Megnyílt az ország első Justh-kiállítása - falunap Gádoroson A nagyközség alapításának 174. évfordulóját ismét nagyszabású falunappal ünnepelték Gádoroson. A szombati esemény minden korábbinál nagyobb jelentőséggel bír a helyi krónikában, hiszen ekkor adták át az idősek háza 30 millió forintos beruházással elkészült új szárnyát, felavatták az ország első állandó Justh Zsigmond-emlékkiállítását, továbbá ez alkalomra időzítve jelent meg a Gádoros-történeti füzetek első kötete. A három éve folyó, 30 millió forintba kerülő beruházás kétharmadát az önkormányzat állta, tízmillió forinttal pedig a szociális tárca támogatta az építkezést. Az új szárnyban 15 idős ember élvezheti a pihenés megérdemelt éveit, emelt szintű szolgáltatást igénybe véve. Ezzel párhuzamosan hét új munkahely is létesült a nagyközségben. A szaktárcát Lakner Zoltán helyettes államtitkár helyett - aki sportbalesete miatt nem lehetett jelen - Gallainé Cséplő Dolores képviselte. A főtanácsos asszony hangsúlyozta: habár 1999-et minősítette az ENSZ az idősek nemzetközi évének, arra kell törekedni, hogy a munkában megfáradt nyugdíjasokra mindig figyelem irányuljon. Gádoroson ezért 2000-et is az idősek évének lehet nevezni. A nagyközségben hosszú ideje ápolják Justh Zsigmond emlékét. Ennek a kultusznak egyik kiemelkedő eleme a fiatalon elhunyt író emlékszobájának megnyitója, melyen a Justh-leszármazottak is részt vettek. A róla elnevezett művelődési ház emeleti termében kialakított - a Petőfi Irodalmi Múzeum szakemberei és helyi lokálpatrióták által összeállított - állandó kiállítás az országban az első Justh-gyűjtemény. Birk Edit irodalomtörténész avatóbeszédében hangsúlyozta: a méltatlanul elfeledett író emlékét nagyobb feladat ápolni, mint Petőfiét vagy Aranyét. Birk Edit megfontolásra ajánlotta felkutatni Eötvös József életművének helyi vonatkozásait is. Ezt követően mutatták be a helytörténeti könyvsorozat első darabját, Pongó Bertalan nyugalmazott pedagógus Justh nyomában című kötetét. A munkát dr. Szabó Ferenc lektorálta, aki maga is előadója volt a bemutatónak Koszorús Oszkár és dr. Bárány Ferenc társaságában. Szokásosan a falunapon ismeri el a település közössége a Gádorosért legtöbbet tett lokálpatrióták munkásságát. Az idén Kiss Imre nyugalmazott művelődésiház-igazgató vehette át díszpolgári címet. Ugyancsak szombaton osztották ki a Virágos, rendezett porta díjakat, melyet az idén öt család részére ítélt oda az ezzel megbízott grémium. Emlékplakettel ismerték el Gera János, Liszkai Mihály, Pintér Tibor, Szalai István és Selmeczi Ferenc és családjaik lelkiismeretes, gondos munkáját lakókörnyezetük ápolásáért.  A szokásos falunapi mulatságok természetesen ezúttal sem maradtak el: koncertek, sportversenyek, vetélkedők, gyermekmunka-kiállítások, sétakocsikázás, bemutatók, szüreti bál szórakoztatta a jelenlévőket és természetesen nem maradt el a szombat esti szüreti bál és tűzijáték sem. >>>>Képriportunk Orosházi konzervatívok: egységben az erő Az önkormányzatiság tízéves évfordulójára emlékeztek pénteken este Orosházán a kormánykoalíciós pártok helyi aktivistái a városhoz tartozó Tatársáncon, az Orosfarm szövetkezet irodaházában. A vacsorával egybekötött megemlékezésen három ciklus fideszes, kisgazda, MDF-es önkormányzati képviselői vettek részt, illetve olyan függetlenek, akik e pártok értékeit vallják magukénak (igaz, az első ciklusban - az országos politikai helyzetnek megfelelően - a fideszesek ellenzékből kritizálták az akkori kisgazda-MDF városvezetést). A rendezvényen Dancsó József országgyűlési képviselő, Dominkó Sándor - a házigazda szövetkezet elnöke, az MDF helyi elnöke -, Pleskó Pál önkormányzati képviselők és Ribár János esperes mondtak beszédet. A visszaemlékezések mellett a jövőről is szó esett: abban mindannyian egyetértettek, hogy a konzervatív oldal sikeresebb politizálásához egységesebb fellépésre van szükség, hiszen az Orosházán jelenleg is többséget jelentő baloldal igazi erősségét ez adja. Az erre való törekvés megtörtént azáltal, hogy megalakult az önkormányzat polgári frakciója, ám a közelgő választási felkészülésben még nagyobb egységre van szükség - húzták alá többen is a hozzászólók közül. Ribár János esperes - aki korábban maga is tagja volt a városi képviselő-testületnek - pedig arra mutatott rá, hogy a sikeres politizáláshoz saját sajtóra van szüksége a polgári értékeket valló szervezeteknek. A tanyai emberek életesélyeit növeli az új út Több mint száz tanyai ember életkörülményeit javítja az a kétszáz méteres útszakasz, melynek eredményes műszaki átadását pénteken délelőtt tartották meg. A Kardoskút-Pusztaközpontban épülő út 2 millió 600 ezer forintos beruházás keretében valósult meg, melynek ötven százalékát az önkormányzat biztosította saját erőből, míg a másik felét a megyei területfejlesztési tanács támogatása jelentette. A kivitelezési munkálatokat a megyei közútkezelő kht. végezte alvállalkozók bevonásával. Ramasz Imre, Kardoskút polgármestere lapunknak elmondta: a régóta tervezett útszakasz megvalósulása azon túl, hogy az itt élők komfortérzetét növeli, jótékonyan hat a helyi gazdasági életre és az idegenforgalomra is, hiszen közvetlenül a páratlan természeti értékekkel rendelkező Fehér-tó mentén található.  