Gondatlanság okozta a biharugrai tüzet
Szerda éjjel a tűzoltóknak sikerült megfékezniük a Biharugra környéki pusztatüzet. Az első jelentésekkel szemben így utólag megállapítható, hogy mintegy száz hektáron lobbant lángra a nádas és a gyep a Körös-Maros Nemzeti parkhoz tartozó területen. A tűz keletkezésének okát még vizsgálják, feltehető azonban, hogy emberi gondatlanság miatt lobbantak fel a lángok.
Öt Békés és Hajdú-Bihar megyei város mintegy kéttucatnyi tűzoltója szerdán a késő esti órákban fejezte be a Biharugra környékén lobogó tűz oltását. Az első híradások kezdetben 70-80, később már több száz hektárnyi bozótos és nádas égéséről számoltak be. Tegnapra immár bizonyossá vált, hogy megközelítőleg száz hektár állt lángokban a Körös-Maros Nemzeti Park területén - tudta meg a Viharsarok Online a szeghalmi tűzoltóság illetékeseitől. A szeghalmi, gyulai, füzesgyarmati, berettyóújfalui és debreceni lánglovagok munkáját a terület nehéz bejárhatósága nehezítette meg: sok helyen csak gyalog lehetett megközelíteni a lángokat.
A tűz terjedésének irányából az sejthető, hogy a természeti tragédia emberi mulasztással magyarázható: a lángok ugyanis a közút felől terjedtek el "befelé", a halastavak irányába. Feltehetően egy kocsiból kidobott égő tárgy okozta a tüzet, ám ennek vizsgálata még folyik. A tavaknál kialakított gátrendszer útját állta a lángoknak, így komoly anyagi kár nem keletkezett. A természetvédelmi területen lévő növényzet károsodásának mértékéről tegnap még nem voltak pontos adatok, a helyszínen tartózkodó Bíró István területi egységvezetőt pedig a délutáni órákban sajnos nem sikerült mobiltelefonján sem elérnünk.

Újabb katasztófa a megyében: ég a nemzeti park Biharugránál
Természetvédelmi terület lobbant lángra tegnap délután Biharugra környékén. A tűz szerda este a Körös-Maros Nemzeti Park Területi Egységének immár kétszáz hektárján lobogott. Két megyéből több tucatnyi tűzoltó kezdte meg az oltási munkálatokat. A tűz oka egyelőre ismeretlen.
Tegnap délután negyed négy körül Sarkadkeresztúr és Zsadány között egy távolban gomolygó hatalmas füstfelhőt lehetett látni. Lapunk helyszínen tartózkodó munkatársa - mint később kiderült - több mint húsz kilométeres távolságból látta meg a Biharugra környékén pusztító tűz füstfelhőjét. A szeghalmi tűzoltóságra ekkorra már megérkeztek az első bejelentések, miszerint lángokban áll a puszta Biharugra tőszomszédságában. A falutól néhány kilométerre az első híradások szerint 70-80 hektárnyi, későbbi információk szerint már több száz hektárnyi terület égett.
A helyszínre Békés és Hajdú-Bihar megye öt városának tűzoltói indultak el, s négy óra tájban már meg is kezdték a terület oltását. A helyzetet nehezítette, hogy a közút közelében is lobogó tűz hatalmas kiterjedésű és a belsőbb területek gépjárművel nehezen megközelíthetők. Emiatt tegnap lapzártakor a tűzoltók még nem zárták ki annak lehetőségét, hogy kérik a közeli települések vezetőit: önkéntesek toborzásával segítsék munkájukat.
A helyzet külön tragédiája, hogy a tűz alatt álló kiszáradt gyep és nádas a Körös-Maros Nemzeti Park területén található. Bíró Istvántól, a nemzeti park helyszínen lévő területi egységvezetőjétől megtudtuk: a száraz gyep és a nádas lobbant lángra, s a teljes tűz a nemzeti park területén pusztít. A természetvédelmi területen élő védett állatok és növények közül a rovarok vannak a legnagyobb veszélyben: a növényzet a tűz után várhatóan hamar regenerálódik, az emlősállatok és a madarak pedig - mivel már véget ért a szaporodási időszak - el tudnak menekülni a lángok elől. Lapzártakor úgy tűnik, hogy a tűzhöz legközelebb lévő település, Biharugra nincs közvetlen veszélyben, mindez azonban változhat, ha a szél feltámad.
Haász János

