Demszky Békéscsabán bírálta Németh Miklóst és TGM-et Két nagy párt váltógazdasága majdnem épp annyira rossz, mint az egypártrendszer volt, mert a négyévenkénti zsákmányszerzésről szól - mondta kampánykörútja keddi állomásán, Békéscsabán a Fiume Szállóban Demszky Gábor, aki jelöltette magát az SZDSZ elnökének. A politikus szólt arról, hogy a liberális párt 1994-ben hibázott, de bűnt nem követett el azzal, hogy koalícióra lépett a szocialistákkal. Ehhez hozzátette: ezért a hibáért a választók megbüntették a liberálisokat. Ugyanakkor Demszky esélyt lát arra, hogy a szocialistáktól és a Fidesztől komoly szavazóréteget vegyenek el a két év múlva esedése országgyűlési választásokon. - Ennek a pártnak volt és lehet is még a támogatottsága 18-20 százalék - nyomatékosított a politikus. Az MSZP-ről szólva a szabad demokraták elnökaspiránsa elmondta: az főként a nagytőke és a szakszervezetek pártja, és messze van az igazi szociáldemokrata eszméktől. A Londonból visszatért egykori kormányfőről megjegyezte: a rendszerváltás nem Németh Miklóstól Németh Miklósig tart. Demszky kijelentette, hogy 2002-ben minden egyéni választókerületben önálló jelöltet indít az SZDSZ, amelyen kívül - megítélése szerint - csak az MSZP, a Fidesz és a MIÉP kerül be a törvényhozásba. Budapest főpolgármestere azt hangsúlyozta, hogy bár két jelölt van az SZDSZ elnöki posztjára, de ez a választás nem fog nagy meglepetéssel szolgálni . Kérdésünkre Tamás Gáspár Miklós szombati Népszabadságban megjelent és őt bíráló cikkéről elmondta: egészen eltérő az a politikai filozófia, amit ketten vallanak, de ez rendben lévő. Viszont nem érti a filozófus indulatait, ám nyilvánosan nem kíván vele vitatkozni. B. T. Pontosító mérések miatt csúszik az elfojtási kísérlet Pusztaszőlősön A korábbi jelzések dacára kedden mégsem tettek újabb a szakemberek kísérletet arra, hogy megpróbálják alulról véglegesen "megölni" a lassan három hónapja tomboló gázkutat Pusztaszőlősnél. Mindennek magyarázata, hogy további pontosító méréseket kell végezni, és ezután dönthetnek, hogy a rendelkezésre álló három technológia lehetőség közül melyikkel próbálkoznak. A mérések, információink szerint, kedden egész nap folytak a helyszínen. A hétfő délben a helyszínen rendezett rögtönzött sajtótájékoztatón az illetékesek azt hangoztatták: újabb és még pontosabb mérések szükségesek ahhoz, hogy eldöntsék: az addig próbált marási technológiával próbálják "megfúrni" a földfelszín alatt ezer méterrel a sérült csövet, vagy ú.n. perforálással, esetleg eróziósan vágják el a kútszelvény alsó részét. A Mol szakembereinek amerikai specialisták segítségével sikerült már az egyik legnehezebb feladatot megoldani. Ugyanis jelenleg Pusztaszőlősön dolgozik a világ egyetlen olyan berendezése, amely képes megtalálni egy tűt a szénakazalban. Azaz föld alatt közel ezer méteres mélységben eltalálni a mindössze húsz centiméter átmérőjű csövet. Most az a megoldandó feladat, hogy eldöntsék: ezt a csövet milyen irányszögből és milyen módszerrel vágják át, hogy a mélybe juttatott víz, majd cement segítségével végleg megfékezzék a gázkitörést. Eddig egy maróműszerrel próbálkoztak, de laza kőzet és a feltehetően nem ideális irányszög miatt az nem "kapott bele" a kútcsőbe, hanem a többszöri kísérlet ellenére lecsúszott róla. Bonyolítja a helyzetet, hogy a szakemberek nem tudják: a föld alatt lévő kútcső milyen mértékben roncsolódott meg a kitörés óta eltelt csaknem három hónapban. Emellett az is kérdés, hogy a cső pontosan hogyan halad a földalatti rétegekben, erről csak 1974-es, több mint negyedszázados mérési adatok állnak rendelkezésre. Bod Tamás Nem lesz egységes a gyulai stand a kiállításon Egyelőre úgy tűnik: a jövő évi Utazás 2001 kiállításon sem lesz egységes gyulai stand. Mindezt a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület legutóbbi közgyűlése is megerősítette. A tanácskozáson elhangzottak alapján nem lehetetlen, hogy három-négy különböző standon is felbukkan a város neve. Az egyesület ugyanakkor kezdeményezi, hogy a város a jövő évi kiállítás díszpavilonjában kapjon helyet. Abban ugyan mindenki egyetért Gyulán, hogy a város turisztikájának minden ágában - így a kiállításokon való részvételben is - a minőségre kell törekedni, egyelőre azonban úgy tűnik: az egységes gondolkodás eddig tart. A honi turisztika legnagyobb szabású vásárán, az Utazás 2001 kiállításon ugyanis - jelenleg legalábbis úgy tűnik - továbbra sem egységes gyulai stand várja majd a látogatókat. Az már szinte bizonyos, hogy a Hunguest szállodalánchoz tartozó Erkel Hotel a cégcsoport pavilonjában állít ki, s nem lehetetlen, hogy más-más helyen állítanak ki az egyesülethez tartozó turisztikai vállalkozók, a regionális idegenforgalmi bizottság (a DaRIB a régió standján szerepel majd), valamint a gyulai székhelyű megyei Tourinform Iroda, amely a Békés megyei kiállítóhelyen jelenik meg. Az egyesület tagjai saját standot szeretnének - mondta a közgyűlésen Petrovszki Pálné elnök. Szerinte ugyanis a látogatók és a turisták még mindig inkább a városokat, mintsem a régiókat keresik. Kliment