Ökosuli lesz a Mezgé Az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola továbbra is nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelmi nevelésre, ennek jegyében az intézmény részt vesz az úgynevezett Ökoiskola-hálózat kiépítésében, valamint az országos környezetvédelmi oktatási program kialakításában - tájékoztatta lapunkat Gyenge Edit, az iskola sajtóreferense. Az oktatás és a környezetvédelem kapcsolatáról a közelmúltban rendeztek fórumot Miskolc-Tapolcán, melyre meghívták dr. Hévvizi Sándorné tanárnőt, aki komoly eredményeket mutathat fel ezen a területen. Az észak-magyarországi találkozó fő célja a környezeti nevelés stratégiájának kialakítása volt, különös tekintettel az EU-csatlakozásra. Ezen túl szóba kerültek még az e témában igénybe vehető pályázati lehetőségek és a környezeti nevelés szakszerű beépítésének lehetőségei az iskolai kerettantervekbe. Millenniumi nap vidékfejlesztéssel Teljesen olyan, mint a régi május elsejék - mondta egy mellettem ácsorgó középkorú úriember tegnap Sarkadon, a város millenniumi napi ünnepségén. Bár nem tudom, ezt viccből mondta-e, avagy komolyan gondolta, az tény: az ünnepségen megjelentek közül többen hasonló képzelettársítással éltek. Az tény: az ünneplő közönség zömét ezen a rendezvényen is a város diáksága jelentette. Tegnap tanítási szünet volt Sarkadon, a diákok serege volt a Bartók Béla Művelődési Központ előtt sorakozott fel. Ez volt a központi helyszíne a város millenniumi napjával egybekötött rendezvénynek, a helyi önkormányzatok ünnepének. A rendezvénysorozat a városházán kezdődött, ahol emléktáblát avattak a helyi önkormányzatiság és a millenniumi tiszteletére, majd a művelődési ház előtt Torgyán József agrárminiszter mondott ünnepi beszédet. A szónoklat az emberi (s főként a gyermeki) teljesítő- és koncentrálóképesség határait figyelmen kívül hagyva néhány perc híján egy órán át tartott, közben több diák rosszul lett. Az agrárminiszter - aki vélhetően kisgazdavezérként is tiszteletét tette Sarkadon, erre utaltak legalábbis a szórványosan felbukkanó FKgP-s szórólapok - beszédében hosszasan méltatta egyébiránt az államalapító Szent István érdemeit, mint fogalmazott: az ezer éve alapított vármegye-rendszer ma is működne, ha nem következik be a trianoni tragédia. A miniszter kijelentette: dinamikusan fejlődik a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar, s hozzátette: igazán csak az Európai Unió jelenti majd a magyarság lehetőségeinek kiterjesztését. A földművelésügyi miniszter leszögezte: az a minimum, hogy a külhoni magyarok számára a magyar állampolgárságot biztosítani kell. A miniszteri-pártelnöki beszédben ugyanakkor alig-alig volt szó az önkormányzatiságról, bár Torgyán József kiemelte: az önkormányzati rendszer kialakítása jelentette a magyar demokrácia kiteljesedését. Nehezen terjed a szelektív hulladékgyűjtés A Gyulán tegnap kezdődött hulladékgazdálkodási konferencián résztvevő Túri-Kovács Béla, az országgyűlés környezetvédelmi bizottságának alelnöke, illetve dr. Kávássy Sándor, a környezetvédelmi minisztérium helyettes államtitkára sajtótájékoztatót tartott a konferencia megkezdését követően. A szakemberek elmondták, hogy az év végére illetve jövő év elejére várják az elfogadott törvényhez kapcsolódó végrehajtási jogszabályváltozásokat, melyek reményeik szerint jelentősen javítják a környezetvédelem helyzetét. Túri Kovács Béla kérdésre megerősítette, hogy a környezetvédelmi tárca költségvetése a sarokszámok szerint mintegy nyolc százalékkal kevesebb lesz, mint a tavalyi évben. Ez abból adódik, hogy a korábbi években külön forrásokhoz is hozzájutott a tárca, olyan feladatok megoldásához, melyekre a következő két éves ciklusban már nem lesz szükség.  Pályázati pénzek természetesen továbbra is rendelkezésre állnak így a szakember szerint a környezetvédelmi célalapra fordítható pénz emelkedni is fog. Véleménye szerint a parlamenti viták során egy elég erős lobby harcot képviselnek, amely markánsan jelenik meg a közéletben. Arra a kérdésre, hogy a szelektív hulladékgyűjtésnek milyen irányú előrelépése várható elmondta, hogy ez még ma Magyarországon inkább tudati, mint pénzkérdés. Nagyon rosszak a tapasztalatok, ugyanis néhány Balatoni településen, illetve Pest környékén voltak már ilyen irányú kezdeményezés, de ki lehet jelenteni, hogy egyértelmű bukással végződött, mivel a lakosság szinte egyáltalán nem volt partner ebben. Megítélése szerint ez pedagógiai kérdés, mivel