A megye egyetlen női focicsapata az első osztályba készül
Elfogadták a megye egyetlen női futballcsapata nevezését a nemzeti első osztályú terem- és kispályás bajnokságára - tájékoztatta lapunkat Szikora Pál, a Csanádapácai Előre SC nőifoci szakosztályának vezetője. A tavaly indult bajnokságra 13 csapat nevezett, az apácaiak a szegediekkel és a szentesiekkel - a tavalyi NB I győzteseivel - kerültek egy csoportba.
Csanádapácán bő egy éve határozták el a gyengébbnek mondott nem képviselői, hogy labdarúgó csapatot alapítanak. Az együttes gerincét azok a lányok alkotják, akik 1999-ben sikerrel vettek részt az úttörőolimpián, s azóta is szenvedélyesen kergetik a labdát. Az apácai női focisták utánpótlása is megoldott, ugyanis Drotár János testnevelő tanár jóvoltából felszínre kerülhetnek a tehetséges focistalányok.
A csapat működését támogatja az önkormányzat, néhány helyi vállalkozó és természetesen a szülők is hozzájárulnak gyermekeik sportsikereihez. Az októberben kezdődő bajnokságig a csapat vezetőinek egy nagy gondot kell megoldaniuk: a helyi sportpálya méretei miatt nem alkalmas a mérkőzések lebonyolítására, így nem kizárt, hogy Újkígyóson vagy Orosházán fogadják ellenfeleiket az apácai futballista lányok.

Több gyerek jobb körülmények között Csanádapácán
Több mint kétmilliós beruházás keretében komoly felújításokat végeztek a csanádapácai általános iskolában - tájékoztatta lapunkat Szikora Pál igazgató. Megújult egyebek közt az egyik gazdasági épület, mely által megoldódtak az intézmény irattározási gondjai. Ezen túl a legrosszabb állapotban lévő tantermekben lemázolták a nyílászárókat, illetve kicserélték az óvodai csoportszoba parkettáját.
Mindezt az apácaiak saját erőből oldották meg, azaz a munkálatokhoz szükséges összeget az önkormányzat költségvetése biztosította számukra. Számottevő segítséget nyújtott még a Csanádapácáért Alapítvány, mely gyakorlatilag a szülők e célra szánt befizetéseit utalta át az intézménynek.
Megtudtuk még, hogy az idén is két első osztály indul a csanádapácai iskolában, s örvendetes hír, hogy a tanulólétszám a tavalyinál tizenhat fővel magasabb lesz a szeptemberben kezdődő tanévben.

Olvasóink többsége szellemi tevékenységből él
Olvasóink munkahelyi státusát firtató kérdésünket 57-en töltötték ki az elmúlt időszakban. A felmérés eredménye egyértelműen arra utal, hogy a Viharsarok Online látogatóinak többsége valamilyen szellemi tevékenységet űz, illetve jelentős azok száma, akik cégüknél döntéshozói pozíciót töltenek be.
A legtöbben, 24-en a "szellemi tevékenységet végzek" rovatot töltötték ki. Ez az összes válaszadó közel fele, 42 százaléka. Olvasóink 12 százaléka cégvezető (7 fő) és ugyanennyien jelölték be a középvezető kategóriát. Mindössze hárman vallották magukat fizikai munkásoknak (5 százalék), heten pedig diáknak (12 százalék). Az inaktívak - nyugdíjasok, munkanélküliek, gyesen lévő kismamák - aránya 16 százalék, összesen kilencen sorolták magukat ebbe a kategóriába.
A Viharsarok Online címlapjáról elérhető kérdőívünk következő kérdése elsősorban itthon élő olvasóink nak szól: melyik mobilszolgáltatót tartják jobbnak?

Ma temetik Kiss Györgyöt
Ma, szerdán délelőtt 11 órakor kísérik utolsó útjára a nagyszénási temetőben a 77 éves korában elhunyt Kiss Györgyöt. Személyében a helyi társadalom igazi polihisztort tisztelt.
Kiss György nevéhez fűződik a helyi Héra csillagász szakkör megalapítása és a régió legnagyobb csillagvizsgálójának működtetése. A közel három évtizede működő közösségben generációk sora szerette meg a természettudományok egyik legizgalmasabb ágát. A szakkör életében kimagasló esemény volt a tavaly augusztusi napfogyatkozás, melyet százak tekintettek meg Kiss György - Gyuri bácsi - szakszerű magyarázatának segítségével. Sőt a helyi rádió napfogyatkozás-műsorának szerkesztői is őt kérték fel szakértőnek, így egy egész régiónak átadhatta ismereteit. Elismertségére jellemző, hogy a Népszabadság terjedelmes riportban mutatta be őt és a szénási csillagvizsgálót.
A most elhunyt, köztiszteletben álló személyiség szenvedélyes fotós is volt: mindent rögzített, amit fontosnak vélt a helyi társadalom életében. Képei egyebek közt megtekinthetők a Czabán Samu Művelődési Házban is.
Részt vállalt a helyi közéletben is: két és fél évtizedig vezette a helyi nyugdíjasklubot, mely éppen az idén ismerte el munkásságát.

