Ha a bíróság felmenti, Kurucz visszahelyezi Karancsi Tibort
(MTI) Pénteken új rendőrkapitányt kapott az olajügyekben sokszor szereplő Szeghalom. A város új főrendőre Dezső József jelenlegi megbízott kapitányságvezető lett. Két év alatt a nyolc Békés megyei városi kapitányból hármat cseréltek le, hat helyen új bűnügyi osztályvezetőt neveztek ki, s a megújult viharsarki rendőrség, teljesítménye alapján, az országos rangsorban a tizenkilencedikről a hatodik helyre lépett elő - hangzott el pénteken azon a szeghalmi sajtótájékoztatón, amelyen Kurucz Ferenc ezredes, megyei főkapitány bemutatta a sárréti település új kapitányát.
Dezső József alezredes, Szeghalom új rendőrkapitánya 42 éves, jogi végzettségű, tizenöt éve rendőr, s Hódmezővásárhelyről került a feltételezett korrupciós ügyek miatt hírbe keveredett városba, ahol fél éve megbízott kapitányságvezetőként dolgozik.
A most kinevezett kapitány zűrzavaros időszakban jött Szeghalomra, ez a helyzet viszont jórészt független volt az itteni rendőrségtől. Az a törekvés, hogy "verjük szét a rendőrséget és szervezzük újjá" megbukott - utalt a főkapitány az olajmaffia és a viharsarki rendőrök közti kapcsolat vádjára s az elmúlt időszak botrányaira.
A város jelenleg a megyei rangsor hatodik helyén áll. A megyében tavaly a rendőrségtől kilencven ember ment el - hetven nem a saját akaratából -, helyettük nyolcvan érkezett, s valamennyiüknek szigorú feltételeknek kell megfelelniük - jelentette be a főkapitány.
Kérdésre válaszolva beszámolt arról, hogy a korábbi szeghalmi kapitány betegsége miatt nyugállományba vonul, jelenleg féléves felmondási idejét tölti. Arra az újságírói érdeklődésre, hogy vajon a korábbi "borzasztóan rossz vélemény"-t mikorra tudják a szeghalmi rendőrségről megváltoztatni, Kurucz Ferenc így válaszolt: ''Nem néhány elküldött vagy kirúgott rendőr határozza meg a közvéleményt; az újságoknak a valóságos közhangulatot kellene visszaadniuk, s nem két-három sértődött ember véleményét.''
Dezső József a rendcsinálás iránt érdeklődőknek elmondta: egy beosztottját fegyelmivel küldte el, három pedig nyugdíjba készül. Kucsera Lajos őrnagy, a szeghalmi bűnügyi osztály vezetője (aki belekeveredett az olajügyekbe) áthelyezését kérte más helyre, s egyelőre a megyei főkapitányságon kap munkát.
A békési olajügyek kirobbantójaként ismertté vált Karancsi Tibor volt szeghalmi százados ügyéről a megyei főkapitány úgy nyilatkozott: ha a bíróság úgy dönt, hogy vissza kell helyezni a rendőrséghez, vissza is veszik, de csak ha lezárul a jelenleg ellene folyó két eljárás.

Rekreációs központ nem csak yuppie-knak
A megyében egyedülálló létesítmény nyílt pénteken Orosházán: a Napfény Rekrációs Központ az alapítók szándéka szerint mindazokat a szolgáltatásokat egyesíti, amelyek a túlterhelt munka utáni pihenést, újrafeltöltődést szolgálják: klub, presszó, konferenciaterem, szépségipari szolgáltatások, sportolási lehetőségek várják az ezt igénylőket a Táncsics utcai épület három szintjén. Sőt, akinek mégis sürgős elintéznivalója akad, az igénybe veheti a kommunikációs helységet, ahonnan faxolhat és internetezhet. A beruházás második ütemeként újabb épületet emelnek, ahol szauna, masszázs, pezsgőfürdő, szolárium nyílik a későbbiekben.
A létesítmény szoros együttműködést tervez a Szegedi Tudományegyetem Testnevelés- és Sporttudományi Intézetével, az iskola majdani rekreációs (rekreáció: az alkotóképesség visszaállítása) szakának hallgatói ugyanis itt töltik majd gyakorlatukat. Az intézet igazgatója, Gyetvai György is részt vett az avatóünnepségen. Rajta kívül beszédet mondott még egyebek közt Varga István országgyűlési képviselő, Fetser János polgármester és Jámbor István, a tulajdonos cég vezetője.
A beruházás a helyi Kazép-Sit Kft. legújabb vállalkozása. A cég számára nem csak ezért emlékezetes szeptember 1-je: ezen a napon ünnepelték ugyanis a társaság tízéves születésnapját. A speciális biztonságtechnikai, logisztikai szolgáltatásokat nyújtó, illetve kiskereskedelmi tevékenységgel foglalkozó magyar-német-osztrák kft. 1990-ben a Kazép Szövetkezetből kiválva alakult meg. A pénteki eseményen jelentették be, hogy az ünnepelt cég megszerezte az ISO 9001 minőségbiztosítási tanúsítványt.