Nóra, a városi idegenforgalmi marketingiroda vezetője ugyanakkor azt javasolta, hogy a gyulai kiállítók - így az egyesület is - a DaRIB standján szerepeljen, az ugyanis a díszpavilonban kap majd helyet. Bár a közgyűlésen döntés nem született, az egyesület újjáalakult elnöksége - amelybe az eddig is elnök Petrovszkiné mellé ezen a közgyűlésen választották meg Bozó Andrást és Steigerwald Józsefet - kezdeményezi a kiállítás szervezőinél, hogy a város egységes standdal a díszpavilonban szerepelhessen. H. J. Megszűnt a Fészek November elsejétől megszűnt önálló intézményként működni a megyei önkormányzat Fészek Gyermekotthona. A megye döntése értelmében eredetileg az Eleki Gyermekotthonnal integrálták volna a Fészeket, amikor azonban az ehhez szükséges pályázat nem nyert, új összevonási terv született. Ennek értelmében a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz csatolták a gyermekotthont. Az intézmény korábbi vezetője, dr. Kovács Ágnes az Elekre költözéssel egyetértett, de a módosított döntést szakmailag aggályosnak tartotta. A megyei önkormányzat első féléves nagy racionalizálási hulláma - emlékezhetünk: több oktatási és szociális intézményt integrálva megszüntettek, s radikálisan átszervezték a megyei múzeumi hálózatot is - a gyulai Almásy-kastélyban működő Fészek Gyermekotthont sem kerülte el. Május elején a megyei vezetés - előzetes szakmai egyeztetések után - úgy döntött, hogy a Gyulán és Eleken lévő gyermekotthonokat utóbbi helyszínnel összevonja. Az összevont intézmény egy helyen működött volna, ennek kialakítására címzett támogatásból szeretett volna pénz szerezni a megyei önkormányzat. A pályázat azonban nem nyerte el a döntéshozók támogatását, így központi források híján új megoldást kellett keresni. Gazdaságossági számítások után született az újabb döntés: a gyulai székhelyű Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal (TGySz) egyesítik a gyermekotthont. Az előzetes egyeztetések során dr. Kovács Ágnes, a gyermekotthon vezetője - aki a korábbi összevonási tervet támogatta, sőt: a címzett támogatás pályázatának szakmai anyagát is elkészítette hozzá - hangot adott ugyan szakmai aggályainak, ám a döntés ennek ellenére megszületett. Ennek értelmébe a Fészek Gyermekotthon november elsejétől megszűnt önálló intézmény lenni, a TGySz részeként működik a jövőben. Az intézmény eddigi vezetőjének, dr. Kovács Ágnesnek a döntéssel nemcsak a vezetői beosztása, hanem a közalkalmazotti jogviszonya is megszűnt (az összevonás után több be nem töltött álláshelyet megszüntettek, ám elbocsátani egyelőre senkit nem kellett). Mint megtudtuk, egy csoportvezetői állást ajánlottak neki a megyei önkormányzatnál, ő azonban - ahogyan lapunknak is elmondta - gyakorló gyermekorvos, s nem vágyott irodai munkára. Munkatársunknak a főorvos-asszony elmondta: reméli, hogy a Fészekben korábban megkezdett szakmai munka - így például a lakásotthonok működtetése - tovább folytatódik majd. A volt Fészek egyelőre maradt a gyulai kastélyban, bár azt egyelőre senki nem tudta megmondani, hogy meddig. Mint ahogyan arra a talán ennél izgalmasabb kérdésre sem tud egyelőre a választ, hogy ha majd költözniük kell, akkor hová tudnak menni Nemet mondtak az inkubátorházra A gyulai képviselő-testület két hét alatt két alkalommal is úgy határozott: nincs szükség a városban a kezdő vállalkozásokat segítő inkubátorházra és az ennek kialakításához elnyerhető ötvenmillió forintos központi támogatásra. A döntés után többen úgy vélekednek: két év viszonylagos nyugalom után politikai csatározások kezdődtek a városban. A lapunk által megkérdezett gyulai városatyák tagadták, hogy pártviszály állna a döntés hátterében, többek szerint azok akarnak az ügybol politikai kérdést csinálni, akik a nem jól előkészített előerjesztést nem tudták megszavaztatni a testülettel. Nem politikai döntést hoztunk, szavazásunk során a város érdekeit tartottuk szem előtt - állítja Sánta László, az MSZP városi elnöke. A szocialisták az első szavazás során tartózkodtak, de a megismételt testületi ülésen sem támogatták sem a belvárosba, sem a külső kerületbe tervezett inkubátorház ötletét. Sánta szerint az előterjesztés előkészítetlen volt, s a szocialista politikus azt is nehezményezi, hogy a jelentősebb döntések előtt nem egyeztetnek velük. Hozzátette ugyanakkor: az MSZP támogatja egy gyulai inkubátorház létesítését, azonban csak abban az esetben, ha az valóban a város érdekeit szolgálja. A szocialista képviselők szerint hiba lett volna egy ekkora összeget előre "elkölteni" a jövő évi költségvetés ismerete nélkül. Sánta László egyetért azzal a magát megnevezni nem kívánó képviselőtársával, miszerint nem az inkubátorházat meg nem szavazó képviselők gerjesztenek politikai viszályt Gyulán, hanem azok a városi vezetők, akik az előterjesztést nem tudták "átverekedni" a képviselő-testületen. Hoffmann Ferenc, aki az Összefogás Gyuláért Egyesület színeiben jutott a képviselő-testületbe, szintén úgy érzi, hogy nem politikai alapon, hanem a város érdekeit maradéktalanul figyelembe véve döntöttek. Szükség van egy inkubátorházra, de