Politikai okok miatt nem kell a megyezászló?
A január óta tartó millenniumi ünnepségsorozat eseményein kialakult gyakorlat, hogy az állam által adományozott millenniumi zászló mellett veszik át a települések a megye által adományozott lobogót. Ennek tudatában többeknek feltűnt, hogy a vasárnapi orosházi ünnepségen ez utóbbi elmaradt annak ellenére, hogy a megyei vezetés is képviselte magát: a városi ünnepségen jelen volt Jeszenszky Géza alelnök, míg az esti Szokolay-ősbemutatón Domokos László elnök is részt vett. Helyi találgatások szerint ez összefüggésbe hozható a város önkormányzata és a megyei vezetés között kialakult nézeteltéréssel, mely főként a múzeumi szervezet átalakulása kapcsán csúcsosodott ki.
Mint Nagy Ferenctől, a megyei önkormányzat sajtóreferensétől megtudtuk, szó sincs ilyesmiről, ugyanis tudomásuk szerint az orosháziak egy későbbi időpontban, a 2001 augusztus 20-áig tartó millenniumi sorozat egy más eseményén kívánják átvenni a megyei zászlót. Mindez egyébként nem egyedülálló gyakorlat: például Köröstarcsa önkormányzata is hasonlóképpen döntött a közelmúltban.
Az ügyben megkerestük Fetser János orosházi polgármestert is, aki elhárította érdeklődésünket.

Mádl Ferenc levélben üdvözölte a Szokolay-ősbemutatót
Vasárnap este hosszú percekig tartó vastapssal honorálta a közönség Szokolay Sándor "Jobbítsd a nemzetöt" című kantátáját, melyet maga a mester vezényelt. Az ősbemutatónak helyt adó evangélikus templom zsúfolásig megtelt. A jelenlévőket levélben köszöntötte Mádl Ferenc köztársasági elnök.
A néhány hete hivatalba lépett közjogi méltóság levelében - melyet Ribár János esperes ismertetett - egyebek közt leszögezi: "A mai magyar zenei élet egyik legjelesebb személyiségének, Szokolay Sándornak a templom falai között felhangzó kamarakantátája a magyar nemzet megigazulásáért és megújulásáért fohászkodik. Kívánom, hogy amikor az orgona és az ének hangjainak szárnyalása
betölti a teret, érezzék át őseinkkel együtt minket összekaroló azonosságunkat abban, amit a dallamot emelő , századokkal ezelőtti próféciás szavak üzennek a nemzet polgáraként mai mindannyiunknak: 'Adjunk hálát Nemzetünk megmaradásáért! Fohászkodjunk megújulásáért!' S kívánom, hogy érezzék át az egymásra utaltságot és az együttes felelősséget a századok óta változatlan cselekvésre késztetésben, hogy tudniillik 'Jobbítsuk magunkat és a nemzetet!' Énekelje ki-ki legtisztábban a maga szólamát, hogy minél dicsőségesebben zengjen a nemzet kórusa" - fogalmaz egyebek közt Mádl Ferenc köztársasági elnök.
A hat tételből álló, Bornemissza Péter szövegeire komponált művet - melyet Fürst Ervin egykori evangélikus lelkész emlékének ajánlott a szerző - a helyi Kodály Zoltán Gyermekkórus és az Orosházi
Madrigál Kórus adta elő, orgonán közreműködött Bottkáné Égető Mária. Ugyanitt jelentették be, hogy az Orosházi Madrigál Kórus felvette egykori alapítója, Szokolay Bálint nevét.<>