SAPARD - indul a második felvonás
A szaktárca elfogadta az orosházi kistérség közelmúltban benyújtott, a SAPARD-programhoz kapcsolódó agrár- és vidékfejlesztési koncepcióját, sőt az ítészek magas színvonalúnak találták a munkát - jelentette ki csütörtökön délután Varga Zoltán szakreferens a program végrahajtásában érintett szakemberek előtt. A következő két-három hónap feladata a koncepció tartalommal való megtöltése, azaz kiegészítése lesz tényleges projektekkel.
A rendezvényre meghívták Szendrőné dr. Font Erzsébetet és dr. G. Fekete Évát, a program országos irányítóit, ám ők más elfoglaltságuk miatt nem lehettek jelen, ott volt viszont dr. Baukó Tamás, a programkészítést koordináló MTA békéscsabai intézetének munkatársa, és Szabó István, az FVM megyei hivatalának osztályvezetője. A tanácskozáson egyebek közt kiderült: rendkívül komoly programok készültek a SAPARD programhoz a kistérségben, melyek közt nagy számban akadnak turisztikai célú elképzelések, de több településen az információs társadalom kapujának számító teleház-programot indítanának, s ugyancsak eséllyel pályázhat a mezőgazdasági termelés hatékonyságát és a környezet védelmét szolgáló biodízelprogram is.

Olasz asztalifocisták is indulnak a Szent István Kupán
A hétvégén kilencedik alkalommal rendezi meg az Orosházi Asztali Labdarúgó Klub a helyi művelődési központban a Szent István Kupa elnevezésű egyéni megmérettetést. A VB-kvalifikációs (mint ismert, októberben Romániában rendezik meg a sportág második világversenyét) bajnokságra eddig mintegy 40 versenyző jelezte részvételét az ország minden részéből, de érkeznek asztalifocisták Romániából, Jugoszláviából, sőt nem kizárt, hogy Olaszországból is.
A két kategóriában - amatőr és kategóriás - lebonyolítandó mérkőzések szombaton délben kezdődnek és vasárnap délután 15 órakor érnek véget - tájékoztatta lapunkat Mihály Zoltán, a vendéglátó klub elnöke hozzátéve, hogy az orosháziak közül kilencen vesznek részt a megmérettetésen.
Az orosházi klub előtt álló következő nagy feladat egyébként a kupa sikeres lebonyolításán túl a hamarosan Szegeden megrendezendő NB I-es csapatbajnokságra való felkészülés. A jelenleg tizedik helyen álló orosházi asztali labdarúgók számára ugyanis a tét az első osztályban való bennmaradás.