csak akkor, ha az valóban a vállalkozók igényeit elégíti ki. Ilyen jellegű felmérés eddig nem történt, így a döntés előtt azt sem lehetett tudni, mekkora és milyen jellegű inkubátorházra van szükség Gyulán. Hoffmann szerint hibás döntés lett volna a vállalkozásokat segítő ingatlant a belvárosban kialakítani, ráadásul úgy érzi: az előterjesztésben szereplő összeg duplájába került volna a városnak a beruházás. Egy újabb pályázaton azonban mindenképpen részt kell venni, de ennél sokkal jobban előkészített anyaggal - mondta a képviselő, aki szerint aligha hihető, hogy a döntés után rossz híre lesz a minisztériumban a városnak. A képviselő-testület ellen viszont megkezdődött a hangulatkeltés - jelentette ki Hoffmann Ferenc, aki ezt sajnálatosnak tartja. A kisgazdapárt négy képviselője sem támogatta egységesen az inkubátorház pályázatát. Gyarmat Imre, a kisgazdák volt polgármester-jelöltje szerint alapvető hiba az, hogy a döntések nem egy városi koncepció alapján születnek, s nehezményezte azt is, hogy a testületi ülések előtt elmaradnak az egyeztetések. Az önkormányzatnál kézivezérlés van, a polgármester nem kezel minket partnerként - vélekedett kérdésünkre Gyarmat, aki elmondta azt is: a harisnyagyári helyszínen tartotta volna megvalósíthatónak az inkubátorházat, így azt a javaslatot támogatta is. A kisgazda képviselő - ahogyan fogalmazott - "nagyon reméli", hogy nem politikai döntés született, a kisgazdák mindenestre a városért akarnak dolgozni. Azt a vélekedést, hogy az ügyből azok gerjesztenek politikai vitát, akik nem tudták a javaslatot megszavaztatni, Gyarmat Imre nem kívánta kommentálni. Egyetértett viszont azzal, hogy a következő pályázaton egy jobban előkészített anyaggal mindenképpen részt kell vennie a városnak. Békési bútorok a szakkiállításon A magyar bútorgyártók legrangosabb eseményének tartja a szakma a ma kezdődött és szombatig tartó Bútorvilág 2000 elnevezésű kiállítást. A nemzetközi bútor szakvásár a gyártók, a bútorkereskedők és a vásárlók találkozójának a helyszíne, ahol számos új modellel is megismerkedhetnek az érdeklődők. A Bútorvilágon zömében magyar - de nemzetközi minőségű - terméket mutatnak be, amelyek a szervezők vélekedése szerint a honi vásárlóerő számára is megfizethetők. A rendezvény tulajdonképpen három részből áll, hiszen a bútorkiállítást kiegészíti a legmodernebb gyártástechnikát bemutató Woodma Faipari Gépkiállítás, valamint a korszerű bútoripari és belsőépítészeti alapanyagokat bemutató Interwood Kiállítás. A vásáron több Békés megyei cég is részt vesz - tudta meg lapunk a rendezvényt szervező KGHome Art Kft. munkatársától. Így kiállít a Sarkadi Bútoripari Szövetkezet, Gyomaendrődről a "Körös" Bútoripari Szövetkezet, a Mezőberényi Faipari Szövetkezet, Békésről Juhos Balázs asztalosmester, valamint három békéscsabai vállalkozás is. A megyeszékhelyet a Színfolt Kft., a Kesjár Fafeldolgozó Kft. és a Körös Trade Kft. képviseli a bútorexpón. A rendezvény hétvégi eseményeiről és a Békés megyei cégek tapasztalatairól a hétvégén helyszíni riportban számol be lapunk. Elkészült a sarkadi romák költségvetési koncepciója A sarkadi cigány kisebbségi önkormányzat hétfői ülésén döntés született a testület jövő évi költségvetésének koncepciójáról. A kisebbségi grémium - mint arról korábban már hírt adtunk - a következő esztendőben hét fontosabb célra kívánja fordítani a támogatásokra szánt pénzösszeget. A tegnapi döntés értelmében valamivel több mint hatszázezer forintot fordítanak ezeknek - több esetben már a korábbi években megkezdett - programoknak a megsegítésére. Ahogyan az elmúlt években és idén, úgy várhatóan a következő esztendőben is kiemelt támogatják majd a cigány gyermekek óvodai mentálhigiénés programját és a továbbtanulni kívánó cigány gyermekeket. Az óvodai program - amelynek része egy felzárkóztató tevékenység-sorozat is - a következő évben várhatóan ötvenezer forintos támogatásban részesül. A továbbtanulókat 1997 óta támogatja a kisebbségi önkormányzat, s eddig - az idei esztendőt is beleértve - már 48 középiskolás, valamint kilenc főiskolai vagy egyetemi hallgató iskolaéveit segítették elő. Erre a célra a következő évben százezer forintot szán a kisebbségi testület. A vezetések földgázprogramra a kisebbségi önkormányzat a városi képviselő-testülettel karöltve pályázik az országos cigány kisebbségi önkormányzathoz, valamint a megyei területfejlesztési tanácshoz, emellett erre a célra a kisebbségi képviselők 300 ezer forintot szeretnének fordítani. A hagyományőrző tevékenység jövő évi támogatására ötvenezer forintot szánnak, akárcsak a sarkadi cigányságről készítendő szociológiai felmérésre és a kisebbségek napja megrendezésére. A megyei cigány kulturális napon való részvételt előreláthatólag harmincezer forinttal támogatják majd. A támogatásokra szánt teljes összeg így 630 ezer forint, ami lényegében megegyezik a kisebbségi önkormányzat jövő évi központi támogatásával; ennek összege várhatóan 628 ezer forint lesz. A maróeszköz megérintette a kútcsövet - folytatódik a küzdelem a gázkitörés elfojtásáért Bár a szakemberek