Templomot találtak a föld alatt Árpád-kori templom romjainak feltárása kezdődött meg a közelmúltban Gádoros határában, néhány méternyire Csongrád megye határától. A munkálatokat az orosházi Szántó Kovács Múzeum régész munkatársa, Rózsa Zoltán vezetésével végzik Szatmári Imre, a megyei múzeumi szervezet szakembere közreműködésével. Gádoroson már a harmincas években tudták, hogy régészeti leleteket rejt az említett terület. A homokban gazdag földből ugyanis a magánépítkezésekhez használtak fel alapanyagot, s gyakran csontok és cserépdarabok is előkerültek. Az első írásos említés a régészeti kincsekről 1965-ből származik: az Orosháza története és néprajza című kötetben egy tanulmányában Kovalovszki Júlia tesz említést róluk. A helyiek régóta szorgalmazták a leletek feltárását, ám a törekvések  anyagi okok miatt csak vágyak maradtak. A millenniumi évben azonban az önkormányzat sikerrel pályázott: a megyei területfejlesztési tanács hozzájárult az ásatás költségeihez. - Egy Szent István kora után alapított, s vélhetően a tatárjárás során elpusztított település templomára, illetve temetőjére bukkantunk - nyilatkozta lapunknak Rózsa Zoltán pénteki ott jártunkkor. - A román stílusban épített plébániatemplom mindössze harmincöt négyzetméter alapterületű, a körülötte fekvős sírok pedig nem túl sűrűn fekszenek egymástól, így okunk van feltételezni: viszonylag fiatal településről lehet szó. Erre utal az is, hogy a templomhoz nem építettek bővítményt, ellentétben más, a környéken feltárt hasonló szent helyekkel. A viszonylag kellemes időjárásnak köszönhetően a feltárás jól halad november első napjai óta: szinte már a teljes templom, s mintegy tíz sír feltárult. Mivel a korabeli törvények szerint meglehetősen puritánul temetkeztek eleink, így egyelőre értékelhető használati tárgy lelet nem került elő, csupán néhány cserépdarab - tudtuk meg a fiatal régésztől, aki nem tartja kizártnak, hogy a hónap végéig, az ásatás befejezéséig az emberi csontok és a cserépdarabok mellett újabb leletekre bukkannak. Az ásatás a jelenlegi eredmények szerint elsősorban helytörténeti jelentőséggel bír: újabb adalékokkal rendelkezünk majd a nehéz sorsú, többször elpusztított Békés megye mintegy ezer évvel ezelőtti történelméről. A kutatás eredményei hamarosan közkinccsé válnak: Rózsa Zoltán a Gádorosi füzetek következő kötetében publikálja ezeket. Korbely György Pusztaszőlős csendes, újra csendes Nemzetközi viszonylatban súlyos gázkitörés fojtottak el Szinte napra pontosan három hónapja kezdődött történet ért véget Pusztaszőlősön, amikor csütörtök délután gyakorlatilag elfojtották a gázkitörést. Legalábbi erre utal minden jel. Péntek reggel a tett helyszínén Bokor Csaba, a Mol ügyvezető igazgatója, a védelmi munkálatok irányítója minderről azt mondta: vissza nem térő lehetőség adódott csütörtök délután, amikor a föld felszíne alatt kilencszázhatvan méterrel sikeresen megtámadták, és a marószerszámmal átlukasztották a tomboló kút csövét. Mintegy tizenöt perc alatt kapcsolatot teremtettek a ferdefúrás nyomán fúrt és az eredeti kút között. Nagy mennyiségű vizet sajtoltak be, és ennek nyomán három-négy perc alatt megszűnt a gáz és vele együtt a termálvíz kitörése. A védekezésben résztvevők "sikercsütörtöknek" emlegették a történtek fényében a döntő változást hozó tegnap előtti napot. Bokor Csaba a fejlemények értékeléséhez önkritikusan hozzátette: a gázkút végleges  "megölésével" még egy-két napot várni kell, de az bizton kijelenthető, az elfojtás első szakasza véget ért. Pusztaszőlős határában a helyzet változását mi sem jelzi jobban, minthogy a sérült gázkút mellett péntek hajnalban hallani lehetett a madarak csiripelését.  