatója köszöntötte, majd Hering Zoltán tartott megemlékezést. A hajléktalanoknak az ESZI munkatársai adtak karácsonyi műsort. Az otthon lakói és munkatársai egyperces néma felállással emlékeztek azokra a hajléktalanokra, akik nem élhették meg 2000 karácsonyát. Többek elmondása szerint köztük van Orosháza egyik jellegzetes figurája, a korábbi birkózóbajnok Trázsi István is, aki élete utolsó éveire a perifériára szorult. A halál állítólag a börtönben érte, ahol garázdaság miatt töltötte szabadságvesztését. Széll Györgyné intézményvezető lapunknak elmondta: az idei esztendőben a hajléktalanszálló szűkös állami forrásokhoz jutott, mindössze 420 ezer forintot nyertek téli krízisellátásra. Így a szükséges tisztasági meszeléseken túl nagyobb felújításokra nem futotta, csupán kisebb beszerzésekre, így a matracok cseréjére és számítógép-vásárlásra. A közel hat esztendeje működő szálló épülete egyre szűkösebbnek bizonyul, ami nem csak az ellátás szempontjából okozhat gondokat, hanem a minőségbiztosítás folyamatában is. Két évre tervez az orosházi önkormányzat - a prioritások élén az intézményrendszer Az intézményhálózat működésének biztosítása; a folyamatban lévő beruházások folytatása, befejezése; Gyopárosfürdő komplex fejlesztése az idegenforgalom növelése érdekében; munkahelyteremtés, az ipari park infrastruktúrájának kialakítása; az életfeltételek lehetőség szerinti minőségi javítása; külső befektetők keresése az önkormányzat működő és nem működő vagyonelemeinek hasznosítására; a "segély helyett munkát" elv érvényesítése közcélú munkával - ezt a hét prioritást határozta meg az elkövetkezendő két évre az orosházi képviselő-testület azzal, hogy szerdai ülésükön elfogadták a város 2001-2002-es költségvetési koncepcióját. A részletes helyzetismertetést, illetve az előző évi koncepció megvalósulását is elemző anyag vitája során a képviselők egyetértettek a megfogalmazott alapelvekkel. Kritika egyedül Kiss Sándor kisgazda képviselő részéről érte az előterjesztést, mely megítése szerint nem több propagandaanyagnál. A képviselő szerint ugyanis az előterjesztés készítői továbbra sem fordítottak elég figyelmet a külterületekre, illetve a város külső kerületeire. Bozsár Lajos (MSZP) viszont úgy vélekedett, hogy a centrum fejlesztése nem csak a városközpont lakóinak érdekeit szolgálja, hanem minden helyi polgárét, hiszen ezeket a létesítményeket mindenki használja, lakóhelytől függetlenül. Kistafírozták a nyugdíjas-egyesületet Az orosházi önkormányzat január elsejétől elengedi két helyi civil szervezet helyiségbérleti díját, illetve átvállalja rezsiköltségeiket a távközlési díjak kivételével - határozott szerdán a képviselő-testület. A képviselők a majdani vagyongazdálkodási rendelet egyik megalapozó döntésének szánják a határozatot. A téma kapcsán éles vita alakult ki a testületen belül, különösen az Orosházi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete kedvezménye kapcsán. Az előterjesztők szerint a két kedvezményezett szervezet - a NOE tagszervezeteként működő Nagycsaládosok Orosházi Egyesülete és a már említett nyugdíjas-egyesület - több éve lát el színvonalasan kiemelt társadalmi tevékenységet, melyet a város így kíván elismerni. (A szervezetek hatékonyságára jellemző, hogy mindkettő rendelkezik képviselettel a helyi önkormányzatban egy, illetve két fővel). Az önkormányzat hosszú távú célja egy új szemléletű vagyongazdálkodási koncepció megalkotása, melynek egyik elemeként feltérképezik a helyi civil szféra társadalmi hasznosságát, s ennek megfelelően differenciálják a majdani helyiséghasználat lehetőségét, illetve bizonyos kedvezményeket. A tanácskozáson a polgári frakció két képviselője, dr. Horváth Antal és Pleskó Pál sajátos árukapcsolásnak nevezték a két szervezet összevonását. Megítélésük szerint ugyanis a dr. Násztor Sándor önkormányzati képviselő által vezetett nyugdíjas-egyesület taglétszáma erősen feltupírozott, valójában egy belterjes közösségről van szó, mely erős szavazóbázisa a baloldalnak. Mindezt az érintett egyesületi elnök cáfolta, mint ahogy Bozsár Lajos MSZP-s képviselő, városi tanácsnok is azt hangsúlyozta, hogy az egyesület komoly karitatív feladatokat hajt végre. Kovács Lajos SZDSZ-es alpolgármester