Németh Miklós megfontolná a jelölést
Csupán illúzió azt mondani, hogy hazánk teljesítette azokat az elvárásokat, amelyek az Európai Unió vezetôi az uniós csatlakozás feltételeként megfogalmaztak - jelentett ki pénteken Dánfokon Németh Miklós korábbi miniszterelnök. A megyében tett kétnapos látogatásának második napján az Ifjúság és az Európai Unió elnevezésű táborban elôadást tartó Németh Miklós azt is elmondta: az EU-integráció kapcsán nem idôpontokban kell gondolkodni, hanem a minél magasabb szintű fejlettség elérésére kell törekedni. A szocialista politikus délelôtt Békésen önkormányzati fórumon vett részt, majd délután Füzesgyarmaton a megye agráriumának helyzetével ismerkedett meg.
Az unió vezetô politikusai még a kilencevenes évek közepén négy fontosabb kritériumot fogalmaztak meg a csatlakozni kívánó országokkal szemben. Ezek az elvárások az alábbiak voltak: stabilan működô demokratikus jogállamiság, piacgazdaság, versenyképesség az EU gazdaságával és az uniós törekvések, szándékok átvétele, elfogadása - mondta a pártállam utolsó miniszterelnöke. Németh Miklós szerint csak látszólagosan teljesítette az ország ezeket a feltételeket, hiszen egy parlamenti demokráciában szinte elképzelhetetlen a háromhetente ülésezô országgyűlés és azok a kormányzati törekvések, amelyek a törvényhozás súlyának további csökkentésére irányulnak vélekedett Németh Miklós elôadásában.
A szocialista politikus - aki lapunk kérdésére úgy fogalmazott: ha felkérnék az MSZP kormányfô-jelöltjének, erôsen megfontolná, hogy elvállalja a megbízást - a dánfoki ifjúsági tábor utolsó napján röviden érintette az ország uniós csatlakozásával összefüggô tennivalókat is, majd részt vett a Békésen szervezett önkormányzati fórumon, ahol leszögezte: szükséges az erôs központosított ország decentralizálása. Németh Miklós békési programja után a megyeszékhelyre látogatott, ahol megtekintette a két megyei napilap szerkesztôségét is, majd Füzesgyarmaton agrárgfórumon zárult megyei programja.

Óriás fáklyaként lángol egy földgázkút Pusztaszőlős közelében
(MTI) - Kigyulladt egy földgázkút-fej pénteken, kevéssel 12 óra után a Békés megyei Pusztaszőlős környékén; a település lakossága nincs veszélyben. A kiszökő gáz jelenleg több mint 12-15 méteres lánggal ég. Legfrissebb jelentések szerint nehezíti lángoló gázkút oltását, hogy nincs elég víz és oltóanyag a helyszínen. A tűz szerencsére lakatlan területen keletkezett, ezért nincsenek veszélyben a környék lakosai.
A tűzoltók délután fél egykor kapták a riasztást. A helyszínre 14 tűzoltóautóval, mintegy 50 tűzoltó, valamint a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (Mol Rt.) Kitörésvédelmi Munkacsoportja indult.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ügyeletese az MTI-nek elmondta: a Mol szakembereire vár az a feladat, hogy megállapítsák, a földgázkút-fej mennyire sérült meg, el lehet-e zárni vagy hosszabb oltási munkálatokra kell felkészülni.
A tűzoltók a Mol szakembereinek kiérkezéséig gondoskodnak a tűz közelében lévő oxigén- és gázpalackok hűtéséről.
A tűz lakatlan területen keletkezett, ezért nincsenek veszélyben a környék lakosai. - Az oltásban résztvevők Szolnokról várnak egy turbóreaktív oltót, hasonló készüléket ahhoz, amelyet a szolnoki kőolajkutató cég szakemberei a tűzbe borult kuvaiti olajkutak oltásához használtak 1991-ben. A berendezés harckocsialvázra szerelt két MiG-hajtóműből áll, amely elfekteti a lángot és közben percenként 12.000 liter vizet porlaszt a tűzfészekre.