Érdeklődésünkre a Mol ügyvezető igazgatója kifejtette: nem biztos, hogy a legnagyobb, de mindenképpen az egyik legsúlyosabb és leghosszabban elhúzódó gázkitörés volt a pusztaszőlősi, nemcsak magyar, hanem nemzetközi viszonylatban is. Mindehhez hozzáfűzte, hogy az elfojtás első szakaszának lezárulta óta folyamatosan vizet sajtolnak a kútszelvénybe, ezzel egyúttal visszanyomják a felfelé törő termálvizet. Megtudtuk, hogy a kút végleges nyugalomba helyezésére még egy-két napot várni kell, és a védekezésben résztvevők a cementezésig megkísérelik annyira megnagyobbítani azt a rést, amit ütöttek a csövön, hogy szerszámmal a régi és az új kút között "közlekedni" tudjanak. - Hasonló esetekben a legritkábban nyílik alkalom ilyen technikai megoldásra, mi élni próbálunk ezzel a lehetőséggel - mondta a védelemvezető. Megjegyezte: a kút teljes biztonságba helyezéséről akkor lehet majd beszélni, ha záró cementréteg is bekerült a helyére, és ott megköt. Egy újabb vadkitörés lehetőségét teljességgel kizárta Bokor, aki felvetésünkre kifejtette: a Pusztaszőlősön élők a védekezés három hónapjában egyetlen percig sem voltak veszélyben. Mindezt azzal támasztotta alá, hogy Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakemberei folyamatosan mérték a levegő gáztartalmát és ellenőrizték, hogy az ivóvízbázist nem éri el a szennyező anyagokat is tartalmazó termálvíz.  Mint az elmúlt hónapokban számtalanszor beszámoltunk, Pusztaszőlős határában augusztus 18-án az itt található földgázmező 34-es számú kútjánál előre tervezett karbantartási munkát végzett a szolnoki MB Kőolajkutató Rt. öt munkatársa. Ekkor tört ki a kút. Az elsőfokú hatóságnak számító szolnoki bányakapitányság vizsgálata szerint a kitörés helyszínén tartózkodó szakemberek tehetők felelőssé a történtekért. Megállapításuk szerint: az üzemi baleset minden kétséget kizáróan emberi hibára vezethető vissza. Ezt az eredményt a MB Kőolajkutató Rt. vezetése nem fogadta el, így az ügyben majd a másodfokú hatóság dönt. A felelősség kérdésének megállapítása döntő szerepet játszik abban, hogy a károk és veszteségek megtérítése kit és milyen arányban terhel.  A Mol vezetői augusztusban többször kijelentették, hogy rövid idő alatt megfékezik a kutat. Ennek érdekében felülről úgy igyekeztek megfékezni a lángokat, hogy egy kitörésgátló berendezést a kútfejre próbálták illeszteni. Augusztus második felében iszonyú hangzavarban és hőségben, embert próbáló körülmények között igyekeztek újra meg újra végrehajtani a feladatot. Majd eljött szeptember 3-a. Erre a napra tűzték ki a kitörésgátló felhelyezését a sérült kútfejre. Ekkor többszöri próbálkozás után sikerült a bonyolult műveletet végrehajtani. Úgy tűnt, hogy véglegesen elfojtották a gázkitörést.  Másnap hajnalban vadkitörés formájában azonban újra működésbe lépett a kút. A kútfejtől mintegy két-háromszáz méterre, a felszínre tört a gáz. Ekkor, hogy megszüntessék a vakkitörést, megnyitották az előző nap felhelyezett kitörésgátlót. Stratégiaváltás következett. Mindeddig felülről próbálták útját állni a gázkitörésnek, ám az új elképzelés szerint alulról, egy mentesítő ferdefúrással próbálták elfojtani a kitörést. Ennek  a tervnek a kidolgozáában amerikai specialisták is részt vettek. Csütörtökön ennek a a munkának az eredménye hozta meg a sikert. A kilencvenegy napig tomboló és csütörtök délután "megölt" kút alatt jókora földgáztároló található. Ennek sorsáról Bokor Csaba elmondta, nagyobbik része bizonyosan használható lesz a jövőben is. Megtudtuk, hogy feltehetően jóval több mint 100 millió köbméter gáz égett el az eltelt kilencvenegy napban. A terület teljes rekultivációját ígérte Bokor, aki ehhez hozzáfűzte, csütörtökön