ezt az egész problémát a családban kell kezdeni és az iskolában, folytatni, hogy a személyiségbe beépüljön a környezetvédelmének fontossága. Ezen túlmenően ez a megoldás óriási pénzösszegeket fog felemészteni, ezért rövid távon nem lehet gyors eredményre számítani. Ma kezdődik a gádorosi falunap Nagyszabású falunapi ünnepségre készülnek a gádorosiak – tájékoztatta lapunkat dr. Prozlik László polgármester. A hétvégén – pénteken és szombaton – megrendezendő közösségi eseményen szociális és kulturális javakkal gazdagodik a nagyközség, és természetesen nem maradnak el az ilyenkor szokásos szórakoztató programok sem. Az eseménysorozat kiemelkedő rendezvénye lesz a helyi gondozási központ avatása szombaton reggel kilenc órakor, melyen részt vesz és beszédet mond Lakner Zoltán, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium államtitkára. Ugyanitt nyújtják át a díszpolgári címet, s az is kiderül, kinek a lakókörnyezetét találta a legszebbnek az ezzel megbízott testület. Fél tizenegykor avatják fel a művelődési házban kialakított Justh Zsigmond-emlékszobát Birk Edit, a Petőfi Irodalmi Múzeum főmunkatársa közreműködésével, majd megtartják a Gádorosi Történeti Füzetek első kötetének premierjét. Ezen túl képzőművészeti kiállítás, sportverseny, nótaest, V-tech koncert szórakoztatja a gádorosiakat pénteken és szombaton, majd a programsorozat záróeseményeként tűzijáték és falunapi bál várja az érdeklődőket. Az orosházi zöldek őszi programja Elkészült az orosházi székhelyű Természet Ébredése Társulat (TÉT) őszi programja – tájékoztatta lapunkat Kiss László elnök. A szervezet az elkövetkező időszakban is folytatja közlekedési koordinációs programját, valamint megrendezik szokásos őszi akcióikat, így ismét kiírják a Nézz körül – ismerkedés a természettel elnevezésű rajzpályázatot. Ugyancsak őszi feladatul tűzték maguk elé az élőhely-felmérési programot, melynek lényege: a helyi zöld civilek felmérik Orosháza környékének természeti értékeit, különös tekintettel a védettségre érdemesekre. A nyár is tartalmasan telt az egyesület számára – tette hozzá az egyébként egyetemi hallgató elnök. Egyebek közt túrákat szerveztek valamint kiemelkedő esemény volt az immár hagyományos úgynevezett fecskegyűrűző-tábor újbóli megszervezésetek általános iskolások számára. A közlekedési program keretein belül elkészült az egyesület módosító javaslata az Orosháza-Szentes vasútvonal menetrendjére, melyet a Magyar Államvasutak Rt. elfogadott. Ennek jegyében az ősztől új szerelvények közlekednek a korábban megszüntetésre szánt vasútvonalon. Újabb peron is készült civil összefogással: Gádoros után Fábiánsebestyénben csinosították meg a vasútállomást a lakosság és a vasutasok közreműködésével. Végezetül Kiss László elmondta: a szervezet új helyre költözött. Irodájuk a továbbiakban Orosházán a Kossuth Lajos utca 6-8 szám alatt érhető el, ahol a szervezet két munkatársa várja az érdeklődőket. Beszámolt a kmb-s Kardoskúton az elmúlt egy évben emelkedett a bűncselekmények száma a korábbi esztendőhöz képest – értesültek a helyi önkormányzat képviselői a közbiztonságról szóló napirend kapcsán. A témáról Kálmán Antal zászlós körzeti megbízott tartott tájékoztatót, aki az 1999 augusztustól ez év szeptemberéig tartó időszak . Szavaiból kiderült: míg korábban 10, addig a vizsgált időszakban 14 bűncselekmény történt a községben. A vagyon elleni ügyek száma nem emelkedtek, ám súlyos testi sértéses, rongálási és garázdasági ügyek miatt kellett eljárnia a megbízottnak. Összesen kilenc esetben indult eljárás ismeretlen tettes ellen, ebből négy ügy gyanúsítottja megkerült. Viszonylag magas – hat – az ittas vezetés miatt indult eljárások száma – tette hozzá Kálmán zászlós, aki 23 esetben tett szabálysértési feljelentést és 26-szor szabott ki helyszíni bírságot. A megelőzés terén jó együttműködés alakult ki a megbízott és a helyi oktatási-nevelési intézmények között. Arról is elismerően szólt a zászlós, hogy a közintézmények megfelelő biztonsági berendezésekkel látták el ingatlanaikat, s jutott a dicséretből az önkéntes segítőknek, a polgárőröknek is.   A karbantartók hibáztak Pusztaszőlősön A Szolnoki Bányakapitányság - mint eljáró szakhatóság - elkészítette azt az elsődleges szakvéleményt, amelyben a pusztaszőlősi 34. számú gázkútnál bekövetkezett kitörés okait, a mulasztásokat és a hasonló esetek elkerüléséhez szükséges intézkedéseket vette górcső alá. A bányakapitányság véleményének kialakításakor figyelembe vette a Miskolci Egyetem Olajtermelési Tanszékének szakvéleményét. A közleményből kiderül: az augusztus 18-án, a helyszínen karbantartást végző szolnoki MB Kőolajkutató Rt. öt szakembere hibáztatható a történtekért. A kitörés okairól a jelentés azt írja, hogy a karbantartási munkát végző csapat tagjainak ki kellett cserélni a meghibásodott homokszűrőt. Ám kiépítés közben a kúton túlfolyás jelentkezett, így a kutat feltöltő sós vizet a tároló rétegből a kútba belépő gáz szorította ki a felszínre. Ezt a személyzet a tőle elvártnál sokkal később észlelte, és amikor ezt - egy szabálytalan és veszélyes művelettel - megpróbálta megakadályozni, akkor ezt már nem sikerült. Ennek következményeként nem tudták elzárni a kitörésgátló berendezést.  