|
Felavatták
az új gyulai postát
Ünnepélyes keretek közepette adták át
az október 23-i nemzeti ünnep előtti napon a több mint félmilliárd forintos
beruházással megépült új postahivatalt Gyulán. A Magyar Posta Rt. költségvetéséből
megépített posta nemcsak az eddig postának használt épületnél korszerűbb,
hanem a legkorszerűbb magyarországi posták egyike - hangzott el a vasárnapi
avatóünnepségen, amelyen mások mellett megjelent Varjú Tamás, a Magyar
Posta elnök-vezérigazgatója és Manninger Jenő, a közlekedési és vízügyi
minisztérium államtitkára is.
Már hetvenkét évvel ezelőtt, 1928-ban
felmerült Gyulán, hogy egy, az akkori körülményeknek megfelelő postahivatalra
lenne szüksége az akkor még megyeszékhelyi rangot betöltő városnak. A gyulai
postahivatal ugyanis akkor már több mint három évtizede, 1893 óta a katolikus
egyháztól bérelt épületben működött. S a postapalota építését 1928-ban
felvető gyulaiak közül aligha sejthette bárki is, hogy a most búcsúzó évezred
utolsó évéig ott is fog működni...
Hiszen annak ellenére, hogy már a század
elején korszerűtlen volt, egészen ez év október 21-ig a régi helyén, egy
nem egészen hétszáz négyzetméteres területen működött a gyulai "főposta".
A gyulavári településrészen tavaly már átadtak egy új, korszerű tanpostát,
s ebben az esztendőben végre a gyulai postások is új otthonra találtak.
A postaépítés közvetlen előtörténete 1995-re nyúlik vissza, amikor az építkezés
sürgősséggel bekerült a Magyar posta Rt. hároméves beruházási tervébe,
míg egy évvel később a város ingyenesen felajánlotta az építkezésre az
Eszperantó téri telket. A posta által kiírt tervpályázatot egy pécsi székhelyű
építési iroda nyert meg, a díjnyertes - bár a városlakókat igencsak megosztó
- terv alapján tavaly októberben kezdődött a beruházás. A munkálatokra
a Magyar Posta megközelítőleg 500 millió forintot költött, a város az új
posta környékének kivitelezésére szánt pénzzel és az ingyenes telekbiztosítással
együtt mintegy százmillió forintot költött. Az új postahivatal hasznos
alapterülete 1500 négyzetméter, újdonságnak számító technikai megoldások,
ovális ügyféltér és a legfejlettebb biztonsági rendszer alkalmazása a jellemzője.
A vasárnapi átadáson Tóth Imre országgyűlési
képviselő a városlakókkal kapcsolatos adósságok törlesztéséről beszélt,
s ezt az esztendőt a postaátadások évének nevezte. Széllné Tóth Ibolya
regionális postaigazgató gigászi munkának nevezte az új postahivatal megépítését,
míg Dancs László polgármester azt hangsúlyozta: ez a város megszenvedett
ezért a postáért. Varjú Tamás ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy
a Magyar Posta bizalmi indexe a legmagasabb a lakosság körében a közszolgáltatók
között. A postaigazgató a posta előtt álló, főként a liberalizációval összefüggő
kihívásokról is beszélt, míg Manninger Jenő ritka és egyedi eseménynek
nevezte a gyulai posta átadását. Az államtitkár leszögezte azt is, hogy
postások napjainkban a kihívások kereszttüzében állnak, s felhívta a figyelmet
a színvonalas szolgáltatások jelentősségére. A beszédeket és az ünnepélyes
szalagátvágást követően a város lakói bejárhatták az új postát, ahol ma
reggeltől már hivatalosan is intézhetik az ügyeiket.
Méltóságteljesen
ünnepeltek mindkét oldalon Orosházán
 Orosházán
mindkét megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc méltóságának
megfelelően zajlott le hétfőn délelőtt - állapíthatták meg azok, akik mindkét
eseményt figyelemmel kísérték. A résztvevők létszáma egyik eseményen sem
tért el jelentősen, s a szónokok beszéde is csak néhány elemben tért el
egymástól: míg a hivatalos városi ünnepség szónoka szerint a forradalom
résztvevői reformokra törekedtek, a koalíciós megemlékezés visszaemlékezői
hangsúlyozták: 56 hősei fel kívánták számolni a szocializmust.