A tűzoltók azt várják, hogy megfelelő mennyiségű víz és egyéb oltóanyag mellett, az oltáshoz szükséges valamennyi technika a helyszínre érkezzen, hogy - mint mondták - egyetlen rohammal fojtsák el a tüzet. A Pusztaszőlőstől 5 kilométerre lévő gázkutakhoz vezető betonutat lezárták.
A lángoló Békés megyei gázkúthoz legközelebb eső Pusztaszőlős lakosait szakemberek nem veszélyezteti a közelben kigyulladt földgázkút, ezért nincs szükség polgári védelmi beavatkozásra - közölte Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője pénteken az MTI-vel.
A kigyulladt földgázkút tűzfészkéhez várhatóan szombaton férnek majd hozzá a szakemberek és ekkor tudják elkezdeni az oltást - közölte a Mol Rt. illetékese az MTI-vel péntek délután.Hangsúlyozta, hogy a helyszínen tartózkodó szakemberek jelentése alapján a pusztaszőlősi földgázkútnál égő gáz nem tartalmaz egészségre káros anyagot.

A kapacitásfelesleg hosszabb távon mindenkinek rossz - megkezdődött az orosházi kenyérünnep
Hatósági ár mielőbbi bevezetését alapvető sütőipari termékekre, a versenytörvény módosítását - különös tekintettel a multinacionális kereskedelmi láncok által diktált árdömpingre -, a működő ipar védelmét és a saját üzlet nyitásának ösztönzését tartják kívánatosnak a hazai pékek ahhoz, hogy a sütőipar is megfeleljen az EU-elvárásoknak. Minderről Váradi János, a Magyar Pékszakmáért Alapítvány elnöke beszélt pénteken Orosházán azon a konferencián, melyet a helyi kenyérünnep nyitóeseményeként hívtak össze. A viszonylag kis érdeklődés mellett lebonyolított rendezvényen a pékek mellett képviseltették magukat a termelők, a feldolgozók, az érdekvédelem és az agrármarketing szféra képviselői is.
Váradi János előadásából - mely az utóbbi tíz esztendőben eltelt időszakot elemezte - egyebek közt kiderült: jelenleg hazánkban három és félszer annyi pékség működik, mint a rendszerváltást megelőzően. Érdekes adat, hogy az Antall-kormány által biztosított Egzisztencia-hitel 40 százalékát éppen sütőipari vállalkozások privatizációjára vették igénybe, csakhogy az új tulajdonosok nagy része, mintegy ötven százaléka nem a szakmából érkezett. Jelenleg több mint másfélezer pékség működik hazánkban, beleértve azt a húsz nagyvállalatot, mely háromszáznál több embernek biztosít munkát. A vállalkozások zöme - 1167 pékség - tíz dolgozónál kevesebbet foglalkoztató kisüzem. A tulajdoni szerkezet is alaposan átrendeződött az elmúlt egy évtizedben: jelenleg mindössze öt százalékos az állami jelenlét, míg a külföldi tulajdon 27-28 százalékos, a fennmaradó részt hazai vállalkozók birtokolják. Ez utóbbi - mármint a külföldiek alacsony részvétele - is jelzi Váradi János szerint a sütőipar meglehetősen alacsony jövedelmezőségét.
A kialakult kapacitásfelesleg fő okai: a fizetőképes kereslet csökkenése, az üzletek megváltozott nyitva tartási rendje és a lakosságfogyás. A túlkínálat pozitív hatásait elsősorban a fogyasztó élvezi, azonban ennek negatív előjelei hosszabb távon végzetesek lehetnek, ugyanis a negatív árverseny miatt nem futja fejlesztésre, kvalifikált szakemberek megfizetésére, ami minőségromlással járhat.