A kútbók kiáramló gázos folyadéknak annyira megnőtt az áramlási sebessége, hogy a kútban lévő csöveket a felszínre lökte. A kitörésgátlót ekkor már nem lehetett elzárni, sőt, a kitörésvédelmi szerelvényre visszahulló csövek azon sérüléseket okoztak, egyúttal az aknában gázkifúvás keletkezett. Az elkövetett hiba miatt nem lehetett meghatározni, hogy pontosan hol történt a sérülés, sőt megközelíthetetlenné vált az elzáró szerelvény is. Ezek után gyulladt be a kiáramló gáz. A nagy nyomással együtt kiáramló, nagy mennyiségű réteghomok és a magas égési hőmérséklet tönkre tette a kitörésgátló berendezést, ezért azt le kellett cserélni, ami tizenhét napig tartott. (Mint folyamatosan beszámoltunk: az augusztus 18-ai kitörés után a szakemberek szeptember 2-án ideiglenesen "megfojtották" a kutat, az azonban néhány óra múlva vadkitörés formájában újra működésbe lépett, ekkor megnyitották a nemrégiben felszerelt új kitörésgátlót. - B. T.) A tizenhét nap alatt a kút béléscsövét erodálta a nagy nyomással felszínre törő homok, ezért következett be szeptember 3-án hajnalban az újabb kitörés.  A mulasztásokról szólva az elsődleges szakvélemény leszögezi: az MB Kőolajkutató Rt. személyzete nem járt el a tőle várható módon, későn észlelték a túlfolyást, és nem a megfelelő módszert választották a további elhárítási munka során. A hasonló esetek megelőzéséről nem intézkedett a Szolnoki Bányakapitányság. Meglátásuk szerint az érvényes jogszabályok és technológiai utasítások betartása esetén nem fordulhatott volna elő az, ami Pusztaszőlős mellett történt. A vizsgálat hivatalos végeredménye későbbre várható - áll a Nagy Sándor, bányafelügyeleti főmérnök, a vizsgálat vezetője jegyezte közleményben. B. T. Klub vagy egyesület? - Soós Bélát bízták meg programalkotással a városvédők Az orosházi Városvédő és -Szépítő Egyesület tagsága a folytatás mellett döntött, azonban még nem kristályosodott ki, milyen szervezeti formában végzik tevékenységüket. A civil szervezetekről szóló törvény több lehetőséget is kínál, ám a döntést későbbi időpontra halasztják. Így elmaradt az eredetileg tervezett vezetőségválasztás is, a jelenlévők úgy határoztak, hogy Soós Béla kertészmérnök, egykori főtanácsos vezetésével az idei évet a programalkotásra fordítják. A városvédő egyesület a helyi civil szervezetek közül az egyik legtekintélyesebb hagyománnyal rendelkező közösség: 1988-ban, a pártállam helyi illetékeseinek rosszallása mellett kezdték meg tevékenységüket a Hazafias Népfront égisze alatt. Az első megtorpanást a 90-es évek elejének mozgalmas közélete hozta magával, majd eredménytelennek bizonyult a második megújulási kísérlet is a kilencvenes évek második felében. A Petőfi Művelődési Központban kedden este megrendezett immár második újjáalakuló ülés Gazsi Sándor elnök lemondásával kezdődött: az eddigi vezető elfoglaltságára hivatkozva köszönt le, ígéretet téve rá, hogy aktív tagként részt kíván venni a munkában. Az ezt követő vita során a klub-, illetve az egyesületi forma hívei ütköztették álláspontjaikat. Az előbbit azonban a többség elvetette, hiszen ebben a formában - a mővelődési ház fennhatósága alatt - kis mozgástér maradna a tényleges civil feladatok - azaz a városi ügyek figyelemmel kísérése és az azok ellenőrzése -  ellátására. Ezzel párhuzamosan azonban az azonnali egyesületalapítást is elvetette a megjelent mintegy félszáz helyi lokálpatrióta, ehelyett a műhelymunka szükségességére hívták fel a figyelmet. Ennek munkálatai Soós Béla vezetésével kezdődtek meg, aki egyébként esélyes a majdani egyesület elnöki tisztségére is, sőt maga is jelezte: a többség bizalma esetén vállalkozna a feladatra.  Verekedés miatt lefújták az Orosháza-Méhkerék focimérkőzést A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke volt az a szurkoló, aki a hétvégén az OMTK-Méhkerék labdarúgó mérkőzésen a vendégcsapat edzőjével és két játékosával összetűzésbe került. Németh Béla - aki korábban a város alpolgármestere volt, jelenleg független önkormányzati képviselő - nem kíván feljelentést tenni támadói ellen. Az érintett felek egymásra mutogatnak: az összetűzésben részt vevő méhkerékiek szerint Németh Béla rasszista, kisebbségellenes kijelentéseket tett a nézőtéren, míg a kamarai vezető ezt határozottan cáfolja. Az Orosházán megrendezett mérkőzést negyedórával az első félidő megkezdése után verekedés miatt lefújták. Szemtanúktól szerzett információink, illetve a mérkőzés jegyzőkönyve szerint a vendégcsapat