átutalták Mol kompenzációjaként felajánlott 50 ezer forintokat minden pusztaszőlősi ingatlan tulajdonosának, valamint a 12 millió forintot a kaszeperi önkormányzatnak. Kérdésünkre Bokor rosszindulatú híresztelésének nevezte, hogy a történtek után a térségben csökkenne a földgáz-tárolókapacitás, és emiatt munkahelyek tucatjai szűnnének meg. A helyiek megjegyezték, nagyon régen vártak erre a napra. Kifejtették: még nem nyugodott meg véglegesen a föld, így teljesen nyugodtak egyelőre ők sem lehetnek. Bod Tamás Fizetnek a turisták 2001-től Orosházán bevezetik az idegenforgalmi adót. A képviselő-testület szerdán meghozott döntése értelmében az új adónemet a városban megszálló turisták fizetik, minden vendégéjszaka után száz forintot. A kötelezettség alól mentesülnek a diákok, valamint azok, akik munkavállalási, illetve gyógykezelési okból tartózkodnak Orosházán. Ugyancsak jelentős változás, hogy az önkormányzat eltörölte az építményadót. Ennek oka az, hogy az ebből befolyt bevétel eddig sem bizonyult meghatározónak a költségvetésben, éppen a kedvezményezettek tág köre miatt. A képviselő-testület arról is határozott, hogy az iparűzési adót az eddigi 1,8 százalékról a maximumra, 2 százalékra emeli. Kivétel ez alól a mezőgazdaság: a képviselők elfogadták ugyanis Demeter Sándor MSZP-s képviselő, gyakorló szövetkezeti vezető módosító indítványát, aki javaslatát az ágazat ismert gondjaival indokolta. Ugyancsak adókedvezményben részesülnek azok a vállalkozások, amelyek a későbbiekben az orosházi ipari parkban kívánnak beruházni. Ezzel a működőtőke városba áramlását szeretnék elősegíteni a döntéshozók - hangzott el az indoklásban. Informatika és oktatás - konferencia a megyeszékhelyen Informatika az oktatásban - ezzel a címmel kezdődött országos tudományos konferencia Békéscsabán, a Ruhaipari Szakközépiskolában. Az Info Éra 2000 szervezőbizottságától kapott tájékoztatás szerint immár tizedik alkalommal szervezték meg a tanácskozást, amely ezúttal is a számítástechnikai ismeretek oktatásával és az informatika oktatásbeli felhasználásával foglalkozott. A konferenciát Benczúr András egyetemi tanár nyitotta meg, az ELTE Természettudományi Karának professzorának - s egyben az INF.O. PLUS Alapítvány elnökének - bevezető gondolatai és Pap János polgármester köszöntője után Juhász István, a Debreceni Egyetem munkatársa tartotta meg nyitóelőadását. A konferencia tegnapi programjában szerepelt a konferencián kiállító, főként iskolai (tan)könyveket és szoftvereket forgalmazó cégek bemutatkozása is. Ebben a programpontban kapott megszólalási lehetőséget a gyulai székhelyű APC Stúdió is, amely az egyik vezető cég a magyar számítástechnikai tankönyvkiadók között.  Bemutatták az Apor-könyvet Szerdán volt éppen három esztendeje annak, hogy Apor Vilmos, vértanúhalált halt egykori gyulai plébános, majd győri püspök római boldoggá avatását kihirdették Magyarországon, méghozzá Gyulán. Valószínűleg ezzel az évfordulóval magyarázható, hogy ezen a napon mutatták be ünnepélyesen azt a forrásgyűjteményt, amely dr. Erdmann Gyula és Merényi-Metzger Gábor szerkesztésében mintegy fél évvel ezelőtt jelent meg.  Az Apor Vilmos Gyulán című kötet szerkesztői a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban találkoztak az érdeklődőkkel. A megjelenteket köszöntő Krasznahorkai Géza könyvtárigazgató arról beszélt, hogy szerencséje volt a városnak azzal: olyan plébánosai voltak, mint Göndöcs Benedek vagy Apor Vilmos. A beszélgetést vezető Petróczki Zoltán, a Karácsonyi János Katolikus Gimnázium igazgatója, s a gyulai Apor Emlékbizottság alelnöke bevezetőjében leszögezte: a gyulai emlékbizottság régi elhatározása volt egy Apor gyulai éveihez kötődő forrásgyűjtemény megjelentetése.  