Váradi János aláhúzta: a kenyérár emelése mindig a vezető hírek közé emelkedik, ezáltal politikai jelentőséget kap, ezzel szemben maguk a döntéshozók nem kérik ki a szakma véleményét.
A konferencián felidézték a korabeli orosházi kenyér legendáját is. Verasztó Antal költő, helytörténész előadásából kiderült: már az 1700-as évek végén egy angol utazó írt a különleges házikenyérről, melynek világhíre azonban Gémes Ferenc pékmesternek köszönhető: az által sütött sonkával töltött óriáskenyér száz esztendeje a bécsi világkiállítás fő attrakciója volt.
Az orosházi kenyérünnep ma a nagyközönségnek szóló szórakoztató programokkal folytatódik Gyopárosfürdőn.

Környezetvédelmi alap betonozásra
Mintegy 6-700 ezer forintos beruházás keretében hoztak létre úgynevezett egészségmegőrző-pihenőkertet az Orosházi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete aktivistái a helyi nyugdíjasházban. A munkálatokhoz 80 ezer forinttal a városi környezetvédelmi alap járult hozzá, a bekerülési költség nagyobbik részét támogatók - egyebek közt a BÁÉV Rt, a Dél-Békési Vízgazdálkodási Társulat, AKG Rt., Béke Agrárszövetkezet, Városgazdálkodási Kft. - biztosították, s nem elhanyagolható az a munka sem, melyet a nyugdíjasok végeztek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy lebetonozták a volt óvoda udvarát, illetve az udvaron ülőalkalmatossokat helyeztek el.
A létesítmény ünnepélyes birtokbavétele pénteken délelőtt történt meg, melyen jelen volt egyebek közt a város polgármestere, a támogató cégek vezetői, illetve maguk a munkálatokban részt vevő egyesületi tagok. Dr. Násztor Sándor elnök hangsúlyozta: jövőre tervezik a nyugdíjasház udvara második ütemének kialakítását.

Megkezdődött a Békés megyei Németh-turné
A politika számomra nem megélhetési kérdés, ezért nem érdekel a hatalom; érdekel viszont, s tenni szeretnék érte, hogy ez az ország saját érdekét felismerve eljusson az Európai Unióba - jelentette ki csütörtökön délután Orosházán Németh Miklós, a pártállam utolsó miniszterelnöke, aki az idén ismét visszatért a hazai közéletbe. Az ex-kormányfő országjárása újabb állomásaként tegnap érkezett két napra Békés megyébe: az első napon két orosházi székhelyű cég, a Guardian és a Mezőgép vendége volt, majd délután Békés megyei vállalkozókkal találkozott a gyopárosfürdői Tópart Panzióban.
A szocialisták lehetséges miniszterelnök-jelöltjeként is emlegetett Németh Miklós élesen bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt egy korábbi kijelentése miatt, miszerint "van élet az Európai Unión kívül is". Ezzel kapcsolatban esetleges kihívója hangsúlyozta: ha az Orbán által felvázolt útra lép az ország, annak súlyos következményei lehetnek a következő generációkra nézve. Hangsúlyozta: visszatérését a magyar belpolitikai életbe személyes okok is motiválták: bő egy évtizede maga is részese volt az átmenet megindításának, ezért felelősséget érez a folyamatok alakulása iránt.
A honi közélet Németh szerint jelenleg a "diktatúra előszobájában toporog", vagyis a látszat - szabad választások, demokratikus intézményrendszer - megvan, ám a felszín alatt káros jelenségek tapasztalhatók: törvényeket lehet sérteni következmények nélkül, alkotmánysértő állapotokkal élünk együtt, a közélet szereplőit nem jellemzi a személyes felelősségvállalás. A kialakult állapotokért a tíz esztendeig Londonban tartózkodó exkormányfő szerint a korábbi kormányok - beleértve a szocialista-liberális koalíciót - is elmarasztalhatók. Utalt rá, hogy számos támadás érte az elmúlt időszakban az úgynevezett spontán privatizáció miatt, ezzel kapcsolatban kijelentette: meg kell vizsgálni, hogy 1989-ben, illetve 1991-ben mekkora volt az állami és a magántulajdon aránya.