egyik játékosának sérülése után szabadultak el az indulatok: Patka György méhkeréki edző a 2-es mezben játszó csapattagja ápolása, majd a hazai szurkoló bekiabálását követően kirohant a nézőtérre. A szurkoló menekülőre fogta, ám a mesterükhöz csatlakozó focisták egyike elgáncsolta Németh Bélát, majd a többiek - összesen hárman támadtak rá - leteperték. A jelen lévő biztonságiak, illetve partjelzők vetettek véget a nagyobb bajnak. Mindeközben a pályán is elszabadultak az indulatok, igaz, itt csak verbálisan, tettlegesség nem történt. A bíró ezért jobbnak látta lefújni a mérkőzést. A felelősség tisztázása nem lesz egyszerű, hiszen az érintettek álláspontja szögesen eltér egymástól. A méhkerékiek szakosztályvezetője, Árgyelán Mihály az Orosházi Élet munkatársának úgy nyilatkozott, hogy a szurkoló "anyázott", "romázott", illetve "románozott", míg Németh Béla ezt határozottan cáfolta. Azt beismerte, hogy bekiabált, ám ez csupán a pályán történtekkel volt kapcsolatban: a bíróval együtt maga is úgy látta, hogy nem történt szabálytalanság. Az edzővel ellentétben ő úgy emlékszik, hogy Patka György edző használt szalonképtelen kifejezéseket mind rá, mind a vendéglátó csapat tagjaira. Azt pedig különösen fájdalmasnak tartja, hogy rasszizmussal, illetve kisebbségellenességgel vádolják, hiszen eddigi közéleti tevékenysége során mindig tiszteletben tartotta mások méltóságát, s ez a továbbiakban sem lesz másként. Az ügy végére az illetékes fegyelmi bizottság tesz pontot. K. Gy. Demszky hisz a liberális alternatívában - Budapest főpolgármestere megyénkben járt Különös aktualitást adtak Demszky Gábor budapesti főpolgármester megyénkben tett látogatásának az elmúlt napokban megjelent hírek. Mint arról lapunk is beszámolt, a gyulai Czene-tanyára meginvitált liberális politikust többen a Szabad Demokraták Szövetségének leendő elnökeként emlegetik. A Czene Ferencet 1988 óta ismerő Demszky Gábor ezekről a találgatásokról elmondta: nem döntött még arról, hogy ha lehetősége lesz rá, elvállalja-e a pártelnöki tisztet. Hozzátette ugyanakkor: a párt korszakváltását egy új vezetőségnek kell végigcsinálnia.  Az 1988-as október 23-át Los Angelesben ünnepelte Demszky Gábor, akit az '56-os Szabadságharcosok Szövetsége kért fel ünnepi beszéd megtartására. Demszky ekkor ismerte meg Czene Ferencet, aki a szövetség elnöke volt, valamint Gereben Istvánt. A liberális politikus azóta barátjának tekinti az 1990-ben részben hazaköltözött (a nyarat az épülő Czene-farmon, a telet Los Angelesben töltő) Czene Ferencet, s ennek köszönhető, hogy vasárnap délután ellátogatott megyénkbe. A liberális politikus - akinek tiszteletére mintegy százfős vendégsereg gyűlt össze a Czene-tanyán - a kötetlen hangulatú rendezvény előtt válaszolt az újságírók kérdéseire. A fővárost 1990 ősze óta vezető Demszky Gábor az ő esetleges pártelnöki jelöltségével kapcsolatban kijelentette: új vezetésnek kell végigvinnie az SZDSZ megújítását, a jelenlegi ugyanis erre alkalmatlan, így annak munkájában már nem is vesz részt. Ahogyan fogalmazott: még nem döntött arról, elvállalja-e a pártelnöki tisztet, ám szívesen lenne a párt országos listájának vezetője a 2002-es választáson. Az SZDSZ-nek addigra világosan érzékeltetnie kell, hogy létezik egy olyan liberális polgári pólus, amely alternatívája lehet az avíttt szocialista vagy rendiesen konzervatív autoriter berendezkedéseknek. Az ország számára hátrányos lenne a kétpólusú politikai berendezkedés, az ugyanis a szélsőségeik fogságában vergődő nagyobb pártok miatt könnyen kétpárti diktatúrává alakulna át - vélekedett Demszky Gábor, aki a párt általa ideálisnak tartott szövetségi politikájáról elmondta: az SZDSZ-nek az eddigieknél határozottabban kell politizálnia, vállalva a konfliktusokat és nyomatékosítva azt: nem kötődik ezer szállal az MSZP-hez. A liberális politikus szerint nem a vidéket, hanem az országot, ezen belül is főként az infstrukúrát kell fejleszteni. Nincs értelme annak, hogy az országot kettéosszuk vidékre és fővárosra, ez egy nagyon hibás szemlélet - mondta Demszky, aki egyben visszautasította azt, hogy az SZDSZ túlzottan "fővárosi" párt lenne. Kitűnő vidéki szabaddemokrata politikusok vannak "vidéken" is, tette hozzá, megemlítve megyénkből Velkey Gábort vagy a békéscsabai polgármestert, Pap Jánost. Sajtótájékoztatója végén a budapesti főpolgármester szólt a kormányzat és a főváros közötti feszült viszonyról is; mint elmondta: ő valamennyi vitás kérdésben készen áll a megegyezésre a kabinettel. Ennek azonban addig nincs meg a lehetősége, amíg a kormány egyértelműen politikai kérdésként kezeli a fővárossal való kapcsolattartást - tette hozzá. Nem lesz díszpolgára a polgárvárosnak Igen különös helyzet állt elő Gyulán: hazánk legújabb - politikailag erősen támogatott - "polgárosodásának" idején a polgári jellegére egyébként is oly' büszke