Pályázati hírek - a megyei önkormányzat tájékoztatója
A magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló törvény alapján Békés megye is bekerült az öt - megtermelt GDP alapján - leghátrányosabb megye közzé, ami által többletforrások elérése vált lehetővé. Ezen többletforrásokat hét minisztérium költségvetési keretéből pályázati úton lehet elnyerni.
A Gazdasági Minisztérium keretéből négyféle célelőirányzat került meghatározásra, amelyek elosztásáról a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács dönt a döntési jogkör átruházásából adódóan. A nyújtott támogatások vissza nem térítendőek és minimálisan 25 % saját tőkét igényelnek. A támogatásról a döntést a Tanács legkésőbb október 31-ig hozza meg, ezt követően írásban értesíti a pályázókat a hozott döntésről. Mind a négy forrás esetében a Tanács a szakmai előkészítő feladatok lebonyolításával a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Rt.-t bízta meg.
Az Aktív Foglalkoztatási Célelőirányzat (AFC) keretében 58,4 millió forint áll rendelkezésre a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett területeken, illetve a vállalkozási övezetben új munkahelyek létrehozását eredményező, a termelést korszerűsítő beruházások, illetve szolgáltató tevékenységek fejlesztésének támogatására. Az augusztus 21-i határidőig 9 pályázat érkezett be.
A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat (GFC) keretében 162,9 millió forint áll rendelkezésre a megye átfogó jellegű, komplex megközelítésű gazdaságfejlesztését szolgáló létesítmények támogatására. A pályázatok alapvetően két célra nyújthatók be: ipari park-infrastruktúra fejlesztés és beszállítói kapacitás fejlesztés céljából, ahol a beruházási költség 20 millió forintot meghaladó nagyságrendű. Az elnyerhető támogatás összege az elismerhető költségek legfeljebb 40 %-a, de max. 50 millió forint lehet. Pályázni 2000. augusztus 31-ig lehetett.
A Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat (KKC) keretében 39 millió forint áll rendelkezésre a kis- és középvállalkozások versenyképességének javulását, a beszállítói kapcsolatok bővülését eredményező fejlesztések támogatására, valamint a vállalkozások működési feltételeit javító szolgáltatások fejlesztésére. A pályázat benyújtási határideje 2000. július 15-én lejárt, a határidőig 16 pályázat érkezett be.
A Turisztikai Célelőirányzat (TC) keretében 30 millió forint áll rendelkezésre a megye idegenforgalmi vonzerejének növelését szolgáló információs szolgáltatások körének bővítését, színvonalának további emelését, a turisták igényeinek minél gyorsabb és magasabb színvonalom történő kielégítését szolgáló, valamint a megyei Tourinform irodahálózat bővítését, minőségi fejlesztését célzó beruházásokra. Támogatás nyújtható rendezvények, rendezvénycsomagok támogatására, a falusi és tanyasi turizmus fejlődését szolgáló turisztikai termékfejlesztések, valamint beruházások megvalósításának támogatására, továbbá a turisztikai információs rendszer fejlesztése érdekében a megyei Tourinform irodák technikai felszereltségének és információs rendszerének fejlesztésére, új irodák létesítésére. A támogatás mértéke legfeljebb az elismerhető és igazolt kiadások és költségek 50 %-a, a rendezvények esetében 70 %-a. A pályázatok benyújtási határideje 2000. július 15-én lejárt, a megjelölt határidőig 19 pályázat érkezett be.
A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium jogelődje Békés megye számára a Vízügyi Célelőirányzatból 5 millió forint pályázható összeget különített el. A Békés Megyei Területfejlesztési Tanács és a minisztérium megállapodása értelmében előbbi nem ír ki önálló pályázatot, hanem a központi célelőirányzatra benyújtott megyei pályázatokhoz többlettámogatásként biztosítja. Ennek megfelelően a pályázatok elbírálására vonatkozó döntési jog a Tanácsot illeti meg, mely jogot, a pályázatokat elbíráló Tárcaközi Bíráló Bizottság ülésén meghatalmazottjai útján érvényesíti mindazon megyei pályázatokra vonatkozóan, melyek összhangban vannak a célelőirányzat felhasználásáról szóló rendelettel.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetési keretéből 140 millió forint lett elkülönítve egyes agrárgazdasági beruházások támogatására, és 7 millió forint vidékfejlesztési célfeladatok megvalósítására. A pályázatokat 2000. szeptember 30-ig lehet benyújtani a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács titkárságára (5600, Békéscsaba, Derkovits sor 2., Megyeháza), ahol a pályázati felhívás és adatlap is átvehető. A befogadott pályázatokat a Tanács egy fordulóban 2000. október 31-ig bírálja el.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a hagyományos pályázati lehetőségeken felül, a Nemzeti Örökség Program (NÖP 2000) Célelőirányzatból 24 millió forintot különített el megyénk számára. Az épített örökség megóvását, felújítását, a műemléki helyreállítást megelőző kutatásokat és a régészeti lelőhelyek feltárását, állagmegóvását célzó pályázatok beadási határideje 2000. augusztus 31. volt.
Nagy Ferenc sajtóreferens