Jattra magyar!
Bizonyára mindenki számára ismerős az a visszatérő vígjátéki fordulat, amikor a főszereplő elfoglalja szállodai szobáját, ám a londiner mégsem távozik, sőt diszkréten köhint: borravalót vár. Persze csak az egészen szórakozott főhős feledkezik meg az ilyesmiről a gegek alkotóinak agyában: a földön járó polgár szerte a világon nagyon is tisztában van vele, hogy a borravaló az jár, s valljuk be, teljesen beleívódott mindennapjainkba. Egyáltalán nem jövünk zavarba, ha a számlán szereplő összeghez hozzácsapunk 10-15 százalékot az étteremben, a taxiban, a fodrásznál, a benzinkútnál kikerekítjük a végösszeget, a postásnak pedig adunk egy-két százast. Ám ez nem is zavar bennünket, csakis a jattot kapó pincérre, fodrászra, benzinkutasra, taxisra és persze az adóhivatalra tartozik, hogy ebből mennyi válik láthatóvá a köz számára is.
Ám magabiztosságunk elinal, amikor a család új taggal bővül és számolni kezdünk: babakelengye, babakocsi, illatszerek, bébipapi... és persze a dokinak is adni kell. Igazságérzetünk ebben az esetben már másként működik, hiszen fizetésünkből nem vonnak mondjuk hajvágási, közlekedési, étkezési stb. hozzájárulásokat, ellenben egészségbiztosításit annál inkább. Ám hiába torzsalkodunk, hivatkozunk szűk baráti körben elveinkre, azért mi is fizetünk.
Egy közvélemény-kutató intézet tavaly végzett felmérést e témakörben és meglepő eredmények születtek. A befutott válaszok alapján megállapították: évi 24-42 milliárd forint közötti összegre tehető a hálapénz gyanánt, betegek által kiosztott összeg. A felmérés egyébként orvosok és betegek körében folyt párhuzamosan. Kiderült egyebek közt: a hálapénzlistát a szülészek vezetik, ők az orvosok szerint 85, a lakosság szerint 92 százalékos gyakorisággal kapnak hálapénzt. Ugyancsak a szülészek vezetik a felajánlott összegek nagyságának listáját (őket a szívsebészek követik). Szülés levezetésekor 19 ezer 300 forint hálapénzt becsültek a megkérdezett orvosok, míg az orvosok által kívánatosnak tartott honorárium - vagyis, ha az OEP az orvosnak személyesen fizetne a beavatkozások után - 22 ezer 700 forint volna. A hálapénz becsült összege a lakosságtól befutott válaszok alapján rendre alacsonyabb volt, mint az az összeg, amit az orvosok kívánatosnak tartottak volna közvetlen finanszírozás esetén. Így például a lakosság szerint a nőgyógász átlagosan 10 982 forintot kap szülés esetén.
Az Origo netújság több anyukával is elbeszélgetett e témában, s ezekből azt a következtetést vonták le, hogy nincs egységes hálapénztarifa, nagyon különböző, hogy ki mennyit szán az orvosának. Van, aki tapasztalatai szerint úgy vélekedik: a betegek egymást túllicitálva adnak egyre irreálisabb összegeket a szülészorvosoknak. Olyan szobatársa is volt, aki sima szülésért 50 ezer forintot adott az orvosnak, fogadott szülésznőjének pedig 15 ezret. A nyilatkozó hölgy egyébként pedagógus, fizetése havi 45 ezer forint. Ha különórát tart, azért egy ötszázast kérhet a szülőktől. Ezzel összehasonlítva túlságosan magasnak érzi azt az összeget, amit összességében a kilenc hónap alatt kifizetett, miközben fizetéséből szorgalmasan vonják le az egészségbiztosítási hozzájárulást.
A hálapénzkérdés vissza-visszatérő téma Magyarországon, immár nyolc éve folyik szakmai vita róla. Elég csak Gógl Árpád megválasztása utáni harcias kijelentésére gondolni. Ő bízta meg egyébként azt a bizottságot, mely a közelmúltban készítette el jelentését. A team egyebek közt megállapítja: a hálapénz pozitív hatásai közé tartozik, hogy kvázi mozgatója az egészségügyi ellátó rendszernek, mivel érdekeltséget visz a rendszerbe és kiegészíti az alacsony béreket. Ezen túl kialakulása idején piaci elemeket vitt a rendszerbe. A bizottság arra is rávilágít, hogy a hálapénz hatvan százaléka az orvostársadalom öt százalékát kitevő elithez kerül, holott az orvosi fizetéseket éppen a hálapénzre hivatkozva tartják alacsonyan. Volt olyan különvélemény is - dr. Bordás István közgazdász fogalmazta meg -, miszerint a működésképtelenné vált egészségügyi struktúrát éppen a hálapénz tartja össze. Nem szabad azonban megfeledkezni a negatív hatásokról sem: a hálapénz akadályozza az egészségügyi ellátás szerkezeti átalakítását, mert fenntartja az ágycentrikus ellátást. A beteg egyre kiszolgáltatottabbá válik, bizonytalan ugyanis, hogy kinek, mikor, miért és mennyit kell fizetnie. Azt sem tartalmazza az íratlan társadalmi közmegegyezés, hogy pénzéért milyen szolgáltatások illetik meg.
A már idézet felmérés szerint egyébként az orvosok öt-tíz százaléka elvárja, megköveteli a hálapénzt, hat-hét százalékuk viszont sohasem fogadja el. A túlnyomó többség ha kap, elfogadja. A felmérés során megkérdezett orvosok nyolcvan százaléka szerint a hálapénz szükséges rossz.
A helyzet tehát több mint ellentmondásos, vélhetően egy darabig kemény milliárdok csúsznak évente a fehérköpeny-zsebekbe. A Nagy Dakota üzenete pedig eképpen módosul: három gyerek, három szoba, négy kerék és ki tudja, mennyi a dokinak. Korbely György
(források: www.origo.hu; Jelentés az orvosi hálapénzről (Springer Orvosi Kiadó)