A gazdasági folyamatokat elemezve a megyével ismerkedő vendég elsősorban az agráriummal foglalkozott. Hangsúlyozta: a magyar vidék és mezőgazdaság eddigi legmélyebb válságát éli, s ennek nem csak piaci, természeti okai vannak. Az MSZP 2002-es választási győzelme esetén véget vetne minden diszkriminációnak, s az EU-s gyakorlatot alkalmazná a jelenlegi helyett, melynek lényege a szektorsemlegesség.
Saját pártja megújulásával kapcsolatban hallgatói kérdésre Németh Miklós kijelentette, hogy annak alapja a szolidaritás eszméjének újraértelmezése.
A Viharsarok Online kérdésére - hogyan képzeli mind az MSZP, mind személy szerint ő - az információs társadalomba menetelésünket. Válaszában taglalta az internet mindenki által közhelyként ismert előnyeit, hozzátéve, hogy az idősebb korosztályok ebből már kimaradnak. Ezért elsősorban az iskolákban kell az informatikát eljuttatni - hangsúlyozta. Vastagh Pál megyei elnök mindezt azzal egészítette ki, hogy a viharsarki szocialisták előre vannak ezen a területen: már honlapjuk is van az interneten.

***

Dél-békési látogatása után Németh Miklós tegnap délután Gyulán, az országos román önkormányzat épületében találkozott a megyei kisebbségek képviselőivel. A szlovák, román, német, cigány és szerb nemzetiségű meghívottak legtöbbje részt vett a rendezvényen, amelyre Németh Miklóst elkísérte Vastagh Pál, a szocialista párt megyei elnöke is. A megbeszélésen jelen volt Hevesi József, a megyei önkormányzat kisebbségi szak-főtanácsosa és Árgyelán György, a megyegyűlés nemzeti és etnikai kisebbségi bizottságának elnöke is.
Fontos, a megye megismerésében nélkülözhetetlen elem a kisebbségekkel való kapcsolatfelvétel is - magyarázta köszöntőjében a találkozó fontosságát Vastagh Pál. A szocialista politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy hibás az a magyar közvéleményben élő kép, amely szerint azért kell kiemelten bánni a kisebbségekkel, mert ez a garancia arra, hogy a határon túli magyarokkal is jól bánnak majd. Magunk miatt, saját normáink és értékeink miatt fontos kiemelten kezelnünk a hazánkban élő kisebbségek helyzetét - vélekedett az MSZP megyei elnöke.
Németh Miklós rövid beszédében ugyancsak hitet tett a kisebbségek megkülönböztetett figyelemmel történő kezelése mellett, mint mondta: mindenhol, ahol eddig járt, kereste a kisebbségekkel való kapcsolatfelvétel lehetőségét. A kisebbségi önkormányzatok rendszerének megteremtése az újjászerveződő magyar civil szféra számára is pozitív üzenet - vélekedett a korábbi miniszterelnök, aki szerint szükséges a jelenleg túlzottan központosított ország erős decentralizálása.
A kisebbségi vezetőkkel folytatott megbeszélésen többen felvetették a kisebbségek parlamenti képviseletének a szükségességét, és felhívták a figyelmet az oktatásra szánt nemzetiségi fejkvóta felhasználásával kapcsolatos problémákra. A megyében élő cigányok képviselői a szociális és munkaügyi problémák mellett arra is figyelmeztettek: a Horn-kabinet idején elfogadott romaprogram hiába előremutató, ha annak megvalósításához nincsenek meg a megfelelő források. Németh Miklós a kisebbségekkel folytatott megbeszélései után Békéscsabán, a Jézus Szíve templomban egyházi vezetőkkel találkozott, majd a szocialista párt megyei vezetőivel vacsorázott.