Mint arról lapunk a közelmúltban hírt
adott, Orosházán - intenzív nyilatkozatháború mellett - két megemlékezés
szervezése kezdődött meg: a városi önkormányzat kilenc, a Polgári Frakciót
alkotó konzervatív pártok a POFOSZ-szal együtt tíz órára hirdették meg
ünnepségüket a történelmi emlékparkba.
A hivatalos rendezvényen koszorúztak a
városi intézmények, a városban működő fegyveres testületek, illetve néhány
civil szervezet, a pártok közül az MSZP és az SZDSZ. A szónok, Fetser János
beszédében utalt rá: 1956-ot az ellentmondásosság jellemzi, hiszen az események
közelsége miatt még nem alakulhatott történelemmé. A forradalom hősei mellett
szükséges azokról is megemlékezni, akiket a hatalom küldött halálba - mondta
a polgármester, aki a jelenről szólva utalt rá: megbékélésre van szükség
Magyarországon, melyhez a békétleneknek először - mindkét oldalon - önmagukkal
kell megbékélniük.
 A
húsz perces átállás után pontosan kezdődő ellenzéki megemlékezés első szónoka
Turi-Kovács Béla, az FKGP frakcióvezető-helyettese volt, aki személyes
56-os élményei felidézését követően hangsúlyozta: a forradalmárok nem azért
szálltak szembe a szovjetekkel, mert jobb kommunizmust akartak. Igaz, nem
is vadkapitalizmust - tette hozzá Turi-Kovács, utalva rá, hogy a demokratikus
célkitűzések legfontosabbika az egyenlő jog, egyenlő igazság eszméje volt.
Az ünnepségen Varga István országgyűlési
képviselő arról beszélt, hogy az ünnep elsősorban azoké, akik átélték a
forradalom és szabadságharc eseményeit, majd annak leverése után is megőrizték
emberi méltóságukat, másodsorban pedig napjaink fiataljaié, akik romlatlanul
tudják továbbvinni 1956 eszméjét. Varga hangsúlyozta: valódi megbékélésről
csak akkor lehet szó, ha a forradalom leveréséért felelősök bocsánatot
kérnek azoktól, akiknek sorsát egy életre megpecsételte a magyar szabadság
érdekében tett szerepvállalásuk.
Felszentelték
a gyulavári harangot
Bő egy év alatt két alkalommal is ünnepi
pillanatokat élhettek a Gyula-Gyulavári Református Gyülekezet tagjai. Több
mint fél évszázad, egészen pontosan ötvenhat esztendő után a Gyulaváriban
lévő református templomban ismét három harang szólalhatott meg. A második
világháborúban ugyanis a templom három harangjából kettőt magukkal vittek
a harcoló idegen seregek. A középső, mintegy 160 kilogrammos harangot -
főként adakozásból, a torony felújításával együtt mintegy 1,1 millió forintért
- már tavaly vissza tudták helyezni, s ezen a hétvégén visszahelyezték
a toronyba a legkisebbet is.
Pontosabban ezt az ugyancsak közadakozásból
öntetett, valamint több, mint 110 kilós harang - melynek előállítási költségei
közelítettek a 700 ezer forinthoz - már október 17-e óta a templom tornyában
van, azonban a harangszentelő misét szombaton tartották. Az ünnepi esemény
alkalmából Szabó Endre, a Békési Református Egyházközség esperese hirdetett
igét a harangszentelési istentiszteleten. Imájában azt kérte, hogy a harang
szava az élő embereket hívja Isten házába, s szólt arról is, hogy a hit
által minden elérhető. Az istentiszteletet követően Hegedűs István gyulavári
lelkipásztor a három harang történetéről beszélt, elmondta többek között
azt, hogy először 1925-ben szólalt meg három harang Gyulaváriban.
Nem
értik elnöküket a békési kereszténydemokraták
A Kereszténydemokrata Néppárt megyei választmánya
a napokban kibővített ülést tart, amelyen elsősorban a pártvezetéssel szemben
fennálló bizalmi válságról lesz majd szó. Kovács Sándor, megyei pártelnöke
információnkat megerősítette, ugyanakkor cáfolta, hogy a dr. Varga László
nevével fémjelzett kereszténydemokrata szerveződés november elejére összehívott
választmányi ülése kapcsolatban lenne a Giczy György-vezette KDNP belső
vitáival.