Závada díszpolgár lett Tótkomlóson
Irodalmi, szociológiai munkásságáért, a város jóhírének öregbítéséért Závada Pált választotta díszpolgárává a tótkomlósi képviselő-testület. Az elismerést szombat délután vette át a Jadviga párnája, a Kulákprés és más nagy sikerű munkák alkotója Juhász Pál polgármestertől.
Závada Pál 1954-ben született Tótkomlóson, ahol általános iskoláit is végezte. A Szegeden megszerzett érettségi bizonyítvány után közgazdász, majd szociológusi oklevelet szerez. A Janus Pannonius Tudományegyetemen tanársegédként, majd az MTA szociológiai intézetének munkatársaként dolgozik. Jelenleg az írás mellett Holmi szerkesztője. Munkásságát egyebek közt József Attila-, Krúdy Gyula- és Márai Sándor-díjakkal ismerték el. A dél-békési szlovák környezetben játszódó Jadviga párnája című regény 1997-es megjelenése átütő siker nem csak az irodalmi közéletben, hanem a könyvpiacon is: már a tizedik kiadás látható a polcokon. A regényből film is készült, melynek nagy részét Tótkomlóson forgatták, s ugyanitt tartották a film díszbemutatóját is.
A díszpolgári cím átvétele után Závada Pál lapunknak elmondta: meghatottan vette tudomásul, hogy díszpolgárrá választották szülőhelyén. Hozzátette: számára a díszpolgárokat azok a komlósi emberek jelentik, akiknek azt köszönheti, hogy ide született, itt nevelkedett, illetve akiknek későbbi sikereit köszönheti.

Visszaéltek Gyulán a fürdőjegyekkel
Lapunk már az elmúlt héten értesült arról, hogy problémák vannak a Gyulai Várfürdőben értékesített belépőjegyek körül. Mindeddig - a nyomozás érdekeire hivatkozva - nem adtunk hírt az esetről, amelyről hivatalosan is csak igen szűkszavúan tájékoztattak minket az illetékesek. Cséfán Lajos fürdőigazgató lapunknak annyit elmondott: valóban voltak az elmúlt időszakban visszaélések, azonban nem a fürdőjegyekkel, hanem azoknak az úgynevezett ellenőrző szelvényeivel.
Lapunk hivatalosan meg nem erősített forrásokból úgy értesült, hogy a jegyértékesítéssel, illetve jegykezeléssel foglalkozó fürdőalkalmazottak közül néhányan a szelvényeket nem tépték el - ahogyan azt a szabályok előírnák -, hanem azokat értékesítették. Ha jól tudjuk, gyulai szállásadókon és más, idegenforgalomban érdekelt vállalkozókon keresztül értékesítették azokat - a valódi árnál természetesebben olcsóbban. Hogy pontosan mennyi pénzért adták ezeket a jegyeket, arról nincsenek megbízható információk, feltételezések szerint 200-250, esetleg 300 forintról lehet szó (egy teljes árú, egész napra érvényes fürdőjegy egyébként hatszáz forintba kerül). Úgy tudjuk, most még nem tisztázott, hogy hányan keveredtek az ügybe, az viszont már bizonyosságot nyert, hogy nem egyetlen személy követte el a visszaéléseket.
Egyelőre azt sem tudni, hogy pontosan mennyi jegyről van szó, a számuk egyes híresztelések szerint azonban több százra rúghat.
Cséfán Lajos ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy inkább az erkölcsi, mintsem az anyagi kára nagyobb a fürdőnek, hiszen amióta a gyanú felmerült, kemény kontroll alá vették a beléptető rendszert. Ez azt eredményezte, hogy az elkövetéssel gyanusítottak visszavonulót fújtak. A nyomozás jelenleg is folyamatban van, ezért bővebbet egyelőre nem lehet tudni. Annyi viszont már most bizonyos, hogy az elkövetők - ha a gyanú beigazolódik - nem a Várfürdőből mennek majd nyugdíjba.