Michael Lake és a magyar csatlakozás - Haász János villáminterjúja az eurodiplomatával
Békés-Dánfokon, az Ifjúság és az Európai Unió elnevezésű táborban tartott előadást csütörökön. Az unió magyarországi diplomáciai küldöttségének, az Európai Bizottság Delegációjának vezetője hazánk uniós felkészülésének eredményéről és hiányosságairól tartott előadása után válaszolt lapunk kérdéseire. Ezek közül az első a miniszterelnök közelmúltban tett kijelentéséhez kapcsolódott, mely szerint létezik élet az unión kívül is. Hogyan értékeli ezt a kormányfői véleményt egy eurodiplomata? - kérdeztük Michael Lake-től.
- Úgy érzem, nem az én feladatom kommentálni, hogy a magyar miniszterelnök mit mond a magyar közvéleménynek. A tény az, hogy a magyar külpolitika hivatalos célkitűzésében, miszerint az országnak csatlakoznia kell az Európai Unióhoz, nem látok változást. Az állami szektorban Magyarországon és az unióban egyaránt ezrek dolgoznak nap mint nap azon, hogy a bővítési folyamat sikeres legyen. Azt mondhatom, hogy a jogharmonizáció és az adminisztratív felkészülés terén Magyarország mára túljutott a munka felén.
- Ez azonban azt sejteti, hogy még hosszú évek állnak előttünk?
- A kormány most hozott egy határozatot, hogy a jogharmonizációs munkát meghosszabbítja még egy évvel; ez a döntés azt tűzi ki célul, hogy az ország jogrendszere 2002 végére álljon készen a csatlakozásra. Mi hasonló határidőket nem tűzünk, mi azt vállaltuk, hogy 2003 elejére készen állunk új tagok befogadására. Ebben a forgatókönyvben én nem látok semmiféle változást, azt hiszem, hogy a megkezdett integrációs folyamat visszafordíthatatlan.
- A megyénkben tartott előadásán Ön hazánk EU-felkészülésének eredményeiről és hiányosságairól beszélt. Melyek ezek?
- Azt hiszem, félrevezető lenne arról beszéni, hogy vannak erősségek és gyengeségek, hiszen ez egy sokkal szélesebb folyamat ennél. Nagyfokú együttműködésre van szükség minden fél részéről a parlamentben, a minisztériumokban és szinte minden kormányzati szervben, a helyi önkormányzatokban és a regionális politikai szereplőkben. Folyamatos és erős társadalmi együttműködésre és konszenzusra emellett szintén szükség van ahhoz, hogy a csatlakozás érdekében tett munkálatok eredményesek legyenek. A jogharmonizáció tekintetében - például a környezetvédelemben - az a legfontosabb, hogy a kerettörvények után a végrehajtási rendeletek is megszülessenek és megfelelő idő álljon rendelkezésre, ami lehetővé teszi azt, hogy ezeket a jogszabályokat be is tartassák.
- Az éves országjelentések megneveznek néhány visszatérő gyengeséget, így a környezetvédelem vagy a kisebbségek helyzetét. Elképzelhető, hogy a csatlakozó Magyarország némi könnyítést kapjon ezeken a területeken?
- Magyaroraszág megközelítőleg ötven átmeneti derogációt kérelmezett és azt hiszem, ezek mindegyikéről tudunk tárgyalni. A közösségi joganyag alól felmentést nem kaphat, azt teljes mértékben át kell vennie. A derogáció azt jelenti, hogy arról folyik tárgyalás: több időt kapjon az ország ezek gyakorlati megvalósítására. Azt hiszem egyébként, nagyobb fiogyelmet kell szentelni a környezetvédelemre és az élelmiszerbiztonságra.
- A nizzai csúcstól a csatlakozásra váró országok igen sokat várnak: a belső reformok befejezését és egy csatlakozási menetrend elkészítését. Vannak, akik szerint ez utóbbi akár már időpontok is tartalmazhat?