kisvárosban nem választanak díszpolgárt. Baranyó Géza alpolgármester keddi sajtótájékoztatóján nem kommentálta a döntést, csupán megerősítette a tényeket: ebben az évben nem lesz újabb díszpolgára Gyulának. Nem tudni, ennyire "rossz" ajánlások futottak-e be a képviselők elé (kérdés persze akkor, miért nem javasoltak ők valakit) vagy ennyire kevés személy érdemes erre a megtisztelő címre? Az viszont biztos, hogy az önkormányzat által a Gyulai Várszínház nyári évadjában nyújtott teljesítményért adható Havasi István-díjat ebben az esztendőben Eperjes Károly kapja meg. A díjra Eperjes mellett (aki a várszínház saját produkciójának mondott Himnuszban és A chioggiai csetepatéban lépett föl idén nyáron Gyulán) Nagy-Kálózy Esztert (aki ugyanebben a két színdarabban játszott), valamint a Rómeó és Júlia rendezőjét, Beatrice Bleont-t jelölte korábban a Gyulai Várszínház művészeti tanácsadó testülete. Az elismeréseket - a többi várszínházi díjhoz hasonlóan - októberben Budapesten adják át a kitüntetetteknek. Jön Torgyán Előreláthatólag Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és kisgazda pártelnök is részt vesz Sarkad város millenniumi napján, amelyet a Helyi Önkormányzatok Napja elnevezésű rendezvénnyel egyidőben, szeptember 28-án rendeznek. A programok délelőtt fél tízkor a városházán kezdődnek, ahol millenniumi emléktáblát avat dr. Szaló Péter, az agrártárca helyettes államtitkára, majd a városi képviselő-testületi emléktáblát leplezi le Tóth Imre polgármester és dr. Szabó László alpolgármester. Az ünnepség fél tizenegykor a Bartók Béla Művelődési Központban folytatódik, ahol Torgyán József mond ünnepi beszédet. A köszöntőt és az ünnepi műsort követően a kisgazda politikus átadja a kormány által adományozott millenniumi emlékzászlót a kistérség három településének, Gesztnek, Sarkadnak és Újszalontának. A megyei millenniumi emlékbizottság emlékzászlaját ugyanezen három település Domokos László megyei elnöktől veheti át. A zászlók átadását azok ökumenikus felszentelése és megáldása követi. A millenniumi nap alkalmából történelmi vetélkedőt is rendeznek a városban a millenniumi kormánybiztosi hivatal támogatásával. Továbbra is tévé nélkül a város A gyulai képviselő-testület hétfőn éjszakába nyúló ülésén ismételten elhalasztotta a döntést a városi televíziós műsorszolgáltatásra még tavasszal kiírt pályázat ügyében. Pontosabban döntés született, ám ettől még nem kezdődik meg a televíziózás Gyulán. A városatyák hétfőn ugyanis úgy döntöttek: újabb pályázatot írnak ki - a pontos pályázati szöveget előreláthatólag az októberi testületi ülésen fogadják majd el -, mivel a városnak ismét lehetősége lesz televíziós frekvenciát pályázni az Országos Rádió és Televízió Testületnél. A következő pályázaton tehát várhatóan sugárzott adás készítésére kérnek ajánlatokat, jelenleg ugyanis kábeles műsorszolgáltatásra is lehetett "jelentkezni". A hétfői testületi ülésen Köteles Lajos, a gyulai főiskola megbízott vezetője bejelentette: a felsőoktatási intézmény gazdálkodását sikerült olyan mértékben rendbetenni, hogy a főiskola várhatóan nem igényli az önkormányzat által számára elkülönített összeget. Ezen felül is Köteles Lajos volt tegnap a jó hír hozója Gyulán: a képviselőket arról is tájékoztatta, hogy az Egészségügyi Szakképzési Továbbképző Intézettel történt megállapodás értelmében egy országos egyedülálló egészségügyi oktatási továbbképző centrum létesülhet Gyulán. A városnak várhatóan ez sem jelent majd jelentős kiadást, valószínűleg csak egy kollégiumot igényel majd a főiskola vezetése. Harmincmillió gázpénz jár Gyulának A Legfelsőbb Bíróság a napokban lezárta azt a polgári peres eljárást, amelyet a gyulai önkormányzat indított a Bobosz Kft. gázvagyon-felmérését követően. A legfőbb bírói testület ítéletében kimondta: tévesen állapították meg a fürdővárosnak járó gázvagyon-ellenértéket, így a gyulaiakat a korábban kifizetett összegnél harminc millió forinttal több illeti meg - hangzott el a képviselő-testület hétfői ülésén. Lapunknak Baranyó Géza alpolgármester elmondta: a Bobosz Kft. kimutatta, hogy az önkormányzati gázvagyon értékének kiszámítása során az akkor eljáró szervezetek hibás lakosságszámot vettek alapul (tudomásunk szerint ez a hiba nemcsak Gyulán, hanem a megye legtöbb településén előfordult), miáltal a város a valósnál kevesebb pénzt kapott.  