szerint igen nagy esély volt rá, tegnap mégsem sikerült „megölni” az immár nyolcvannyolcadik napja tomboló pusztaszőlősi gázkutat. A mentesítő ferdefúrás négy hete egy ötven méteres fúrótorony segítségével végzik, és ez a munkafolyamat, valamint a kitörésvédelmi munka egésze a végéhez közeledik. Ezt bizonyítja, hogy a mélybe juttatott marógép a földfelszín alatt elérte a kellő, kilencszázhatvan méteres mélységet. A rendkívül bonyolult és nagy pontosságot igénylő műveletet türelemjátékhoz hasonlította tegnap Bokor Csaba, a Mol Rt. ügyvezető igazgatója. Megjegyezte, további pontosító mérések szükségesek, hogy laza kőzet ellenére a maróműszer ne csússzon le, hanem „belekapjon” kútszelvénybe. Tegnap délután amerikai specialisták segítségével újabb mérések kezdődtek, hogy ma újból megpróbálják elzárni a kutat. Minden eddigi csúcsot megdöntve a Pusztaszőlős melletti gázmezőn lassan három hónapja ég a 34-es számú gázkút. Az erről szóló statisztikák szerint a mai napig Fábiánsebestyén tartotta a rekordot, ahol tizenöt évvel ezelőtt negyvenhét nap után fojtották el a gázkitörést. Mint emlékezetes, augusztus 18-án, a szolnoki MB Kőolajkutató Rt. szakemberei végeztek karbantartási munkálatokat a Pusztaszőlős mellett található kútnál, amikor az üzemi baleset bekövetkezett. Az elsőfokú hatóság, a szolnoki bányakapitányság vizsgálata szerint a történtekért egyértelműen a helyszínen tartózkodó szakemberek tehetők felelőssé. Ezt a szolnoki cég vitatja, az ügy végére a másodfokú hatóság tehet pontot. Az első jelentések augusztusban arról szóltak, hogy a dél-békési gázkitörést viszonylag gyorsan megfékezik. A védekezési munkák első fázisában felülről, egy kitörésvédelmi berendezés segítségével próbálták útját állni az alulról óriási nyomással feltörő gáznak. Ehhez a művelethez igénybe vették a MIG-repülőgép hajtómotorjából készített Nagy Szél nevű szerkezetet, amely minden esetben képes volt egy perc alatt „elfújni” a lángokat. Ennél nehezebbnek bizonyult a kitörésgátló berendezés ráhelyezése a sérült kútfejre, ami csak sokadik próbálkozásra szeptember elején sikerült. Az öröm azonban csak alig fél napig tartott, mert másnap hajnalban a háromszáz méter mélyen sérült béléscső miatt újra kitört a kút. Ekkor stratégiát váltott a Mol. Amerikai specialistákat hívtak a helyszínre és javaslatukra úgy határoztak: az eddigiektől eltérően, mentesítő ferdefúrással, a föld felszíne alatt mintegy ezer méterrel próbálják útját állni a feltörő gáznak. Ehhez ötven méter magas fúrótornyot állítottak a fel a kitörés helyétől kétszázötven méterre, és megkezdődött a több héten át tartó fúrás. Mint annak idején arról elsőként beszámoltunk: eközben újabb nehézségek adódtak. Szeptember 21-én az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a térségben illetékes környezetvédelmi felügyelőséggel egyetértésben harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el, mert a gázzal együtt felszínre érkező termálvíz erős szennyezettséget mutatott. A naponta háromezer köbméter szennyezett rétegvizet a kiépített tárolók nem tudták befogadni, és félő volt, hogy a belvízelvezető csatornákon keresztül a Marosba és a Tiszába juthat a magas sótartalmú, fenolt, metánt és egyéb szerves anyagokat tartalmazó víz, egyúttal károsíthatja a sérülékenynek számító Maros-hordalékkúp ivóvízbázisát. Az ügy horderejét jelzi, hogy ezután nem sokkal a helyszínen tartotta kihelyezett ülését a Parlament rendészeti albizottsága. Hétfői történés, hogy pusztaszőlősi gázkitörés közelében megépített négy szigetelt tárolómedencéből, erősen felhígított állapotban, megkezdték a szennyezett víz elvezetését a Czakó-éri csatornán keresztül a Marosba. Ehhez Romániából vásárolt egymillió köbméter vizet az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság. Az elkövetkezendő napokban hozzávetőlegesen százezer köbméter szennyezett rétegvizet szivattyúznak ki tárolókból. A helyszínen hétfő délben rögtönzött sajtótájékoztatón Bokor Csaba, a Mol ügyvezető igazgatója elmondta: további pontosító iránymérések szükségesek ahhoz, hogy ferdefúrás eredményeképpen a föld mélyébe juttatott marószerszám a legmegfelelőbb szögben „ráforduljon” a kútszelvényre. - Ha ez sikerül, akkor a többi már rutinmunka. Nagy mennyiségű vizet sajtolunk kútszelvénybe, majd két-három napot várunk, pihentetjük a kutat, és utána cementtel tapasztjuk el a gáz útját - jegyezte meg az olaj- és gázipari társaság vezetője. A kitörésvédelemmel foglalkozó amerikai cég, a John Wright Co. vezető képviselője a helyszínen bejelentette: a maróval megérintették a kilencszázhatvan méter mélyen található csövet, ám az irányszög nem volt megfelelő, emellett a túl puha kőzet miatt a maró nem mart bele a csőbe, hanem annak mentén lefelé csúszott. A hétfő délutáni és esti újabb mérések döntenek továbbiakról. Egy biztos: kedd délelőtt újabb kísérletet tesznek a pusztaszőlősi gázkút végleges elfojtására a kitörés-elhárító szakemberek. A helybéliek hónapok óta erre várnak. Bod Tamás A Legfelsőbb Bíróság előtt a Farkas Helga-ügy Kedden ismét a Legfelsőbb Bíróság elé áll Csapó József, akit az ügyészség emberölés és más bűncselekmények mellett, a nyomtalanul eltűnt Farkas Helga 1991. évi elrablásával vádol. A vádlott Farkas Helga megölése kapcsán mindvégig ártatlanságát hangoztatta.  