hozzászólásában a megbékélésre szólította fel képviselőtársait, Fetser János polgármester pedig emlékeztetett, hogy a kormány is tekintélyes összeget különített el nyugdíjas közösségek építésére. Hét százalékkal drágulnak a buszjegyek Átlagosan hét százalékkal emelkednek a helyi autóbusz-közlekedés tarifái 2001-től Orosházán. Az eddig 72 forintba kerülő menetjegyek ára 78 forint lesz, míg ha ugyanezt a vezetőnél váltják meg az orosháziak, akkor 95 forint helyett egy százast kell fizetniük. Az egyvonalas bérlet 1450-ről 1550 forintra emelkedik, míg az összvonalas bérlet ugyancsak hét százalékkal kerül többe, 1955 forintba. A tanulók és a nyugdíjasok jövőre 627 forintért válthatnak bérletet az eddigi 587 helyett. Az orosházi önkormányzat elé szerdán kerültek az új tarifák, valamint arról is döntöttek, hogy az idén a korábbi hozzájárulásnak csak a felét utalják át a helyi tömegközlekedésből veszteséget termelő Körös Volánnak. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a az idei 11 millió forint helyett csupán 5,5 millió forinttal járulnak hozzá a helyi buszközlekedés költségeihez. A tanácskozáson kritika érte az orosházi autóbusz-pályaudvar tisztaságát, ezért a képviselők közül többen felvetették: a hozzájárulás átutalását tegyék függővé ennek javulásától is. Szarvas Péter, a közlekedési rt. elnök-vezérigazgatója jogosnak tartotta a kritikát, azonban megítélése szerint közterületről lévén szó a pályaudvar tisztasága közös felelősség. A Volán első embere a tanácskozáson kitartott a társaság korábbi álláspontja mellett, miszerint a veszteségeket a kért 11 milliós támogatás tudná csak fedezni. Ez utóbbival kapcsolatban Fetser János polgármester értetlenségét fejezte ki, elmondása szerint az 5,5 milliós támogatásról korábban megegyezés született a két érdekelt fél között. Pénteken temetik a gyulai főorvost Pénteken délután egy órakor a gyulai Ó-református temetőben kísérik végső útjára dr. Gyarmati Sándort, a gyulai önkormányzat volt egészségügyi tanácsnokát, önkormányzati képviselőt, a Pándy Kálmán Megyei Kórház szájsebész főorvosát. Gyarmati Sándort az önkormányzat és a kórház egyaránt saját halottjának tekint - tájékoztatta lapunkat a gyulai polgármesteri hivatal önkormányzati osztályának vezetője, dr. Iszály György. Mivel a kisgazdapárt színeiben mandátumot szerző Gyarmati egyéni választókörzetben lett városi képviselő - akárcsak 1990-ben és 1994-ben -, a képviselői helyének betöltésére időközi választást kell kiírni.  Azt azonban egyelőre még nem tudni, hogy az úgynevezett újvárosi választókörzet választópolgárai mikor járulnak majd az urnákhoz. Mint azt lapunk Iszály Györgytől megtudta, a területi választási bizottságnak kell erről döntenie, ám ez a grémium nagy valószínűséggel csak januárban tart majd ülést. Az időközi választással kapcsolatos fontosabb előírásokat ugyan felsőbb jogszabályok rögzítik, ám több esetben csak legkorábbi és legkésőbbi időhatárokat állapítanak meg. Ezen időhatárokon belül a választási bizottság jogosult a konkrét időpontok kijelölésére; ez várhatóan meg is történik a testület januári ülésén. Tévéje lesz Sarkadnak is A sarkadi képviselő-testület legutóbbi ülésén több pénzügyi kérdésről is határozott. Így a városatyák hozzájárultak ahhoz, hogy - mintegy másfél milliós költséggel - megkezdődjék a helyi televíziós műsorszolgáltatás a városban. Bár az önkormányzati képviselők elé egy nagyobb szabású, több millió forintot igénylő előterjesztés került, a képviselők végül egy "minimálprogram" elfogadásáról döntöttek. Ennek értelmében a televíziós műsorkészítés a Bartók Béla Művelődési Központ szakfeladata lesz - korábban tett ugyan egy ajánlattételi felhívást a város vezetése, ám az egyetlen érvényes ajánlat benyújtójával végül nem kötöttek megállapodást -, s egyelőre a helyi rendezvényekről, eseményekről készített vágatlan anyagot vetítik majd. A sarkadi testület legutóbbi ülésén a képviselőke tájékoztatták a szennyvízcsatorna-beruházással kapcsolatos közbeszerzési bizottsági döntésről. A munkát a négy pályázóból - akiknek az árajánlatai 262 és 328 millió forint között voltak - a legolcsóbbat ígérő, 262,5 millió forintos ajánlatot tevő Délépítő Építő-Szerelő Rt. nyerte el. Nehezíti ugyanakkor a sarkadi városvezetés dolgát, hogy a testületi ülésig nem tudott megalakulni a Csatornamű Társulat, az alakuló ülésen ugyanis kevesen jelentek meg.  