A napokban látott napvilágot a hír, hogy
a Kereszténydemokrata Néppárt országos elnöksége november negyedikére összehívta
az országos választmány ülését. A hír megjelenését követő napon Giczy György
elnök és dr. Bartók Tivadar, a párt főtitkára közleményben határolódott
el a kezdeményezéstől. Ahogyan a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott nyilatkozatban
áll: a KDNP semmilyen, erre legitim módon jogosult szerve nem hívta össze
az országos választmányt. A pártelnök szerint az ügy hátterében dr. Varga
László áll, aki jelenleg a Fidesz-MPP színeiben parlamenti képviselő. Ezzel
egyidőben olyan hírek is megjelentek, amelyek az MSZP felé nyitni szándékozó
pártelnökkel szemben álló helyi KDNP-szervezetek kezdeményezésének tartották
az országos választmány összehívását.
Mint azt lapunk Kovács Sándortól, a KDNP
megyei elnökétől megtudta, Varga és dr. Szakolczay György februárban hozta
létre azt a Surján-vezette kereszténydemokrata szövetséggel laza kapcsolatban
álló szervezetet, amely Vargáék szerint a valódi KDNP-t képviseli. A pártból
1997-ben, Giczy elnökké választásakor kilépett vagy kizárt politikusok
azóta többször kinyilatkoztatták: jogilag részben nekik adott igazat a
bíróság, erkölcsileg pedig egyértelműen nekik van igazuk - tudtuk meg Kovács
Sándortól.A februárban létrehozott Varga-féle KDNP főtitkára, Szakolczay
több pert is folytat a Giczy-vezette párt ellen, Kovács szerint azonban
megfelelő jogi képzettség nélkül nehéz megmondani: miben van igaza és miben
nincs.
A Békés megyei kereszténydemokrata vezető
elmondta azt is: Vargáék több alkalommal próbálták megbuktatni Giczyt,
valószínűleg egy ilyen rendezvény lesz a november 4-i választmányi ülés
is. Ez a kezdeményezés azonban független apárt jelenlegi belső vitáitól
- szögezte le Kovács Sándor. Elmondta: a Békés megyei kereszténydemokraták
továbbra is a Giczy-féle pártot tartják legitimnek, még ha az elnök politikai
döntéseivel (Giczy a 2002-es választásokra az MSZP-t szeretné együttműködő
partnernek megnyerni) nem is értenek egyet.
Mint arról akkor hírt adtunk, szeptemberben
a békési KDNP-sek - a országos elnökségtől elhatárolódó nyilatkozat kiadása
mellett - egy hónapos "türelmi időt" adtak a pártvezetésnek. Ez a napokban
jár le, s október 28-án kibővített megyei választmányi ülésen döntenek
a folytatásról. Információink szerint továbbra is a lehetséges forgatókönyvek
között szerepel az, hogy a teljes párttagság kollektíven kilépjen a KDNP-ből.
Tudomásunk szerint azonban a többség sem a Varga-, sem a Surján-féle szerveződéshez
nem kíván csatlakozni.
Haász
János
Gyorsforgalmi
lesz a 44-esből - de nem jövőre
Csak egy későbbi időpontban születik arról
döntés, hogy mikor kezdődhet meg a 44-es főútvonal négysávúsítása és milyen
ütemezésben folyhatnak a munkálatok - válaszolta lapunk kérdésére Manninger
Jenő, a közelekedési tárca államtitkára vasárnapi sajtótájékoztatóján.
A postaátadás alkalmából Gyulára látogató államtitkár a város és térsége
vezetőivel folytatott, főként a közlekedési infrastruktúrát érintő megbeszéléseit
követően nyilatkozott az újságíróknak.
Békés megye közúti megközelíthetőségének
javítása szempontjából elsődleges feladat volt a Tiszaugi híd felújítása.
Ezt a mintegy három milliárd forintot igénylő beruházást útjára indítottuk,
ezzel megekezdődött a legfontosabb közútfejlesztési beruházás - mondta
Manninger Jenő a megye közúthálózat-fejlesztéséről. Lapunknak a 44-es főút
gyorsforgalmivá alakításával kapcsolatos kérdésére válaszolva az államtitkár
elmondta: készült terv a gyorsforgalmúsításra és ezzel párhuzamosan a négysávúsításra,
s a következő időszakban két nagy útépítési programot szándékoznak megvalósítani.