A Csongrád Megyei Bíróság először 1998. decemberében ítélte 18 év fegyházra Csapó Józsefet, akkor még barátja és bűntársa Juhász Benedek 1995-ös meggyilkolása, illetve a korábban közösen elkövetett cselekményeik miatt. A Legfelsőbb Bíróság azonban 1999. júliusában a tényállás felderítetlensége, illetve megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és az eljárás megismétlésére utasította a megyei bíróságot. Időközben az ügyészség Farkas Helga sérelmére elkövetett személyi szabadság megsértésével, illetve az eltűnt lány apjának zsarolásával is megvádolta Csapót. Az emberrablást az 1991-ben hatályos Btk. ugyanis még nem nevesítette. Juhász Benedek özvegye, aki a per koronatanújává vált, az eljárás során elmondta mindazt, amit volt férjétől hallott a Farkas Helga-ügyről. Így többek között azt is, hogy hogyan rabolta el a lányt 1991-ben Csapó és Juhász, miként végzett vele Csapó, és milyen módon tüntették el a tetemet. Farkas Helga holtteste azonban mindmáig nem került elő. Ez év márciusában a megismételt elsőfokú eljárás végeztével már életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Csongrád Megyei Bíróság Csapó Józsefet azzal, hogy leghamarabb 22 év múlva kerülhet feltételesen szabadlábra. Farkas Helgával kapcsolatban, közvetett bizonyítékok alapján, csak annyit állapíthatott meg az ítélet, hogy Csapó és Juhász a lányt 1991. június 27-én elcsalta, megkötözte, majd egy szerelőaknában magára hagyta.  Vandál debreceni szurkolók szétverték a mezőberényi MOL-kutat A békéscsabai mérkőzés után, péntek este hazafelé menet a mezőberényi Mol-kútnál törtek-zúztak a debreceni női kézilabdacsapat szurkolói. A hajdúsági városból indított két különbusz visszafelé tartott, amikor az egyiken utazók arra kérték a sofőrt, hogy egy mezőberényi benzinkúton álljon meg. Itt az arcukat kendővel eltakart fiatalok szálltak le a járműről, csomót kötöttek a kutak gumicsöveire, a shopból pedig fizetés nélkül akartak távozni. Amikor a számla kiegyenlítésére kérte fel a negyven-ötven randalírozót a két szolgálatban lévő alkalmazott, akkor a szurkolók mobiltelefonon értesítették a másik busz utasait, hogy jöjjenek oda, másrészt betörték a helyiség ablakait, repültek az itallal teli palackok és megrongálták a töltőállomás reklámtábláját is. De helyben hagyták a két benzinkutast is, az egyiket megrugdosták, a másik a fején szenvedett sérüléseket.  A nagy erőkkel a helyszínre kiérkező – kommandós csapattal megerősített – rendőröknek sikerült úrrá lenni a kialakult helyzeten, és összesen hetvenegy személyt állítottak elő a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság tornatermében. A szombat délelőttig tartó kihallgatások után tizennégy debreceni drukkert őrizetbe vettek, kilencen szabadlábon védekezhetnek garázdaság alapos gyanúja ellen. A történtek tisztázásában sokat segített, hogy a mindet rögzítettek a benzinkút ipari kamerái. A péntek esti mérkőzés – egyébként – hihetetlen izgalmak után döntetlenre végződött a békéscsabai és debreceni női kézilabdacsapat között, amelyre a cívisváros szurkolói késve érkeztek meg. Sportújságírók érdeklődésünkre elmondták: tíz éve nem múlik el valamilyen rendbontás nélkül a kelet-magyarországi rangadó a női kézilabda NB I-ben. Varga, Dancsó: egymilliárdot hoztunk A polgári kormány megalakulása óta - a kötelező alapfeladatokra járó összegeken túl - 960 millió forint központi forrás érkezett Orosházára, legalábbis öt tárca adatai alapján – jelentette be péntek délutáni sajtótájékoztatóján Varga István és Dancsó József. Az Ifjúsági és Sportminisztérium, a Gazdasági Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Belügyminisztérium mellett további tárcák adatai egyelőre nem állnak rendelkezésre, így ez a szám ennél jóval többre rúghat.  Mindezt a két honatya azért tartotta fontosnak a nyilvánosság elé tárni, mert – mint fogalmaztak – az utóbbi időben számos támadás érte őket orosházi városvezetők, illetve a helyi MSZP részéről eredménytelennek vélt munkájuk miatt. Éppen ezért a közel egymilliárd forint nem tartalmazza a térségbe érkező, ugyancsak tekintélyes összeget. Jelezték: a modern polgári demokrácia lényege nem az úgynevezett "kijáró" képviselet, azaz minél több közpénz megszerzése egy választókerület javára, hanem olyan törvények alkotása, melyek megfelelő feltételeket teremtenek a gazdaság fejlődéséhez. Mindezek ellenére a jelzett közel egymilliárd forint városba áramlásában közvetve vagy közvetlenül része van a térség országgyűlési képviselőjének, Varga Istvánnak, illetve a megyei listán megválasztott, Orosházán élő Dancsó Józsefnek – hangsúlyozták az érintettek hozzátéve, hogy a számadatok cáfolják azt a vélekedést is, miszerint csak a kormánypárti önkormányzatok részesülnek központi támogatásban. Több évtized közszolgálatban A helyi oktatásba és közművelődésben töltött évtizedeket ismerték el a napokban Orosházán, a helyi polgármesteri hivatalban. 