Ha elkészül egy hasonló győri kiadvány is, minden adott lesz ahhoz, hogy elkészüljön a majd' tucatnyi Aporról szóló "gyorstermék" után egy átfogó mű is - jelentette ki Erdmann Gyula. Merényi-Metzger Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy forrásgyűjteményük nehezen vethető össze az elmúlt időszakban megjelent Apor-könyvekkel, azok ugyanis zömében monográfiák voltak. Arad-Gyula két jóbarát A két város kapcsolatát minden téren erősíteni kell, s különösen igaz ez a gazdasági - azon belül is főként a turisztikai -, valamint az önkormányzatok közötti együttműködésére - röviden így összegezhetők az aradi és a gyulai városvezetés tegnapi tárgyalásain elhangzottak. A három héttel ezelőtt Aradon megkezdett megbeszélések tegnap Gyulán folytatódtak, ahová Bognár Levente alpolgármester vezetésével közel húszfős küldöttség érkezett. Ahogyan október végén Aradra, úgy most Gyulára is jobbára önkormányzati vezetők és az idegenforgalomban érdekelt vállalkozók látogattak el. Bár a viszontlátogatás időpontját már a legutóbbi találkozón egyeztették, a tegnapi megbeszélésen a gyulai városvezetést sem Dancs László polgármester, sem a két alpolgármester nem tudta köszönteni. A vendégeket így Beszterczey László, a gyulai idegenforgalmi bizottság elnöke és Becsyné dr. Szabó Márta jegyző köszöntötte a polgármesteri hivatal dísztermében, ahol a délelőtti programot rendezték. A magyar és román résztvevők hozzászólásaik során egyaránt arra hívták fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban némileg alábbhagyott a két város együttműködésének lendülete. Ezzel egyidejűleg a legtöbben szorgalmazták az újabb közös útkeresést, amelynek két legfontosabb terepe a gazdasági élet - s ezen belül is az idegenforgalom -, valamint az önkormányzatiság jelent. Az aradi küldöttség tagjai szorgalmazták, hogy mihamarabb készüljön el a jövő évi közös programok tervezete, míg a gyulai oldalról felvetődött: a város nyári fesztivál-jellegű programjaira Aradról és környékéről is érkezhetnének vendégek. A határok átjárhatóságáról többször volt szó a megbeszélésen, s ennek különös aktualitást adott a román határátkelőkön nemrégiben bevezetett "köztisztasági" rendelet. A küldöttségek a délelőtti tárgyalások után délután a gyulai turisztikai lehetőségekkel ismerkedtek. Ennek jegyében ellátogattak a Galopp Kft. tanyamúzeumába, valamint felkeresték a Gyulai Várfürdőt és az Erkel Hotelt is. Az aradi küldöttség az esti órákban utazott haza. Mi lesz a gyulai tévével? A gyulai képviselő-testület november 20-i, hétfői ülésének tervezett napirendi pontjai között ismét ott szerepel a televíziós műsorszolgáltatásra beérkezett pályázatok elbírálása. Az előzmények ismeretében azonban korántsem lehet biztosan állítani, hogy a hétfőn délután kettő órakor a városháza dísztermében kezdődő tanácskozáson valóban döntés is születik ebben a kérdésben. Amióta ugyanis a képviselők februárban - sokallva az évi több mint tízmillió forintos üzemeltetési költséget - az akkor önkormányzati intézményként működő Gyula Televízió megszüntetéséről döntöttek, már közel féltucatszor került elő ez a téma.  