Így a tervek szerint a közeljövőben elindulhat
a 44-es főút Békéscsaba és Gyula közötti szakaszának négysávúsítása és
a 47-es főút Békéscsabát elkerülő útszakaszának a megépítése (utóbbi egyébként
már indult elindult volna, ám a tavaszi árvizek miatt az erre szánt állmi
forrást elvonták). Ugyancsak a minisztériumi tervek között szerepel a 44-es
főút Kondoros és Békéscsaba közötti szakaszának útrehabilitációja és a
44-es főút szarvasi elkerülő útjának kialakítása - mondta Manninger Jenő.
Az államtitkár ugyanakkor hozzátette: a pontos ütemezésről később születik
döntés. Bizonyos előkészületi munkák már folynak, ám a kivitelezés megkezdésének
pontos időpontjáról egyelőre nem tudott nyilatkozni minisztériumi
szakember. Lapunk információi szerint ez nagy valószínűséggel azt jelenti,
hogy jövőre már aligha kezdődik meg a beruházás.
Turisztikai
díjakat adtak át Gyulán
A Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi
Bizottság (DARIB) már 1999-ben foglalkozott azzal, hogy díjat alapít a
Dél-Alföld turizmusáért végzett tevékenység elismerésére. A díj létrehozásáról
azonban végül csak idén nyár elején döntött a testület, amely a szezont
követően már arról is határozott, hogy az első évben kik kaphatják az elismerést.
A DARIB pénteki, Gyulán tartott ünnepélyes ülésén pedig már át is adták
a kitüntetéseket az első alkalommal díjazott magánszemélyeknek, önkormányzatoknak
és gazdasági társaságoknak.
Az ünnepi DARIB-ülés Pethőné Dedák Angélának,
a Magyar Turizmus Rt. regionális marketing-igazgatósága vezetőjének köszöntőjével
kezdődött. Ezt követően Baranyó Géza, a bizottság alelnöke a RIB eddigi
tevékenységéről beszélt, míg Szabó Árpád gyulai alpolgármester a város
idegenforgalmi nevezetességeit mutatta be a vendégeknek. Az ülés második
részét képezte a díjak átadása. Megyénkből a cégek közül a gyulai Galopp
Kft., az önkormányzatok mezőnyében a szarvasi (Babák Mihály, a díjról döntő
DARIB elnöke e város polgármestere) kapott elismerést. A díjra jelölt magánszemélyek
közül a grémium Vozár Mártont, a békéscsabai Garzon Szálló ügyvezetőjét,
a kereskedelmi és iparkamara idegenforgalmi bizottságának elnökét, a kamarai
elnökség tagját választotta az elismerése.
Csak
27 ezer szálláshely található a régióban - turisztikai konferencia Gyulán
Idegenforgalmi befektetési konferenciát
rendeztek szombaton délelőtt Gyulán. A tanácskozáson megjelent külföldi
és belföldi utaztatási szakembereket Szathmári János, az ITD Hungary Kht.
regionális igazgatója köszöntötte. Ezt követően Petőné Dedák Angéla, a
Magyar Turizmus Rt. Dél-Alföldi Regionális Marketing Igazgatóság vezetője
a régió - és elsősorban természetesen Békés megye - turisztikai értékeiről
tartott előadást. A térség fürdőiről készült videofilm levetítését követő
beszédében Petőné elmondta: a három megye az ország területének 19, lakosságának
13 százalékát adja, a turisztikai bevételei azonban az országos összbevételnek
csak négy százalékára rúgnak.
Mindez több okkal magyarázható - derült
ki az előadásból. indenképpen figyelemreméltó adat, hogy a régióban mindössze
27 ezer szálláshely van, ami a szálláshelyek országos összes mennyiségének
tíz százalékát sem érik el. Ebből az adatból az is érzékelhető egyébként,
hogy ezek a szálláshelyek sem a legjobb árfekvésűek. Az is valószínűsíthető,
hogy az ide látogató évi mintegy 400 ezer vendég - közülük háromszor annyi
a bel-, mint a külföldi - sem költ el túl sok pénzt a régióban, másként
aligha lenne a bevétel az országosnak mindösze négy százaléka.