Thürmer szerint 2002-ben a parlamentbe jut a Munkáspárt
A Munkáspárt támogatja hazánk Európai Uniós csatlakozását, ám csak azzal a feltételle, hogy az a legszegényebb rétegek számára is megteremti a felemelkedés esélyeit - jelentette ki Thürmer Gyula pártelnök szombati, békéscsabai sajtótájékoztatóján. A baloldali párt vezetője a Munkáspárt eleki országos nagygyűlése előtt találkozott a sajtó képviselőivel, s elmondta: 2002-ben szövetségkötés nélkül jutnak a parlamentbe.
Az országgyűlésben azonban már elképzelhető más pártokkal való szövetkezésük - jelentette ki Thürmer Gyula lapunk kérdésére válaszolva. A politikus szerint ugyanis a magyarországi EU-csatlakozással összefüggő feladatokat leghatékonyabban egy balközép kormány tudná megoldani. Nyugat-európai példák is arra utalnak, hogy egy ilyen koalícióban a Munkáspártnak is szerepet kell kapnia - vélekedett a pártelnök. Thürmer Gyula az MSZP velük való együttműködési hajlandóságáról elmondta: a szocialisták eddig még nem vallottak nyíltan színt, ám hosszabb ideig immár aligha kerülhetik meg ezt a kérdést. A munkáspárti vezető lapunk kérdésére elmondta: Békés megye felzárkózását elsősorban a mezőgazdaság talpraállítása - ennek részeként a működőképes tulajdonviszonyok megteremtése - és az ország élelmiszeriparának rendbetétele eredményezheti.
Thürmer sajtótájékoztatója után részt vett Eleken a Munkáspárt idei augusztus 20-i országos nagygyűlésén. A Hősök kertjében - vagy ahogyan egy szellemes tacepaó jelezte, a Marx utca 2000-ben - mintegy ezerfős tömeg előtt Thürmer kiemelte: a magyarság későn ért Európába, de kis nép létére annak tagja tudott lenni. Valami hallatlan túlélőképessége van a magyarságnak, amellyel rendre le tudta dolgozni a történelmi hátrányát, mondta a politikus, aki azt is hozzátette: gyakran voltak olyan időszakok is, amikor az ország még messzebb került a fejlett Európától. Megfigyelhető, tette hozzá a pártelnök, hogy akkor fejlődött az ország, amikor megpróbálta saját útját járni és akkor állt meg a fejlődésben, amikor nagyhatalmak oldalvizén próbált meg evezni. Az országnak ezért most is meg kell őriznie függetlenségét, a magyarságnak nem szabad feloldódnia a globalizációban - mondta Thürmer Gyula.
A Munkáspárt a mainál korszerűbb államot akar és szükségesnek tartja megkezdeni az új alkotmány előkészítését. Nemcsak hagyományos értelemben vett alaptörvényre van azonban szüksége az országnak - jelentette ki a szónok, hanem egy szociális alkotmányra is. A munkáspárti álláspont szerint ennek többek között biztosítania kellene az első lakáshoz és az első munkahelyhez való jogot is. A párt támogatja az ország európai integrációját, de csak abban az esetben, ha az a legszegényebb rétegek számára is előnyt jelent - mondta Thürmer, aki szerint ezt a rétegek kizárólag a Munkáspárt képviseli az országban. Az egész napos pártfesztivál délután politikai vitafórummal folytatódott, majd ahogyan kezdődött, szórakoztató programokkal ért véget.

Guinness-rekord Gyopároson - véget ért a kenyérfesztivál
Hagyományteremtő szándékkal rendezték meg Gyopárosfürdőn - a korábban életre hívott Szent István-napi mulatságra építve - az I. Orosházi Kenyérünnepet. Azt, hogy a szervezők komolyan gondolták a hagyományteremtést, mi sem bizonyítja jobban, mint az úgynevezett Vének Tanácsa megválasztása. A későbbiekben komoly szerepet kapó tizenkéttagú grémiumot a régió tapasztalt pékmesterei alkotják, s feladatuk az lesz, hogy a majdani orosházi kenyérünnepek szakmai zsűrijének feladatát lássák el. Első alkalommal csupán a legnagyobb kenyeret és a legnagyobb kulcsoskalácsot díjazták: az előbbit az orosháza-rákóczitelepi Csizmadia Pékség készítette el: az óriásvekni 50 kilogrammot nyom. Az utóbbi az Szilasi Pékség fiatal mestere, Lövei Zoltán keze munkáját dicséri. A 220 centiméter átmérőjú kulcsoskalács egyébként jó eséllyel indul a Guinness Rekordok Könyvébe való jelenlétért, ugyanis a kiadó szabályai szerint a jelenlévő auditorok megállapították: a világ legnagyobb kulcsoskalácsáról van szó, amely nem csak külsőségeiben, hanem minőségében is megfelel az elvárásoknak. Minderről a gyopárosi strand többezer fős közönsége is meggyőződhetett, legalábbis azok a szerencsések, akik megkóstolhatták a délután szétosztott csemegét.
A jelenlévő sütőipari vállalkozások a Pékek Utcája elnevezésű standsoron mutatták be portékáikat. A rendezvényen részt vett egyebek közt Bánki László, a Magyar Pékek Ipartestülete elnöke, aki lapunk kérdésére elismerően nyilatkozott mind a szervezésről, mind a szakmai színvonalról.
A főszerep természetesen a szórakozásé volt Gyopároson, ahová becslések szerint nyolc-tízezer fő zarándokolt ki ezen a szombaton. A jó hangulatról több neves helybéli és országosan ismert művész gondoskodott, fellépett egyebek közt a Milla Trió, Kovács Apollónia, Tarnai Kiss László, Kalmár Magda, Böröndi Tamás, Gergely Róbert, Forgács Gábor, Sipos F. Tamás, valamint a 100 Folk Celsius és a Shannon zenekarok. A show része volt még az a szépségverseny, melyen Gyopáros Szépét választotta meg a közönség. A hat vállalkozó kedvű fiatal hölgyre közel nyolcszázan szavaztak, ennek alapján állt fel a következő rangsor: a legszebb lánynak Török Adrienn bizonyult, akinek oldalán Szlopóczki Mónika és Vincze Emese lettek az udvarhölgyek. A rendezvény csúcspontja természetesen a tűzijáték volt.
Ugyancsak ezen a rendezvényen hirdették ki az önkormányzat által korábban meghirdetett városszépítési verseny eredményeit. A kiírásra összesen 24 nevezés érkezett. A legvirágosabb kert a Gárdonyi lakótelepen élő Hadabás Zoltáné lett, a legszebb erkély díját a Bercsényi utcai Kővári János vihette haza, a legvirágosabb közintézmény pedig a Vásárhelyi úti KazSzer telep lett. A közterület-csinosításban két kategóriában értékelt a zsűri: a családi házak előtti közterületek versenyét Birkás Tamás, a lakóközösségek versenyét pedig egy Ond utcai csapat nyerte meg.