15, 20, 25, 30, 35, 40 éves munkája elismerésként közel száz tanár, tanító, óvodapedagógus és népművelő vehetett át törzsgárda-elismerést: a bronz fokozatot negyvenen, ezüstöt huszonöten, aranyat pedig harminchárman. Díszdiplomát vehetett át, illetve az Orosháza Művelődéséért emlékplakettet kapott Dávid László, Perényi Miklósné, Keller József,  Győrös Gyula, Zeley Lászlóné, Rojkovits Lászlóné és Gilde Kálmán. A rendezvényen Fetser János polgármester és Verba Attiláné, a pedagógus-szakszervezet helyi vezetője adták át az elismeréseket. A polgármester beszédében egyebek közt utalt rá: Orosháza sikerének záloga az elismert szakemberek munkája. Az olajbizottság Kuzma-hozzátartozókat és Dénes Gábor feleségét hallgatja meg A parlamenti olajbizottság hétfői ülésén az 1998 februárjában tragikus körülmények között elhunyt Kuzma Mihály özvegyét és lányát, valamint az 1999 májusában meghalt, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának Békéscsabán szolgálatot teljesítő volt védelmi tisztéjének, Dénes Gábornak a feleségét hallgatja meg - értesültünk.  A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság szervezett bűnözés elleni osztályának egykori vezetője - meg nem erősített információk szerint - nyomozásai során az alvilág és egyes rendőri vezetők összefonódására utaló jelekre bukkant, és halála előtt tíz nappal két újságírónak, köztük tudósítónknak azt nyilatkozta: "még nem jött el az idő, hogy kipakoljon." Halálának körülményeit az idegenkezűség kizárhatósága miatt államigazgatási eljárás keretében vizsgálta a rendőrség, és megállapították: az alezredes a rendőrkapitányság épületének egyik irodájában saját fegyverével önkezével vetett véget életének. Hátrahagyott búcsúlevele több kérdést vet fel, mint amennyi lehetséges feleletet ad a történtekre. Lánya, Kuzma Valéria kétségbe vonja a hátrahagyott levél hitelességét, nem fogadja el az öngyilkosság verzióját, és mindenképpen tisztázni akarja apja halálának körülményeit. Az államigazgatási eljárásban készült dokumentumok ellentmondásaira és hiányosságaira hivatkozva tavaly szeptemberben gyilkosság miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen. Utóbb a legfőbb ügyész elrendelte vizsgálat Kuzma Mihály esetében kizárta az idegenkezűséget.  Dénes Gábornak tiszte szerint rendőri visszaéléseket és korrupciós ügyeket kellett felderíteni. A védelmi tiszt Kuzma halála után idegösszeomlást kapott és több mint egy évig gyógykezelték gyulai, szegedi és budapesti kórházakban. Újbóli munkába állása után - miután a fegyverviselést számára nem engedélyezték - három nappal békéscsabai kertvárosi lakásának garázsában felakasztotta magát a rendezett családi háttérrel rendelkező 39 éves védelmi tiszt. Halálával kapcsolatban ugyancsak lezárult az államigazgatási eljárás, amely idegenkezűség nyomaira nem bukkant. Ugyanakkor tény, hogy a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatala mai napig folytatja azt a vizsgálatát, amely a Békés megyei rendőrök, köztük Kuzma és Dénes halálát próbálja tisztázni. Bod Tamás Egyezség a pusztaszőlősi gázkitörés lakossági kárairól - fizet a MOL Kaszaper és a hozzátartozó Pusztaszőlős polgármestere, valamint a Mol Rt. által kidolgozott egyezséget tegnap délután előbb a gázkitörést leginkább elszenvedő településrészen, Pusztaszőlösön, később Kaszaperen ismertették egy-egy falugyűlésen. Mindennek a hátterében a nyolcvanötödik napja tomboló gázkút és az emiatti ingatlankárok és a lakosságot érintő kellemetlenségek állnak. Információink szerint küszöbön áll a kitörés végleges elfojtása. Pusztaszősön péntek délután falugyűlés keretében ismertette a Mol Rt. ügyvezető igazgatója, Bokor Csaba annak az egyezségnek a pontjait, amelyet a nemzeti olajtársaság a kaszaperi és a hozzátartozó pusztaszőlősi önkormányzattal kötött. Bokor elmondta: a gázkitörés kezdetén a hatalmas zaj elleni védekezés a Mol Rt. költségén szigetelték a házak ablakait és ajtóit, amely 6 millió forintba került. Emellett a nemzeti olajtársaság - megerősítve korábbi ajánlatát - vállalja, hogy Pusztaszőlősre saját költségén bevezeti a gázt, a gerincvezetékre várhatóan 2001. április 30-a után kapcsolódhatnak rá az ingatlanok tulajdonosai. Ez a beruházás 27-28 millió forintjába kerül a Molnak. A társaság a lakosság elmúlt hónapokban átélt nehézségeiért - még a tél beállta előtt - házanként gyorssegélyként 50 ezer forintot fizet, emellett az ingatlanokban keletkezett különböző nagyságrendű károkat a nemzeti olajtársaság felelősségbiztosítása alapján a Hungária Biztosító téríti meg. A Mol Rt. kompenzációképpen 12 millió forintot fizet be a kaszaperi önkormányzat kasszájába, amely segélyalapot hoz létre a házakban keletkezett károk felszámolására, végül a nemzeti olajtársaság az elkövetkezendő három évben évenként 3 millió forinttal segíti az önkormányzatot. A bejelentést taps fogadta a tegnap délutáni falugyűlésen, Csürhés István polgármester megköszönte a Mol hozzájárulását a keletkezett károk felszámolásához. Bokor Csaba, a Mol Rt. ügyvezető igazgatója kérdésünkre válaszolva elmondta, a