- Azt hiszem, nem túl valószínű, hogy ebben a fázisban konkrét dátumokól születhet döntés. Nincsen eléggé előrehaladott állapotban a dolog ahhoz, hogy a legbonyolultabb és legnehezebb kérdésekben is kikristályosodjon a megoldás. De ugyanazt a folyamatot hajtjuk végre és ugyanazokkal a módszerekkel, mint a korábbi bővítések alkalmával. Ez a bővítés az unió számára egyáltalán nem szokatlan, kivéve, hogy ez a legnagyobb idáig. Nizzában valószínűleg egy útitervet alkotnak majd, amely megmutatja a csatlakozáshoz vezető nagyobb mérföldköveket. Azt javaslom egyébiránt, hogy Magyarországon ne a dátumokra koncentráljanak - bár ez természetes -, hanem inkább arra, hogy megfelelő módon sikeresen hajtsák végre a felkészülést. A csatlakozás ugyanis a kemény munka és nem a dátumokkal való állandó foglalkozás eredménye lesz.
Haász János

Szili: Magyarország ne legyen hulladékgyarmat
A Békés-Dánfokon hétfőn kezdődött és péntekig tartó, Ifjúság és az Európai Unió elnevezésű tábor vendége volt tegnap Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke, aki hazánk uniós csatlakozásának környezetvédelmi feltételeiről beszélt. A több mint száz fős hallgatóság - az előadót több nem táborlakó érdeklődő is meghallgatta - előtt Szili Katalin az aktuális tennivalók mellett a szükséges a szükséges jogszabályi változásokról is beszélt és válaszolt a hallgatóság kérdéseire is.
Úgy gondolom, a csatlakozás szempontjából kulcsfontosságú lesz Magyarország környezetvédelmének helyzete és környezeti állapota - vélekedett előadása után lapunk kérdésére Szili Katalin. Mint azt a táborlakóknak is leszögezte, ennek fontos kiindulópontja az Európai Unió elvárása. Ez nem az, hogy Magyarország már a csatlakozás időpontjában valamennyi területen teljesen ideális állapotot mutasson - vélekedett Szili Katalin. A szocialista politikus asszony szerint ez már csak azért sem lehetséges, mert az unió mai tizenöt tagországán belül is elég nagy eltérések, különbségek érzékelhetők. Három területen, a levegőminőség javításában, a vízminőség-védelem, ezen belül is a szennyvíztisztítás és csatornázás területén, valamint a hulladékgazdálkodásban szükséges határozott előrelépés, ezt az unió éves országjelentéseiben is nyomatékosan leszögezik. Ezekben a szférákban sem kell azonban az ideális állapotot elérni, csupán azt érzékeltetni, hogy ismerjük a problémáinkat és ezeknek a problémáknak a megoldására vannak elképzeléseink - fogalmazott Szili Katalin, aki egy kérdésre adott válaszában figyelmeztetett: nagyon fontos, hogy hazánk ne legyen "hulladékgyarmat", a fejlettebb országok szemétlerakó-telepe.
A felkészülésnek komoly anyagi kihatásai is lehetnek, hiszen csak erre a három területre 5-5,5 milliárd eurót kellene költeni - mondta el a parlamenti alelnök, aki szerint elképzelhető, hogy egyes környezetvédelmi előírások bevezetésére hazánk az EU-csatlakozás után is halasztást kér majd. Nagyon fontosnak tartja a szocialista politikus ugyanakkor az emberek szemléletmódjának a megváltoztatását, ez hosszú munka, de olcsón elvégezhető és a legszükségesebb környezetvédelmi tevékenység - vélekedett Szili Katalin.