Indul a teleház-alprogram - a megyei önkormányzat tájékoztatója
A tavaly elfogadott Békés Megyei Területfejlesztési Programban többek között szerepel a kistelepülések elmaradott helyzetének leküzdését célzó TELEHÁZ alprogram is. A program elindításához és sikeres működtetéséhez a Békés Megyei Önkormányzat is segítséget kíván nyújtani, ezért a megyei szintű feladatok megvalósítására munkacsoportok alakultak ez év júniusában. A TELEHÁZ alprogrammal kapcsolatos teendőket a gazdaságfejlesztési munkacsoport tagjaként Szőke Zsuzsanna koordinálja.
Mint Szőke Zsuzsannától megtudtuk, a TELEHÁZ nem újkeletű kifejezés, hiszen már 1997-ben is mintegy 30 ilyen központ működött hazánkban. Olyan kommunikációs központról van szó, mely lehetőséget biztosít a település valamennyi lakosának, vállalkozásának és civil szervezetének a számukra szükséges információk beszerzésére megfelelő szintű eszközfelszereltség mellett. Az általános tapasztalat szerint országosan több száz településen tervezik teleház létesítését.
A Békés Megyei Önkormányzat is lehetőséget lát a teleházakban, ezért segíteni próbál a településeknek teleház-hálózat fejlesztését célzó pályázatok felkutatásában, országos illetve regionális szintű szervezetekkel való kapcsolattartásban. Első lépésként tájékoztatták az önkormányzatokat a Magyar Teleház Szövetség ezévi pályázati felhívásának tervezetéről, röviden bemutatták a Dél-Alföldi Teleházak Regionális Közhasznú Egyesülete tevékenységét és felhívták a figyelmet a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács Vidékfejlesztési Célelőírányzatára, amely támogatási céljai között a teleházak fejlesztés is szerepel. A programfelelős szerint, amennyiben sikerülne megtalálni azokat a szervezeteket, önkormányzatokat, akik lehetőséget látnak a teleházakban, akkor a Regionális szervezettel és a Munkaügyi Központ bevonásával a szükséges ismeretek megszerzését biztosító tanfolyamot lehetne indítani. A teleházakkal kapcsolatos további információ a megyei területfejlesztési tanács titkárságán (Békéscsaba, Derkovits sor 2.), a 66-441-141/113-as telefonszámon és a megye@bekes.hungary.net e-mail címen kérhető.
Nagy Ferenc sajtóreferens

Szakmai nézeteltérés miatt távozik a PMK igazgatója?
Az elmúlt héten lemondott tisztségéről Kiss László, az orosházi Petőfi Művelődési Központ (PMK) igazgatója. A lemondást Fetser János polgármester elfogadta. Az intézményt megbízottként Tóth Erika igazgatóhelyettes irányítja, a képviselő-testület várhatóan soron következő ülésén dönt a vezetői pályázat kiírásáról.
Kiss László 1993-ban pályázta meg sikerrel a PMK igazgatói székét, majd öt év múlva ismét megerősítette őt tisztségében a helyi képviselő-testület. Ezért is keltett megdöbbenést városszerte a lemondás híre, hiszen a megbízatásból hátra volt még három év, s a központ több sikeres rendezvényt tudhat a háta mögött, legutóbb éppen az I. Orosházi Kenyérfesztivált rendezték meg közmegelégedésre. Ugyancsak Kiss László nevéhez fűződik a művelődési központ közhasznú társasággá alakításának terve, melytől mind a helyi közművelődési szféra, mind a városi kulturális vezetés komoly előrelépést várt.
Kiss László nem kívánta kommentálni lemondását. A Viharsarok Online úgy értesült, hogy a város kulturális vezetésével egyre több szakmai nézeteltérése alakult ki az igazgatónak, ez vezetett a döntéshez. Más források szerint az is motiválhatta az igazgatót, hogy mégsem alakul közhasznú társasággá a művelődési központ, mely átalakulás az intézmény viszonylagos függetlenségét biztosította volna.

Varga szerint lesz pénz az elkerülőút folytatására
Van esély rá, hogy a hamarosan a honatyák elé kerülő költségvetési törvénytervezetben helyet kap az orosházi elkerülő út folytatása - nyilatkozta lapunknak Varga István, a térség országgyűlési képviselője.
Mint emlékezetes, a képviselő tavaly önálló indítványt nyújtott be a félig kész beruházás folytatása ügyében, ám ezt akkor leszavazták. A folytatás érdekében már megkezdődtek a szükséges szakmai és
politikai egyeztetéseket, sőt Varga István úgy tudja, hogy Domokos László megyei közgyűlési elnök, a legnagyobb kormánypárt gazdasági kabinetjének vezetője is támogatja az elképzelést.
Ezidáig a 47 főút Orosházát elkerülő szakaszának két üteme készült el, a második szakaszt 1998-ban adták át. Két éve azonban nem történt előrelépés az ügyben, így továbbra is városban bonyolódik terheli az átmenő forgalom, s ebből különösen nagy teher hárul a Szent István utca lakóira.