Eddig azonban valamennyi esetben úgy határoztak a városatyák, hogy a beérkezett pályázatokat - jelenleg négy anyag fekszik a képviselők előtt - egy későbbi tanácskozáson minősíti. Hogy ez most megtörténik-e vagy sem, kérdéses, azonban sokak szerint igen sajátos lenne, ha azután, hogy két hete nem volt pénze az önkormányzatnak arra, hogy egy szinte megnyert pályázaton vegyen részt, most úgy döntene: van pénze a korábban pénzhiány miatt megszüntetett városi televízióra. A képviselők persze számos más, érdekesnek ígérkező előterjesztéssel találják magukat szemben a hétfői ülésen. Az Erkel téren lévő, a Reinhardt (Százéves) Cukrászdának és regionális idegenforgalmi szervezeteknek is otthont adó épület sorsa egyelőre igen bizonytalan. A tervek szerint az ingatlant a műemléki funkcióinak leginkább megfelelően hasznosítanák, ehhez azonban számos (főként az ott lévő intézmények költöztetésével kapcsolatos) problémát meg kell oldani. A testület várhatóan hétfőn írja ki a Gyulai Várfürdő Kft. ügyvezetői álláshelyére szóló pályázatot, s a testület elé kerül a tervek szerint a városfejlesztési koncepció is. Soós Béla lett az orosházi városvédők vezetője Az Orosházi Városvédő és -Szépítő Egyesület jogutódjaként újjáalakuló civil szervezet Soós Béla kertészmérnököt, a polgármesteri hivatal volt főtanácsosát választotta elnökéül, egyben arról is döntöttek a jelenlévők, hogy egyesületi formában folytatják tevékenységüket. A szervezet titkári tisztségét a továbbiakban Kovács Károly tölti be, az elnökség tagjai: Blahó János, dr. Erostyák Mihály és Czédula Imre. A csütörtök este megrendezett összejövetelen Soós Béla ismertette az általa és segítői által kidolgozott program vázát. Ebben elsősorban a levegő állapota, az épített környezet védelme és a hulladékgazdálkodás kap nagy hangsúlyt. A programalkotók szerint rendkívül fontos terület a lakosság tájékoztatása, annak bevonása a környezetvédelmi feladatok megoldásába. Ugyancsak nagy hangsúlyt helyeznek a környezetvédelmi szemlélet széleskörű népszerűsítésére: ennek jegyében igyekeznek minél több fiatalt bevonni a munkába. A tanácskozáson elhangzott: a régi-új városvédő szervezet pártpolitikától függetlenül, a városvezetéssel együttműködve kíván dolgozni, ugyanakkor a jogos kritikát következetesen felvállalják.   Pusztaszőlős: a siker kapujában A pusztaszőlősi gázkitörés elhárításának kilencvenedik napján, csütörtökön késő délután sikergyanús események történtek - értesültünk. Az egy hónapja szinte megállás nélkül végzett ferdefúrás eredményeképp - ezer méteres mélységben, sokadszori próbálkozásra - a maróeszköznek sikerült átütni a kútszelvény sérült csövét. Az elore eltervezett stratégiának megfeleloen ezután nagy mennyiségu vizet sajtoltak a béléscsőbe, így három hosszú hónap után már nem tör a felszínre sem gáz, sem szennyezett termálvíz. A kitöréselhárítási munkálatnak ezzel nincs vége, csütörtök este és éjszaka, valamint feltehetoen péntek hajnalban cementtejjel töltik fel a kútszelvényt. Csak ha ez a munkafolyamat is sikeresen lezárul, akkor mondható, hogy véglegesen megölték a kutat. Ezzel Magyarország minden jel szerint legnagyobb, de egészen biztosan leghosszabb gázkitörésének a végére lehet pontot tenni.  Az elmúlt hónapokban elszenvedett károk és veszteségek, valamint a védekezési költségek összesítésere csak eztán lehet sort keríteni. Információnk szerint az egymástól eltéro becslések abban egyetértenek, hogy ezek együttes nagyságrendje négy- és nyolcmilliárd forint között mozog. A pontos számra még bizonyosan heteket várni kell. Ami viszont jól becsülheto, hogy az elveszett földgáz mennyisége meghaladja a 150 millió köbmétert, de az sem elképzelhetetlen, hogy ez a szám akár 200 millió köbméter is lehet. B. T. Börtönbüntetést kért az ügyész a békéscsabai béranya-perben Családi állás megváltoztatása miatt letöltendő börtönbüntetést, a közügyektől való eltiltást és a bűnügyi költségek megtérítését kérte vádbeszédében csütörtökön az ügyész a Békéscsabai Városi Bíróság előtt zajló béranya-per mind a hét vádlottjára. Többször beszámoltunk, hogy magyar gyermekek amerikai adoptálásában főszerepet játszó Gáti Mariann apja, a Békéscsabán élő Rózsa Béla 1995-1996-ban újsághirdetés útján három családdal lépett szoros kapcsolatba, s végül a három anya az Egyesült Államokba utazott, ott szülte meg gyermekét, és mondott le róluk olyan amerikai szülők javára, akiknek nem lehetett gyereke.  