Vissza a városba
Immár negyedik alkalommal rendezik meg ebben az esztendôben Sarkadon a városból elszármazottak találkozóját, amelyet idén is összekapcsolnak az augusztus 20-i állami ünnepséggel. A programok augusztus 19-én, szombaton délelôtt tíz órakor a vendégek érkezése után a katolikus templomban megrendezett ökumenikus istentisztelettel kezdôdnek, míg a városi ünnepséget a Szent István (a korábbi Szabadság) téren rendezik meg.
A Himnusz után a Jókai Színház színművésze, Marton Róbert és egy fiatal helyi tehetség, Bodnár Katinka szaval, illetve énekel majd.
Az ünnepi köszöntôk sorát Tóth Imre polgármester, országgyűlési képviselô nyitja meg, Domokos László megyegyűlési elnök mond ünnepi beszédet. Ezt követôen leleplezik Búza Barna alkotását, a város új Szent István szobrát, majd megszegik az új kenyeret. Az ünnepség elsô fázisa városi kitüntetések átadásával ér majd véget.
A Bartók Béla Művelôdési Központban délután kettô órakor kezdôdik a Sárosból elszármazottak Negyedik Baráti Találkozója, ami kötetlen beszélgetés és a városi vezetôk üdvözlô szavai után dr. kölüs Gábor fél négykor kezdôdô életmű-kiállításának megnyitójával folytatódik. Este hat órakor Thália szekerén címmel színházi elôadás kezdôdik a művelôdési ház nagytermében, az Anti úti sportpályán egész napos fociprogram lesz. Másnap, augusztus 20-án délelôtt tíz órakor a belvárosi református templomban lesz ünnepi istentisztelet, majd fél tizenkettôkor Pákh Károly volt iskolaigazgató emléktábláját avatják fel az 1. számú iskola falán.
*
Különös színházi estet rendeznek augusztus 19-én este hat órától Sarkadon, a Bartók Béla Művelôdési Központban. A szervezôk a Thalia szekerén című rendezvényre a Sarkadról elszármazott művészeket hívták meg, így az elôzetes program szerint mintegy tíz színművész vagy színművész-palánta lép fel szülôvárosában szombaton. A második alkalommal megrendezett műsoros esten elôreláthatólag közreműködik a Juhász Róza, a Madách Színház, Gyebnár Ildikó, a Vidám Színpad, Sarkadi Kiss János, a kaposvári Csiky Gergely Színház és Vass György, az Új Színház színművésze (ôt egyébként az elmúlt években a Gyulai Várszínház elôadásaiban már láthatta a viharsarki közönség).
A Sarkadról elszármazott színészek - és a műsorban velük közreműködô partnereik - mellett az esten fellépnek Szegedi Mikló, valamint a Csabai Színistúdió tehetséges fiataljai, Péter Nikolett, Mózes Anita, Kiss Sándor és Nagy András is. Az est során zongorán közreműködik majd Réti Anikóa, a Székesfehérvári Színház zenei vezetôje. A rendezvény műsorvezetôje a szintén sarkadi származású Berente Andrea, a békéscsabai Start Rádió riportere lesz.

A megyei önkormányzat közleményei
A Békés Megyei Önkormányzat jelenleg Romániában öt (Arad, Bihar, Ilfov, Kovászna, Hargita), Olaszországban egy (Basilicata) és az Egyesült Királyságban Worcester megyével tart fenn testvérmegyei kapcsolatot. A tervek között további kapcsolatok kiépítése szerepel, elsősorban német, francia és belga partnereket keres a megye.
Tavaly decemberben az Európai Régiók Gyűlésének lyoni Közgyűlésén vetődött fel egy francia-magyar megyei szintű kapcsolatfelvétel lehetősége. A Francia-Magyar Kezdeményezések Társasága (INFH) hasonló adottságai miatt ajánlotta Deux-Sévres megyét, amely Franciaország nyugati részén helyezkedik el. A 340.000 lakosú, több mint 300 települést magába foglaló megye székhelye Niort.