mentesítő ferdefúrással elérték a kellő mélységet kilencszázhatvan méterrel a földfelszíne alatt, így küszöbön áll az immár nyolcvanöt napja tartó kitörés végső elfojtása. Ugyanakkor a Mol-vezető nem mert jóslásba bocsátkozni  arról, hogy pontosan mikorra várható a gázkút végérvényes és visszavonhatatlan "megölése." Bod Tamás Folytatódik az orosházi roma belháború - az elnök feljelentést tett ismeretlen tettes ellen Sikkasztás és okirat-hamisítás miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen Nédó Árpád, az orosházi cigány önkormányzat elnöke. Minderről maga az érintett számolt be pénteken délelőtt a kisebbségi testület ülésén. Nédó - aki február óta látja el tisztségét - elmondta: a közelmúltban belső ellenőrzés során bukkant rá egy olyan kifizetésre, mely véleménye szerint törvénysértő, ráadásul gyanúja szerint a kifizetést engedélyező képviselő aláírása sem valódi. Egy 35 ezer forintos ösztöndíjról van szó, melyet a testület egy orosházi roma származású főiskolai hallgatónak ítélt oda. A kifizetés azonban ennél 14 ezer forinttal nagyobb összegről szólt. A tanácskozáson éles vita bontakozott ki a jelenlegi és a volt elnök között: Lakatos Tibor ugyanis úgy vélekedett, hogy személyi kérdésről lévén szó a témát zárt ülésen kell megvitatni. Nédó Árpád szerint azonban a téma közérdekű, ezért nyílt ülésen ismertette feljelentését. A polgármesteri hivatal jelenlévő osztályvezetője is Lakatos verzióját támasztotta alá. Kiosztották a városi apanázst Az idei tanévben 14 orosházi felsőoktatási hallgató részesül városi ösztöndíjban. Az első havi apanázsokat pénteken délelőtt nyújtotta át az érintetteknek Fetser János polgármester. Az ösztöndíjasokat az erről szóló helyi rendelet értelmében pályázat útján választja ki az önkormányzat kulturális bizottsága. Elsősorban azok a nappali és levelező tagozatos hallgatók tanulmányaihoz járul hozzá a köz, akiknek szociális körülményeik ezt indokolják, illetve oklevelük megszerzése után a városban kívánnak maradni. Az idei felhívásra 44-en jelentkeztek, közülük a következők élvezik az ösztöndíjat: Ádász Katalin, Balogh Ágnes, Búzás Szilvia, Ivanov Ádám, Kovács Viktor, Laczkó László, Mácsai Zsolt, Miszlai Péter, Schmittinger Anikó, Szalai Fruzsina, Tóth Margit, Vágó Otília és  Verók Attila. A támogatottak rendkívül széles spektrumát ölelik fel a hazai felsőoktatásnak: szociális munkástól a mérnökön keresztül az orvosig sok területen szolgálhatják néhány év múlva a helyi közösséget. A polgármester beszédében hangsúlyozta: a következő években megpróbálják kiszélesíteni a tanulmányi ösztöndíjban részesülők körét, illetve növelni a havi támogatás összegét. Hozzátette: az önkormányzat azon dolgozik, hogy minél több munkahely várja a fiatalokat, valamint arra is törekednek, hogy a jövő generációja számára jobb életfeltételeket teremtsenek. Személyiségjogi per Pallag ellen - kettőből kettő "Az igazat mondjam vagy a valódit?" - kérdezett vissza az ítélethirdetés után Tompos Judit, Pallag László kisgazda képviselőnek, a Parlament olajbizottsága elnökének ügyvédje, miután arról érdeklődtem, mit szól a bíróság döntéséhez. Majd így folytatta: az ítéletet előre borítékolta volna. Színjátéknak nevezte a bírósági procedúrát, és talányosan annyit mondott: a jogállam csak vágyálom, majd köszönt. Elmenőben megjegyezte: természetesen fellebbeznek. "Erkölcsi jóvátételt jelent az ítélet, mert egy tisztességesen leélt élet után, hatvanhét évesen úgy hoztak hírbe, hogy életemben tíz forint elvételéhez sem tapad a kezem" - nyilatkozta Szabó Iván egykori pénzügyminiszter. "- Teljes győzelmet arattunk" - hangsúlyozta az egykori kormánytag ügyvédje, Tóth László.  Körülbelül ennyire közeledtek az álláspontok egymáshoz a Békéscsabai Városi Bíróság előtt október 30-án, abban a polgári perben, amelyet a személyiségi jog megsértése miatt indított Szabó Iván Pallag László ellen, és első fokon megnyert. Pallag az olajbizottság június 9-ei ülése után, amelyen Nógrádi Zsoltot hallgatták meg, sajtótájékoztatót hívott össze. Jókora visszhangot kiváltva arról számolt be, hogy Pintér Sándornak, Lezsák Sándornak, Zsiros Gézának és Szabó Ivánnak köze van a szőkítéshez. Nógrádi zárt ülésen tett vallomására alapozva Pallag azt mondta: Szabó Iván biztosította az olajozáshoz a pénzügyi hátteret. (A Polt Péter legfőbb ügyész a Parlament ülésén később bejelentette: bűncselekmény hiányában megszüntettek a nyomozást, amelyet Pallag sajtótájékoztatója után rendeltek el a nevezettek ellen.) A szabályszerű idézés ellenére Pallag László nem jelent meg a békéscsabai polgári peres tárgyaláson. Nem véletlenül. Az olajbizottság ugyanezen a napon hallgatta meg az egykori rendőri vezetőket, akik között a "Papa", Sándor István már nem lehetett ott. Kereseti kérelmében Szabó Iván Pallag valótlan állítása miatt a személyiségi jog megsértésének megállapítását kérte a bíróságtól, emellett azt, hogy tiltsák el a kisgazda politikust a további jogsértéstől. A pénzügyi tárca volt vezetője egymillió forint nem vagyoni kár és a perköltség megfizetését kérte a bíróságtól. A pénzt jótékony