Felavatták az orosházi Szent István-szobrot
Van mire büszkének lenniük az orosháziaknak: túlszárnyalták őseik teljesítményét, sőt nagyon sok történelmi városnak példát mutatnak - jelentette ki vasárnap délután a helyi millenniumi ünnepségen Ligetvári Ferenc környezetvédelmi miniszter, mielőtt átadta Fetser János polgármesternek a millenniumi zászlót. A kormány nemrég hivatalba lépett tagja, a szarvasi főiskola korábbi főigazgatója a város két és fél évszázados történetét elemezve jutott erre a következtetésre, majd az előttünk álló feladatokról szólva hangsúlyozta: az Európai Unió regionális politikájában Orosháza meghatározó település lehet. Fetser János polgármester beszédében azt hangsúlyozta, hogy augusztus 20-a lehet a magyarságnak az a napja, ami a franciáknak július 14-e, mely a nemzet egységét szimbolizálja.
E rendezvény keretében avatták fel Rajki László Szent István-mellszobrát is a város főterén. Varga István országgyűlési képviselő avatóbeszédében arról szólt, hogy legalább ezen a napon merjünk magyarok lenni, hiszen a nemzet megmaradása az ezeréves történelmi hányattatás közepette egyedülálló teljesítmény.
Rajki László, a szobor orosházi származású alkotója hangsúlyozta: a hivatalosságok már átvették a szobrot, reméli, az itt élők is elfogják a művet. A mester hangsúlyozta: a műalkotás egyszerre barokk, modern és realista alkotás, hiszen készülhetett volna akár 500 évvel ezelőtt is, kifejezi napjaink Szent Istvánhoz való viszonyát, továbbá élethűen ábrázolja első királyunkat. A rendezvény végén az evangélikus és a református egyházak képviselői megáldották az alkotást és a zászlót. Este az evangélikus templomban mutatták be Szokolay Sándor kantátáját.

A titokminiszter Gádoroson
A millenniumi zászló nem csupán bot és vászon, hanem olyan nemzeti jelkép, mely a magyar államiság évezredes múltját szimbolizálja, s egyben ráirányítja a figyelmet a harmadik évezred feladataira - jelentette ki szombaton Gádoroson Demeter Ervin, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter hangsúlyozva, hogy az általa Prozlik László polgármesternek és Kovácsné Héjjas Veronika zászlóanyának átadott jelkép tartalmazza mindazokat a motívumokat, melyek meghatározzák a magyarság történelmét. Az alapszín azért fehér, mert ez a remény és az összetartás színe. A millenniumi zászló másik oldala pedig azért üres - folytatta a gondolatmenetet a miniszter, mert arra a következő generációk tetteit kell feljegyezni.
A magyarság eddig élt 36 generációja többnyire hadizászló alatt gondoskodott a nemzet fennmaradásáról, a most élők számára azonban békés időszak következik - hangsúlyozta a szónok hozzátéve, hogy az általa irányított területen is ezen dolgoznak, együttműködve a demokratikus világ hasonló szolgálataival.
A gádorosi millenniumi ünnepségen a megyei önkormányzat által adományozott zászlót Kecskeméti János, Elek polgármestere adta át. A program része volt még a helyi millenniumi emlékmű leleplezése is, valamint a helyi általános iskola udvarán és a Hét vezér parkban megtartott múltidéző szórakoztató eseménysorozat.
Demeter Ervin gádorosi programját követően a közeli pusztaszőlősi gázkitörés helyszínén tájékozódott, majd ellátogatott az orosházi kenyérünnepre is.