A két megye, Deux-Sévres és Békés gazdaságszerkezete hasonló, hiszen a franciáknál is meghatározó a mezőgazdaság, a foglalkoztatottak mintegy 20%-a közvetlenül ebből él.
Az első hivatalos találkozóra ez év májusában került sor, amikor Domokos László közgyűlési elnök vezetésével megyei delegáció járt Deux-Sévres megyében.
A májusi látogatást követően a megyei közgyűlés a testvérmegyei kapcsolat kialakítása mellett döntött, majd július 9-15. között 35 Békés megyei sportoló vett részt a J.A.B. 2000 nemzetközi sporttalálkozón.
Mivel 2001. Franciaországban Magyarország Éve lesz, ezért a jövő áprilisban Vasles faluban megrendezésre kerülő "Birkafesztivál" középpontjában a magyarfajta (racka) áll majd. E program előkészítéseként novemberben francia juhtenyésztési szakemberekből álló delegáció érkezik majd Békés megyébe.
Kulturális területen is lehetőség van kapcsolatépítésre, mely elsősorban iskolák közötti együttműködésben valósulhat meg. Ehhez keres partnert a megyei Önkormányzat olyan intézmények részéről, ahol a francia nyelvet oktatják. A kapcsolat kialakításában segítséget nyújt az Önkormányzat, de annak ápolása a későbbiekben már az iskolák feladata lesz.
*
Mint ismert, az országgyűlés az ez évi költségvetés elfogadásakor Békés megyét is a kiemelten támogatandó megyék közé sorolta. Ennek lényege, hogy a parlament meghatározott egy keretösszeget, amiből az öt kiemelten támogatott megye különböző arányban részesül. Békés megye fejlesztésére és felzárkóztatására a keretösszeg 2 százaléka fordítható, ami a hagyományos támogatási forrásokon túl mintegy 800 millió forintot jelent.
A támogatások hét minisztériumhoz, azokon belül pedig több alaphoz tartoznak, így a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácsnak mindegyik tárcával külön meg kell állapodnia a felhasználás módjáról. Az elmúlt hónapokban az előkészítő munka ütemezetten haladt, így már csak a Környezetvédelmi Minisztériummal van hátra a felhasználási megállapodás aláírása.
A tárgyalások azonban ebben az esetben is kimozdultak a holtpontról, mivel a nemrégiben hivatalba lépett miniszter, Dr. Ligetvári Ferenc már kezdeményezte a további egyeztetéseket. A tervek szerint a közeljövőben létrejön a megállapodás a tárca és a megyei területfejlesztési tanács között, és ezt követően teszik közzé a pályázati felhívást a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatra (KAC).
A Műszaki Fejlesztési Alapprogramra (MÜFA) már márciustól lehetett pályázni, hiszen a 49,4 millió forintról szóló megállapodást az év elején írta alá az Oktatási Minisztérium és a Tanács. Pályázni négy kategóriában lehet: vállalati minőségbiztosítási rendszerek bevezetése (pl. ISO akkreditálások), információs technológiákkal kapcsolatos helyi és regionális beruházások (pl. teleházak), szellemi termékhez kötődő fejlesztések (pl. találmányok, védjegyek) honosítása illetve ezek bejegyzése. Az első határidőig, 2000 június 30-ig összesen 11 pályázat érkezett be, valamennyi az első két pályázati célra. Az elnyerhető támogatás a projekt elismerhető költségeinek 50%-ig, de maximum 10 millió forintig terjedhet.
Mivel a benyújtott pályázatok támogatási igénye nem merítette ki a rendelkezésre álló keretet, ezért a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács a pályázatok beadási határidejét meghosszabbította 2000. augusztus 21-ig. A pályázók részére a pályázati anyagok kiadását és a pályázatokhoz kapcsolódó tanácsadást a továbbiakban is a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Rt. (Békéscsaba, Árpád sor 18., telefonszám: 66/528-360) végzi.
Nagy Ferenc sajtóreferens