Az ügyész súlyosbító körülményként kérte figyelembe venni, hogy a bűncselekményt a vádlottak anyagi haszonszerzés reményében követték el. Emellett kiemelte: az elsőrendű vádlott, Rózsa Béla humanitárius cselekedetnek tüntette fel az örökbeadást, míg a szülők saját gyermekük érdekeivel szemben - a honi gyámhatóságokat kikerülve - megfosztották utódaikat attól, hogy magyar állampolgárként nőhessenek fel. A védelem bűncselekmény hiányában mind a hét vádlott felmentését kérte a bíróságtól. Az ügyvédek a családjogi törvény egyik passzurára hivatkozva azt állították: ha a szülők nem képesek megfelelő körülmények között felnevelni gyermekeiket, akkor alanyi jogon örökbe adhatják őket. A védelem azzal érvelt: a szülők védenceik tévedésben voltak, nem ismerték a magyar jog idevágó rendelkezéseit. Másrészt a nagyon szegény körülmények között élő családok csupán azt akarták, hogy gyerekeik ne nevelőotthonban, hanem az örökbeadás után jó körülmények között nőjenek fel. Emellett tagadták, hogy anyagi haszonszerzés lett volna a cél.  A büntetőügyben december 12-én hirdet ítéletet a Békéscsabai Városi Bíróság.  B. T. Hamarosan két műszakban üzemel a gyopárosi gyógycentrum Az október 24-ei indulás óta napi 250 beteget szolgál ki az orosháza-gyopárosfürdői gyógycentrum. Ez a szám jelentősen növekedhet, ha megérkezik minden szükséges berendezés, s az intézmény átáll az eredetileg tervezett két műszakos betegellátási rendszerre. Minderről dr. Gervain Mihály, az orosházi kórház igazgató-főorvosa, az Orosháza-Gyopárosi Gyógyfürdő Rt. igazgatósági tagja beszélt csütörtökön délelőtt a kórház tudományos bizottsága által szervezett fizioterápiás és gyógy-idegenforgalmi konferencián. A beruházás eddig 400 millió forintba került, s a folyamat nem állt meg: jelenleg 40 millió forintért fedett átjáró készül a gyógycentrum és a Napsugár Hotel között, valamint megkezdődött a kiszolgáló pavilonok kivitelezése. Gervain Mihály hozzátette: szükség lesz a gyopárosi szállodai kapacitás bővítésére is, hiszen a jelenlegi 250 férőhelyet már most lekötötték tavaszig. A tanácskozás résztvevői elsősorban fizioterápiai és gyógy-idegenforgalmi témájú előadásokat hallgathattak meg neves szakemberek tolmácsolásában. Egyebek közt az ORFI, a szegedi Ortopédiai Klinika, a Kakasszéki Gyógyintézet, valamint vezető hazai gyógyszergyárak munkatársai osztották meg tapasztalataikat a hallgatósággal. * Az önkormányzat visszakéri a temetőt Orosházán törvénysértő állapot alakult ki, amiért a városnak nincs köztemetője. Ezért mielőbb tárgyalásokat kell kezdeményezni az evangélikus egyházzal, mely 1993 óta tulajdonosa a helyi temetőknek - jelentette ki a helyi képviselő-testület legutóbbi ülésén Fetser János polgármester a kegyeleti rendelettel foglalkozó napirend kapcsán. A város önkormányzata szerdai ülésén alkotta meg a temetőkről és temetkezésről szóló rendeletét, melyben az 1999-es 43-as törvénnyel összhangban részletesen szabályozzák az orosházi kegyeleti rendet.  