Tűz, tűz, tűz
A pusztaszőlősi gázkitörésen immár tizenegyedik napja dolgoznak a Mol Rt. szakemberei mellett is a megye tűzoltói. Közben a szokatlanul száraz és forró nyár miatt több helyen voltak bozóttüzek, köztük a több mint száz hektáros biharugrai, ahol ráadásul természetvédelmi területen égett a nádas. Mindezek az események felvetik az emberben a kérdést: van-e elég tűzoltó a megyében? A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság alezredesei, Séllei Pál megnyugtat mindenkit: az nem fordulhat elő, hogy valamilyen tűzesethez "túlterheltség miatt" nem vonulnak ki a tűzoltók. Mint az alezredestől megtudtuk, minden tűzoltóságon van úgynevezett riasztási terv, amely alapján a tűzoltók illetékességi területeit különböző kategóriákra osztják fel.
Ha egyes területeken nem elegendő egy tűzoltóság állománya, akkor a legközelebbi - akár megyén kívüli - tűzoltóság lánglovagjai is a helyszínre sietnek. Így történt ez a pusztaszőlősi gázkitörés esetében, ahová nemcsak Orosházáról érkeztek tűzoltók - a területi beosztás szerint ez az orosháziak "körzete" -, hanem féltucatnyi egyéb településről, köztük a Csongrád megyei Szentesről és Hódmezővásárhelyről is. A biharugrai tűzesethez a Hajdúságból, Berettyóújfaluból és Debrecenből érkezett a segítség.
A fokozott igénybevétel persze igénybe veszi a tűzoltókat is, a létszám és az eszközállomány kapacitásával egyelőre azonban nem volt gond. Igaz, az előfordulhat, hogy a munkavégzés jellege miatt a szolgálati időket megváltoztatják, ez azonban nemcsak a nagy szárazság és a tüzek miatt történhet meg. Sőt, tavasszal éppen a víz miatt kellett a tűzoltók beosztásán változtatni: a belvíz elleni védekezés során többek között a gyulai hivatásos önkormányzati tűzoltóságon kellett módosítani az "elterjedt" 24-48 órás szolgálati rendszert.

Megegyezésre törekednek a viharsarki önkormányzatok gázvagyonügyben
Az ország nyugati megyéiben több település már megállapodott a gázközművagyonnal kapcsolatos vitás kérdésekről. Néhány zalai faluban a hétvégén már az ezzel kapcsolatos szerződésket is aláírták, s a kistelepülések hamarosan várhatják a pénzt a kormány által erre a célra elkülönített 60 milliárd forintos keretből. Lapunk értesülései szerint a megyénkben sem nagyon akarják perre vinni a dolgot az önkormányzatok, bár több településen a mai napig sem sikerült rendezni a vitatott kérdéseket az önkormányzatok és az ÁPV Rt. által megbízott Interauditor Kft. között.
A kormány döntésének értelmében az önkormányzatok hatvanmilliárd forintot kaphatnak a gázközművagyonnal kapcsolatos igényeik kielégítésére. A pénz húsz százalékát készpénzben, a fennmaradó részét pedig állampapírban kaphatják meg idén és jövôre a helyhatóságok - Zala megyében több településen már az ezt rögzítő szerződést is aláírták. Megyénkben a gyulai önkormányzat az egyike azoknak, amelyik a legközelebb jár ahhoz, hogy megkapja a gázközművagyonból a településnek - egy 1996-os alkotmánybírósági döntés nyomán - járó pénzt.
Igaz, a a PriceWaterhaus-Coopers Kft. és az Interauditor Kft. által alkotott konzorciummal a gyulaiaknak sem volt könnyű megállapodniuk, különösen úgy, hogy ők már 1996-ban megbíztak egy helyi céget a városi gázvagyon feltérképezésével. Tavaly decemberben az Interauditor még csak 142,8 kilométernyi vezetékhosszt mutatott ki, több egyeztetés után ez év júniusára ez a szám 251 kilométerre növekedett. Ezt a számot, és azt, hogy ez után 560-578 millió forint közötti összeg illetheti meg a várost, az önkormányzati képviselők már elfogadták, így a gyulai igény is a hatvan milliárdos alapból vár kielégítésre. Ez a jelenlegi kormányzati tervek ismeretében 112-116 millió forintnyi készpénz és 450-460 milliónyi államkötvény városi tulajdonba kerülését jelentheti.
Nem ilyen egyszerű a helyzet azonban a megyeszékhelyen, ahol lapunk információi szerint még százmilliós nagyságrendű eltérés van az Interauditor és a város adatai között. Az önkormányzat mindaddig nem akar megállapodást kötni, amíg a cég a véleményük szerint hibás adatokkal számol. A közgyűlés egy korábbi döntése értelmében a város vezetése akár a perindítást is megkezdhetné, ettől azonban egyelőre még ódzkodnak Békéscsabán. Annak bizonytalan kimenetele és a per esetleges elhúzódása nem igazán szimpatikus elképzelés egyetlen város vezető számára sem.
A sarkadi önkormányzat egyelőre szintén a megegyezésre törekszik az Interauditorral, bár a különbség - több sikeres korábbi egyeztetés ellenére - még mindig százmillió forint körüli összeg. A város polgármestere, Tóth Imre korábban többször elmondta: az eddiginél jóval pontosabb számok vannak a birtokában, amelyek alapján csak a DÉGÁZ illetékességi területén öt milliárd forint lehet az önkormányzatok jogos követelése. A gázszolgáltató ezt a számot korábban sem tekintette kiindulási alapnak, s egyelőre úgy tűnik, most sem kívánja elfogadni. Amíg tehát a dunántúli települések egy része már akár idén megkaphatja a gázvagyonból őt illető részt, megyénkbe ez a pénz valószínűleg csak jövőre érkezhet meg.