A marketing iroda vezetője ugyanakkor
felhívta a figyelmet arra, hogy elkészült a régió idegenforgalmi stratégiája,
és természetesen szólt mindazon turisztikai - elsősorban természeti - vonzerőkről
és termékekről, amelyekkel a vendégek ide csábíthatók. Petőné beszédében
külön felhívta a figyelmet a térség "vizes" kínálatára; a gyógyvizekre
és az ökoturizmus alapját jelentő folyóvizekre egyaránt.
A konferencián kiemelten foglalkoztak
a gyulai turisztikai lehetőségekkel. Az erről előadó Gellén Vencel városi
menedzser a gyulai idegenforgalmi koncepciót ismertetve a fejlesztési prioritásokról
szólt bővebben. Leszögezte: a várfürdő, valamint az egyedülálló értékű
vár és környezete - így többek között az Almásy-kastély - fejlesztése a
gyulai önkormányzat elsődleges célja. A rendezvény során Gila Károly, Tourinform-iroda
vezető a Titkos-ér rehablitációs programjáról, míg Albel Andor, a Dél-alföldi
Fürdőegyesület elnöke a régióben lévő gyógyvizes fürdők turisztikai projektjeiről
beszélt. A tanácskozás a Gyulai Várfürdő megtekintésével ért véget.
Az
ötvenhatos eszmék hirdetése kötelesség - ünnepség Gyulán
Gyulán, ahogyan az már megszokott, két
helyen rendeztek október 23-i megemlékezéseket. Az ünnepség ezútta is a
gyulavári hídnál kezdődött, ahol Mány Erzsébetre és Farkas Mihályra, a
gyulavári vértelen forradalmat követő megtorlás áldozataira emlékeztek
a megjelentek. A hídnál lévő kopjafánál Balogh Boglárak szavalatát követően
Petrás János, a településrészi önkormányzat és a Pofosz gyulai szervezetének
vezetőségi tagja mondott emlékbeszédet. Ebben felhívta a figyelmet arra,
hogy a forradalom óta eltelt 44 esztendő nem nagy idő, ezért fel kell és
lehet éleszteni az emlékeket, még akkor is, ha ez nehéz és felelősségteljes
feladat. A szónok a gyulavári történések felidézése során kijelentette:
Gyulaváriban vérontás és konfliktus nélkül zajlott a forradalom, a helyiek
vigyázták a rendet. A bosszúálló hatalom mégis kegyetlen megtorlást rendelt
el - tette hozzá Petrás János, aki arra szólította fel a megjelenteket,
hogy figyeljenek oda a még élő '56-os hősökre, s azok özvegyeire, árváira.
A gyulavári ünnepség végén a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait.
A városban évő kopjafánál Kiss László,
a Miskolci Nemzeti Színház színművésze Tamási Áron 1956. októberében írott
Magyar fohászát olvasta fel, majd dr. Iványi János, címzetes egyetemi docens,
a város díszpolgára mondott ünnepi beszédet. Ebben saját '56-os élményeinek
fölelevenítését követően az 1848-49-es forradalommal hasonlította össze
az '56-os eseményeket. Mint elmondta, mindkettőt a pesti fiatalok indították
el, mindkettő akkor tört ki, amikor az elnyomás ellen tiltakozás a tetőpontjára
ért és mindkét forradalmat háború követte. A két forradalom különbségeire
is figyelmeztetett ugyanakkor, többek között arra, hogy '56 után több mint
harminc évnek kellett eltelnie a politikai rendszer megváltozásáig, s arra
is, hogy a forradalmat követő terror és szellemi vérveszteséget meghaladta
a XIX. századit. Beszéde végén Iványi János arra figyelmeztetett, hogy
kötelességünk az '56-os eszmék hirdetése és óvott bármiféle diktatórikus
erő hatalomra kerülésétől. Az ünnepi beszédet ezúttal is a kopjafa megkoszorúzása
követte.
Millenniumi
nap Csanádapácán
 Szentmisével,
zászlóátadással, emléktábla-avatással, helytörténeti kiállítás összeállításával
és sikeres műsorral ünnepelték szombaton a csanádapácaiak az államiság
ezeréves évfordulóját. A helyiekkel együtt ünnepelt az erdélyi testvérközség,
Apáca küldöttsége is, akik Bölöni Gyula polgármester vezetésével
érkeztek.