A bíróság által most jogerősen megítélt harmincmilliót várhatóan tizenöt napon belül megkapja a város; a nem várt pluszbevételt az önkormányzat útlaap-lefedésre fordítja majd. Erre a célra az év elején elfogadott költségvetésben különítettek el pénzt, ám a bevételek elmaradtak a tervezettől, így azt az összeget zárolták. A képviselők várhatóan októberben döntik el, hogy a mostani bevételből melyik útalapokat fedik le. Ez a pénzösszeg egyébiránt természetesen nem azonos az Alkotmánybírósági döntés értelmében keletkezett önkormányzati gázközművagyon-követeléssel. Annak összege, mint arról korábban beszámoltunk, közel hatszáz millió forint, melynek - a kormány tervei szerint - húsz százalékát készpénzben, nyolcvan százalékát pedig államkötvényben kapják meg az önkormányzatok. Gyula esetében ez az összeg tehát minden bizonnyal eléri majd a százmillió forintot. Sarkad megvenné a volt cukorgyárat Lapunkban korábban már hírt adtunk arról, hogy a Sarkadi és Mezőhegyesi Ipari Parkokat (IP) működtető Kabai Cukorgyár Rt. eladni készül az ipari parkok területeit. Eredetileg júniusi eleji határidővel kellett beadniuk ajánlataikat az érdeklődőknek, ám döntés mindezidáig nem született. Ugyanakkor már június közepén megerősítették lapunk értesüléseit Kabán, miszerint a sarkadi önkormányzat is érdeklődött a városban lévő IP területének tulajdonjog iránt. A tárgyalások azonban - amelyek információink szerint már az ajánlattételi határidő lejárta előtt, vagyis az év első felében megekezdődtek - mindezidáig nem vezettek eredményre. Valószínű azonban, hogy a Kabai Cukorgyár (KC) máshonnan sem kapott túlzottan kedvező ajánlatokat. Információink szerint ugyanis a Mezőhegyesi IP területére érkezett két ajánlattevő egyikével sem egyeztek meg, s hasonló a helyzet Sarkad esetében is, annyi különbséggel, hogy tudomásunk szerint erre a területre három ajánlattétel érkezett. Így nem meglepő, hogy a sarkadi városvezetéssel tovább folytatják tárgyalásaiakat a KC illetékesei. A sarkadi képviselő-testület legutóbbi tanácskozásának napirendje szerint a zárt napirendi pontok között tárgyalt a "Sarkadi Ipari Park terület tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatos testületi állásfoglalásról". A zárt ülésről - a helyi polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint - csak Tóth Imre polgármester adhat felvilágosítást, a városvezetőt azonban tegnapi lapzártánkig nem sikerült elérnünk. Így hivatalosan nem tudni, hogy a képviselők elfogadtak-e olyan testületi állásfoglalást, amely továbbra is az IP területének megvásárlását célozza. Lapunk azonban úgy értesült, hogy a városatyák fenntartották vételi szándékukat, nem tudjuk azonban, hogy a korábban javasolt vételárat módosították-e.  Ez évben ugyanis már több határozatot hozott az önkormányzat az ipari parki címmel rendelkező terület egészének megvásárlásáról. A legutóbb a 185/2000., illetve előtte a 145/2000. számú határozatokkal módosított árajánlatok a változtatások ellenére sem értek célt. Úgy tudjuk azonban, hogy az önkormányzat a többszöri elutasítás ellenére sem "adta fel" és továbbra is szükségesnek - egy lapunknak nyilatkozó illetékes szerint várospolitikai fontosságú kérdésnek - tartja azt, hogy az ipari parki terület önkormányzati tulajdonba kerüljön. A volt Cukorgyárban lévő ipari park infrastrukturális és eszközállománya, valamint ingatlanjainak állaga ugyanis egyelőre rohamos mértékben romlik, amortizálódik. A városvezetők szerint az önkormányzati tulajdonba kerül már csak azért is jó volna, mert ennek a folyamatnak véget vetne. Továbbra sem rendeződött az Erkel-ügy A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal döntésével elutasította a gyulai önkormányzat kisajátítási kérelmét - értesült tegnap lapunk. A gyulai városvezetés az Erkel Ferenc Gimnázium épülete fennmaradási engedélyének megszerzése érdekében kezdeményezte a kisajátítási eljárást, miután tavasszal - ahogyan akkor erről be is számoltunk - jogerős bírói döntés semmisítette meg az épület fennmaradási engedélyét. Az egyház továbbra is a megegyezésre törekszik - áll a döntést követő nyilatkozatban, s ez a gyulai polgármester deklarált célja is. A jogerős bírói döntést követően az egyház jogot szerzett arra, hogy kártérítést követeljen a gimnáziumot építtető önkormányzattól. A város vezetése a kártérítési tárgyalások elindítása mellett lépéseket tett annak érdekében is, hogy az épület megfeleljen a fennmaradáshoz szükséges jogi előírásoknak; ehhez az önkormányzatnak meg kellett szereznie az épület határmezsgyéjén húzódó hatméteres ingatlansávot. A katolikus egyház a két kérdést - tehát a kártérítést és a hatméteres terület tulajdonjogának elcserélését - együtt, míg a város vezetése külön kívánta kezelni. Nemcsak ez vezetett azonban odáig, hogy nem született megegyezés. Ehhez kellett az is, hogy a gyulai képviselők a nyáron úgy döntsenek: soknak találják, s így nem szavazzák meg az egyház által igényelt nettó harminc millió forintos kártérítést (amely pénzt az egyház gimnázium felújítására, korszerűsítésére szántak). Az önkormányzat - mivel a kártérítésről nem született megállapodás - kezdeményezte a hatméteres ingatlan kisajátítását. Az eljáró hatóság ebben az ügyben - a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal volt, amely az önkormányzat kisajátítási kérelmét elutasította. A Gyulai