A téma kapcsán dr. Násztor Sándor képviselő hiányolta, hogy a rendelet előkészítésébe nem vonták be a lakosságot. Egyben felvetette: Magyarországon kevés az olyan település, melynek nincs köztemetője, így ez Orosházán is elvárható lenne. Az önkormányzatban a nyugdíjas érdekvédelmi egyesületet képviselő városatya szerint a kialakult helyzet azért sem szerencsés, mert egy egyház gyakorolja a tulajdonosi jogokat, holott a városban több felekezet működik. Az ülésen jelen lévő Varga István országgyűlési képviselő védelmébe vette a korabeli képviselő-testület 1993-as döntését: megítélése szerint az evangélikus egyház jó gazdája a temetőknek. A helyzet nem törvénysértő - tette hozzá -, mert az orosházi temetőkben bárkinek lehetősége van választani a különböző kegyeleti szertartások között. Minőségi foci vagy kampányfogás? - focicsapatot gründol az orosházi önkormányzat Az orosházi önkormányzat többsége szerdán kora este áldását adta az Orosháza-Csorvás Labdarúgó Klub Kft. megalapítására. Az előterjesztést 15 képviselő támogatta, kilencen ellene szavaztak. A téma kapcsán éles vita alakult ki: az ellenzék és a tanácskozási joggal jelen lévő Varga István országgyűlési képviselő szerint a döntés kampánycélokat szolgál, míg Fetser János polgármester szerint a városvezetés sporttámogatási rendszere eredményes, ezt igazolják az utóbbi idők látványos sikerei. Ennek demonstrálásaképpen napirend előtt Fetser János elismerésben részesítette Góg Anikót, az egyetlen orosházi olimpikont. A ötmillió forintos törzstőkéjű társaság többségi tulajdonosa az orosházi helyhatóság lesz hárommillió forinttal, a fennmaradó kétmillió forintot vállalkozók és magánszemélyek adják össze. Az önkormányzat képviselő-testülete további ötmillió forintot szavazott  meg az anyagi gondokkal küszködő csorvási focicsapat támogatására. Az előterjesztők reményei szerint a kézilabdához és az asztaliteniszhez hasonlóan a futball is komoly tényezővé válhat a város életében. Az ülésen Volencsik Zsolt, a Polgári Frakció fideszes vezetője egyebek közt azt kifogásolta, hogy a képviselők nem látták még a társasági szerződést (mely, mint kiderült, még nem készült el), továbbá kíváncsi volt az ügyvezető igazgató személyére. A képviselő szerint az sem indokolt, hogy az önkormányzaté a többségi tulajdon. Varga István országgyűlési képviselő figyelmeztetett a döntés további anyagi kihatásaira, különösen annak fényében, hogy korábban a több szakosztállyal rendelkező OMTK-nak nem jutott tízmillió forint. Pleskó Pál önkormányzati képviselő szerint a döntésben szerepe van Fetser polgármester csorvási származásának is. A polgármester hangsúlyozta: az önkormányzat tudatos sportpolitikájának köszönhetőek az eddigi orosházi sportsikerek, reményei szerint ez a legkedveltebb labdajáték esetében sem lesz másként. Véleménye szerint az új felállás nem csak az élsport céljait szolgálja, hiszen számos gyermek részére jelent majd sportolási lehetőséget a csapat. Végezetül válaszolva arra a felvetésre, miszerint Csorváson is ellenérzéssel fogadták a kft. megalakulását, Fetser János kijelentette: ellenkező esetben a csorvási csapat megszűnt volna. Nem fizetett a szállóvendég Pontosabban a fenti címben foglalt kijelentés nem teljesen igaz. Az ez elmúlt hetekben három gyulai szálláshelyet is felkereső, s két szállodát meg is károsító úriember ugyanis alapjában véve nem álturista volt. Hanem egy valódi üdülővendég, aki igényes helyeken bérelt ki magának szobát néhány éjszakára, s aki több alkalommal igénybe vette a szállásadók szolgáltatásait is. Mindezzel nem is lett volna semmi baj, ha a jól sikerült kis üdülés után nem felejt el fizetni. Csakhogy hősünk elfelejtett, s innen az ügy már nem turisztikai, hanem rendőrségi téma. A gyulai rendőrök egyébként két nappal ezelőtt, november 13-án léptek be a képbe. Ezen az estén érkezett a városi rendőrkapitányságra bejelentés az egyik panzióból. A panzió tulajdonosa és alkalmazottai azért fordultak a rendőrökhöz, mert úgy érezték: igencsak különösen viselkedik az egyik aznap bejelentkezett vendég. Ugyan megadta személyi adatait, ám krimikben gazdag világunkban a panziósok - akik hallottak valamit egy szállodai csalóról - mégiscsak gyanút fogtak. És jól is tették: a helyszínre érkező rendőrök igazoltatták a vendéget, akiről kiderült, hogy korábban az Erkel, majd az Agro Hotel vendége volt. Csakhogy a kecskeméti illetőségű, 1950-ben született R. Ferenc mindkét helyről úgy távozott, hogy "megfeledkezett" a számláról. Az Erkelben több mint 50, de az Agróban is közel 40 ezres cechet hagyott kifizetetlenül. Ráadásul hamar fény derült arra is, hogy R.