Jó áron adták el a részvényeket Sarkadon
A sarkadi önkormányzat elsô félévben az év elején elfogadott és azóta minimális mértékben módosított költségvetésének a bevételi oldalátaz év elsô felében már 57,9 százalékra sikerült teljesíteni, miközben a kiadásokat 43,8 százalékon sikerült tartani - derült ki a képviselô-testület augusztusi ülésén. A városatyák által tárgyalt elsô féléves költségvetési beszámolóból kiderül azonban, hogy a bevételi oldalt jelentôsen megnövelte a részvények eladásából származó úgynevezett felhalmozási bevétel. A kétszáz százalékos áron eladott Démász-részvényekbôl 69,2 millió forintja, az ÉDÁSZ-értékpapírokból 394 ezer forint, míg a Titász-papírokból 38 ezer forint városi bevétel származott.
A kiadási oldal fôként a beruházásokhoz kötôdô, felhalmozási kiadások maradtak el a várttól, ugyanakkor a működésre tervezett költségek lényegében ötven százalékon jártak, ami idôarányosan éppen megfelelônek mondható. A beruházások közül több áthúzódik a második félévre, ezért ezek költségei ott jelentkeznek majd. Ezzel magyarázható például, hogy az eredetileg kiosztott négy millió forintos képviselôi alapból - mind a tíz képviselô 400 ezer forintot kapott - eddig mindössze 270 ezer forintot költöttek el, holott idôközben az alapot 855 ezer forinttal "megtoldották". A civil szervezetek támogatására eredetileg kicsivel több mint ötmillió forintot szántak, ezt késôbb 5 millió 292 ezer forintra emelték, amibôl június végéig több mint négymilliót már el is költöttek.

Aranykoszorús lett a kardoskúti gazdaasszony
A közelmúltban Aranykoszorús Gazdaasszony címmel tüntette ki a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a kardoskúti Kunos Zoltánnét a helyi falugazdász és a megyei FVM hivatal javaslatára. A szaktárca Kunosné több évtizedes mezőgazdasági tevékenységét ismerte el, melyből az utóbbi nyolc esztendőt a magánszférában töltött el.
Az agrárdiplomával rendelkező Kunos-házaspár 1992-ben, a szövetkezeti törvény megjelenése után döntött az önállóság mellett, előzőleg a helyi Rákóczi Agrárszövetkezetben dolgoztak. Jelenleg 85 hektáron gazdálkodnak, melyből 55 hektár saját tulajdon, a fennmaradó részt bérlik. Állattartással is foglalkoznak: jelenleg 5300 libát nevelnek két telephelyen.

SAPARD-előkészületek az orosházi kistérségben
Az orosházi térségben a héten kezdődik meg a közelmúltban elfogadott SAPARD-stratégia programozásának operatív egyeztetése - tájékoztatta lapunkat Varga Zoltán szakreferens. A programalkotásban résztvevő szakemberek augusztus 31-én, csütörtök délután 14 órakor találkoznak az orosházi polgármesteri hivatal nagytermében.
A találkozón az előzetes tervek szerint jelen lesz Szendrőné dr. Font Erzsébet, az FVM Vidékfejlesztési Programok Főosztályának vezetője és dr. G. Fekete Éva, a SAPARD operatív program országos szakmai irányítója.
A tanácskozás alapját a kistérségi tanács által a tavasszal elfogadott - s lapunkban is többször ismeretett - stratégia, illetve a szaktárca által kibocsátott intézkedéscsomag jelenti. A szervezők kérik a személyen résztvenni nem tudókat, hogy írásban véleményezzék a részükre megküldött írásos anyagokat.