Római Katolikus Egyházközség a döntést hivatalos nyilatkozatban kommentálta. Ennek teljes szövegét - terjedelmi okok miatt - nem áll módunkban közölni, Kovács József plébános hozzájárulásával a lényeges elemeket ismertetjük abból. Eszerint az önkormányzat nem valós kisajátítási okra alapítva kérte az Erkel Gimnázium régi épületének déli homlokzata előtti hat méteres területsáv kisajátítását. Így várható volt az elutasító határozat, amely nem vizsgálható felül, és amely ellen fellebbezésnek helye nincs,  csak annak törvényességi felülvizsgálata lehetséges. Az egyházközség leszögezi: az egyházközség mindeddig az ügy megegyezéses rendezésére törekedett, ám ezek a kísérletei megbuktak az önkormányzat ellenállásán, amellyel arra törekedett, hogy a kérdést hatósági eljárások útján rendezze. Az egyházközség felhívja a figyelmet arra is, hogy az önkormányzatnak ez az elutasító magatartása az oka annak, hogy a gimnázium engedély nélkül működik, s ugyancsak az önkormányzat tehető felelőssé, ha az átalakítás és bővítés nem kapja meg a fennmaradási engedélyt. Az egyház már korábban jelezte: a közösen kidolgozott megegyezés-tervezet elutasítása után nem születhet a korábbi feltételek szerinti megegyezés, amiért ugyancsak az önkormányzatnak kell viselnie a következményeket. Az egyház ennek ellenére továbbra is a megegyezéses megoldás híve, amennyiben a megegyezés mindenben megfelel a törvényi előírásoknak és jóváteszi az egyházközségnek okozott károkat  - szögezi le a nyilatkozat. Dancs László gyulai polgármester az elutasító határozat beható tanulmányozása előtt nem kívánt állást foglalni az ügyben, mindössze - az egyházi nyilatkozatra reagálva - annyit mondott: ő korábban is a megegyezés híve volt, részt vett a korábbi megállapodás-tervezet előkészítésében is. A jelenlegi helyzetben ak képviselő-testületnek valószínűleg át kell gondolnia a korábbi döntését, vélekedett a polgármester. Erre valószínűleg az októberi testületi ülésen, de ha a helyzet úgy kívánja, akkor már korábban, egy rendkívüli képviselő-testületi tanácskozáson módja lesz valamennyi városatyának. Százmilliót fordít a város lakásokra Az orosházi önkormányzat 100 millió forintot fordít bérlakás-állományának bővítésére és a magánerős építkezések támogatására - határozott a közelmúltban a helyi képviselő-testület. Ennek forrása az erre a célra elkülönített lakásalap. Ezzel párhuzamosan számítanak központi forrásokra is, melyeket pályázati úton igyekeznek előteremteni összhangban az állami lakáskoncepcióval. Az önkormányzat az úgynevezett költségelven megállapított lakások kialakítására a régi posta épületét szemelte ki, mely a határozat értelmében - visszavonásig - más célra nem használható fel. Ezzel párhuzamosan arról is döntés született, hogy a város Dankó István utcai építési telkén - előzetes számítások szerint 20-30 ötven négyzetméteres - szociális bérlakást épít. Ugyancsak felmerült a Táncsics Mihály utcai diákkollégium hasznosításának lehetősége abban az esetben, ha azt nem sikerül értékesíteni ez év végéig. A megvalósíthatóságot tanulmány elemzi majd. A képviselők megbízták továbbá a szakapparátust, hogy dolgozzák ki a magánerős építkezések támogatásának rendszerét. Itt elsősorban kedvezményes telkekre számíthatnak a majdani fészekrakók. Ugyancsak az elfogadott koncepció része, hogy a privatizált önkormányzati lakótömbökben tiszta önkormányzati és magán tulajdonú lépcsőházak jöjjenek létre. Szükséges esetben az önkormányzat cserelakást ajánl fel. A városban egyébként nem először kerül terítékre a lakásügy: 1997-ben fogadták el s kezdték el végrehajtani azt a koncepciót, melynek részeként hozták létre az úgynevezett garzonbérlők házát, melyet a volt olajos munkásszállóból alakítottak ki, s itt elsősorban azok nyertek elhelyezést, akik szociális helyzetük miatt nem tudták fenntartani önkormányzati lakásaikat. Tizenötmilliós járulékukat követelik a tűzoltók Az orosházi képviselő-testület vállalja, hogy amennyiben a belügyminisztérium nem vállalja magára a helyi hivatásos tűzoltóknak járó pótlékok és azok járulékai megfizetését, jövő évi költségvetésében maga biztosítja azt. Az előzmény: az orosházi önkormányzati tűzoltóság 61 hivatásos munkatársa pert indított a parancsnokság ellen, mivel az nem fizette ki a nekik járó délutáni és éjszakai pótlékokat, mivel különböző jogszabályi értelmezések miatt ez elmaradt. A Gyulai Munkaügyi Bíróság elmarasztalta a munkáltatót és kötelezte az elmaradt pótlékok és azok járulékai kifizetésére, mely egyes számítások szerint meghaladja a 15 millió forintot. A fenntartó önkormányzat Pintér Sándor belügyminiszterhez fordult és kérte a probléma központi kezelését, ám a szaktárca csupán egy leiratban válaszolt, melyben ismertetik az országszerte folyó tűzoltóperek ítéleteit és kérik az önkormányzatokat az elmaradt járandóságok kifizetésére.