-t már a kecskeméti zsaruk is keresik, így a gyulai rendőrök az elfogás után hazautaztatták hősünket, aki vélhetően jól megfizeti az ingyenes nyaralás árát. Ismét lesz kamarai kirendeltség Gyulán A megyei kereskedelmi és iparkamara várhatóan nemsokára ismét megnyitja gyulai "kirendeltségét" - tudta meg lapunk Baranyó Géza gyulai alpolgármestertől. A tervek szerint vállalkozói információs központként működő irodát a megyei vállalkozásfejlesztési közalapítvánnyal közösen működtetné a kamara. A központ a tervek szerint a közalapítvány nemrégiben megszüntetett gyulai alirodájának feladatait és a kamarai tennivalókat egyaránt ellátná - jelentette ki Baranyó Géza. A megyei kereskedelmi és iparkamara (BMKIK) nemrégiben megszüntetett gyulai irodája hamarosan újra megnyithat - jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Baranyó Géza gyulai alpolgármester. A kamarai törvény változása miatt immáron nem kötelező a vállalkozók számára a kamarai tagság, ami csökkentheti ugyan a zömében tagdíjakból működő kamarák költségvetését, javíthatja azonban annak esélyét, hogy azok hamarosan szolgáltatói kamarakként működjenek. Ennek a jegyében várható az is, hogy a BMKIK - amelynek a közelmúltban újra megválasztott elnökével, Hódsági Tamással már tárgyalt a gyulai városvezetés - hamarosan újra nyitja a gyulai irodát. Ebben várhatóan partnere lesz a Békés Megyei Vállalkozásfejlesztési KH. Közalapítvány. Ez utóbbi szervezet már többször működtetett a városban alirodát, ám mindannyiszor rövid életűnek bizonyult a kezdeményezés. Az alapítvány vezetője, Varga Béla és Hódsági Tamás már tárgyaltak a közös működtetésről - jelentette ki Baranyó Géza. Ha a vállalkozói információs központnak elgondolt iroda megnyitja a kapuit, az önkormányzat azon lesz, hogy a korábbinál - akkor a belvárostól viszonylag távol, a vasútállomás közelében működött az iroda - kedvezőbb elhelyezést biztosítson a kamarai és közalapítványi kirendeltség számára. Volt Táncsics-diák a Bundestagban Tíz esztendős az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és németországi, münsteri testvérintézménye együttműködése. A jubileumi eseményre a napokban emlékeztek Münsterben, a városháza dísztermében, abban a világtörténelmi jelentőségű helyiségben, melyben a vesztfáliai békére pecsét került - nyilatkozta lapunknak Blahó János, az orosházi intézmény igazgatója. Münster és Orosháza között nincs formális testvérvárosi kapcsolat, ennek ellenére a két település vezetői és polgárai közt kitűnő személyes viszony alakult ki - hangsúlyozta az igazgató, aki egy háromtagú küldöttség élén utazott Münsterbe Abonyi Lajos és Jagri István tanárok társaságában. Blahó János méltatta az évtizedes együttműködés előnyeit: közel 300 orosházi diák utazhatott Münsterbe és az élménydús kirándulások, szabadidős programok mellett készülhetett fel a nyelvvizsgára. A  tanulók egyetemistaként is visszatérhetnek a német városban, ezt igazolja, hogy a münsteri klinikán, illetve a területi bankban többen gyakornokoskodtak közülük. Sőt, egyik volt növendékük, a szegedi egyetem elvégzése után ösztöndíjat nyert, s ennek köszönhetően a német parlamentben dolgozik az egyik vestfáliai képviselő személyi titkáraként.