Tánccal ünnepeltek Gyulán
Ebben az esztendőben a Koronázás 1000 éve elnevezést viselte a Gyulán immár hagyományosnak mondható nyári, nemzetközi néptáncfesztivál. Idén talán minden eddiginél több érdeklődőt és több résztvevőt vonzott a rendezvény, amelyre - az előzetes jelzéseknek megfelelően - nemcsak a környékbeli országokból, hanem például olasz és török földről, de még Japánból is érkeztek táncosok.
Ahogyan arról szombati számunkban már hírt adtunk, péntek délután látványos menettánccal és felvonulással kezdődött meg a
millenniuminak minősített nemzetközi néptáncfesztivál. A táncosok hada az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központtól indult és a belvároson keresztül vonult végig a várig. Itt az esti órákban Tóth Imre országgyűlési képviselő ünnepi beszédével, majd fesztiváltánccal és az ezt követő táncházzal kezdődött meg "valójában" a rendezvény. A táncosok szombaton és - lapzártánk után - vasárnap este is felléptek a várnál, illetve egyes tánccsoportok és a megye és a szomszédos megyék néhány településén is.
A tegnapi produkciójuk előtt azonban baráti hagulatú találkozón is részt vehettek a csoportok vezetői, akiket Dancs László polgármester is köszöntött. A város vezetője rövid beszédében az egyik legjelentősebb gyulai millenniumi rendezvénynek minősítette a táncfesztivált. A város vezetője magyar és gyulai szuvenírekből összeállított ajándékcsomagot is átadott a vendégeknek, akiket Szatmári Sándor, a művelődési ház vezetője és egyben a fesztivál igazgatója is köszöntött.

Találkoztak a Sarkadról elszármazottak
Ahogyan ez immáron hagyománnyá vált a legdélibb hajdúvárosban, az augusztus 20-i ünnepség része volt ebben az évben is a városi kitüntetések átadása. Idén emellett ismét megrendezték a Sarkadról elszármazottak találkozóját, amelynek négyévenként ad otthont a város. Ugyancsak a mögöttünk álló hétvégén avatták fel Búza Barna Szent István-szobrát Sarkadon.
Szombaton délelőtt a katolikus templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött a város kétnapos, millenniumi augusztus 20-i ünnepsége. A templomi rendezvényt követően a nemrégiben Szent István térré átnevezett, a helyiek által még mindig csak Szabadság térként emlegetett helyen folytatódott az ünnepség, ahol Tóth Imre polgármesteri köszöntője után Domokos László megyei elnök mondott ünnepi beszédet. A program folytatásaként felavatták, majd megszentelték a város díszpolgárának, Búza Barnának az alkotását, Szent István király szobrát. Az augusztus 20-i ünnepség elengedhetetlen része volt természetesen az új kenyér megszegése is.
Ahogyan az már megszokott, az állami ünnepen városi kitüntetéseket is osztanak Sarkadon. Idén az önkormányzat az eddigi hat díszpolgár után újabb három személynek adta át a megtisztelő kitüntetést. Ebben az esztendőben Kesztyűs Ferenc keramikus, festőművész, valamint Márton András nyugalmazott honvéd altábornagy és dr. Márton János nyugalmazott agrár-közgazdász kutató lett a város díszpolgára. A Sarkadért kitüntetést kapta Medgyesi Pál tanácsi vb-titkár, dr. Váradi József, a vízügyi tárca vízkárelhárítási főosztályának vezetője és a helyi Közétkeztetési Intézmény kollektívája. A Sarkad Város Sportjáért átadott elismerésben Juhász István volt labdarúgó-edző és Simon Lajos, a helyi labdarúgó egyesület korábbi elnöke részesült.
Az idén negyedik alkalommal - egyébként pedig négyévente - megrendezett Sarkadról Elszármazottak találkozójával folytatódott a program délután, ennek keretein belül a művelődési központban megnyitották dr. Kölüs Gábor nyugalmazott egyetemi tanár életmű-kiállítását. Este a művelődési ház színháztermében Thalia szekerén címmel Sarkadról elindult színművészek és partnereik műsora zárta az ünnepségsorozat első napját. Vasárnap a református templomban volt ünnepi zenés áhítat, majd Pákh Károly volt iskolaigazgató emléktáblájának felavatásával ért véget az ünnepi program.