Ausztrál pörkölt sült szalonnával - közéleti tanyaklub a Czene-ranchon
A Gyula és Békéscsaba között, a Jánoszugban fekvő Czene-tanyán immáron hagyománya van a nyáresti, csütörtökönkénti politizálásnak. A közéleti témájú beszélgetések résztvevői hétről hétre rendszerint spontán módon verődnek össze, olykor azonban előfordul a szándékosság is. Ezekben az esetekben a házigazda, az ősztől tavaszig Los Angelesben élő Czene Ferenc meghív valakit otthonába, egy kötetlen diskurzussal egybekötött szalonnasütésre.
A politikai kultúra alapja ugyanis a kommunikáció - vélekedik a házigazda, aki nem sokkal azután, hogy a településrész önkormányzati képviselőjét, Nagy Istvánt látta vendégül, elmúlt hét csütörtökén Dancs László polgármestert invitálta meg szalonnázni és beszélgetni. A menü ezen a csütörtökön azonban nemcsak helyi dolgainkkal fűszerezett sült szalonna volt: a vendégek igazi ausztrál pörköltet is megkóstolhattak.
Az esemény politikai súlyát a rendezvényen résztvevő polgármester mellett néhány önkormányzati képviselő és viszonylag szép számú érdeklődő gyulai polgár emelte. A város vezetője bevezetőjében áttekintette az önkormányzati választások óta eltelt két esztendő történéseit, számba vette, milyen nehézségekkel kellett az 1998 őszén megválasztott testületnek szembenéznie. Az örökölt nehézségek mellett kiemelten szólt a városvezető az idegenforgalom fejlesztése érdekében végzett tevékenységükről, mondván: ez az egyetlen lehetőség a város fennmaradására, fejlődésére.
A rendezvény - ahogyan az a Czene-tanyán megszokott - ezt követőn rövid ideig őrizte meg a kötött kereteket, s néhány kérdés, illetve válasz után tűz, illetve asztal körül beszélgetéssé alakult át. A felvetett témák igen széles körben, az ezerszer emlegetett idegenforgalomtól egészen a város egészségügyi és szociális ellátórendszerének kritikájáig, valamint a helyi munkalehetőségek hiányának és az ipartelepítés szükségességének felemlegetéséig terjedtek.

Gyulaiak a főépítész-konferencián
Az elmúlt héten rendezték Nagykanizsán az V. Országos Főépítészi Konferenciát, amelynek ezúttal a Településeink múltja, jelene, jövője a régiók Európájában címet adták. A tanácskozáson több Békés megyei szakember - így a moderátori tisztet is betöltő békéscsabai főépítész, Vukovich Miklós mellett - részt vett Gyula város önkormányzatának részéről Dancs László polgármester és Béres István főépítész is. A gyulai városvezető látogatása nem volt véletlen a főépítészi tanácskozáson: mint megtudtuk, jövőre, a hatodik főépítészi konferenciát megyénkben, azon belül is a fürdővárosban rendezik meg.
Az idei szakmai tanácskozáson a főépítészek és az előadók számára a kiemelt témát a kistérségek és a régiók jelentették. Ebben az esztendőben immár nemzetközi rendezvény volt a főépítészi konferencia, azon ugyanis többek között német és finn építészek is részt vettek. A konferencia fővédnöke idén Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. A tanácskozás résztvevői megalapították az Év főépítésze díjat, amelyet idén első ízben adtak át. A rendezvény végén Dancs László átvette a konferencia rendezésére "feljogosító" stafétát a helyi szervezőktől. A jövő évi tanácskozást várhatóan szintén a nyár végén rendezik meg.

MDF nyár kora ősszel
A korábbi években megszokottnál kicsivel később, de ebben az évben is megrendezik az MDF Nyár elnevezésű programot Szabadkígyóson, a Wenkcheim-kastély parkjában. Az idei millenniumi rendezvények és elfoglaltságok miatt idén nem az augusztus 20-a előtti vasárnapon, hanem szeptember első hétvégéjén, egészen pontosan is szeptember 3-án rendezik meg a Demokrata Fórum nyári politikai rendezvényét - tájékoztatta lapunkat dr. Erdmann Gyula, az országos választmány tagja, megyei elnökhelyettes.
Az MDF Nyár délelőtt 10 órakor kezdődik a kastélyparkban, a nyitóelőadást a tervek szerint dr. Dávid Ibolya pártelnök-igazságügyminiszter tartja. Az MDF Nyár idei főbb témái előreláthatólag az alábbiak lesznek: a koalíciós integráció erősítése és a Békejobb 2000 mozgalom terveinek, jövőképének áttekintése. A rendezvényen - amelyre a szervezők mintegy 300-500 résztvevőt várnak - előreláthatólag részt vesz dr. Balsai István, Herényi Károly és dr. Csapody Miklós, a párt alelnökei, Filó Katalin, a Haza és Haladás Alapítvány igazgatója is. A program házigazdája dr. Varga István megyei pártelnök lesz.