Az állam által adományozott millenniumi
zászlót Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára adta át
Mórocz László polgármesternek a helyi katolikus templomban, míg a megyei
önkormányzat lobogóját Jeszenszky Géza, a közgyűlés alelnöke vitte el Csanádapácára.
A katolikus templomban megtartott ceremóniát követően a polgármesteri hivatal
falán felavatták a millenniumra emlékeztető emléktáblát. Ugyanitt emlékeztek
meg a déli harangszó hagyományáról, melynek előzményeit Kanász József önkormányzati
képviselő idézte fel.
Sok látogatót vonzott az a kiállítás,
melyet a millenniumi ünnepség tiszteletére állítottak össze lelkes lokálpatrióták
Zsikai Péter tanár vezetésével. A művelődési házban látható egyedülálló
tárlat valódi lakossági összefogás eredménye, hiszen annak anyagát főként
a féltve őrzött családi ereklyékből állították össze. A kiállított dokumentumok,
használati tárgyak, népművészeti alkotások híven tükrözik a kilencedik
században alapított, ám időközben többször elpusztított község életét,
melyet 1821-ben harmadszor alapítottak újra dohánykertészek.
A
szükséges emberi plusz
Nehéz, embert próbáló esztendőnek ígérkezett
2000, hiszen dologi kiadásainknak csak 83 százalékát használhattuk fel,
ami reálértékben még kevesebbet jelent. Ezen túl jelentős növekedést tapasztaltunk
mind az utas, mint a gépkocsiforgalomban, ráadásul a zöldhatáron is növekedett
a mozgás. Úgy gondoltuk, ennek átvészeléséhez kisebbfajta csodára lesz
szükség, azonban az év vége felé közeledve elmondhatjuk: ez a csoda sikerült,
határaink biztonsága nem szenvedett csorbát. Mindebben nagy része van az
állománynak, mely megértette, hogy szükség van az általa nyújtott emberi
pluszra - jelentette ki pénteken délelőtt Orosházán Dávid Károly dandártábornok,
az Orosházi Határőr Igazgatóság parancsnoka a szervezet nemzeti ünnepi
megemlékezésén.
A tábornok hangsúlyozta: az idén nagyarányú
technikai fejlesztéseket hajtottak végre az igazgatóságnál, melyek révén
hatékonyabbá vált a határőrizet. Ezek közül a legjelentősebb, hogy a korábbi
UAZ-okat "nyugdíjazták", s helyettük 130 Lada Nivát állítottak üzembe a
román-magyar határon.
2001-ben újabb fejlesztések várhatók,
elsősorban a keleti és a déli határszakaszokon, továbbá a határőrség 200
új munkatárs felvételére kapott lehetőséget. További eredménynek könyvelte
el Dávid Károly, hogy az idei tanévben nyolcszáz új embert iskoláztak be
a határőrség utánpótlását biztosító különböző tanintézményekbe. A feltételek
hamarosan megengedik, hogy a határőrség legfontosabb feladatára, az Európai
Uniós csatlakozás feltételeinek megteremtésére koncentráljon - mondta végezetül
a parancsnok.
A rendezvényen a hagyományokhoz híven
az idén is megjutalmazták a legjobb teljesítményt nyújtó hivatásos határőröket
és köztisztviselőket. Bejelentették: az Orosházi Határőr Igazgatóság 1992-ben
felavatott csapatzászlója mellé Labádi Sándornét kérték fel zászlóanyának.
A nemzeti ünnep alkalmából
kitüntetett határőrök
 Belügyminiszteri
jutalom: Szincsák Demeter alezredes
Országos parancsnoki elismerés: Dávid
Károly dandártábornok, Wekerle György alezredes, dr. Kuruncziné dr., Litvai
Ibolya orvos őrnagy. Ugyancsak az országos parancsnok dísztőrt adományozott
Nász Mihály nyugalmazott századosnak 70. születésnapja alkalmából.
Rendészeti főigazgatói elismerés: Stübe
Ferenc ezredes, Bagó Albert zászlós.
Gazdasági főigazgatói elismerés: Lukács
Lajos százados, Papp Károlyné közalkalmazott
Igazgatói elismerésben részesült kilenc
tiszt, 27 tiszthelyettes, 1 köztisztviselő, 14 közalkalmazott és egy nyugállományú
tiszt.