célra kívánja fordítani. A tárgyaláson a peres felek két malomban őröltek. Tóth László, Szabó Iván jogi képviselője azt bizonygatta: minden valóságalapot nélkülöző nyilatkozatával kétséget kizáróan megsértette megbízója személyiségi jogait Pallag. Az olajbizottság elnökének védője mindezt elismerte, de visszatérően hangoztatta: Pallag László olyan közérdekű információk birtokába jutott, amit nem hallgathatott el a nyilvánosság elől. Alkotmányos kötelezettsége teljesítése közben nem lehetett tekintettel arra, hogy jó-e minden közszereplőnek a napvilágra kerülő információ. Eközben nem vezette egyéni érdek, sőt önérdeke ellen cselekedett, mert az érintettek polgári peres ügyeket indíthattak ellene. Az ügyvédnő eljárásjogi kifogásokat is tett. Vélekedése szerint Pallag kijelentéséért Szabó Ivánnak nem a képviselőt, hanem Nógrádit, az Országgyűlést, mint a politikus munkáltatóját és mindazokat a médiumokat kellene perbe hívnia, amelyek tudósítottak a sajtótájékoztatóról. Tompos megjegyezte: 1992 decemberében dokumentumok sorát tették le Szabó Iván asztalára az MDF-frakció Monopoly csoportjának tagjai, jelezve az olajos bűncselekményeket. "Sem az ügyvédnő, sem Pallag képviselő úr még arra sem vette a fáradságot, hogy utánanézzen: 1992 végén nem ügyfelem, hanem Kupa Mihály volt pénzügyminiszter. Szabó Iván csak 1993 márciusától töltötte be ezt a posztot. Most megbízóm ennek a tudatlanságnak az áldozata. Másrészt: minden országgyűlési képviselőnek a saját kijelentéseiért magának kell vállalnia a felelősséget, és ez alól nem lehet megbízatására hivatkozva kibújni" - érvelt Tóth László ügyvéd. Mint kiderült, Nógrádi Zsolt az olajbizottsági tanúvallomása után egy hónappal az RTL Klubban nyilatkozva mondta el: a bizottság előtt arról beszélt: 1992 legvégén a pénzügyminiszter biztosította a háttérből az olajügyleteket.  A felperes jogi képviselője a tárgyaláson jelezte: csorbult ügyfele hírneve Pallag sajtótájékoztatója nyomán, hiszen a Népszabadság egyik augusztusi számában közölt közvélemény-kutatási adatok jelezték, a korábbi 46 százalékkal szemben már a megkérdezettek 53 százaléka gondolta úgy: Szabó Ivánnak köze lehet az olajozáshoz. Mindezt az Antall-kormány tagja azzal toldotta meg, hogy a bejelentés után az emberek az utcán és rendezvényeken kérdezték tőle, mi az igazság? De több névtelen telefont és levelet is kapott. Az egyik anonim levelezőlap a maga nemében páratlan. Írója azt tudakolta tőle: az olajszőkítésből szerzett pénzt miért adta tovább Csintalan Sándor MSZP-s képviselőnek? Eztán Tompos pontosítani igyekezett, azt mondta: Nógrádi szleng módon fogalmazott, amikor azt mondta, hogy a pénzügyminiszter biztosította az olajozás anyagi hátterét. Ezzel azt akarta mondani: az illetékesek nem tettek meg mindent az olajozás megakadályozására. Szabó Iván erre felcsattant. Elmondta, teljesen logikátlan, amit az ügyvédnő állít, hiszen legfeljebb a maffia támogathatta volna pénzzel a politikát, és nem fordítva. Megjegyezte, pénzügyminiszterként semmilyen hitelfolyósításra nem bírhatta rá az akkor többségben lévő állami bankokat, azokat ugyanis az ÁV Rt. felügyelte, Boros Imre jelenlegi Phare-miniszter vezetésével. Szabó kifejtette, miután átvette a PM irányítását, konkrét információkat kapott az olajozás méreteiről. Eszerint 1992-ben 8, míg 1993-ban 13 milliárd forinttal rövidítették meg az államkasszát a szőkítők. - Ez azonban az akkor 35 százalékosra becsült feketegazdaság által okozott kárnak csak töredéke volt - hangsúlyozta Szabó Iván. Az ex-pénzügyminiszter megjegyezte: a visszaélések megakadályozására bevezették az olajjegyeket és kezdeményezték, hogy a gázolaj a jövedéki termék legyen. Hozzátette, szociális okok miatt tartották fent a gáz- és a háztartási tüzelőolaj között a kettős árrendszert, amelyet 1996-ben sikerült megszüntetni. A bíróság Tompos Judit egyetlen bizonyítási indítványát sem fogadta el. Javaslatai között szerepelt Körösi Imre egykori parlamenti képviselő tanúmeghallgatása éppúgy, mint Bencze József VPOP-s dandártábornoké. - "Indítványaim elutasítása jelzi: nem cél az igazság kiderítése" - mondta az ügyvédnő. Aki bíróság előtt végül a nem vagyoni kártérítésre célozva elmondta: a közfeladatokat ellátó politikus magánvagyonával nem felelhet cselekedeteiért.  A Békéscsabai Városi Bíróság bírája, Szilvásyné dr. Futó Róza nem így látta. Megállapította a személyiségi jog megsértését, és eltiltotta a további jogsértéstől Pallag Lászlót, emellett 500 ezer forint nem vagyoni kár és 31 ezer forint perköltség megtérítésére kötelezte. Két nappal az ítélet után kérdésünkre a bíróság szégyenének nevezte a történteket Pallag, aki elmondta: minden jogi fórumot felhasznál igaza érvényesítésére. "- Egy országgyűlési képviselő szólásszabadságát nem lehet korlátozni" - érvelt az olajbizottság elnöke. Kérdésünkre megjegyezte, az utóbbi időben kitört, és kisgazdákhoz köthető botrányok, valamint az általa vezetett bizottság munkája között nem lát összefüggést. Bod Tamás (Megjelent a Magyar Narancs 2000. november 9-ei számában. A szerző hozzájárulásával közöljük.)