Sarkadkeresztúrért dolgoztak - elismerések az arra érdemeseknek
Ünnepi testületi ülést tartottak a napokban, ahol a község vezetése átadta a településért végzett munka elismeréseként a "Sarkadkeresztúrért" kitüntetést. Ebben az esztendőben az önkormányzat két személyt tartott érdemesnek az elismerésre, azt ugyanis Fábián Béláné és Tóth Istvánné vehette át.
Mindkét kitüntetett nyugalmazott pedagógus, és mindketten a több évtizeden át tartó, a község érdekében végzett áldozatkész munkájukért kapták meg az elismerést.
Nemcsak emiatt ünnepelhettek azonban a sarkadkeresztúriak: péntekre készült el a települési újabb 500 méteres szakasza. A fél kilométeres aszfaltcsíknak köszönhetően a községházától a Vörösmarty utcáig immár biztonságban, "saját területükön" közlekedhetnek a kerékpárosok Sarkadkeresztúron. A beruházáshoz szükséges pénzt a önkormányzat vezetése az UKIG-tól (Útügyi Koordinációs Igazgatóság) és a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácstól nyert pályázatokból teremtette el. A kerékpárút-építés ezzel sem ért azonban véget, várhatóan már a jövő hónapban újabb útszakaszt adnak majd át.
A csütörtöki testületi ülésen az is elhangzott: bár a település eredményesen szerepelt az ÖNHIKI-pályázaton, az elnyert 13 millió forint csak része a 20 milliós forráshiánynak. Emiatt valószínűleg elmaradnak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok felújításai. Ezalól csak az öt belvízkárosult épület a kivétel, ezek felújítására a község megkapta a szükséges nyolcmillió forintot.

Internetet kérnek a Jézuskától
Több mint kétmillió forintos beruházással számítógépes termet alakítottak ki a pusztaföldvári általános iskolában. A teremben lévő tizenegy PC-t belső hálózat köti össze, s a remények szerint az év végére - karácsonyi ajándékként - az iskola a világhálóhoz is csatlakozni tud.
Pusztai Lajos igazgató lapunknak elmondta: a felsősök tanrendjébe az idei tanévtől szervesen beépül az informatika, mégpedig technika órákon sajátíthatják el ennek alapjait. Természetesen az alsósok elől sem zárják el a gépeket: ők szakköri foglalkozásokon ismerkedhetnek meg a számítástechnika rejtelmeivel. A hosszabb távú tervek közt szerepel, hogy más tantárgyak oktatásában is igénybe vegyék a komputerek nyújtotta lehetőségeket - tette hozzá az igazgató, aki arról is beszámolt, hogy a tanévnyitón átadandó gépterem a község felnőtt lakossága számára is nyitott lesz: az elképzelések közt egyebek mellett felnőttképzések indítása szerepel, illetve szeretnék, ha az immár korszerű kommunikációs technológiával felszerelt iskola egyfajta teleház-funkciót töltene be Pusztaföldvár életében.

Csak a szentetornyai romák mentek el a közmeghallgatásra
Rendkívül kevesen vettek részt pénteken kora délután a helyi cigány kisebbségi önkormányzat által összehívott közmeghallgatáson. Sőt, a városi cigányság egyáltalán nem képviseltette magát, mindössze két szentetornya-gyökeresi család problémája kapott nyilvánosságot - nem kis indulatok mellett.
Mindkét panaszos szociális ügyben kért szót, ezen belül is embertelen lakáskörülményeiket tették szóvá az érintettek. Mint kiderült, mindkét ügy megjárta már a polgármesteri hivatal szociális, illetve építéshatósági osztályait, azonban az apparátus sem tudott segíteni. Az első esetben ugyanis belvíztámogatást kért olyan család, amelynek házát - a hivatal álláspontja szerint - nem a természeti katasztrófa tette tönkre, ráadásul a tulajdoni viszonyok sem tisztázottak. Egy másik gyökeresi család pedig felvette a pénzt építőanyag-vásárlásra, ám a szükséges anyagoknak csak egy részét tudták beszerezni, így további támogatásra számítanak. A hivatal jelenlévő képviselői mindkét ügy újbóli megvizsgálását ígérték.