Olajbizottsági
tag az olajügyről Gyulán
A parlament olajbizottságában eddig végzett
munkám alapján meggyőződéssel állíthatom: nem látom nyomát annak, hogy
a rendszerváltás óta hatalmon lévő bármely kormány politikai döntéssel
segítette volna az olajbűnözést - jelentette ki a napokban Gyulán Balogh
László, MDF-es országgyűlési képviselő. A kormánypárti politikus - aki
az olajbűnözés és a szervezett bűnözés kapcsolatáról is beszélt - úgy vélekedett:
elképzelhető, hogy a Nógrádi Zsoltot fölkészítő, "jól körülhatárolható"
csoport célja többek között hazánk EU-csatlakozásának késleltetése.
A gyulai MDF-székházban csütörtök este
megtartott rendezvényen - Erdmann Gyula városi pártelnök köszöntője után
- Balogh László nyomban leszögezte: a Demokrata Fórum egyetlen jelenlegi
vagy volt politikusa sem érintett az olajügyben. Ezzel együtt tény - ismerte
el Balogh -, hogy az olajbűnözés már az Antall-, illetve a Boross-kabinet
alatt jelen volt az országban, ám az is tény: az olajbűnök jelentős részét
1994 után követték el - tette hozzá.
Az MDF olajbizottsági tagja szerint gazdasági,
szociális és politikai okai voltak annak, hogy a rendszerváltó kormány
nem lépett fel az olajbűnözést kiváltó okok, a háztartási tüzelőolaj és
a gázolaj árkülönbsége ellen. A politikus arra is figyelmeztetett: sokkal
komolyabb veszteséget okozott az országnak az alkoholhamisítás, mint az
olajbűnök. Az olajbizottság tagja eddigi munkája alapján kijelentette:
nem látja nyomát annak, hogy a rendszerváltás óta hatalmon lévő bármely
kormány politikai döntéssel segítette volna az olajbűnözést.
Balogh László véleménye szerint a szervezett
bűnözői csoportok - amelyekben komoly szerepe van a rendszerváltás előtt
magyar, szovjet-orosz és akár román titkosszolgálati tiszteknek is - állnak
az ügy hátterében. Balogh azt sem tartja lehetetlennek, hogy hazánk EU-csatlakozásának
késleltetése a szervezett bűnözés célja. Azt is tudomásul kell venni ugyanakkor,
hogy a szervezett bűnözéshez kell az ügyvédek, bírók, ügyészek, politikusok,
rendőrök és a média segítsége is - jelentette ki a politikus. Az elmúlt
két évben egyébként visszaszorultak ezek a bűnüzői csoportok, Pintér Sándor
belügyminisztersége alatt statisztikailag kimutathatóan javult a közbiztonság.
Eredetvizsgálat
sms-en
Az eredetiségvizsgálattal foglalkozó cégek
egyik legnagyobbuika, az Info Holding Group Rt. (IHG) tartott bemutatót
a napokban a békéscsabai Meszlényi-Autó Kft. Renault Szalonjában a cég
újonnan kifejlesztett rendszereiről. A társaság Tromf márkanéven egy teljesen
zárt eredetiségvizsgáló szisztémát hozott létre több éves fejlesztést követően.
A program az adatsugárzás technológiájával és SMS-kommunikáció segítségével
kapcsolja össze egy központi szerveren keresztül az eredetiségvizsgáló
állomásokat. Az ellenőrzött autókat egyszer írható chipekkel látják el;
ez megkönnyítheti a közúti ellenőrzéseket és a határátkeléseket is, amennyiben
a rendőrség és a határőrség elegendő számú leolvasót tud üzembe helyezni
- jelentette ki tájékoztatójában dr. Tóth Attila, az IHG elnöke.
Az új szoftver a hagyományos, bontás nélkül
eredetiségvizsgálatnál jóval többre képes: a Belügyminisztérium Adatfeldolgozó
Hivatalából az autóval kapcsolatos minden adat egy-három percen belül megérkezik
az állomás számítógépére. Mint ismeretes, január elsejétől az okmányirodák
intézik a gépjárművekkel kapcsolatos okmányok kiadását is. Az IHG rendszere
- ahogyan azt tegnap Békéscsabán is bemutatták - segíti az okmányirodák
működését is: ha a rendszert bevezetik - ennek technikai feltélei már adottak
-, az egyes eredetiségvizsgáló állomásokon órára pontosan be lehet jelentkezni
az okmányirodába a gépjármű átíratására
|