A képviselők ugyancsak az előző ülésen döntöttek Tóth Imre polgármester jutalmazásáról is. Az írásbeli előterjesztés ugyan konkrét összeget nem tartalmazott, ám a képviselők - a polgármestert túlmunkájának mennyiségét és minőségét szem előtt tartva - végül bruttó 337 ezer forintos jutalomban részesítették a város vezetőjét. A polgármester ezzel egyhavi bruttó bérének megfelelő összeget kapott.  Buszos elképzelések Gyulán A gyulai városvezetés szeretné a városi buszpályaudvart és környékét átépíteni. Javaslatukkal már tavaly megkeresték a Körös Volán Rt. vezetését, ám a cég élén bekövetkezett változások miatt sem tavaly, sem idén nem kezdődhettek meg a munkálatok. Az elmúlt héten a gyulai városvezetők találkoztak Szarvas Péterrel, a közlekedési társaság nemrégiben kinevezett vezetőjével. Bár a tárgyalás elsődleges célja a volántársaság jövő évi gyulai tarifáinak meghatározása volt, a megbeszélésen áttekintették az átépítéssel kapcsolatos elképzeléseket is. A találkozó kézzelfogható eredményének mondható, hogy a cégvezetés nem zárkózott el a tervezett átépítéstől és tartotta magát a korábbi megbeszéléseken vállaltakhoz - mondta el lapunknak Baranyó Géza. Így a tervezett munkálatok első lépéseként elkészülnek a kiviteli tervek, ennek költségeit fele-fele arányban vállalja a város és a Körös Volán. A tervek elkészülte után tudjuk meg pontosan mennyiben is kerülne a tervezett átépítés és hogyan lehet megosztani a költségeket az önkormányzat, illetve a Körös Volán között - mondta Baranyó Géza. Az önkormányzat fő célja a buszpályaudvar környékén lévő kaotikus állapotok rendezése, annak elérése, hogy a pályaudvar elkülönüljön a közforgalom által is használt területtől és csökkenjen a zsúfoltsága is. A múlt heti megbeszélésen eldőlt az is, hogy Gyulán a helyi tömegközlekedés átlagosan 7,2 százalékkal lesz drágább, mint idén (feltéve, hogy a Pénzügyminisztérium ezt jóváhagyja), valamint szó volt egy turisták számára kialakítandó városi, illetve városkörnyéki buszjáratról is. Ezzel Gyula és környéke valamennyi idegenforgalmi látványossága felkereshető lenne a nyári főszezonban. A kirándulóbusz elindítása mellett a "normál" helyijáratok menetrendjének és menetirányának módosításáról is szó volt a tárgyalásokon. Indokolják az adóemelést A gyulai önkormányzat ezen a héten rendkívüli testületi ülésen határozott a jövő évi helyiadó-tételekről - ahogyan erről korábban hírt adtunk. A városatyák döntését szerdai sajtótájékoztatóján értékelte Baranyó Géza, a város gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere. Mint azt a városvezető elmondta, a városlakók szemében népszerűtlen intézkedés a helyi adó emelése, ám az önkormányzatnak forrásra van szüksége van a fejlesztésekhez.  A központi költségvetésből érkező pénz csak az intézményhálózat működtetésére elegendő - sőt, igazából arra sem -, a területfejlesztési tanács pályázatán pedig a város kevés alkalommal vehet részt, hívta fel a figyelmet az alpolgármester. A város ezért a beruházásokhoz szükséges önerőt leginkább a helyi adókból tudja előteremteni - mondta Baranyó Géza, aki annak a véleményének is hangot adott, hogy idén nem annyira adóemelésről, mint inkább adókorrekcióról döntöttek. Ezt az állítását az alpolgármester azzal magyarázta, hogy a 2001-re tervezett adóbevétel az 1999-esnél 19 millió forinttal kevesebb. Igaz ugyanakkor, hogy az idei évhez képest így is 31 millió forint többletbevétellel számoltak a városi költségvetés készítői. Baranyó Géza arról is beszámolt, hogy nemrégiben találkoztak a város vezetői Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszterrel. A minisztert a gyulai fiatalság sajátos szórakozási szókásaival és fokozódó kábítószer-veszélyeztetettségével kapcsolatban arra kérték: a tárca segítse egy városi közterületi kamerás figyelőrendszer kiépítését. Deutsch Tamás nem zárkózott el a kérés teljesítésétől, ám jelezte a város vezetőinek, hogy az ügy - jellegéből következőleg - inkább a belügyi tárca hatáskörébe tartozik. Így a városvezetők hamarosan megkeresik Pintér Sándor belügyminisztert is.